Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
1982. JANUAR 22., PÉNTEK "tern ‘éjjPjr W szfunam Népfrontvita A lakásgazdálkodásról A Hazafias Népfront Országos Elnöksége csütörtöki ülésén megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére. Ben- csik István alelnök megnyitója után Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára és S. Hegedűs László, a népfront országos titkára fűzött kiegészítéseket az irányelvekhez. A vitában részt vevők nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a lakásépítésre fordítható célcsoportos eszközökkel a tanácsok önállóan rendelkezhessenek, mert ezek felhasználása így válik célszerűbbé. Szükséges, hogy a lakosság nagybbb tehervállalásával párhuzamosan a lakás- fenntartó szervek karbantartó munkája jelentősen javuljon. Az országos elnökség — egyetértve az irányelvekkel észrevételeit, kiegészítő és módosító javaslatait eljuttatja a párt- és állami szervekhez. Az elnökség vállalta, hogy a népfrontmozgalom részt vesz a feladatok megoldásában, alapvetően az állampolgárok szemléletének olyan formálásában, hogy igényeik és lehetőségeik növekedésével párhuzamosan vállaljanak nagyobb részt és felelősséget lakáskörülményeik javításában. A vitában felszólalt: Gyúró Ferenc, Hantos János, Horváth Lászlóné, László Andor, Lékai László, Mezey Barna, Molnár Frigyes, Pethő Tibor, Sarlós István, Szemők József, Trautmann Rezső és V. Nagy Imre. Ezután az országos elnökség — Kovács Bélának, a népfront országos titkárának előterjesztése alapján — elfogadta a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjaira tett javaslatot. Választmányi ülés Szlovákok szövetsége Tavaly hét olvasótáborban mintegy 280 szlovák ajkú diák gazdagította anyanyelvi ismereteit; számos hazai és külföldi nemzetiségi ének- és tánc- együttes látogatott el hazánk szlovákok lakta vidékeire — egyebek között ezekről számoltak be a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választmányának csütörtöki ülésén. Az értekezleten megvitatták a szövetség tavalyi munkáját elemző beszámolót, illetve az idei munkatervet. A választmányi ülésen megállapították: a szövetség idei feladatait is egész társadalmunk politikai, gazdasági tennivalói határozzák.meg. A szövetségnek segítenie kell abban, hogy a magyarországi szlovákok tevékenyen kivegyék részüket az ország előtt álló feladatokból, s részesei legyenek társadalmunk politikai életének. Duni tészta, szójával dúsítva Két műszakban perd Ili a tészta Amikor nagyanyám tésztagyúráshoz készülődött, valóságos szertartás, tanúja lehettem. Nem lehet másnak nevezni azt a gondosságot, amely- lyel kezét tisztára mosta, a lisztet szitálta, a tojásokat válogatta. Azalatt a néhány óra alatt — amíg a keze járt, mint egy gép, de nem súlyosan, nehézkesen, hanem finoman, könnyedén — szép Tisza, menti népdalokat énekelt, s én csöndben hallgathattam, csodálhattam. Ugrándozásról szó sem lehetett, hiszen a csodasárga lisztillatú tészta tisztaságát mindennél jobban vigyázta... Huszonötféle Ritka manapság az a háziasszony, akinek kedve, ideje, no. meg szakértelme van a tésztagyúrásra, de nincs is szükség erre az időt rabló munkára, hisz’ a tésztagyárak a legkülönfélébb levesbe- és főtt tésztánakvalóval árasztja el a boltokat. Legfeljebb arra lehet gondunk, hogy a kínálatból a lehető legjobbat válasszuk. A dányi Magvető Tsz kókai tésztaüzemében 1976-ban fogtak a félig-meddig gépesített tésztagyártáshoz. A Dani nevet viselő kis dobozokkal, bennük a különböző formára vágott tésztákkal, a fővárosi és a Pest megyei háziasszonyok is találkozhatnak bevásárlásaik során. — vMost 15 fajta terméket készítünk — tájékoztat az üzemvezető, Színak István. Nyolc, vagy öt tojással. Cérnametéltet, kiskockát, nagykockát, eperlevelet, széles metéltet, csuszát és, persze csigát is. Az idén 36 vagonnyit készítünk belőlük: 25 vagont a VOSZK-társulásnak szállítunk, Vopa néven az egész országban forgalmazzák. A Budapesti Füszért megrendelésére 5 vagon Dani tészta megy, s új termékeinkből is mintegy 5—6 vagonnyít gyártunk a fővárosi, a Borsod és a Heves megyei boltokba visszük majd, s ha létrejön a szerződés a Skála áruházzal... Szorgos kezek készítik a tésztát Erdősl Agnes felvétele Új termék S hogy mi ez az új termék? Az üzemvezető elárulja, nem más, mint a magas fehérje- tartalmú szójaliszttel dúsított kifőzőtészta, vagyis széles metélt, csusza stb. Míg a hagyományos tojásos tészta fehérjetartalma 10—12 százalék, a szójaliszttel készült termék 20—22 százalékot is elér. Teljes értékű növényi fehérjéket találhatunk benne, s így táplálóbb, egészségesebb tésztafélét gyártanak majd a kó- kaiak. Ügy tervezik, 1—2 hónapon belül már a boltokban is megjelenik az új főznivaló. A kókai üzemben hatvan- hatvanöt asszony szorgoskodik, két műszakban. Az idei évre tervezett 14 milliós árbevétel és az 1,8 milliós üzemi nyereség elérése épp szorgalmuk, fáradhatatlan kezük munkája nyomán nem tűnik megvalósíthatatlannak. Pedig a kezükre ugyancsak nagy szükség van. Hiszen a kisüzemben ugyan a tésztavágás. -nyújtás gépesített, de a masinákat ki is k^ll szolgálni, a tésztát meg is kell gyúrni, s van olyan levesbetétjük is, amelynek gyártását gépesíteni a dolgok mai állása szerint nem is lehet S ez nem más, mint a csigatészta, a lakodalmi tyúklevesek elmaradhatatlan kelléke. Választékbővítés — Itt van aztán nagy szükség, a nem mindennapi kézügyességre, a gyorsaságra, mint mondják, minden a csuklómozgáson múlik. Tegyük hozzá, meg annak a tíz-tizenöt asszonynak az állóképességén, akik rendszeresen ezt a tésztát csinálják. Nyolcórás műszakban pödöríteni az aranysárga tésztát,' ehhez bizony nem kis erőre van szükség. S még kimondani is sok naponta minimum négy, maximum 11 kilót készít a csigából egy-egy gyors kezű kókai asszony. S természetesen ott a fejlődés lehetősége is az üzem előtt. A már említett szójás tésztákon kívül kísérleteznek egy sereg keresett — különbözőképpen dúsított, .vagy diabetikus — tésztafélével. Ez a jövő útja — állítják, hiszen a hagyományos tojásos termékekkel győzi a piac igényeit a nagyüzem' is. Egyre jobb minőségben, a Dani-áraknál olcsóbban ... Nem marad más, mint az új keresése, a választékbővítés, a gyors alkalmazkodás a kereslethez. Egy tsz- melléküzem számára — ma már rutinfeladat... De addig is, míg a közeli célokból valóság lesz, két műszakban perdül a csiga a kókai tésztaüzemben... G. M. Negyedszázados Jubileum Naponta tettekkel bizonyítanak Kétezer ember tisztelegett néma felállással tavaly a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában egy munkásőr emlékének. A kegyelet megrendítő pillanataiban sokan csak ennyit tudtunk az elhunytról: 1957 tavaszán a párt hívó szavára fegyvert ragadott, hogy az ellenforradalom romboló erőivel szemben védje á munkáshatálmat. Akkor azonban mindannyian éreztük: ezernyi szóval sem lehetne több jót elmondani róla. Őrzi az emlékezet Nem ő volt az első, aki az élők közül való távozásávál ritkította egy nagyon nehéz időszak cselekvő tanúinak sorait. Várnagy Attila egység- parancsnok és Németh József veterán munkásőr sorolja Boros József, Bucherna Nándor, Bucskó Vilmos, Kóczián Lőrinc és Kürti László nevét, akiknek a fényképe ott van ugyan a gödöllői járási-városi munkásőrzászlóalj hatalmas tablóján, de már soha többé nem jelenthetik: parancsnok elvtárs, a parancsot végrehajtottam! Emlékük soha nem merülhet feledésbe — mondjuk —, meri életútjuk lelkesítő példaadás lehet az utánuk jövőknek. De hegy ez a megállapítás, sőt fogadalom valósággá váljék, ahhoz sokan hozzájárultak a gödöllői járásban. „Még nem késő, hogy összegyűjtsük és az utókorra hagyományozzuk emlékeinket" — mondották. S íme, egy emlékszoba máris megtelt a Szilhát utca 30-ban a dokumentumokkal. A zászlóalj hozzátartozói, a járás helytörténeti múzeumai, a bázisvállalatok és magánszemélyek adták össze a rekvizitu- mokat. A munkásőrség negyedszázados évfordulójára Pest megyében emlékező ünnepi egy- séggyűiések megnyitójának résztvevői ma a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájának folyosóján megtekinthetik az emlékszoba odaszállított dokumentumait.. Újkori történelmünk elgondolkodtató, érzelmi hullámzást előidéző képe tárul itt a szemlélődök elé. Koronagyémánt és ezer koldustarisznya otthona Gödöllő abban a korban, amikor Kobzi, János élt és küzdött itt a nép felemelkedéséért. E sötét korszakban a reménysugár rövid, de felejthetetlen felragyogását jelentette a Magyar Tanácsköztársaság, amelynek hadműveleteit egy időben innen irányította a Vörös Hadsereg vezérkara. Mindezt korabeli fényképek, írásos dokumentumok (köztük Kobzi János periratainak másolatai) szemléltetik. Aminthogy fotók és egyéb dokumentumok mutatják a második világháború pusztításait, s a felszabadult magyar nép szabadságvágya beteljesedésének eseményeit is. A legtöbb emlék természetszerűleg a Kobzi János munkásőr zászlóalj 25 < éves történetét örökíti meg. Még a fiatal munkásőrök is meglepődve nézik — hát még a civilek! —, hogy az alapító munkásőrök öltözékéhez (egyszerű munkásruha, pufajka, csizma, kék posztóból készült Lenin-sapka) és fegyvereihez képest mekkora fejlődés nyilvánul meg a mai felszerelésben. A munka becnilste Kobzi János portréja — amelyet Németh József, az idős munkásőr festett meg —, s a munkásőrök mindennapi életéről, ünnepi eseményeiről készült felvételek, tablók előtt a látogató világosabban érti a munkásőreskünek azt a részét, hogy „munkával, fegyverrel, felvilágosító szóval’’ a dolgozó népet szolgálom. Az emlékszobában elhelyezett, de most itt látható dokumentumok élesebben világítják meg számunkra azt a tényt, hogy a jó munkásőr jó munkás, és a társadalmi rendszerünk iránt szilárdan elkötelezett ember is egy személyben. A gödöllői zászlóalj állományából például kiemelkedő gazdasági munkájukért eddig kilencvenen kaptak kormányvagy miniszteri kitüntetést, kétszáznegyvennyolcan kiváló dolgozó jelvényt, huszonhat munkásőr szocialista brigádvezető, s az állomány 89 százaléka szocialista brigádokban dolgozik. Nem véletlen tehát, hogy az olyan vállalatok, mint a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Gépgyár, az Ipari Műszergyár vezetői úgy tekintenek a munkásőrökre, mint a politikai és gazdasági munkában egyaránt példamutató emberekre. S az sem véletlen, hogy ha áldozatkészségre és különleges helytállásra van szükség, mindenki a munkásőrökre gondol elsősorban. Hiszen ott voltak a dunai árvízvédelmi munkáknál épp úgy, mint a Pest megyei kórház építésénél.' ahol egymillió forintos termelési értéket állítottak elő társadalmi munkában. Az emlékszoba dokumentumainak nézegetése közben kiderül az is, hogy a gödöllői munkásőr zászlóalj háromszor nyerte el a megyei parancsnokság legjobb önálló egysége címet, és ugyancsak háromszor kapott dicsérő oklevelet. Mi volt ezeknek a kiemelkedő sikereknek a forrása? A közrend védelme Jelentős érdeme van mindebben annak a 17, ma is aktív és 24 tartalékos munkásőrnek, aki alapító tagjai és vezéregyénisége a zászlóaljnak. Megkülönböztetett " tisztelet övezi az egység munkásőreit azért is, hogy hatékonyan közreműködnek a város és a járás közbiztonságának és közrendjének erősítésében. Ugyancsak elismerésre méltó, hogy a kiképzési és szolgálati feladataik teljesítése mellett kiemelkedő eredményeket értek el az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésében. Gödöllőn, Aszódon, Kartalon és Túrán öt úttörő-munkásőrgárda tevékenykedik az ő patroná- lásukkal. _ Mindez szemléletes módon tárul az emlékszoba anyagából a látogató elé. S mire e dokumentumokat végignéztük, választ kaptunk arra a sokszor elhangzó kérdésre is, hogy mi készteti őket kiképzésre, lő- gyakorlatra, szolgálatteljesítésre akitor, amikor munkatársaik pihenni térnek, vagy szórakozni indulnak. A válasz alighanem így summázható: hűség a néphez, hűség a párthoz. Mivel ez az érzés- bennük különösen erős, s ezt tetteikkel naponta bizonyítják, közös érdekünk, hogy emberi arculatuk, helytállásuk soha feledésbe ne merüljön! Cseri Sándor Mif vdrurik a kisvállalkozásitól? Ä tartalékuk kasznesitása Két dsbg szükséges a vállalkozáshoz: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vállalatok,-szövetkezetek úgy teremthetik elő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítés ellenében a dolgozóik részére átengedik. A másik megoldás, hogy a kistermelés résztvevői saját megtakarításaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tartalékokat mozgósít; a gazdaságfejlesztés így — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut. Nincs tehát szükség számottevő- központi forrásokra, beruházásokra. A társadalom számára különösen fontos, hogy a lakosság a személyi jövedelmek megtakarítható réshát valóban megtakarítsa, ne pedig elfogyassza. A kisszervezetek fejlesztése lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a jövőt megalapozó felhalmozások, értékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási a'apó- kat. A szocialista gazdaság hatékonyságát, egyensúlyát javítja. ha a személyi jövedelmek egy része a mérlegnek abba a serpenyőjébe kerül, amely a kínálatot növeli, nem pedig abba, amelyik a keresletet fokozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglévő tartalékok mozgósítása. Nyilvánvalóak — és ( építő tevékenységet szervezzék, gépkölcsönzéssel, építőanyag beszerzéssel stb. segítsék. Vagyis a szabadidőben végzett építőmunka ugyanúgy a szocialista építőszervezetek integráns részévé válhat, ahogyan a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszervezetek és még kevésbé a magánvállalkozások túlburjánzásáról. Elsősorban' szocialista típusú, új kisszervezetek alapításával számolunk. A becslések szerint fi, következő két évben 100—150 kisvállalat és kisszövetkezet fog alakulni. Ezeknek várhatóan egyharmada (30—50) lesz teljesen új képződmény. Kétharmada 70— 150) pedig a meglévő nagy- szervezetekből válik ki. önállósul bizonyos meglévő feladatok végzésére az új igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kisvállalatok és kisszövetkezetek csupán méreteikben, s egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszervezetektől, termelési viszonyaikban nem, hiszen a termelőeszközök itt is egyértelműen szocialista tulajdonban lesznek. lyiesemKthetiük továbbá, hogy 400—500, főleg vállalati, kisebb részben magánjellegű gazdasági munkaközösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglévő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásával is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dolgozó millióihoz képest! Kovács József tegyük hozzá: nem minden illúziótól mentesen — erősítheti az új lehetőség. Ha 3 tSííötSi'g új munkahelyen, egy kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a nép- gazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági kooperációs feladátot oldanak meg majd a kisszervezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagy- vállalatok hatékonyságának, versenyképességének fokozásához. Míg a teremtő energiák elherdálása, a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi, károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhatnak fel spontán módon. Fontos, hogy a nagyvállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megalapítását, egyengessék útjaikat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalandorok, a „pénzcsinálók’’ üzlete legyen a kisvállalkozás, hanem á dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének színtere. A magánerős lakás- és főként a családiház-építé- sekre például az állami és a szövetkezeti építőiparnak eddig vajmi kevés hatása volt A jövőben lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen magánerős nem lebecsülhetőek — a szabadidő és a családi munkaerő produktív hasznosításában rejlő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, “ a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszűntetése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható munkaerő szabadul fel. Végül, de nem utclsó sorban, jelenleg tartalékot képez a nagy- szervezetek állományában lévő, de nem kellő mértékben és hatékonysággal foglalkoztatott munkaerő ésszerű hasznosítása is. Remélhetjük a meglévő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerő-tartalékok egy részének mozgósítását is.. A Irakamért folyó versenyben azok a nagyvállalatok tudják megtartani ambiciózus, tehetséges szakembereiket, amelyek kezdeménye- zőek, rugalmasak, magasan szervezettek, s merész megbízatásokkal, hatásos anyagi ösztönzéssel érvényesülési lehetőségeket teremtenek dolgozóik számára. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hierarchizál.t rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó energiák kibontakozását, a személyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakemberek türelmetlenségét, kísérletező, fejlesztő kedvét, a kreatív munka iránti vonzalmát —
