Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

Elektromos szekrény Gyomron a Rákosmezeje Tsz fémipari ágazata, a TRAKIS megrendelésére, elektromos szekrényhez vasvázakat késsít. Képünkön: Por László és Sípos József vázat csavaroz. Erdős! Ágnes felvétele Segítség, ellenőrzés A psitkoksáfi gondjai Bőven van tennivalója Gyomron az általános iskolák gondnokságán dolgozó három alkalmazottnak. Összesen 16 egység (iskolák, napközi ottho­nok, óvodák) tartozik hozzá­juk, s százhetvennégyen dol­goznak ezekben az intézmé­nyekben, Tavaly az induló költségvetési előirányzat bevé­tele .2 millió 924 ezer forint volt, a kiadás ezzel szemben 12 millió 820 ezer forint. A bevé­telek és a kiadások közötti kü­lönbséget állami támogatás for­májában kapták meg. A gondnokság feladata az Intézmények zavartalan műkö­désének biztosítása. Gyakran tartottak ellenőrzéseket is. ta­valy például a posta- és a tele­fonköltségeket ellenőrizték. Át­fogó ellenőrzést tartottak a 2. számú óvodában és iskolában, a 4. számú iskolában és az oda tartozó napközi konyhán. Az ellenőrzések az intéz­mény vezetőinek egyben segít­ségadást is jelentettek az új nyomtatványok használatára, az étkezési normák kiszámítá­sára. A központi konyhán szemé­lyi problémák voltak 1981-ben, amelyeket csak részben sike­rült megoldani. A nyári karbantartási mun­kákkal a tanév kezdetére elké­szültek a kivitelezők. Minden oktatási intézményben megtör­tént a nyári meszelés, nagyta­karítás, a villamos vezetékek javítása, az olajkályhák kar­bantartása. Ezenkívül a 4. számú (Kos­suth Ferenc utcai) iskolában műanyag padlót fektettek le hat tanteremben, korszerű vi­lágítótesteket szereltek fel. A gondnokság intézte a káp­talanfüredi úttörőtábor műkö­dését, ugyanott rendszeres el­lenőrzéseket is tartottak. Ismeretes, hogy az étkezési nyersanyagnormák — az árin­tézkedéseket követően — meg­változtak. Ez nem vonta maga után a gyermekek térítési dí­jának emelését. December végére kidolgoz­ták a következő év költségve­téséhez' szükséges beruházási terveket, amelyek megvalósítá­sára ebben az évben kerül sor. G. J. Ma árverezik Öt épül a helyén A monori új általános áru­ház építése miatt — a szüksé­ges szállítási útvonal biztosí­tása érdekében —, a járási székhelyen magánházat is ki kellett sajátítani. A monori nagyközségi kö­zös tanács ma délelőtt 10 óraikor épp ezért árverésre bocsátja a Bajcsy-Zsilinszky út 2, szám alatti (Haár Lász- lö-féle) családi házat. Az épü­letet a legtöbbet kínálónak le kell majd bontania az építé­si anyagok ellenében. A lakóház két szoba, össz­komfortos téglaépület. A fő­épület alapterülste 64 négy­zetméter kis méretű téglából, a melléképület 28 négyzetmé­ter alapterület, 25-ös téglafal­ból épült. A tetőzete fageren­dás födém, pala-borítással. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 19S2. FEBRUÁR 9., KEDD A maakahelfeken is Embert és egészségét szolgálja A KÖJÁL monori kiren­deltségének egyik fontos el­lenőrzési területe a munka­egészségügy. A 177 nyilván­tartott egység — ipari és me­zőgazdasági üzemek — közül hetet rendszeresen és kiemel­ten vizsgálnak, lévén veszé­lyeztetettebbek a többinél. Ezek egyike a PEVDI gyöm- rői vegyiüzeme. A legutóbbi ellenőrzés nem talált mindent rendben: határozati intézke­désre volt szükség, mivel a kémiai felületelőkészítő mű­helyben nyitott rendszerben zajlott a munka. Ez a techno­lógiai fázis igen nagy pára- képződéssel jár, peremelszí­vást nem alkalmaztak — ez pedig a dolgozók egészségká­rosodásához vezetett volna, ha nem avatkoznak közbe idő­ben. Gondot okozott az ipari hulladékként kezelt hordók megsemmisítése is, a változ­tatás ugyancsak beavatkozást igényelt. Rendszeres az ellenőrzés A Monori-erdőn működő Minőség Vegyipari Szövetke­zetben az elmúlt esztendőben többször is helyszíni vizsgálat­ra került sor. A gyártásra ke­rülő termékek veszélyességé­ből adódóan fokozott figye­lemmel kísérte a KÖJÁL a technológia folyamatakor a munkakörülményeket. Műsze­res és biológiai vizsgálatok alapján határozatilag kötelez­ték a szövétkezetet a munka- feltételek, a szociális viszo­nyok javítására, s elrendelték az egyéni védőeszközök mun­ka közbeni kötelező használa­tát is. A komplex ellenőrzés során néhány munka elvégzé­sére határidőmódosítást kért a szövetkezet, s ígérte: a na­gyobb arányú karbantartással párhuzamosan a munkahelyi körülményeken is változtat. A növényvédőszer-kiszerelő üzemet egyébként egy toxiko- lógus gyógyszerész is rendsze­resen ellenőrzi. A több irá­nyú felügyeleti vizsgálat ha­tására várhatóan rövid időn belül, s évről évre javul majd a helyzet. Jellemző a tavalyi ellenőr­zésekre, hogy egy-egy egység­ben merőben új profilt talál­ták. A népgazdasági érdeknek megfelelő profilváltások mó­dosították az üzemek életét. A vecsési Ferroelektrika szövet­kezet maglódi üzemében a termékszerkezet-váltás hatá­sára például a telephelyet fo­kozatosan fejlesztik, bővítik — kedvezőbben alakul ezáltal a szociális létesítmények hely­zete is. Van is tennivaló, hi­szen a krómos fürdő közöm­bösítő berendezésének megépí­tését még nem fejezték be, a maglódi patakot szennyezi az innen kikerülő víz. A Filmtechnikai Vállalat monori részlegében befejező­dött az üzemrészek átalakítá­sa, korszerű, kedvező körül­mények között zajlik a mun­ka. A festöde tágas, jól szel­lőző, a vízfüggönyös festékel­választó rendszer jó hatásfo­kú. A Danúvia vasadi gyáregy­ségében elvégeztetett műsze­res zajszintmérés — a kop­tató- és csomagolóműhelyben —, szükségessé tette, hogy a zajártalom megszüntetésére határozatot adjon ki a KÖ­JÁL. Készült is műszaki in­tézkedési terv, a zajos gépi berendezéseket burkolták, a dolgozók halláskárosodásának megelőzésére pedig egyéni vé­delemmel intézkedtek. Változatos kép A Finommechanikai Válla­lat monori telepén a szociális ellátottság javítására kellett rendelkező -határozatot kiadni, a szociális helyiségek rendkí­vüli elhanyagoltsága, s a dol­gozók közétkeztetésének biz­tosítása tette indokolttá az in­tézkedéseket. Tovább folytatódott a re­konstrukció az Unitechnika sülysápi gyáregységében. Az átépítés során figyelembe vet­ték a megyei KÖJÁL szakvé­leményét, lényegesen tágabbá, szellőztethetővé vált az üzem­csarnok. Az ipari szennyvíz tisztítására háromlépcsős szikkasztó rendszer építését kezdték meg, ezzel lehetővé válik az is, hogy a tisztított szennyvizet ipari vízként is­mét hasznosítani tudják. A- zömében nőket foglalkoz­tató ipari üzemekben a papír­iparban — az üllői és a süly­sápi, papírfeldolgozóban —, Slolcmozós, vidám feladatok KI tied többet két kerékén? Céh a gyermekbalesetek megelőzése Érdekes és okos versenyt szervez a Járási Közlekedés- biztonsági Tanács és a járási úttörőelnökség. A NIK — azaz a Nemzetközi Iskola Kupa — ismét jelent­kezőket vár a járás 28 iskolá­jából. A versenynek már ha­gyományai vannak, és mindig járásunk egy-egy új KRESZ- parkjában rendezik azokat. Ezúttal február 28-án a gom­bai Fáy András Művelődési Ház KRESZ-parkjában dél­előtt 9 órakor indul a játék. Jelentkezhetnek: akik betöltöt­ték 11. életévüket, de még nem múltak el 15 évesek, a monori járás valamelyik általános is­kolájába járnak, valamint tudnak, szeretnek kerékpároz­ni és ismerik a KRESZ szabá­lyait. A szervezők iskolánként két fiú és egy lány nevezését vár­ják, akik összemérhetik tudá­sukat, itt dől el, hogy melyik iskola tanulói , ügyesebbek, kik azok, akik továbbjutnak a me­gyei versenyre, amelyre május 20-án Nagykörösön kerül majd sor. A megyei versenyre a legtöbb pontot elért tanulók közül két fiú és két lány az esélyes. Az itt sikert arató ver­senyzők első helyezettjei jut­hatnak el Egerbe, ahol már az országos győzelemért folyik; a küzdelem. Az egri győztesek lesznek a legszerencsésebbek, ők még Hollandiába is eljut­hatnak, és ott mérhetik össze tudásukat Európa legjobbjai­val. Az általános iskolások mel­lett a középiskolások is har­colhatnak az iskolakupáért — a nagyok versenyéhez vár­ják a monori József Attila Gimnázium és a monori Bem József Szakmunkásképző Isko­la tanulóit. Itt azok jelentkezé­sét várják, akik értenek a se­géd-motorkerékpárhoz, és bíznak abban, hogy el tudják majd bűvölni tudásukkal és hozzáértésükkel versenytársai­kat és főképpen a bírákat. A verseny célja nemcsak a győ­zelem — hiszen ezt csak ke­vesen érhetik el—, hanem a játék. Az a játék, mely a jó­kedv mellett rögzíti a meg­szerzett tudást, fejleszti az ügyességet, megtanít küzdeni és harcolni egy cél elérése ér­dekében. Ezt bizony nem árt gyakorolni ennek a korosz­tálynak, hiszen nemsokára ki­kerülnek az életbe — ahol ez­után szintén bizonyítaniuk kell. Közel 100 gyérek indulhat a versenyen — névsor szerinti rajtszámokkal —, ennek alap­ján figyelik és pontozzák majd a versenyzőket. A résztvevők először KRESZ-elméletből, utána közlekedésbiztonsági egészségügyből vizsgáznak, majd a Mit tudunk Bulgáriá­ról? című kérdések következ­nek. (Ez azért fontos, mert a KGST-országok közötti közle­kedési verseny színhelye Bul­gária lesz.) Ezt követik a gyakorlati versenyek, úgy a kerékpáro­soknál, mint a segédmotor­kerékpárosoknak egyaránt, ahol ügyességi és szabályossá­gi alapon pontoznak. Lesz slalomozás és pingponglabda- gyűjtés a legnehezebb kanya­roknál, szerelési verseny, hogy ki mennyi idő alatt ta­lálja meg'a hibát és mennyi idő alatt javítja azt még. Szó­val nagy csata van kilátásban. Nevezési határidő: 1982. feb­ruár 20. Minderről a szervezők tájé­koztattak, Révész György, a monori járási úttörőelnökség titkára és Kovács György őr­nagy, a Monori Járási Rendőr- kapitányság közlekedési al­osztályának vezetője. Kovács György elmondta, hogy céljuk a közlekedésbiz­tonság segítése, a gyermek­balesetek megelőzése, hogy játékosan, szinte észrevétle­nül beléplántálják a gyere­kekbe a KRESZ szabályait. De jó lenne, ha megismernék a már bekövetkezett balese­tek utáni azonnali teendőket is. Reméljük, a játékosok elő­szedik minden ügyességüket és koncentrálóképességüket és legjobb tudásuk szerint ké­szülnek fel a versenyekre ... A feladatokat böngészgetve erre szükség is lesz, azt hi­szem. Monostori Istvánná nem találtak kirívó hiányos­ságot. A faipari ágazaton be­lül a monori kefegyárra fi­gyelnek kiemelten: a gyár munkavédelmi felelősével, s az üzemorvossal szoros kap­csolatot tart a KÖJÁL, hiszen a kefegyár régi, elavult mun­kaegészségügyi körülmények között működő üzem, ahol műszaki bővítésre, védőbe­rendezéseik felszerelésére alig- alig van lehetőség. A mezőgazdasági üzemek a legnagyobb létszámot foglal­koztató egységek, a munkahe­lyi körülmények pedig rend­kívül változó képet mutatnak. Jó példa a Tápióvölgye Tsz sülysápi és mendei ipari ága­zata, ahol a szociális ellátás egyre javul. Negatív példát pedig a vecsési Ferihegy Tsz ipari ágazatai szolgáltatnak, amelyekre az új, nagyobb be­ruházások mellett nem jut kellő figyelem. A legfontosabb A KÖJÁL munkaegészség­ügyi tevékenysége a legapróbb jelensége is kiterjed. Vizsgá­latai, határozatai azt szolgál­ják, ami a termelésben a leg­fontosabb, s amely a gazda­ságosságra való törekvés mel­lett egyetlen kis- vagy nagy­üzemben sem elhanyagolható — az embert és egészségét. K. Zs. Magyarázat A monori Kossuth isko- lások sűrűn és alapo­san tanulmányozzák az is­kola közelében levő műsor- programot, mely a monori mozi minden havi reper­toárját hirdeti. A tanulmá­nyozás a plakátokon meg is látszik, sokszor cafatok­ban lógnak a hirdetőtáblá­ról, s papírgalacsinok lepik el a környéket — de hát most nem erről van szó. Egy csapat lurkó háta mö­gött állva nézem én is a februári kínálatot. Ök azt figyelik, mikor bukkan fel a címek között a Birodalom visszavág című film, ne­kem megáll a tekintetem a Csillagszeműnél, ahová gö- csörtös felnőttírással, go­lyóstollat odaírta valaki: 16 éven felülieknek! Nekem ugyan úgy rémlik, hogy ez ifjúsági film, s végig is nézte a bemutatóját csak­úgy, mint az ismétlését alighanem az ország min­den 16 éven alulija a tévé­ben, mégis szíven üt: itt va­laki védi az ifjúságot. Még­hozzá a Csillagszeműtől, amely alá eléggé el nem ítélhető módon nem írtak korhatárt a Moziüzemi Vál­lalatnál. Nem sajnálta az illető a fáradságot, a tintát, s milyen igaza van! Nézze az a 16 éven aluli a kis vakondok történetét, meg Mackó Misi kalandjait, s mennyivel jobb lenne, ha Dózsa György „kalandjai­ról” sem a harmadik álta­lánosban, hanem csak a gimnázium vége felé sze­rezne ismereteket, hogy ne ártsanak zsenge lelkének a rémségek... De hát itt alighanem másról lehet szól. Mástól védi itt a zsenge lelkeket egy lelkiismerettől áthatott felnőtt. Naivságomra a vi­hogó gyerekcsoport döbbent rá, akik észrevéve az írást, legyintenek: — Biztosan a csajok ■miatt..! C megnyugodva távo- zunk. K. Zs. Pilisi önkéntesek A hívatlan vörös kakas Tovább fújja a híres zenekar A pilisi önkéntes tűzoltó egyesület megtartotta 1981. évi beszámoló közgyűlését. A közgyűlésen részt vett dr. lllanicz György, a monori já­rási hivatal igazgatási osztá­lyának vezetője, Bukovszky István, az MSZMP pilisi nagy­községi bizottságának titkára és Benedikti Sándor, a pilisi nagyközségi tanács elnöke. Haluszka Mihály parancsnok történeti áttekintéséből meg­tudtuk, hogy az egyesületet 1913-ban Toldi József neves kovácsmester alapította 24 ipa­rostársával. Szükségesnek tar­tották, hogy a gyakori tüzek felett ember vegye át a hatal­mat. Akkoriban még sok volt a zsúpos ház. Volt «olyan év, hogy 27 alkalommal kellett ki­vonulniuk, a hívatlan vörös ka­kas megsemmisítésére. Óra­rend nélkül. Dél, éjfél, vagy hajnal, a vészharang és a szi­réna hangját nem lehet beter­vezni. De a haladást sem lehet meg­állítani: 1981-ben már csaíc i négyszer kellett tűzhöz kivo­nulniuk az önkénteseknek. E változás bizonyosan az önkén­tesek megelőző és ellenőrző munkájának eredménye. A beszámoló köszönetét fe­jezte ki a pártoló szerveknek is. Ilyenek a pilisi Aranykalász Tsz és a Pilisi Ruházati Szö­vetkezet, melyek anyagilag is segítik az egyesület munkáját. A gondokat sem hallgatta el a részletes tájékoztató. Ezek között legjelentősebb, hogy az úgynevezett 800-as tűzoltófecs­kendő olyan rossz állapotban van, hogy nem érdemes javít­tatni. E kérdésre a konzultá­cióban elsőként Benedikti Sán dór tanácselnök szólalt fel. Kö­zölte. hogy már régen foglal­koznak ezzel a kérdéssel és a probléma orvoslására 50 ezer forintot adnak az egyesületnek. Az elrifok felszólalását dörge­delmes taps szakította meg. A napirend végefelé az 1981- ben.elhunyt négy önkéntes tűz­oltó emlékére néma tisztelgés következett. Az eltávozottak között van az alapító Toldi Jó- . zsef, aki még 90 éves korában is eljárt a .tűzoltógyűlésekre és Szabó János is, aki rendszerint első volt a tüzeknél, sőt már gyakorlattá vált, hogy a tüzet akár nappal, akár éjjel nála jelentsék. A veszteség érintette az úgy­is csökkenő létszámú tűzoltó­zenekart is. Az e kérdéssel fog­lalkozó témánál dr. lllanicz György jelentkezett felszólalás­ra. — Mindent el kell követni a fúvószenekar fennmaradásáért — mondotta. — Elképzelni is rossz, hogy egy nemzeti, vagy internacionalista ünnep alkal­mával a gyermekkorunk óta szívünkbe zárt tűzoltózenekar ne színesítse az ünnepség pom­páját. • ® • E mondat utolsó szótagjába már belevágott egy zenész kiáltása: — Két fiatal zenész betaní­tását vállalom! Az idő lassan lejárt. A ven­déglátók és meghívottak élmé­nyekké! gazdagodva sétáltak le a szerény, de jó ízű felvágottal és szörpökkel várakozó meleg vendégszobába. Bognár Józsefné A Bssrgj IsHáteális programja Gyomron, az úllörőházban, 14 órától: a községi TTUSZ orosz nyelvi verseny, 15-től: nóta- faképzés; 16-tól: napközis dél­után. Monoron, 15-től és 17- től: szabás-varrás tanfolyam két csoportban, 17-től: angol középhaladó nyelvtanfolvam. Vecsésen, 15.30-tól: művészi torna, az 5. számú óvodában. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom