Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

1982. JANUÁR 12., KEDD Több emelet gyümölcs Vállalkozás tanácsi támogatással Ház, szolgáltatóknak A szeptemberben átadott rác­kevei hűtőháziban saját ter­mékeik mellett 2000 tonna hű­tött gyümölcsöt, zöldséget tá­rolnak a Hűtőipari Vállalat­nak. Erdősi Agnes felvétele — Egy év múlva nagy for­galom lesz ezen a helyen — mutat ismerősöm Pomázon egy telekre, amely forgalmas helyen, a HÉV-állomással szemben most üresen ásít. — Miért? — harapok rá a kérdésre, miközben, a jókora területet méricskélem a Dobo­gókőre vezető út szélén állva. — Mert több vállalkozó ta­nácsi támogatással szolgálta­tóházat épít ide. Gyorsak az illetékesek, jár a fejemben, amikor újabb információkkal gazdagodva Haraszti Lajos- né iparügyi előadót kérdezge­tem a tanácsházán. Tizenegy jelentkező — Igaz, amit hallott. A la­kosság körében is nagy a visszhangja a vállalkozásnak. Tizenegy kisiparos megalapí­totta a Pomázi Műhelyépítő és Fenntartó Szövetkezetét. Négy­száz négyzetméteres épületet emelnek. A tervek készen vannak, a tagok elosztották egymás között a helyiségeket. A kivitelezők a pomázi és a szentendrei közművesek, a műszaki felügyeletet szakigaz­gatási szervünk csoportvezető­je látja el. A vb-határozat szerint az építkezést július 1- ig el kell kezdeni, október el­sején pedig nyitás lesz. — Az építkezéshez is há­rom dolog kell. Pénz, pénz pénz. — Kidolgoztunk mindent, Az OTP adja az összes költ­ség 70, a kisiparosok a 30 szá­zalékát. A tervek szerint egy négyzetméter nyolcezer fo rintba kerül. Ebből ki is tud­juk hozni. Aki például negy­ven négyzetmétert kért 96 ezer forintot fizet be, a többit az OTP adja. Hozzáteszem hogy az összeget bárki ledol­gozhatja, vagy építőanyagban is biztosíthatja. A telek köz­művesített, a vezetékek egé­szen közel vannak a telekha­tárhoz. — A pomázi tanács nagy­vonalú volt, 800 négyszögöles közművesített telket adott for­galmas helyen hosszú lejáratú használatra. Miért támogatják ennyire a szövetkezetei? Megtérni a vámon... Új formákat keresnek Szociológiai felmérések elemzik az okokat; az egyes szolgáltatásokat miért nem használják ki jobban a házi­asszonyok. Kimutatták, hogy az asszonyok többsége még mindig jólesően nyugtázza; maga mossa az ágyneműt, ma­ga végzi a nagytakarítást. A továbbélő régi erkölcsi nor­mák mellett — amelyek sze­rint a saját kezű tevékenység növeli a háziasszony értékét —, gazdasági megfontolások Is szerepet játszanak ebben. Nem véletlen, hogy a Pest megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalatnál az elmúlt esztendőben veszteséggel zár­ták a tisztítási ágazat mérle­gét. A mintegy másfél millió forintos ráfizetés oka Terhes Lajos főmérnök szerint: a rá­fordítások — gépierő, ener­gia, munka —, nem áll arányban az igénnyel és a díjakkal. Az elmúlt esztendő­ben a lakosságnak 340 tonna ruhaneműt tisztítottak, közü- leteknek 747 tonnát. Mi a jellemző a vegytisztításnál ? Ritkábban hozzák a tisztító szalonokba a felsőruhákat, így azokat hosszabb idő alatt, több munkával lehet rendbe­hozni. Mondhatnánk azt is, hogy az automata mosógépek elterjedése okozza, hogy ke­vesebb ruha kerül a moso­dákba. A szakemberek sze­rint ezek a sokat tudó gépek semmi esetre sem pótolhatják a Patyolatot, hiszen például a télikatoátokat, öltönyöket, gyapjú holmit nem lehet ott­hon kitisztítani. Mit tesznek a négyszáz főt foglalkoztató modern gépek­kel felszerelt vállalatnál, hogy csökkentsék a veszteséget? Mindenesetre korszerű mun­kahelyszervezéssel sokat ta­karíthatnak meg. Ilyen az üzletpirok kialakítása a ki­sebb forgalmú településeken, ahol váltott nyitvatartást ter­veznek bevezetni, a két moz­gó Patyolat — 60 kisközségben fordulnak meg —, menetszá­mát ritkítanák. Ebben az esz­tendőben öt tisztítószalont szerződéses üzemeltetésre hir­detnek meg. Vácott padlósző­nyeg és kárpit tisztító szalont nyitnak, még az év elején. Ezzel a lakótelepi padlósző­nyegek karbantartási gondján szeretnének enyhíteni. Ugyan­csak a lakótelepeken, vala­mint gyárakban, nagyüzemek­ben kísérleteznek a szekré­nyes vállalással. Hamarosan átadják Dunakeszin a lakó­telepen az új vegytisztító sza­lont és felvevőhelyet. A vállalat nyereséges tevé­kenyégé az exportcsomago­lás. Szadin, Százhalombattán és Pilisvörösvárott, Póton mintegy kétszázan csomagol­ják az exportra szánt kész­árut. Űj vállalkozás: a Taurus Gumigyárral kooperálva Pi­lisvörösvárott autóbusz lég­rugók vulkanizálás előtti mű­veleteit végzik a vállalat szak­emberei. Mint' a legtöbb szolgálta­tásánál, így a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat többszínű munkájánál is elmondható a régi közmondás, hogy ami elmegy a réven, visszatérül -a vámnál. Ami veszteség van a tisztításnál, kiegyensúlyozódik — s még többletet is hoz az egyéb te­vékenységeknél. Er. K. Milyen üzletek — A község dinamikusan fejlődik. Tizenhétezer lako­sunk van. A lélekszám növe­kedéstől nagyon elmaradt szolgáltató hálózat. Budapest közelsége nem oldja meg gondokat. A bejáró dolgozó nem szatyrozhatja a talpalás- ra váró cipőt, nem futhat vil­lanyszerelőért, fodrászhoz a fővárosba. Nekünk égetően fontos a szolgáltatóház műkö­dése. Biztos a helye egy étel­bárnak, fodrákzatnak (mind­két nem számára), a cukrász nak, a pedikűrösnek, az órás­nak, a vízvezetékszerelönek-, karbantartónak, a villany- és háztartásigép-szerelőnek, a fényképésznek, de lesz kulcs­másoló, gázöngyújtó-javító, valamint papírbolt is. Három helyiség még kiadó, kellene vegytisztító, kozmetikus és ci­pész. Szervezetten dolgoznak A tanács tehát Pomázon ru­galmasan jár el. Szervezi az eseményeket, nem várja meg. míg az ügyfelek térnek be a házba, az ügyintézők keresik fel őket. Még arra is gondol­tak, hogy a TÜZÉP-telepen maximális támogatást kérje­nek (kapnak is) a szolgáltató­ház építését. Vicsotka Mihály Afrikába - Dunavarsányból Magyar silók — a Szaharában Képzeljük magunk elé Afri­ka térképét: északnyugati ré­szén, szemben Franciaország­gal, a Földközi-tengerrel ha­táros Algéria, amely több mint 2 millió 300 ezer négyzetkilo­méter területével a kontinens egyik legnagyobb országa. La­kóinak száma nem sokkal ha­ladja meg a 14 milliót, elsősor­ban algériai arabok lakják. Legsűrűbb a kellemes hőmér­sékletű mediterrán tengerpart, s az államnak csaknem há­romnegyed részét a Szahara- sivatag uralja. Közös reggsli, ebéd Hogyan kerültek a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai Af­rikába? Németh Árpád fő-és Füri János ágazatvezetőé a szó. Szerintük: sokféle téves hír kering Pest megyében, de or­szágszerte is, a külföldi mun­kákról. Túlzók a kereseti le­hetőségekről elterjedt infor­mációk, s az emberek hajlamo­sak arra, hogy csak a pénzre gondoljanak. Pedig... Az indulás az, hogy először is itthon kell bizonyítani. Ha a kecskeméti Mezőgép nem elégedett a dunavarsányiak szerelőivel, aligha gondoltak volna a külföldi együttműkö­désre. Mert bizony Algériában — a fővárostól több száz ki­lométerre, már a sivatagban — négy munkahelyen is ugyanazt kell végrehajtani, mint hazai terepen, megszo­kott viszonyok közepette. Nyolcszáz vagonos termény- tárolókat építenek Sidi Aissa,. Sidi Hadjeres, Béni Slimane és Ksar-Chellala helységek mel­lett. A kint levő hatvanfős la­katos-, hegesztő-, villanysze­relő- és nehézgépkezelő-gárda idén újabb 30—40 munkással egészül ki, mert év végére el kell készülniük a silóknak. S hogy hogyan is állnak az­zal a bizonyos pénzzel? Igaz, nem járnak rosszul a vállalko- zókedvűek. Akik megbirkóz­nak a hőséggel és igazodnak a kinti követelményekhez, meg­kapják egyszer a havi ittho­ni átlagkeresetüket és ehhez napidíj címén jár mintegy 2000 algír dinár. A rezsi nem túl magas, napi 10—12 dinárt fi­zetnek a közös reggeliért és ebédért, s valójában költeke­zésre sincs nagyon mód oda­kint. Például: a szeszes ital drágaságát jól jelzi, hogy egy üveg sör ára 10 dinár. Városok — konténerből A magyaros eledelről — a másik két hazai cég munkásai­val együtt 150—180 ember el­látásáról van szó — magyar szakács gondoskodik, ám az esti vacsorát már ki-ki maga állítja elő. Miután tiltja a mo­hamedán vallás, disznóhúst nem lehet ugyan beszerezni, hozzájutnak viszont birka- és tevehúshoz; kapható csirke és tojás, s olykor marhahús is. Beszélgető partnereink állít­ják, egy-egy munkahelyen va­lóságos kis várostábort alakí­tottak ki a magyarok, az épí­tésvezetés igyekezett megte­remteni a lehető legjobb élet- és munkakörülményeket. Mit jelent ez a sivatagban? A me­leg csakis légkondicionált he­lyiségben bírható ki. Egy-egy konténerházban — melyet a szövetkezet majosházai üze­mében készítettek — hárman laknak. Sehonnan nem hiány­zik a hűtőszekrény, s jut ele­gendő a legnagyobb értékből, a Buzajá-ból. Ugyanis a siva­tagi víz egészségtelen, helyet­te csak a palackozott ásvány­víz fogyasztható. És jellemző: egy liter óra egy dinár-, ugyan­akkor egy liter benzin is 1,55 —1,60 dinárba kerül. Miként bírják az emberek munkaközben a nagy hőséget? Meglepődtünk, hogy mennyire csalóka a hőség, mondja Né­meth Árpád. Kintjártunkkor ugyanis a hőmérő 40—50 Cel- sius-fokot mutatott, de a leve­gő hihetetlen magas páratar­talma miatt, ezt nem érzékel­tük annyira. Furcsálltuk, hogy szinte soha nincs eső, sár, szél, bár volt- szerencsénk találkoz­ni egy igazi sirokkóval. Ügy éreztük, mintha egy óriási ventillátor sodorta volna a forróságot felénk. Mindeneset­re — igazodva a természeti vi­szonyokhoz, s ehhez csak arab munkáltatóinkat kellett meg­figyelnünk, osztott műszakban dolgoznak a munkásaink. Ta­valy nyáron például a legna­gyobb melegben reggel 6-tól 12-ig és délután 5-től este 8» ig­Kínzó-e a honvágy? Mivel tölthetik kint a szabadidőt?. Előfordult-e, hogy valaki ha» za akart jönni ? Füri János so­kat beszélgetett az emberek­kel, hiszen mindenkit szemé­lyesen ismer. Ügy tapasztal­ta, legnehezebb a harmadik! hónap, akkor legerősebb a vágy a hazai föld iránt. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy kisebb csoportokban utaztat­ták ki a munkásokat, s az utóbb érkezők erősítették a lelket — a régebben kint lé­vőkben. A szórakozásra kö­zös helyiségeket alakítottak ki a konténervároskákban} ahol vannak pingpongasztalok és televízió is. Legjobban vi-' szont a kéthetenkénti ország­járó kirándulásokat várják,' mert ilyenkor csodálatos, so­ha nem látott érdekes tájakra juthatnak el. S mesélnek egy szerencsés kimenetelű tragikus eseményről is: egy ilyen ki­rándulás alkalmából autóbu­szuk személygépkocsival ütkö­zött — utóbbi volt a hibás —, s ők öt és fél méter magasból zuhantak le — egv egv méter mély körüli rzanfolyóba. En-’ nek köszönhetők. hogy szin­te teljesen sértetlenül úsztáki meg a nagy kalandot. A jó hírnév A VÁLSÁGOK ELMÉLETÉRŐL A válság fogalmát polgári és marxista oldalon egyaránt hosszú ideig csak a szemben álló társadalmi rendszerek árnyoldalai­nak jellemzésére, illetve a fejlődő országok problémáinak elemzésére alkalmazták. Polgári oldalról a szo­cializmus, marxista szempontból pe­dig a kapitalizmus általános és el­kerülhetetlen válságáról beszéltek. A hetvenes évek fejleményei; a vál­ságnak a legfejlettebb tőkés orszá­gokban is érezhető hatása, illetve a szocialista fejlődés útjára lépett or­szágokban is jelentkező különféle válságtendenciák mindkét oldalon világossá tették, hogy a válságok nem csupán az eltérő társadalmi be­rendezkedésű országok sajátosságai. Világossá vált az is, hogy a vál­ságok tudományos elemzéséhez a korábban használatos kategóriák és elméletek felülvizsgálatára van szükség. A válságok egysíkú, ideoló- gikus megközelítését feladva, lehe­tővé válhat a különböző, a polgári és a marxista válságelméletek kö­zötti kommunikáció, és az eredmé­nyek kölcsönös elsajátítása. A polgári politikatudományban a válságelmélet fejlődésének három periódusát, illetve irányzatát lehet elkülöníteni. A behavioristák szerint a válságszituációt cselekvési kény­szer és a cselekvéshez rendelkezésre álló idő viszonylagos rövidsége jel­lemzi. Válságelemzésük középpont­jában e különleges szituációban cse­lekvő alanyok (egyének, osztályok, államok) viselkedése áll. A válság folyamatának elemzése a cselek­vők magatartására ható tényezőkre, és különösen a cselekvők egymás­hoz való viszonyára koncentrál. A behaviorista válságkoncepció tehát szituációban tanúsított magatartásra koncentrál, és háttérbe szorítja a válság hosszabb időperiódusban való elhelyezését és a válságoknak a társadalom makrostrukturális szint­jén való vizsgálatát. Előnye viszont, hogy a válságot relatíve nyitott, kü­lönböző politikai alternatívákat ma­gában hordozó szituációnak tekinti. F ogalmi eszköztára különösen a politikai válságok stratégia-al­ternatíva-, illetve koalícióelemzésé­ben tűnik felhasználhatónak. A rendszerszemléletű megközelítés a válságot a politikai rendszer és a környezet közötti kapcsolat folyama­tában jelentkező, e folyamat sajátos, rendkívüli, de normális periódusá­nak tekinti. A válság alapja e fel­fogás szerint az, hogy a politikai rendszer állapota, mozgása szembe­kerül a változó környezet követel­ményeivel. Ez a konkrét szituáción túlmutató megközelítés a válságok makrostrukturális szintű vonatkozá­sainak és hosszabb távú következ­ményeinek vizsgálatát hozta magá­val. A politikai válságok polgári el­méletének harmadik fejlődési sza­kaszát a hetvenes évek elméletei je­lentik. A hetvenes években nincs uralkodó irányzata. A legkülönbö­zőbb — a marxizálóktól a neokon- zervatívig terjedő skálán elhelyez­kedő — elméleti irányzatok egymás mellett élése valósul meg. Ami a pluralizmuson belül a hetvenes évek elméleteire általában jellemző, az az, hogy a politikai válság prob­lémája centrális jelentőségűvé válik. Míg korábban mind a behaviorista, mind pedig a rendszerszemléletű válságelméletek feladatukat a min­denfajta politikai válság elemzésére felhasználható fogalmi eszközök ki­alakításában látták, a hetvenes években előtérbe kerül a válságok rendszerspecifikus okainak vizsgála­ta, melyeknek elemezésében a pol­gári kutatók gyakran folyamodnak a marxizmus válságelméletéhez is. M elyek a marxizmus hozzájáru­lásai a politikai válságok el­méletéhez? Marx és Engels kutatá­sainak középponjában a kapitaliz­mus válságának elemzése és az új társadalom, a szocializmus kialaku­lásának perspektívái álltak. A kapi­talizmus válságának vizsgálatát — egyes polgári tudósok között elter­jedt leegyszerűsítő elképzelésekkel ellentétben — Marx és Engels egyál­talán nem szűkítették le a gazdasági válság problémájára. Életművük vissza-visszatérő témája a polgári politika válságjelenségeinek leírása és magyarázata. Különösen Marxnak a 19. századi Franciaország politikai rendszerét, a bonapartizmus jelen­ségét, illetve az ennek kialakulását megalapozó társadalmi folyamatokat vizsgáló munkái tartalmaznak e szempontból érdekes elemzéseket. (Osztályharcok Franciaországban, Louis Bonaparte brumaire tizen- nyolcadikája.) A revizionizmus e szempontból is terméketlen korszaka után a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom időszakában születtek meg Le­nin és Gramsci a kelet-.- illetve a nyugat-európai forradalmi válságot, illetve annak a munkásmozgalom esélyei szempontjából felmerülő al­ternatíváit elemző életművei, ame­lyekben központi jelentőségű a poli­tikai válság problémája. A marxizmus klasszikusainak elemzései mindig konkrét szituá­ciókhoz kötődnek, de azokat széles történelmi perspektívákban helyezik el, valamint összekapcsolják a társa­dalom makrostrukturális problémái­vá'. É rtékes kiindulópentokat nyújta­nak a klasszikusok a politikai válságok elméletének kialakításá­hoz. Azonban csak kiindulópontokat. A politikai válságok marxista elmé­letének kidolgozása még a jövő marxista po'itikatudománvának a feladata, amelvhez a klasszikusok öröksége mellett kritikailag el kell sajátítani a polgári politikatudo­mány eredményeit is Szabó Máté Nevezhetnénk természete-' sen nagy kalandnak a teljes kinti időszakot. Olyannak, amelyre majd — feledve az izzadást, a kezet sütő forró va­sat — mindig szívesen emlé­keznek vissza a kint dolgozók, a dunavarsányi szerelők. Ma azonban még fő céljuk, hogy jó hírnevet szerezzenek a ma­gyar munkásoknak és becsü­lettel helytálljanak a Szaha-| rában. Dodó Györgyi Magyar-olasz Műszaki együttműködés Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Pietro Sette, az Olasz Ipari Újjáépítési Intézet (I. R. I.) hazánkban tartózko­dó elnöke hétfőn, az OMFB székházéban öt évre szóló ke­retmegállapodást írt alá, amely az acélipar, a fémfel­dolgozás, távközlés, informá­ciótechnika és infrastruktúra területén lehetővé teszi a ma­gyar és olasz állami vállalatok közvetlen kapcsolatát, haté­kony együttműködését. A megállapodás értelmében az érdekelt vállalatok, intéz­mények szakemberei közös kutatási programokat alakí­tanak ki, megszervezik a ku­tatási eredmények, dokumen­tációk, továbbá szakértők és ösztöndíjasok cseréjét, közös konferenciákat, szimpoziono- kat rendeznek. Az egyezmény aláírását meg­előző tárgyaláson egyebek közt szó esett arról, hogy a jól elő­készített és megszervezett mű­szaki-tudományos együttmű­ködés a későbbiekben javulást eredményezhet a két ország közötti gazdasági kapcsolatok­ban, s elősegítheti a mindkét fél számára kedvező árucsere­forgalom növekedését. Megállapodtak abban, hogy a közös munkát elsőként a hírközlés, számítástechnika, kohászat és energetika terén kezdik el, mindkét részről munkacsoportokat alakítanak, amelyek éves terv alapján végzik a kijelölt feladatokat, s évenként egy alkalommal kö­zösen értékelik az elért ered­ményeket, meghatározzák a további teendőket. A tárgyaláson Jelen volt Giulio Bieanioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagy­követe is. Ugyancsak az olasz nagykö­vet nyitotta meg hétfő este a Duna Intercontinental szálló­ban az olasz műszaki napokat, amel -eket az I. R I.a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarával és az MTESZ-szel közösen szervezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom