Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

wellt -jjßr v xTunap 1983. FEBRUAR 10., SZERDA 88Fókusz MUBARAK KÖRÚTJA H joszni Mubarak egyiptomi elnök figyelemre méltó kőrútról tért haza hétfőn éj­szaka Kairóba. Szinte vala­mennyi fontosabb nyugat-eu­rópai fővárosban tárgyalt, s fölkereste Washingtont is, ahol ’* a többi között Reagan elnök­kel folytatott eszmecserét. Aligha véletlen, hogy a vi­lágsajtó megkülönböztetett ér­deklődést tanúsított az elnök tárgyalásai iránt. Kairó poli­tikájában már korábban — Mubarak színre lépése óta — bizonyos változások észlelhe­tőek, s a tőkés világban tett látogatása ezért adott alkal­mat a találgatásokra. Mind nyilvánvalóbbá válik: Egyiptom szeretné visszasze­rezni az arab világban elvesz­tett tekintélyét és arra törek­szik, hogy eloszlassa a nagy­iokú bizalmatlanságot. Muba­rak szinte nyomban megvá­lasztása után bizonyos gesz­tusokat tett az ellenzéki erők­kel szemben, s nyugat-euró­pai, valamint washingtoni megnyilatkozásai egyaránt azt tükrözik: Szadatnál jóval ru­galmasabb politikus került az ország élére. Washingtoni megfigyelők például feltűnőnek találták, hogy Mubarak szinte említés nélkül hagyta Camp Dávidét, annál nyomatékosabban szólt a palesztinok jogairól. Hason­ló következetésre jutottak a bonni tudósítók. Az egyiptomi elnök és házigazdája, Helmut Schmidt kancellár a közös saj­tóértekezleten szükségesnek látta hangsúlyozni: a közel- keleti válság rendezése csakis úgy lehetséges, ha elismerik o palesztinok önrendelkezési jo­gát és Izrael állam létét. S akinek netán kételye maradt Mubarak határozott álláspont­ját illetően, azt még inkább meggyőzhette az elnök részle­tesebb véleménye. Egyértel­műen kifejtette — akárcsak több korábbi sajtókonferenciá- . ján —, hogy a közel-keleti rendezés kulcsproblémája a palesztin kérdés rendezése. Álláspontja értelmében a rendezés első szakaszában a Jordán folyó nyugati partján és a gazai övezetben önigaz­gatási jogot kellene adni a pa­lesztinoknak, s ezt követné a teljes önrendelkezés biztosítá­sa. Mi tagadás Mubarak elődje sokkal körmönfontabban fogal­mazott, s aligha véletlenül nyilvánították Szadatot a pa­lesztin nép árulójának. Ha Mubarak csakugyan kitart ál­láspontja mellett —, amit mind nyugat-európai, mind wa­shingtoni tárgyalásain nyoma­tékkai képviselt —, akkor előbb-utóbb az arab világban is felülvizsgálhatják a Kairó­hoz fűződő kapcsolatok jelen­legi befagyasztását. Arról nem is szólva, hogy Nyugat-Euró- pa több kormánya hasonló ál­láspontot képvisel, s ellentét­ben a palesztin ügyben rend­kívül merev Washingtonnal — és persze, Tel Avivval — sür­geti a palesztinok jogainak el­ismerését. E urópai tárgyalópartnerei­vel Mubarak alighanem közös nevezőre jutott. Wa­shingtonban viszont arról győzte meg vendéglátóit, hogy a Nílus partján új szelek fúj- dogálnak, s ezekere nem árt felfigyelni, Egy ősi arab mon­dás is erre int: a sivatagban csak az jut el céljához, aki fi­gyel a széljárásra. Gy. D. Viták idején is kell a párbeszéd A külügyminiszterek felszólalása Madridban (Folytatás az 1. oldalról.) Európa sokat veszítene — figyelmeztetett a magyar nagykövet —, ha elszalaszta- nánk a kínálkozó lehetőséget. Jóllehet az európai biztonság és együttműködés sorsa nem egyedül és kizárólag a madri­di találkozó kimenetelétől függ, a magyar küldöttség konstruktív befejezést akar és bízik benne, hogy a józan ész most is felülkerekedik. A madridi értekezlet fel­újításának napján délutánig kilenc ország képviselője ka­pott szót és tizenhat felszólaló szerepel még az előzetes napi­renden. A NATO-országok példátlan lengyel- és szovjet­ellenes propogandakampánya miatt az elnöklő Wiejacz len­gyel külügyminiszter-helyettes kora délután javasolta, hogy a plenáris ülést napolják el péntekre, a következő plená­ris ülés napjára. Csehszlová­kia és Bulgária támogatta a javaslatot, a NATO tömbje és a semleges országok nevében szóló Ausztria viszont eluta­sította. A 35 ország képviselői ezután zárt ajtók mögött foly­tatták a vitát a lengyel ügy­rendi javaslatról. Washington feltételeket akar diktálni Mint várható volt, a NATO- országok külügyminiszterei felszólalásaikban a lengyelor­szági helyzetnek szentelték a legnagyobb figyelmet, durván beavatkozva a szocialista or­szág belügyeibe. Különösen éles hangú beszédében Ale­xander Haig amerikai külügy­miniszter a helsinki záróok­mány megszegésével vádolta a lengyel kormányt és az is­mert amerikai álláspontnak megfelelően a Szovjetuniót tette felelőssé a Lengyelor­szágban történtekért, majd követelte a szükségállapot megszüntetését. Csak akkor lehet szó a tárgyalások folyta­tásáról, a helsinki folyamat továbbfejlesztéséről — mon­dotta —, ha ezeket a feltéte­leket teljesítik. Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter, a közös piaci tí­zek nevében csak röviden érintette a madridi találkozó előtt álló feladatokat, viszont igen hosszan foglalkozott a lengyel helyzettel, tartalmát tekintve az amerikai külügy­miniszter felszólalásához ha­sonló módon. A vitában felszólaló Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter is elítél­te a Lengyelországban végre­hajtott intézkedéseket, de el­térően többi nyugati kollégá­jától, hosszasan méltatta a helsinki folyamat jelentőségét, s a madridihoz hasonló talál­kozók fontosságát. Nemcsak akkor van szükség párbeszéd­re — mondotta —, amikor a légkör derűs, hanem akkor is, amikor fellegek borítják az eget. Józef Wiejacz lengyel kül­ügyminiszter-helyettes felszó­lalásában a NATO-külügymi- niszterek beszédeit a lengyel belügyekbe való nyílt beavat­kozásnak minősítette és rámu­tatott, hogy ezzel megsértik a helsinki záróokmány lényeges rendelkezéseit. Nem tagadta, hogy a szükségállapot beveze­tése magával hozta az emberi és szabadságjogok részleges korlátozását, de ezt szükség- szerű intézkedéseknek minősí­tette, amelyeket fokozatosan feloldanak, ahogyan a helyzet normalizálódik. A Szovjetunió nem kívánja a hidegháborút Leonyid lljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes felszó­lalásában erélyesen visszauta­sította a lengyel belügyekbe való nyugati beavatkozási kí­sérleteket és szovjetellenes vá­daskodásokat, amelyek sértik a helsinki záróokmány és az ENSZ-alapokmány megfelelő rendelkezéseit. A szovjet kül­döttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a madridi találkozón nincs helye a hidegháborút idéző politikai színjátékoknak. Figyelmeztetett arra, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely beavatkozik a len­gyel belügyekbe politikai, gazdasági és ideológiai akna­munkájával. Az a Washing­ton — mondotta — kíván má­sok fölött ítéletet mondani, amely világszerte olyan ter­rorrendszerek támogatója, mint a chilei és a salvadori, és amelynek elnöke éppen a madridi találkozó folytatásá­hoz időzítve jelentette be, hogy újból gyártani kívánja a ve­gyi fegyvereket. Osztrák politikus a szovjet béketörekvésekről A tárgyalás elsőbbséget élvez A különböző nyugati szocia­lista és szociáldemokrata pár­tok képviselőinek Moszkvá­ban szerzett benyomása sze­rint a Szovjetunió a megrom­lott nemzetközi helyzetben is előnyben részesíti a vitás kér­dések tárgyalásos rendezését, a fegyverkezés korlátozását és ellenőrzését, a katonai mód­szerek alkalmazásával szem­ben. Walter Hacker, az Oszt­rák Szocialista Párt nemzet­közi titkára ebben látja a Szo­cialista Internacionálé küldött­sége által folytatott múlt heti moszkvai tárgyalások legfon­tosabb eredményét. A politi­kus, aki tagja volt a Szocialis­ta Internacionálé Moszkvában járt delegációjának, a bécsi Arbeiter Zeitungnak és a Die Pressének nyilatkozott. A Szovjetunió átfogó javas­latokat dolgozott ki a genfi tárgyalások témaköréhez, a leglényegesebb dolog azonban az, hogy Moszkvában — szem­ben Washingtonnal — senki sem tartja elképzelhetőnek az atomfegyver bevetését. A szovjet vezetőkkel — többek között Leonyid Brezsnyev ál­lamfővel, az SZKP KB főtit­kárával — folytatott beható tárgyalások légkörét jellemez­ve, az osztrák politikus meg­Csak röviden... PHNOM PENHBÖL eluta­zott az a szovjet katonai kül­döttség, amely Ogarkov mar­sallnak, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere első helyette­sének, a fegyveres erők vezér­kari főnökének vezetésével háromnapos látogatást tett Kambodzsában. A WASHINGTONI SZENÁ­TUS hétfőn egyhangúlag meg- ■ erősítette Walter Stoessel ki­nevezését a külügyminiszter első helyettesévé. A hivatásos diplomata William Clarkot váltja fel tisztségében, akit Reagan elnök a közelmúltban nevezett ki Richard Allen he­lyére nemzetbiztonsági főta­nácsadóvá. Az UTÓBBI 50 ÉV legsú­lyosabb szárazsága miatt ka­tasztrófa sújtotta területnek nyilvánították Szicília szigetét. Az aszály több tízezer hektá­ron semmisítette meg a zöld­ségféléket és a citrusültetvé- nyeket. Palermóban, a sziget közigazgatási központjában, kénytelenek voltak bevezetni az ivóvíz szigorú adagolását. állapította: úgy tűnik, hogy a Szovjetunió sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a Szo­cialista Internacionálénak, és az abban tömörült nyugati pártoknak, mint az Egyesült Államok. lljicsov hangsúlyozta, hogy az ilyen amerikai magatartás veszélyezteti a madridi talál­kozót és vele az összeurópai folyamat egész mechanizmu­sát. Washington az Atlanti Szövetséget is olyan eszköz­ként kívánja felhasználni, amellyel szövetségeseit való­ságos érdekeikkel ellentétes lépésekre kényszerítheti. A Szovjetunió nem kíván visz- szatérni a hidegháborúhoz, érdekelt a madridi találkozó sikerében, amelynek a jelen­legi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége lenne. (Lapzártakor érkezett:) Kedden a késő esti órákig a madridi találkozón részt vevő 35 ország nem tudott konszenzust kialakítani az ügyrendi kérdésben, nevezete­sen abban, hogy folytatódja- nak-e a felszólalások vagy sem. A tanácskozás ily módon a téli szünet előtt elhatározott ügyrendnek megfelelően pén­teken tartja következő ülését. Cheysson francia külügymi­niszter az esti órákban vissza­utazott Párizsba. Rövid nyi­latkozatában hangoztatta, hogy a nyugati küldöttségek nem kívánják hosszabb időre fel­függeszteni a találkozót, mert — mint mondotta — a dialó­gusra szüksége van mindkét félnek. A francia külügymi­niszter egyébként a szocialis­ta országokat hibáztatta a keddi ügyrendi vitáért. Percy szenátor a közel-keleti helyzetről Felújítják Habib misszióját Charles Percy amerikai sze­nátor, a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke, aki nem­rég tért haza 13 arab országot, és Izraelt érintő közel-keleti tapasztalatszerző körútjáról, hétfői sajtóértekezletén ke­mény szavakkal illette Izrael arabellenes politikáját. „Iz­rael nem várhatja, hogy az Egyesült Államok továbbra is hajlandó elszigetelni magát a nemzetközi közösségtől, a hely­telen izraeli politika védelmé­ben” — tette hozzá, jóllehet sa­ját közel-keleti küldetése is gyakorlatilag a villámhárító szerepét töltötte be. Nicholas Veliotes közel-ke­leti és dél-ázsiai ügyekkel A szakszervezet felhívására Sztrájk Bolíviában Az illegalitásba kényszerített szakszervezeti szövetség, a Bo­líviai Munkásközpont felhívá­sára a kormány gazdasági in­tézkedései elleni tiltakozásul hétfőn sztrájkot kezdtek az ón­bányászok és a gyári munká­sok. A kormány törvényelle­nesnek nyilvánította a munka- beszüntetést, és a sztrájk ide­jére járó bérek visszatartásá­val fenyegetőzött. Ennek elle­nére a jelentések szerint az ország legnagyobb bányájában meghirdetett 48 órás sztrájk kiterjedt az egész ónkitermelő iparra. megbízott amerikai külügyi ál­lamtitkár hétfőn a képviselő ház közel-keleti albizottságá­nak tagjai előtt közölte, hogy rosszabbodik a helyzet a liba­noni—izraeli határon, ezért Philip Habib elnöki különmeg­bízott hamarosan ismét a tér­ségbe utazik. Veliotes tények említése nél­kül beszélt arról, hogy az Egyesült Államok szeretné helyreállítani kapcsolatait Iránnal. A belügyminiszter rendele­té alapján szerdától enyhítik a szükségállapot egyes korlá­tozó intézkedéseit Lengyelor­szágban. A belügyminiszter feloldja a helyváltoztatásra vonatkozó kötelező engedélykérést a kö­vetkező személyek esetében: az állami és szövetkezeti szerve­zetek által hivatalos útra ki­küldött személyek; a tanulmá­nyuk színhelyére érkezők; az internátusokból, valamint az egyetemi és munkáskollégiu­mokból szabadnapokon állan­dó lakhelyükre távozók; a 60 éven felüli lakosok és a 10 éven aluli gyermekek. Válto­zatlanul érvényben marad a kötelező engedélykérés a ha­tármenti körzetekben lakók számára. Szerdától helyreállítják a városok közötti telefon- és te­lexösszeköttetést. A posta ezentúl lakóhelyüktől függetle­nül az ország összes címzettjé­hez szóló minden típusú táv­iratot felvesz. Egytlen feltétel, hogy a feladó igazolja sze­mélyazonosságát. A telefonbe­szélgetéseket és a táviratok tartalmát továbbra is ellenőr­zik. Ma nyílik meg a szakszervezeti világkongresszus Kétszázmillió delg Kedden délelőtt Havanná­ban ülést tartott a Szakszer­vezeti Világszövetség Végre­hajtó Irodája és Főtanácsa. A két ülésen a X. szakszervezeti világkongresszus előkészületeit vitatták meg és megállapítot­ták a kongresszus munka- munkarendjét. Kedden délután Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke sajtóérte­kezleten tájékoztatta a kubai és a nemzetközi sajtó képvi­selőit az SZVSZ Végrehajtó Irodájában és Főtanácsának üléséről. Gáspár Sándor saj­tóértekezletén kiemelte a kongresszus példás előkészíté­sét, s ezért köszönetét tolmá­csolta a kubai dolgozók köz­pontjának, az ország dolgozó népének és a kubai kormány­nak. Hangsúlyozta: minden készen áll arra, hogy szerdán délelőtt tíz órakor a havannai kongresszusi palotában több mint ezer küldött részvételé­vel megkezdődjék a földke­rekség mintegy kétszázmillió dolgozóját képviselő X. szak- szervezeti világkongresszus. Reagan elnök döntése Vegyi fegyvereket gyártanak Ronald Reagan amerikai el­nök hétfőn hivatalosan tájé­koztatta a kongresszust arról, hogy az Egyesült Államokban felújítják o vegyi hadviselési eszközök gyártását. Az elnök által ugyancsak hétfőn aláírt költségvetési törvényjavaslat már tartalmazza a vegyi fegy­verek gyártásához szükséges előirányzatokat, s összesen 750 millió dollárt szán ezekre a célokra. Weinberger hadügyminisz­ter előterjesztése alapján az elnök olyan vegyi fegyverek — ideggázbombák és -lövedé­kek — gyártását rendeli el, amelyekben két külön tartály­ban önmagukban véve nem ártalmas gázokat tárolnak. A lövedék vagy bomba becsapó­dásakor azonban a tartályok tartalma összekeveredik egy­mással, és azonnali halált okozó ideggáz keletkezik. Az Egyesült Államok hadserege jelenleg is mintegy hétszáz­ezer, mérgező gázzal töltött lövedéket és bombát tárol, de ezek állítólag elavultak. Az elnöki döntéssel szem­ben amerikai sajtóvélemények szerint erős ellenállás várha­tó a közvélemény és a tör­vényhozás részéről, főként pe­dig Nyugat-Európában, a ve­gyi tömegpusztító fegyverek bevetésének feltételezett szín­helyén. Belgrad Elhunyt Jovun Vesze/inov Jovan Veszelinov, a jugo­szláv kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége 76 éves korában Belgrádban el­hunyt. A felszabadult országban számos felelős párt- és állami tisztséget töltött be. Volt a szerb köztársasági kormány elnöke, a szerb képviselőház elnöke, a szövetségi kormány alelnöke, 1957-től pedig, több mint egy évtizeden át, nyug­díjba vonulásáig, a JKSZ KB VB tagja, a Szerb KSZ KB titkára. Tanácskozott az RKP Politikai Bizottsága Jelentés az áj árrendszerről A múlt évi tervteljesítésről szóló előterjesztést, továbbá az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árának eme­lésére vonatkozó jelentést megvitatta és elfogadta Buka­BÍRÓSÁG ELÜTI A TERRORISTA Marco Donat-Cattin (jobbról), az Olasz Kereszténydemokrata Párt volt főtitkárhelyettesének fia a bíróság előtt tanúskodik egy terrorista- perben. Marco Donat-Cattin feltételezhetően a „Vörös Brigádok” nevű terrorszervezet „első vonalának” tagja. Jelenleg letartóztatás alatt áll restben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésről kiadott közle­mény utal arra, hogy nemzet- gazdasági érdekből korábban módosították az ipari termelői árrendszert, és emelték a me­zőgazdasági szerződési és fel- vásárlási árakat. A közlemény szerint a kiskereskedelmi árak most esedékes összehangolása objektív szükségszerűség, mi­vel egyes alapvető termékek ára 25—36 év óta nem válto­zott, noha a lakosság jöve­delme a politikai végrehajtó bizottság megállapítása szerint ez alatt az idő alatt megtízsze­reződött. A közlemény bejelenti: a PVB elhatározta, hogy módo­sítja a mezőgazdasági élelmi- szeripari termékek forgalma­zási árát, mégpedig oly mó­don, hogy az ne befolyásolja a dolgozók jövedelmét. Ennek érdekében a dolgozók térítés­ben részesülnek, s emelik a családi pótlékot és a nyugdíja­kat. A testület a terv jelentést és az élelrhiszeripari termékek kiskereskedelmi árának eme­lésére vonatkozó előterjesztést megvitatás és jóváhagyás vé­gett a központi bizottság plé­numa elé terjeszti. < A lengyel belügyminiszter rendek te Enyhítik a szük

Next

/
Oldalképek
Tartalom