Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

CEGLÉDI A PEST MEGYE! HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1982. JANUÁR 27., SZERDA Szigorúbb kölfsé^gosdálk©dósf Teljesült a mezőgazdaság terve Bővül az afapsiláfás a községekben Az 1981. évi gazdasági fel­adatok teljesítéséről és az idei tervekről tárgyalt az MSZMP járási bizottsága a hét elején megtartott ülésén. Fekete An­tal. a pártbizottság első titkára terjesztette elő az erről szóló beszámolót és a feladattervet, amelyet a testület megvitatott és egyhangúlag elfogadott. Elen a tejtermelésben Miután a járásban a mező- gazdasági tevékenység meg­határozó jelentőségű, ezzel fog­lalkozott legmélyrehatóbban a jelentés. A nagyüzemek ter­melési értéke 4,2—4,3 milliárd forint értékű volt 1981-ben. Búzából 6,8, őszi árpából 6,6 mázsával kevesebb termett hektáronként a tervezettnél. A kiesés ellensúlyozására a gaz­daságok intézkedéseket tettek. A tejtermelés tovább fejlő­dött. s a megyében hat szövet­kezetünk a legjobb tizenöt kö­zött szerepelt kimagasló ered­ményével, köztük a kocséri Petőfi, az abonyi József Attila és a ceglédberceli Egyetértés tsz. Bővült az alaptevékenysé­gen kívüli munkavégzés, több élelmiszert állítottak elő a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban. A szövetkezetek közötti gazdasági együttműködés sok­rétűbb és szorosabb lett. Több helyen honosítottak meg ener­giatakarékos eljárásokat, pél­dául a termények szárításánál és, tárolásánál, a szántás nél­küli talajművelésben. A járás, Cegléd és Nagykő­rös mezőgazdasági nagyüze­mei várhatóan 360—370 millió forint nyereséget könyvelhet­nek el a hamarosan sorra ke­rülő zárszámadásokon. Ez azt bizonyítja, hogy a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság és a közös gazdaságok — néhány kivéte­lével — eredményes évet zár­nák, s a célul tűzött nyeresé­get némileg túlteljesítik. A jö­vőben valamennyi nagyüzem­ben még szigorúbb költség­gazdálkodást kell megvalósí­tani, és az üzem- és munka- szervezés is még nagyobb fi­gyelmet érdemel. Erősödött sz ipar A pártbizottság előtt szerep­lő anyagból kitűnt, hogy az ipari üzemekben, szövetkeze­tekben javult a munka minő­sége, fokozódott a termelé­kenység. A Mechanikai Művek abonyi gyáregysége 361 millió forintos termelési érték tervét 369 millióra teljesítette. Az abonyi téglagyárban a 24 mil­lió darabban megszabott tég­lamennyiséget egymillióval megtetézték, lényegesen csök­kentve a selejtet. Az 5-ös szá­mú Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat a járásbeli új be­ruházások kivitelezéséből szá­mottevő részt vállalt, és 92 milliós, termelési érték he­lyett 97 milliót produkált. A Szikla Ruházati Ipari Szövet­kezet jászkarajenői részlege megfelelő munkát végzett. A kereskedelem és a ven­déglátás forgalma emelkedett, a lakosság alapellátására nem volt panasz. Az albertirsai és a nyársapáti melegkonyhás éttermek üzembe helyezésé­vel — Mikebuda kivételével — minden településen megoldó­dott a meleg étellel való ellá­tás, és lehetőség nyílt a köz- étkeztetés bővítésére is. A nyársapáti létesítmény az óvo­dások és az iskolások étkezte­tését is lehetővé teszi. A szo­cialista szektorban 16 kiskeres­kedelmi és 4 vendéglátóegység nyílt. Húszán kaptak magán- kereskedői engedélyt. Az önál­ló kisiparosok tábora 34 sze­méllyel gyarapodott, s ez a szolgáltatások szempontjából jelentős. A településfejlesztés terén is sok eredmény született, s eb­ben a gazdálkodó egységeknek és a lakosoknak egyaránt nagy szerepük volt anyagi tá­mogatásukkal. Nagycsaládo­soknak és szolgálati célokra la­kások épültek Jászkara jenőn, Nyársapáton, Albertirsán és Kocséron. Albertirsán két or­vosi rendelő épül, lakásokkal. Nyársapáton már működik a fogorvosi rendelő. Abony száz­személyes óvodával gyarapo­dott, negyvenszemélyes böl­csődét épít. Albertirsán és Cse­mőben 25—25 személyes óvo­dabővítést hajtottak végre. Jászkarajenőn száz gyerek­nek helyet adó létesítményhez fogtak hozzá. Törteién a ta-' vaszra elkészül az ötvensze- mélyes óvoda. Albertirsa korszerű iskola- épülettel, Dánszentmiklós az ifjúsági és sportház részleges használatbavételével lett gaz­dagabb. Ceglédbercelen két kilométernyi vízvezetéket fek­tettek le. Törteién is sokat ál­doztak a vízellátás javítására. Abonyban, Csemőben és Tör­teién összesen 6,6 kilométer járda épült. Gazdagodó települések A községek rendelkezésére álló felújítási alapból iskolát, bölcsődét,, orvoslakást hoztak rendbe. Csemőben befejező­dött, Albertirsán folyamatban van az iskola felújítása. Ceg­lédbercelen gyermekintézmé­nyeket, Dánszentmiklóson egészségházat, óvodát, Jászka­rajenőn orvosi rendelőt, óvo­dát, lakást, Nyársapáton ren­delőt, Törteién művelődési há­zat tataroztak. Fekete Antal első titkár be­számolójában elmondotta, hogy az eredmények elérésében nagy szerepük volt a pártszer­veknek, pártalapszervezetek- nek, a kommunistáknak. Jó politikai légkörben sikerült megteremteni a termelés és a településfejlesztés feltételeit, sikerrel mozgósítottak a célok elérésére. Elismerését és kö­szönetét fejezte ki a pártbi­zottság a jól végzett mun­káért a párttagságnak, az üzemek vezetőinek, dolgozói­nak és a járás lakóinak, szá­mítva a termelésben és a köz­ségpolitikai feladatok megva­lósításában rájuk a jövőben is. 1982-ben a mezőgazdaság a járás adottságainak megfele­lő módon fejlődik. Lehetséges a hektáronkénti 4,6 tonnás gabonamennyiség megterme­lése. Növelhető a kukorica ve­tésterülete, folytatódik a sző- lp- és gyümölcstelepítés. Kü­lönösen nagy figyelmet kell fordítani az albertirsai mire­litüzem beruházására. Az ál­lattenyésztésben megvannak a feltételei a dinamikus növe­kedés folytatásának. E téren a háztáji és kisegítő gazdaságok is megfelelő szerephez jutnak. A megtermelt termékek feldol­gozását több helyre ki lehet terjeszteni. Jó példa erre az abonyi Űj Világ Tsz-ben a ká­poszta, Nyársapáton a sárga­répa, Nagykőrösön a paradi­csom feldolgozása. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen adottságok közt működő, sze­rény nyereséget produkáló szövetkezetekre. Gazdálkodá­suk javítására programot kell kidolgozni. Élni kell a ta­pasztalatcserék, együttműkö­dések lehetőségével. Alapvető követelmény a körültekintő munkaerő-gazdálkodás. A településfejlesztés terén az alapellátás bővítésére, a gyermekintézmények gyara­pítására, a lakásprogram foly­tatására kell törekedni, telek­kel, közművesítéssel, anyagok biztosításával támogatva az építkező családokat. 1982. feladatai A párt-, a KISZ- és a szak- szervezetek együttes feladata, hogy mozgósítsanak közös cél­jaink, 1982-es feladataink meg­valósítására, s ebben a párt- bizottság számít a kommunis­ták személyes példamutatásá­ra is — hangsúlyozta a párt já­rási bizottságának jóváhagyott dokumentuma. T. T. á Babék sem angyaSok Lakásfenntartásra szövetkeztek Éljenek jobban a lehetőségekkel Néhány évvel ezelőtt Ceglé­den, az új emeletes házak so­kasodásakor kisebb lakásszö­vetkezetek alakultak, a közös, főként hivatalos ügyek intézé­sére. Négy kisebb szövetkezet összefogásával valósult meg a Rákóczi Ferenc lakásfenntartó szövetkezet, nyolc épületben, 471 családi otthonnal. Később, hogy a Széchenyi lakásépítő szövetkezet is csatlakozott, az épületek száma 13-ra, a laká­soké 729-re szaporodott, és mivel az épületek egy részé­nek a földszintje garázssor, így 98 garázs is tartozik a lakásszövetkezetekhez. Megbízatás, felelősség Az épületek legtöbbje a Ká­rolyi Mihály lakótelep szélén, a Kossuth Ferenc utcára néz. Vannak Rákóczi úti házak és Kölcsey tériek is. A szövetke­zet alapszabály szerint műkö­dik, amelyet a városi tanács vb műszaki osztálya hagyott jóvá. Népes cstaládban, bár roko­nok, összetartozók, mégis: ahány ember, annyiféle. Más a viselkedésük, mások a szo­kásaik. A megértés és a közös cél, az együtt — egymásért gondolata fogja össze őket. Tulajdonképpen így kellene lennie ennek egy házon, egy hivatalból is összetartozó cso­porton belül. Ám, hogy ez a közösség még hivatalosan és gyakorlat­ban is csak most van valójá­Válasz cikkünkre Ez évre szél a szerződés Június végéig befejezik a kábelfektetést Lapunk 1981. december 12-i számában Postamunka cím­mel a ceglédi Kossuth Ferenc utcában elkezdett és időlege­sen abbahagyott postai ká­belfektetési munkáról és a Ká­rolyi-lakótelep telefonellátásá­ról írtunk, amelyre a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóságtól Szathmári Géza igazgató, vá­laszolt szerkesztőségünknek. „Tájékoztatnom kell Önö­ket arról, hogy a ceglédi Ká­rolyi Mihály lakótelep távbe­szélő ellátását 1981. március 16-án rendelte meg a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság­nál a lakótelep beruházásának lebonyolításával megbízott Pest megyei Beruházási Vál­lalat. A hálózatépítési tevékenység tervszerű végzése érdekében az 1981. évi kivitelezések üte­mezését 1980. október 31-ig ál­lítottuk össze. Igazgatóságunk­nál — más népgazdasági vál­lalatokhoz hasonlóan — a tárgyévi építőipari tevékeny­ség ütemezését az előző év utolsó negyedévében végezzük az eddig beérkezett jóváha­gyott kiviteli tervvel ellátott megrendelések alapján. Az építőipari anyagok 90—360 napos előrendelése miatt szük­séges az építőipari tervek kel­lő időben történő összeállítása és a rendelkezésre álló építő­ipari kapacitás kitöltése. A lakótelep távbeszélő ellátásá­nak megrendelésekor mindeze­ket közöltem a megbízó PE3T- BER-rel és tájékoztattam, hogy a kivitelezést 1982-re tu­dom ütemezni, mivel az 1981. évi' építőipari kapacitás le­kötött. A PESTBER a tárgyalás so­rán kérte, hogy a város érde­keit a posta tartsa szem előtt, és a lehetőségekhez képest az alépítmény építéseket 1981- ben végezze el, hogy a lakó­telepen az utólagos járdabon­tás, elkerülhető legyen. Ennek érdekében az alépítmény meg­építéséhez alvállalkozói kapa­citást biztosított a Pest megyei Településtisztasági Kommuná­lis Vállalat kertészeti és park­építői üzeménél. A postától kérte, hogy az alvállalkozó ré­szére a szakirányítást és a postai szakanyagokat soronkí- vül biztosítsuk. Ez — Cegléd város érdekeit figyelembevéve — megtörtént. A tárgyalások során egyértel­műen meghatároztuk, hogy az elkészülő alépítmény hálózat­ba a kábelek behúzását és szerelését 1982. június 30-ig tudjuk elvégezni. Ezen idő­pontnak megfelelően jött létre a PESTBER és igazgatóságunk között a mind a mai napig ér­vényes szerződés, amelyben a kivitelezés befejezési határide­je 1982. június 30-ban lett meghatározva.” Idegen nyelvet tanulnak Idegen nyelvű foglalkozásokat tartanak óvodás korú gyerme­keknek Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban. A ki­csik játékos formában ismerkednek meg az angol és német nyelv alapjaival. Kovács Ilona német foglalkozást tart, képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvétele ban kialakulóban, az megmu­tatkozik a lakásfenntartó szö­vetkezet munkájában is. Megvan az igyekezet — ám nincsen sablon a hogyan?-ra. Felelősségteljes társadalmi megbízatásának így próbál eleget tenni a vezetőség. Nem könnyű az állandó kapcsolatteremtés, holott való­ságos diszpécserszolgálatot kellene ellátni ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen menjen. Maguk a lakók sem angyalok, vannak, akik úgy képzelik, hogy a megválasz­tással, helyesléssel minden fel­adatot, gondot átruháztak a társadalmi vezetőségre, és hangjukat csak akkor hallat­ják, ha kérnek, elvárnak. Szólásra természetesen van alkalom. Régebben az éven­ként egy ízben megtartott közgyűlésen, majd 1978 júniu­sától a megszavazott küldött- gyűlésen. Most a szövetkezet évente két küldöttgyűlést hív össze, az első az előző évet summázza és a feladatokat is­merteti, a második az év köz­ben felvetődő aktuális kérdé­sekre keres kollektív döntésű feleletet. A családokat ötvenegy kül­dött képviseli. Maga az Igaz­gatóság kilenctagú, köztük ketten felsőfokú műszaki vég­zettségűek, egy jogügyi szak­ember, ketten közgazdászok. Tudatni kell Az igazgatóság tagjai tavaly óta havonta egy ízben foga­dóórát tartanak. A tapasztalat az, hogy jobb propagandát kell kialakítani hozzá, mert a látogatottság nem olyan, mint amire számítottak. A házak lakói bizonyára en­nél érdeklődőbbek. Tanácsot is többen kérnének, csak nem szokták meg az ilyen infor­mációszolgáltatást. Akár min­den lépcsőház hirdetőtábláján rendszeresen fel lehetne tün­tetni, tudtul adni a fogadó­órát. jól látható, nagybetűs felirattal, s egyben azt is, hogy annak színhelye hol van, mivel nagy a lakónegyed. A szövetkezet felügyelő bi­zottsága éves munkaterv sze­rint dolgozik, átfogó, részletes ellenőrzésekkel segít. A külső ellenőrzés is gyakori, eddig a törvény és a szabály ellen nem vétettek. Négy éve, hogy a közgyűlés megszavazta a karbantartó részleg létrehozását. Hogy műhelyt alakíthassanak ki, valamint raktárt, a szövetke­zet e célra megvásárolt négy garázst. Ebből arra a célra, amire megvették, csak kettőt használnak. Alkalmaznak hét fizikai munkást, egy műszaki vezetőt és egy adminisztrátort, a karbantartó szolgáltató rész­legben. A szövetkezeti tagok részéra egyéni igény szerint is végez­nének festést, karbantartást, javítást, szakipari munkákat, de mivel a hírkeltés még itt sem megfelelő (az anyagnor­mát, a költségeket és a mun­kadíjat is pontosan meg kéne szabni), eddig házon belül még kevés megrendelőre akadtak. A lakók a magánkis­iparosokat keresik fel, vagy barkácsolnak. A szövetkezet karbantartó részlege ^gy vi­szont a tanácsi bölcsődéknél dolgozott, szolgáltatását igény­be vették más társasházaknál. Az iskolagondnokság, a járási hivatal és az Áfész is adott munkát. Késlekedők, hátráltatók Pénzgazdálkodásukkal pon­tosságra törekszenek. Nem könnyű ez, mivel vannak olyan lakásszövetkezeti tagok, akik a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, felszólí­tás ellenére sem fizetik az üzemeltetési és felújítási költ­séget. Pedig a gondnokság fő­ként az üzemeltetési számla összegéből gazdálkodhat, eb­ből fizetik a közüzemi díjakat, a munkabéreket, javítások költségeit, a MESZÖV-tagdí- jat. Minderről az évente ké­szülő zárszámadó mérleg is­mertetésekor beszámolnak. A költségek megnövekedtek, nemcsak egyes díjak emelke­dése miatt, hanem azért is, mert egyes lépcsőházakban nem kevés a javítanivaló. Soron következő terveikben szerepel, hogy felkészülnek fontossági sorrend szerint a házak külső és belső felújítá­sára. Meghatározták azt is: a jövőben, a közvetlenebb kap­csolatát kell kialakítani a ta­nácstagokkal, a területi párt- alapszervezettel, népfrontbi­zottsággal. A Rákóczi Ferenc lakásfenntartó szövetkezet ak­kor talán még többet tud ten­ni, amivel kiérdemelheti a ti­zenhárom épület lakóinak el­ismerését, élen a társadalmi tisztségviselőkkel. E. K. Ezüst és bronz párosban Pintér lett a bajnok Teke A KÖZGÉP SE automata tekepályán rendezték meg a já­rási felnőtt, ifjúsági és serdü­lő egyéni bajnokságot. Vala­mennyi számban a házigazdák diadalmaskodtak, a dobogós helyezéseket kivétel nélkül ők szerezték meg. A legtöbb fát a felnőttek között első he­lyezést elérő Pintér ütötte. Az ifjúságiak között Szakter Jó­zsef 430 fás eredményt ért el, amivel' fölényesen maga mögé utasította vetélytársait. Igen jó ez a teljesítmény, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezzel a felnőttek között is ér­met — bronzot — szerezhetett volna. Eredmények: felnőtt: 1. Pin­tér János 449, 2. Nyíri Ferenc 432, 3. Molnár Károly 423 fa, ifjúsági: 1. Szakter József 430, 2. ifj. Molnár Károly 413,» 3. Rimóczi Zoltán 407 fával, ser­dülő: 1. Rimóczi István 414, 2. Skolnikovics István 378, 3. Pető László 374 fával. Asztalitenisz Rövid pihenő után már el­kezdődött . a versenyidény, ugyanis Budapest felnőtt egyé­ni bajnokságára — vidéki in­dulókkal — került sor. A Ceg­lédi VSE játékosai is ott vol­tak az idénynyitón. Egyénileg Harczi szereplése érdemel kü­lön is említést, aki — fiatal ko­ra ellenére — háíom győzel­met is szerzett, s ezzel felke­rült a főtáblára, a legjobb 32. közé. Eredmények egyéniben: Bán­laki és Németh jutott a legto­vább, de a nyolc közé jutásért már mindketten vereséget szenvedtek, a Bp. Spartacus két válogatottjától, Jónyertől és Kristontól. Péter, Karsai és Harczi egy fordulóval hama­rabb búcsúzott a mezőnytől. Párosban: A Bánlaki—Kollár és a Karsai—Péter kettős egy­aránt a legjobb nyolc közé ju­tott be, ahol Karsaiék csak öt játszmában szenvedtek vere­séget. Nagykőrösön Pest megye if­júsági bajnokságát rendezték meg. A ceglédi fiatalok esélyü­ket nem váltották teljesen va­lóra, hiszen párosban csak ezüst- és bronzérmet nyertek. Egyéniben: 1. Szily György, .2. Mester György, párosban: 2. Szily—Mester, 3. Varga—Sze­gedi. A leányok között mind­két számban Szabó Adrienn két értékes harmadik helyet szerzett. U. L. Áramszolgáltatási hibák be.ielen- tcse Abony nagyközség területén. Tisztelt Fogyasztóink! A hálózati hibákat, amelyek több fogyasztót érintenek, éüel — nappal a Szol­nok 12-076 telefonszámra kérjük bejelenteni a segélykérő telefonról, vagy bármely más telefonról az áramszolgáltató költségére. A fo­gyasztói hibákat, amelyek egy-egy fogyasztót vagy egy-egy közvilágí­tási lámpahelyet érintenek, elő­nyomtatott és díjmentesen felad­ható levelezőlapokon kérjük beje­lenteni, A levelezőlapok a tanács ügyféltájékoztatási irodájában ta­lálhatók. Minden hibát be lehet jelenteni munkaidőben az abonyi szerelőinknek is. Szelei út 10. szám alatt. TITÁSZ Szolnok vidéki Ki- rendeltsége. ISSN 0133—(Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom