Pest Megyei Hírlap, 1982. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1983. FEBRUÁR 9., KEDD AM £1 VSVÓ fPiP 89 ItÓfé'l A piacon minden megtörténhet Brigádok a taéssosi Összefogás: a névnek megfelelve Amikor a kérdésre — szo­kott maga vásárra járni? —, igennel válaszoltam, a gazda­sági szakember kijelentette, akkor megpróbálhatom elkép­zelni, mi és milyen az a so­kat emlegetett piac, amit fi­gyelemmel kell kísérni, amit ajánlatos állandóan kutatni, tisztában lenni minden rezze­nésével, változásával, hullám­zásával. Néhány százalék Igen, olyan az a világpiac, mint a nálunk még ma is szokásos falusi vásárok, ahol az eladó szeretne minél na­gyobb árat elérni, a vevő pe­dig minél olcsóbban vásárolni. A vásár persze csak példa, kicsiny minta, amit azért em­legetett a gazdasági szakem­ber, hogy mi, akik nem fog­lalkozunk exporttal és import­tal, valahogyan megsejthes­sük, miről is. van szó. Annál is inkább érthető a szakember félelme az értet­lenségtől, mert bennünket az utóbbi évtizedekben nem ér­tek a piaci hatások drasztiku­san. Elszoktunk az állandó készenléttől, a folytonos fi­gyeléstől, mérlegeléstől, hi­szen az árak és a portékák nagyjából azonosak voltak a nagy- és kisvárosban, a bél­és külterületen. Okítóm ennyit fűzött még hozzá: a piacon minden elő­fordulhat. Aki gyárban dolgozott, dől- ' gozik, avagy foglalkozott, fog­lalkozik gazdasági kérdések­kel, hozzászokhatott a terv, tény, teljesítés, százalék négy­szögéhez. Évről évre emelték néhány százalékkal egy-egy üzem tervét, s ha azt túltelje­sítették, és megfeleltek né­hány további követelménynek, számíthatott a kollektíva az elismerésre, anyagi és erköl­csi formában egyaránt. Olyannyira hozzászoktunk ehhez, hogy úgy hisszük, az új körülmények közepette ott folytathatjuk, ahol tulajdon­képpen abba sem hagytuk, csak most a külföldre irányu­ló termékek tömegét kell nö- | vélnünk _ évről évre néhány | százalékkal, s majd szép las­san utolérjük magunkat. Meg­teremtjük a megbomlott gaz­dasági egyensúlyt, átalakítjuk termékszerkezetünket, és így tovább. Vagyis elérjük mind­azt, ami szükséges az élet- színvonal megtartásához, illet­ve javításához. Kemény valuta Csakhogy a piacon, mint hallottuk; minden megtörtén­het. Amiből következik, hogy igen csekély a valószínűsége az évről évre szakadatlanul növekvő mennyiségű kivitel­nek ugyanabból a termékből Azon a piacon többnyire a vevő fütyül, s szeszélyes dal­lamait csak nagyon képzett, a változásra, megújulásra ké­pes táncosok tudják követni. Járásunk üzemeinek életé­ből ig számos példával bizo­nyíthatjuk az elmondottakat. Meghökkentő eseteket is idéz­hetnénk. Persze azoknak meg­hökkentő, akik nem tudják, hogy a piacon minden meg­történhetik. Az ikladi Ipari Műszergyár 1983-ban majd­nem kétszázmillió forintot számolhatott el a külföldön úgynevezett kemény valutáért értékesített termékeiért. A szokványos gondolkodású ember nyilván arra számítha­tott. a következő esztendőben még több lesz a dollár, hi­szen a gyár képes fokozni termelését a kivitelre szánt gyártmányokból. Az ellenkezője történt. Pe­dig a vásálónak még mindig kellett az a bizonyos termék. Nagyon is. hiszen hajlandó volt a műszergyár megemelt árait is kifizetni. Közben azonban szétnézett a piacon. Nem is hiba. Talált olyan partnert, aki ugyanazt a gyártmányt az IMI eredeti áránál is alacsonyabban adta. Valamennyire is edzett el­adó ilyenkor sem rohan ha- nyatthomlok el onnan, ahol pórul járt. Inkább figyel. A műszefgyáriaik újabban azt vehették észre, hogy a régi vevő ismét tanúsít némi ér­deklődést. Tisztában vannak azzal is, hogy miért. Mert az új partner nem szállít olyan megbízhatóan, mint ők, s a motorok minősége sem éri el az ikladiakét. Iskola és pad Hogy mennyire fontos a les­ben ^llás, az állandó figyelés és készenlét, azt az aszódi Ferromechanika Ipari Szövet­kezet is bizonyíthatja. Ismere­Néhány nappal ezelőtt a gödöllői művelődési köz­pontban bemutatta új műsorát a Magyar Állami Népi Együt­tes. Öröm volt látni, hogy a nagy számmal gyülekezők kö­zött milyen sokan voltak a járás községeiből érkezettek. Győré Béláné nemcsak a zsámtjoki együttest, de az unokáját is elhozta. Anyanyelvi szinten A galgahévíziek különbusszal érkeztek. Ott gyülekeztek az előtérben a bagiak és a hévíz- györkiek. De láttam szadaia- kat. veresegyháziakat és vol­tak ismerősök Isaszegről is. Az előadás szünetében feltűnt, hogy Tímár Sándor, az Álla­mi Népi Együttes vezetője népviseletbe öltözött két idő­sebb párhoz ment a széksorok között és miközben a találko­zást figyeltem, akkor ismer­tem meg, hogy Timár Sándor beszélgetőtársai a kartali bu­kás csárdás ismerői: Berecz- ki János és Darázs Jánosné, valamint Urbán János és fele­sége. Megnéztem a műsorlapot és azonnal tudtam, hogy ezen az estén a népi együttes bemu­tatja a kartali bukóst. A kar- taliak táncát két pár táncol­ta, de ez a kamaratánc is megértette és megéreztette a tes, a járás eme szövetkezete széket értékesít nyugat-európai országokban, de képesek más bútordarabok gyártására is. Más magyar vállalatok kü­lönböző létesítményeket épí­tenek külföldön, fejlődő or­szágokban. Például iskolákat. Az iskola pad, asztal, szék nélkül nem működhet. Ezt a lehetőséget akarja kihasznál­ni az aszódi szövetkezet. A piac bonyolultságáról, kü­lönösen a mai helyzetben, amikor dekonjunktúrát élünk, a kereslet lanyha, a járás más szövetkezetei is kínálnának példát, nem egyet. De arra is, hogyan igyekeznek kihasznál­ni minden adódó lehetőséget, hogy gazdaságosan exportál­hassák termékeiket. Ehhez azonban a gyártásban is foly­ton meg kell újulniuk. Ez már egy másik téma. K. P. közönséggel, hogy mitől olyan jelentősek az ilyen táncok, miért megkerülhetetlenek, s hogyan lehet mérték egy falu tánca az egész estét betöltő műsorban. Mondják, hogy teret adni a táncban a személyiségnek, a teremtő részvételnek csak ak­kor lehet, ha a táncosok anya­nyelvi szinten ismerik azt, vagyis az életet látják benne, érzelmi, szellemi javaink éle­tét. azét áz emberét, aki szá­zadokon át képes volt meg­maradni emberségében és magyarságában anélkül, hogy hitét és reményeit, a maga jö­vőjét elvesztette volna. Timár Sándor nyilván mindezt-job­ban tudja, hiszen koreográ­fiából és az új műsor egész szerkezetéből érződik ez a tö­rekvés. Győzték szusszal Erre gondoltam, amikor néztem a két fiatal által tán­colt kartali bukóst, aztán az előadás végén éreztem, hogy gondolataimmal nem lehetek egyedül. Timár Sándor arra kérte a kartaliakat, hogy ami­kor a műsornak vége lesz, ta­lálkozzanak a népi együttes tagjaival és tanítsák meg őket az igazi, tiszta bukósra, a lassúra, a frissre, a kidobós­Szokatlan kép fogadott a mi­nap a gödöllői városi tanács há­zasságkötő termében: egy ed­dig sosem látott, főként nők­ből álló testület tárgyalására csöppentem. Hamar kiderült, hogy a tanácsi dolgozók egyik, az összefogás nevet viselő bri­gádja tart itt összejövetelt. Bri­gádok a tanácson? Az első pil­lanatban talán furcsának tű­nik, pedig nincs mit csodálkoz­ni: az Összefogás a város meg­alakulásának tizedik évorduló- ján határozta el, hogy szocia­lista kollektívába tömörül. Az­óta további négy brigád ala­kult. s az sem csoda, hogy egymással vetélkednek. Széles területen Ami az összefogást illeti, nevében hordja összetételét, hi­szen több szakigazgatási terü­let dolgozóit fogja össze: az igazgatási osztályt, a társadal­mi- és családi ünnepségeket rendező irollát, a munkaügye­seket. Ha azokat a területeket soroljuk fel, amelyek az össze­fogás tagjainak munkakörét alkotják, még színesebb a kép, ők azok, akik felelősek a la­kásügyek, a gyámügyek, a birtokháborítás, a tartás és életjáradéki szerződések, a ki­sajátítások, a szabálysértések, az anyakönyv, a hagyatéki ügyek, a népességnyilvántar­tás, az ünnepségek szervezése és a munkaügyek egy részé­nek megfelelő, gyors, pontos intézéséért. A hetedik évébe lépő brigád tagjai részben kicserélődtek az idők során, de a lelkesedés nem csappant. Erről tanúsko­dik a már bstellett brigádnap­ló, amely a közösségi élet vala­mennyi fontos eseményét meg­örökíti. Arról is tudósít, hogy ki-ki a szűkén vett munkahe­lyi kötelességein kívül is részt vesz a különböző társadalmi te. vékenységekben. Több párt- és KISZ-tag van közöttük, de ta­lálunk véradókat is. S nincs hiány a közös brigádmegmoz- dulásokban sem. Sokat van­nak esyütt szabad idejükben, gyakran családostul. Rendsze­resek a gyermekeknek szerve­zett összejövetelek, gyakran lá­togatnak el közösen kiállítá­sokra. Hasznos javaslatok Ilyen közös megmozdulás volt az is, hogy az összefogás tagjai Mezőkövesdre, az ottani tanácsra utaztak közösen, ta­pasztalatcserére, ahonnét vi­szonozták is a látogatást. De a gödöllőiek már voltak hasonló céllal Vácott és Balassagyar­maton is. Nem véletlen tehát, hogy a brigád tagjai élen jár- , nak az igazgatási, ügyviteli munka korszerűsítésére be­nyújtott javaslatokban. ra és a kifordulósra, minden olyan figurára, amelyet a hetvenéves Urbán János és felesége, valamint Bereczki János és Darázs Jánosné még a nagyapjától lesett el a kar­tali lakodalomban, vagy a Sőregi-kocsma udvarán ren­dezett falusi mulatságban. Hogy tiltakoztak a tánctaní­tásra felkértek, hogy szerény­kedtek és mennyire nehéznek tartották a kérés teljesítését! — Az ország legjobb tánco­sait mi tanítsuk? — kérdezte Darázsné. Húszéves fiatalok­kal perdüljek, szerénykedett Bereczki János. De lehet-e ellenállni a ked­ves szónak, a többszöri hívás­nak. A kartali öregek betör­tek és képesek voltak meg­mutatni az igazit, azt — aho­gyan mi jártuk, csak mi és csak Kartalon — büszkélke­dett Urbán János. Azt sem tudták az örömtől, a jogos büszkeségtől, hogyan győzték erővel, szusszal a kilenc pár megtáncolta tását. Minden héten Gödöllőn — Arra vagyok a legbüsz­kébb, hogy ezek a táncosok az egész országban vagy, még a határokon túlra is elviszik Kartal hírnevét — folytatta Urbán János. — Mert ahol az e°vüttes fellép, ott mindenütt Különösen jó alkalmak a bri­gád együttes munkájára az olyan kampáhyfeladatok, mint amilyen a személyi számok ki­osztása vagy a népszámlálás volt tavaly és tavalyelőtt. Ha­sonló összefogásra volt szükség, amikor a Mosolygó Antal utcát kőrúttá minősítették és egy­szerre ezerkétszáz lakos sze­mélyi igazolványába kellett be­vezetni a változást. Ezt úgy ol­dották meg, hogy a brigád tag­jai egy-egy lépcsőházat vállal­tak magukra. Sok elismerés A társadalmi munkákban is az egység nyilvánul _ meg. Nyugdíjasokat patronálnak, segítik a tanácstagi beszámo­lók megrendezését. Nem vé­letlen hát, hogy a brigád im­már kétszer elnyerte a szocia­lista munkakollektíva címet, amit a tanácsvezetés jutalom­mal is elismert. A brigád tag­jai közül többen megkapták a kiváló dolgozó jelvényt: így Schweiz Petemé, dr. Oszvári István, Berényi Zoltánná, Má- nyai Miklósné és Maver János­né, akit a Munka Érdemrend A vérségi művelődési ház­ban az elmúlt esztendőben számos rendezvényt tartottak. Ezek egy részét a ház igazga­tója szervezte, másik részé­hez pedig csak á nagytermet adta. Az első csoportba so­rolható rendezvények közül a legnagyobb közönséget a gyermekek számára szervezett színdarabok vonzották. A felnőttek részére egy al­kalommal próbálkozott Varga Bálintné színielőadást szer­vezni, de sikertelenül, az elő­adás az érdektelenség miatt elmaradt. Míg a korábbi években a koncertek alkal­mával zsúfolásig megtelt a nagyterem, decemberben már ez sem csábított elég közön­séget. A rendezvényeknél valame­lyest sikeresebbek voltak a TIT-előadások. Egyik-másik, mint például Buga doktor elő­adása, kivételesen nagy láto­gatottságnak örvendett. Három alkalommal nyílt kézimunka-kiállítás az elő­csarnokban, egyebék között Marton Pálné Homok Erzsé­bet hímzéseiben gyönyörköd­hettek a látogatók. A látogatottság tekintetében az iskolai rendezvények áll­eljárják a kartali bukóst, aztán a nézők egymásra néz­nek és úgy kérdezik: Hol van az a Kartal? — nevettek a kartali táncosok, aztán Da- rázsnének eszébe jutottak a gondok. — Minden héten ott tánco­lunk mi a gödöllői táncház­ban. Tanítjuk a fiatalokat a régimódira. Hoz-visz bennün­ket az autó. Az fáj, hogy so­kan mondják, amit ti csinál­tok, annak nincs semmi értel­me. Pedig nagy dolog az, ha az ember a tudományából va­lamit másokra hagyományoz­hat. Mit lehet válaszolni Darázs­né igaz szavaira? Megismétel­hetjük a kérdését. — Miért van az, hogy a kartali fiatalok nem tanulják meg szüleik, nagyszüleik országosan is eb ismert táncát? Hártyán járják? Urbán János megkérdezte Timár Sándort, .miért csak két pár táncolta a kartali bukóst Timár visszakérdezett: és Kar­talon miért csak két pár járja? — Elmondtam — magyarázta Urbán —. hogy a mi falunk­ban még sokan táncolják, csak nem jönnek vele színpadra. — Pedig tudja-e, milyen szép lenne, ha legalább öt pár táncolná — kérdezte az együt­tesvezető. — Hogyne tudnám. Én még azt is láttam, amikor az egész falu táncolta, ha megszólalt a zene. De ez régen volt... F. M. bronz fokozatával is kitüntet­tek. Az értékelést először maga a brigád végzi el. majd a kollek­tívák megvitatják, hogy miként értékelik a többiek' a saját munkájukat. Az Összefogás brigád most azon van, hogy a jobb munka érdekében szoro­sabbra fűzzék kapcsolataikat a műszakiak Ybl Miklós nevét viselő brigádjával. Cs. J. Egyetem F&fókióllítás, elissdlás Agrártörténeti emlékek vé­delme címmel fotókiállítást nyitnak meg ma délelőtt fél tízkor a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem aulájában. A kiállítást dr. Bíró Ferenc, az egyetem rektora nyitja meg, majd az agrártörténeti em­lékeink védelmének helyzeté­ről dr. Szabó Loránd, a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója tart előadást. nak az első helyen. Ök nem­csak egy-egy ünnep alkalmá­val veszik igénybe a nagyter­met, hanem hétköznap is, mi­vel az ősz .óta a pince helyett ismét itt folynak a testneve­lési cirák. Rádiófelvétel Kórom kiváló' > együttes Ha valaki nem ismeri a Galga mente gazdag népdal-j, hagyományanyagát, jó ha tud­ja, hogy tíz kilométeres távol­ságon belül három olyan köz­ség van, amelynek népdalköre az országos minősítő hang­versenyen egyaránt országo­san kiváló minősítést szerzett. Kiválóak lettek a múlt évben rendezett minősítő hangver­senyen a bagiak, a gaIgahéví­ziek és a hévízgyörkiek. Most újabb sikerről hallot­tunk. A magyar rádió nép­zenei osztályától a közelmúlt­ban levelet kapott mind a há­rom kórus vezetője, amelyből arról értesülhettek, hogy cso­portjaikat rádiószereplésre hívják, és műsorukat a rá­dió Népdalkörök pódiuma cí­mű sorozatában kívánják su­gározni. Mind'a három kórus­vezetővel beszéltem a hírről, és mind a hárman örömmel kö­zölték, a kórusok vállalják a szereplést, a felkészülést el­kezdték és izgatottan várják a márciusi felvételek idejét. A kórustagok véleménye egysé­ges: sikeres szerepléssel akar­ják tovább erősíteni a Galga mente jó hírét. A kulturális programija Gödöllő, művelődési köz- pant: A szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátéka. Jiri Men­zel. A három megesett lány esete. Komédia két részben. Rendezte: Ár kosi Árpád, 19 órakor a színházteremben. Táncház, 18 órakor. Fórum a városi pártbizott­ság első titkárával és a váro­si tanács elnökhelyettesével, 15 órakor a szocialista brigá­dok klubjában. Kertbarátok köre, 18 órakor, Állattartás a ház körül cím­mel előadást tart: Dr. Pars István tudományos főmunka­társ. Wárosi moziműsor Kettévált mennyezet. Ma­gyar film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Öntapadós císik© készül A Galga-parti Összefogás Termelőszövetkezet nyomdájá­ban az idén 43 millió forintért készítenek különböző nyomdai termékeket. Legnagyobb mennyiségben öntapadós címkéket, a cipőgyáraknak, a tejtermékeket forgalmazó vállalatoknak. A képen: Kazimir Magdolna, Klenovszki Jánosné, Peczöli István­ná egy másik terméküket, a névjegykártyákat készíti. Barcza Zsolt felvétele Ritkán mennok ve!® színpadra Bakos: lassú, friss, kidobós Az első helyen Iskolai rendezvények Decemberben már nem csábította a közönséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom