Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982. JANUAR 23., SZOMBAT Jó! érzik magukat egymás között Nem öregek, csak idősödnek Már jóval két óra előtt mintegy húsz asszony beszélgetett a klubhelyiségben. Jókedvűen elevenítették fel a karácsonyi és a szilveszteri ünnepek családi történeteit. A látogatói'ak az volt az érzése: mindenféle szervezett program nélkül is jól érzik magukat egymás között a ráckevei Idősek klubjának tagjai. A klubot a Hazafias Népfront ráckevei bizottsága hat évvel ezelőtt alakította meg. A foglalkozásokra, amelyeket minden hónap első szerdáján tartanak, minden öregedő lakost elvárnak. Jönnek is szép számmal. Mint elmondták, a januári klubfoglalkozáson csak húszán vesznek részt, de általában harmincöten-negy- Venen jönnek el. A klub nemcsak fórum, hanem jó találkozóhely is. Praktikusan szólva: van olyan hely, ahol a ráckevei idős emberek egymás között lehetnek, tereferélhetnek, sőt, hasznos előadásokat hallgathatnak. Mint azt Bódis Istvántól, a HNF nagyközségi bizottságának titkárától megtudtuk:ezeken a szerdai napokon egészségügyi tanácsokat kaphatnak, közlekedési tudnivalókkal vértezik fel őket, a tanácsi feladatokról szóló előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Sor került már farsangi mulatságra, sőt kozmetikai tanácsadásra is az idősek klubjában. Volt már gyógytorna- bemutató, amikor a klubtagok elsajátíthatták a speciális gyakorlatokat. A január eleji klubnapon meglepetéssel is szolgáltak a szervezők. A nagyközség általános iskolásai karácsonyi dalokkal, rövid műsorral szórakoztatták a megjelenőket. Régi, új évet köszöntő pásztordalokat adtak elő. Hajdanában szokás volt, hogy a pásztorok néhány jó falat reményében újévkor köszöntik gazdájukat. Nos, ez a hagyomány elevenedett meg a klubhelyiség modern bútorokkal berendezett termeiben. A kucsmás, köd- mönös pásztorbotos gyerekek humoros népi mondásokkal vidították az ámúgysem szomor- kodó közönséget. Ez esetben taps volt a köszönet. A klubprogram hivatalos előadója Kardos Béláné, a járási hivatal egészségügyi főelőadója volt. A hivatalos szó nem éppen a legjobb kifejezés, mert inkább beszélgetést hallottunk az öregek most készülő napközi otthonáról. Ráckevén, ha minden a tervekben előírt ütemben történik, őszre adják át az idősek napközi otthonát. A negyven embert befogadó épületben naponta többszöri étkezést, tisztálkodási lehetőséget biztosítanak. Gondolva, az egyedül élő, fürdőszobával nem rendelkező öregekre. Hasznos kezdeményezés, reméljük többen jelentkeznek majd a napközi otthonba. Lehet, hogy Ráckevén kevés idős férfi lakik, vagy egyszerűen nem kíváncsiak az ilyen klubokra. Mindenesetre tény: ezen a napon csak asszonyokkal találkoztunk. Közülük elsőként Vétek Jánosnétól kérdeztük, hogy mi a véleménye az öregek klubjáról. — Nézze, fiatalember, ebben a helyiségben egyetlen öregember sincs. Mi csak idősödünk, ezért is használjuk az idősek klubja nevet. Ez a gárda szeret idejárni, szervezni sem kell. Szinte mindannyian a piacon árulunk és ott figyelmeztetjük egymást, el ne felejtsen jönni. Nekünk a piac, meg ez a klub az élet. Kreisz Jánosné, a legidősebb a klubtagok között. Hetven- nyolcadik évében jár, de minden foglalkozáson itt van. Eshet hó, fújhat a szél, süthet nap. — Kilenc unokám van és sokat segítek a nevelésükben — mondja következő beszélgető partnerünk, Boros Jó- zsefné. — Már a gyerekek is tudják, szerdán a mama nem ér rá: klubozik. Ilyenkor semmilyen programot nem ütemeznek be. Kettőre idejövünk, este hatkor pedig a művelődési házban a nyugdíjasok klubjában találkozunk. (A szak- szervezetek irányításával — szintén minden hónap első szerdájának estéjén — működik a nyugdíjasok klubja.) Amikor kilépek a klubhelyiségből, valamilyen gyönyörű virágról beszélgetnek, nyáron ez nyílt a legszebben a kertben. Pertics István Lisztérzékenyeknek Házilag is süthető Kukoricalisztből készült kenyérpor gyártását kezdték meg a dombóvári áfész kaposszek- csői cukrászüzemében. Az ebből készült kenyér nem tartalmaz glutént, ezért a lisztérzékenyeknek megfelelő helyet-, tesítő lehet, mert tápértéke nem kisebb a más gabonafélékből készült kenyérnél. A háromnegyed kilogrammos, sütésre kész csomagolású kenyérporból a kenyér házilag is könnyen elkészíthető. A kaposszekcsői üzemben további hatféle kukoricaliszt alapanyagú süteményt is készítenek. Ezeket a termékeket nemcsak lisztérzékenyeknek ajánlják, de jó eredménnyel fogyaszthatják őket a diétázók és fogyókúrázók is. igyszer a gép is elkopik • • Ötszörös a termelékenység Történelmi pillanat. Még néhány perc, és örökre leáll a Magyar Selyemipari Vállalat váci Bélésszövőgyárának utolsó hagyományos szövőgépe. Sajnáljuk a kimustrált masinát A kiszerelési munkákat Fehér György szövödevezető irányítja. Tőle tudjuk, hogy a Schönherr és Hodson típusú gépek a harmincas években kerültek a gyárba, s ezennel az ötvenes években „egységesített” típustól veszünk búcsút. Bár az új gépek semmiKülföldön keresett termék ben sem hasonlithatók a régiekhez, mégis szomorú1 képet nyújt a gépteremben a szétszedett alkatrészek, „roncsok” látványa. S a már régen itt dolgozók sajnálattal veszik tudomásul, hogy múlik az idő, búcsút kell venni az öreg masináktól. Néhány egyelőre tangépként kerül a Siketnéma Intézetbe, a legtöbbet azonban a MÉH használja fel. A szomszédos teremben már az új, csehszlovák gyártmányú, pneumatikus (légfúvókás) automata gépeken dolgoznak a szövők. A korábbi nyolc helyett huszonkettőt kezelnek, helyesebben ellenőriznek. Hiszen a teljesen automatikusan működő gép fotocellás készüléke lámpák útján jelzi a hibaforrást. A gépre szerelt mérőszerkezet a „.dolgozó és gép” teljesítményét is megmutatja. Míg a régiek fordulatszáma: percenként 150 volt, addig az újaké 360. Jobb minőság, nagyobb kereset De nemcsak fordulatszámban, hanem sok másban is változás következett be. Somogyi László igazgató adatokkal bizonyítja, nogy a termelékenység az ötszörösére emelkedett, o minőség tíz százalékkal jobb a késztermékeknél, a hibapontok száma 2,5- szer kevesebb. A minőségi és mennyiségi adatok mellett lényeges változás a dolgozók jövedelmének alakulása is. Teljesítményüktől függően a napi kereset: 22—23 százalékkal jobb, ez a napok számától függően havonta 20 százalékkal magasabb bért jelent. Az átállás nem ment a legkönnyebben. 1977-ben kezdték meg a rekonstrukciót, több üzemben, ez a folyamat 1982 első negyedévében fejeződik be. A dolgozók 40 órás átképzésen vettek, illetve vesznek részt. Hiszen a szövőtevékenység alapvetően megváltozik. Oldódik az új iránti fenntartás Az átképzés mellett gondot jelentettek az elmúlt években a régi és új gépekkel egymás mellett folyó termelés, az emberek keresetében meglevő különbségek, melyek bizonyos feszültséget okoztak, de feszültséget hordozott kezdetben az új iránti fenntartás is, mely fokozottan oldódik. Sz. F. A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet abonyi üzeme termékeinek 60 százaléka exportra megy. A külföldön keresett áruik köre a közelmúltban a fotokémiai labor- sorral bővült. Felvételünkön a termák fotóreziszt felvivő része látható, melyen Dimer József az ajtó zárszerkezetét szereli. Gyuráki Ferenc felvétele Alapítók negyedszázada Oltalmazó kezek kísérték útját ■ Tegnap délután tartotta ün- 5 népi gyűlését a gödöllői mun- § Uásőr egység (az eseményről ^tudósításunk az 1. oldalon). A S jubileumi megemlékezés kap- s csán most ismerkedjenek meg S Magyaróvári Pállal, az alapí- $ tók egyikével. Negyedszázada alakult meg a munkásőrség. Az alapítók között volt Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke. Ma is aktív munikásőr. Huszonöt év acélkékben. Milyen volt, hogyan telt a negyedszázad, erről beszélgettünk a jubileum alkalmából. A két és fél évtized megértéséhez távolabbra kellett mennünk, térben és időben egyaránt. Biztatás, jó szó Mezőhegyesen kezdődött, a felszabadulás előtt. Uradalmi cseléd apja beszerezte az állami gazdaság gépműhelyébe bognártanulónak. Tekintélyes dolgozói gárdával működött ez a műhely, lehettek hatszázan- nyolcszázan. A legkülönbözőbb szakmájú férfiak: esztergályosok, lakatosok, vasöntök; faipariak, asztalosok, bognárok. Ugyatinszki Mátyás is ott dolgozott. régi baloldali ember. Baloldaliságáról persze nem tudott akkor semmit Magyaróvári Pál. Annyit vett észre, hogy a gyereksorból alig kinőtt ifjak Matyi bácsija szeretettel foglalkozik velük, kialakított maga körül egy négyöt tagú kis csoportot. Ezeket a fiúkat vezette be az élet rejtelmeibe, el-elejtve néhány szót fontos társadalmi kérdésekről. Lehetne nálunk is szocializmust építeni, mondta például egy cigarettaszünetben, kapcsolódva valamilyen időszerű beszédtémához. Magyaróvári Pál 1944-ben kapta meg a segédlevelet, az ország egy évvel később szabadult fel. Ugyatinszki most már nyíltabban beszélt: igen fiatal vagy, apád gazdasági cseléd, a kommunisták között a helyed. — Így verődtem a párthoz — emlékezik a szövetkezeti elnök. Életútja későbbi szakaszaiban, fordulópontokon, nehezebb döntések idején mindig akadt Ugyatinszkihez hasonló pártfogója, aki biztatással, jó szóval, iránymutatással megkönnyítette számára a kérdések megválaszolását. Mezőhegyesen hamarosan kiemelték, majd a fővárosba küldték, egy állami gazdasági vezetőket képző gyorstalpalóra, ahonnan a Földművelés- ügyi Minisztériumba helyezték, ahol Kállai Kornél vette oltalmába. — Sokat lehetett tőle tanulni, foglalkozott velem. Újabb állomások Fordulatos útján, mint akkoriban valamennyi kiemelt fiatalén, újabb állomások következtek. A Máriabesnyőre telepített zsámbéki Mezőgazdasági Akadémiára került, melynek elvégzése után ott tartották tanársegédnek. Ettől kezdve kötődik életsorsa és politikai pályája Gödöllöhöz, minden valószínűség szerint végérvényesen. Az iskola visz- szaköltöztetése után a járási pártapparátusban találjuk. E megbízatása is kapcsolatos egy személlyel. Akadémiai igazgatója lett a pártbizottság első titkára, Magyaróvári pedig a mezőgazdasági osztály vezetője, függetlenített munkatársként. E helyén 1957-ig dolgozott. Fölösleges kérdés A szigorú években és a tragikus hetekben. A felgyorsult események és a töprengés, gondolkodás napjai. Életveszélyben. — Úgy tanultuk, az új rendszer megdönthetetlen. És most úgy tűnt, mégis megsemmisülhet. A felsőbb pártszervtől már nem kaptunk választ kérésünkre, kérdéseinkre. Annyira elvadult a helyzet, hogy nem kaphattunk. Érezték, tudták? Védték a szerintük védeni valót. A kiegészítő parancsnokságon levőkkel együtt a postát. Napokig tartották ott a szolgálatot, míg meg nem érkezett az első tank. A kérdés: miért lépett be a munkásőrségbe — fölösleges. Magyarázatra az szorulna, ha nem teszi. Az első csaknem tíz esztendőben anyagi helyettese volt az egységnek, mi-, közben civil életét a fogyasztási szövetkezeti- mozgalomban folytatta. Az anyagi helyettes a kiképzéshez és a szolgálathoz nélkülözhetetlen eszközökről gondoskodik. Az első évtizedre emlékszik a legszívesebben Magyaróvári Pál. Azt mondja, forradalmi hangulatban zajlottak azok az évek, a kiképzésben, a szolgálatban egyaránt. És minden más területen. Ekkor volt a nagy fordulat a magyar mezőgazdaságban. A szövetkezetek szervezésében jó néhány járási községben vezető szerepet játszott. Észrevenni a változást A hatvanas évtized derekán, 1966-ban megbízzák a Gödöllő és Vidéke Áfész megszervezésével. Ettől kezdve a munkásőrségben az a dolga, ami a döntő többségnek: kiképzésre jár, szolgálatot teljesít. Ezek már más évek. A helyzet nem éles. Ennek megfelelően alakultak át a munkásőrség tennivalói is. A kiképzés oldottabb, a hangulat kedélyesebb, fesztelenebb. A feladatokat persze most is el kell végezni, maradéktalanul. A gödöllői járási-városi Kob- zi János munkásőregység elvégzi, kitűnően. Erről tanúskodik az évi értékeléseken kapott elismerések sora. Egységeket és személyeket tüntetnek ki. Magyaróvári Pál is dicsekedhetne velük. Ehelyett, miközben kinéz az ablakon, messzire, azt mondja: — Tudja, az a legfontosabb, hogy az ember észrevegye az idők változását, másképp nem tud létezni. Jó, ha kap néhány pofont, úgy a legkönnyebb ráébredni az új idők új szavára. Kör Pál GYORSABBAN VÁLTANI TIZENÖT ÉVESNEK lenni — az embereknél fiatalságnak, a termékeknél öregségnek számít. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint 15 év a Magyarországon előállított termékek átlagos életkora. Az egészen fiatal, három esztendősnél fiatalabb gyártmányok aránya mindössze 17 százalék. Egy- egy esztendőben az utoljára gyártott termékek aránya csupán egy százalék alatt van, a változatlan kivitelben előállított gépek, berendezések, fogyasztási cikkek részesedése ezzel szemben 92 százalékos. Az exportra gyártott termékek korösszetétele valamivel kedvezőbb, de ezen a körön belül is csupán 11 százalékos az új, a korszerűsített és egyéb módosításokkal előállított termékek aránya. Az említett adatok is alátámasztják a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a kormány által is tárgyalt jelentését, ami szerint a termelési és termékszerkezet korszerűsítésében csak kismértékű előrehaladás tapasztalható. Az általános megállapítás azonban differenciáltan érvényes az egyes ágazatokra, egyes vállalatokra. Akadnak olyan cégek, ahol rendkívül dinamikus a termékváltás: 10—20 százalékos az új termékek részaránya. Az említett KNEB- jelentés példatára szerint a gyártmányait gyorsan, időről időre korszerűsítő vállalatok sorába tartozik többek között az Elektroakusztikai Vállalat, az Elektromobil Ipari Szövetkezet, a Ganz-MÁVAG, a Sopiana Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár, az Alumínium- ipari Gépgyár. Némelyik gazdálkodó szervezet új termék kifejlesztése és bevezetése nélkül, a gyártási arány megváltoztatásával, a stratégiai gyártmányok részarányának növelésével javította termékszerkezetét. E tekintetben a Csepel Vasmű, a Járműkonfekcióipari Gyár, a Csepel Autógyár, a Zalai Kőolajipari Vállalat, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Magyar Viscoza Gyár példája érdemes említésre. A lassú váltás nem kizárólag a termékek életkorában, hanem a munkaerőmozgások alakulásában is tettenérhető. Erőteljes termékszerkezet-korszerűsítés ugyanis a jelenleginél markánsabb, nagy horderejű vállalaton belüli és vállalatok közötti átcsoportosítást feltételez. A munkaerőmozgás jogi-közgazdasági korlátainak megszüntetésével (feloldották a toborzás és hirdetés tilalmát, a munkaerőközvetítés szolgáltatássá vált, egyszerűsödött a felsőfokú végzettségű pályakezdők pályázati rendszere és így tovább) egy akadály elhárult a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítése elől. Ezzel azonban korántsem elenyésző a gátak száma. Sok vád éri a bérszabályozást: a gazdasági vezetők úgy vélekednek, hogy a termékszerkezetváltástíól adódó nyereségtöbletet (és -követelményt) nem mindig kíséri bérfejlesztési lehetőség. A bérszabályozásban is érvényre jutó bázisszemlélet szintén visszafogja a fejlesztési törekvéseket, ugyanakkor a felesleges létszám leépítésére sincs kellő • ösztönzés. Igaz, a vállalatok többsége is inkább a dolgozók megtartására, mint a létszám leépítésére törekszik. A váltást nehezíti, hogy az élenjáró technológiákról. termékekről a vállalatok kétharmada alig" rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Így az összehasonlítás. a továbblépés is lassú. Kétségtelen: a gazdaságirányítási gyakorlat néhány lényeges rövidtávú gondolkodásra, rövidtávú cselekvési és fejlesztési program kidolgozására készteti a vállalatvezetőket. . A FELSOROLT hiányosságok körvonalazzák a teendőket is. A termékszerkezetváltásnak például az egyik alapvető feltétele, hogy az irányítőszerveze- tek és a vállalatok az eddiginél nagyobb súlyt helyezzenek az információ- szervezésre'- a műszaki, hatékonysági, piaci körülmények elemzésére, a változó feltételek vizsgálatára, a piackutatásra. A szabályozók közt mind kevésbé kaphatnak teret olyan előírások, amelyek mankót nyújtanak a gyengén gazdálkodóknak, és ezzel életben tartják az elavult, régi termékeket. Molnár Patricia
