Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
2 1982. JANUAR i., HÉTFŐ xffláap Ekérő vélemények a provokatív intézkedésekről Az USA tudatosan élezi a feszültséget Az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei az elkövetkező két hétben, „közelebb kerülnek egymáshoz” a Lengyelország és Szovjetunió ellen elrendelt amerikai szankciók kérdésében — ennek a véleményének adott hangot Lawrence Eagleburger, az európai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár. Az amerikai politikus várakozásával ellentétes értelemben beszélt Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár: véleménye szerint nagyobb aggodalomra ad okot a világnak az esetleges gazdasági válság, mint a lengyelországi események. A The New York Times két interjú alapján közölt cikket Schmidt nézeteiről. A kancellár a nyilatkozatokban jelezte, hogy Bonn-nak nem áll szándékában csatlakozni a Lengyelország és a Szovjetunió ellen bejelentett amerikai tilalmi lépésekhez. Véleménye szerint a jelenlegi gazdasági visszaesés általános gazdasági világégéshez vezethet, ha földünk nem tanúsít kellő óvatosságot. Az El Pais című tekintélyes madridi lap lehetségesnek tartja, hogy Reagan amerikai elnök azért jelentette be a szovjetellenes szankciókat, mert tudatosan élezni akarja a nemzetközi feszültséget. A lap vasárnapi vezércikke szerint Reagan úgy véli, hogy a szakádékpoütika nem következetes alkalmazása, vagy idő előtti abbahagyása -fokozta országa utóbbi időkben bekövetkezett veszteségeit,, vereségeit, tehát fel akarja újítani ezt a politikát. Másik célja lehet Reagannak a szankciókkal politikájához vonzani, vagy pedig odaláncolni engedetlen európai szövetségeseit. Az ellenzéki uniópártok intézkedéseit, Hans-Jürgen Wischnewski, a kormányzó SPD elnökhelyettese viszont óvatoisságra és megfontoltságra intett. A Spiegel című magazinnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Bonnban és Washingtonban „ugyanúgy látják a problémát, csak a belőle levont következtetésben térnek el”. Az NSZK szerinte pragmatikusabb, mint az amerikaiak és „a Vatikánnal együtt úgy véli, hogy nem szabad megszakítani a párbeszédet Lengyelországgal”. Wischnewski arra is rámutatott, hogy az NSZK sokkal jobban rá van utalva a külkereskedelemre és a szocialista országokkal fennálló gazdasági kapcsolataira, mint az Egyesült Államok, ezért „érdekeltebb az enyhülési politikában”. Súlyos iraki veszteség Az iráni hadsereg egységei behatoltak a front nyugati részén fekvő iraki területekre és ellenőrzésük alá vonták a határmenti Nosszud város környékét, jelentette vasárnap az ÍRNA iráni hírügynökség. A jelentés szerint az irakiak hétszáz embert veszítettek a harcokban. A palesztinoknak joguk van önálló államra Cheysson kairói tárgyalásai Lengyelországi Elítélt sztrájkszervezák Súlyos börtönbüntetésre ítélték jogerősen azt az öt Szolidaritás-aktivistát, aki a szükségállapot rendelkezéseinek megszegésével okkupációs sztrájkot szervezett a katowi- cei kohóműben. Január 2-én a katowicei vajdasági bíróság gyorsított eljárással 3 és fél évtől 7 évig terjedő börtönre és pénzbüntetésre ítélte a Huta Katowicében kezdeményezett sztrájkakció szervezőit, akiket 2—4 évre eltiltottak a közügyek gyakorlásától is. A lengyel államügyészség sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint az óév utolsó és az új év első napjaiban tovább csökkent az államérdekek és az államigazgatási intézméAgent Ora ago A vietnami háborúban részt vett 230 amerikai katona Baltimore város szövetségi bíróságán keresetet nyújtott be az amerikai kormány ellen, amiért szándékosan eltitkolta a katonák elől az „Agent Orange” elnevezésű mérgező anyag veszélyességét az egészségre és az emberi életre. Ezt a szert a Pentagon nagymértékben alkalmazta Vietnamban. nyék ellen elkövetett bűntettek száma. Nem csökkentek viszont a köztörvényes bűntettek: elsősorban a betörések, rablások. A polgári és katonai ügyészségek 105 személy ellen indítottak gyorsított eljárást ilyen ügyekben. A betörők kihasználják azt a körülményt, hogy az országban a telefonok még mindig ki vannak kapcsolva, csak az utcai telefonfülkékből, illetve az utcai karhatalmi járőröktől lehet segítséget kérni. Claude Cheysson francia külügyminiszter, miután vasárnap Kairóban megbeszélést folytatott Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszterrel és Hoszni Mubarak elnökkel, sajtónyilatkozatában kijelentette: a közel-keleti békének a térség népeinek erőfeszítése révén, és nem nagyhatalmak egyezkedése útján kell létrejönnie. Mind a francia, mind pedig az egyiptomi fél hangsúlyozta, hogy a palesztinoknak joguk van önálló államra és síkraszálltak a PFSZ-nek a közel-keleti rendezésbe való mielőbbi bevonása mellett. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy mivel Francia- ország hivatalosan csak államokat ismer el. a Pí'SZ-t csak a palesztin harcosok szervezetének tekinti, ez azonban nem zárja ki azt, hogy bevonják a közel-keleti rendezési tárgyalásokba. Cheysson közölte továbbá, hogy változatlanul érvényben marad a De Gaulle elnök által 1967-ben Izraellel szemben elrendelt fegyvereladási embargó. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szombaton fogadta Charles Hernu francia hadügyminisztert, aki Cheysson külügyminiszterrel egyidejűleg tartózkodik Kairóban. A francia hadügyminiszter a tárgyalások után I közölte: megállapodás jött létDé'-libanoni ENSZ-crők elleni támadás Ismeretlenek fegyveres Egy fegyveres csoport vasárnapra virradóra megtámadta Dél-Libanonban az ENSZ-békefenntartó erők (UNIFIL) ghanai egységét. Az ismeretlen fegyveresek egy ghanai katonát megöltek, egy másikat súlyosan megsebesítettek. A fegyveres akció akkor történt, amikor az UNIFIL által ellenőrzött terület középső körzetében a ghanai kontingens új állásba vonultatta fel katonáit. 1978. óta, azaz az ENSZ-békefenntartó erők délTovábbi titkos iá. gyslásck a két ország között Amerikai támaszpont Kínában Az Egyesült Államok a múlt év nyara óta a katonai felderítés és távközlés céljait szolgáló haditámaszpontot üzemeltet a Kína nyugati részén elterülő Hszincsiang-V jgur autonóm területen, a Lop-Nor tó közelében — jelentette vasárnap tokiói kormányforrásokra hivatkozva a legnagyobb japán, napilap, a Jo- mluri Simbun. A japán kormány az erre vonatkozó értesüléseit egy harmadik országon keresztül, nem hivatalos diplomáciai csatornákon szerezte. A kabinet és a Nemzetvédelmi Hivatal (hadügyminisztérium) szerint a szovjetellenes tevékenységet folytató katonai bázis berendezéseit amerikai műszaki személyzet üzemelteti Miközben Kína tavaly augusztusban megcáfolta egy amerikai hírügynökség ezzel kapcsolatos jelentését, a kínai hatóságok a japán fél kérdésére reagálva nem voltak hajlandók sem cáfolni, sem pedig megerősíteni a támaszpont létezését. Ugyancsak japán kormányköröktől származik az a másik értesülés is, amely szerint — mint a Jomiuri Simbun jelenti — az Egyesült Államok és Kína titkos tárgyalásokat folytat a Sárga-tenger partján fekvő Liaotung-iélszi- geti Talien kikötő esetleges amerikai katonai felhasználásáról. Állítólag azt tervezik, hogy a csendes-óceáni hetedik amerikai hadiflotta egységei itt vételeznének élelmiszert és vizet. ★ Kína 1981-ben technológiai áttörést hajtott végre a hadászati és harcászati rakéták fejlesztésében — jelentette be a kínai hadügyminisztérium szóvivője. Hozzátéve, hogy a fejlődés állandó azóta, hogy Kína 1966. október 27-én először próbált ki nukleáris töltet hordozására alkalmas rakétát. A szóvivő bejeléntette. hogy 1981-ben korszerűsítettek egy kísérleti célokat szolgáló nehézvizes reaktort és „az ország teljesítőképességének, technológiai adottságainak, valamint a hadsereg harci módszereinek figyelembevételével” fejlesztési tervet dolgoztak ki. libanoni állomásoztatásának kezdete óta 71 „kéksisakos” esett a különböző fegyveres támadások áldozatául. re, hogy Franciaország elad Egyiptomnak néhányat a legkorszerűbb Mirage—2000 harci repülőgépből. Egyiptom ezenkívül többek közt tengeralattjárókat, torpedónaszádokat, 530 levegő-levegő rakétát és lézervezérlésű „Durandal” bombákat kért Franciaországtól, amely az elmúlt évben az Egyesült Államok után Egyiptom legnagyobb fegyverszállítója lett Megadásra szólították fel a politikusokat A ghanai puccs Négy nappal a ghanai katonai hatalomátvétel után még vasárnap is voltak szórványos lövöldözések Accrában, ennek* ellenére a hatalomátvétel nyugodtabb körülmények között zajlott le, mint 1979-ben, vélik londoni diplomáciai körökben. Az AFP loméi tudósítója ugyanakkor megbízható forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a csütörtöki hatalomátvétel számos halálos áldozatot követelt, mert a Limann elnököt megbuktató erőkkel szemben erős ellenállást fejtettek ki a hadsereg egyes egységei. Ugyanezen források szerint a kijárási, tilalom és az ország határainak lezárása ellenére sikerült a megbuktatott rendszer mintegy húsz neves személyiségének a szomszédos országokba szöknie. Ghánában ideiglenes katonai tanács vette át a hatalmat, az alkotmányt felfüggesztette, a parlamentet és a konzultaNemzetbizlonsági tanács Bangladesien Nőtt a hadsereg Abdusz Szatlar bangladesi elnök tíztagú nemzetbiztonsági tanácsot nevezett ki vasárnap. Hírügynökségi értékelések szerint ezzel engedményt teát Ersad tábornok, hadsereg* főparancsnok követelésének, hogy biztosítsanak nagyobb szerepet az ország vezetésében a katonáknak. Az elnök mellett a tanács tagja lett a három haderőnem parancsnoka, az alelnök, , a miniszterelnök, valamint a belügyminiszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter. A nemzetbiztonsági tanács feladata, hogy együttműködjék a kormánnyal a külpolitikát, a nemzetgazdaságot és a belső rendet és biztonságot érintő tevékenységben. . A kormányon levő Nacionalista Párt vezetői közül többen szemére vetették Abdusz Szat- tar elnöknek, hogy aláássa a parlament szuverenitását, amikor enged a katonák nyomásának. A legnagyobb ellenzéki párt — amely a hetvenes évek elején Banglades függetlenségét kiharcolta Pakisztántól —, az Awami Liga tiltakozott az ellen, hogy a hadseregnek lehetővé tegyék az ország ügyeinek közvetlen intézését. tív szerepet játszó államtanácsot feloszlatta, törvényen kívül helyezte az eddigi hat legális politikai pártot, és Hil- la Liman volt államfőt, valamint a teljes kabinetet elbocsátotta állásából — jelentette be szombat esti rádióbeszédében Jerry Rawlings repülőszázados, aki Ghánában december 31-én puccsal távolította el az ország eddigi vezetését. Rawlings mindössze 15 perces beszédében kijelentette: Ghana tiszteletben tartja az előző vezetés kötötte szerződéseket és egyezményeket, továbbá j útkapcsolatokat kíván ápolni a aromszédos országokkal. Az ország az el nem kötelezettség útjára lép, de tagja marad a nemzetközösségi nek. Ghánában a polgári kormányzást felváltó új katonai vezetés megadásra szólította fel az országot eddig vezető politikusokat — jelentette hétfőn az accrai rádió. A rádió az elefántcsontparti Abidjanban lehallgatott adásában a politikusokat —, köztük Joseph De Graft-Johnson miniszterelnök-helyettest, a kormány tagjait és a hatalmon levő Országos Néppárt (PNP) vezető tisztségviselőit — „saját biztonságuk” érdekében szólította fel arra, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a rendőri szerveknél. Líbia vasárnap nyilatkozatban üdvözölte a ghanai katonai hatalomátvételt. Eredménytelen a nyomozás Olaszországban továbbra is teljes erőbevetéssel (igaz, mindeddig eredménytelenül) folyik a nyomozás az elrabolt amerikai dandártábornok után. Képünkön: két személyt motoznak a rendőrök a veronai pályaudvaron. HÁTTÉR A GOLAN-FENNSÍK ÉS IZRAEL RÖVIDESEN LEJÁR az a határidő, amelyet még az óév decemberében az ENSZ Biztonsági Tanácsa Izraelnek adott, hogy változtassa meg döntését a Golan-fennsík bekebelezéséről. Mint emlékezetes, a Golan-fennsík Szíria része, s Izrael az 1967-es háború során hatolt be erre a területre. Ez a mintegy 700 négyzetkilométernyi, túlnyomóan vulkánikus talajú vidék már az 1967-es háború előtt is nagy szerepet játszott a Tel Aviv-i uralkodó körük katonai terveiben. Elragddását Szíriától az egyik elérendő feladatnak jelölték ki. A fennsík uralja ugyanis a környező területet és egyaránt határos Izraellel, Jordániával és Libanonnal, ezért az izraeli vezérkar szerint „ideálisan alkalmas” hadműveletek kiindulópontjául. Ez magyarázatot szolgáltat arra, hogy az 1967-es háború után Tel Aviv miért ragaszkodott annyira ahhoz, hogy a fennsíknak azt a részét, amelyet csapatai meghódítottak, minden ENSZ-határozat ellenére birtokában tartsa. Az 1973-as háború annyiban változtatott a helyzeten, hogy 1974-ben aláírták az úgynevezett Szíriái—izraeli csapatszétválasztási egyezményt. Ez a megállapodás szíriai területen egy fegyvermentes övezetet hozott létre, amely a Hermon-hegy- ségtől a jordániai határig terjed a Golan-fennsík alatt. Ezt a 700 négyzetkilométernyi magasföldet ugyanis \ az izraeli csapatok teljesen megszállták az 1973-as háború során. A csapat-szétválasztási egyezmény intézkedett arról is, hogy a fegyvermentes övezet mindkét — mind a szíriai, mind az izraeli — oldalán két különleges zónát létesítsenek. Az egyik szélessége hat, a másiké pedig kilenc mérföld (azaz 10, illetve 15 kilométer). A megállapodás szigorúan előírja, hogy milyen fegyverzetből mennyi tartható ezekben a különleges övezetekben, mind a szíriai, mind pedig az izraeli oldalon. Az egyezmény megtartásáról az ENSZ odavezényelt békefenntartó erői gondoskodnak. Izrael, amely az általa megszállva tartott Szíriától elragadott Golan-fennsíkon két övezetet tart birtokában, amelyek mélysége 25 kilométer, decemberben olyan döntést hozott, hogy egyszerűen bekebelezi az egész magasföldet az ENSZ-erők által ellenőrzött különleges zónákkal együtt. A TEL AVIV-I parlament, amikor ezt a határozatát meghozta, egyszerre szegett meg több érvényes, nemzetközi jogi normát. Egyrészt az izraeli parlamentnek nincs semmiféle jogköre ahhoz, hogy szíriai területeket nyilvánítson Izrael részének. Annál kevésbé, mivel azok izraeli megszállásának időleges jellegét maga Tel Aviv ismerte el azzal 1974-ben, hogy aláírta a fent ismertetett csapatszétválasztási egyezmé””*! T*»Mt most. amikor a bekebelezésről szóló döntést meghozták, tulajdonképpen saját államuk szerződéses kötelezettségvállalását is megszegték! Túl ezen az izraeli bekebelezési határozat ellentétes az ENSZ 242-es és 338-as határozatával, amelyeken az eddigi közel-keleti békerendezési erőfeszítések alapultak. Jellemző egyébként, hogy még az egyiptomi—izraeli—amerikai alkudozások — amelyek a Camp David-i különbékéhez vezettek — erre a két ENSZ-hátározatra hivatkoztak. Vagyis, amikor Izrael egyszerűen megpróbálta most annekíálni a Golan-fennsíkot, szembekerült az Egyesült Államok . által szorgalmazott rendezési kísérletekkel is. Ez magyarázza azt, hegy Washington miért fogadta oly nagy dühvei a Reagan-kor- mányzattal előzetesen nem egyeztetett egyoldalú izraeli lépést, s miért szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Tel Aviv-i bekebelezési határozat törvénytelenségét és érvénytelenségét kimondó döntést. Nagy felháborodással fogadta az izraeli parlament törvénytelen bejelentését a Golan-fennsík mintegy 15 ezer főnyi arab lakossága. Ezek az emberek, akiket szoros etnikai, vallási és családi kötelékek fűznek szülőföldjükhöz, ahonnan az izraeli agresszió elszakította őket, elszánt küzdelmet folytattak 1967 óta, hogy a terület visz- szatérhes?an avsiaorszáoykhor. Szíriához. Izraelből viszont hatezer telepes érkezett e megszállás alatti magasföldre, s ott 28 faluszerű, katonailag megerősített települést létesített. Izrael így akarja megváltoztatni a vidék néprajzi arculatát, hogy „jogot formálhasson” majd a későbbi rendezésekről szóló tárgyalások során a megszállás tartósítására. Ezt a manőverezést készítette elő az is, hogy a Go- lan-fennsík arab lakosait az „izraeli kisebbségeket” megil- tlető személyi igazolványokkal próbálták ellátni. Az arab lakosság azonban megtagadta az igazolványok átvételét. Erre következett be — Tel Aviv-i magyarázat szerint — a „logikus válaszlépés”: az izraeli parlament bekebelezési határozata. Ezek után — folytatódik a jelentés — az araboknak a Golan-fennsíkon, mivel „jogi helyzetük” megváltozott, át kell venniük az új igazolványokat, s bele kell olvadniuk Izrael arab népességébe... WASHINGTON, amely első haragjában felfüggesztette az Izraellel néhány héttel azelőtt kötött új katonai együttműködési szerződést, azóta már minden különösebb feltűnés nélkül ismét érvényessé tette előírásait. Megfigyelők ezeK után joggal számítanak arra, hogy amikor majd a Biztonsági Tanácsban sor kerül arra, hogy az Izrel elleni szankciókra szavazzanak, Washington már megakadályozza ezt valamilyen ürüggyel Minden-? esetre tény az, hogy még a Biztonsági Tanács ülése előtt sürgősen Washingtonba ren* delték tanácskozásra az Egyesült Államok izraeli és egyiptomi nagyköveteit... Árkus István v