Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
/ A Pest megyei KBT tájékoztatója A legújabban elkészült, Pest megyén is áthaladó korszerű útszakasz az M3- as autópálya. A parancsnoktól, Szénás Béla rendőrszázadostól arról kértünk tájékoztatást, hogyan dolgozik itt az autópálya-rendőrség, mit terveznek a balesetek megelőzése érdekében. © Mikor alakult a szervezet és meddig terjed működési területe? Belügyminiszteri parancsra, a meghatározott létszámmal tavaly március 16-tól tevékenykedik az a utópálya-rendőrség, Gödöllő székhellyel. A működési területünk Budapesttől Hatvanig terjed, mindkét kiépült pályaszakaszon. Feladatunk úgy éjjel, mint nappal felügyelni a pálya közlekedési rendjére, biztonsági berendezéseire, megőrizni a műtárgyaikat és egyéb létesítményeket úgy, hogy mindenkor biztosítani tudjuk a szabályszerű közlekedést. © Mi jellemzi a baleseti helyzetképet az autópályán? — Mielőtt erről szólnék, el kívánom mondani, az út teljes Vigyáznak ez M3-ssautópálya biztonságának hosszában, mindkét pályaszakaszon az úttest minősége jó, az érdesített felület elősegíti a biztonságos közlekedést, ráadásul egy-egy haladási irányban 2-3 forgalmi sáv is a járművek rendelkezésére áll. Az építésnél már az M7-esnél szerzett tapasztalatokat is figyelembe vették a szakemberek. Mindezek ellenére a balesetek száma a forgalom növekedésével emelkedik. Például tavaly az első félévben 17 közlekedési baleset volt. Ebből: egy könnyű sérüléses, hat vadelütéses, tíz egyéb anyagi kárral járó. Az elmúlt három hónapban pedig 15 volt a közlekedési balesetek száma. Ebből egy halálos, három súlyos, egy könnyű sérüléses, s tíz anyagi kárt okozó esemény történt. Az okokat elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a nyári hónapokban a gépkocsivezetők úgy tűnik fáradékonyabbak, a fülledt meleg befolyásolja a figyelmet. Mindezeken kívül a gyorshajtás szerepel első helyen a baleseti okok között. Például a figyelmetlen vezetés párosult a gyorshajtással mikor többen letértek az autópálya forgalmi sávjárói, vagy az útszéli korlátnak rohantak. © Mit tettek a téli felkészülés, a balesetek megelőzése érdekében? —Az autópálya-főmérnökséggel még szorosabbra fűztük az eddigi jó kapcsolatot. Elmondhatom, eddig is minden segítséget megkaptunk tőlük, a biztonságos közlekedés elősegítése érdekében. Munkaértekezleten beszéltük meg a közös téli feladatokat, így a fokozottabb járőrszolgálati tevékenységet, a KPM útellenőr - ző szolgálat bővítését, a csúszós, jegesedő úton a sózás feltételeinek megteremtését. FölAz M3-as autópályán a rendőrök ellenőrzik a menetokmányokat mértük az autópálya azon szakaszait, ahol bevágások vannak, ahol erős páralecsapódás, köd, havazás, vagy jegesedés várható. Ezeket a helyeket fokozott figyelemmel kísérjük. A megelőzés a fő célunk akkor is, amikor a pályán elromlott gépjárműveket — amelyek a leállósávban maradtak — a KPM szakemberei bevontatják a bázishelyükre. Vagy amikor teleszkópos lámpákkal helyszín-megvilágítással segítenek bennünket. Még A forgalomelterelésnél, a baleset helyszínének biztosításában is megkapjuk a megfelelő segítséget tőlük. Bízunk benne, hogy a jó együttműködés eredménye megmutatkozik majd a balesetek számának csökkenésében is. A közlekedési szakreferens-hálózat Az óvodától a középiskoláig Az M3-as egy szakasza — madártávlatból Az emberi tényezők alapvető feltételei és meghatározói a közlekedésnek. Az emberjármű közlekedés összefüggésben is az emberé az elsődleges szerep. A közlekedés biztonságát, a kulturáltságát elsősorban ő biztosíthatja. A közlekedésben részt vevőknek általában két alapvető tulajdonsággal kell rendelkezniük: O egyrészt, hogy kielégítő ismereteik legyenek az érvényes közlekedési szabályokról, előírásokról, és megfelelő gyakorlattal rendelkezzenek a járművek vezetésében, a forgalomban való eligazodásban; © másrészt, hogy közlekedési magatartásukat a körültekintő, másokat is figyelembe vevő, a bizalmon és segítőkészségen alapuló, az egyéni és közösségi biztonságot szem előtt tartó viselkedés határozza meg. A kezdet: az óvoda A pedagógus munkája akkor eredményes, ha ezeket a tulajdonságokat az általa neveltek magukénak vallhatják. Feladata tehát az, hogy ismerve a tanulók személyiségének fejlettségét, különböző nevelési-oktatási ráhatásokkal, a megfelelő közlekedési gondolkodásmód és magatartás- formák, végsősoron a kívánatos közlekedési morál kialakítására törekedjenek. A közlekedési morál része az ember egyéniségének, így csak a teljes személyiség fejlesztésén belül lehet erősíteni, formálni a közlekedési erkölcsöt. Ezért a kollektív nevelés, az első szervezett ráhatás a kiindulópont. Vagyis már az óvodában kell elkezdeni, s folytatni a felnőttkorig az oktatási nevelési rendszer keretein belül, szervezetten és céltudatosan. A személyi sérüléssel járó baleseteket tükröző statisztikai adatokat szem- ügyre véve kitűnik, hogy a halálos kimenetelű vagy súlyos és tartós fogyatékosságot kiváltó tragédiák gyakoriak a legfiatalabb, az óvodába, iskolába járó 3—18 éves korosztály körében. Tehát a társadalomnak, a szülőiknek a balesetet megelőző igyekezete még nem kellően hatásos. Az új tantervi dokumentációban részt kapott a közlekedésre nevelés is. Az utasítás mind az óvónők, mind a szaktanárok, mind az osztályfőnökök számára előírja a gyermekek közlekedésére nevelésének fontos feladatait. Ezek eredményes megoldásában kiemelkedő jelentőségű o közlekedési szakreferens-hálózat kiépítése. A cél az, hogy minden iskolában legyen egy megbízott közlekedési szakreferens, aki foglalkozik és felelős az intézményekben a közlekedésre nevelés ügyével. A szakreferens feladata, hogy az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények tanulói körében — az életkori sajátosságok figyelembevételével — megszervezze, irányítsa a helyes közlekedési magatartás kialakítását, fejlesztését célzó pedagógiai munkát. (A szakreferenciahálózat létjogosultságát húzza alá a Pest megyei tanulólétszám. Az 1981/82. tanévben 116 ezer az általános iskolás és ebből 16 ezer az elsőosztályos). Szervez és segít Nyilvánvaló, hogy a szakreferensi megbízatás töblet- munkával jár: az egyéb munkaköri feladatok mellett kell végeznie, s; szakértelmet, szervezőkészségét igényel. E feladatot olyan pedagógus tudja ellátni, aki nemcsak saját szakterületét ismeri, hanem jártas a közlekedési elméletben, a gépjárművel tapasztalak« szakmai kérdésekben,? a propagandamunka módszereiben. A közlekedési szakreferens általában intézményenként 1—1 nevelő — az adott óvodában, általános iskola alsó és felső tagozatán, középiskolában, kollégiumban — figyelemmel kíséri, segíti a tantestületet, osztályfőnököket, szaktanárokat, úttörő-, illetve KISZ-vezetőket, kollégiumi nevelőket abban, hogy beépíthessék pedagógiai munkájukba a közlekedésre nevelés tartalmát és módszereit. Mindemellett szervezi és irányítja a tanév során a különféle helyes közlekedésre nevelő akciókat. A megfelelő szakismeretek megszerzéséhez nyújt segítA sebesség helytelen megválasztása Tanulságok a s Személyi sérüléssel járó közúti balesetek tavalyi alakulása, az előző év azonos időszakához viszonyítva: Halálos Súlyos Könnyű összesen Ittas okozó 1980. 1981. 1989. 1981. 1980. 1981. 1980. 1981. 1980. 1981. 72 82 368 373 378 348 818 803 191 212 Mokos József őrmester és Barczán Sándor őrmester a gépjármű ellenőrzése után jó utat kíván a kocsi utasainak Pest megye területén — annak ellenére, hogy a felmérés lezárásának időszakáig némiképpen csökkent az összes balesetek száma — o helyzet nem megnyugtató. Ugyanis a statisztika is érzékelteti a halálos és súlyos balesetek számának emelkedését. A főútvonalak rangsora a korábbiakhoz képest nem változott. Továbbra is legveszélyesebb a 2-es és a 4-es számú. A baleseteket okozók több mint 3/4 része a megye lakosaiból kerül ki, s most a budapestiek részesedése nem éri el a 14 százalékot, a többiek pedig külföldiek voltak. A tragédiák okait vizsgálva még mindig a sebesség helytelen megválasztása a döntő, ugyanis több mint negyede a karamboloknak arra vezethető vissza. A legtöbb balesetet o személygépkocsi-vezetők okozták, de ki kell emelni a motorkerékpárosok és segédmotorosok magas részarányát is. Az egy nyomon haladó járművek vezetői összességében a balesetek csaknem felét okozták. A balesetek természetét elemezve kitűnik: rendkívül magas a gázolások száma. Ez az összes balesetek csaknem 1/4 részét teszi ki. Az áldozatok között gyakori a gyermek és az idős ember. A legtöbb esetben a jármű vezetőjét terheli a felelősség, a gyalogos balesetokozók száma mindössze hat. Az összes balesetet előidézők 83 százaléka magán járművezető. A napokat tekintve a hétvége — péntek, szombat, vasárnap — a különösen balesetveszélyes. Szólni kell az ittas vezetéssel párosuló balesetek magas számarányáról is. Szeszes ital hatása alatt 212-en 'okoztak bajt, amely több mint 17 százalékot tesz ki. Az ittas állapotban a balesetet okozó megyei lakosok részesedése csaknem eléri a 33 százalékot, vagyis minden harmadik alkoholosán befolyásolt volt. Az ittasság leggyakrabban a segédmotoros és motorkerékpáros vezetőknél figyelhető meg. Az eddigiek alapján természetes, hogy a forgalom- ellenőrző járőrtevékenység elsősorban az ittas állapotban járművet vezetők kiszűrésére, a gázolások megelőzésére irányul a közeljövőben. séget a Pest megyei KBT és a megyei tanács művelődési osztálya közösen azzal, hogy minden évben 40—50 pedagógus számára kedvezményes „B” kategóriájú gépjárművezető tanfolyamat szervez. Ugyancsak ezt szolgálja a szakre- fensi speciális képzés és a közlekedés elméleti szakoktatói tanfolyam. Az 1980/81. évben megszervezett tanfolyamok bebizonyították, hogy 8—10 napos bentlakásos formák beváltak, jó vizsgaeredmények születtek. Az érintettek, Pest megye különböző területein dolgozó pedagógusok érthetően szívesebben választják ezt a formát, mint a korábbi 3 hónapig tartó, esetenkénti bejárást a tanfolyamokra. Százan képzettek A Pest megyei Pedagógus Továbbképző Intézet körlevelet adott ki az általános iskolák igazgatóinak és óvodák vezetőinek. Ebben azt kérték, hogy a helyi munkaközösségek válasszák ki soraikból a közlekedési szakreferenst. Egyben lehetőséget adtak számukra a Pest megyei Tanács és a KBT által szervezett bentlakásos (6—8 napos) tanfolyam elvégzésére, ahol szakoktatói, illetve szakreferensi képesítést szerezhetnek. A tanfolyamra olyan pedagógusok jelentkezését is elfogadták, akik nem rendelkeznek személygépjármű-vezetői jogosítvánnyal. Eddig a kétszer egy-egy hetes, bentlakásos tanfolyamon hetvenen végeztek eredményesen és kaptak szakoktatói, szakreferensi oklevelet. Ezenkívül a középiskolákból, az ATI-nál is végzetek szakoktatók. Így a szakreferensi hálózat megyénkben jelenleg megközelítően 100 tagú. A tervek között újabb tanfolyamok szervezése szerepel. Az igényeket figyelembe- véve a feladatokkal összhangban a Pest megyei KBT a megyei művelődési osztállyal és az Autóközlekedési Tanintézettel egyetértésben o keretszámot és a tanfolyamok számát is megnöveli. Különféle akciók Jelentős eredmény a bázisiskola-hálózat létrehozása. Az ilyen jellegű intézmények ott jöttek létre eddig, ahol igényes KRESZ-pálya épült, például Visegrádon, Kiskun- lacházán. E helyeken lehetőség van a gyakorlati oktatásra is. Az 1981/82. tanév kezdetén a Pest megyei KBT elnöke körlevelet adott ki a városi és járási KBT-elnökök részére, figyelemmel a tanévkezdett balesetek megelőzésére, a helyzet felmérésére. Felhívta a közlekedési módszertani munkaközösségek figyelmét; hogy segítsék a tanév folyamán sorra kerülő különféle, helyes, a közlekedésre nevelő akciókat. Ilyenek például az iskolák a közlekedésbiztonságért, a kisdobos közlekedési akadályverseny, a kerékpáros nemzetközi iskolakupa, az úttörő önkéntes kerékpárosvizsga (igazolványszerzés), a segédmotoros (nemzetközi) isko- kolakupa (NIK) helyi versenyei, a közlekedési vetélkedők. A felhívás arra is ösztönöz, hogy támogassák a középfokú oktatási intézményekben (gimnázium, szakközép- és szakmunkásképző iskola) — az I—II. osztályokban a segédmotoroskerékpárra és a motorkerékpárra szóló „A” kategóriájú vezetői engedély megszerzését célzó szakkörök, tanfolyamok szervezését, a III— IV. osztályokban pedig a „B” kategóriájú járművezető-kép. zést.
