Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

1982. JANUAR 27., SZERDA MEc\a jW KJlimw Kaszorexót Simon Ferenc cipészmun- kás, a Bőripari Szakszervezet volt alelnöke, a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának funkcionáriusa, a szakszerve­zeti ellenzék egyik irányítója születésének 75. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek kedden a Mező Imre úti temetőben, a Munkásmozgalmi panteon­ban elhelyezett emléktáblájá­nál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizott­sága nevében Békési László, a budapesti pártbizottság tit­kára és Ernszt Antal, a párt- bizottság végrehajtó bizottsá­gának tagja, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa képvi­seletében Ligeti László és Pa­lotai Károly, a SZOT alelnö- kei, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége részé­ről Dékán Sándor és Novem­ber László, a szövetség elnök­ségének tagjai, a Bőripari Dolgozók Szakszervezete ne­vében Németh János, a szak- szervezet elnöke és Petrák Ferenc, a szakszervezet főtit­kára koszorúzott. Elhelyezték a megemléke­zés virágait családjának tag­jai, harcostársai, tanítványai és tisztelői is. Koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden Szeghal­mon is, Simon Ferenc szülő­házánál. A szakszervezetek megyei tanácsa fórumán Cselekvési egység,, felelősség A bér magott teljesítmény, munka is legyen Számvetés, s a feladatok meghatározása — tőmondatok­ban így jellemezhető a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának tegnapi ülése. Hiszen tizenkét hónap tapasztalatait összegezte, mérlegelte a to­vábblépés hogyanját jelölte meg az a beszámoló, melyet Jámbor Miklós, az SZMT ve­zető titkára terjesztett elő. Me formálisan! Csak emlékeztetőként: ta­valy ült össze a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresszu­sa, s áz ott hozott határozatok végrehajtásának jegyében dol­goztak, dolgoznak ma is Pest megyében az alapszervezetek, a megyei bizottságok, s maga a vezető testület is. A kong­resszusi határozatok, a me­gyei küldöttértekezlet tapasz­talatai előtérbe helyezték az alapszervezeti munka meg­erősítését. Ezt hivatott szol­gálni a már korábban elkészí­Tudományos konferencia Cegléden A családtervezés is eszköz Pest megyében — kiváltképp az agglomerációs övezetben — sokan élnek, akik Szabolcs- Szatmár megyéből költöztek a főváros közelébe, s rajtuk kí­vül magas a mezőgazdasági idénymunkák idején e terüle­ten lakó szabolcsiak száma is. Nem véletlen tehát; hogy Sza- bolcs-Szatmár megye és Pest megye egészségneveléssel fog­lalkozó szakemberei közösen tartottak konferenciát A hát­rányos társadalmi helyzetű la­kosság megelőző egészségneve­lési ellátása címmel- Tegnap délután orvosok, vé­dőnők, vöröskeresztesek, a köz­egészségügyi és járványügyi állomások szakemberei gyüle­keztek — százhúszan — a Ceg­léd Városi Tanács tanácster­mében. Elsőként dr. Pethö Ág­nes, a nyíregyházai központi csecsemőotthon igazgató fő­orvosa elemezte az okokat, me­lyek miatt Szabolcs-Szatmár megyében magas a csecsemő- otthonba kerülő cigány gyer­mekek aránya: 50 százalékos. A jelenség létrejöttében közre­játszik napjainkban már az is, hogy az állami gondozásba vett csecsemők közül soknak édes­anyja is csecsemőotthonban nevelkedett, s azúlyen életkez­dés nehezíti az érzelmi fejlő­dést, a családi ragaszkodás ki­alakulását is. ■ Dr. Bodnár Lóránt, Sza­bolcs-Szatmár megyei főorvos- helyettes a hátrányos helyzetű családokban gyakoribb kora­szülés okait tárta fel. Babosi Györgyné Szabolcs-Szatmár megyei vezető védőnő előadá­sában a családtervezésről szólt, a többi között arról, hogy a sokgyermekes anyák között növekszik a korszerű fogamzásgátlási módszereket alkalmazók száma, s ez várha­tóan oda1 vezet: családjaikban nem súlyosbodnak tovább az anyagi problémák. Dr. Gaál Lajos, a Szabolcs- Szatmár megyei KÖJÁL osz­tályvezető főorvosa a hátrá­nyos társadalmi helyzetű réte­gek higiénés viszonyairól be­szélt, dr. Lavicska Kálmán, jászkarajenői körzeti íőofvos pedig Cegléd város és a járás •demográfiai helyzetét elemezte. Dr. Bódi Zsuzsanna, a Pest megyei cigányügyi koordiná­ciós bizottság titkára, arról, szólt: a cigányság rétegződése igen nagy, mégis sokan hajla­mosak a legnagyobb gondok­kal küszködő, s az egészség­ügy, az oktatás, a lakáshelyzet, a szocális körülmények tekin­tetében egyaránt hátrányba ke­rült 10 százalék alapján meg­ítélni a többséget. A társadal­mi segítségre természetesen ép­pen az érintett egy tized szo­rul leginkább. Jó példa erre, az isaszegi cigányklub, ahol komp­lex módszerrel — az összefüg­gő problémákat együtt vizs­gálva — sikerült változtatni a családok - egészségügyi szo­kásain is. Zárszavában dr. Somosi György, a Pest megyei KÖJÁL igazgatóhelyettes főorvosa ar­ról beszélt, amiről minden elő­adó: bár az egészségügy ko­rántsem merítette ki eszköztá­rának minden tartalékát, a megelőző, egészségnevelő mun­ka, a tisztasági mozgalom ön­magában kevés, sokoldalú ha­tásrendszerre, társadalmi ösz- szejogásra lesz szükség a jö­vőben is­További vállalkozókat [eresnek Csökken a hiányákkKsta Csökken a mezőgazdasági gépek alkatrészéinek hiány­cikklistája annak a tavaly meghirdetett Gyártót kere­sünk akciónak a sikere nyo­mán, amelyben eddig több mint 200 féle alkatrész elő­állítására akadt jelentkező. Az Agrotsk vállalat folytatja az akciót, s további 300 gépi al­katrész sorozatgyártására ke­res vállalkozókat. A mezőgazdasági gépekhez évente mintegy 100 ezer kü­lönböző alkatrész szükséges. Ezek nagyobb része import­ból és hazai gyártásból ren­delkezésre is áll, csupán né- hányszázféle alkatrész hiány­zik rendszeresen, ezek hiánya azonban különösen sok gondot okoz. Eddig mintegy 100 gyártó: Mezőgép-vállalatok, tsz-mel­léküzemágak, ipari szövetke­zetek, kisiparosok jelentkeztek készítésükre. Több cikk — így például kuplungtúrcsák, szelepek, feszültségszabály o- zók — gyártására több vállal­kozó is akadt, s versenytár­gyalás döntötte el, kié az elő­állítás joga. Más alkatrészek termelése iránt — speciális edzést igénylő anyagok miatt — mérsékelt az érdeklődés. Gyártásuk a nagyobb öntödei vállalatoknál csupán nagy so­rozatokban lenne kifizetődő. Ezért az Agrotek középmére­tű öntödei üzemekkel keresi a kapcsolatot, olyan társulás őleirchívására, amelyben gaz­daságosan lehetne előállítani ezqk'st az alkatrészeket, s így tovább csökkenhetne a hiány­zó termékek sora. tett, öt évre szóló feladatterv is. A továbblépéshez szükséges elméleti összegezés adott. Ki­egészítve azzal, hogy a Pest megyében dolgozó szakszerve­zeti tisztségviselők, bizalmiak közül tavaly hétszáznál töb­ben voltak részesei ama to­vábbképzésnek, mely a szak- szervezetek sokrétű, árnyalt munkájához adtak, s adnak segítséget. Ugyanakkor Ceg­léden, Gödöllőn, Vácott — ta­valy először — kihelyezett to­vábbképzési központok jöt­tek létre. A bizalmitestületek egyre inkább felnőnek a ve­lük szemben támasztott kö­vetelményekhez. Ennek bizo­nyítékát adták tavaly a VI. öt­éves terv vállalati elképzelé­seinek véleményezése, a kol­lektív szerződések jóváhagyá­sa, s az idei ötnapos munkahét előkészítése során. Ma m£r oda kell eljutniuk — ahogy az SZMT vezető titkára is hang­súlyozta —, hogy a vélemény- nyilvánítás során kivétel nél­kül mindig a bizalmicsoportok álláspontját képviseljék, azt hangsúlyozzák. Pest megyében a bizalmiak, a tisztségviselők éltek, s él­nek azokkal a lehetőségekkel, melyet az üzemi demokrácia fórumai jelentenek'. Igaz, a fó­rumok működése során párhu­zamosság, átfedés gyakran ta­pasztalható, sőt sok a formális elem is a gyakorlatban. De az üzemi demokrácia egyre in­kább szerves részévé válik a gazdálkodásnak. A gazdaságpolitikai1 felada­tok valóra váltása során a szakszervezetek tennivalója sokoldalú. Ma már számot­tevőbb segítségükre van szük­ség, mint tegnap. S ezt az is jelzi, a munkaverseny-mozga- lom nem a kívánt mértékben szélesedett ki. Az egyéni vál­lalások is a várt mögött ma­radtak. S ez már jelzj a ten­nivalók egyikét. S azt, hogy a vállalásoknak konkrétabban kell kapcsolódnia az adott gaz­dasági egység feladataihoz, tennivalóihoz. Anyag-, ener­giatakarékossághoz éppúgy, mint a jobb minőséghez. Ellenszernek kevés Az idei gazdaságpolitikai fel­adatok mellett az SZMT veze­tő titkára ráirányította a figyel­met: tavaly több bér került ki­fizetésre, mint amennyivel a hatékonyság nőtt, a munka minősége javult. Méghozzá a munkaerő megtartása címén a vállalatok között szinte bér­emelési verseny alakult ki. Ez azonban nem szabott gátat a munkaerő elvándorlásának. Tehát kettős veszteséget ered­ményezett. Itt, ebben a kér­désben ,vár fontos szerep az alapszervezetekre, bizalmiak­ra: megértetni mindenkivel, hogy a több bér alapja csak a jobb, s még jobb munka lehet! A számvetés részletesen ele­mezte az.ötnapos munkahétre való áttérésben a szakszer­vezetek szerepét. Mérlegelte, milyen segítséget nyújtottak a tanácsoknak a* településfej­lesztési elképzelések valóra váltásában. Mulasztás, hiba, hogy a településfejlesztéshez kapcsolódó információk egy része megrekedt a titkárok­nál. Ennek a gyakorlatnak nincs létjogosultsága. Az idei év hozza magával a társadalmi ellenőri hálózat újjáválasztását is. Az előké­születen már túl vagyunk. Az érdekvédelem nem szenvedett csorbát, ma is napi feladat, éppúgy, mint a jogsegélyszol­gálat további erősítése. Tavaly a szakszervezetektől 1 millió 200 ezer forint került a meg­változott munkaképességűek, a rokkantak, a mozgássérültek megsegítésére. A rehabilitáció jó részt még megoldatlan, s ma az a cél, hogy e kérdés­ben is erősödjék a szakszer­vezetek szerepe. A munkavé­delemhez kapcsolódó, megelő­zés, felvilágosítás, az ellen­őrzések megszigorítása hozott eredményt 1981-ben, Laza'a fegyelem, az ágazati végrehaj­tási utasítások sem készültek eL Nem várathat magára a megoldás, mert az ilyen gya­korlat szüli a lazaságot, az említett fegyelmezetlenséget. A beszámolóban a szakszer­vezeti nevelőmunka is fontos hangsúlyt kapott, csakúgy, mint a bizalmi testületeké. Az utóbbiak ma már vélemé­nyezik az első számú vezető s helyettesének tevékenységét. S például a DHV-ban, a Nagykőrösi Konzervgyárban alakult ki ennek a jó gyakor­lata. Arra kell azonban töre­kedni, hogy a megalapozott véleményt alakítsák ki a bi­zalmi testületek, s a bírálat mellett ne szégyelljék a pozi­tívumokat, az elismerő szót sem megfogadmazni. Döntő a képzés A sokrétű beszámolót köve­tő vitában hangsúlyt kapott a cselekvési egység mellett a személyes felelősségérzet fo­kozása, s az, hogy az alap­szervezeteknek nemcsak lé­pést kell tartaniuk az esemé­nyekkel, hanem fel is készülni azokra. A főbizalmi rendszer bevált, s felkészítésük mel­lett a bizalmiak oktatása, képzése a döntő. S ahol felte­szik a kérdést: mit csinál a szakszervezet, ott vagy nem dolgozik, vagy nem látszik munkája. S ilyenre is oda kell figyelni, s változtatni az álla­potokon. Az SZMT ülése ezt köve­tően jóváhagyta az elnökség idei munkaprogramját, ülés­rendjét, s a titkárság első fél­évre megfogalmazott cselek­vési programját. • V. E. Hitelpolitika és devizagazdálkodás Magasabbra a mércét Tímár Mátyás tájékoztatója A kormány hitelpolitikájá­ról és a devizagazdálkodásról tájékoztatta tegnap az újság­írókat Tímár Mátyás, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. Devizahelyzetünk. I98I-ben — rubelben és dollárban egy­aránt — az 1980. évinél és a terve­zettnél is kedvezőbben ala­kult — mondotta. Lényegében si­került elérni, hogy a megelőző évinél kisebb összegű külföl­di forrást vegyünk igénybe. Pedig a nemzetközi piaci hely­zet továbbra is kedvezőtlen volt számunkra, sőt, azt to­vább nehezítették a tőkés or­szágok protekcionista intézke­dései. A devizapiacokat nagyon magas, év közben minden eddi­gi rekordot megdöntő kama­tok és jelentős árfolyammoz­gások jellemezték. Megfelelő devizapolitikai intézkedések­kel, például a kamat- és árfo­lyamalakulás tudatos kihasz­nálásával mégis sikerült elér­nünk, hogy a devizafinanszí­rozás terhei alig nőttek. Kül­földi hiteleket olyan fejleszté­sekhez vettünk fel, amelyek bővítik a korszerű áruk terme­lését és a növekvő export ré­vén megteremtik a hitelek tör­lesztésének lehetőségét. Ilyen céllal vettünk fel 150 millió dollárt bahr.eini és kuvaiti pénzintézetektől és 400 millió dollárt vezető nyugati bankok csoportjától. Év közben éltünk a KGST-bankok hitellehető­ségeivel, a Szovjetuniótól pe­dig hosszú lejáratú hitelt káp- tunk. Ugyanakkor valamennyi fizetési köte­lezettségünknek maradék­talanul és időben eleget tettünk. Tímár Mátyás emlékeztetett arra, hogy a múlt esztendőben hazánk felvételét kérte az ENSZ szakosított pénzügyi in­tézményeibe, . a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbank­ba. A konvertibilis valuták egy­séges árfolyamának tapaszta­latairól szólva rámutatott, hogy a forint értékmérő funk­ciója teljesebbé vált,, nőtt az árfolyamok orientáló szerepe, egyszerűsödött számos vállalat és intézmény adminisztrációja. A nem kereskedelmi árfo­lyamok emelése a hazánkban járó külföldi turistákat több valuta beváltására ösztönöz­te: nem rubelelszámolású ide­genforgalmi bevételeink ta­valy elérték a 215' millió dol­lárt, a megelőző évi 180 millió dollárral szemben. Mint mondotta, a külgazda­sági egyensúly javítása az idén is központi feladat. A terv az áruforgalom egyenlegének to­vábbi javulásával számol. A kivitelt az idén is gyorsaoban kell növelni, mint a behoza­talt. A sokasodó feladatok megoldásából a bankhálózatra is fontos teendők hárulnak. Ezek közül az" egyik legfonto­sabb, hogy a külgazdasági egyensúly javításával tovább szilárdítsuk hazánk jó nem­zetközi megítélését, hitelké­pességét. Az MNB elnöke elmondta, hogy az exportbővítő beruhá­zásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeretből 1981 vé­géig 27,5 millárdot kötöttek le a vállalatok, az idei lehetősé­gek szűkösek, hitelt a koráb­binál magasabb követelmé­nyek teljesítése esetén folyósí­tanak. Elsősorban olyan fej­lesztéseket támogatnak, ame­lyek még ebben a tervidőszak­ban tiszta devizabevételt hoz­nak. A hitelből létrehozott be­ruházás kivitelezésének és megtérülésének együttes ide­je a korábbi hat év helyett leg­feljebb négy esztendő lehet, ami érvényes az importpótló beruházásokhoz nyújtott hi­telekre is. Hitelekkel segíti' a Nemzeti Bank az energiagaz­dálkodás racionalizálását,, a háttéripar fejlesztését, vala- \mint a hulladékok és másodla­gos nyersanyagok hasznosítá­sának korszerűsítését is. Az MNB elnöke elmondta, hogy a hitelképes kisvállalatok és kisszövetkezetek egy­szerűsített eljárással jut­hatnak bankhitelhez. Továbbra is érvényes az a sza­bály, hogy újonnan alakuló vállalkozások esetén az alapi- ' toknak kell biztosítaniuk' az induló vagyont, vagyis az ál­lóeszközöket és egyévi forgó­eszköz-szükségletet. Ha meg­lévő vállalatok hoznak létre leányvállalatot, kisvállalatot, ők adják a szükséges alapító tőkét, s ehhez hitelt is az ala­pítók kérhetnek. A vállalato­kon belül alakuló szakcsopor­tok számára is az anyaválla­lat kérhet hitelt. És akkor az alkatrész••• Mit tesz a kombájnes télen? A határt, ha csak néhány hónapra is, de visszahódította j a hóbundás természet a trak­torhadakkal, kombájncsapa­tokkal támadó embertől. A hószagú végtelen csendet csak az éhe? varjak károgása veri fel, amint élelem után kutat­nak a reménytelenül kopár mezőkön. Ám amíg téltábor­nok uralja a határt, addig az ember sem tétlenkedik. A gép­műhelyekben már készítik a tavaszi-nyári nagy munkákra a traktorokat, a kombájnokat. S arryint az időjárás engedi, már ismét ott szorgoskodnak majd a földeken ... Seregnyi gond De itt az ideje, hogy vála­szoljunk a kérdésre: mit csi­nál a kombájnos télen? A fe­lelet teljesen világos — dol­gozik a gépműhelyben, javít­ja, . reparálja masináját, hogy hetek múltán startra készen várhassa a tavaszi munkák kezdetét. A termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok háza- tájá.n ilyenkor az elmúlt évi munkákról számvetést készí­tő szakembereké, meg a gép­műhelyekben dolgozóké a fő­szerep. Tegyük hozzá, az utób­biak olyan szerepet kaptak, amelynek sikere nem is mindig rajtuk múlik ... Ne beszéljünk rébuszokban — az alkatrészellátásról, annak seregnyi gondjáról kell szólni. S nem véletlenül kezdi ezzel mondandóját a dányi Magvető Tsz-ben Papp János főágazat­vezető, aki a téli nagyjavítá­sok legfőbb ismerője: Ä bűvös leltár — Az idén is az előző éviek­hez hasonló gondokkal küsz­ködünk. Semmi javulást nem tapasztaltunk az alkatrész­utánpótlásban. Sőt egyes gép­típusok esetében — Mtz—50, Mtz—80, E—280, E—304, E— 512 — kifejezetten visszaesés mutatkozik. Nem segíti a mun­kánkat, sőt gátolja, hogy az Autóker a javítási főszezon kellős közepén —, ha ponto­sak az értesüléseim, január kö­zepéig —, leltároz, így a szál­lítójárművek javítása is aka­dozik. Mindezek ellenére jó hangu­latban gyógyítják az erőgépe­ket, autókat a dányi termelő- szövetkezetben. Nem is csoda, hiszen lényegesen jobb körül­ményeket teremtett az idei télre a gazdaság e nagyon fon­tos tevékenységhez. Koráb­ban á szűkös javítótér sok fej­fájást okozott. Tavaly csekély beruházással egy meglévő mag­tárépület átalakításával 30 százalékkal megnövelték a javítóteret. Gázfűtéssel sze­relték fel a műhelyeket, nem kell már fagyoskodniok az egyébként sem könnyű, s csep­pet sem tiszta foglalatosság közepette a szerelőknek. Akik csaknem kétszer annyian van­nak a műhelyekben, mint egyébként, hiszen a járműve­zetők és a traktorok nyergé­ben ülők közül is jó néhányat bevontak a javításba^ — Korszerűsítés ide, bővítés oda, azért még mindig kicsi a javítótér. Hiszen mintegy 30 erőgépet, hatvan betakarítógé­pet, 20 pótkocsit, 22 szállítójár­művet és körülbelül nyolcvan munkagépet kell kész állapot­ba hozni a már említett al­katrészgondok árnyékában március 15-ig — mondja a fő- ágazatvezető. Még szerencse, hogy az őszi munkák nem tet­tek olyan sok kárt a gépekben, de az is igaz, hogy mivel az időjárás kedvező volt a szán­tóföldi munkákra, ezért ké­sőbb kerültek be a gépek a ja­vítóműhelyekbe. Csak decem­ber elsején veselkedhettünk neki... A gépműhelyben dolgozók­nak is ötnapos a munkahetük január elseje óta. Az elképze­lések szerint januárban, feb­ruárban, novemberben és de­cemberben nyolcórás a mű­szak, míg júliuk kivételével a többi hónapban kilenc óra a penzum. Mem lesz munkaidő Kell-e mondani, júliusban az aratás hajrájában a dá- nyiak sem nézik majd a mun­kaidőt, s a kombájnosok szom­batonként is ott ülnek a masi­nák nyergében. Aratnak azok­kal a gépekkel, amelyeket ezekben a hetekben tesznek a körülményekhez képest a leghasználhatóbbá. A jó mun­kához a feltételek adottak, ta­lán az alkatrész sem hiány­zik majd... Gáspár Mária t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom