Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

Kaszárnyád korszerű nagyüzem Másodpercenként egy fényes© Huszanüf év ferfénelem Korszerű automata gépek végzik a legmunkaigényesebb műveleteket is. Képünkön a fénycsövek tokozását, azaz csoma­golását készítik. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM 1982. JANUÁR 13., SZERDA A környezetre nem veszélyes Le kell mosni az élomport Negyedszázad nem nagy időszak, azonban, ha végigkí­sérjük az Egyesült Izzó váci gyárának történetét, láthatjuk, hogy nem csupán az indulás volt nehéz, hanem a teljes időszak a maga feladataival, buktatóival, termékváltásai­val. 1 Százan a gyárért A gyár története akkor kez­dődött, amikor az 1956-os el­lenforradalom után, a párt-és kormányprogramnak megfele­lően, a Honvédedmá Miniszté­rium néhány objektumot az iparnak adott át. Az Egyesült Izzó 1957 január elsején vet­te át a jelenlegi gyártelepet, mely akkor 16 holdon terült el és a honvédség műszaki lak­tanyája, műszaki javító üzeme volt. Először az üvegdarabo­ló üzem kezdte meg a műkö­dését, majd később a bakelit- gyártás kezdődött el. A kezdeti körülmények rendkívül rosszak voltak — nem volt fűtés, hiányoztak az öltözők, a tisztálkodás feltéte­lei. Azonban az alig száz főt kitevő csapat; lelkesen kezdett a munkához. A derekukon át­csavart pokrócokban dolgoz­tak a vágógépeken. Ebben az időben olyan munkáskollektí­vát sikerült összekovácsolni, amely nem ismert lehetetlent annak érdekében, hogy a kis üzemet gyárrá fejlessze. A Politikai Bizottság hatá­rozata alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium utasí­tást adott 1957 nyarán az Egyesült Izzónak a televíziós képcsőgyártás tömegméretek­ben történő megoldására. Ez az utasítás a váci gyár fejlődését alapvetően meghatározta. A tervezés még 1957 őszén megkezdődött. Az ország ak­Kiskorában az emberfia el­sősorban mozdonyvezető vagy kalauz szeretne lenni. Aztán ahogy nő, úgy változik az érdeklődése. Esztergályos, vil­lanyszerelő vagy orvos válik belőle. , — Aki felnőttként kerül a vasúthoz, azt a gyerekkori vágy hajtja ide? — A váci Esze Tamás vonatkísérő bri­gád vezetőjét, Podonyi Imrét kérdeztük. — Ha nem is a gyerekkori vágy hozza a vasúthoz az em­bert — mondja a brigádveze­tő —, de az biztos, hogy köz­vetlenül a háború' után nem volt sok választási lehetőség. Én ezt választottam és így ke­rültem a MÁV-hoz, idestova több mint 35 évvel ezelőtt. Kézifékesként kezdtem, ma vonatvezető vagyok. Brigá­dunk 1970 január elején ala­kult — öten voltunk akkor. Ma már tízen tartozunk ösz- sze. Egyéb okok miatt a kez­dőcsapatból én maradtam meg hírmondónak. Brigádtársaim túlnyomó többsége fiatalem­ber, de a legfiatalabb is leg­alább öt éve a vasútnál van. A pálya vonzása — A vasút szinte szétsza­kítja a családot, a közösséget? — A kívülállónak lehetnek ilyen benyomásai. Az biztos, hogy jó családi háttér nélkül senki nem tudná csinálni, ezért sajátos életmódot élünk. De a brigádot is az összetar­tozás és a barátság érzése hozta össze. Egyébként a szolgálati útjainkon minden­kori helyzete nem engedte meg a nyugati licenc vásárlá­sát, ezért az Izzó saját szak­embergárdájára támaszkodha­tott. Ebből adódott, hogy mi­közben a rajzasztalon a tech­nológiai igényeknek megfele­lően még a gépek konstruk­cióján dolgoztaid, a gépgyár­ban már el ás kezdték ezek gyártását. A tervezés megkez­désétől számított két éven be­lül elkészült az első televíziós képcső. 1960-ban ötvenezer da­rab készült, 1965-ben ennek a hatszorosa. Ekkor már ezer dolgozó, 73 szocialista brigád tartozik az üzem állományába. Az első képcső A tv-képcsőgyártással pár­huzamosan újabb alkatrész- gyártó üzemek települtek Vác- ra. A spirálgyártás, a dumet- gyártás a hozzá tartozó huzai- nikkelezővel. Mindezekkel pár­huzamosan felépült az üveg­gyárban egy 35 négyzetméte­res kemence, a hozzá tartozó nap találkozunk — egy-egy intés vagy mondat erejéig. Évente 3—4 alkalommal ösz- szejövünk. A nagy beszélgeté­seken családtagjaink is részt vesznek. Érthető ez, hiszen távolléti Időben olykor 300 óránál is többet, „tengelyen’ pedig 250 órát is teljesítünk. — Milyen célokat tűztek maguk elé? — A vonatvezetőnek és a jegykezelőnek több forgalmi és kereskedelmi szabályzatból és sok szakmai utasításból kell vizsgáznia. Ezenkívül is­mernie kell az útvonalakat is, hiszen a vonalismereti igazol­ványt csak úgy kaphatja meg, ha úgy ismeri a vasút egy-egv vonalát, mint a tenyerét. Egyébként csak oda „vihet­jük” a szerelvényt, ahová ér­vényes az igazolványunk. Ezért nagy hangsúlyt fekte­tünk a továbbképzések ered­ményes teljesítésére. A húsz­pontos vállalásunkat tavaly is teljesítettük és az idén is tel­jesítjük. A késések esetén a menet­rendi pontosságot igyekszünk minél előbb helyreállítani. Az új vonal- és biztosító beren­dezések kezelését tökéletesen elsajátítjuk. Az anyag-, ener­giatakarékosság terén a túl­fűtést és az indokolatlan vi­lágítást megszüntetjük, ter­húzósorral. 1972-ben. követke­zeit be a fordulat éve, amikor a gazdaságtalanná vált kép­csőgyártás helyére a törpelám- pagyártást és a fénycsőgyár- tásit Vácra telepítették. Azon­ban az időközben bekövetke­zett nagyvállalati profiltisztí­tás során a törpelámpagyár- tás más üzembe került A vá­ci gyár az ország fénycsőgyár­tó bázisa lett. Világszínvonal Napjainkban fejeződött be az a nagyméretű beruházás, amely lehetővé tette a világ- színvonalon álló technika al­kalmazását. Az egyre élesedő konkurren- ciaharcot vállalni kell és a megszerzett pozíciókat a vi­lágpiacon a termékek minősé­gével kell megtartani. Ezt biz­tosítja a Velló üveggyár kor­szerű technikája, valamint a a japán—magyar kooperáció­ban kifejlesztett fénycsőgyártó berendezés, melyről másod­percenként kerül le egy fény­cső. A gyár technikai fejlesztését nyomon követték a szociális létesítmények is. Megtalálható az üzemben az orvosi rendelő, a fogászati, a nőgyógyászati szakrendelés, a terhestanács­adás. A több mint tízezer kötetet számláló üzemi könyvtár, a kultúrterem, klubhelyiségek és a fedett tornaterem várja a dolgozókat. Az érthető jubileumi meg- illetődés csak egy pillanatra állít meg bennünket és a visz- szatsddntés sem minden tanú­ság nélkül való. A 25 éves ju­bileum nemcsak ünnepet je­lent a gyár dolgozóinak, ha­nem erőpróbát, amely egy új fejlődési szakasz sokat ígérő kezdete is. mészetesen nem a kulturált utazási körülmények rovásá­ra. Segítjük a jegyvizsgéló ta­nulók elméleti-gyakorlati ki­képzését. Teljességgel igyek­szünk betartani a munkavé­delmi előírásokat. Tanulás, művelődés dolgában sem tét­lenkedünk. Az új utasításo­kat, menetrendeket és egyéb segédleteket állandóan javíta­ni és módosítani kell, amiből természetesen mindannyian autodidakta módon fejlesztjük tudásunkat. A brigád eddig részt vett több szakmai Ki mit tud ve­télkedőn, ahol az egyik 'a- gunk a döntőben a 3. helye­zést érte el. Ezenkívül me­gyei irodalmi brigádvetélke­dőn is eredményesen szerepel­tünk még a döntőben is. Minden út más Mindenkinek van valami­lyen társadalmi vagy szerve­zeti funkciója. Patronáljuk a deákvári Petőfi iskola Olim­pia raját az 5. osztálytól a 9. osztály befejezéséig. Szervez­tünk nagy (országjáró) ki­rándulásokat, múzeumlátoga­tásokat és elvittük őket a Planetáriumba is. Rendeztünk részükre úttörő szellemi ve­télkedőt és zenés, zsúros tea­délutánt. Brigádtagjaink segítését Téglaházpusztán, a város északi határában néhány idő­rongálta ház áll. Amolyan kis településféle, melynek, közvet­len tőszomszédságában a kos- di Lenin Tsz nem éppen ren­dezett környezetű néhány gaz­dasági épülete található. A kör­nyék lakói a nyár óta amiatt nyugtalankodnak, hogy észre sem veszik, lerakódik valami­féle mérgező anyag a szerveze­tükben. összeszednek valami betegséget, anélkül, hogy tud­nák, mitől mi bajuk van. A termelőszövetkezet és a nőtin- csi hl aszály völgye Mgtsz gaz­dasági társulásként ugyanis Budapestről ideszállított gép­kocsi-akkumulátorok bontását, ezekből ólom kiszerelését és szállítását kezdte el a nyár vé­gén. Halmokban állnak a ki­szerelt roncsok, lehangoló a kép, s ez nemcsak a közvetlen környék, hanem még Deákvár lakosságát is nyugtalanítja. Érthető, hogy a váci lakos­ság előreláthatólag hosszú ideig érzékenyen reagál majd min­den jelenségre, amelyről úgy véli: ártalmas a környezetre, mivel az elmúlt években bő­ségesen volt része az ipari ár­talmakban. Ezek annyira fog­lalkoztatták, hogy a dolgokat megnevezni felsorolni szinte fölösleges is. Akik terhelő bi­zonyítékokat akarnak szerezni, nem ismernek lehetetlent. Érzékeny pont Hamar megtudták hát, hogy az itt dolgozók munkafegyel­me és napi teljesítménye eny­hén szólva eltörpül a más munkahelyek dolgozóinak tel" jesítményéhez képest, s itt a munkaidő betartása, a techno­lógiai fegyelem sem tükröz következetességet. Olyannyira, hogy az emberek még magukra sem vigyáznak eléggé. Hogy várhatunk tehát tőlük óvatos­ságot, körültekintő biztonsági intézkedéseket — kérdezték sokan —, ha ilyen a helyzet? Az ólom viszont drága nyers­anyag. A társulásnak bizonyá­ra jó üzlet, hogy naponta for­dulnak a MÉH teherautói, hoz­sem veszítjük szem elől: volt akinek a háza tetőszerkezetét újítottuk fel, másnak a beto­nozásban segítettünk. — Nehéznek látszik a hiva­tásuk. — A gyárakban például reggel hattól délután kettőig dolgoznak. Tízen vagyunk, tízféle beosztásban élünk, éj­jel-nappal, vasárnap, ünnep­nap. De a szolgálati idő 16 óránál nem lehet több. Morál — Az utasok feledékenyek? — Igen. 1948-ban 15 ezer forintot felejtettek a vonaton. Ez akkor szép summa voll. De volt, aki méregdrága fotó­masináját hagyta a kocsiban. Leadtuk. Rájöttünk, hogy ne­héz becsületesnek lenni, de nagyon jó, ha az ember nyu­godtan aludhat. — Mit tartanak szépnek a munkájukban? — Változatos. Bár sokszor ugyanazt a szakaszt járjuk mégsincs két egyforma út, szolgálat. Jó emberismeret kell. Az sem utolsó szempont, hogy ez a munka korkedvez­ményes, amire a fiatalok nem gondolnak, ezért én hét évvel korábban, ötvenhárom éves koromban, hamarosan nyugdí­jas leszek. László Gyula va a munkát, s innen exportra 1 továbbítják az elhasznált ak­kumulátorok tartalmát. Nem lévén a téma szakemberei, csu­pán azt tehettük meg, hogy mindezt jelentettük a KÖJÁL váci városi és járási kirendelt­ségének. A vizsgálat annak rendje és módja szerint befejeződött, s amit erről dr. Kőhalmi Mar­git főorvcsnő mond, egy kissé meglepő. A gazdasági társaság ugyanis minden külön bejelen­tés nélkül kezdte meg itt a munkát, még mielőtt meg lehe­tett volna állapítani, hogy az adott feltételek között valóban veszélytelen az itt folyó mun­ka akár a környezetre, akár az itt dolgozók egészségére. A környezetre szerencsére nem veszélyes — állapíthatták meg a későbbi vizsgálat során, mert az ide szállított dobozok tar­talma már olyan, hogy savha­tástól nem kell tartani. Mitől tartsunk? — Az ott dolgozók egész­sége károsodhat, ha nem tart­ják be az egészségügyi előírá­sokat. Ügynevezett fekete-fe­hér öltözők létesítését írtuk elő, különleges tisztálkodási módokat ajánlottunk — közöl­te a doktornő, s hozzátette, hogy a szociális létesítmény tervének elkészítését is meg­ígérték, bár félő, hogy az sem készül el határidőre. Ha nem, akkor milyen szankciókat alkalmaznak? Erre már meglehetősen ta­nácstalan a válasz, mert a KÖJÁL-t sokan az akadékos- kodók testületének tekintik, nem segítő, tanácsadó partner­nek. Pedig annak kellene. Élő lelkiismeretnek akkor is, mi­kor egyesek a gazdasági érde­kekre hivatkoznak. Ezek va­lóban fontosak, de nem az em­berek egészségének a rovására. — Kaphatnak-e az itt dol­gozók ólommérgezést? Hosszú idő kell ahhoz, hogy a szervezetben kialakuljon az akut mérgezés. — De kialakulhat? Szigorú óvatosság mellett el­kerülhető. Fogyasztani kell a védőitalt, étkezéskor és mun­kaidő után le kell mosni az ólomport, munka közben kesz­tyűt kell viselni. Ezek a leg­A Magyar Televízió egyik — népes — stábja látogatott a napokban Vácra. A 14 tagú munkacsoport Váci György könyvkötő műhelyében készí­tett színes felvételeket a ja­nuár végi Életet az éveknek című műsorhoz. Knoll István főrendező el­ismeréssel nyilatkozott a szí­nes kötésű könyvek sokaságé- j ról. Megörökítették a testes könyvóriások mellett a szelle­fontosabbak. A KÖJÁL-hatá- rozathozatal útján kiróhat öt- . venezer forint bírságot, ha az előírásokat nem teljesítik idő- . re. Az ilyesmi azonban ritkán történik meg. Értem, ha a dok­tornő nem is mondja, valaki mindig pártját fogja a sza­bálytalankodóknak. Vác, Alsó utca A saroktól harmadik vako­latlan ház — igazítanak el az utcabeliek. Egy magánház föld­szinti, parketiázaLan félkész lakószobája az igazgatói iroda, két székkel és egy szekrénnyel berendezve. Itt fogad Janzer Prigyes, a rendkívül vegyes profilú gazdasági társulás igaz. gatója, aki elismeri, hogy nem a legfegyelmézettebb emberek­kel kell dolgoznia, s közben kiderül; jogilag később lett társulás a társulás, mint ahogy a munkát elkezdték, s még ma is sok kérdés rendezetlen. Azt sem tudja biztosan, hogy med­dig folytatják ott azt a mun­kát, ami szerinte a környezet­re nem ártalmas mert szabad­téren bontanak, s valóban nem tapasztalható a savhatás. Az emberek közül a legfe­gyelmezetlenebbeket már ed­dig is elküldték, s ezután még szigorúbb intézkedések során védőruhát, védőöltözetet kap- < nak. A KÖJÁL-elöírásokat is tel­jesítik, csak még nem készül­tek el a tervek. Igen, tudja 6 is, hogy ez lett voína az első ’ " lépés, aztán az engedély, a fel­tételek megteremtését követ­hette volna a munka. De nem így alakult. Egyébként vonzó kereseti forrásról van szó, a 8—9 ezer forintos kereset sem ritka napi hatórás munkával. A 120 tagú vállalkozás mun­katársai közül rendszerint 10- en, 15-en dolgoznak ott, s az augusztus óta folyó termelés árbevételi eredménye előre láthatólag 1 millió forint lesz. Frissen alakult vállalkozás a gazda, sokféle tervet szeret­nének megvalósítani. 1982-re egyéb munkáikkal együtt 35 millió forintos árbe­vételt, 6 milliós nyereséget terveznek. Jól akarják szolgál­ni a város infrastruktúrájának fejlesztését. Kovács T. István mes megoldású minikönyv tá­rolót. Január 18-án a váci műve­lődési központ előcsarnokában megnyílik Váci György itt­honi kiállítása. A felvett anyag pedig január 26-án ke­rül képernyőre, az Életet az éveknek című műsorban. P. R. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Papp László A világ legkorszerűbb fénycsőgyártó sora a Váci Izzóban, amely japán—magyar együttműködéssel készült. A szerző felvételei irigtósaplé Tizen, tízféle beosztásban 14 tagú stáb a televíziótól Január 26-án közvetítik Minikönyvek és Uönyvóriások Papp László felvéteV

Next

/
Oldalképek
Tartalom