Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1982. JANUÁR 19., KEDD Parcellázás a községekben Előtérben a magánerős építés Névadójukra emlékezve Szakmunkástanulók napja Olvasóink fóruma Hideg az autóbusz Ezen a napon adják át a leg­utóbbi szakmai és tanulmányi versenyek győzteseinek és he­lyezettjeinek a díjakat. A pályamunkákat kiállítják, miként azokat a tárgyakat is, melyeket az intézet növendé­kei korábban készítettek, akár szakmai versenyre vagy egyéb alkalomra. Stílusosan Madách korából származó zeneműveket adnak elő az intézet vendégei, a gö­döllői Állami Zeneiskola nö­vendékei. A délelőtti esemé­nyeket filmvetítés zárja. A szakmunkástanuló-nap délutánja a sporté. Ekkor bo­nyolítják le az intézeti aszta­litenisz-bajnokság döntőit. A röpiabdázók vendégcsapatok­kal mérhetik össze tudásukat. Budakeszi, Dunaharaszti, Rác­keve és Szentendre gimnáziu­mának együttesei lépnek pá­lyára. Külhoni vendégei is lesznek a gödöllőieknek. Az intézet néhány éve kapcsolatban áll egy pozsonyi testvériskolával, melynek képviselői jönnek el. Egy ki mit tud vetélkedőt is rendeznek ebből az alkalom­ból. A leendő magyar szak­munkások Fozsonyról szóló ismereteiket mutatják be. gyakori, hogy az utazni aka­rók nyolcvanan-százan várnak a buszokra. Már többször bementünk panaszainkkal a forgalmi iro­dába, de érdembeli választ nem kaptunk ezekre. Szabó Antal Jánosné Zsámbok Sítúra az NDK*ba Várják a fiatalokat Sítúrát Indít az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda szervezésében február 1-től 6-ig a KISZ gödöllői járási bi­zottsága a Német Demokra­tikus Köztársaságba. A hétna­pos programban, amelyre el­sősorban fiatalok jelentkezé­sét várják, az ■ oda-vissza uta­zás repülőgéppel történik. A kedvezményes utazás költsé­geiben a teljes ellátáson kívül a sílécek kölcsönzési díját is belefoglalták. Az érdeklődők jelentkezését január 22-én, péntek délig várják a járási KISZ-bizottságon. Városi moziműsor Hurrikán. Színes amerikai katasztrófafilm. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. Krónikaírók Gondoskodnak az utánpótlásról Amellett, hogy kiállításokat, előadásokat, közművelődési eseményeket szervez, a gödöl­lői Helytörténeti Gyűjtemény nem feledkezik el a fiatalok, az utánpótlás neveléséről sem. A krónikaíró-mozgalomban például évről évre új és új ne­vek tűnnek fel a pályázók so­rában, s többségük olyan fia­tal, akiket a gyűjtemény mun­katársai, illetve a tapasztalt helytörténészek inspirálnak munkára, gyűjtésre, feldolgo­zásra. Jő a helytörténeti gyűjte­mény kapcsolata az Agrártu­dományi Egyetem múzeumba­rát körével, s a gödöllői gim­názium honismereti körével is. Polónyi Péter, a gyűjte­mény vezetője irányítja őket, társadalmi munkában. A ván­dorkiállítások rendre eljutnak a város iskoláiba, s a TIT-elő- adások tekintélyes részét is a helytörténeti gyűjtemény adja. Gödöllő, művelődési központ: Táncház, 18 órakor, PÁÉV Munkásszállás köz- művelődési programja Ha ki­bírod ... (Humor rajzban és bűvészetben.) Takács Roland és Markos Zoltán műsora, 19 órakor. Mogyoród, művelődési ház: A gyermekszínházi bérlet Több mint két hét telt el az­óta, hogy a BKV gödöllői HÉV- üzemegységénél új menetren­det léptettek életbe a gödöllői, a cinkotai és a csömöri vonal­ra. Milyen tapasztalatokat sze­reztek két hét alatt, s hogyan sikerült az átállás? Erről ér­deklődtünk az üzemegység • központjában, Cinkotán. Vélemények — Tudomásunk szerint uta­zóközönségünk örömmel vette a módosítást, amelynek lénye­ge az, hogy a csúcsforgalmi időkben változatlanul húsz­percenként indítják a szerelvé­nyeket, közben azonban nem negyven-, hanem harmincper- cenként járnak — mondja Mik­lós János, az üzemegység ve­zetője. — Mindezt onnan tud­juk, hogy munkatársaink ki­kérték a HÉV-en utazók egy részének, a járatokat rendsze­resen igénybe vevő ismerőseik véleményét. ■ Miklós Jánossal arról is be­széltünk. hogy lényegében fe­lére csökkent a várakozási idő, hiszen, ha valaki tíz perccel később ért a végállomásra, mint amikor az előző szerel­vény kiindult, húsz percet vá­rakozhatott, amíg a követke­ző begördült. Most ebben a hi­degben legföljebb tíz percig kell ezt tennie. Változatlanul hatkocsis sze­relvényeket indítanak, csak­hogy például régen kétórán- ként három, most négy vonat­nak adnak szabad jelzést. Egyetlen hiba volt csupán a menetrendben, amit néhány csömöri lakos szóvá is tett: a Csömörről hajnali 4 óra 28 perckor induló vonatot az el­A valkói tanácstagok kö­zött a legifjabb Juhász Sán­dor, aki még innen van a harmadik X-en, így nem vé­letlenül bízták meg őt a köz­ség fiataljai sportolási lehető­ségeinek szemmel tartásával, s az ilyen kezdeményezések tá- mogatásá-ral. Elsőként a nagy népszerűségnek örvendő kis­pályás labdarúgó-bajnokságot említi, a legkülönbözőbb mun­kahelyeken dolgozó mozogni vágyókat tömörítő csapatokat sorolja, amelyekbe a legtöbb tízen- és húszonévest sikerült bevonni. Kissé bizonytalanabbul em­líti az MHSZ-klubot, az asz­taliteniszezőket. Sajnos, a községnek nincs művelődési háza, így a teremjátékok szer­Realltásainkhoz tartozik, hogy gazdasági helyzetünk a lakásépítésben is valamelyest lassúbb ütemet enged a ko­rábbinál. Igaz, a megépítendő lakások száma nem sokkal lesz kevesebb a hatodik öt­ötödik előadása. Havas Judit és Budai Ilona műsora: Ha a világ rigó lenne címmel, 13 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Az idős kor egészségügyi problémái. Ismeretterjesztő előadás, a nyugdíjasok klubjá­ban, 19 órakor. ső napokban csak 72 perc múl­va követte a másik, ezen az­óta természetesen korrigáltak. Díjmentes menetrend Bármilyen furcsa: úgy tű­nik, hogy az átszervezéssel energiamegtakarítás is várha­tó. Elég ehhez csupán egyetlen tényt megemlíteni. Eddig a fő- és a szárnyvonalakon naponta 289 szerelvény indult a végál­lomásokról, napjainkban pe­dig mindössze 184 menetük van. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy megszüntették a szombatokon Kerepestarcsá- ra és Cinkotára indított sze­relvényeket. Sokan reklamálják, keresik ezekben a napokban az új me­netrendeket, mások az állomá­sokon, megállókban kifüggesz­tett menetrendi tájékoztató alapján barkácsoltak maguk­nak ilyeneket. Az utóbbira nyilván szükség volt, de: az üzemegység hatezer tájékozta­tót rendelt meg a nyomdától, ebből eddig kétezret kaptak meg, és főként a bérleteseknek már ki is osztottak. Ezt a kis füzetet díjmentesen adták ki, s még további négyezret ad­nak át az utasoknak, mihelyt a sokszorosítóból megérkezik. Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy a BKV egy nagyobb bro­súrát is forgalmaz, amelyben a vállalat valamennyi autó­busz-, trolibusz-, villamos-, HÉV-járatának rendjéről, út­vonaláról — így a gödöllői HÉV-ről menetrendjéről is — tájékoztatást nyújtanak. Ezt a könyvecskét harmincöt fo­rintért hozzák forgalomba. F. I. vezése meglehetősen nehéz, még akkor is, ha akadnak lel­kes patronálók, egy-egy cso- pórt vezetésére szívesen vál­lalkozó egyének. A következő hónapokban ba­ráti ismeretségét szeretné hasznosítani szülőfaluja javá­ra: karatetanfolyamot próbál szervezni. Érdeklődők bőven vannak, a térem azonban pil­lanatnyilag még gond. A párt­ház termét minden bizonnyal átengednék erre a célra a fog­lalkozások alkalmával, de kis alapterülete miatt, aligha felel meg. Megoldásnak kínálkozna az iskola nagyterme, s ha ez sem kivitelezhető, marad a vácszentlászlói művelődési ház. éves tervben sem, inkább az arányok módosulnak, méghoz­zá a magánerőből építendők javára. Gond persze annak ellenére akad bőven, hogy a lakásépí­tési támogatás többféle formá­ját fenntartják. Az építéshez, a magánerős építéshez különö­sen, több telekre volna szük­ség. Mindez a tanácsok szá­mára jelent többletmunkát, hiszen a rendezési tervek ké­szítését, a parcellázásokat meg kell gyorsítani. Rendezési terv Hogyan is állnak mindez­zel a járás községeiben? Ez­zel a kérdéssel kerestük fel a járási hivatal illetékeseit. — A magánlakásépítés elő­feltételeinek megteremtésén már huzamosabb ideje dolgo­zunk — tájékoztat a járási hi­vatal műszaki és termelésellá­tás felügyeleti osztályának ve­zetője, Mayer János. — A leg­fontosabb tennivaló á parcel­lázás, amely azonban csak a részletes rendezési terv alap­ján készülhet el egy-egy köz­ségben. A tanácsok műszaki előadóinak egy évvel ezelőtti megbeszélésén még arról ad­hattunk számot, hogy nem minden községben rendelkez­tünk beépítésre alkalmas tel­kekkel, területekkel. Azóta a helyzet változott. Különösen a nagyközségekben, Pécelen, Isaszegen, Kerepestarcsán, Aszódon, Túrán, Veresegyhá­zon és Csömörön szorító gond ez, ahol meglehetősen nagy lakásigények jelentkeztek. Már megrendelték Azt már egy évvel koráb­ban meghatározták, hogy hol, melyik területre szükséges vagy lehetséges részletes ren­dezési tervet készíteni, amelyeket már meg is rendel­tek a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatától. Eddig már elkészült a csömöri, az aszódi és a túrái terv, s ha­marosan megkapják azt az isaszegiek, a péceliek, a ve­resegyháziak és a kerepestar- csaiak is. A terv készítői természete­Egy falu szereti, mégsem vet­tük észre, hogy Tóth Erzsébet, a hévízgyörki moziüzem veze- -tője, gépésze, plakátírója és -ragasztója harminc évi hűsé­ges szolgálat után nyugdíjba ment. Igaz, hetenként kétszer most is ott ül a f űthetetlen gép­házban. a vetítőgép mellett, de már csak nyugdíjas dolgozója a Pest megyei Moziüzemi Válla­latnak. IFöSdes padozat — Amikor 1951 tavaszán hazajöttem a 3 hónapos iskolá­ról, a faluban úgy vártak, mint a messiást. Minden tőled függ, mondogatták. Szórakozha­tunk-e már a mi falunkban, vagy továbbra is át kell járni Aszódra, ha mozit akarunk lát­ni. Érthető volt az izgalmam, amikor átvettem az első filmét. Nem szégyellem kimondani, féltem és rettegtem, nem rom­lik-e el a gép. Mit szólnának az emberek, talán még meg is vernének. Befűztem a gépbe A táncosnő című film kópiáját, megnyomtam a gombot. A sö­tét nézőtéren átsuhant a fény és a fehér vásznon felvillant a kép. Egyszerre elnémult a hang, sen a területvizsgálatakor a közművesítés lehetőségeit is számba veszik: hogyan, mi­képpen lehet az utakat, járdá­kat kijelölni, az ivó- és szennyvízhálózatot, valamint az elektromos vezetékeket el­helyezni. Kell-e transzformá­tor, új üzlet, netán óvoda, is­kola, ha nagyobb lakónegyed alakul ki az elkövetkező évek­ben. A telkek tartós használat­ba adása csak a terv elkészül­te, a házhelyek kitűzése után történhet. — Hogyan alakul a tartós használatbevétel díja? — A telek bérlői a tartós használatba vételért közsé­genként nem egyforma díjat fizetnek, hiszen alapjában vé­ve három költség arányos ré­szét kell, hogy viseljék, de ez még mindig kisebb, mintha a területet magánszemélyektől vennék meg. Ez is egyfajta kedvezmény a lakosságunk­nak. A tartós használatba vé­tel tehát tartalmazza a rész­letes rendezési terv költségé­nek a telekre eső részét, a részleges közműköltséget és a területkjsajátítás költségét — mondja Mayer János osztály- vezető. — A rendezési tervek egy részét összevontan készíti el a tervező vállalat, például Aszód, Domony, Iklad, Kartal és Verseg részére. A költségek A tervek elkészülte, a parcellázás után hány lakás­nak adhatnak helyet a köz­ségekben? — A járás hatodik ötéves tervi előirányzata • szerint százhét célcsoportos ' lakás épül meg tíz községben, szö­vetkezeti lakás előreláthatólag csak Pécelen épül, összesen 29 családi ház mintegy három­ezer kerülhet tető alá. ennyi­hez feltétlen elegendő lesz a telek. A telekgazdálkodást nálunk is nehezíti, hogy a járásban sincs elég állami, tanácsi ke­zelésű terület, kivétel vala­melyest csak Isaszeg és Aszód, a legtöbb községben kisajátí­tások útján jut hozzá a tanács is. elfeketedett a kép. Csak a ve­títőgép berregett. A nézőtérről kiáltások hallatszottak. — Csak ennyi volt? — Filmszakadás történt. Gyorsan megszüntet­tem a hibát. — A következő alkalommal a Nappalok és éjszakák című filmet vetítettem. Nyolc telthá­zas előadáson játszottuk. Egy előadásra százketten fértek be, ennyi volt az ülőhely. De bi­zony nemegyszer kétszázan szorongtak az egykori, kocsmá­ból kialakított, földes padoza­tú mozihelyiségben. A Tóth Erzsébet vetítőgépén átpergett filmszalag hosszát mérni sem lehetne, amint nem lehet mérni az emberi sorsok­ban beállott változásokat sem. Könyv mellett — Testi fogyatékosságom, meg szüleim szegénysége miatt, s persze az egész országot ura­ló rendszer miatt nagyon ne­héz gyerekkorom volt. A mai fiatalok, akik beülnek a mozi­ba és füttyögnek, pisszegnek, miközben marokszám törik a mogyorót és rágják a tökma­got, nem is tudják értékelni a Névadójukra emlékeznek a nagy magyar drámaköltő szü­letésnapján, csütörtökön, ja­nuár 21-én, a gödöllői 202-es Madách Imre Szakmunkás- képző Intézetben. Csaknem hétszáz fiatal ké­szül leendő szakmájára a gö­döllői szakmunkásképzőben. A gondosan összeállított, sokré­tű programban ezen a napon valamennyien találhatnak kedvükrevalót, akár nézőként, akár résztvevőként. A nyitány az irodalomhoz kötődik. Elő­ször az intézeti versmondó verseny résztvevői lépnek po­rondra, majd az irodalmi szakkör vidám műsora követ­kezik. A literatúrához, nevezetesen Madách Imre munkásságához kötődött az a pályázat, ame­lyet korábban, az előkészüle­tek jegyében, hirdettek meg. Amikor sorainkat papírra ve­tettük, még nem zárult le a beadási határidő, de már ti­zenöt munka beérkezett. Ezek­ben a szakmunkástanulók Ma­dách életéről, irodalmi tevé­kenységéről való ismereteiket foglalták össze. Az eredmény- hirdetést követően avatják fel a drámaíró emléktábláját. Többek nevében fogtam tol­lat. Évek óta ingázunk Zsám­bok és Gödöllő között, de van, aki még tovább, Pestig is megy. A fárasztó utat ilyen­kor még elviselhetetlenebbé teszi a hideg, ami nemcsak kint, de az autóbuszban is érezhető. Zsámbok és Gödöllő között 25 kilométer az út, s ez napi háromnegyed órás uta­zást jelent, többnyire befa­gyott ablakú, hideg autóbusz­ban, ezt ugyanis nem fűtik. A vezető is nagykabátban, bun­dasapkában didereg és meleg levegő helyett csak a hideg jön be a kocsi belsejébe. Már többször szóvá tettük, hogy a hajnali órákban szin­te jégveremmé változik a jár­mű, de mindeddig eredmény­telenül panaszkodtunk. Az vi­szont furcsa, hogy késő ősszel és. kora tavasszal fűtik a buszt, amikor nem feltétlenül fontos. Reggelente a Zsámbokról 5 óra 35 perckor induló autó­buszon észleljük mindezt. Sze­retnénk, ha már nem kellene sokáig vacogni, és nem össze- fagyva érnénk be a munkahe­lyünkre. Hazafelé is akad gond, pél­dául hogy a buszvezető az utolsó pillanatban áll csak be, sőt előfordul, hogy a kettő kö­zül csak az egyik, a 16 óra 15 perckor induló buszok közül az egyik zsámbokig, a másik vácszentlászlóig megy. Pedig változást, mert rossz nem volt nekik sosem. Ha most lennék fiatal, biztos más szakmát választanék, de megmaradnék a kulturális munka területén, mert én min­dig szerettem az embereket, vonzódtam a színjátszáshoz, az irodalomhoz. Az én tanuló­éveimben azonban még olvas­ni is csak titokban lehetett. Amikor a család lefeküdt, és nem vették észre, kiszöktem a konyhába, a stelázsin volt a könyv. És olvastam, olvastam. A könyv mellett ért a virradat. Amikor a magam gazdája let­tem, beszereztem egy olvasó­lámpát. Nagy dolog az, hogy csak felkattintom a villanyt és máris olvashatok. Ameddig akarok. Nagyon szeretem Mó- riczot. Veres Pétert, Szabó Pált. — ök rólunk, a mi életünk­ről írtak. Amikor vetíteni kezd­tem. azt láttam, hogy az embe­rek úgy hiányolják a szórako­zást és a művelődést, mintha asztalukról a kenyér hiányoz­na. Talán ezért is lettem mozi­gépész. Hogy segítsek gazda­gabbra. teríteni az asztalukat. Kenyér, hús, sütemény alatt roskadozik ma a hétköznapi asztal is. De mintha nem érez­nék annyira a művelődés, a tu­dás hiányát, akár valamikor, az induláskor. ... Egyszer volt, hol nem volt, a szegény anyának, a még szegényebb apának öt szép gyermeke volt. A legidősebb elindult, hogy a betűk segítsé­gével fényt szerezzen, s a fény­ből képet varázsoljon, amit szétoszt majd az emberek kö­zött — ígv kezdődhetne a nyug­díjas Tóth Erzsébet életének története. Új hangok — Ügy van az — mondja visszapillantva Tóth Erzsébet —, hogy az emberiség számára megnyílt az út a világűrbe, de az egyén még hány helyen ba­bonákban botorkál! Jó lenne, ha az emberek az ötnapos munkahetet nemcsak azért üd­vözölnék, mert több idő marad a koncertre, a víkendházépítés- re, a meccsekre, a horgászásra, a koccintásra, esetleg a háztá­ji kertészkedésre vagy piaco­zásra. hanem szabad idejük­ben igaz szellemi erőfeszítések­től hajtva figyelnének új han­gokra és célokra. Tóth Erzsébetet egy falu sze­rette és szereti, mégsem vették észre, hogy nyugdíjba ment. Igaz, ott ül hetenként kétszer a fűtetlen gépházban. F. M. ISSN 0133—1957 (Gödöliai H£rlap> A nap kulturális programja Sűrűbb járatok Tapasztalatok a forgalomról Valkó Próba a karatéval F. I. Egy kézség szereti A fényből varázsolt kép I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom