Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

YÁfiifnn 1982. JANUÄE 26., KEDD Elemzés Lengyelország helyzetéről Jaruzelski a parlament ülésén elutasította a nyugati zsarolást Lengyelország bel- és külpolitikai helyzetét elemezte a szcjm hétfő délután kezdődött ülésén elhangzott expo­zéjában Wojciech Jaruzelski liadseregtáboi-nok, a nemzeti megmentés katonai tanácsának elnöke, miniszterelnök. Beszédét megelőzően a parlament, amely első ízben ülésezik a szükségállapot bevezetése óta, elfogadta a kétnapos tanácskozás napirendjét. Csaknem kétórás beszédé­ben Jaruzelski emlékezteit a szükségállapot bevezetését megelőző helyzetre, így arra. hogy a „Szolidaritás” szélső­séges erői a hatalom megbéní­tására, az ország szövetségesi kapcsolatainak és biztonságá­nak megsértésére, a gazdaság rombadöntésére törekedtek, visszaélve a szervezet több millió tagjának bizalmával. A szükségállapot bevezetésének köszönhető, hogy sikerült helyreállítani a társadalmi nyugalmat, megfékezni az anarchiát. Közölte, hogy amennyiben nem kerül sor törvényellenes akciókra, a jövő hónap végéig lényegesen mérséklik vagy teljesen fel is oldják a szük­ségállapot korlátozó intézke­déseit. Rámutatott ugyanak­kor, hogy az államellenes erők bármilyen tevékenysége a szükségállapot időtartamá­nak meghosszabbításához ve­zet majd. Lengyelország bonyolult nemzetközi helyzetben él, ugyanis — mint mondotta — „a mi országunkban akarták megkezdeni a második világ­háború után kialakult európai erőviszonyok megbontását, a jaltai és a potsdami megálla­podások revízióját. Ennek árát a lengyelekkel akarták megfizettetni”. Jaruzelski elítélte azokat az úgynevezett megtorló intézke­déseket, amelyeket több NATO-tagállam, köztük fő­ként az Egyesült Államok al­kalmaz zsarolásként Lengyel- ország ellen. Hangsúlyozta: az élelmiszerfegyer bevetése és a többi „szankció” — a hamis állításoktól eltérően — nem a lengyel kormányt, ha­nem az egész lengyel népet érinti. A belpolitikai helyzetről szólva Jaruzelski elmondotta, hogy továbbra is érvényes a nemzeti egyetértés eszméje. Ennek megfelelően az ország vezetői változatlanul arra tö­rekednek, hogy mélyüljön az együttműködés a szövetséges pártokkal (az Egyesült Pa­rasztpárttal és a Demokrata Párttal), a pártonkívüliek mil­lióival és az egyházzal. Az év elején megkezdett gazdasági reformot következe­tesen folytatni kell, szorosab- ra fűzve az együttműködést a nyugati partnereknél jóval nagyobb biztonságot jelentő szocialista országokkal. A re­form és az erősödő munkafe­gyelem révén az idei esztendő második felében már mutat­kozhatnak a javulás bizonyos jelei, egy év múlva pedig az ország túljuthat a legnehe­zebb szakaszon — mondotta Jaruzelski. Ennek érdekében — tette hozzá — az egész tár­sadalomnak viselnie kell a feltétlenül szükséges árre­form igazságos kompenzációk­kal enyhített terheit. Rámu­tatott: a szocialista állam el­sősorban a legrosszabb anyagi helyzetben levőket védi. Több szociális intézkedéssel együtt bejelentette, hogy a közeljövőben 24 hónapra eme­lik a fizetett gyermekgondo­zási szabadság időtartamát. A szakszervezeti mozgalom jövőjét nyitott kérdésnek ne­vezte, s mint mondta, a dol­gozóknak kell dönteniük arról, hogy a jövőben egy vagy több szakszervezeti tömörülés működjék. Végül szólt a szo­cialista demokrácia különféle formáinak fejlesztéséről, a ki­dolgozás alatt álló új tanács- törvényről. A nemzeti meg­mentés katonai tanácsa — mondotta — támogatja az ál­lambíróság és az alkotmányjo­gi bíróság létrehozását, vala­mint a szejmnek azt a kezde­ményezését, hogy hozzanak létre a szejm mellett működő gazdasági tanácsadói kama­rát, valamint a kormány el­nöksége mellett működő tár­sadalmi konzultatív tanácsot. Hangsúlyozta, hogy _ nincs és nem lehet visszatérés az 1980. augusztusa előtti hibás veze­tési módszerekhez, de a szük­ségállapotot megelőző anar­chiához sem. ★ A lengyel rádió második műsorában vasárnap közvetí­tette Józef Glemp érseknek, Lengyelország prímásának szentbeszédét. Józef Glemp kijelentette, hogy a lengyelek bajában és a megújulás útján az egyházat az igazság kell, hogy vezérel­je. A heves vitákban és a harcban nem szabad rágal­mazni sem a hatalmat, sem az alárendelteket. Nem szabad valótlanságokat állítani, nem szabad felnagyítani a hibákat, lebecsülni az érdemeket, mon­dotta. Magunknak kell talpra áll­nunk, de egységbe forrva — mondta szentbeszédének befe­jező részében Józef Glemp. Az egységet az igazság alapján folytatott párbeszéddel lehet helyreállítani, hangsúlyozta a lengyel katolikus egyház állás­pontját. Csehszlovákiában Barátság '82 Hétfőn Csehszlovákia nyu­gati részén „Barátság ’82” fe­dőnévvel közös taktikai had­gyakorlat kezdődött a csehszlo­vák néphadsereg, a magyar néphadsereg és a szovjet had­sereg középső hadseregcso­portjának részvételével. A had­gyakorlat célja a hadsereg harckészültségének növelése, a kölcsönös együttműködés bő­vítése, valamint a testvéri had­seregek kiképzési és nevelési hatékonyságának és minőségé­nek javításával kapcsolatos po­litikai munka tapasztalatainak kicserélése. Tervjelcntés az elmúlt esztendőről A szovjet gazdaság mérlege A Szovjetunió nemzeti jövedelme a múlt évben 1980- hoz képest 14 milliárd rubel­lel, 3,2 százalékkal nőtt, s el­érte a 474 milliárd rubelt. A nemzeti jövedelem háromne­gyed részét fogyasztásra, egy­negyedét pedig felhalmozásra fordították — állapítja meg a Szovjetunió Központi Statisz­tikai Hivatalának szombaton közzétett jelentése az 1981. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről. Az ipar termelése 1980-hoz Szír-jordán viszály > Havait kész közvetíteni A Szíria és Jordánia közötti ellentét további éleződését jelzi, hogy a szíriai kormány hétfőn jegyzékben tiltakozott Amman legutóbbi vádaskodá­sa miatt, amely szerint egy szír diplomatának állítólag szerepe volt a jordán főváros­ban január 11-én végrehajtott bombamerényletben. A két ország közös határán napokkal ezelőtt lezajlott fegyveres incidens miatt újult ki ismét a szír—jordán vi­szály. Ismeretes, hogy a jor­dán uralkodó — megszakítva öt országot érintő öböl menti körútját — hétfőn váratlanul visszatért Ammanba. ­A szír—jordán ellentétek el­simítása érdekében Kuvaii kész közvetíteni. Abdul Aziz Husszein államminiszter egy kuvaiti lapnak hétfőn adott nyilatkozatában felszólította a két országot, hogy tegye félre ellentéteit és helyette inkább az arab ügyre összpontosítson. viszonyítva 3,4 százalékkal emelkedett. Kőolajból 609 mil­lió tonnát, földgázból pedig az előző évinél 7 százalékkal töb­bet, 465 milliárd köbmétert termeltek. A mezőgazdaságnak az elmúlt évben igen kedve­zőtlen időjárással kellett meg­küzdenie. Ennek ellenére a betakarított gabona mennyisé­ge elegendő arra, hogy mara­déktalanul fedezzék a lakos­ság kenyér- és pékéruszükség- letét. Az állattenyésztésben 600 ezerrel növekedett a szarvas­marhaállomány, de 2,4 millió­val csökkent a sertések száma. A szovjet emberek egy főre számított reáljövedelme a múlt évben 3,3 százalékkal nőtt. A munkások és alkalma­zottak havi átlagfizetése az előző évi 168,9 rubelről 172,5 rubelre emelkedett. A kiske­reskedelmi áruforgalom össz­értéke 1981-ben 283,6 milliárd rubel volt, ami összehasonlító árakon számolva 11,8 milliárd rubellel több, mint 1980-ban. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma mintegy 110 milliárd rubel volt. Sikeres akció Rómában Terroristákat tartoztattak le Két agyonlőtt fiatal csendőr, egy súlyosan sebesült őrmester, egy halott és öt letartóztatott „piellista” — az „Első Vonal” nevű terrorszervezet tagjai —r köztük egy súlyosan ;SeBesült nő; ez a hét végi mérlege az olaszországi terrorhullámnak, de a sienai bankrablással csü­törtökön kezdődött esemény- sorozatnak még nincs vége. Szombaton csupán két ter­roristát sikerült letartóztatni. Közülük az egyik az a Gian­franco Fornoni, akit az „Első Vonal” terroristák bergamói szervezőjének tartanak. Vasárnap újabb alakulatot vezényeltek a bujkáló terro­risták felkutatására és a nap szenzációjaként hatott, hogy meg is találták őket — Rómá­ban. Este a San Giovanni ne­vű Városrész egyik háromszo­bás lakásában letartóztattak két férfit és egy nőt. Vasár­nap esti híradások szerint az említett lakásban nagy meny- nyiségű fegyvert és lőszert, valamint fontos dokumentu­mokat találtak. Szovjet—francia gázüzlet Washingtoni csalódottság Amerikai kormánykörökben mélységes csalódással fogad­ták azt a párizsi döntést, hogy Franciaország nem adta fel a szovjet földgázvásárlásra vo­natkozó hosszú távú terveit. Washington nem volt felké­szülve a Gaz De France és a Szovjetunió megállapodására, amelynek alapján a Szovjet­unió 25 éven keresztül föld­gázt szállít Franciaországnak, és homlokegyenest ellenkező előjelű hírekre számított. Haig külügyminiszter — ál­lapította meg vasárnap a The New York Times — korábban megpróbálta kifejezetten rá­beszélni Párizst a szovjet— francia megállapodás aláírá­sának elhalasztására, vagy leg­alább a benne foglalt meny- nyiségek csökkentésére. A párizsi megállapodás saj­tóértékelések szerint a Szibé­ria—Nyugat-Európa gázveze­ték építésének leállítását cél­zó próbálkozások végleges ku­darcával egyenlő. Az NSZK már korábban elutasította az amerikai követelőzést. A bonni külügyminisztérium tervezete Távolodás az enyhüléstől? A nyugatnémet külügymi­nisztériumban a lengyelorszá­gi eseményekre való hivatko­zással az enyhülési politikától A PRAVDA SZERKESZTO CIKKE A BÉKE ÉS A SZOCIALIZMUS ÉRDEKEI való eltávolodás és az Egye­sült Államokhoz történő foko­zottabb igazodás lehetőségét fontolgatják. Éz állapítható meg a külügyminisztérium ter­vező csoportjának abból a tit­kos tervezetéből, amelyet a Der Spiegel hétfőn megjelent szá­ma ismertet részletesen. A bonni külügyminiszté­rium tervező csoportja által javasolt új külpolitikai vona­lat értékelve, a Der Spiegel megállapítja, hogy annak alap­tendenciája Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter szándékaival áll összhangban. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása azonban egyet je­lentene az amerikai politika feltétel nélküli kiszolgálásá­val, ami Helmut Schmidt kan­cellár számára elfogadhatat­lan, amennyiben az NSZK nemzeti érdekeit is képviselni akarja. A nyugatnémet külügymi­nisztérium szóvivője közvetr ve megerősítette a fenti do­kumentum létezését, hozzáté- | ve, hogy az „egyike a lehetsé­ges alternatíváknak, amelyek­ből Genscher külügyminisz­ter a jövőben választani fog”. Madagaszkár Pmsk/sériet Kormányellenes összeeskü­vést lepleztek le Madagaszká­ron. Az államfő ellen Dél-Af- rikából szervezett puccskísér­letről az indiai-óceáni sziget- ország rádiója hétfőn adott hírt. A madagaszkári rádió köz­leménye szerint a kormányel­lenes összeesküvésről, amely­ben a puccs végrehajtását zsol­dosokra bízták, az ország ve­zetése már a múlt év végén tudomást szerzett. Az akciót Dél-Afrika és a szigetország­ban tevékenykedő szövetsége­sei tervelték ki. Az állam- csínykísérletek sok résztvevő­jét, köztük katonatiszteket, le­tartóztatták. * Az OKP vezetői dokumen­tumaikban szólnak a szocialis­ta demokrácia hiányosságairól. A szocialista országokban sem állítja senki, hogy ezen a té­ren már elértük az ideális ál­lapotot, az OKP dokumentu­maiból azonban kitűnik, hogy a párt vezetői a demokráciá­ról szólva alatta nem a nép­nek az állam irányításában váló igazi részvételét értik. A lengyel „Szolidaritás” szak- szervezet szélsőségesei iránt kinyilvánított együttérzésük­ből, rokonszenvükből ítélve de­mokráciának azt tekintik, ha szabad kezet kapnak mind­azok, akik lábbal tiporják a szocialista törvényességet, s kívülről jövő segítségre tá­maszkodva alá akarják ásni a szocializmus alapjait. Az Olasz Kommunista Párt vezetői azonban nemcsak a szocialista országok gyakorla­tát utasítják el, nemcsak az ő eredményeiket tagadják, ha­nem idejét múltnak minősítik magát a marxista—leninista elméletet is. Elhatárolják ma­gukat a forradalmi tanítástól, s kijelentik, hogy a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerűtlen jelenség. Az OKP kinyilvánította, hogy elutasít­ja a kommunista pártokkal fenntartott „régi típüsú” kap­csolatokat. s a jövőben „ugyanolyan viszonyban kíván lenni velük, mint bármely más szocialista, forradalmi és haladó erővel”, tekintet nél­kül mindenféle ideológiai, po­litikai és más jellegű kötele­zettségre. Az utóbbi években az Olasz Kommunista Párt vezetősége már több ízben kinyilvánítot­ta saját, külön álláspontját a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, a szocializmus világ­méretű tapasztalatainak egész sor kérdésében. Ma már lát­ható, hogy ennek az álláspont­nak a lényege a marxista—le­ninista forradalmi álláspont­tól való fokozatos eltávolodás volt. A remekül kiagyalt el­méleti és politikai „újdonsá­gok” („harmadik út”, „euro- kommunizmus”, „baloldali eu­rópaiak szövetsége”, „harma­dik fázis” stb.), amelyeket az OKP képviselői alkalmaztak, mind arra voltak hivatottak, hogy leplezzék ezt az eltávolo­dást, elrejtsék annak lényegét saját országuk munkásosztá­lya, kommunistái előtt. A DOLGOZÓKAT fokozato­san rá akarták vezetni arra, hogy elismerjék és támogas­sák azt az irányvonalat, amely elutasítja a marxizmust—le- ninizmust, magának az Olasz Kommunista Pártnak a forra­dalmi hagyományait, a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok kommunistáihoz és dolgozóihoz fűződő barátsá­got, a velük való szolidaritást. Az Olasz Kommunista Párt 1981 végén és 1982 elején elfo­gadott dokumentumai azt jel­zik, ami összefűzte őket csak­nem 90 országnak a békéért és a szocializmusért harcoló 1 erőivel, nyíltan fellépnek a szocialista világrendszerrel szemben. Napjainkban pedig 1 ez nem jelenthet mást, mint közvetlen segítséget az impe- 1 rializmusnak, amely már év- i tizedek óta a szocializmus : meggyengítésén, ideológiai alá- 1 ásásán munkálkodik. Közvet­len segítség ez az antikom- 1 muriizmusnak, minden, a tár- : sadalmi haladással szemben < ellenséges erőnek — hangsú- I j iyozza a Pravda cikke. 11 Nem lehet felháborodás nél­kül napirendre térni az Olasz Kommunista Párt vezetőinek azon kijelentései felett sem, amelyekben hegemonista tö­rekvésekkel, akarata másokra kényszerítésére tett kísérletek­kel vádolják a Szovjetuniót. Az olasz kommunista vezetők, bár szavakban kiállnak a bé­kéért vívott harc mellett, dur­ván rágalmazzák e harc leg­főbb erejét, a Szovjetuniót és szocialista szövetségeseit. Ez az álláspont pedig lényegében nem más, mint súlyos csapás a népeknek a békéért, a hábo­rús veszély ellen vívott harcá­ra, kísérlet arra, hogy gyen­gítsék a szocialista országok­nak a nemzetközi események menetére gyakorolt befolyását. UGYANILYEN káros, s ugyanígy ellentmond a nem­zetközi kommunista mozga­lom érdekeinek az az állás­pont, amelyet az OKP vezetői a létező szocializmusról, ezen belül a Szovjetunióról alakí­tottak ki. A szocializmus lé­tezésének hat és fél évtizede alatt gyökeresen átalakította az emberiség egyharmadának életét, sok olyan problémát oldott meg a dolgozó tömegek érdekeivel összhangban, ame­lyek megoldásához a kapita­lizmus létezésének több száz éve alatt, jottányival sem ju­tott közelebb. Az OKP vezetői azonban kijelentették, hogy a nyugati országok dolgozói szá­mára a szocializmus, a Szov­jetunió eredményei elveszítet­ték jelentőségüket, a létező szocializmusnak nincs távlata, megszűnt előrevivő ereje. tek a nemzetközi munkásmoz­galomban. A Pravda hangsúlyozza, hogy korunk legfontosabb kér­déséről, a háború és a béke problémájáról szólva az Olasz Kommunista Párt vezetői tel­jesen figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió és más szocia­lista országok évtizedek óta sikeresen folytatott, követke­zetes békepolitikáját. Vélemé­nyük szerint a nyugat-európai tőkés államok külpolitikája ugyanolyan pozitív szerepet játszott az enyhülésben, mint a „kelet-európai politika”. Az Az OKP vezetői odáig men­nek, hogy az európai közepes hatótávolságú nukleáris esz­közökről folytatott szovjet— amerikai tárgyalásokat a nyu­gat-európai diplomácia erőfe­szítéseinek sikereként próbál­ják feltüntetni. Az OKP KB ülésén kísérle­tet tettek annak bebizonyítá­sára is, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés külpoliti­kája egészét tekintve semmi­ben sem különbözik az Egye­sült Államok és a NATO kül­politikájától. Történt pedig ez olyan pillanatban, amikor mindenki számára világos, hogy a Varsói Szerződés tag­államai minden erejükkel a béke megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megféke­zésére törekszenek, miközben a NATO a korlátlan fegyver­kezésben jelöli meg legfőbb célját, s fokozza a nemzetkö­zi feszültséget. Az OKP KB határozatai a NATO-nak ezt az agresszív, népellenes jelle­gét próbálják titkolni. „A béke és a szocializmus ér­dekei ellen” címmel terjedelmes szerkesztőségi cikkben elemzi a Pravda vasárnapi száma az Olasz Kommunista Párt vezetőségének két, a műit év végén közzétett nyi­latkozatát, Enrico Berlinguer fő­titkárnak a nyilatkozatokat Jóvá­hagyó KB-ülésen elhangzott beszé­dét, az ezekben kifejtett nézete­ket. AZ OKP központi bizottsági üléseinek határozatai, a ta­nácskozásokon Pietro Ingrao, Giorgio Napolitano, Alfredo Reichlin és a párt más veze­tői által kifejtett nézetek olyan álláspontról tanúskod­nak, amely minden lényeges kérdésben szemben áll az SZKP, a szovjet állam, a szo­cialista közösséghez tartozó országok, a kommunista és fel­szabadító mozgalomhoz tarto­zó országok, a kommunista és felszabadító mozgalomhoz tar­tozó erők túlnyomó többségé­nek politikájával — állapítja meg a Pravda. Az OKP vezetői a lengyel- országi eseményeket használ­ták fel ürügyül arra, hogy vé­leményüket kifejtsék, de eköz­ben olyan problémákról is szóltak, amelyek messze túl­mutatnak a lengyel események körén, s érintik a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet, a létező szocialista rend' iránti viszony kérdéseit is. Az OKP vezetői teljesen alaptalanul idejétmúltnak, ér­tékét vesztettnek minősítették a szocializmusért vívott harc­ban, a szocialista társadalom építése során felhalmozódott tapasztalatokat. Helyettük _ a szocializmushoz vezető „új út­ról” kialakított sej át, elvont felfogásukat javasolják. Ez azonban nagyon hasonlít azok­ra az opportunista és revizio­nista elméletekre, amelyek a múltban már többször lábra- kaptak, s vereséget is szenved-

Next

/
Oldalképek
Tartalom