Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1983. FEBRUÁR 9., KEDD AM £1 VSVÓ fPiP 89 ItÓfé'l A piacon minden megtörténhet Brigádok a taéssosi Összefogás: a névnek megfelelve Amikor a kérdésre — szokott maga vásárra járni? —, igennel válaszoltam, a gazdasági szakember kijelentette, akkor megpróbálhatom elképzelni, mi és milyen az a sokat emlegetett piac, amit figyelemmel kell kísérni, amit ajánlatos állandóan kutatni, tisztában lenni minden rezzenésével, változásával, hullámzásával. Néhány százalék Igen, olyan az a világpiac, mint a nálunk még ma is szokásos falusi vásárok, ahol az eladó szeretne minél nagyobb árat elérni, a vevő pedig minél olcsóbban vásárolni. A vásár persze csak példa, kicsiny minta, amit azért emlegetett a gazdasági szakember, hogy mi, akik nem foglalkozunk exporttal és importtal, valahogyan megsejthessük, miről is. van szó. Annál is inkább érthető a szakember félelme az értetlenségtől, mert bennünket az utóbbi évtizedekben nem értek a piaci hatások drasztikusan. Elszoktunk az állandó készenléttől, a folytonos figyeléstől, mérlegeléstől, hiszen az árak és a portékák nagyjából azonosak voltak a nagy- és kisvárosban, a bélés külterületen. Okítóm ennyit fűzött még hozzá: a piacon minden előfordulhat. Aki gyárban dolgozott, dől- ' gozik, avagy foglalkozott, foglalkozik gazdasági kérdésekkel, hozzászokhatott a terv, tény, teljesítés, százalék négyszögéhez. Évről évre emelték néhány százalékkal egy-egy üzem tervét, s ha azt túlteljesítették, és megfeleltek néhány további követelménynek, számíthatott a kollektíva az elismerésre, anyagi és erkölcsi formában egyaránt. Olyannyira hozzászoktunk ehhez, hogy úgy hisszük, az új körülmények közepette ott folytathatjuk, ahol tulajdonképpen abba sem hagytuk, csak most a külföldre irányuló termékek tömegét kell nö- | vélnünk _ évről évre néhány | százalékkal, s majd szép lassan utolérjük magunkat. Megteremtjük a megbomlott gazdasági egyensúlyt, átalakítjuk termékszerkezetünket, és így tovább. Vagyis elérjük mindazt, ami szükséges az élet- színvonal megtartásához, illetve javításához. Kemény valuta Csakhogy a piacon, mint hallottuk; minden megtörténhet. Amiből következik, hogy igen csekély a valószínűsége az évről évre szakadatlanul növekvő mennyiségű kivitelnek ugyanabból a termékből Azon a piacon többnyire a vevő fütyül, s szeszélyes dallamait csak nagyon képzett, a változásra, megújulásra képes táncosok tudják követni. Járásunk üzemeinek életéből ig számos példával bizonyíthatjuk az elmondottakat. Meghökkentő eseteket is idézhetnénk. Persze azoknak meghökkentő, akik nem tudják, hogy a piacon minden megtörténhetik. Az ikladi Ipari Műszergyár 1983-ban majdnem kétszázmillió forintot számolhatott el a külföldön úgynevezett kemény valutáért értékesített termékeiért. A szokványos gondolkodású ember nyilván arra számíthatott. a következő esztendőben még több lesz a dollár, hiszen a gyár képes fokozni termelését a kivitelre szánt gyártmányokból. Az ellenkezője történt. Pedig a vásálónak még mindig kellett az a bizonyos termék. Nagyon is. hiszen hajlandó volt a műszergyár megemelt árait is kifizetni. Közben azonban szétnézett a piacon. Nem is hiba. Talált olyan partnert, aki ugyanazt a gyártmányt az IMI eredeti áránál is alacsonyabban adta. Valamennyire is edzett eladó ilyenkor sem rohan ha- nyatthomlok el onnan, ahol pórul járt. Inkább figyel. A műszefgyáriaik újabban azt vehették észre, hogy a régi vevő ismét tanúsít némi érdeklődést. Tisztában vannak azzal is, hogy miért. Mert az új partner nem szállít olyan megbízhatóan, mint ők, s a motorok minősége sem éri el az ikladiakét. Iskola és pad Hogy mennyire fontos a lesben ^llás, az állandó figyelés és készenlét, azt az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet is bizonyíthatja. IsmereNéhány nappal ezelőtt a gödöllői művelődési központban bemutatta új műsorát a Magyar Állami Népi Együttes. Öröm volt látni, hogy a nagy számmal gyülekezők között milyen sokan voltak a járás községeiből érkezettek. Győré Béláné nemcsak a zsámtjoki együttest, de az unokáját is elhozta. Anyanyelvi szinten A galgahévíziek különbusszal érkeztek. Ott gyülekeztek az előtérben a bagiak és a hévíz- györkiek. De láttam szadaia- kat. veresegyháziakat és voltak ismerősök Isaszegről is. Az előadás szünetében feltűnt, hogy Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes vezetője népviseletbe öltözött két idősebb párhoz ment a széksorok között és miközben a találkozást figyeltem, akkor ismertem meg, hogy Timár Sándor beszélgetőtársai a kartali bukás csárdás ismerői: Berecz- ki János és Darázs Jánosné, valamint Urbán János és felesége. Megnéztem a műsorlapot és azonnal tudtam, hogy ezen az estén a népi együttes bemutatja a kartali bukóst. A kar- taliak táncát két pár táncolta, de ez a kamaratánc is megértette és megéreztette a tes, a járás eme szövetkezete széket értékesít nyugat-európai országokban, de képesek más bútordarabok gyártására is. Más magyar vállalatok különböző létesítményeket építenek külföldön, fejlődő országokban. Például iskolákat. Az iskola pad, asztal, szék nélkül nem működhet. Ezt a lehetőséget akarja kihasználni az aszódi szövetkezet. A piac bonyolultságáról, különösen a mai helyzetben, amikor dekonjunktúrát élünk, a kereslet lanyha, a járás más szövetkezetei is kínálnának példát, nem egyet. De arra is, hogyan igyekeznek kihasználni minden adódó lehetőséget, hogy gazdaságosan exportálhassák termékeiket. Ehhez azonban a gyártásban is folyton meg kell újulniuk. Ez már egy másik téma. K. P. közönséggel, hogy mitől olyan jelentősek az ilyen táncok, miért megkerülhetetlenek, s hogyan lehet mérték egy falu tánca az egész estét betöltő műsorban. Mondják, hogy teret adni a táncban a személyiségnek, a teremtő részvételnek csak akkor lehet, ha a táncosok anyanyelvi szinten ismerik azt, vagyis az életet látják benne, érzelmi, szellemi javaink életét. azét áz emberét, aki századokon át képes volt megmaradni emberségében és magyarságában anélkül, hogy hitét és reményeit, a maga jövőjét elvesztette volna. Timár Sándor nyilván mindezt-jobban tudja, hiszen koreográfiából és az új műsor egész szerkezetéből érződik ez a törekvés. Győzték szusszal Erre gondoltam, amikor néztem a két fiatal által táncolt kartali bukóst, aztán az előadás végén éreztem, hogy gondolataimmal nem lehetek egyedül. Timár Sándor arra kérte a kartaliakat, hogy amikor a műsornak vége lesz, találkozzanak a népi együttes tagjaival és tanítsák meg őket az igazi, tiszta bukósra, a lassúra, a frissre, a kidobósSzokatlan kép fogadott a minap a gödöllői városi tanács házasságkötő termében: egy eddig sosem látott, főként nőkből álló testület tárgyalására csöppentem. Hamar kiderült, hogy a tanácsi dolgozók egyik, az összefogás nevet viselő brigádja tart itt összejövetelt. Brigádok a tanácson? Az első pillanatban talán furcsának tűnik, pedig nincs mit csodálkozni: az Összefogás a város megalakulásának tizedik évorduló- ján határozta el, hogy szocialista kollektívába tömörül. Azóta további négy brigád alakult. s az sem csoda, hogy egymással vetélkednek. Széles területen Ami az összefogást illeti, nevében hordja összetételét, hiszen több szakigazgatási terület dolgozóit fogja össze: az igazgatási osztályt, a társadalmi- és családi ünnepségeket rendező irollát, a munkaügyeseket. Ha azokat a területeket soroljuk fel, amelyek az összefogás tagjainak munkakörét alkotják, még színesebb a kép, ők azok, akik felelősek a lakásügyek, a gyámügyek, a birtokháborítás, a tartás és életjáradéki szerződések, a kisajátítások, a szabálysértések, az anyakönyv, a hagyatéki ügyek, a népességnyilvántartás, az ünnepségek szervezése és a munkaügyek egy részének megfelelő, gyors, pontos intézéséért. A hetedik évébe lépő brigád tagjai részben kicserélődtek az idők során, de a lelkesedés nem csappant. Erről tanúskodik a már bstellett brigádnapló, amely a közösségi élet valamennyi fontos eseményét megörökíti. Arról is tudósít, hogy ki-ki a szűkén vett munkahelyi kötelességein kívül is részt vesz a különböző társadalmi te. vékenységekben. Több párt- és KISZ-tag van közöttük, de találunk véradókat is. S nincs hiány a közös brigádmegmoz- dulásokban sem. Sokat vannak esyütt szabad idejükben, gyakran családostul. Rendszeresek a gyermekeknek szervezett összejövetelek, gyakran látogatnak el közösen kiállításokra. Hasznos javaslatok Ilyen közös megmozdulás volt az is, hogy az összefogás tagjai Mezőkövesdre, az ottani tanácsra utaztak közösen, tapasztalatcserére, ahonnét viszonozták is a látogatást. De a gödöllőiek már voltak hasonló céllal Vácott és Balassagyarmaton is. Nem véletlen tehát, hogy a brigád tagjai élen jár- , nak az igazgatási, ügyviteli munka korszerűsítésére benyújtott javaslatokban. ra és a kifordulósra, minden olyan figurára, amelyet a hetvenéves Urbán János és felesége, valamint Bereczki János és Darázs Jánosné még a nagyapjától lesett el a kartali lakodalomban, vagy a Sőregi-kocsma udvarán rendezett falusi mulatságban. Hogy tiltakoztak a tánctanításra felkértek, hogy szerénykedtek és mennyire nehéznek tartották a kérés teljesítését! — Az ország legjobb táncosait mi tanítsuk? — kérdezte Darázsné. Húszéves fiatalokkal perdüljek, szerénykedett Bereczki János. De lehet-e ellenállni a kedves szónak, a többszöri hívásnak. A kartali öregek betörtek és képesek voltak megmutatni az igazit, azt — ahogyan mi jártuk, csak mi és csak Kartalon — büszkélkedett Urbán János. Azt sem tudták az örömtől, a jogos büszkeségtől, hogyan győzték erővel, szusszal a kilenc pár megtáncolta tását. Minden héten Gödöllőn — Arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezek a táncosok az egész országban vagy, még a határokon túlra is elviszik Kartal hírnevét — folytatta Urbán János. — Mert ahol az e°vüttes fellép, ott mindenütt Különösen jó alkalmak a brigád együttes munkájára az olyan kampáhyfeladatok, mint amilyen a személyi számok kiosztása vagy a népszámlálás volt tavaly és tavalyelőtt. Hasonló összefogásra volt szükség, amikor a Mosolygó Antal utcát kőrúttá minősítették és egyszerre ezerkétszáz lakos személyi igazolványába kellett bevezetni a változást. Ezt úgy oldották meg, hogy a brigád tagjai egy-egy lépcsőházat vállaltak magukra. Sok elismerés A társadalmi munkákban is az egység nyilvánul _ meg. Nyugdíjasokat patronálnak, segítik a tanácstagi beszámolók megrendezését. Nem véletlen hát, hogy a brigád immár kétszer elnyerte a szocialista munkakollektíva címet, amit a tanácsvezetés jutalommal is elismert. A brigád tagjai közül többen megkapták a kiváló dolgozó jelvényt: így Schweiz Petemé, dr. Oszvári István, Berényi Zoltánná, Má- nyai Miklósné és Maver Jánosné, akit a Munka Érdemrend A vérségi művelődési házban az elmúlt esztendőben számos rendezvényt tartottak. Ezek egy részét a ház igazgatója szervezte, másik részéhez pedig csak á nagytermet adta. Az első csoportba sorolható rendezvények közül a legnagyobb közönséget a gyermekek számára szervezett színdarabok vonzották. A felnőttek részére egy alkalommal próbálkozott Varga Bálintné színielőadást szervezni, de sikertelenül, az előadás az érdektelenség miatt elmaradt. Míg a korábbi években a koncertek alkalmával zsúfolásig megtelt a nagyterem, decemberben már ez sem csábított elég közönséget. A rendezvényeknél valamelyest sikeresebbek voltak a TIT-előadások. Egyik-másik, mint például Buga doktor előadása, kivételesen nagy látogatottságnak örvendett. Három alkalommal nyílt kézimunka-kiállítás az előcsarnokban, egyebék között Marton Pálné Homok Erzsébet hímzéseiben gyönyörködhettek a látogatók. A látogatottság tekintetében az iskolai rendezvények álleljárják a kartali bukóst, aztán a nézők egymásra néznek és úgy kérdezik: Hol van az a Kartal? — nevettek a kartali táncosok, aztán Da- rázsnének eszébe jutottak a gondok. — Minden héten ott táncolunk mi a gödöllői táncházban. Tanítjuk a fiatalokat a régimódira. Hoz-visz bennünket az autó. Az fáj, hogy sokan mondják, amit ti csináltok, annak nincs semmi értelme. Pedig nagy dolog az, ha az ember a tudományából valamit másokra hagyományozhat. Mit lehet válaszolni Darázsné igaz szavaira? Megismételhetjük a kérdését. — Miért van az, hogy a kartali fiatalok nem tanulják meg szüleik, nagyszüleik országosan is eb ismert táncát? Hártyán járják? Urbán János megkérdezte Timár Sándort, .miért csak két pár táncolta a kartali bukóst Timár visszakérdezett: és Kartalon miért csak két pár járja? — Elmondtam — magyarázta Urbán —. hogy a mi falunkban még sokan táncolják, csak nem jönnek vele színpadra. — Pedig tudja-e, milyen szép lenne, ha legalább öt pár táncolná — kérdezte az együttesvezető. — Hogyne tudnám. Én még azt is láttam, amikor az egész falu táncolta, ha megszólalt a zene. De ez régen volt... F. M. bronz fokozatával is kitüntettek. Az értékelést először maga a brigád végzi el. majd a kollektívák megvitatják, hogy miként értékelik a többiek' a saját munkájukat. Az Összefogás brigád most azon van, hogy a jobb munka érdekében szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a műszakiak Ybl Miklós nevét viselő brigádjával. Cs. J. Egyetem F&fókióllítás, elissdlás Agrártörténeti emlékek védelme címmel fotókiállítást nyitnak meg ma délelőtt fél tízkor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. A kiállítást dr. Bíró Ferenc, az egyetem rektora nyitja meg, majd az agrártörténeti emlékeink védelmének helyzetéről dr. Szabó Loránd, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója tart előadást. nak az első helyen. Ök nemcsak egy-egy ünnep alkalmával veszik igénybe a nagytermet, hanem hétköznap is, mivel az ősz .óta a pince helyett ismét itt folynak a testnevelési cirák. Rádiófelvétel Kórom kiváló' > együttes Ha valaki nem ismeri a Galga mente gazdag népdal-j, hagyományanyagát, jó ha tudja, hogy tíz kilométeres távolságon belül három olyan község van, amelynek népdalköre az országos minősítő hangversenyen egyaránt országosan kiváló minősítést szerzett. Kiválóak lettek a múlt évben rendezett minősítő hangversenyen a bagiak, a gaIgahévíziek és a hévízgyörkiek. Most újabb sikerről hallottunk. A magyar rádió népzenei osztályától a közelmúltban levelet kapott mind a három kórus vezetője, amelyből arról értesülhettek, hogy csoportjaikat rádiószereplésre hívják, és műsorukat a rádió Népdalkörök pódiuma című sorozatában kívánják sugározni. Mind'a három kórusvezetővel beszéltem a hírről, és mind a hárman örömmel közölték, a kórusok vállalják a szereplést, a felkészülést elkezdték és izgatottan várják a márciusi felvételek idejét. A kórustagok véleménye egységes: sikeres szerepléssel akarják tovább erősíteni a Galga mente jó hírét. A kulturális programija Gödöllő, művelődési köz- pant: A szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka. Jiri Menzel. A három megesett lány esete. Komédia két részben. Rendezte: Ár kosi Árpád, 19 órakor a színházteremben. Táncház, 18 órakor. Fórum a városi pártbizottság első titkárával és a városi tanács elnökhelyettesével, 15 órakor a szocialista brigádok klubjában. Kertbarátok köre, 18 órakor, Állattartás a ház körül címmel előadást tart: Dr. Pars István tudományos főmunkatárs. Wárosi moziműsor Kettévált mennyezet. Magyar film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Öntapadós císik© készül A Galga-parti Összefogás Termelőszövetkezet nyomdájában az idén 43 millió forintért készítenek különböző nyomdai termékeket. Legnagyobb mennyiségben öntapadós címkéket, a cipőgyáraknak, a tejtermékeket forgalmazó vállalatoknak. A képen: Kazimir Magdolna, Klenovszki Jánosné, Peczöli Istvánná egy másik terméküket, a névjegykártyákat készíti. Barcza Zsolt felvétele Ritkán mennok ve!® színpadra Bakos: lassú, friss, kidobós Az első helyen Iskolai rendezvények Decemberben már nem csábította a közönséget
