Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

■ Heti jogi tanács ok ■ A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről Közös tulajdonú ingatlanok részaránya I Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Hosszú már a holt szezon • Hogyan változtak a tovább­tanuló dolgozók kedvezményei? Több olvasónk fordult hoz­zánk, és az általános iskolai, gimnáziumi és szakközépisko­la esti, illetve levelező tagoza­tait megillető tanulmányi munkakedvezmények, a felső­fokú oktatási intézmények­ben tanulók pedig a tanulmá­nyi szabadságok iránt érdek­lődtek. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, valamint általános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozónak — ha nem biztosítható számára olyan munkaidő-beosztás, hogy a kö­telező iskolai foglalkozás kez­detére odaérkezhessen — en­gedélyezni kell, hogy a napi munkaidő befejezése előtt ab­bahagyhassa a munkát; ez a munkaidő-kedvezmény taní­tási naponként legfeljebb egy óra lehet. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve ál­talános iskolai tanfolyamon ta­nulókat öt munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg minden tanévben. A gimnázium és a szakkö­zépiskola esti, illetve levelező tagozatán tanulókat tanéven­ként tíz munkanap tanulmá­nyi szabadság illeti meg. Az érettségire való felkészü­léshez öt munkanap külön ta­nulmányi szabadság jár. A szakmunkás-bizonyítványt szakmunkásképző tanfolyam vagy egyéni tanulás útján megszerző dolgozót a szak­munkásvizsgára történő felké­szüléshez öt munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg. A felsőfokú oktatási intéz­ményekben az esti tagozaton tanulók számára olyan mun­kaidőbeosztást kell biztosíta­ni, amely a foglalkozások lá­togatását lehetővé teszi. Ha ez nem biztosítható, engedélyez­ni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt olyan időpontban abbahagy­hassa a dolgozó, hogy a fog­lalkozások kezdetére beérkez­zen. E címen azonban heten­ként legfeljebb 8 óra munka­idő-kedvezmény jár. A felsőfokú oktatási intéz­ményben tanulók tanulmányi Dr. Barna Lajos, a fóti Gyer­mekváros igazgatója levelet írt hozzánk, a Pest megyei Hírlap 1981. január 16-i cikkével kap­csolatban, amely Fiúk a bíró­ság előtt: Sodródó tizenéves gyerekek címmel jelent meg. A szerkesztőség készséggel ad helyt dr. Barna Lajos hozzá­szólásának. SZERETNÉM levelemmel oldani azt a társadalmi elő­ítéletet, amely a bírósági tár­gyalás tudósítása kapcsán ke­letkezhetett az olvasóban. A cikk tartalmilag igaz. Egy 21 gépelt oldalas, bírósági íté­letről szóló jegyzőkönyv, új­ságíró szemével, egyéni beál­lítódásával kivett részleteiből összeállított szomorú riport ez. Számunkra mégis fájóan el­fogadhatatlan: az állami gon­dozottakat sújtó bizalmatlan­ságot, akaratlan előítéleteket is tartalmaz. Tessék átgondolni: a hibát, a bűnt elkövetők neve mellé minden társadalmi fórumon — a Kék Fényben is —, min­dig odakerül az állami gondo­zott jelző; a kiválóan dolgo­zó volt állami gondozottaknál — bármennyire sokan vannak, bármilyen nagyszerű emberek is —, ez szóba se kerül. Ahol lopás van egy közösségben — tessék utána nézni —, állami gondozott felé fordulnak ejő- ször a kutató szemek. A bűn­elkövető fiatalkorú szüleinek nevét, címét eszébe sem jut­na egy riportnak közölni. Ez tilos is. A nem szerencsés sorsú, egykoron apával, anyával élt állami gondozott gyerekek, fiatalok esetén azonban, miért is ne adnánk meg pontosan szabadságának mértéke tan­évenként a) főiskolai képzés esetén tizenöt munkanap, b) egyetemi képzés esetén tizennyolc munkanap. A felsőfokú oktatási intéz­ményben folytatott tanulmá­nyok esetén mind az esti, mind a levelező tagozaton tanuló­kat a szakdolgozat vagy diplo­materv elkészítéséhez, vala­mint az államvizsgára való felkészüléshez a tanulmányok folyamán összesen húsz mun­kanap tanulmányi szabadság illeti meg. • Hány szabadnap jár a felsőfokú oktatási intézmény levelező tanulóinak, és az elő­készítő tanfolyamon részt vevő szakmunkásoknak? A felsőfokú oktatási intéz­mény levelező tagozatán tanu­lók számára az oktatási intéz­mény által előírt kötelező fog­lalkozáson való részvételre szabadnap jár. Ennek mérté­ke nem haladhatja meg tan­évenként a) műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és ide­gen nyelvű szakképzés esetén a huszonöt, b) egyéb szakképzés esetén négy évet el nem érő tanide­jű képzésnél a tizenöt, négy­éves és azt meghaladó tanide­jű képzésnél a huszonöt mun­kanapot. A felsőfokú oktatási intéz­mények előkészítő tanfolya­mán részt vevő szakmunká­sokat, akiknek a tanfolyamra való felvételét a munkáltató javasolja, a felvételi vizsgára való felkészüléshez öt mun­kanap külön tanulmányi sza­badság illeti meg. A felsőfokú oktatási intéz­ményben tanulókat a vizsgá­kon — illetve az előző bekez­désben említett dolgozókat a felvételi vizsgán — való rész­vétel érdekében olyan mér-' tékű szabad idő illeti meg, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beér-: kezhessenek és a vizsgán részt vehessenek. • A közös tulajdonú ingat­lanok esetén a tulajdoni há­nyadokat hogyan kell figyelem­be venni az ingatlantulajdon mértékének megállapításakor? Egyik olvasónk közös tulaj­donú ingatlannal rendelkezik, a legutolsóként bejegyzett szülő vagy gondviselő, az in­tézmény pontos nevét és cí­mét?! Ez történt most is. ILTEN SZEMPONTBÓL fá­jó nekünk ez a cikk. Miért kell a fóti Gyermekváros itt élő lakóinak elviselnie az ál­talánosítást? Otthonunkból 99 százalék rendes, tisztességes fiatal indult már el felnőtt­ként. Ebből a családból kike­rült első ezer növendékből — a hatszáz szakmunkás, a négy­száz érettségizett, a kétszáz diplomásból —, összesen ki­lenc főnek (két évtized alatt egy százaléknak), volt össze­ütközése a törvénnyel. Azért, mert most a harma­dik évtizedben újra akadt, egy 14—15 éves kora között a fóti Gyermekvárosban vetődött H. József nevű növendéke, aki e nagy családból is kirekesz­tetten, három másik hasonló társával, nem mert éhesen a gyermekvárosba bejönni, ha­nem ehelyett — sajnálatosan —, a veresegyházi vasútállo­más büféje feltörését válasz­totta jóllakásra egész világ el­leni keserűségében, gátlásta­lanul, torzult jellemével?! Szégyen ez számunkra, hogy fiatalok, akik tisztességes tag­jai is lehettek volna nagy­községünknek, betörésre vete­medtek? Igen. Szégyelljük is ezt itt, a romlatlan ítéletű, ezernél több családtaggal együtt. De ezt olyan módon tudnánk csak jól elviselni, olyan ország-világ elé tárt megszégyenülés nélkül, ahogy ezt a vérszerinti szülő és a bánatokozásban ártatlan fest­és nemrég arra szólították fel, igazolja, hol van még tulajdo­ni hányada. Azt kérdezi, hogy a közös tulajdon megszünte­tése ütközhet-e valamilyen akadályba? Több telekre osztható föld­részlet esetén a közös tulaj­don megszüntetése — tekintet­tel arra, hogy a természetbeni megosztás lehetséges — nem okozhat problémát. Különö­sen áll ez arra az esetre, ha mindegyik tulajdonostárs ren­delkezik legalább egy akkora nagyságú földterülettel, amely megfelel egy telek nagyságá­nak. Ebben az esetben egyik tulajdonostársnál sem fog je­lentkezni többlettulajdon. A 25/1971. (X. 5.) ÉVM. sz. együttes rendelet 3. §-a ezzel kapcsolatban a következőket mondja: A több személy tulajdoná­ban (közös tulajdonban) lévő beépítetlen lakó-, illetőleg üdü­lőtelkeken fennálló tulajdoni hányadokat a következőképpen kell számításba venni. a) a családi lakó-, illetve üdülőépülettel beépítendő, több telekre osztható földrészlet esetében az egy telek nagysá­gának megfelelő tulajdoni há­nyadot a tulajdonostársnál egy lakó-, illetőleg üdülőte­lekként kell számításba ven­ni; b) a társasházzal (társasüdü­lővel beépíthető lakó-, illető­leg üdülőtelek esetében min­den tulajdonostárs tulajdoni hányadát — a hányadnak meg­felelő telekrész nagyságára tekintet nélkül — egy-egy la­kó-, illetőleg üdülőtelekként kell számításba venni; c) ha a tulajdonostársnak több beépítetlen lakó-, illető­leg üdülőtelken van olyan tu­lajdoni hányada, amelyet egy telekként nem lehet számítás­ba venni, a tulajdoni hánya­doknak megfelelő telekrésze­ket össze kell adni és lakótel­keken fennálló tulajdoni há­nyadok esetében pedig min­den 300 négyszögölt egy üdü­lőtelekként kell számításba venni. A család tagjainak tu­lajdoni hányadait együttesen kell számításba venni. Dr. M. J. vérek mindenütt tehetik a ml hazánkban. A félreértést a szóban forgó cikk bevezetője indítja el. Azt írja, hogy a „szerep­lők közül többen a Fóti Gyer­mekváros növendékei vol­tak ... hozzájuk csapódott né­hány környékbeli fiatal...” Később kiderül ugyan, hogy négy intézetiről van szó, a 21 vádlott közül! A cikk azonban nem mérlegelte, hogy ki csa­pódott kihez, ki kit züllesztett le. A másik lényegesnek ítélhe­tő sérelmünk, hogy a sok újabb tény felsorolásakor sem oldozza fel a „vád” alól a gyermekvárosiakat, s így nem derül ki, hogy a két nagy szenvedély közül csak az egyikben voltak benne a szó­ban forgó fóti gyerekek. AZ ÁTLAG OLVASÓ a gyer­mekváros életével, eredmé­nyeivel — és a társadalom, csa­ládok veszélyeztetéséből kiin­duló nehéz gyermek- és ifjú­ságvédelmi gondjaival, sajnos nincs tisztában: így végül is fé­lő, hogy a teljes bűnlajstromot a gyermekváros nyakába varr- ja. Különösen ezt táplálja a cikknek az a része, amely egy helyütt a fóti huszonegyek bűnlajstromáról ír. Nem derül ki még az sem, hogy hány ve­resegyházi, erdőkertesi, gö­döllői, dunakeszi sodródó —, tanulás és munka nélkül tén­fergő —, törvényszerűen bű­nözéshez eljutó veszélyezte­tett fiatal van az ügyben, a Fót községi lakosokon kívül, az pedig végképpen nem, hogy ezekhez a további bűntettek­hez már semmi köze nincs a Tíz nap rendeletéiből A Népi Iparművészeti Ta­nácsról az 1/1982. (I. 16.) MT. számú rendelet intézkedik. A jogi iránymutatásokról, a műszaki-technikai normákról, és a mennyiségi rendelkezé­sekről az 1002/1932. (I. 16.) Mt. h. sz. határozat intézkedik. Az állatorvosok és egyéb ál­lategészségügyi szakemberek foglalkoztatásáról, feladatairól, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 3/1982. (I. 16.) MÉM. sz. alatt rendeletet adott ki. A fenti rendelkezéseket a Magyar Közlöny január 16-án megjelent 2. száma tartalmaz­za. \ A munkába járást szolgáló távolsági személyfuvarozás kedvezmények rendezéséről 31/1967. KPM. sz. utasítás egyes rendelkezéseinek hatá­lyon kívül helyezéséről, a 16/1981 KPM, számú utasítás intézkedik. (Közlekedésügyi Értesítő 16. száma). Egyszerűsítve Fizetési meghagyás Ha valakinek 5 ezer forint­nál kisebb összeggel tartoz­nak, azt nem peres úton, ha­nem csak úgynevezett fizetési meghagyással követelheti visz- szai Ez az 'eljárás a bírósági ügyintézés egyszerűsítését, s egyben gyorsítását szolgálja. Az ehhez szükséges űrlapot a bírósági irodán ingyen bo­csátják az ügyfelek rendelke­zésére. Az űrlap kitöltése és az illetékbélyeg kifizetése után a fizetési meghagyás iránti ké­relmet az adós lakhelye sze­rinti bírósághoz kell benyúj­tani 3 példányban. A bíróság elküldi a fizetési meghagyást az adósnak, aki 15 napon be­lül ellentmondással élhet és ezzel az ügy perré alakul át. Ha ilyen ellentmondás nem érkezik, úgy a fizetési megha­gyás a 15 nap elteltével jog­erőssé válik, s ugyanúgy vég­rehajtható, mint a jogerős íté­let. Ezzel az eljárással tehát esetleg elkerülhető a tárgyalá­sokon való megjelenés, s aki­nek tartoznak, gyorsabban hozzájuthat követeléséhez. cikk elején konkrét címmel kiexponált négy volt gyermek­városinak. Eligazítás híján még a három disszidálás! kí­sérletet elkövető fiatalnál is lehet gyermekvárosi növendé­kekre gondolni. Lehet, mert ez a disszidálás alcímes fejezet is úgy indul, hogy Fót üdülő- területén gyülekezik a nya­ralót feltörő... Ezek sem gyermekvárosiak voltak. ÖSSZEGEZVE: szocialista humanizmusunknak megfele­lően, tapintattal kezelünk minden családot, szülőt • és testvért; csak gyermekváros szülőpótlására hivatott fel­nőttje, csak ebben a nagy csa­ládban élő száz meg száz test­vér, nem tudja „családon be­lül” egyszerűen túltenni ma­gát szégyenén. Pedig a mi tisztességben felnevelkedő, ta­nulni, dolgozni, erőfeszítéseket vállalni tudó gyermekeink is úgy, azzal a hittel és bizako­dással készülnek az életre, hogy előítéletek nélkül befo­gadják majd őket a felnőtt dolgozó közösségek. Írjon ezután is arról a saj­tó, hogy milyen veszélyes a sem nem tanuló, sem nem dol­gozó fiatalok életvitele. Kell, hogy tudatosodjék a szülők, a felnőttek olyan felelőssége, mi­lyen veszélyes útra vezet az unatkozó — a tétlenkedő ti­zenévesek bandázása, a sza­bad idő ellenőrizetlen eltölté­se. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne nehezítsük azok sorsát, akik amúgy is rendkí­vüli hátrányokkal kénytelenek önálló életet kezdeni. A cikk tartalmilag igaz volt: a 21 vádlott közül, négy Fótról került ki. De csak a négy hovatartozását emleget­ni! — ez joggal sértette a több száz gyermekvárosi la­kót. Az újság, is sokszor írt már elismerő sorokat az in­tézetről. a közvélemény tájé­koztatására ez esetben is el kell határolnunk magunkat a négy bűnözőtől. Olyan a föld, mint egy vén koldus, valóban, / vállain fe­jén de foltos takaró van, / jéggel van foltozva, itt-ott ron­gyos is még / sok he­lyen kilátszik mezítelen teste, / úgy áll a hidegben, s didereg ... az ínség / vastagon van bágyadt alakjára festve. ] Mit csinálna kinn az ember ilyen tájban? / Most ott benn szép az élet a meleg szobában. A vékony, fázós téli vándor­ló Petőfi Sándor — mintha csak nekünk szánta volna ezt a lírai idő járás-jelentést. Az utóbbi években bizony elszok­tunk az ilyen kemény, tartó­san szigorú telektől. Ha össze­ülünk néhány meleg szóra, egy­re gyakrabban hallani: vége lehetne már! így hát a termé­szet télen sem tud a kedvünk­be járni. De vajon most ki a szeszélyes? Megéri Persze a jó meleg szobában — vagy a szerencsésebbeknek egy kis házi barkácsműhelyben — is akad dolguk bőven. Úgyis, szinte mindennap kézbe vesszük ilyenkor is a botokat, orsókat, az apróbb segédeszkö­zöket. Időnk van, nem árt te­hát alaposan szemügyre venni valamennyit többször is. Még a sértetlennek látszó zsinórve- yetö gyűrűn is előfordulhat hajszálnyi repedés, s micsoda bosszúság lenne, ha épp az el­ső termetes tavaszi hal fárasz- tásakor reszelné el a zsinórun­kat. Az olcsó sokba kerül! — tapasztalt horgásztársak véle­kednek így, s az évek múlásá­val, néhány kellemetlenül vég­ződött kaland élményével gaz­dagabban én is nekik adok igazat. Vetkőztetés Hajdani nádbotjaimat én is tartalékállományba helyeztem már, azért akadnak horgászvi­zek, ahol még mindig jó szolgá­latot tesznek. Amíg rendszere­sen használtam azokat, minden télen lecseréltem a gyűrűket, lecsiszoltam az elöregedett lakkréteget, s újra felöltöztet­tem a három méter körüli jó­szágokat. Arra ügyeltem, hogy a zsinórvezetők minden év­ijén az ellenkező oldal­ra kerüljenek, s egyébként is felfüggesztve, nehezék­kel egyengettem tavaszig a derekukat. A mai — úgyne­vezett üvegbotoknál erre nincs szükség, de a gyűrűket tovább­ra is évente cserélem. Igaz, nem szerelek fel méregdrága Fuji-, vagy Dynaflo-csodákat. Égy szezont azonban kerá­miabetétes gyűrűk is kibírnak. Kíméletlenül Az orsóikat, aki nem szak­ember — lehetőleg csak annyi­ra szedje szét, hogy alaposan kitisztíthassa, megolajozhassa, de ha javítani kell, 'jobb. kis­iparoshoz fordulni. Ma már a horgok, villantok sem filléres dolgok, de ha találok közöttük olyat, amelyiket kikezdte vol­na a rozsda, vagy lepattant a hegye, kíméletlenül eldobom. Még mindig jobb, ha pár fo­rintot veszítek, mint egy nagy halat... Parafaöv A nagy hal. Hát persze, hogy télen is ez foglalkoztat leg­többet mindannyiunkat. S most már valóban mindenütt úgy meghízott a víz kérge, hogy ér­demes jégre menni a zsákmány reményében. Néhány sporttársunk szóvá- tette, még a tél elején azt ír­tuk, az 5—6 centiméteres jég már biztonságos. Lehet, hogy l ->kan így értették, de természe­tesen úgy gondoltuk, ez a vas­tagság már1 megbírja az em­bert. Valójában a 10—12 cen­timéteres jégen mozoghatunk csak viszonylag biztonságosan felszereléssel és horgásztársak­kal. A váratlan, veszélyes helyzetekre azonban ilyenkor is fel kell készülni. Hallottam valahol, hogy a tapasztaltabb léki horgászok újabban már parafaövvel a derekukon in­dulnak a jégre, így ha besza­kadnak legalább nem süllye­dünk el. Jobb félni, mint megijedni.., Búvárok Egy kis reklám saját lapunk-; nak olyan témák kapcsán, amelyek minket horgászokat közvetlenül érintenek. Mind­két hír a vasárnapi számból való. A Postabontásban Dénes Jár nos váci olvasónk adott kife­jezést örömének, hogy megkez­dődött a város ligetének rende* zése, szépítése. A munkából a helyi horgászok is kiveszik a részüket, társadalmi munká­ban : ősszel lehalászták a halas-; tó állományát, markológéppel kiszedték az iszapot. Tavasszal majd eligazítják a terepet, g fásítást is vállaltak. Kolléganőm is jégre ment egy riportért. Méghozzá a dél* egyházi tavak jegére, amely alatt viszont a Magyar Televí- zió SE búvárszakosztályának tagjai fényképeztek és filmez* tek. Aki tapasztalója, szenve* dő szemlélője volt az utóbbi években a tórendszer elhínáro* sodásának, az nem tartja túl. zottnak, vészjósló károgásnak a jelszót: mentsünk meg egy tavat! Különbségek Az egyesületek házatá ján még mostanában is nagy a forgalom. A régi tagok enge­délyét a legtöbb helyen — re­mélhetőleg — már megújítot­ták, s ki is küldték, vagy át­adták. Évről évre felmerülnek azon­ban a kettős tagsággal és az új belépőkkel kapcsolatos gon­dok. A megyei intéző bizottság legutóbbi ülésén is szóba ke­rültek ezek a kérdések. A ket­tős tagságot illetően körülbe­lül az az állásfoglalás született, hogy megtiltani nem lehet, vi­szont az a helyes, ha mindenki csak ott lesz tag, ahol rend­szeresen horgászik, részt tud és akar venni a közösségi mun­kában is. Az új belépők, mint tudjuk az első évben halasítási hozzá­járulást fizetnek. Van a megyé­ben egyesület, ahol ezerhét- száz, akad ahol ötezer forintot is. Nincs tehát egységes gya­korlat, de talán még a Vörös Csillag HE módszere a leglo- gikusabb. Ök a teljes egyesü­leti — víz alatti és feletti — vagyon egy horgászra jutó ré­szét fizettetik meg az új belé­pővel. Tilalom? A soroksári, pontosabban a ráckevei Dunán horgászokat már a tavaszi tilalom foglal­koztatja. Az IB-ülésen is voltak akik azt javasolták, ne legyen általános tilalom, mivel szerin­tük minimális a szaparodás, s a hathónapos szezonból a Duna- ági horgászok két és felet kénytelenek csaknem tétlenül tölteni. Azt 'viszont vállalták, hogy gondoskodnak a fellelt óvóhelyek őrzéséről, a telepítés utáni tilalom betartásáról. Ta­valy egyébként másfél tonna hal került a Duna-ág vízébe, annyi, mint soha korábban. A megyei halászati felügye­lő sem zárkózott el egyértel­műen a tilalom esetleges fel­oldásától, de felsorolta ellen­érveit, hogy a horgászok mér­legelhessék a lehetőséget. Csak egy elgondolkodtató kérdés: köztudott, hogy a nagy plank­tonbőség miatt épp májusban nőnek legtöbbet a halak. A ti­lalom eltörlése után vajon nem magukat fosztanák-e meg a horgászok a nagyobb zsák­mánytól? S megérné-e? Iskola % A Nagybudapesti HE hor­gásziskolájának e héten szom­baton délután öt órakor kez­dődő előadásán (VII. kér. Wes­selényi u. 16. 1. cm.) a harcsa horgászatának tHkaiba, fogá­saiba avatja be az érdeklődő­ket Antos Zoltán. Ezúttal a Hegyen-völgyön cimborák cí­mű filmet vetítik. A következő alkalommal, február 8-án a Velencei-tóra látogatunk kép­zeletben. Vercszki János Hozzászólás cikkünkhöz A szülő perel velünk Az írás tartalmilag igaz volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom