Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

I Nyok év titán A jól végzett munka tudatával Segítették a fía?aflek beilleszkedését A közelmúltban megtartott ülésén a sülysápi nagyközségi pártbizottság személyi kérdé­sekkel foglalkozott. A párt élete sosem csak belső ügy, hiszen vezető erejénél, vezető szerepénél fogva mindig nagy tömegeket érint. A mintegy 15 ezer főt számláló Sülysáp és Űri esetében is a két község minden lakóját érinti a leg­utóbbi pártbizottsági határo­zat, amely egy csaknem egy évtizedes munkát értékelt, s egy új szakaszt nyitott meg. A változások A pártbizottság saját kéré­sére fölmentette pártbizottsági titkári funkciójából Hegedűs Györgyöt, akinek munkájáról az ülésen felszólaló Cselényi Dezső, az MSZMP monori já­rási pártbizottsága első titká­ra a többek között az aláb­biakat mondta: — Hegedűs elvtárs elvhűsé­ge, elkötelezettsége a munkás- mozgalom iránt példamutató mindenki számára. Szervező- készsége nyolc évvel ezelőtt igen nehéz helyzetből indítot­ta el a sülysápi p^ftéletet, amely azóta folyamatos jó munkájával járásszerte elis­mertté vált. Hatalmas ener­giával koordinálta a helyi szervek működését egyetlen cél érdekében, a közös köz­ségek fejlődéséért. — Itt töltött nyolc éve rá­nyomta bélyegét Sülysáp és Úri gyarapodására, tevékeny­ségének gyümölcsét az elkö­vetkező időszakban is érezni fogják a helybeliek. Hegedűs elvtárs a jól végzett, a sikeres munka felemelő érzésével tá­vozhat majdnem egy évtize­des tevékenysége színhelyéről, s biztosak lehetünk abban, hogy új munkahelyén is ered­ményesen dolgozik majd. Hegedűs György pártbizott­sági tevékenysége idejére esett a nagy termelőszövetke­zeti koncentráció. Először a két sülysápi tsz egyesült, majd csatlakozott hozzájuk Mende és végül Űri is. Az ál­landó változások ellenére is évről évre újabb és újabb si­kereket könyvelhetett el a most már járásunk legna­gyobb területű termelőszövet­kezete. Ezeket tudva érthető, hogy Kovács Endre, a Tápióvölgye Tsz elnöke a szövetkezet min­den dolgozója nevében igen meleg hangon búcsúzott el Hegedűs Györgytől, s emlékül a szövetkezet ajándékát is át­nyújtotta. Fiatalokkal, idősekkel Hegedűs György, a pártbi­zottság titkáraként rendkívül sokat foglalkozott a fiatalok­kal. Szerette és nagyrabecsül- te őket, segítette fejlődésü­ket és továbbtanulásukat, be­Piíianatkép A tél örömei?... Próbál az irodalmi színpad A nap kulturális programja Gyömrőn, az úttörőházban, 16 órától: a pingpongszakkör edzése, a moziban, 17-től és 19-től: Préri. Monoron, 14.30-tól: az iro­dalmi színpad próbája; 17- iől: asztalitenisz-edzés (a gim­náziumban), művészi torna 16-tól: a Katona József úti; 17.15-től: az Ady úti óvodá­ban. Pilisen, 18-tól: német nyelv- tanfolyam, 19-től: a képző- művészeti szakkör; 19.30-tól: a magnós klub foglalkozása, 18-tól; az ifjúsági klub ösz- sze jövetele. Innen-onnan Hat sportág — hat hir Szorgalmasan készülnek a gyömrői kézilabdázók a me­gyei I. osztályú bojnokságra. Korábban szó volt arról, hogy a KÉV—METRÓ megszűnt fér­fiszakosztálya beolvad a gyöm- rőibe, így lehetőség nyílt vol­na az NB II-be való szereplés­re. A fővárosi egyesület azon­ban — a XI. kerületi sportfel­ügyelőséggel közösen — úgy döntött, hogy a szakosztályt a Soroksári VOSE-nek adja át. Gyömrőn nincs elkeseredés emiatt, a csapat a tavalyinál lényegesen előbbre szeretne rukkolni a tabellán. Ehhez ad­va vannak a jó feltételek, hi­szen néhány játékossal erősö­dött a gárda. ★ . . A monori—ceglédi járási labdarúgó-szövetség idei első hivatalos napjára február 1-én, hétfőn 17 órakor kerül sor a monori sportszékházban- Any- nyit már megtudtunk, hogy az S. osztályú felnőtt és ifjúsági bajnokság tavaszi rajtja már­cius 7-én lesz. A II. osztályú és serdülőbajnokság március 28-án folytatódik A Gyömrői SE sakkozói ta­valy megnyerték a megyei I. osztályú csapatbajnokság B csoportjának küzdelemsoroza­tát. így az idén már az I. osz­tály A csoportjában indulhat­nak, ismét a régi riválisokkal kerülnek szembe. Szó van a csapat megerősíté­séről is erre vonatkozóan tár­gyalásokat kezdtek néhány sakkozóval. ★ A Monori SE birkózói az egyesületek közötti pontver­senyben a 39. helyen végeztek a tavalyi eredmények alpján. Egy versenyzőjük ifjúsági aranyjelvényes címet szerzett. ★ Még mindig pont nélkül áll­nak a Monori SE női kosár­labdázói az NB II középcso­portjában. Az elkövetkező he­tekben egyébként sorozatban idegenben játsszák a mérkőzé­seket, mivel a gimnázium tor­naterme nem alkalmas bajnoki találkozók lebonyolítására. ★ Megkezdődtek a községekben a téli spartakiád községi verse­nyei sakk- és asztalitenisz­sportágakban. A járási döntő­re februárban — később kije­lölendő helyen kerül sor- Az idén egyébként nemcsak járási és megyei, hanem országos döntőket is rendeznek a spar­takiád versenyszámaiban. G. 3­illeszkedésüket. Ittléte alatt több mint félszáz 30 éven aluli került be a' pártba, s állja meg a helyét az élet leg­különbözőbb területein. Természetes hát, hogy Du­dás Sándor, a KISZ-bizottság titkára köszönetét mondott a fiatalokkal való törődésért, az önzetlen támogatásért. Hegedűs György két terület­hez kötötte az életét, s ezek nem mondanak ellent egy­másnak. A pártmunka és az építőipar számára a beteljese­dés. Sülysápra az építőiparból jött, s ezentúl ismét az építő­iparban fog dolgozni. A köz­ben eltelt időről így nyilatko­zik: — Pártmegbízatással kerül­tem annak idején Sülysápra. A legjobb elképzeléseimet sem tudtam volna megvalósí­tani, ha nem lettek volna olyan munkatársaim, akik azonosulnak a párt elvárá­saival, s a nehezebb helyze­tekben is önzetlenül segítenek. Példa erre a mozgalmi élet dinamizmusa, a produktumai­val mérhető sok-sok társadal­mi munka, amelyet a közsé­gek lakói, dolgozói végeztek. Azt kérem minden munka­társamtól, barátomtól, minden sülysápi ,és úri lakostól, hogy a most megválasztott utódo­mat hasonlóan eredményesen támogassa nehéz munkájában. üj titkár A volt pártbizottsági titkár nem- szakad el teljesen a köz­ségtől, mert munkája révén továbbra is kiveszi részét a nagyközség gyarapodásából. A sülysápi pártbizottság egyhangúlag titkárává válasz­totta Dinnyés Sándort, a Rá­kosmezeje Tsz eddigi dolgozó­ját Lukács István ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1982. JANUAR 27., SZERDA Önállósodtok Kevesebb lesz a hiányszakma Érdeklik őke! a változások is A múlt év júniusától, a mo­nori csoporttól elválva, önálló­sult a KIOSZ gyömrői körzeti csoportja. — Mit jelentett a szervezeti változás? — kérdeztük Róna­széki Ferencnétöl, a gyömrői körzeti csoport titkárától. Hasznos tevékenység — A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt területünk kis­iparosainak létszáma, jelenleg mintegy 450 főállásban, mun­kaviszony, illetve nyugdíj mel­lett dolgozó szakember gyako­rolja az ipart Ecseren, Magló­don, Gyömrőn, Mendén, Süly­sápon és Űriban. E létszám is indokolttá tette az önállósu­lást, amely eredményeként könnyebben intézhetik ügyes­bajos dolgaikat kisiparosaink, áttekinthetőbbé vált tevékeny­ségünk mozgásterülete. Figyelemre méltó tehát az utóbbi időszak kisiparos tábo­rának növekedése, hiszen ma hetven-nyolcvannal többen végeznek lakossági szolgálta­tást, illetve népgazdaságunk számára hasznot hozó ipari tevékenységet, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt. Elektronikus vezérlők Képzett szakemberek gondos és pontos munkával készítik az elektromechanikus hajtóművek vezérlőegységét a Monori Vas­ipari Szövetkezetben. Erdőst Agnes felvétele — örvendetesnek mondha­tó, hogy a többség főállásban végzett tevékenységre váltott iparengedélyt, elsősorban épí­tőipari szakmában, de a hiánynak számító cipészből, női, férfiszabóból is többen állnak munkába az utóbbi időszakban. — Ha kedvező is a változás, vannak még betöltetlen hiány­szakmák jelenleg is. Főként a kisebb településeken, illetve a községközpontoktól távolabb eső részek lakói fogadnának szívesen újabb, elsősorban szolgáltatói tevékenységet folytató szakmabelieket. — A korábbi hónapokban sokat hallottunk, beszéltünk azokról az ez évre ígért gaz­dasági jellegű változásokról, lehetőségekről, amelyekkel él­ve — többek között — éppen a lakossági ellátás, szolgálta­tás színvonala is nagymérték­ben javulna. Mestervizsga nélkül — Sokan, egyre többen ér­deklődnek az 1982. év lehető­ségeiről, de hogy az új valójá­ban milyen változást is jelent­het, mennyiben lesz vonzó, nos, erről ma még korai be­szélni. Sok újat hozott az új év nekünk is tevékenységi, társadalombiztosítási területen egyaránt. — Hallhatnánk e változá­sokról röviden? — Valóban csak röviden, hi­szen az új ipartörvény, illetve SZTK-rendeletek összessége több újságoldalnyira tehetők, ezekről egyébként országos szervezetünk lapjából részlete­sen tájékozódhattak kisiparo­saink is ... Harmincöt ipari te­vékenységet jelentő szakma gyakorlása korábban mester- vizsgához volt kötve, most ez a szám mintegy a felére csök­kent. Nem szükséges a mester- vizsga például o bádogos, bú- torasztalos, cserépkályhás, elektronikai műszerész, épület- asztalos, -burkoló, kőfaragó, sütőpék, tetőfedő, szobafestő, vízvezetékszerelő szakmák­ban. Több juttatás S még egy jelentős változás­ról: tizenhárom szakmában nem kell a szakmunkás-bizo­nyítvány, ha annak művelője legkevesebb hároméves szak­mai gyakorlatot igazol. Itt példaként említem a cipész, kárpitos, üvegező, könyvkötő szakmákat. — A kisiparosok társada­lombiztosításáról szóló új Ven­deletek? — Igen sok a változás. Az SZTK címére befizetendő nyugdíjalap ugyan jóval ma­gasabb lett, mint korábban volt — ezt egy kicsit fenntar■-* tással fogadták kisiparosaink —, de ellenszolgáltatásként nagymértékben bővült a tár­sadalombiztosítási járandósá­gok, juttatások köre. Betegség, rokkantság esetén például táp­pénz illeti meg a kisiparost, e szektor dolgozói is élhetnek a gyermekgondozási szabadság lehetőségével. .J L Pilisen közös szervezéssel Filmvetítés és ankét A iragycr rock másfél évtizede A héten csütörtökön tartja első foglalkozását Pilisen a beat-történeti filmklub a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház és a Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat közös szerve­zésében, A magyar rock más­fél évtizede címmel. Este hét órakor bemutatják a Kopaszkutya című filmet, s a résztvevők a vetítés után ankét keretében találkozhat­nak az alkotókkal és a zené­szekkel. Klubtagsági bérletek 60 fo­rintos áron igényelhetők a művelődési ház irodájában. f lénkén emlékszem még Jack London írásaira, fe­lejthetetlen kutyahőseire; azok ha kellett, életüket kockáztat­ták, áldozták fel gazdáikért. Amíg élek, nem felejtem el a világhírű szovjet filmet, Fe­kete fülű fehér Bim megrázó történetét, ezt a csodálatos bal­ladát a kutyahűségről. Vissza- emlékszem gyerek- és sihe- derkoromban az öregektől hal­lott kutyatörténetekre: kutyák­ra, akik megyéken, országré­szeken át kóborolva keresték elveszített gazdáikat, s haj­danvolt olvasmányaimra, me­lyekben a hűséges ebek gaz­dáik sírján pusztultak el... Néhány évvel ezelőtt már- már országos gondot okoztak azok a gazdátlan házőrzők, melyeket — lévén, hogy ma­gasabb lett az ebadó — gaz­dáik kivittek valahová mesz- szire lakóhelyüktől, aztán ott­felejtették őket. És a gazda nélkül maradt ebek összevisz- sza kódorogtak a települések környékén, utcáin, s szinte ri- mánkodtak tekintetükkel a jó szóért, simogatásért. Sokszor akkora csapatokba verődtek össze, hogy akadá­Jegyzet A harmadik megoldás lyozták a forgalmat, a közle­kedést, s különféle betegségek, járványok terjesztésének le­hetőségeit hordozták. Ez az ál­datlan állapot ma már szűnő­félben van ugyan, de még min­dig látni gazdátlan, kóbor ku­tyákat, vagy olyanokat, me­lyeket folyton kieresztenek az utcákra, terekre, utakra. A napokban Monoron, az autóbusz-pályaudvar környé­kén láttam egy ilyen jószágot. Fekete-fehér korcs volt, ba­rátságos, jószándékú állat. Ott feküdt a csikorgó hidegben a betonon. Próbált behúzódni a váróhelyiség terasza alá. Nem, a váróhelyiségbe húzódással nem is kísérletezett, vagy ter­mészetes kutyaintelligenciá­ból, vagy azért, mert tudta, úgyis kikergetnék. Egy utas­társ megszánva a didergő ku­tyát, fél zsemlét vetett neki. Egy jól megtermett ifjú, látva ezt, így szólt: — Minek ad enni annak a büdös dögnek? Kár a bélibe! Etesse a gazdája. A kutya félve ette meg a zsemledarabot, riadtan, fel-felkapva evés közben a fe­jét. Bevallom, állatbarát va­gyok, és rangsorolásomban a négylábúak között az első he­lyen a kutyák állnak, tekintet nélkül arra, fajtiszták, vagy afféle falusi korcsok. Sokszor láttam jártamban-ke^temben a házak, porták udvarán, a kapuk előtt csont-bőr kutyá­kat, akiktől gazdáik — szem­mel láthatóan — még a sza­lonnabőrt, falat száraz kenye­ret is sajnálták... De, hogy folytassam a tör­ténetet: az említett ifjú kutya­ellenes, gyűlölködő megjegy­zését néhány háziasszony azon meggyőződésének adott han­got, miszerint a száraz kifli, zsemle is kár az ilyen csavar­gó, ingyenélő dögökbe, mi­vel — úgymond — az emlí­tett péksüteménydarabkákból jobb zsemlemorzsát lehet csi­nálni, mint amilyet a boltban vásárolhatunk... A szóban forgó ifjú, látva, hogy a jelenlévők szinte kivé­tel nélkül neki adnak igazat, felbátorodva közölte: — És ráadásul veszélyesek is ezek a dögök! Néhány éve egy megharapott. Na, de most...! És törlesztett. Belerúgott a fal tövében didergő állatba. Az felvinnyogott, s összehúzta ma­gát. Aztán felemelte a fejét, s könyörgő tekintettel nézte bán- talmazóját. Mintha beszélt volna a szemével: — Miért bántasz? Hiszen nem vétettem neked. K orunkban, sajnos, sok vál­tozata van az agresszivi­tásnak. Ügy gondolom, a tu­datlan, védtelen állatokkal szembeni kegyetlenség nem megoldás. Molnár Lóránt ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) i b — Te itt jeget csinálsz, az öregek meg törjék ki a nyaku­kat?! A gyerek behúzott nyakkal eloldalgott. Nyilván azon töp­rengett, hogyan lehetne, s le- j hetne-e egyáltalán megoldani, hogy egy gyerek is meglelje örömét, meg a felnőtt se tör­je ki a nyakát a tél közepet­te? K. Zs. Tanítás után néha kétszázan is szántják a gyömrői tó je­gét korcsolyáikkal — mondja kollégám. Nekem meg eszembe jut a monori kisfiú, aki egy lejtős járdaszélt választott magának csúszdául, hogy la­pos és jégpálya nélküli lakóhe­lyén azért élvezzen valamit a tél örömeiből. Csúszkált önfe­ledten, mígnem egy nagyma­makorú hölgy rárivallt:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom