Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1982. JANUÄR 23., SZOMBAT Otthon géppel ellenőrzőm A tízes találat titka Dunakeszi, 1. számú általános Iskola. Délután fél három. A fizikai előadóterem padjaiban hetedikesek ülnek. A foglalkozás úgy kezdődik, mint egy matematikaóra. A tanár feladatot ró az Írásvetítő fóliájára: 2,56 X 13,64 — 2 X 3J 52,4 X 3,36* Ha valaki a számolgatással bíbelődne, bizony jó néhány percig tartana, míg eljutna az eredményhez. Itt sem ez történik, hanem valami szokatlan. — Készítsetek programotI — hangzik a felszólítás, s a fiúk, lányok a papír fölé hajolnak. Alig 3 perc múltán a csoport kész a programmal. Valahogy így fest: C MC f xJ x* xe M+ d x2 xc (—) +MP :MR =* — Akkor most számoljuk ki! A gyerekek előveszik a zsebkalkulátorukat, billentyűzni kezdenek, s pár másodperc után megvan az eredmény: 0,0025332. Ilyen egyszerű. Persze, csak a számítástechnikai szakkör tagjainak... Ha FIX, akkor tizedesjegy A továbbiakból csupán ízelítőre futja: hivatkozási halmaz, hamis állítás, zárt áramkör, parabolafüggvény, két halmaz metszete, memória, tagadás — sorolhatnánk még. A gyerekek matematikai, fizikai, logikai fogalmakkal barátkoznak és rögtön a gyakorlatban alkalmazzák mindegyiket. — Az első foglalkozáson, szeptemberben arról volt szó, hogy a számológép melyik billentyűje mit jelent. Az RLC például azt, hogy a memóriában utolsóként irt számot kijelzi a gép. Ha INV áll a billentyűn, akkor fordítva végzi a műveletet. A FIX feliratú gombbal pedig az határozható meg, hogy hány tizedesjegyű számmal dolgozzon a zsebszámológép. Amikor másodszor Jöttünk, már számoltunk a kalkulátorral. Később, úgy tudom, látunk majd "igazi számítógépet is. Azért jelentkeztem a szakkörbe, mert később szükségem lesz arra, amit itt tanulok. Elektromérnök szeretnék lenni — mondja egy szuszra Réczi Zsolt. Üjfalusy Agnes így büszkélkedik: — Én zsebszámológépet kértem karácsonyra, s végül Pesten vásároltuk ezt — mutatja a tenyérnyi Sharp-oL — Tud osztani, szorozni, összeadni, kivonni, százalékot számítani, gyököt vonni, négyzetre emelni. Hármasom van matekból, otthon a géppel ellenőrzőm, hogy jól oldottam-e meg a házi feladatot. Bőrdíszműves szeretnék lenni, vagy óvónő, nem azért jöttem a szakkörbe, hogy feltétlenül hasznát lássam. Inkább, mert érdekel, amiről itt tanulunk... Kétszáz nyúl, száz róka Pálczás Ildikó szintén hetedikes, de már többet tud társainál a számítástechnikáról: — A nővérem abba az iskolába jár Pesten, ahol a programozókat tanítják. Lehet, hogy én is programozó leszek, szívesen dolgoznék számítógép mellett. Rengeteg mindenre lehet használni. Adattárolásra, de arra is, hogy felbecsüljék vele egy bolt forgalmát, egy gyár, egy termelőszövetkezet eredményeit, költségvetését, esetleg a népesség növekedését. Érdekességként a múltkor azt számítgattuk: ha kétszáz nyúlunk és száz rókánk van, mi történik az állatokkal. Először a nyulak kezdenek fogyni, azután a rókák, majd — ha már nagyon kevés a róka — ismét szaporodnak a nyulak, s ezután a rókák is. És így tovább. — Láttál már Igazi számítógépet? — Igen. Akkora volt, mint egy nagyobb szekrény. Mágnestekercsek peregtek rajta, a programozó része olyan volt, mint egy írógép. Arra jó a számítógép, hogy pillanatok alatt elvégezze a számításokat, amelyekkel az ember csak hosszú idő alatt birkózhatna meg. Azt hiszem,1 hogy egy jó eredmény legalább akkora siker, mint egy szép hímzés vagy egy fotó, amit más szakkörben készíthetnék. A számítástechnikai szakkör vezetője Csányi László matematika—fizika szakos tanár: — Tavaly, és előtte a hetedikesek és nyolcadikosok számára szervezett fizikaszakkörön már foglalkoztunk a számítástechnikával: logikai áramköröket készítettünk. Kaptam az alkalmon, amikor egy pedagógus-továbbképzésen szó esett arról, hogy Pest megyében is alakítani kellene számítástechnikai szakkört, s a váci, a szentendrei mellett tavaly ősszel a miénk ugyancsak az elsők között jött létre. Gépnyelv, program — Rohamosan terjed napjainkban a számítástechnika, szinte minden háztartásban akad zsebszámológép, kvarcóra, automata mosógép. Ezekben közös, hogy programozott a nyelvük. A matematika is nyelv, tanulását — azon belül a programnyelv elsajátítását — korán kell kezdeni. Szerencsés a helyzetünk, mert az új matematika-tanterv anyagára építve sok lényeges fogalommal megismerkedhetünk a szakkör foglalkozásain, például megtanulhatják a gyerekek, mit jelent a kétszámjegyű algebra, a logikai kapu, a két állapotú — bistabil — rendszer, a lineáris, elágazó vagv ciklusos algoritmus. Mire a most kezdők elvégzik a nyolcadik osztályt, talán eljutnak az egyik szá- mítógépnyelv ismeretéhez, s képesek lesznek önállóan programot készíteni. Más haszna is van a foglalkozásainknak: az országnak szüksége van számítógép mellett dolgozókra, s bizonyára többen választják majd munkájuk tárgyául a kibernetikát, ha fiatalon megbarátkoznak vele. Azután az sem mellékes, hogy a szakkör tagjai már nem úgy tekintenek a programozott gépekre, mint rejtélyes fekete dobozokra, hanem azt is tudják, mi történik bennük. Mindezt játszva tanulják meg. ★ Több, mint egy órája vége a foglalkozásnak. Hárman — a tanár, s két diákja — még nem mentek haza. Célbalőnek — a zsebszámológéppel. Negyvenkilenc lépéses programot készítettek: egyszerű hajítás, adott a lövedék sebessége, a célpont távolsága, magassága, s el kell találni a helyes célzás szögét. Aki például közli a géppel, hogy — 11 méterről 10 méter magasra — 46 fokban kell lőni, az leolvashatja az eredményt: 10-es a találata... VASVARI G. PÄL Pályaválasztás, továbbtanulás 0 7 Nehezebb a dolguk, mint tavaly Események, gondok, tendenciák Idén 13 ezer 351 tanuló hagyja el Pest megyében a nyolcadik osztály padjait, 1500-al több mint tavaly. Esztendők tapasztalata: a többség, jelenleg 96 százalék, a gimnáziumokban, szak középiskolákban,, szakiskolákban, szakmunkásképző intézetekben tanul tovább. I Az általános iskolát végzők e napokban még dönthetnek, melyik két középfokú tanintézet nevét írják a jelentkezési lapra, amelynek beküldési határideje: március 10. Hogyan készítették eló pályaválasztásukat? Milyen eseményekkel számolhatnak a fiatalok? Hol tanulhat tovább a „többlet" 1500 gyermek? Sokan kerülnek-e közülük kényszerpályára? Azt tanulhatják-e, amire a népgazdaság igényt tart7 Hány tanulót fogadhat a főváros iskolahálózata? Akiktől kerekasztal-beszélgetésben mindezekre választ kér a Pest megyei Hírlap képviseletében Vasvári G. Pál, valamennyien az ügyben érdekelt pedagógiai szakemberek. Kovács Gyuláné, a nagy- tarcsai 2. számú általános iskola igazgatója, Kiss Róbert, a Fővárosi Tanács szakoktatási csoportvezetője, Oberczán József, a Pest megyei Tanács középiskolai csoportvezetője, Plutzer Miklós, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője, Rupp József általános tanulmányi felügyelő és Szabó Sándorné, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Milyen előzmények után választanak iskolát a nyolcadikosok? KOVÁCS GYULÁNÉ: — Már az alsó tagozaton elkezdődött tanulóink felkészítése a pályaválasztásra. A felső tagozaton intenzívebbé vált munkánk, különösen a hetedik és a nyolcadik osztályban. Üzem látogatások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, egyéni beszélgetések könnyítik a választást. Csak egy program a pályaválasztási hét kínálatából: szervezett tanácsadás a nyolcadikosok részére. Huszonhét idén végző tanulónk közül nyolcán éltek az alkalommal. Érdemes volt, hiszen olyan szakmát javasoltak számukra, amelyekről talán még nem is hallottak. Egyiküket például számítástechnikai műszerész munkára találták alkalmasnak, korábban erről a pályáról nem esett szó az iskolában. Az előkészítés legnagyobb feladata: egyeztetni a szülők gyakran irreális • vágyait a gyerekek képességeivel, továbbtanulásuk lehetőségeivel. Eddigi tapasztalatunk szerint egy-egy végzős osztályból két-három tanuló kerül kényszerpályára. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Megyei mértékben is hasonló ez az arány? SZABÓ SÁNDORNÉ: — Tavaly több, mint tízezer gyerek közül ezret utasítottak el a továbbtanulásra megjelölt mindkét intézményből. Közülük 870 gyermek jelentkezési lapja intézetünkhöz került, a többi esetben az általános iskola vagy a szülő próbált középiskolai helyet keresni a tanulóknak. A 670 fiatalt tanácsadásra hívtuk, közülük 642-en el is jöttek. Mindegyiküknek találtunk középfokú iskolát, de többnyire másfélét, mint amilyet a gyerekek, vagy szüleik kívántak. Arra törekedtünk, hogy az érdeklődési iránytól, a gyermek pályavonzalmától a lehető legkisebb mértékig térjünk el. Ide kívánkozik: a tanácsadáson résztvevők négyötöde képességei alapján nem illik az általa választott iskolába. Előfordultak osztály- főnöki tévedések is: 78 félévkor bukott tanuló jelentkezési lapját továbbították az iskolák, holott ezt csak ak év végi eredményes záróvizsga után tehették volna meg. Sokan azért kerültek hozzánk, mert két azonos típusú iskolát választottak, 6 mikor egyikben sem találtak helyet, akkor kellett nekik tanácsot adni, holott ebben az időben már a továbbtanulás lehetőségei is korlátozottabbak. Idén a végzősök nagyobb létszáma miatt 1500—1600 mindkét helyről elutasított gyermekre számítunk. Ha ők nem találnak a kívánságaiknak megfelelő iskolát, pályát, kényszernek érzik majd a más megoldást. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Hol tanulhat tovább ősztől a tavalyinál több nyolcadikos? OBERCZÁN JÓZSEF: — Nagy gond ez, mert számításaink szerint 1987-re a mainál három és fél ezerrel több nyolcadikos lesz. Az idén 1500-al végeznek többen, mint tavaly. Közülük 750 diákot úgy kell fogadnia a megye középfokú iskoláinak, hogy a tantermek száma alig változik. Ahol erre lehetőség van — például az aszódi, a ceglédi, a monori, a ráckevei, a váci gimnáziumokban, Cegléden, Gödöllőn és Vácott egy-egy szakközépiskolában, valamint az érdi szakmunkás- képző intézetben —, ott új osztályokat indítunk. A tizenegy új osztályban 385 diák tanulhat. Másutt kell tehát növelni — az elviselhetőség határáig — az osztályok létszámát. Űjabb 750 tanulót a fővárosi oktatási intézmények, valamint más megyék iskolái várnak. A szomszédos megyékkel kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, körülbelül annyian tanulnak ezekből a Pest megyei középiskolákban, mint ahány Pest megyeit ott fogadnak. A fővárossal együttműködési megállapodást kötöttünk. Vállalják — ha szigorú megkötésekkel is — sok Pest megyéből érkező diák oktatáScítr PEST MEGYÉI HÍRLAP: — Könynyű a budapesti iskolákba kerülni? KOVÁCS GYULÁNÉ: — Nagytar- csán nincs ipari üzem, így gyakorlási lehetőségük sincs a szakmunkástanulóknak. A megye középfokú iskolái távol esnek, Budapesten viszont a középiskolák körzetesítése a gát. Ha a fővárosi gimnázium padjai megtelnek a felvételi körzetéből, ajkkor már nem szívesen vesznek fel oda Pest megyei diákot. Legutóbb a tőlünk jelentkezők 40 százalékát nem kizárólag a tanulmányi eredménye miatt, elutasították ... PEST MEGYEI HÍRLAP: — S a tanuló, akit nem fogadnak az általa megjelölt iskolában, biztos, hogy képességei szerint választott? PLUTZER MIKLÓS: — A divatos szakma, a pénzes szakma, a kiskapuk keresése torzulást jelez. Bizonyítja, hogy a szülők is kényszerpályára irányíthatják a gyerekeket. Egyben bizonyíték az is, hogy a szakmunkásképző intézetekben végzők 20—25 százaléka nem a saját szakmájában helyezkedik el. Pedig egyetlen szakmunkástanuló egyévi oktatása 13 ezer forintjába kerül az államnak, s évente újabb 32 ezerbe Háromszor kettő Mohácsi Regős Ferenc raiza ha az iskolában tanműhelyi képzést is kap a növendék. Ha már itt tartunk, a gyerekek jövője szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a munkahelyek már általános iskolás korukban találjanak velük kapcsolatot. Ez persze a mai világban — amikor évenként termékváltásra kerülhet sor egy-egy üzemben, s emiatt módosul a munkaerőigény. — nehéz. Épp így nem könnyű középtávú szakmunkás-utánpótlási terveket készíteni, pedig ezek híján az oktatás nem termelhet az igények alapján szakmunkásokat. Ezért az idén először előírtuk a megye munkáltatóinak, hogy készítsenek a következő öt évre munkaerő- mérleget. RUPP JÓZSEF: — A szakmunkásképzés legnagyobb gondja, hogy az iskolák nem a népgazdaság igényeivel összhangban készítik fel a tanulókat. Ennek az az oka, hogy a képzés évei alatt is változik az üzemek, munkahelyek kívánalmainak sora. Problémák forrása, hogy az általános iskolai osztályfőnökök nem ismerik növendékeik felvételi esélyeit. Jó példa erre a fodrászképzés: Pest megye évente hatvan fodrászt képezhet, s 300 a jelentkező ... Néhol pedig félig telt csak a kollégium és az iskola, mert a szülők nem szívesen engedik gyermeküket a lakóhelytől távol tanulni. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Mi a kiút, van-e megoldás? PLUTZER MIKLÓS: — Elvileg igen: a széles alapképzettségű, sokoldalúan hasznosítható és tudású munkások nevelése, s az ezt kiegészítő gyors, rugalmas átképzési rendszer. A népgazdaság megnövekedett feladatainak csak úgy tehetünk eleget, ha növeljük a képzés, az oktatás színvonalát. így óhatatlanul lesznek, akiik a nagyobb követelményeknek nem tudnak megfelelni, ezért betanított vagy segédmunkásokká válnak. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Budapest és Pest megye elválaszthatatlan, ha a munkaerőről van szó. És ha a munkaerő képzéséről? KISS RÓBERT: — A pályaválasztás, a szakképzés gondjai a fővárosban is hasonlóak a Pest megyeiekhez. Sok még ,az előítélet, pedig minden iskola, minden szakma egyformán fontos a társadalom számára. Ezt figyelembe véve változtattunk az elmúlt években a budapesti iskolaszerkezeten. Nem épült új gimnázium, szaikközépiskola, ugyanakkor 116 szakmunkásképző intézeti tantermet adtuk át. összefügg ezzel a fővárosi gimnáziumok körzetesítése is, amely a budapesti tanulókra nézve éppúgy kényszerítő hatású, mint a Pest megyeiekre. Szeretnénk elérni, hogy ne egyes iskolákat részesítsenek előnyben a jelentkezők. A megyével kötött együttműködési megállapodásunk egyébként nagyon konkrét. Á gimnáziumokban 6,5, a szakközépiskolákban 20, a szakmunkásképző intézetekben pedig 25 százalék a Pest megyei tanulók aránya. Az a törekvésünk, hogy az arányokat az idén is megőrizzük. Így tehát, arra számíthatnak a gyerekek és szüleik, hogy elsősorban a szakmunkástanulóknak, közülük is a nem divatos szakmákat választóknak adhatunk helyet. Sok intézetben máris szigorú felvételi vizsgát tartanak, hogy a túljelentkezés káoszában a legalkalmasabbakat választhassák ki. Ilyen vizsgára számíthatnak azok a Pest megyéből érkező fiatalok is, akik autószerelőnek, fodrásznak vagy tévé-műszerésznek akarnak menni. PEST MEGYEI HÍRLAP: — Hogyan ítéli meg a. nyolcadikosok esélyeit az eddigiek ismeretében az általános iskola igazgatója? KOVÁCS GYULÁNÉ: — Azt hiszem nehezebb lesz a dolgunk, mint tavaly, s jövőre még nehezebb, mint idén...
