Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

KTurnap 1982. JANUAR 12., KEDD FÓKUSZ AMURT VONAKODNAK Vajon mit szólnának Wa shingtonban vagy akár­melyik nyugati fővárosban, ha deklaráltan azzal a céllal ül­nének össze tanácskozásra a Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei, hogy megvitassák valamelyik NA- TO-tagállam belpolitikai fej' leményeit és abból a világ- helyzetet befolyásoló, külpo­litikai következtetéseket von­janak le? Nem zsurnalisztikái fordu­lat, hanem a teljes igazság, ha kijelentjük, hogy az Atlanti Szövetség brüsszeli főhadiszál­lásán most ezt történt. Annyira ez, hogy a szövetség történetében most először ül­tek össze olyan rendkívüli ülésre a külügyminiszterek, amely teljesen eltér a szoká­sos tavaszi vagy téli NATO- ülésszaktól. Nincs másról szó, mint arról, hogy Washington a lengyel nemzet súlyos problé­máit elképesztő cinizmussal kizárólag olyan szempontból mérlegeli, miként használhat­ná fel ezt a kétségtelenül ne­héz időszakot a szocialista or­szágok, elsősorban a Szovjet­unió — és persze a népi Len­gyelország — ellen. Haig amerikai külügymi­niszter és egykori NATO-fő- parancsnok azért utazott a bel­ga fővárosba, hogy az ott ho­zandó határozat „minél kemé­nyebb” legyen. Több okból nem volt könnyű dolga. ' Bár a nyugat-európai szö­vetségesek kisebb-nagyobb mértékben egyetértenek a Szovjetunió „elítélését” célzó amerikai szándékkal, koránt sincs egység a szovjet- és len­gyelellenes szankciók ügyében. A legfontosabb nyugat-eu­rópai szövetséges, az NSZK álláspontját ismét megerősí­tette az Egyesült Államokból most hazatért kancellár New York-i nyilatkozata. Ebben utalt arra, mit jelent Bonn-nak a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal folytatott ke­reskedelem egy gazdaságilag amúgy is nehéz időszakban, amikor a munkanélküliség az ország egyik fenyegető rémé­vé lépett elő. Schmidt megis­mételte : megpróbálta ráven­ni Reagant, hogy mielőbb ta­lálkozzék Brezsnyevvel és ki­jelentette: személyes tapaszta­lata (és ezzel a Brezsnyevvel, valamint Honeckerrel történt emlékezetes találkozására cél­zott), hogy „a személyes ésúcs- diplomácia rendkívül hasznos­nak bizonyulhat”. Még — az általában a wa­shingtoni véleményt vissz­hangzó Thatcher asszony kör­nyezetében is úgy tudják, hogy London véleménye „a konkrét lépések vonatkozásában” eltér a reagani vonaltól. Ez az el­térés azonban eltörpül az új görög kabinet közismert állás­pontjához képest. Brüsszeli utazása előtt adott nyilatkoza­tában a görög külügyminisz­ter azt találta szükségesnek hangsúlyozni, hogy „Lengyel- országban semmiféle külföldi beavatkozás nem történt”. A 16 pontos határozat, arae- ■** lvet elfogadtak, jól tük­rözi. hogy a NATO nyugat- eurónai tagállamai mennyire vonakodnak attól, hogy konk­rét tettekkel sorakozzanak fel az amerikai szankciókhoz. Ezért az szavakban kifeiezett támogatás mellett a közös lé­péseket ismét csak elnapol­ták ... Szovjet—tlengyel megbeszélések Moszkvában t Szilárd szövetségben, barátságban Tárgyalásokat folytatott hét­főn Moszkvában Andrej Gro­miko szovjet és Józef Czyrek lengyel külügyminiszter. A szovjet—lengyel tárgya­lások központjában a két or­szág kapcsolatai, a nemzetkö­zi helyzet egyes kérdései áll­tak, s szó volt a Lengyelország belügyeibe történő beavatko­zási kísérletekről. A két mi­niszter határozottan elítélte az Egyesült Államok és egyes más NATO-országok- beavat­kozási kísérleteit, megálla­pítva: azok durván megsértik az ENSZ alapokmányát és a helsinki záróokmányban fog­lalt elveket. A kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztésének távlatairól szólva a két miniszter meg­állapította: e kapcsolatok fej­lődésének alapja a két ország közötti szilárd szövetség, megbonthatatlan barátság, a két ország népének javát, a béke és a szocializmus meg­erősödését szolgáló sokoldalú együttműködés. Ez az együtt­működés megfelel a kollektív védelmet biztosító Varsói Szerződés célkitűzéseinek, megfelel a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kö­zött fennálló barátsági, együttműködési és kölcsönös egítségnyújtási szerződésnek is. A tárgyalások szívélyes, elvtársi légkörben folytak. Gromiko és Czyrek tárgya­lásairól közös közleményt fo­gadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. Rendkívüli NA TO-ülés Brüsszelben Befejeződött a Brüsszelben NATO rendkívüli ülése. A külügyminiszteri tanácsülés­ről kiadott 16 pontos nyilat­kozat szerint az Észak-atlanti Szövetség gazdasági és egyéb jellegű szankciókat helyez kilátásba Lengyelországgal és Szovjetunióval szemben, de Washington elvárása ellenére a tanácskozáson nem fogadtak el határidőt, vagy részletes tervet a lengyelellenes szank­ciók bevezetésére. Az Észak­atlanti Szövetség nyilatkozata amelyet Washington erő­teljes nyomására fogadtak el a tagállamok — mindamellett lengyel belügyekbe való újabb beavatkozási kísérlet­nek s a szovjet politikai tu­datos elferdítésének tekinthe­tő. A tanácsülésen elhatároz­ták, hogy felfüggesztik a hi­teltárgyalásokat a Lengyelor­szágba irányuló áruszállítás­ról, leszámítva az élelmiszer- szállításokat. A dokumentum szerint a tagállamok a lengyel helyzet alakulásától s a Szovjetunió Lengyelországgal kapcsolatos politikájától teszik függővé, hogy folytatják-e a tárgyalást a lengyel adósságok átüteme­zéséről, hogy korlátozzák-e a szovjet diplomaták mozgási lehetőségeit, hogy csökken- tik-e a tudományos és műszá­ki együttműködést, s hogy megújítják-e a kulturális szerződéseket. A Trybuna Ludu cikke a gazdasági reformról A Trybuna Ludu hétfői száma o gazdasági reformról folytatott beszélgetést közölt Wladyslaw Bakával, a kor­it nicmcguai külügyminisztérium közleménye A védelem szuverén jog A nicaraguai külügyminisz­térium szombaton elítélte az Egyesült Államokat, amiért megpróbálja megfosztani attól a szuverén jogától, hogy meg­hozza az ország védelmi ké­pességének erősítéséhez szük­séges intézkedéseket. A nicaraguai külügyminisz­térium ezzel a nyilatkozattal válaszolt Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter elő­ző nap elhangzott kijelenté­seire, amelyekben bírálta a francia kormánynak a közép­amerikai országba irányuló fegyverszállításról hozott dön­tését. A Reagan-kormány „mélységesen csalódott” Fran­ciaország e lépése miatt — mondotta az amerikai hadügy­miniszter. A dokumentum ennek kap­csán hangsúlyozza: Nicaragua szuverén ország, és továbbra is katonai segítségért fordul mindazokhoz az országokhoz, amelyek készek erre. Nicara­gua síkraszáll a béke megszi­lárdításáért Közép-Ameriká- ban és az egész világon, és so­ha nem lesz a vele szomszé­dos országok elleni agresszió kiindulópontja — állapítja meg a nicaraguai külügymi­nisztérium nyilatkozata. Szovjet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Moszkvában. Képünkön: Józef Czyreket, a lengyel diplomácia vezetőjét (jobbra) a moszkvai repülőtéren Andrej Gromiko fogadta vasárnap mány reformügyi megbízott­jával. Baka professzor ismé­teltben megerősítette, hogy a gazdasági reformra minden­képpen szükség van. Amint a körülmények lehetővé teszik, mondotta, vissza kell állítani vagy — ahol még korábban nem alakultak ki — létre kell hozni a munkásönkormány­zati szerveket. Ehhez azon­ban a munkafegyelem továb­bi javulására van szükség. Sajátos, de szükséges körül­mény, hogy az országban ki­alakult helyzet miatt az ön­irányító és öntevékeny válla­latokhoz a fegyelem erősítését szolgáló szükségállapoton át vezet az út. Baka professzor a gazdaság fő szabályozó tényezőjeként o nyersanyagellátást nevezte meg. Ezen a téren elsőbbsé­gét élveznek az operatív prog­ramokban foglalt kulcsfontos­ságú vállalatok. Ennek nyo­mán szükségessé válhat, hogy bizonyos munkahelyeket meg­szüntessenek, sőt egész gyára­kat bezárjanak. A lengyel kormány reform­ügyi megbízottja szólt arról is, hogy a Reagan-kormányzat úgynevezett gazdasági meg­torló intézkedései nyomán to­vább zsugorodnak az ország valutakészletei, így a jövőben méginkább ügyelni kell arra, hogy milyen vállalatnak és mire adnak devizát. Reagan elnök Lengyelország ellen életbe léptetett gazdasá­gi szankciói következtében 26 lengyel halászhaj ópak és két kisegítő hajóegységnek kellett elhagynia az amerikai halá­szati vizeket. Az amerikai szankciók következtében mint­egy 700 millió dollár veszteség éri Lengyelországot, emellett azok negatívan befolyásolják a hazai halellátást — mutat rá a PAP hírügynökség. Philip Johnston, a CARE ne­vű amerikai segélyszervezet vezetője, aki a hét végén érke­zett vissza Varsóból, kedden találkozni kíván Reagan el­nökkel. Johnston hétfőn a CBS televíziónak adott interjújában kijelentette: helytelennek tart­ja a Lengyelország ellen ho­zott amerikai szankciókat, amelyek nem a lengyel kor­mányt, hanem a lengyel népet sújtják. Perez és Schmidt a kelet-nyugati viszonyról Időszerű a csúcstalálkozó Javier Perez De Cuellar, az ENSZ főtitkára szerint Leo- nyid Brezsnyev és Ronald P,eagan mielőbbi személyes eszmecseréje pozitív hatással lenne a nemzetközi légkör ala­kulására. Perez De Cuellar a The New York Times vasárnapi számá­nak adott interjújában bizta­tó jelként értékelte, hogy a két nagyhatalom vezetői belátják: a nemzetközi helyzet feszül­tebbé válása nem zárja ki a párbeszédet, sőt a személyes találkozó a párbeszéd kezde­tét jelenti. Az ENSZ főtitkára szerint a jelenlegi helyzetben legfontosabb az enyhülés lég­körének visszaállítása az ál­lamközi kapcsolatokban, ami lehetővé teszi a legfontosabb vitás kérdések békés, tárgya­lásos megoldását. Perez De Cuellar Lengyel- országgal kapcsolatban kije­lentette: az ENSZ alapokmá­nya megtilt bármilyen külső beavatkozást a világszervezet tagállamainak belügyeibe, egyúttal azonban hozzátette: az amerikai állítások ellenére mindeddig semmilyen. külső beavatkozás nem történt a lengyel belügyekbe. Hasonlóan vélekedett Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár az ABC amerikai televíziónak adott nyilatko­zatában. A vasárnap esti műsorba szánt interjúban Schmidt úgy vélekedik, hogy a csúcstalál­kozó elmaradása veszélyt je­lenthet mind Amerika, mind Nyugat-Európa, mind pedig a Szovjetunió szempontjából. A kancellár szavaiból. kitűnt, hogy az eddigi amerikai poli­tikát félreérthetőnek tartja, és szerinte itt az ideje, hogy egy csúcstalálkozón világosan kifejtsék Washington állás­pontját. Értekezlet a technológia exportjáról Az USA szigorítást szorgalmaz Az Egyesült Államok a ja­nuár 19. és 20-a között tartan­dó értekezleten próbálja rá­venni NATO-beli szövetsége­séit, hogy szigorúbban ellen­Elfcgtók a „ Vörös Brigádok" egyik vezetőjét Dokumentumok a terroristákról Giovanni Pollio, Róma rendőrkapitánya bejelentette, hogy sikeres hajnali razziák során letartóztatták Giovanni Senzani professzort, a „Vörös Brigádok” nevű terrorszerve­zet egyik szellemi atyját. Senzani régóta a körözőlista első helyén állt. Feltételezések szerint szerepet játszott James Lee Dozier amerikai tábornok elrablásában is. Vele együtt a razzia hálójába került a „Vö­rös Brigádok” további kilenc vezetője is. A rendőrség a római házku­tatások során számos doku­mentumot és nagy tűzerejű fegyvert is lefoglalt. Giovanni Senzani a firen­zei egyetem 42 éves krimi­nológiai professzora volt, ami­kor 1980 decemberében „ille­galitásba vonult”, és beállt a „Vörös Brigádok” soraiba. Most egy szardíniái nő római lakásán fogták el. A profesz- szor feltehetőleg a „Vörös Bri­gádok” „stratégiai parancs­nokságához” tartozott. őrizzék az úgymond katonai célra is felhasználható tech­nológiák országaikból történő kiáramlását. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok részére történő technológiai eladások tilalmi listáját megállapító NATO egyeztető bizottság, a COCOM, az amerikaiak megfogalma­zása szerint „sorsdöntő fontos­ságú” ülést tart. Az ülésen az Egyesült Államok ahhoz sze­retné szövetségeseit megnyer­ni, hogy ne adjanak el fejlett technológiát a Szovjetuniónak. A Szovjetuniónak eladott mik­roelektronikai gyártási eljá­rások például amerikai véle­mény szerint valamennyi fegy­vernem számára fontosak. Tel Aviv provokatív bejelentése Végleges az izraeli annexió Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter Emilio Colombó- val, az olasz diplomácia veze­tőjével tartott vasárnapi talál­kozóján ismét kijelentette, hogy Izrael végérvényesnek te­Jegyzet A KUBA/ GAZDASÁG SIKEREI AZ ŰJ ÉV második napján megjelenő kubai lapok címol­dalukon közölték, hogy Ha­vannában megkezdték a szí­nes televíziókészülékek gyár­tását. Egy kubai mérnökcso­port kétéves kísérletező és tervező munkája ért célhoz ezzel. Kezdetben a készülékek gyártásához még húsz száza­lékban import alkatrészeket használnak fel, ám hamaro­san, a szovjet közreműködés­sel épülő tranzisztor- és dió­dagyár elkészültével gyakor­latilag már teljességgel hazai előállítású tévék készülnek majd. Idén, a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosan érzékel­teti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959- ben monokultúrás, a nádcu­korra épülő, az Egyesült Ál­lamoktól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi for­galmában ma is, gyakorlati­lag változatlanul 80 százalék­ban a cukortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkeze­te jelentősen megváltozott. Az összehasonlítás a mai és a forradalom előtti feilettségi szint között leghelyesebb ép­pen a meghatározó ágazat, a cukoripar példájával bemutat­ni. A cukortermés a forrada­lom előtti évi öt, avagy öt és fél millió tonnáról a legutób­bi öt év átlagában hétmillió tonna fölé emelkedett úgy, hogy közben a korábbi cukor­nádvágó és cukoripari mun­káslétszám a felére csökkent, több mint kétszázezer dolgozó munkája szabadult fel. A „zafra”, a cukornádvágás ne­héz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a gépek. A holgini cukornád­kombájn gyár tavaly 600 gé­pet adott át a mezőgazdaság­nak. 1981 a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütem­növekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok sze­rint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Kuba esetében a kiemelkedő ered­mény nagyrészt az új irányí­tási és tervezési mechanizmus bevezetésének köszönhető. Ser­kentően hatott a dolgozókra az 1980 derekától fokozatosan bevezetett bérreform, amely­nek következtében a végzett munka mennyiségével és mi­nőségével összhangban az át­lagbérek átlagosan több mint tíz százalékkal növekedtek 1981-ben. Az anyagi ösztön­zés, a munkafegyelem erősö­dése és nem utolsósorban a fokozottab tervezés együttes hatásaként tavaly a munka termelékenysége tíz százalék­kal emelkedett. A KUBAI VEZETÉS az idei évre csak egy mérsékelt üte­mű, 2,5 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Elsőd­leges feladat a tavaly ugrás­szerűen megemelt életszínvo­nal megtartásának biztosítása, a megnövekedett pénzügyi be­vételek kiegyensúlyozása kel­lő árualappal, illetve az inflá­ciót megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói iárak egy részének jelentős emelé­sével. A terv elkészítésekor azt is figyelembe kellett ven­ni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű, mo­nokultúrás külkereskedelmi forgalmú fejlődő országok­hoz, rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cukor világpiaci ára 1981 derekán ismét mélypontra zu­hant, az egy évvel korábbi ár közel egyhármadára. Az Egyesült Államok ezzel pár­huzamosan fokozta a karibi szocialista ország teljes gaz­dasági elszigetelésére irányuló blokádpolitikáját. Kuba népe ismét rákényszerül az áldoza­tokra, a forradalom vívmá­nyai fegyveres védelmének megerősítésére. A fenyegetett­ség állapotában sem mond le azonban az ország fő céljai megvalósításáról. Jellemző, hogy az idei évi költségvetés­nek 27 százalékát fordítják o közoktatás- és a közegész­ségügy céljaira, miközben a honvédelmi és nemzetbizton­sági feladatokra kevesebb, mint tíz százalékát. A MOSTANI „ZAFRA”, a cukornádvágó szezon novem­berben kezdődött s terjedt át az ország egész területére. Az ed­digi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó ered­mény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv végére kitűzött cél, az évi tízmillió tonnás cukorterme­lés elérése útján. O. L. Gy. kinti a Golan-magaslatok be­kebelezését. Samir, aki szer­dán érkezett az olasz főváros­ba, előzőleg egy interjúban azt mondta, hogy hamarosan újabb 13 000 izraelit telepíte­nek a nemrég annektált terü­letre, és, hogy a jelenleg ott élő mintegy 12 000 szíriai szá­mára lehetővé teszik, hogy „felvegyék az izraeli állam- polgárságot”. • A közel-keleti útjáról szom­baton hazatért Colombo a szí­vélyesnek, de őszintének mi­nősített megbeszélésen ismer­tette vendégével az olasz par­lamentnek azt az álláspontját, amelyben elítélte Izraelt a kész tények politikájáért. Abdel Halim Khaddam szí­riai külügyminiszter Rijadban megerősítette, hogy amennyi­ben a Biztonsági Tanács nem hoz megfelelő büntető intéz­kedéseket Izraellel szemben a Golan-fennsík annektálása miatt, akkor Szíria kéri az arab külügyminiszterek rend­kívüli értekezletének összehí­vását egységes arab válasz ki­alakítása végett. Nyitány Genf ben Rcké' akor!étozási tárgyalások Kedden Genfben újra meg­kezdődnek az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegy­verek korlátozásáról szóló, szovjet—amerikai tárgyalások — jelentette hétfőn az Egye­sült Államok genfi ENSZ- missziójára hivatkozva az AFP francia hírügynökség. Emlékezetes, hogy a szovjet és az amerikai küldöttség utoljára tavaly 'december 17- én találkozott, s akkor úgy határoztak, hogy a következő ülést 1982. január 12-én tart­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom