Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-24 / 20. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Az egyetemen Tudományos tanácskozás Gépesítés, műszaki fejlesztés IX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1982. JANUÁR 24., VASÁRNAP Mi az, ami előre visz, ami többet nyújt holnap, holnap­után, mint ma. Hát például: az egészséges vita, amely szel­lemiekben és a gyakorlati dolgainkban is hadat üzen a réginek, az elavultnak. Ilyen­kor. agyunkban, fejünkben érlelődik, frissül a jobbra tö­rekvés iránti akarat. Előre vi­heti dolgainkat például az újítás is. Új szabályzat — Mi egyre több embert akarunk megnyerni az újítá­si mozgalomnak, s ehhez évek óta hatékony erkölcsi és anya­gi támogatást nyújt vállala­tunk vezetősége. Ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy minden, hozzánk benyújtott javaslatból, a korábbitól elté­rő műszaki megoldásból, öt­letből elfogadott újítás lesz — mondja Lóczy Istvánná, az ikladi Ipari Műszergyár újítá­si felelőse, aki tizenöt éve dol­gozik járásunk legnagyobb termelési értéket előállító üze­mében, s az utóbbi négy év­ben látja el ezt a tisztséget. A fiatalasszony két iratot tesz eléfn: újítási szabályza­tukat, amelyet tavaly készí­tettek el, és az újítási ese­ménynaptárt. Ahogy mondja: az utóbbit mindig a műszaki Igazgató hagyja jóvá. Mit is tartalmaz ez? — Tavaly például minden eseménytervünket megvalósí­• tottuk. Ezek sorát a vállalati újítási szabályzat kiadása in­dította el. Ezt sokszorosított kiadványban minden érdekelt­nek kézhez adtuk, és adjuk, ha kell, mert tartalékoltunk belőle. Az új szabályzat lé­nyeges dolgokban különbözik a régitől. Hogy mást ne mond­jak: mivel erre lehetőség volt, mi az országos újítási rende­letben megállapított minimá­lis 300 forint helyett legalább 800 forintban határoztuk meg az elfogadott újításért járó dí­jat. Gyors elismerés Módosították az úgyneve­zett szakvéleményezési időt is, amely régen legföljebb tíz, ma már csak nyolc nap lehet. Döntöttek arról — ezt is tar­talmazza a szabályzatuk —; hogy az újításokért .is odaítél­hetik a vállalat kiváló dolgo­zója kitüntetést, persze csak azoknak, akik rendszeres újí­tási tevékenységet folytatnak, s ráadásul kiveszik részüket az új eljárásokhoz elképzelt eszközök, szerszámok, anyag­vagy éppen energiatakarékos berendezések kivitelezésében. Nem húzódhat el sokáig az újítási díjak kifizetése sem. Amikor végképp eldőlt, hogy valakinek áz újítását elfogad­ják, mert a gyakorlatban hasznosítható, a díjat soron kívül kell kifizetniük. Többször volt már alkal­mam egy-egy cégnél az újí­tási ügyek iránt érdeklődni, az ikladi Ipari Műszergyárban azonban most egy kis megle­petés ért abban a tekintet­ben — amiről egy félmondat­ban már szó is esett. Neveze­tesen abban, hogy miképpen erősítik, szélesítik az újító­mozgalom tömegbázisát. — Nálunk körülbelül negy- ven-ötven állandó újító van, de nemcsak az ő különleges tevékenységüket patronáljuk — magyarázza Lóczy István­ná. — Munkájuk ugyanis mit sem érne, ha utánuk meghúz­nánk egy határvonalat, s nem vennénk tekintetbe, hogy az újításokhoz még legalább ennyi embernek közvetlen ke­ze van. — Ezek pedig a szakvéle­ményezők. Igaz, ők szakmai­lag. látszólag, de csakis így, valamiképpen a kritikát, az elbírálást végezve másképpen kell, hpgy az újítási ügyek mellé álljanak. De ők, bírála­tot mondva, írva is ugyanazt akarják: vagyis, hogy minél több, jó ötletből termelési gyakorlat legyen. Ezek miatt van tehát az, hogy bármilyen eseményt rendezünk az újító­mozgalomban, a szakvélemé­nyezőket is meghívjuk. Tavaly októberben tartották meg az újítási ankétot, ahol nemcsak a legjobb újítókat, hanem a szakvéleményezőket is jutalmazzák. Vagy például ide tartozik az is, hogy a gyá­ri újítókollektíva, az 1980. évi összmunkája alapján, tavaly május 1. alkalmából az orszá­gos újítási verseny I. díját kapta meg az ipari tárca vál- latai közül. Ezért 35 ezer fo­rinttal jutalmazták a céget. Hasznosuló ötletek További jlO ezer forintos ju­talmat kaptak a miniszté­riumtól, mert a nők és a fia­talok által beadott újítások száma náluk igen eredménye­sen növekedett egy év alatt. Az említett összegeket csak­nem minden forintig kifizet­ték legjobb újítóik között. Tavaly egyébként 136 újí­tást nyújtottak be az IMI- ben, ebből negyvenötöt fogad­tak el, s harminchatot már január 1-je előtt bevezettek. Az újítások révén mintegy millió forintos megtakarítást értek el a gyárban, amiből 560 ezer forintot az anyag-, 190 ezer forintot a bérmegta­karítás tesz ki. Újítási díjként csaknem 120 ezer forintot fi­zettek ki. Ha a statisztikát nézzük, ami ebben a témában, nem mindig ad reális alapot, egy kis visszaesést mutat mondta még befejezésül Lóczy István­ná, de hangjában optimizmust éreztem. Valóban tény, hogy az újítást, ezt a különleges szellemi tevékenységet, az öt­letek születését értve itt, tény­leg nem lehet doppingszerűen befolyásolni. Az egyik évben erősebb, a másikban gyengébb ez a te­vékenység. Ám, meggyőződé­sem, hogy ahol így sikerül az újítószellémre energiákat fel­szabadítani, sokszorozni, ott bátrabban tekinthetnek előbb­re is. Fehér István Szülők társadalmi munkája Minden községben szervez­nek társadalmi munkákat, hol többet, hol kevesebbet, ahogy a szükség éppen kívánja. E téren kiemelkedő helyet fog­lal él Kartül, ahol ha- a tanács­elnöknek ezzel kapcsolatos kér­dést tennének fel, az érdeklődő elfelejtené a felsorolás végére az elsőként, másodikként em­lítetteket. A szűkösebb anyagi lehetőségek, a takarékosabb gazdálkodás szükségessé is te­szik a lakosság aktív közremű­ködésére való fokozott támasz­kodást. A tanácselnök felfogása jó­tékonyan hat a község intéz­ményeinek vezetőire is. Ebben a szellemben dolgoznak többek között az óvoda dolgozói is, akik számos alkalommal kér­nek a szülőktől segítséget. Ta­valy nyáron például társadalmi munkában takarították az óvo­dákat, kimeszelték a termeket, átfestették a radiátorokat. Ugyancsak a szülők vállal­koztak arra iáé hogy áz ővoda udvarán álló fölösleges fákat kivágják, s anyagából falovat, -vonatot készítsenek gyerme­keik örömére. Szívesen elvég­zik a szakértelmet kívánó ja­vításokat is. Míg az említett munkákat jobbára férfiak, az apukáit vál­lalják el, az olyan segítség, mint például a bábkészítés, az anyukákra hárul. Munkáik kö­zül érdemes megemlíteni, hogy a barátságosabb,, otthonosabb környezet megteremtése érde­kében térítőkét hímeztek min­den csoport asztalára. Kétnapos tudományos ta­nácskozást tartanak február 2—3-án a gödöllői mezőgazda- sági tudományos napok kere­tében az Agrártudományi Egyetemen, ahol a kutatók a mező- és erdőgazdasági gépek, eljárások, gépesített technoló­giák kifejlesztésében és gya­korlati alkalmazásában elért eredményeikről adnak számot. A MÉM Műszaki Intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara, a budapesti Mezőgépfejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudo­mányos Intézet közös rendez­vényére több száz szakembert várnak. Az első napi plenáris ülést 2-án 9 órakor kezdik el, majd hét szekcióban folytatódik a tanácskozás, amelynek kiemelt témakörei a következők: a mezőgazdasági gépek alkatré­szeinek felújítása, a racionális energiagazdálkodás, a mellék- termékek energetikai célokra történő hasznosítása, a trak­torpark fejlesztése, a szántó­földi, a kertészeti géprendsze­rek kialakítása, a sertéstartás gépesítése, az automatizálás, a számítógépek mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségei és gyakorlati módszerei, továbbá a termelőszövetkezeti erdőgaz­dálkodás géprendszerének fej­lesztése. A plenáris ülést dr. Bíró Ferenc egyetemi tanár, a gö­döllői egyetem rektora nyitja meg, majd A mezőgazdasági műszaki fejlesztés szabályozá­si és érdekeltségi rendszere címmel dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes tart előadást. Ezt követően dr. Bán­házi Gyula, a Műszaki Intézet igazgatója, az MTA—MÉM ag­rárműszaki bizottságának el­nökhelyettese ismerteti a gé­pesítési kutatások legjelentő­sebb tavalyi eredményeit. A szekcióüléseken, ahol ki­ki a maga érdeklődésének megfelelő témákat választhat­ja, összesen több mint száz előadást, illetve konzultációs programot tartanak. Segífiég a kartaiiesknesk Két műszakban folyik a he­ringj eldolg ozás, illetve -cso­magolás a kerepestarcsai Szi- lasmenti Tsz-ben, ahol húsvé- tig tart ez a nagy munka. Ere­detileg hatvan asszonynak, lánynak terveztek munkát ad­ni a szövetkezetben, ám a Szi- lasmenti, a kartali Petőfi Tsz segítségére sietett, amikor en­nek néhány hete leégett a gu­miüzeme, az ott dolgozó asszo­nyoknak elfoglaltságot biztosí­tottak Kerepestarcsán. A meg­értés, az egymáson való segí­tés jó példája volt ez. lemegfsak&rmásiy Kiemelkedő év után Új dalokat tanulnak Fellépések sorozatban Tizenegy évvel ezelőtt ala­kult meg Ikladon a nőkből és férfiakból álló énekkar, amely­ben hosszú éveken keresztül nemcsak helybeliek, hanem aszódiak, főként gimnazisták és honvédek is részt vettek. Az utóbbiak kiválásával a kó­rus létszáma mintegy harma­dára csökkent, s hétfő estén­ként húszan-huszonöten gyűl­nek össze az ikladi kultúrház termében két-három óra hosz- szára énekelni.' A kört Sára Ferenc népmű­vész irányítja, s bőven akad munkája, mert gyakorta igénylik a fellépésüket. Sze­repelnek a helyi ünnepsége­ken, számos alkalommal hív­ják meg őket az Ipari Mű­szergyárba, de gyakorta meg­fordultak a honvédségnél is. népdalkor tagjai lelkesek, szeretnek énekelni, nem saj­nálják a daltanulással, gyakor­lással töltött időt. Nemcsak szeretnek, tudnak is énekelni, amit bizonyít a tavalyi rádiófelvétel. Ez alka­lommal Galga-menti és Bar­tók Béla által gyűjtött népda­lok kerültek hangszalagra Éneklési kedvük a rádióbeli szereplés után sem csökkent, azóta sok új dalt tanultak meg; részben nemzetiségi da­lokat, részben pedig, Kodály- műveket. A népdalkor életében ki­emelkedő volt a tavalyi év, amikor megszervezték a já­rásbeli népdalkörök találko­zóját megalakulásuk tizedik évfordulója alkalmából. Kö­zös kirándulást is szerveztek Jászszentandrásra. Járásunk termelőszövetke­zeteiben csaknem háromezer hektáron termelnek silónövé­nyeket, a pillangósok területe pedig megközelíti a négyezer hektárt. E két növénycsoport­ra alapozzák a tömegtakar- mány-ellátást. A rét- és legé- lőterületeknek mintegy a ne­gyedét hasznosítják juhok tar­tására. Megyei diákkiubok A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen igen népszerűek a megyei diákklubok, amelyek egy-egy kisebb tájegység: a távolabbi megyék fiataljainak nyújtanak hasznos programo­kat. Jelenleg tíz ilyen diák­klub működik: a legjobbak közé tartozik a Békés, a Bács- Kiskun, a Csongrád és a Zala megyéből itt tanuló fiatalok klubja, amelyek — egyebek között — a beiskolázást is hasznosan segítik. Szükség van erre is, különösen a gé­pészmérnöki karon, ahová egyre több jelentkezőt várnak, Kézilabda Döntetlenül kezdtek Heten a hatvani tornán Egy év kihagyás után ismét benevezett a GSC felnőtt ké­zilabda-csapata a Hatvan­ban megrendezett teremtorná­ra. Az egy hónapig tartó mér­kőzéssorozaton hét gárda küzd meg egymással oda-vissza ala­pon. A gödöllőiek a helyi Ki­nizsivel kezdtek, s változatos mérkőzésen döntetlent értek el. GSC—Hatvani KVSC 21-21 (12-12) GSC: Fibecz — Béres . (4), Horváth (4), Szlifka (3), Vági (4), Hegyi (2). Csere: Koza, Kecskés (1), Cserven (2), Po­zsonyi (1). A gödöllői csapatból töb­Szckmoi észrevételek Fiatal pedagógusok gondjai Járásunk községeinek okta­tási intézményeiben mintegy ötszáz harminc éven aluli óvó­nő, tanítónő, tanító, tanárnő, tanár és technikai dolgozó te­vékenykedik. Munka- és élet- körülményeikről még tavaly novemberben tanácskoztak helyben, illetve a nagyközsé­gekben összevontan. Tapasztalataikat, problé­máikat' írásban is eljuttatták a járási művelődési osztályra. A helyi megbeszéléseket köve­tően a kisközségek dolgozói ré­szére járási parlamentet ren­deztek, amelyen tíz helység al­sófokú oktatási intézményei­nek fiataljai vettek részt. Elmélet és gyakorlat Mind az írásban, mind a fel­szólalásokban elhangzott gon­dolatok híven tükrözték, hogy ez a korosztály sem marad el az elődök mögött, sem tudás­ban, sem felelősségtudatban, sem tenniakarásban. Az idő­sebbek is megbíznak bennük, fontos megbízatásokat kapnak, képviselve • vannak az iskola- vezetésben, jónéhányan igaz­gatóhelyettesi beosztásban dol­goznak, van képviselőjük a já­rási szakszervezeti vezetőség­ben és a helyiekben egyaránt. Ténykedésük legtöbbjüknek nem korlátozódik az iskolai munkára, szakköröket vezet­nek, segítik a művelődési há­zak munkáját, igyekeznek mun­kahelyük, lakóhelyük hasznos, értékes tagjává válni. Munkájuk közben a fiatal pedagógusoknak is számos ne­hézséggel kell szembenézniük. A friss diplomások arról pa­naszkodtak, hogy a különböző pedagógusképző intézetek ok­tatási folyamatában a hang­súly túlságosan az elmélet ja­vára billen, s viszonylag ke­vés gyakorlati, módszertani tu­dással bocsátják útjukra nö­vendékeiket, amelynek követ­keztében az első évek nehezek. A nappalis tagozatra járók tanulmányaik során kevés al­kalommal kerülnek kapcsolat­ba a gyerekekkel, keveset ta­nítanak. A gyakorlóiskolák ál­talában gazdag eszköztárral rendelkeznek, ugyanakkor ez a munkahelyekre nem jellemző, vagy azoknak csak a kisebbik részére. Továbbképzések Napközi otthonok már régóta működnek iskoláinkban. Az itt dolgozó pedagógusok úgy ér­zik, ennek a munkakörnek igen alacsony a presztízse. Sokan húzódnak tőle, csak jobb hí­ján vállalják ezt a beosztást, s szeretnének minél előbb osz­tályban tanítani. Ez a poszt széles körű tájékozottságot, ala­pos felkészültséget igényel, a főiskolákon azonban a mai napig sem képeznek külön er­re a célra nevelőket. A hiány pótlása céljából me­gyei tanfolyamokat indítanak de ezek kevésbé alaposak, kis létszámúak. Természete­sen nincsenek magukra ha1 gyatva azok sem, akik e tanfolyamokra még nem ju­tottak el, hiszen járási szinten is tartanak rendszeresen to­vábbképzéseket, bemutatókat, amelyek alkalmat nyújtanak egymás tapasztalatainak, ötle­teinek a megismerésére, hasz­nosítására. Mégy óra különbség A továbbképzésekről az al­sóban tanító és a különböző szakos fiatalok véleménye meg­oszlott. Voltak az elmúlt évek­ben is formális, felesleges ta­nácskozások. amik semmi újat nem nyújtottak. Itt viszont fi­gyelembe kell venni, hogy a pályán nem csupán fiatalok dolgoznak, akik az új tan­anyagnak megfelelően végez­ték tanulmányaikat, s felké­szültek az új matematika, fizi­ka és a többi tárgy tanítására, hanem olyanok is. akik húsz vagy még több éve osztogatják a tudást, éppen ezért. nekik még lehet új, ami a mostaná­ban munkába álltaknak nem. Általában olyan továbbkép­zések iránt mutatkozik igény, amelyek a gyakorlatban jól felhasználható módszereket, ötleteket adnak. Több község képviselői pa­naszolták, hogy különbséget tesznek pedagógus és pedagó­gus között. Már sokan leírták, hogy minél kisebb egy gyer­mek, nevelése annál nagyobb szakértelmet kíván, pontosab­ban csak kívánna, hiszen van­nak olyan óvónők, akik érett­ségivel ájltak munkába, az al­sóban tanítóknak három, a sza­kosoknak. négy, a középisko­lákban oktatóknak pedig öt év a tanulmányi idejük. Talán ebből és a korábban meglevő fizetésbeli különbsé­gekből fakadt ez az érzés. A szabad szombat általánossá vá­lásával közeledik egymáshoz az alsósok és felsősök óraszá­ma is: az előbbieknek heti hu­szonegy, az utóbbiaknak heti húsz lesz a kötelező. Eddig négy óra volt a különbség. Kér­ték az óvónők azt is; hogy évi szabadságuk érje el az iskolá­ban dolgozó pedagógusokét. Ösztönzés örvendetes, hogy a néhány éve dolgozó fiatal nevelők kö­rében is vannak olyanok, akik kiemelkedően végzik felada­taikat, mintha másfél-két év­tizedes tapasztalatokkal ren­delkeznének, de a kitüntetettek közé alig vagy elvétve juthat­nak be. Tevékenységük elisme­rése végett, s egyben további ösztönzés gyanánt javaslatot tettek a kiváló fiatal pedagó­gus kitüntetésre. B. M. ben hiányoztak, így Kolesza, Malizs, Szabó és Urbán is, mégis jól kezdett a GSC, s az első félidőben végig előnyben volt. A szünet után viszont maguk hozták fel a hatvania­kat, azzal, hogy számtalan biz­tos gólhelyzetet, s büntetőt hagytak ki. Végül csak az utolsó 5 percben sikerült for­dítani a mérkőzés állásán a hatvaniaknak, igaz, egy vitat­ható büntetővel egyenlítettek. Ami a hatvani torna gödöl-, lói céljait illeti, Urbán edző elmondta, hogy szeretnék ki­próbálni az eddig ritkábban szerepeltetett játékosokat is, de ezzel együtt sem monda­nak le a jó szereplésről, netán a kupagyőzelemről. A megerő­södött csapatnak tulajdonkép­pen ez a mezőny nem lehet akadály, ezért is fájó a rögtön elhullajtott egy pont. A mér­kőzésen Horváth, Vági és Cserven játszott jól. M. G. A nap kulturális programja Veresegyház, művelődési központ: Klubdiszkó, 19 órakor. Hévízgyörk, művelődési ház: Sportvetélkedők — asztali- tenisz és sakk falubajnokság. Nevezés a helyszínen, 9 óra­kor. Bag, művelődési központ: A Smog együttes bálja, 20 órakor. Városi moziműsor Vasárnap: A macska rejtélyes halála. Színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 is 8 órakor. Hétfő: A koppányi aga testamen- 'uma. Színes magyar kaland­film. Csak 4 órakor. Tűzharc. Színes angol bűn­ügyi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1857 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom