Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

6 "mim 1982. JANUÁR 23., SZOMBAT i Páünkás jó reggelt! Komám, fújjál csak a szaxofonba Nem „csordult mcf a Vince „Ha megcsordul a Vince, te­le lesz a pince”, állítja a né­pi tapasztalat, vagyis, ha ja­nuár 22-én enyhe az időjárás, jő termésre lehet számítani a szőlőtáblákon. Az idén, bár enyhült a szokatlanul kemény tél ,a hőmérséklet még a nul­la fok alatt maradt, tehát nem „csordult meg” a Vince. A termelőszövetkezeti szőlős­gazdák ennek ellenére úgy vélik: a jó termeshez az a legfontosabb, hogy idejekorán megkezdjék a szőlők művelését. A metszéshez most kedvezőek a feltételek, hiszen a fagyos, vékonyan behavazott talajon zavartalanul dolgozhatnak. A tapasztalatok szerint a téli metszés kevesebb kockázattal Jár, mint a későbbi, s az sem közömbös, hogy a korai met­széssel elkerülhető a tavaszi munkák torlódása. A sokoldalú nád Hiba lenne azt hinni, hogy mi­ként az épületek tetejéről eltűnt a nád, akként az élet más terüle­tein is nélkülözhetővé, elfelejtet­té vált ez a növény, szó sincs róla, sőt, az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád, mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly devizabevételt hozván az •rszágnak. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a há- riipar, de az utóbbi időben a vegyipar is „szemet vetett” erre a sokoldalú növényre. Az építő­ipar kiváló hő- és hangszij-etelö- képessége, valamint súlyához vi­szonyított nagy szilárdsága, te­herbíróképessége miatt kedveli a hadat. Nádszövet, nádpalló és nád- Jemez formájában használja fel. A papíripar a nádban levő jó mi- hőségű cellulózt hasznosítja A jég hátán serényen dolgoznak fe nádvágók. » — Urak a rendészek. Grasz­8 szálnak, sétálnak gyárkapun S beiül, míg a többi megszakad S a gép mellett. Abszolút feles- § legesek, de felmarkolják a ^ nagy dohányt. Miért? Hogy b jövet-menet macerálják az e embert néhány vacak csava- S rért, szemétbevaió dologért. A 8 múltkor is akkora ribilliót csap- x tak, pedig csak a kukásokon s akartam könnyíteni... — ^ mondja S. B., míg két hó- 5; rukk között kifújja magát. — 8 Lassan nincs olyan hely, ahol S ne nyüzsögnének, ne zakiat- x nánalt. Ezen töprengjen, ne a S priuszomon, ne az érdekelje, ez S a tizedik-' vagy tizenötödik he- s lyem-e két és fél év alatt... A tizenötödik volt. De miért is nem nézhetném meg, hogy mit csinálnak a rendészek, pél­dául o Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál, ahol milliár­dos a termelési érték, a gépér­ték. S a társadalmi tulajdon­védelmi osztály 1930. február elsején alakult. A solymári központi gyárban az osztályve­zetővel együtt 30-an vannak. Nem luxus ez, amikor minden­ki munkát keres? Csak bér­vonzata vagy haszna is van a rendészek létének — kérdezem Széplábi János osztályvezetőt. Egyre megy Hogy sok vagy kevés az öt rendész, a kilenc portás, a ti­zenöt őr közvetlenül és közvet­ve a társadalmi tulajdon vé­delmére? Ne hamarkodjuk el a választ, ne a létszám alap­ján döntsünk. Bár egyértelmű, kell ennyi ember. Tény: 1980- öan a solymári gyárban a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények, lopás, lopási kí­sérlet értéke 231 ezer 136 fo­rint volt. Megelőzéssel, lelep­lezéssel ebből 229 ezer 536 forint visszakerült. Nyomtala­nul 1 ezer 600 forint tűnt el. Megakadályoztuk az értékek kivitelét a gyárból, vagy a rendőrség segítségével szerez­tük vissza. 1981: a számítá­sok szerint 25 ezer 300 forint értékű termék, szerszám, stb. ellopását kísérelték meg, il­letve lopták el. A tényleges kár 11 ezer forint. A közös vagyonból, közös zsebből. El­tűnt például a flakonfúvó gép teljes automatikája. Az illem­hely ablakán át. Régi népi bölcsesség: alka­lom szüli a tolvajt. A figyel­metlenség, a 'nemtörődömség játszott annak a két szarkának a kezére, akik a raktárból 82 tábla talpbőrt vittek el, 117 ezer forint értékben. Igaz, csak rövid ideig örülhetett szerzeményének az orgazda is. Tizenkét acél ablakkeret. A szögesdrót nem akadály, nosza paplant rá s hordható. Mire nyomára jutottak, csak nyolc volt. Kettő az épülő ház ablakaiban feszített, kettőt meg tőlük is elloptak. S most mondja valaki, hogy holló a hollónak nem vájja ki a sze­mét ... Két nagyobb eset, két bűnvádi eljárás 1980 mérle­gén. De éjszaka a fogaskerék­nek, két IMI-motornak, re- duktornak, villanymotornak is lába kelt. Ingoványos talajon — Tévedés azt hinni, hogy itt az emberek mindent meg­fújnak, ami a kezük ügyébe kerül. Kevés ilyen van közöt­tünk, de sajnos van — szól közbe a hajdani bányász, Er­dős László. — A kísértés azon­ban a gyengébbeket ingová­nyos talajra viszi. Mert ha valami csillog úgy karácsony táján, akkor náluk baj van. Régi, 1974-es sztori: csillogó tálcákat gyártottunk. Nálunk is újdonság volt. Műszak vé­gére a selejt' nyomtalanul el­tűnt. Nézem én az egyik asz- szonykát: reggel még nem volt púpos. Rossz a testtartá­sa? Hátba veregettem. Hát vagy hat tálca lapult a kabát alatt... Ha már anekdotázunk: a ta­valyi év sztorija a, cseresznye- pálinka. Az egyik szomjas emberünk műszakja alatt ZIL teherautóval hozatott magá­nak egy kis itókát. Gyanús lett a gyors forduló, lebuktak a szállítók. Hát a fuvart tíz kilométerre 10,80-ával szám­lázták a mi szomjas embe­rünknek, meg a kocsikísérő ötvenesét kellett állnia egy órára. Befizetni a pénztárba. A pálinkát műszak végéig elkoboztuk — kapcsolódik új­ra a beszélgetésbe Széplábi János. Lám, így mulat manapság egy magyar úr! De félre a tréfával. A PE- MÜ-ben nagyon komolyan óv­ják, védik a társadalom, a kö­zösség tulajdonát. Arra he­lyezve a hangsúlyt — amint a beszélgetésben is sokszor el­hangzott —, hogy a köz va­gyona nem Csáki szalmája. Nem a vállalatot rövidítik meg, ha elvisznek valámit, hanem a saját zsebükből lop­ják ki a pénzt. — S ezt meg is értették. Ha voltak, s van­nak ellendrukkerek, kicsi a táboruk. Nagyon leegyszerűsít­ve a dolgokat, azt mondtam ezerkilancszáznyolcvan vége felé: körülbelül 40 ember nye­reségét vitték volna el a lopá­sok. ha nem sikerül a tettesek nyomára jutni — veszi át a szót az osztályvezető. Néró megszolgálja — Nem érzem magam fe­leslegesnek. Csak néha szá­momra is kínos a helyzet. Amikor valaki nem találja el az üzemcsarnok bejáratát, s fennakad az ajtókereten. Hát ilyenkor előkerül a szonda, mert az is a rendész kellékei közé tartozik. Igyekszem tré­fával elütni: no, komám, fúj­jál csak a szaxofonba ... Mert mi már csak így hívjuk a szondát. Nemcsak a sértege­tésből jut ki nekünk, az elis­merésből is. Fele-fele, vagy úgy negyven-hatvan az arány? Nem is tudom hirtelen. Ugye nem kell bizonygatnom, hogy az lép fel támadólag, akinek vaj van a fején, táskájában, kabátja alatt vagy kocsijában lapul valami oda nem való — -meditál és kérdez Erdős Lász­ló, a teherporta rendésze. — Segítőtársaink sorából ki ne hagyjuk Nérót! A négy­lábú német juhászt. A minap is hozzámszaladt, majd eltűnt. A negyedikre csak figyeltem már. Utána mentem. Hát a kerítés mellett takaros köteg- be rakva, nyolcvan centis nagyságra leszabva salgó ele­mek. Néró meg is kapta az ilyenkor esedékes prémiumát, azt a szép szál kolbászt! \ — Egy dolog nem megy a fe­^ Jembe: minek ott szerezni, lop- 8 ni, ahol szinte minden termek § megvehető önköltségi áron? S Ahol még a drága fúrókat is 8 kölcsönadják hét végére, vagy § néhány napra. Tudom én, § nem vagyunk szentek, csak 8 emberek, de hogy magunktól 8 lopjunk magunknak, az már X túlzás! — mondja még bárány- S bőrsapkáját fejébe csapva, 8 gyors léptekkél Iparkodva 8 vissza a tcherportára Erdős 8 László. % Kell ennél több, nem mond 8 ez eleget? S Varga Edit Csaló kertészek, ártatlan rózsák Kétmilliós kár a társadalmi tulajdonban Alig egy hónap és a rangidős büntetésvégrehajtási tiszthelyettes jelentésével megkezdődik a megye tör­vényházában a kertészek pere. Február vége lesz, télutó, a hideg évszak fehér zsákjában akkortájt kezd majd mocorogni a természet, amikor az első vádlott, aki a félember-magasságú aktatoronynak kölcsönadta a ne­vét, vallomásába belekezd. Es mire az utolsó szó is el­hangzik az ügyben, ki tudja nem bugyolálnak-e a hó­felhők újra fehérbe mindent, tött érték, de egyelőre rejtély, hol is végződik valójában a kertészek nevelte manipulá­ciódzsungel. Annyi már most is bizonyos, hogy a közpénzekből hatal­masra nőtt panamázás félor- szágnyi távolságokra terjedt. Az ügyeskedések tengeri kí­gyójából az első 320 ezer fo­rint értékű darabot Tatán vágták le. De a nyomozók ha­marosan hasonló parazita bűncselekményekre bukkan­tak más vidékeken is: Szódon, Gödön, a hegyaljai Bekecsen, a Bodrog menti Sárazsadány- ban és a Csongrád megyei Üllésen, valamint Szőregen. A vizsgálat folytatódik Nagy per lesz. Ülni fog az Ítélőtanács előtt minden ren­dű és rangú ember a georgi- konból. Elöl a mérnökök, utá­nuk a technikusok meg a mesterurak, végül pedig a bot­csinálta vagy inkább pénzcsi­nálta kertészek. A vádirat szerint, igencsak törődtek mással, mint a beojtott virág­gal. Bizony, mítoszt romboló pernek nézünk elébe. Tágas parkok helyett szűk köbméte- rű cellákból jönnek majd a virágok barátai, hozza őket a szürke rabomobil a tárgyaló­teremhez. A Spireák, Berberisek, Ro­sa rugosák semmiről sem te­hetnek. Csak általános érték­mérők voltak ebben a különös tenyészetben. Pénzhelyettesí­tők, amikből végül persze mégiscsak forint lett. Sok fo­rint. Tízezrek, százezrek, mil­liók. Persze hogy pontosan meny­nyit ért ez a fikciókból, svindlikből nagyra nőtt zug­vegetáció, azt senki sem tud­ja még egészen pontosan. Lap­zártakor kétmillión felül volt az ügyészség által összegyűj­Kéz kezet mos A manipulációk színhelye, a konjunkturális időiket élő parképítőipar. Mindenekelőtt a főváros zöldövezeteiben virágzott ki az intellektuális bűnözés új ága. Budán az őrmezői lakótelep környéke, ma már például úgy tűnik, joggal kiérdemelné a Csalóköz nevét. Ezen a vidé­ken tőzeg helyett leginkább hamis számlákkal, fiktív blok­kokkal dúsították a földet. A talajjavításra előirányzott 1 millió 119 ezer forintból csu­pán 43 ezer realizálódott — áll az ügyészség által kiadott vádiratban. A megrendelő cég (FŐBER) ellenőre mégis az eredeti áron átvette a munkát, bár ponto­san tudta mi van a földben. Vagyis, mi nincs. Csak hát kéz kezet mos. A csukott szemmel végrehajtott revízió­ért cserébe, a parképítők fő­nöke (Gödi Dunamente Tsz részlegvezetője) megvásárol­tatta — jogellenesen — az ellenőr maszekban termesztett évelő növényeit. És ami ennél is fontosabb: a munkák vé­gén 200 ezer forintnyi dísznö­vényajándék várt a 38 éves műszaki ellenőrre. Szerencselovagok Sződön Közben Kántor Ferenc, a parképítők vezetője, a ker­tészper fővádlottja,' maga is megszervezte a saját illegális üzleteit. A 44 éves kertész­mérnök egy pénzügyi manő­verrel 12 ezer dísznövényt vá­sároltatott meg a jóhímevű gödi tsz-szel úgy, hogy annak az adminisztrációban nyoma sem volt. A 207 ezer forint ér­tékű árut Kántor így saját zsebére értékesíthette. A fe­kete tranzakciókhoz számla­hamisítással segítséget nyújtó két másik kertészmérnök, ugyancsak nem veszített az üzleten: az egyik Kántor köz­reműködésével vevőt szerzett saját termesztésű dísznövé­nyeire, a másik 35 százalékos felárral adta el az árukat a gödi szövetkezetnek. 1 Kántor és társainak ügye annyit mindenképpen Igazol, hogy a panamákban nem fel­tétlenül csak átmenő ügyes­kedők vesznek részt. Ugyan­akkor tény, a szerencselova­gok tündöklése is folytatódik. A februári per vádlottjainak másik csoportja éppen egy ilyen társaság vezérkara lesz. A hat férfi között csak egy kertész akad, a többi kőmű­ves, statisztikus, gépésztech­nikus, autószerelő. Bognár György, a csapat központi alakja 1979-ben lett park­építő csoportvezető, s a követ­kező két évben részlegével együtt négy szövetkezetnél dolgozott. Időközben a társa­ság a sződi tsz-nek fiktív földvásárlással 474 ezer, a Fővárosi Vízműveknek hamis árkalkulációval 114 ezer fo­rint kárt okozott. A bűncselekménysorozat egyik jellemző epizódja, Láng János nevéhez fűződik. A 42 éves férfi, aki a bogácsi tsz budaörsi szolgáltató ágazatát vezette, munkacsapata számá­ra munkásszállást kért Buda­pesten. A szövetkezet a Volán Touriston keresztül, napi 425 forintért kibérelt Budán egy luxuslakást, oda azonban a brigád helyett Láng és élet­társa költözött be. Mire a borsodi tsz kilenc hónap múl­va felfedezte ezt, már 113 ezer forintjába került a pesti szál­lás... Tizennégy vádlott A szerteágazó bűnügyben eddig a Tatai és Váci Városi- Járási Ügyészség, valamint a Pest megyei Főügyészség adott ki vádiratot. A tizennégy vád- lottas per a Pest megyei Bí­róságon dr. Szántó Szilvia ta­nácsa fogja tárgyalni. Babus Endre EGYÜTT AZ UTAKON Az időjárás ezen a héten sem volt kegyes hozzánk. A ke­mény hideg mellett elsősorban a köd, a zúzmara nehezítette az autósok dolgát. Különösen azokét, akiknek nincs garázsuk, s reggelente nem kevés időt kellett szánniuk a szélvédők meg­tisztítására, a kocsi beindítására. Vajon mire számíthatunk a hét végén? AZ ÚT5NFORM JELENTI Karády László: A héten nem esett újabb hó, de az Igen kemény hideg makacsul tartotta magát. Ha nem is havas, de téli feltételek között kellett közlekednünk, és várhatóan így lesz ez a hét végén is. Pest megyében az autópályák, a főutak kivétel nélkül hómente­sek, s a legtöbb helyen száraz a burkolatuk. Ködös, párás napokat élünk, s nem ritka az éjszakai és hajnali órákban a dcrcscdés, a sí­kos szakaszok kialakulása. Erre mindenütt lehet számítani, tehát hosz- szabb-rövidebb távon csúszásveszély még a főutakon^ is fennáll. A megyei síterepek — Dobogókő, Börzsöny — felé vezető utak rendben vannak. Akik távolabbra, a Mátrába készülnek. Kékesre nem hajt­hatnak fel a bekötő úton, Mátraházán kell a kocsit hagyniuk. A tetőre Volán-buszok viszik fel az utasokat. Gyönyörű látvány a zajló, jégtáblákkal teli Duna, ám a Jégzajlás miatt a kompok a hét végén sem szállítanak járműveket, tehát a dunai átkelés csak a hidakon lehetséges. EGYMILLIÓ AUTÓ HAZÁNKBAN Az új év kezdetén sokan kezdenek számolgatni: milyen gépkocsira fizessenek be; avagy, átírassák-e más típusra az igénylésüket? Rovatunkban most főként a vásárlási lehetősé­gekkel foglalkozunk. Elöljáróban azonban hadd mondjunk el néhány érdekességet a hazai motorizáció fejlődéséről. A legfrissebb adatok szerint decemberben a személygép­kocsik száma meghaladta a bűvös egymilliót. Az 1 millió 80 ezer kocsi közül mintegy 13 ezer van állami, vállalati, hivátall tulajdonban. A Merkur a következő öt évben — a tervek sze­rint — csaknem félmillió új kocsit hoz be, tehát éves átlagban százezret értékesítenek. Ehhez természetesen meg kell terem­teni a hátteret is; tovább bővíteni a szerviz- és benzinkút­hálózatot, javítani az utak állapotán. Nem .könnyű feladat. Ám különösebb aggodalomra nincs okunk. Pesszimisták tíz-húsz évvel ezelőtt is akadtak, akik ellenezték az „autózást”, mint luxust; s nem tudták elképzelni a mát: egymilliónál több sze­mélygépkocsi legyen ebben a kis, tízmillió lakosú országban. Most már könnyű belátni, hogy nem volt igazuk. A fiatalabb korosztály tagjai talán nem is tudják: a Mer­kur jogelődje, a Csepel Motorkerékpár- és Személygépkocsi Kereskedelmi Vállalat 1964-ben — a politikai konszolidáció után — alakult meg, s egy év alatt csupán annyi autót értéke­sített, mint most három hét alatt. A fejlődés érzékeltetésére még néhány adat. Az első személygépkocsi alig több mint nyolcvan éve Je­lent meg Budapest utcáin. 1910-ben mindössze 930 autót tar­tottak nyilván. Az 1950-es évek elején mintegy tízezer személy- gépkocsi volt, döntő többségük állami tulajdonban. KICSI VAGY NAGY? Mit vegyünk? Az üzemanyagárak emelkedése miatt egyre több családban teszik fel a kérdést: mire fizessünk be? Jobb lenne a nagy kocsi; ám gazdaságosabb a kicsi Ez utóbbiból, sajnos, szűkös a vá­laszték: ezer köbcenti alatt csak a Trabant és a Polski 126-os között választhatunk. Jogos a kérdés: miért nem hoznak be kis fogyasztású, nyugati kocsikat? Részint azért, mert az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy kemény devizát adjunk gépkocsikért; részint azért, mert a 800 köbcentis kocsik ára 170—180 ezer forint körül alakulna. így nyilvánvalóan nem lenne rá fizetőképes kereslet. Szocialista importból azonban több újdonságra is számíthatunk: «4B Idén növekszik a választék. Tavasszal megkezdődik az új, 1300-as Ladák árusítása. A jugoszláv autóipar egyik legjobb terméke, a Zastava Kom­fort ugyancsak hamarosan megjelenik a Merkur-telepekcn. A román Oltcit behozataláról szépen haladnak a tárgyalások. Remélhetően még az idén beérkeznek az első darabok. Megkezdődött a Dacia Combi sorozatgyártása, a Skoda korszerűsített változatát pedig már tesztelik. Fokozatosan növekszik tehát a gépkocsik kínálata, s ki-ki pénz­tárcájához, igényeihez mérten választhat. KI VEZETHET GÉPJÁRMŰVET? Gyakorta felvetődő kérdés: kt miért nem kaphat vezetői engedélyt? Az orvosi vizsgálatot bizonyos esetekben szakértői bizottság végzi, amelyben az orvosokon kivül gépjármű-mű­szaki és közlekedésrendészeti szakemberek is közreműködnek. Ilyen bizottság elé tartoznak azok, akiknek például művégta­got kell használniuk, akik csak egy szemmel látnak, akik len­cse hiányában színtévesztésben vagy színvakságban szenved­nek, továbbá azok, akik csak meghatározott, és a számukra szükséges módon átalakított gépjárművel lehetnek alkalmasak a vezetésre. A szakértői bizottságok az egészségügyi alkalmasságot csak akkor mondhatják ki, ha a jelölt — a bizottság nem or­vos tagjai előtt — előzetesen bebizonyította a gyakorlatban, hogy a szokásostól eltérő körülmények közepette is biztonsá­gosan vezeti a gépjárművet. A vizsgálat alapján háromféle eredmény lehetséges. A vizsgált személyt az orvos alkalmasnak, alkalmatlannak, illet­ve „feltétellel, vagy korlátozással alkalmasnak,, minősítheti. Az alkalmasságot, illetve annak korlátozását, valamint a követ­kező orvosi vizsgálat időpontját a gépjárművezetői engedélybe bejegyzik. Egyre kisebb tehát azoknak a köre, akik valamilyen egész­ségi károsodás miatt teljes alkalmatlanságra ítéltetnek. Ez rész­ben a technikai fejlődésnek köszönhető, bizonyos kocsik kis átalakításával, változtatással szolgálhatják a sérült embereket. KALEIDOSZKÓP Jugoszláviában a Jövőben tízszázalékos benzinárkedvezményt biz­tosítanak azoknak a külföldi turistáknak, akik saját gépjárművel ér­keznek az országba, és előzőleg benzinjegyet váltanak az erre kijelölt helyeken. Jugoszláviába tavaly mintegy négymillió külföldi turista érkezett saját gépkocsival. Jelenleg a szuperbenzin literje 28,50 dinár, a normál 26, a dízelolaj 22 dinárba kerül. Növekvő részarányt hasítanak ki maguknak a külföldi gyártók az amerikai autópiacból. Bár az USA-ban eladott külföldi gyártmányú autók száma tavaly abszolút értékben csökkent: részesedésük az össz­eadásokból 27,3 százalékra emelkedett. A külföldről vásárolt autók négyötöde japán gyártmányú volt. Lcgnénszerübb márkának a Toyota bizonyult, amelyből 576 ezret értékesítettek. A Honda Motors, a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártója, « bár viszonylag új jövevény a gépkocsigyártásban, arra számít, hogy az üzemeiben gyártott autók száma az idén — első ízben — meghaladja az egymilliót. (Jelenleg az ötödik helyen áll a japán autógyártók kö­zött.) Tervei kötött szerepel az egyesült államokbeli Ohióban létesült új üzeme termelésének növelése is. Erőfeszítéseket tesz a Honda Mo­tors arra is, hogy nemzetközi szinten fokozza az együttműködést más gépkocsigyártó vállalatokkal üzemanyag-takarékos modellek kifeilesz- tése érdekében. Már megállapodás született' a British Leyland-nál ar­ról, hogy a brit cég licence alapján gyártja a Honda a Ballade típusú kocsit. TOVÁBB TART A TÉL Végül néhány szó arról, hogy tovább tartja magát a tél; ne feledkezzünk meg veszélyeiről. Vezessünk óvatosan, körül­tekintően. Balesetmentes közlekedést kíván: Paládi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom