Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 19. szám

\ ✓ * 1982. JANUAR 23., SZOMBAT 3 ELŐRELÁTÓ TERVEZÉS, MINDENNAPI MEGÚJULÁS (Folytatás az 1. oldalról.) Az Iparban a munkaerő­csökkenés tovább folytatódott, az élőmunka, termelékenysége azonban három-négy százalék­kal nőtt. A munka eredmé­nyességének hatására a bére­ket is jelentősen lehetett nö­velni. A termelés növekedése nem párosul mindenütt a tőkés ex­port emelkedésével. Ugyan­akkor nőtt a rubelrelációjú és a belföldi eladás. A folyama­tot alapvetően befolyásolta a külpiac kedvezőtlen alakulá­sa, valamint az, hogy keve­sebb feldolgozható kőolaj állt rendelkezésre. Ott, ahol a tő­kés export súlya már megha­tározó volt, tovább nőtt.— így a Ganz Árammérőgyárban és a Fortéban. Az exportáló vál­lalatok töbségénél azonban a tőkéskivitel mérséklődött. A kis tételeket exportáló válla­latok egyike sem tudta növel­ni a tőkés exportot. Csökkent az export Jövedel­mezősége. Belföldön ezzel szemben az 1980. évinél más­félszer magasabb jövedelmet értek el. A mezőgazdasági üze­mek exporttevékenysége — tő­kés piacon is — jelentősen nőtt Jó évet zártak A mezőgazdasági nagyüze­mek az időjárás olykort vi­szontagságai ellenére is kiáll­ták a próbát: nyereségesen gazdálkodtak, a főváros áru­ellátásában, s a megye lakos­ságának ellátásában megha­tározó szerepet töltöttek be. Még mindig drágán termel­nek, okvetlen fontos csökken­teni az önköltséget — ezt fej­tette ki Bezzeg Sándorné is felszólalásában —, Jó lenne, ha az alaptevékenység is minden tekintetben nyereségessé vál­na, s ezzel mindenki egyetér­tett, de a pártbizottság azt is megállapította: a melléküzem- ági tevékenység jó, nélkülöz­hetetlenül egészíti ki a mező- gazdasági termelést. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodására az is jellemző volt, hogy nemcsak a nagyobb, hanem az apróbb dolgokra is figyeltek, minden lehetőséggel éltek: jó évet zártak. A ter­melési érték folyóáron 12 szá­zalékkal nőtt. S noha a ked­vezőtlen időjárás kárt oko­zott a kalászosok termésében, a kukorica 20 ezer tonnával a tervezettnél többet fizetett. A kertészetekben is teljesítették terveiket. A növénytermesztés az előző évhez hasonlóan zárt. Lényegesen javult a takar­mánygazdálkodás, s ennek alapján nőtt az állattenyésztés üteme. Öt százalékkal több árut állítottak elő állati ter­mékekből, a hústermelés há­rom százalékkal több a ko­rábbi esztendőnél; a tejterme­lés tíz százalékkal nőtt és a nagyüzemek jó munkáját di­cséri: a fajlagos tejtermelés megközelítette átlagban a 4500 litert. A kiegészítő és a mel­léküzemági tevékenység szin­tén növelte a nagyüzemek be­vételét, amely 10 százalékkal magasabb az 1980-as évinél. A lakosság életkörülményei is jelentősen változtak, szá­mos új lakás, egészségügyi, szociális, művelődési intéz­mény épült, újabb üzletek áll­nak a lakosság rendelkezésére. Az átlagbérek hat-hét száza­lékkal nőttek. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnapi ülésén meg­állapította, hogy javult .a vál­lalatok, a szövetkezetek pénz­ügyi helyzete, az ipari válla­latok jövedelmezősége dina­mikusan — tizenöt, tizenhat százalékkal emelkedett. Fohn János szavai ezt megerősítet­ték. A mezőgazdasági üze­mekben a több nyereség a termelési volumen növekedé­séből származott, s a jövedel­mezőség is csak kismértékben csökkent, de még így is ked­vező a színvonala. A vállalatok gazdálkodásá­ban elég nagy a differenciá­lódás. Az ipari ütemek egy­harmadánál, valamint a me­zőgazdasági nagyüzemek tíz százalékánál csökkenő terme­lés mellett emelkedett a nye­reség. így a többi között a Csepel Autógyárban, a Forte­gyárban, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatnál, az Örké­nyi Béke, a tápióbicskei Áp­rilis 4. s más termelőszövet­kezeteknél. A gazdaságoknál a nyereség gyorsabban emelke­dett az ipari üzemek egyhato- dánál és a mezőgazdasági nagyüzemek egyharmadánál, így például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál. a mo- nori Mezőgépnél, a vecsési Ferihegy, a gödi Dunamenti termelőszövetkezeteknél. Akad-' nak vállalatok, amelyeknél a termelés emelkedését nem kö­vette a nyereség növekedése, így a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál, a nagykőrösi Mészá­ros János és Arany János termelőszövetkezetekben. Saj­nos, a Dunakeszi Konzerv­gyárban, a péceli Ruhaipari Szövetkezetben, a taksonyi Háziipari Szövetkezetben mind a termelés, mind a nyereség csökkent. Több a gond a ko­rábbinál a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság, a kosdi Le­nin termelőszövetkezeitekben és a Felsőbabádi Állami Gaz­daságban. Amíg az Iparban nem volt jelentősebb, addig a mezőgaz­daságban 25 százalékkal nőtt a beruházás, s többsége az élelmiszer-feldolgozás kapaci­tásának bővítését szolgálta. Az egész megye büszkesége a ráckevei hütőház, a Duna Termelőszövetkezet zöldségfel­dolgozó üzeme, az érdi és a szigetszentmiklósi húsfeldol­gozó, az Alföldtej korszerűsí­tése. Új gyümölcsösöket, erdő­ket. szőlőket telepítettek, s bővült az öntözött területek nagysága is. Milliók megtakarítása Dicséretes, hogy az üzemek költség- és készletgazdálkodá­sa jelentősen javult. Sok he­lyen az importanyagokat ha­zad termékekkel helyettesítet­ték, keresték, s meg is talál­ták a módját annak, hogy ha­zai tartalékainkat jobban ki­használják. Olyan technológiá­kat alakítottak ki, amelyekkel kevesebb energiát fogyaszta­nak. A mezőgazdaságban is megtalálták az energiatakaré­kosság legjobb módját: mind több helyen használják a fo­lyékony műtrágyát, kétszere­sére nőtt a nedves tárolású kukorica mennyisége. A duna- varsányi Petőfi Tsz technoló­giája kezd általánossá válni. Terjed a forgatás nélküli, energiatakarékos talaj-előké­szítés. További eredmények várhatók az olajról gáztüze­lésre való áttéréstől. t Pásztor István felszólalásá­ban a többi között megemlí­tette a Nagykőrösi Konzerv­gyár és a NEFAG egyezségét, miszerint a megvalósult koope­ráció szerint hulladékot hasz­nálnak a konzervgyár fűtésé­re, eddig hétmillió forintot takarítottak meg a fűtőolaj­kiváltással. Villamosenergia- megtakarításuk félmillió fo­rint. Mint ahogy az első tit­kár s mások is mondották, 1981-ben munkájuk vezérfo­nala a megszámlálhatatlan műszaki intézkedés volt. Vi­gyáztak- arra, hogy ne csak napirenden legyen a rugalmas gazdálkodós, a takarékosságra való törekvés, hanem napi va­lósággá váljék. Sikerült. A KSH és a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatai alapján megállapította, hogy a válla­latok, a szövetkezetek gyorsan reagáltak a feladatokra, jelen­tős változtatásokat produkál­ták. A Mechanikai Művek, az ÉVIG, az ikladi Ipari Mű­szergyár, a Csepel Autógyár — erről Fövényesi Ervin rész­letesebben szólott —, techno­lógiai változtatásokkal ért el jelentős anyag- és energia­megtakarítást. A mezőgazdasági üzérnek az ácsai Vörös Október, az abonyi József Attila tsz-t em­lítették, amelyek hulladék­anyagok felhasználásával já­rultak hozzá az olajmegtaka­rításhoz. Másutt geotermikus erőforrásokat alkalmaztak. Az építőiparról szólva a pártbizottsági ülés megálla­pította, hogy változatlan esz­közállománnyal 3—4 százalé­kos létszámcsökkenés mellett három százalékkal növelte termelését. Az 1980-ról áthú­zódó beruházások nagy részét befejezték. A Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat hely­zete kezd megszilárdulni. Az építőipari szervezetek együtt­működése javult. A kommu­nális építkezések terve meg­valósult. A korábban kialakult fe­szültségek azonban csak kis mértékben csökkentek. Az építési igények és a rendelke­zésre álló kapacitások közötti összhangot tavaly sem sike­rült egyensúlyba hozni. Az új beruházásokkal szemben nőtt a fenntartási és felújítá­si munkák aránya —, megkö­zelítette a 30 százalékot. A beruházási munkák ütemessé­ge javult a jobb anyagellátás, a szervezettebb tevékenység hatására. Sajnos, a lakását­adások nagy része azonban is­mét az utolsó negyedévre hú­zódott. Az építőiparban 1980-hoz képest nőtt a jövedelmezőség, kivált a szövetkezeteknél és a szövetkezeti közös vállalkozá­soknál. A PETÉV (mint ahogy olvasóink lapunk hasábjain erről már értesültek) több milliós veszteséggel zárt, emiatt megszüntették a válla­latot, beolvadt a gödi termelő- szövetkezetbe, ahol vállalták a megkezdett beruházások be­fejezését. A pártbizottsági ülésen rész­letesebben elemezték a terme­lőszövetkezeti társulások ered­ményes munkáját, valamint az ipari és a mezőgazdasági üzemek közötti társulások ki­tűnő eredményeit. Az újfajta vállalkozási formák — erről Bernáth Tibor is részleteseb­ben beszélt — ismét fellendí­tették az áruellátást, bizonyos versengés is kialakult. Általuk javul a lakossági szolgáltatás, megnő a vállalkozási kedv, többszínű lesz az ellátás. A kereskedelem, a vendéglátás eddigi tapasztalatai is bizta­tóak. Az eredmények még ugyan kezdetiek, a lehetőség annál több, mint amit eddig kihasználtak. 514 üzlet közül eddig csak 162-re kötöttek szerződést, de már ezek ta­pasztalatai is mutatják, job­ban alkalmazkodnak a vásár­lók nyitvatartási igényeihez, nagyobbak a korábbinál a be­vételek, több a nyeresége az egyénnek és az államnak egyaránt. Ösztönzés és öntudat Kezdeményezés tapasztalha­tó Budaörsön, Gödöllőn, Bu- dakalászon, Csömörön szövet­kezetek alakítására, s új szín­folt: állami gazdaságokban is akadnak vállalkozók szakcso­portok alakítására, amelyek burgonya, zöldség, díszhal, bo­gyósgyümölcsök termelésére, /illetve tenyésztésére vállal­koznak. A Patyolat és a Gelka is újfajta szervezésen, az igé­nyekhez jobban igazodó for­mák megvalósításán fáradozik. Ha akadnak is jelentős gon­dok — erről Jámbor Miklós, Fohn János is részletesebben beszélt — hiszen az egy száza­lékos exportcsökkenés súlyos milliókat takar —, vagy a munkafegyelem, munkaerő­gond, az anyagi ösztönzés fon­tossága mellett a politikai —, az önként vállalt fegyelem erő­sítése ma is feladat — össz­egészében véve a pártbizott­ság úgy ítélte: eredményesen oldottuk meg 1981-es gazda­ságpolitikai feladatainkat. Ezek az eredmények indokol­ták azt az optimizmust, amely- lyel a pártbizottság tagjai, va­lamint a napirend előadója az 1982-es gazdaságpolitikai fel- datokról szólott. Cservenka Ferencné elnöki zárszavában éppen azt hang­súlyozta, hogy az írásbeli és szóbeli előterjesztés, valamint a vitában résztvevők felszóla­lásának színvonala, elvisége, politikai tartalma hozzájárul majd a végrehajtás sikeréhez. Mint a többi között mondot­ta: idei feladataink is nehezek, egységes gondolkodást és cse­lekvést igényelnek mind a pártmunkásoktól, mind a pár- tonkívüliektől. Sem gazdaság- politikai tennivalóink, sem az életszínvonal megtartása nem lehet csupán a kommunisták feladata, hanem össznépi fele­lősség. Valamennyi dolgozó akaratára, szellemi és fizikai erőfeszítésére van szükség, hogy egy esztendő múlva is­mét elégedetten összegezhes­sük eredményeinket, dicsér­ve a kollektíva erejének telje* kibontakozását HATÁROZAT AZ IDEI TEN A Központi Bizottság 1981. december 3-i határozatának megfelelően a gazdasági épí­tőmunka legfőbb célja továbbra is a kül­gazdasági egyensúly javítása és az életszín­vonal megőrzése. Ehhez továbbra is a ter­melés hatékonyságának emelése, a piacok­hoz való rugalmas alkalmazkodás, a tudo­mányos eredmények gyakorlatban való gyors hasznosításának útja vezet. Így fo­galmazható meg az ország, de ezen belül Pest megye feladata, felelőssége is — álla­pították meg a megyei pártbizottság tagjai. A vállalatok, a szövetkezetek VI. ötéves tervre szóló tennivalóit a népgazdasági cé­lokkal összhangban állapították meg. A szabályzók az eddiginél is jobban kénysze­rítik a vállalatokat tartalékaik feltárására. Állandó elemzéssel, a lehetőségek hasznosí­tásával gyorsíthatják a kedvező gazdasági folyamatok kibontakozását. A megye ipa­ri, mezőgazdasági üzemei, válllatai képesek arra, hogy munkájuk színvonalának eme­lésével javítsák pénzügyi stabilitásukat, mérsékeljük költségvetési terheiket. A pártbizottság határozata a többi között hangsúlyozza, hogy a politikai munka se­gítse oz érdekek összhangját, a népgazda­sági célok végrehajtását, az információ biztosítsa a gazdaság folyamatos, pontos és gyors jelzését. Továbbra is segíteni kell a konkrét vállalati programok kialakítását, mind nagyobb követelményt támasztva a végrehajtásban. Különösen azokat az üze­meket segítsék, amelyek móst nyerték el önállóságukat A megyében az ipar szerkezete, a piaci munkában kibontakozó aktivitás lehetővé teszi a tőkés export növelését és jó néhány helyen az import helyettestését. Fontos cél, hogy az üzemek rubelértékesítése jó minő­ségben, a szerződéseknek megfelelően tel­jesüljenek. Javítani kell az export jövedel­mezőségét, különösen a gépiparban. A tő­kés export nagyobb arányú növelésére van szükség. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy a vállalatok jobban használják ki a szabályozók exportösztönző hatását. Min­den kezdeményezést, újítást, amely kedve­zően befolyásolja a vállalat a népgazdaság érdekét — támogassák. Fokozott követelményt kell támasztani a termékszerkezet korszerűsítésére, gyorsított megvalósítására. A pártbizottság megkülön­böztetett támogatást nyújt a tőkés kivitelt növelő vállalati kezdeményezésekhez. Ki­emelni segíti a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme éves beruházási előirányzatá­nak megvalósulását. Úgyszintén a Forte­gyárra váró rekonstrukció pénzügyi és mű­szaki megalapozását. Kimondották: az Egyesült Izzó váci gyárában megteremtett magas műszaki színvonalú gyártóeszközök elsősorban az exportot növeljék. Az ISG- ban az exportnövelő porkohászati fejlesz­tésre fokozott figyelmet fordítanak. Számos tennivalót határoztak el az anyag­gal és az energiával való takarékosság elő­segítéseire. A termékek gyártásában felhasz­nált anyagok mennyiségének ésszerű csök­kentése a versenyképesség egyik fontos feltétele. Különösen a gépipari vállalatok­nál gyorsítani kell a megkezdett munkát. A termelés bővülése se járjon nagyobb energiafelhasználással. A mezőgazdasági üzemek eddigi sikerei lehetővé teszik az idei további dinamikus fejlődést. A termelési érték folyó áron vár­hatóan tíz százalékkal, a mezőgazdasági ter­mékek termelése 4—5 százalékkal emelke­dik. A termelésnél a helyi adottságokat, sa­játosságokat ki kell használni, természete­sen a népgazdasági igények figyelembevé­telével. A termőföld védelmét, a tudományos ku­tatások gyors alkalmazását, a meliorációs program megvalósulását, a belső tartalékok feltárását továbbra is sürgetni kell. A fel­adatok valóra váltásához mindinkább fel kell használni a termelőszövetkezetek saját erőforrását. Az eddigihez hasonlóan hasz­nálják ki a háztájiban rejlő lehetőségeket. A megyei pártbizottság az országos ér­dekeket tekintve külön kiemelte a gabona­program megvalósulásának fontosságát. A gabonatermelés növelésére őszi kalászosok­ból hat százalékkal több került elvetésre, mint 1980-ban. Megsokszorozható a ter­mésátlag, ha minden gazdaság kihasználja az optimális időben való vetést, betakarí­tást, ha ésszerűen alkalmazza a műtrágyát, a gépekkel, az emberi erővel okosan gaz­NIVALÓKRÓL dálkodik. A takarmánytermelés színvona­lát a rét-legelő gazdálkodás javításával le­het emelni. A melléktermékek jobb hasz­nosítása is cél. Az állattenyésztésben is dinamikus fej­lődésre van szükség. A tejtermelés 6—7, a baromfiágasat termelése 5—6 százalékkal emelkedhet. A vágóállat-tenyésztésre jók a feltételek. A háztáji és kistermelést fokoz­ni lehet a szolgáltatások növelésével, a termelési1 biztonság javításával. Az élelmiszerfeldolgozó kapacitás növe­lése is fontos cél, a megkezdett beruházá­sok gyors befejezése ezt a célt szolgálhat­ja. A vecsési zöldségfeldolgozó, a hernádi baromfifeldolgozó, a szobi sűrítő üzem mi­előbbi teljés üzemeltetése jelentős fejlődést biztosít. A megyei állami szervek nyújtsa­nak több segítséget az albertirsai mirelit­üzem előkészítéséhez és indításéhoz. A Ga­bonaforgalmi Vállalatnak a termelő üze­mekkel közösen nagyobb erőfeszítést kell tenni a gabonatermelés és -tárolás közötti feszültség csökkentésére. A zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás területén szükséges kor­szerűsíteni a kereskedelmi szervezetet, ja­vítani a gazdálkodást. Cél, hogy az áru, mielőbb a termelőtől jó minségben a fo­gyasztóhoz jusson. Megkülönböztetett figyelemmel kísérik majd a kedvezőtlen adottságok között és alacsony hatékonysággal működő üzeme­ket. Jobban fel kell használni a jól dol­gozó gazdaságok tapasztalatait. A megyei építőipari szervezetek két-há- rom százalékos termelési volumennövelést terveznek. A gazdasági, a pénzügyi stabili­tás érdekében tovább kell szigorítani a költség- és készletgazdálkodást, javítani a munka minőségét, az ösztönző rendszer jobb alkalmazásával mérsékelni a fizikai létszám csökkenését. A Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalat /gazdálkodásának javítására külön program kgszül. Az építőipari kapacitások és igények kö­zött továbbra is feszültséggel kell számol­ni, a megyén kívüli építőipart ezután is igénybe kell venni. A megyében esetlegesen felszabaduló kapacitást is a megyében kell felhasználni. Ha ezen kívül szabadul fel kapacitás, csakis ebben az esetben lehet engedélyezni építőipari exportot. Javítani kell a beruházások előkészíté­sén, a tervező, a kivitelező, a beruházó vállalatok összehangoltabb tevékenységén. Törekedjenek a gazdaságilag és műszaki­lag megalapozott, egyeztetett komplex ter­vek és programok kidolgozására. Alkal­mazza a beruházási vállalat az új szabá­lyozás alapján a kivitelezők versenyez te­tősét. Javasolták, hogy a Pest megyei Ta­nács, valamint a járási és a városi párt- bizottságok értékeljék a Központi Bizott­ság 1978. október 12-i, az építőipar fel­adataira vonatkozó határozatának végre­hajtását. A pártbizottság feladatokat határozott meg a lakossági ellátás javítására, mind a kereskedelmi, mind a szolgáltatási kö­rülmények változtatására. Továbbra is fő feladatként jelölte meg a kommunális fejlesztés segítését. A szű­kösebb pénzeszközöket elsősorban e terü­leten kell felhasználni, megvalósításukra, mint eddig, g társadalmi erőket is mozgó­sítani kell. Fel kell építeni a lakáskörülmények ja­vítása érdekében 1800 telepszerű többszin­tes lakást. Az év közben megvan a lehe­tőség arra, hogy ütemesen adják át ezeket. A műszaki átadás és használatba vétel kö­zötti hosszú időt le kell csökkenteni. To­vább ösztönzik a magánlakásépítést, s ezen belül is a telektakarékos, csoportos, korszerű családi ház-építést. A pártbizottság segíti az iskolai tanter­mek, a gyermekintézmények fejlesztését is. A jó politikai légkör megőrzése elenged­hetetlen feltétele a gazdasági tennivalók végrehajtásának — hangoztatták a pártbi­zottság tagjai. A politikai munka legfőbb felelőssége a nehezebb gazdasági feladatok végrehajtásához ezt az alapot biztosítani. A pártszervgk, együtt a KISZ-, a szakszer­vezetek aktivistáinak felvilágosító munká­jával, a tennivalók fontosságának megér­tetésével, népszerűsítésével, a dolgozók mozgósításával, az aktív, cselekvő légkör megőrzésével kell azon fáradozniuk, hogy az egész ország hasznára, Pest megyében megvalósuljanak a magunk elhatározta, felelősséggel vállalt terveink.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom