Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1982. JANUÁR 13.. SZERDA Növelik az exportot Nagykőrösi gépek Nyugaton A Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezei­nél a nehezedő gazdasági kö­rülmények között a nyereség­re és a bérfejlesztésre vonat­kozó terveket csak akkor tudjuk teljesíteni vagy növel­ni, ha a termelés gazdaságos­ságának javítása mellett a termelés volumenét is évről évre megemeljük — mondta Barta István elnök. — Tavaly 4 százalékkal ma­gasabb volt a tervünk, mint annak előtte, örülünk, hogy a tervezett 148 millió forintot 152 millióra teljesítettük. Az elmúlt évben is nagy fontos­ságú feladatnak tartottuk az export növelését. A KGST- országok piacain túl, gépeink tavaly jutottak el először tő­kés országokba, nevezetesen Spanyolországba és az NSZK- ba. Előre ledolgozták — Az összes exporttervün­ket 4 százalékkal túlteljesítet­tük. Gépeink külföldi értéke- íítése az egész árbevételünk több mint kétharmad részét hozta. Okulva az 1980. évi szállítási problémákból, a ter­melést az utolsó negyedévben úgy ütemeztük, hogy a IV. negyedévi exportkötelezettsé- g'ünknek november végéig eleget tegyünk. Ennek érde­kében 1981 első negyedévé­ben az év végi két ünnep kö­zötti időszakot előre ledol­gozta a szövetkezet készáru­termelő részlege. Nagyobb bérfejlesztés — Egyébként ezt a gyakor­latot a jövőben is folytatni kívánjuk. Az idén például úgy lesz, hogy januárban és februárban csak minden má­sodik héten lesz szabad szom­bat, márciustól pedig áttérünk mi is az 5 napos munkahétre a gyakorlatban is. — Hogyan dolgoztak a szol­gáltató részlegek? — A szolgáltatásnál az ár­bevételi terv 13 millió 890 ezer forint volt. Teljesítettünk 14 millió 200 ezer forintot. Ez csaknem 2,5 százalékkal ma­gasabb a tervezettnél és 6,5 Értékes hulladékok Fejlesztés a NEFAG-ban A-NEFAG nagykőrösi üze­mében tavaly összesen 17 ezer köbméter hulladék keletke­zett. Ebből a városon kívül értékesítettek 3 ezer 200 köb­métert Farostlemez-gyártás­hoz szálas hulladékot küldtek Mohácsra és Vásárosnamény- ba. Darabos hulladékot a gödi Dunartieti Tsz vásárolt a nagykőrösi üzemtől. A hulladékból juttattak sa­ját dolgozóiknak és a lakos­ságnak is. A kazánjaik fűté­séhez pedig 6 ezer 700 köbmé­ter hulladékot használtak fel. Az üzemben hulladék kelet­kezett a rönkfeldolgozás so­rán, valamint a rakodólap-, bútorléc- és az ipariláda-gyar- tásnál. Faforgácsból 1 ezer 200 mázsa képződött, melyből 000 mázsát a kazánban elégettek, a többit pedig értékesítették. Az üzemben tavaly jelentős mennyiségű, összesen 107 ezer mázsa fűrészpor is keletke­zett. Ebből a mennyiségből 13 ezer mázsát a termelőszö­vetkezetek vásároltak meg alomnak. A lakosság 8 ezer mázsa fűrészport használt fel. Szá­mottevő mennyiségű fűrészpo- került a szeméttelepre, az úgynevezett Kecskés-gödöroe, mert nem akadt, rá vevő. Városunkban még néhány évvel ezelőtt is sok lovas ko­csit láthattunk fűrészporral megrakodtam Azóta a lakások fűtése korszerűsödött, s ily módon csökkent a fűrészpor iránti igény. Viszont, a jelen­legi gazdasági körülmények között megengedhetetlen az, hogy a tetemes mennyiségű fűrészpor elfecsérelődjön. A vállalat központjában is ismerték ezt a problémát, s keresték a fűrészpor haszno­sításának lehetőségét. Még ta­valy eljutottak a megoldáshoz. Saját fejlesztési alapjuk terhére és külső segítséggel átalakítják az üzemben leró kazánokat úgy. hogy azok fű- részportüzelésre is alkalma­sak legyenek. Az üzemben ügy tervezik, hogy az őszi fűtési idény kezdetére a je­lentős értékű beruházást oe- fejezik. Számolnak azzal is, hogy az átalakítás, korszerűsítés folytán ielentősen megnövek­szik az üzemben a gőzterme­lés. Olyannyira,- hogy még a Nagykőrösi Konzervgyárnak is tudnának belőle adni. Se­gítve ezzel is a szezonidőszak zökkenőmentes lebonyolításál. Ugyancsak idei terv az is, hogy a rönktéri munkát kor­szerűsítik. Rönkosztályozó be­rendezést, kérgező- és aprító­gépet szereznek be. A fejlesz­téstől sokat várnak az üzem­ben. Ugyanis a beruházás megvalósulása után a fűrész­üzemben keletkező szálas hul­ladék kéregmentes lesz, s mint úgynevezett steril aprí- ték a Dunaújvárosi Papír­gyárba kerül további feldolgo­zásra. A gazdasági szempont­ból igen fontos korszerűsítési munkát a III. negyedév vége felé fejezik be. K. K. százalékkal magasabb az 1980. évinél. — Alaptevékenységünk mel­lett foglalkozunk saját kivite­lezésben a volt téglagyárban a szövetkezet termelőüzemi területének bővítésével, örü­lünk annak, hogy a munkák a tervek szerint haladnak és sikerült az előre számított költségeken belül maradnunk. Bízunk abban, hogy a vas­ipari és az asztalosrészlegeink még az idén használatba ve­hetik az ottani telephelyei. — Tavaly túlteljesítettük a nyereségtervünket is. Ez adott lehetőséget arra, hogy tavalyelőtthöz viszonyítva ma­gasabb bérfejlesztést tudtunk megvalósítani, valamint lehe­tővé tettük a differenciáltabb jövedelemelosztást. Belföldi értékesítés — Milyen tervek szerint dolgoznak most? — Az idei tervünk is az, hogy növeljük a szocialista és a tőkés országokba irányuló exportot. Ebben az évben is szállítunk Spanyolországba és az NSZK-ba, mintegy 14—15 millió forint értékű árut. Bel­földi értékesítésre szánt gyárt­mányaink sorában növelni kívánjuk a tőkés importot csökkentő csavarkompresszo­rok mennyiségét. Kovács Katalin Divat a szőrme Télen kelendő a bunda A régi időkben sok dolga volt a nagykőrösi szűcsmeste­reknek, amikor majd minden kocsizó parasztembernek volt jó meleg subája, vagy bundá­ja, ahogy Nagykőrösön ne­vezték. Mikor a régiek a ta­nyára menet kocsira ültek és beleburkolóztak az 5—6 birka bőréből készült bundába, s feltették a meleg birkabőr sapkát, fittyet hánytak a leg­hidegebb télnek is. Bővíti választékát A bundák varrásával és a bőrkikészítéssel többnyire a magyar szűcsök foglalkoznak, s a bundákra szép magyaros díszítést is varrnak. A fino­mabb bőrkabát, bekecs és bőrsapka készítését mindig inkább az úgynevezett né­met szűcsök vállalták és vál­lalják. Régimódi bundát, hosszú esztendők óta nem rendel senki. A még meglevők lassan elpusztulnak, s csak majd a múzeumokban lehet belőlük látni. A felszabadulás óta két szűcsműhely van Nagykőrö­sön, melyek közül most a Csá­szár család műhelyét látogat­tam meg. Ezt Császár Vitus mester, a nagyapa alapította, az 1920-as években, s azóta is ott van eredeti helyén, a Dalmady Győző utcában. Csá­szár Vitus halála után fia, István, majd mikor ő is el­hunyt, annak fia, András vet­te át az üzletet. A fiatal unoka a mester- vizsga megszerzése után, 1978- ban fogott a műhely fejlesz­téséhez. Korszerű, szép ké­szítményekkel bővíti válasz­tékát, szívesen vállalja a ki- sebb-nagyobb javításokat is. Minta szerint — A nemes szőrméket a magas árak mellett nehéz beszerezni — mondotta. A nagykőrösiek inkább csak ol­csóbb birkabörből rendelnek női bundákat és bekecseket. A birkabekecseket télre, többnyire a fázós idősebb em­Tudós pedagógusok Elismerés városinkban Az 1981. évi Pest megyei pe­dagógiai pályázatra összesen 29 pályamunka érkezett be. Ezek közül 27 a kiadott megyei témákat dolgozta fel. A nem­régiben közzétett eredménylis­ta szerint 17 dolgozat érdemelt jutalmat. E 17 Alismeréshől ha. városunkba került, ami igen szép arány. Az iskola-iskolavezetés téma­kört feldolgozó pályamunkák kategóriájában második díjat kapott dr. Kovács Gábor, az Arany János Általános Iskola igazgatója, harmadik díjat pe­dig Deák György tanulmányi felügyelő. Az ismeretszerzés folyama­tát elemző dolgozatok kategó­riájában első díjas lett Tóth Tiborné, az Arany János Gim­názium leánykollégiuma veze­tőjének tanulmánya. Jutalomban részesült továb­bá dr. Makai Katalin művelő­dési osztályvezető és Deák György közös pályamunkája, valamint Tóth Tibor, a gimná­zium igazgatóhelyettesének két dolgozata. berek készíttették, eddig, ám most divatcikk lett a leányok ruhatárában is. — Vásárolják azután az asszonyok és leányok a kerek bárány-, róka-, nutria- és nyúlbőrből készült sapkákat, meg a díszesebb kivitelű „ta­tárka” és „usánka’ sapkákat. Férfisapkát is többfélét ké­szítek. Nagy divat azután a női kabátok szőrmével való díszítése. Űj szőrmegallérokat készítek a régi férfi- és női kabátokra. Sok, üzletben vá­sárolt bundát hoznak méretre való igazításra is. — Terjed a bőr és szőrme falvédők és faldíszek divatja is. Most például Nagykanizsá­ra készítünk minta szerint egy 150X250 centiméteres nagyságú báránybőr faldíszt, különböző színű szőrmedíszí­téssel. A környék lakói — Most sok a munka, de bizony a mi szakmánkban márciustól októberig nemigen háborgatnak a vásárlók. Ilyenkor azután előredolgo­zunk, divatsapkákat készí­tünk, összedolgozzuk a hulla­dék szőrmedarabokat. Az ér­tékes bundákat és más szőr­méket elfogadjuk molykárok­tól való megóvásra. És ilyen­kor jut idő egy kis zártkerti munkálkodásra is. A műhely fejlődését szép kis kirakat is hirdeti Császár András műhelyét a környék­beli városokból és községekből Is sokan felkeresik. K. L. Pécsi Eldikó estje Január 16-án, szombaton es­te 7 órakor kezdődik a Pódium zenés-irodalmi bérlet követke­ző előadása. Ezúttal Pécsi Ildi­kó érdemes művész mutatja be Szerelem című műsorát. Közreműködik Szentirmai Ákos zongoraművész. Előadás a nevelésről A Magyar Pedagógiai Tár­saság neveléslélektani szakosz­tálya legutóbbi ülésén Dr. Ko­vács Gábor, az Arany János Általános Iskola igazgatója tartott előadást az iskola ne­velő tevékenységéről és társa­dalmi kapcsolatairól. A be­számoló nagy érdeklődést vál­tott ki a szakemberek körében, akik közöt ott volt dr. Jóború Magda, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke és dr. Hor­váth Márton, a társaság főtit­kára. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Megnyílt a korcsolyapálya Iván Csaba országos helyezése Remek mérkőzésekkel, kifo­gástalan rendezésben Pécsett, a városi sportcsarnokban ren­dezték a XVII. téli úttörő­olimpia országos asztalitenisz- döntőjét. 4 kategóriában a 19 megye győztesei, a főváros 1— 3 helyezettjei és a rendező pécsiek legjobbjai 14 Stiga- asztalon vetélkedtek három napon keresztül a négy fős Pest megyei csapatnak két ceglédi, 1—1 abonyi és nagy­kőrösi tagja volt. A csapatversenyben a 4 fő a másik megyebeli hasonló korcsoportosokkal játszott. A mezőnyben sok jó csapat volt. A körmérkőzéses selejtezőben a Pest megyeiek a nógrádia­kat és a somogyiakat egyaránt 3-1-re legyőzték, a legjobb 16 közé jutottak. A 8 közé jutá­sért váratlanul 3-1-es veresé­get szenvedtek a Bács-Kiskun- megyeiektől. A körösi Iván Csaba 3 mérkőzéséből kettőt megnyert: értékes az orszá­gos serdülő ranglista 5. helye­zettje: a kaposvári Balázs el­leni győzelme. A IV. korcsoportos fiúk egyéni versenyében (24 indu­üerék a padlásán légi ke-cslk új divatéit A napokban a Homokoldalon jártam. Az Áchim András utcában arra lettem figyel­mes, hogy az egyik ház kis- ajtaján jólöltözött fiatal férfi egy kocsikereket gurít ki. A ház előtt piros autó állt, s agy csinos fiatalasszony felnyitot­ta az autó hátsó csomagtartó­ját és odatette a kereket. A műveletnél idős ember segéd­kezett, akiben Szűcs Ferenc bognármestert ismertem meg. A fiatalasszony azután oda­lépett a mesterhez, kezet fo­gott vele és elköszönt: — Isten vele, mester, nem is hiszi, mennyire örülök en­nek a keréknek... A szaícnlan Amikor elgördült az autó, csodálkozva kérdeztem, hogy tulajdonképpen mi is történt itt? Szűcs mester betessékelt a házba, és elmagyarázta a dolgot. — Ez a fiatal pár Pestről jött Kőrösre s mindenfelé ér­deklődött, hogy hol vehetne egy kocsikereket, és valaki hozzánk utasította. így jöttek el, s a fiatalasszony elmondot­ta, hogy egy társasházban, Bu­dán laknak. A többi lakóknál már nemcsak a vitrinben van meg a régi réz gyertyatartó, a kanócos olajmécs, a réz mozsár és kávédaráló, hanem az egyi­kük szalonjában, a mennyeze­ten vasvirágos kovácsolt csil­lár lóg, a másiknál apró dísz- tökökből kialakított villany­lámpa ég. ök sem akarnak el­maradni, hát kocsikerékre szándékoznak csillárt alakít­tatni ... Apró dézsa — Harminchat évig dolgoz­tam a szakmában — folytatta a mester —, de a nehéz mun­kában gyöngülni kezdtem és a hatvanas években felhagy­tam vele. A padlásunkon azon­ban még mindig van jó né­hány elkészült kocsikerék és egyéb kocsialkatrész, melyeket megmutattam a pestieknek, akik mindjárt kiválasztottak egy csézába szánt, jól kidol­gozott kereket. Nem is igen kérdezték az árát, és én nem akartam nagyra taksálni a ke­reket, így ötszáz forintot kér­tem érte... Hát ilyen a divat. Valame­lyik italbolt plafonján meg­láttak egy kocsikerékre sze­relt villanylámpát és kifica­modott ízléssel követik, hogy túltegyenek a többi lakón. Ravasz bognár A beszélgetés közben szét­tekintettem a szobában s a szekrényen felfedeztem Szűcs mester egykori remekeit. Az Esztarházy- és a parasztkocsik rajzait, a titkos csapolással készült fakalapácsot és a ket­tős fenekű apró dézsát. Majd kérésemre az idős mester az életéről mesélt. — Apám, Szűcs Mihály is neves bognármester volt. Tő­le tanultam a szakmát, és fel- szabadulásom után tudásomat több kocsigyárban tökéletesí­tettem. A kádármesterséget is megtanultam. A húszas­harmincas és negyvenes esz­tendőkben, évente száz kocsi famunkáját is elvégeztem. Munkámat megbecsülték. Ami­kor egy parasztkocsi famunká­jáért 30—35 pengőt fizettek, nekem megadták a 40 pengőt — A kocsi akkor jó és tar­tós, ha száraz fából csinálják. Nálam évekig száradt a fa, mert egyszerre 15 kocsi fát is megvettem. A körösi kocsik­nak általában jó híre volt. Ab­ban az időben 45 bognár- és 50 kovácsmester dolgozott váro­sunkban. De voltak silány „vásári” munkát készítő bog­nárok is. Fennmaradt a híre, hogy a vásáron valaki az ak­kor vett új kocsija saroglyájá- hoz hozzákötött egy tehenet, de amikor a kocsival elindul­tak, a tehén ottmaradt álló­helyben. A ravasz bognár ugyanis a saroglyába vaspál­cák helyett, befestett fűzfa­vesszőket rakott be, melyek kettétörtek, amikor a hozzájuk kötött tehénnel megindult a kocsi. Terem a jó bor Szűcs mester egyik szép ko­csiját az első nagykőrösi Arany-napokon is kiállította, és elismerő oklevéllel tüntet­ték ki. A 78 éves mester, kedves feleségével, békés öregségét éli. Már nem nagyon tudná­nak nagyobb távolságra gya­log járni, ezért tartanak egy szelíd, öreg lovat és nyáron kocsival járnak ki a zártkert­jükbe, ahol terem egy kis jó bor és a hízónak kukorica. Kopa László ló) Iván Csaba (Nk. Petőfi Ált. Isk.) a selejtezőben Tolna és Hajdú-Bihar megyei ellen­felét biztosan legyőzte és á 16-os táblára csoportelsőként került. Ezután pécsi ellenfelét 2-0-ra legyőzte, majd a fővá­rosi Sporethtől — az országos serdülő ranglista 4. helyezett­jétől — vereséget szenvedett és végül az előkelő ötödik he­lyen végzett. Ez a legjobb kö­rösi vonatkozású eredmény az asztalitenisz úttörő-olimpiákon eddig, s egyben most a leg­jobb Pest megyei helyezés is. A most 14 éves, tehetséges Iván Csaba 10 éves kora óta asztaliteniszezik, először a sportkedvelő családban, majd a Kinizsiben is. Téli szabadtéri sport A hidegre fordult időjárás­ban a téli sportnak csak a leg­lelkesebb hívei hódoltak. A Városgazdálkodási Vállalat kedveskedik a város lakossá­gának: megnyitották a strand­fürdő területén a korcsolya­pályát. A VGV sok anyagi és társadalmi munkát áldozott ezért a 2400 négyzetméter fe­lületű, 20 cm vastag biztonsá­gos jégért. A Csónakázó-tó téli „törzs­vendégei” az ottani természe­tes — de még nem eléggé biz­tonságos — jégen korcsolyáz­tak, sőt két alkalmi hokicsa­pat kergette a korongot. Mai sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 18 óra: a Volán Kupa csapatverseny 2. játék­napja (DÉMÁSZ, Könyvkötő Szövetkezet, Kinizsi nők). Sakk Művelődési központ, 17.30: a városi egyéni bajnokság 1. fordulója. S. Z. Moziműsor Indiánkaland Ontarlóban. Színes, szinkronizált román— francia kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) (Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Nuki majom kalandjai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ifjú­sági film, fél 4-kor. Napfény a jégen. Színes, ze­nés magyar filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Tű­zijáték. Bajor-bérlet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom