Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

6 1982. JANUAR 24., VASÁRNAP POSTABONTÁS Parkrongálók Évekkel ezelőtt sok társa­dalmi munkával végre kiala­kult a gödöllői Mikola tér. Díszcserjéket, nemesített fá­kat ültettek el a lelkes varázs­lók, s féltve figyelték növeke­désüket. Néhány hónapja fur­csa szokást vettek fel az autó­sok: a parkban állítják le gép­kocsijaikat, letapossák a füvet, és a fákat is kidöntötték. Tudjuk, hogy szükség van autóparkolókra, de bizonyára lenne lehetőség arra, hogy másutt alakítsák ki, ne ott, ahol nem is olyan régen tették rendbe a teret. Az sem árta­na, ha a parkot azok hoznák rendbe, akik tönkretették. Sík István Gödöllő Ha tud, segít Néhány napja az orvosi rendelőbe indultam. Nehe­zemre esik a járás, botra tá­maszkodva, lassan haladok. Egyszer csak megállt mellet­tem egy személyautó, s a ve­zetője megkérdezte: Merre tetszik menni? Nemrég Nagykovácsiban jártam. A régi iskola bolthaj­tásos kapuja tárva-nyitva. Be­lül, a falon egy tábla: _ Ezen iskolát romjaiból újjáépítet­ték Budapest Székesfőváros Gázmüvének Rákóczi úti MDP-falujárói, 1948-ban, a község lakosságának közremű­ködésével. Azóta megépült a korszerű, új iskola, ahol nagyszerű kö­rülmények között tanulhatnak a nagykovácsi gyerekek. A ré­gi épületet is használják, itt tartják a testnevelési órákat, a szakköri foglalkozásokat és az úttörő összejöveteleket. A régi termek — a hírek szerint — jövőre megszépül­nek. A tanács felújíttatja az épületet. ★ Az erdő köszönetét mond az erdőtelepítőknek és erdőfenn­tartóknak. A gyüremlések, a horhosok és a völgyfutások te­kintélyes nagyságú erdőfolto­kat hordanak. A számomra legkedvesebb erdőterület a Fekete erdők elnevezésű, de ezen belül talán a nagykovácsi erdőrész. Szép, gondozott, fel-, szabadulásunkkal egy idős e2 az erdő. A napokban fedeztem fel ezen a területen egy nagy táblát, amely az erdőbe veze­tő út mellett kapott helyet, s a rajta levő szöveg, Az erdő fohásza mindenkihez szól, aki itt hatol az erdő mélyébe. Ez a vers nemcsak erdei utak kezdetén olvasható, találkoz­tam már ezzel tanácsi irodá­ban, intézmények hirdetőtáb­láján is. Felhívás ez az em­berhez, hogy ne pusztítsa, ha­nem inkább őrizze, gyarapítsa a természetet. ★ ' Huber Lőrinc fiatalabb lá­nyát a budakesziek Hugi né­ven ismerik. Megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt, utána kiskereskedői ipart vál­tott. Üzletében rendkívül nagy a választék, s ha néha el is fogy valamiből a készlete, siet­ve igyekszik pótolni. Kapható nála a habfürdőtől a biztosí­tótűig minden. Cigarettát is árusít — ez azért fontos, mert a községben nincs dohánybolt. A kis üzlet ragyog a tisztaság­tól. egyik dísze a községnek. ★ A budakeszi játékbolt új ve­zetőt kaoott. Sportcikkeket, és papír-írószert is árusít a já­tékokon kívül. Az üzletben ketten dolgoznak, a fővárosból iárnak ki hozzánk, forgalmuk­kal elégedettek. Üi és új öt­letekkel jelentkeznek, s ez éb­ren tarja a vásárlók érdeklő­désé. Gulácsyné és társa meg­voshoz indultam, hívott, üljek be mellé, s odavitt. Később megtudtam, hogy az ismeret­len szőlőtelepi, s Budapestre jár dolgozni. Útközben gyak­ran megáll, szívesen segít az öregeknek, betegeknek. Egy­szer egy kismamát vitt el a kerepestarcsai kórházig. Ami­kor az asszonyka elővette a pénztárcáját és fizetni akart, a segítőkész ember tiltakozott; nem pénzért vagy ajándékért tette, amit tett. Ezúton is köszönöm Cseri József egészségügyi dolgozó­nak a segítségnyújtást. Bízom benne, hogy nemes példája másokat is hasonló tettekre sarkall. Krátky László Sülysáp Nem jár Férjem nyugdíjasként szer­ződést kötött a ceglédi Lenin Termelőszövetkezettel. Ennek értelmében 1981. március 3- tól december 1-ig kellett vol­na dolgoznia. Augusztusban eltört a lábujja azon a teher­autón, amellyel munkába szál­lították. Ezt követően elment az orvoshoz, a sebészeten be­tegállományba vették, de ezt a betegállományt a termelő­kérdezik a vevőket, mi érde­kelné őket a kapható cikkeken kívül, s adandó alkalommal beszerzik a kért árut. ★ Aki betéved Babeczky La­josáé zöldségesboltjába, még akkor is vesz valamit, ha nem ez volt a szándéka. A zöldárun kívül más cikkek is kaphatók, amire a konyhán szükség le­het, konzervek és ivólevek. Ré­gebben panaszkodtak a bolt dolgozói, hogy j'.evesen vásá­rolnak ott. Amióta Babeczkyék átvették az üzletet, változott a helyzet: megmutatták, hogy ha van áru és jó a kiszolgá­lás. akikor nagy a forgalom. Újítást vezettek be: a na­gyobb tételeket felár nélkül házhoz szállítják, így nem kell a vevőnek cipekednie, s egyszerre beszerezheti az egész hónapra szükséges lisz­tet, burgonyát, zsírt és cukrot. Paűányi Lajos Budakeszi Előttünk egy hivatalos levél, 1980. május 19-i keltezéssel. Tófalusi István vecsési olva­sónk mellékelte panaszlevelé­hez, amelyben azt kéri, segít­sünk, hogy megjavítsák a la­kásukhoz tartozó kéményt, ugyanis meggyőződésük: az építmény bármelyik pillanat­ban ledőlhet. Nézik, nézik Ugyanezt számtalanszor kö­zölte már Vecsés nagyközség tanácsának költségvetési üze­mével szóban és írásban — az egyik bejelentésére kapta a mellékletként elküldött vá­laszt. A költségvetési üzem le­velének tartalma: helyszíni szemlén megállapították, hogy a kémény eléggé rossz álla­potban van. de nem életve­szélyes. Javítását kapacitás­hiány miatt nem vállalják. Kérjük, pár hónap múlva ismét írásban közölje pana­szát, ha a kémény állapotá­ban életveszélyes rongálódás történne — ezzel a mondattal zárul a levél. Kiss Gábor, a költségvetési üzem műszaki vezetője, első telefonbeszélgetésünkkor nem tudott pontos választ adni a kéménykérdésre. A ház, amelyben olvasónk lakik, ta­szövetkezet nem hajlandó el­ismerni. Beküldtem a táppénzes pa­pírokat, de visszaküldték, s azt írták, férjem nem jogosult a táppénzre. Véleményem sze­rint helytelenül jártak el ve­le szemben, hiszen a baleset munkába szállítás közben ér­te. Kocsi Béláné Abony Olvasónk panasza ügyében meg­kérdeztük Vass Jánosnét, a ceg­lédi Lenin Termelőszövetkezet SZTK-ügyintézőjét. Megtudtuk tő­le, hogy a termelőszövetkezet alapszabályának értelmében táp­pénzre csak az a dolgozó jogo­sult, aki a betegséget megelőző évben legalább 150 tízórás mun­kanapot dolgozott. Olvasónk 1980- ban mindössze 15 nap tízórás mun­kát végzett, ezért nem folyósít­hatnak táppénzt a szántára. Utólag kivizsgálták a baleset körülményeit, de nem bizonyítha­tó, hogy lábujja valóban a terme­lőszövetkezet teherautóján tört el: a gépkocsivezető nem emlékszik ilyen esetre, Kocsi Béla pedig nem jelentette a balesetet, sőt, utána még két-három hétig dol­gozott. Azt a tanulságot jó, ha levonjuk az esetből, hogy a mun­kahelyünkön történt balesetet azonnal jelentenünk kell, ugyan­is a helyszínen felvett baleseti jegyzőkönyv kizárja az utólagos vitát. Kié a járda? A múltkoriban elindultam, hogy felkeressem szintén Gyömrőn lakó lányomat. A járdán szembe jött velem egy 100—120 kilós anyadisznó. Für­gén szedte a lábait, gyorsan közeledett, én megálltam, és vártam, hogy elkerüljön. Ekkor vettem észre a gazdát: egy asszony jött a kocsiúton, kezé­ben vödör, abban kukoricát zörgetett, így csalogatta a jó­szágot. Az asszony rámkiabált: miért állok ott, menjek félre, mert az állat nem tud miattam továbbmenni. Mit volt mit tennem, engedtem: kimentem a kocsiútra, és ott folytattam tovább utamat. Befordultam egy keresztutcába: megint ta­lálkoztam a kocával. Nem is húzódtam félre, tudtam, az út közepén a helyem, hiszen a disznóé az elsőbbség. Bár eddig úgy tudtam, hogy a járda az emberek gyalogos közlekedését hivatott szolgál­ni... Villányi László Gyömrő Itt drágább A szokolyaiak megkapták a Dunamenti Regionális Vízmű nácsi kezelésű. Sok pénzt for­dítottak rá a közelmúltban, felújították a villanyvezetéket, elkészült a vízvezeték, nem­rég a pinceablakokat üvegez­ték be, s tervezik a tetőfelújí­tást is —, hogy mikor kerül sor a kémények javítására, az még nem dőlt el. Vecsésen csaknem ötven ház tanácsi kezelésű, s az el­végzendő munkáknál be kell tartani a sürgősségi sorren­det. A legfontosabb az esetle­ges életveszély elhárítása. Az épülettel együtt Második beszélgetésünk al­kalmával már többet sikerült megtudnunk: megnézték a kéményt, igaz, hogy régi, s javításra szorul, de nem élet- veszélyes, így majd az épület­tel együtt újítják fel. . Ki tudja, hányadik alka­lom, hányadik helyszíni szem­le. Nézték jobbról, nézték bal­ról, végül a döntés: még min­dig nem életveszélyes, a fel­újítás várhat, hiszen eddig nem dőlt le, s nem ütött agyon senkit... Tófalusi István azt is elpa­naszolta, hogy évek óta nem láttak kéményseprőt, pedig valószínű, hogy ideje lenne kitisztítani a füstelvezetőt, és Vízgazdálkodási Vállalattól az első vízhasználati számlá­kat. Ezzel kapcsolatosan két kifogásunk is van: amíg a ve­rőcemarosiak 90 fillért fizet­nek a víz köbméteréért, mi 3 forintot, tehát a víz nálunk drágább. Másik panaszunk: úgy számláztak, hogy nem is olvasták le a fogyasztásmérő­ket, 27 és 81 forint közötti ösz- szeget állapítottak meg, anél­kül, hogy ennek alapja lenne. Aliik nem vezették még be a vizet, azoknak is kell fizet­niük. 15 forinttól 45 forintig, pedig némelyik háztól olyan Ésszerű Levélben fordult hozzánk Herceghalmi László pomázi ol­vasónk. Szóvá tette, hogy ut­cájukban baj lehet a közvilágí­tással, ugyanis hajnalok haj­nalán, amikor még nagy a sö­tétség, az utcai lámpák már nem égnek. Sokan pedig ép­pen ilyenkor indulnak munká­ba, s nem kellemes a korom­sötétben botorkálni. Telefonon érdeklődtünk Po- máz nagyközség Tanácsánál, vajon tudnak-e erről a problé­máról, de azonnali választ nem tudtak adni. Kivizsgálták a pa­naszt, s levélben válaszoltak olvasónknak — a másolatot lapunk címére is elküldték. A sorokat olvasva megtudtuk, hogy azért van sötét Pomázon, mert takarékoskodni kell az energiával — emiatt az Elekt­romos Művek valamelyest le­rövidítette a világítási időtar­tamot. Hajnali szürkületkor már nem égnek az utcai lám­pák, ami annyit jelent — idéz­zük: hogy borús-ködös időben sajnos sötétben kell közleked­ni. Végezetül pedig közli a levél, hogy a világítási rend megváltoztatására csak akkor lenne lehetőség, ha módosíta­nák az országos előírásokat. Hogy mettől meddig kell vi­lágítani, azt valóban országo­san szabályozzák, mégpedig az úgynevezett közvilágítási nap­tár alapján. Ez a naptár ja­nuár második felére 16 óra 50 perc és reggel hat óra negy­ven perc között tartja szüksé­gesnek a közvilágítást — ez reális, hiszen valóban, kár lenne korábban bekapcsolni és később kikapcsolni a lámpá­kat, viszont a közbeeső, csak­nem 14 óra alatt szükségünk van némi fényre. Pomázon bi­zonyára nem jól működik a kapcsolóóra, ugyanannyi áram fogy el, mégsincs világos egy ideig. A világítás nem önmagáért, hanem értünk van, azért, hogy ne bukjunk orra a sötétben. Az tehát az ésszerű, ha a lámpák sötétben égnek, s nem fogadhatunk el olyan választ, amelyben az illetékes sajnála­tát fejezi ki, mert sötétben kell közlekednünk. A részvét­tel ugyanis nem megyünk sem­mire! Jobban örülnénk, ha megnéznék az órát, akkor kapcsol-e, amikor kell. S amennyiben jól működik az az óra, ám takarékoskodjunk, de olyankor, amikor úgysem jár senki az utcákon ... ugyanis a kályha füstöl, nem akar égni, s mert már több kályhával is próbálkoztak, bi­zonyára a kéményben van a hiba. Belső kép Erczhegyi Lajos, a Pest me­gyei Kéményseprő, Cserép- kály haépítő és Gázszerelő Vál­lalat főmérnöke intézkedett, s mikor néhány nap múlva ér­deklődtünk az eredményről, meglepő hírt közölt: kint jár­tak, s részben kitisztították a kéményeket. Nem értettük: miért nem hozták mindet rendbe? — Nagyon rosszak a kémé­nyek — válaszolta Erczhegyi Lajos. — Szabálytalan bekö­téseket találtunk, de ennél is nagyobb baj, hogy nem fé-he- tünk hozzá a koromzsákaj- tókhoz. A nyílásokra, ráva­koltak, ezért csak úgy tud­nánk kiszedni a kéményből a kormot, ha levernénk a vako­latot. — Mit csináltak? — Lekotorták belső felüle­tüket, de ez csak átmeneti megoldás, hiszen a felhalmo­zódott kormot el kell távolí­tani a kémény belsejéből. — Miért hanyagolták el Amikor megtudta, hogy or­Az erdő fohásza Buda környéki bokréta Még nem dőlt rájuk A titokzatos vecsési kémény messzire van a közkút, hogy onnan képtelenség hordani a vizet. Lénárt Lajos Szokolya ★ Megkérdeztük Bayer Sándort, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Duna- balparti üzemigazgatóját, miért kerül többe a szokolyaiaknak a víz? Azt a választ kaptuk, hogy a víz egységárát nem ők határoz­zák meg, a vállalat csak végre­hajtó szerv. Amikor belép egy-egy település a vízfogyasztók közé, államilag állapítják meg, milyen körzethez tartozik, s e szerint mennyi lesz a víz köbméterenkén­ti egységára. Szokolyán többet fizetnek a fogyasztók, de a víz ott a vállalatnak is többe kerül. A számlázással kapcsolatos rek­lamációkat a vállalat címére kell eljuttatni. Ha az a panasz, hogy nem olvassák le a fogyasztásmé­rőket, a hálózati ellenőr a hely­színre megy és meggyőződik a panasz jogosságáról. Egyébként a vízórákat évente egy alkalommal olvassák le, év közben a fo­gyasztók csak átlagos díjat fi­zetnek, amelyet az előző évi fo­gyasztás alapján állapítanak meg. Leolvasás után — az eredmény­től függően — jóváírják a túlfize­tést, illetve, ha kevesebbet fizetett a fogyasztó, utólag ki kell egészí­tenie. A közkutak használatáért min­denkinek fizetnie kell, aki nem vezette be házába a vizet, tekin­tet nélkül arra, használja-e va­lójában a közkifolyót. Megkezdődött A múlt év tavaszán szóvá tettem a Postabontásban, hogy a váci liget nagyon elha­nyagolt. Örömmel vettem ész­re, hogy rendezéséhez 1981 őszén hozzákezdtek. Már meg­kezdődött a halastó vizének tisztítása1 markológéppel ki­szedték körben az iszapot, s tavasszal el is szállítják a helyszínről. A tervek szerint ezt a munkát a liget cserjésí- tése, rendezése követi. A fel­adatok túlnyomó részét a hor­gászok ■ vállalták társadalmi munkában, lehalászták a tó halállományát, és segítettek a markológép irányításában. Dr. Kovács László, a helyi horgászegyesület elnöke el­mondta, még ebben az évben szeretnék befelezni a tó tisz­títását, s megkezdeni a fásí­tást, amelyhez a tanács anya­gi segítséget nyújt. Kicsit aggódom a liget ren­dezése miatt, hiszen ebben az évben dől el. sikerül-e meg­menteni az ottani értékes ma­dár- és állatvilágot. A munká­hoz nagy körültekintés kell. A cserjésekre, a kis mocsaras te­rületekre feltétlenül szükség lesz, hiszen e* * * * S. * 7 az alapfeltétele több állatfaj létezésének. Bízunk benne, hogy a ren­dezés végül is jól sikerül, s olyap környezet alakul ki, ahol szívesen sétálnak majd a város lakói. Dénes János Vác Szerkesztői üzenetek W. F.-né, Sződliget: A gomba­termesztés iránt érdeklődik, hol szerezhetne be táptalajt, csírát, s indul-e olyan tanfolyam valahol a közeljövőben, ahol a termesztés­hez szükséges ismereteket elsajá­títhatná? Kérdéseire választ adunk hamarosan, még nem sikerült kapcsolatba lépnünk az illetéke­sekkel, türelmét kérjük. S. J., Szigetújfalu: Lapunkban is közöltük, hogy jégzajlás miatt a Dunán szünetel a révátkelés. Ilyenkor kockázatos lenne vízre szállni, éppen ezért nem is köz­lekednek a kishajók. Aki mégis át akar jutni a túlsó partra, az egyet tehet: kerülő úton megy, a legközelebbi hídon át. O. M., Cegléd: A levelében fog­laltakkal egyetértünk. Valóban^ sok kicsi sokra megy, s ha a ház többi lakójának is tévesen állapí­tották meg a meleg víz használa­táért fizetendő díjat, módosítani kell az összeget, még akkor is, ha nem kérik ezt egyenként. Sz. J., Dabas: A cipőkrémes do­bozok és tubusok jelölését kifogá­solja, mert az azonos színű cso­magolás megtéveszti a vevőket, azt hiszik, olyan színű a cipőkrém is, mint a doboz. A csomagoláson közlik a termék színét, az üzle­tekben az eladók szívesen segíte­nek a vevőknek kiválasztani a megfelelő színt, amennyiben a felirat elolvasása gondot okoz. K. J., Budapest: Javasolja, hogy a MÁV és a közlekedési vállala­tok olyan villanyégőket rendsze­resítsenek, amelyeket lakásban alkalmazni nem lehet, így elke­rülhetőek lennének a lopások. Ez már rég megvalósult: a vonatokon használatos égők nem csavarha­tók be más foglalatba, ennek el­lenére tömegével tűnnek el Saj­nos, aki ezeket eltünteti, csupán pusztítani akar ... Válaszol az illetékes A víz, az út és a fény Panasszal fordult hozzánk Baunoch József ceglédberceli olvasónk. Három problémát éveken keresztül ezeket a ké­ményeket? — Nyilvántartásunkban nem szerepeltek. A miértet, ezután derítjük ki. Valószínű, hogy amikor nyilvántartásba vet­tük a kéményeket, ez az épü­let még nem lakás céljára szolgált, vagy talán le akar­ták bontani. A kémény tehát — ha le­omolni pillanatnyilag nem is szándékozik —, mégiscsak életveszélyes. A kéménynek ugyanis az a szerepe, hogy el­vezesse a keletkezett égéster­mékeket, ám ha magasan áll benne a korom, erre egyre kevésbé képes. Részben tűz­veszélyes, hiszen kigyullad­hat, másrészt el is dugulhat, s akkor — más lehetőség hí­ján —, a füst nem a szabad­ba távozik, hanem visszafelé jön, s esetleg megfojtja a la­kókat. Mégis sürgős Nem szándékunk, hogy a szükségesnél jobban kiélezzük a helyzetet, hiszen ha a ké­mények állapota miatt meg­tiltják azok használatát, az is az ott élőket sújtja. Azon vi­szont érdemes lenne elgondol­kodni. szabad-e pusztulni hagyni egy épületet csak azért, mert fenntartójának — a ta­nácsnak —, nincs anyagi le­hetősége valamennyi ingatla­nát rendben tartani. S vajon feltétlenül meg kell-e várni, míg a kémény vagy az épület más része életveszélyessé vá­lik? Pável Melinda vetett fel: rosszak az utak, bár szó volt róla, de a járda nem épült, sok a baj a közvilágí­tással, nyaranta pedig a víz­hiány jelent gondot. A levél másolatát eljuttattuk Cegléd- bercel községi tanácsához, ahonnan, rekordidő alatt meg­érkezett a válasz, Lür László vb-titkár aláírásával. Tájékoztat bennünket ar­ról, hogy a múlt év őszén járdásítási akció indult: a ta­nács biztosítja a sódert és a cementet, a lakók pedig tár­sadalmi munkában megépítik a gyalogjárókat. A 12 utcából nyolcba még tavaly kiszállí­tották a sódert, de március végéig minden utca megkap­ja az építési anyagokat. A járdaépítésen kívül nagyon fontos, hogy minden ház előtt megássák a csapadékvíz-elve­zető árkot is. A községben nagy gondot jelent a közvilágítás. A 72 közvilágítási lámpatest rossz — ezek kicserélését tervezik, s már felvették a kapcsolatot a DÉMÁSZ-szal. Ahol felújí­tották a hálózatot, a tanács higanygőzlámpákat szereltetett fel, ezeknek darabja, több mint 2500 forintba kerül. Ceglédbercel egyes részei között 53 méteres szintkülönb­ség van. Olvasónk a település egyik legmagasabban fekvő pontján lakik, ahová — kü­lönösen a nyári időszakban, amikor nagyobb a fogyasztás —, alig jut fel a víz. Elrende­lik ugyan a vízkorlátozást, de ennek alig van eredménye. Január elején megkezdték a községet ellátó három kút mellett egy negyedik fúrását. Ha majd ez a kút is működik, nem lesz több gond a vízzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom