Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

nsr steer ft 1981. DECEMBER 5., SZOMBAT Kereskedelmi szolgáltatások Szoros versenyben a vásárlókért Annyira megszoktuk, hogy az ABC-áruházakban, az élelmiszerboltokban megda­rálhatjuk a kávét — s egyre több helyen —, a diót és a mákot is, most már csak az tűnik fel, ha netán rosszak a darálók. A többi kereskedelmi szolgáltatást is természe­tesnek vesszük, csak akkor kapjuk fel a fejünket, ha úgy érezzük, hátrányos hely­zetbe kerültünk. Például a fővárosiakkal szemben, akik három napig a laká­sukban próbálhatják ki a színes tévét, akiknek házhoz megy a bútor, a tüzelő. A szí­nes tévét illetően igazunk is van (remélhetőleg nem sokáig!), de a többiben már alig. A házhozszállítások köre is bővül. Csinálja például a Pest megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi \ állalat a Csepel Autógyár melletti Kanizsa-bütor márkaboltból, s most már az áfészek többsége is. Tény azonban, hogy nem mindenki részesülhet egyformán a kereskedelmi szolgáltatásokból. Mielőtt az okokat próbál­nánk felderíteni, nézzük meg, tulajdonképpen mit is értünk e fogalom alatt. A meghatározást Deák Judit­tól, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium kereskedelemfej­lesztési és szervezési főosztá­lyának főelőadóját kértük: Nagyobb igény — A kereskedelmi szolgál­tatásokat a tercier ágazat anyagi jellegű szolgáltatásai közé soroljuk. Szűkebb érte­lemben a barkácstevékenysé- get segítő szolgáltatás, a köl­csönzés, a használtcikkek fel­vásárlása tartozik ide. A KSH például csak ezt méri és mu­tatja ki az árbevétel árrése, és a kölcsönzés díjbevétele alap­ján. A tágabb értelmű, illetve a teljes kereskedelmi szolgál­tatások köre jóval sokrétűbb. Ide tartozik, többek között, az OTP-ügyintézés, a házhozszál­lítás megszervezése, vagy in­gyenes formája, a nagy érté­kű fogyasztási cikkek díjta­lan üzembe helyezése, a ta­nácsadó szolgálat, a darálás, a szőnyeg- és függönyszegés, -varrás is. S még úgy is két csoportba sorolhatjuk ezeket, hogy ingyen vagy térítésért kapják-e a vásárlók. — Egy-két szolgáltatás — például a méretre igazításnak — több éves múltja van, de jórészük a 60-as években ala­kult ki, s vették, veszik egyre többen igénybe. Minek köszön­hető ez? — Az életszínvonal emelke­désének, a kereskedelmi ver­seny kibontakozásának, s nap­jainkban is tapasztalható fo­kozatos éleződésének. A fel- szabadulást követően úgyneve­zett elosztásos kereskedelem­nek nem volt szüksége, de le­hetősége sem a szolgáltatások fejlesztésére. Aztán, ahogy ja­vult az ellátás, s egyre több termékből bőséges készletek halmozódtak fel, úgy vált mind fontosabbá a vásárló. Most pedig, amikor a szakvál­lalatoknak csak némelyike őrizhette meg monopolhelyze­tét, csupán azok tudnak ered­ményt felmutatni, amelyek jobban kiszolgálják a vevő­ket. Ezzel egy időben nőtt, s változatlanul nagy az igény is; gondoljunk csak az igen számottevő magánerős építke­zésekre vagy a barkácsolásra. Közös érdek A tüzelőt és az építőanyagot például, akinek szüksége van rá, mindenképpen megvásárol­ja. Bár okkal feltételezhető az is, hogy kevesebben fognának építkezésbe, ha nem bérelhet­nének munkát megkönnyítő eszközöket, gépeket. No, de a TÜZÉP-nek nem kell félnie, hogy betemetik az eladhatat­lan készletek —, s mégis gyors ütemű szolgáltatásfejlesztést határozott el. Itt tehát már életszínvonal-politikáról van szó. Nem véletlen tehát, hogy az ismert szűkös pénzügyi le­hetőségek ellenére központilag is támogatják az úgynevezett BAU-WELT típusú szervezeti forma létrehozását. Ez alatt egyébként komplex áru- és szolgáltatáskínálat megteremtését értik, amely a magánerőből történő építkezé­sekhez, a lakáskarbantartáshoz és -felújításhoz, valamint a kis­kertműveléshez a teljes anyag-, eszköz-, kisgépszük­ségletét adja. (Lapunk 1981. május 26-i számában is be­számoltunk egy ilyen vállal­kozásról, az előreláthatóan jö­vőre elkészülő és megnyíló ér­di építőanyagáruházról.) Ilyen BAU-WELT típusú üzlet- és szolgáltató komplexum az or­szágban egyelőre a fővárosban, Érden, Szolnokon és Debrecen­ben lesz. A szolgáltatásokat tehát a vásárlók igénylik, fejlesztésük pedig a kereskedelemnek ér­deke. A kérdés csupán, ho­gyan tovább? Hiszen a Belke­reskedelmi Minisztérium a ke­reskedelemfejlesztési alapjá­ból csupán az építőanyag-áru­házak létrehozását tudja tá­mogatni, viszont a tanácsok szolgáltatási, a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alap­ja mindenre nem elegendő. Társulásos fonna Megoldást a tőkekoncentrá­ció, a több kereskedelmi vál­lalat és szövetkezet, sőt a ter­melők és a kereskedők tár­sulása hozhat. Ügy, hogy kö­zösen építenek, üzemeltetnek, ahogy történt a fővárosban a Sugár üzletközpontnál, vagy Pest megyében a november 5-én megnyitott ecseri szolgál­Kertészeti napok a Rozmaringban Hőcsapda Solymárról Ötödik alkalommal rendezi meg december elején a kerté­szeti napokat a solymári Roz­maring Tsz. Az eseménysoro­zat tegnap délelőtt szakmai tanácskozással vette kezdetét a tsz központjában. Ezen a tanácskozáson az ország kü­lönböző tsz-eiből, állami gaz­daságaiból, mintegy százhúsz szakember vesz részt. A Rozmaring hat és fél hek­tár üvegfelület alatt egyre ne­hezebben tudja gazdaságosan, vagy legalábbis ráfizetés nél­kül termeszteni a virágokat. Az energiafelhasználás kér­dése náluk különösen élesen vetődik fel, hiszen sem geo­termikus energia, sem az olaj­nál olcsóbb földgáz nem áll rendelkezésükre. Jellemző adat: míg az idén 28 milliót, addig jövőre már megközelí­tőleg 40-et fordítanak az üveg­házak fűtésére. Már ma is egy sor olyan eljárást alkalmaznak, melyek az energiaköltségeket csök­kentik. Hasonló módon be­vált technikai újítás a légpár­nás vagy hólyagos fólia, me­lyet az üvegházak falát bur­kolják. Ez utóbbi eljárás egy­maga 10—12 százalékos meg­takarítást jelent. Mivel ha­zai gyártó nem akadt, a Roz­maring Tsz elhatározta, hogy saját maga készíti majd a speciális fóliát, s a már em­lítetten kívül, az alumínium­mal gőzöltet is, amit hő­csapdaként használnak a kertészek. A délutáni program már a nagyközönségnek is számos érdekességet, látnivalót és ez­úttal vásárolni valót nyújtott. A nyarat idéző pompás szí­nekben gyönyörködhettek a szép virágok kedvelői. Az idén először külföldi cégek is kép­viseltették magukat: a bolgá­rok, a hollandok is. A helyszínen egyébként ve­tőmagvakat és természetesen virágot vásárolhatnak az ér­deklődők, sőt kertészeti szak­könyveket is. A kiállítás ma és holnap reggel 9-től délután négy óráig tekinthető meg. Meg­közelíthető a Moszkva térről a Hűvösvölgybe közlekedő pi­ros 56 számú autóbusszal, majd innen a 64-es vagy az 57-es busszal a Schönhertz Zoltán utcai megállóig. V. B. tatóháznál és ABC-nél. (Az utóbbira talán jól példa lesz majd az a gazdasági társulás, amit a Pest megyei Zöldért szeretne létrehozni a nagyobb zöldség-, gyümölcs- és burgo­nyatermelő gazdaságokkal, esetleg áfészekkel. Ha ez sike­rül, akkor a termelés és az ér­tékesítés egységes folyamattá alakul, s közösen gondoskod­nak a termésingadozás ellen- súlyozására alkalmas feldolgo­zásról és természetesen az egész tevékenységhez szüksé­ges szolgáltatásokról is.) Változatlanul a legtöbb em­bert érdekli és mennyiségét tekintve a legtekintélyesebb a barkácsolást segítő és a köl­csönző szolgáltatás. A barká­csolás például az utóbbi öt évben megháromszorozódott. Megnyugtató, hogy a kereske­delemben januártól bevezetés­re kerülő ötnapos munkahét ellenére e szolgáltatásra hi­vatott üzletek szombaton is nyitva lesznek. Szente Pál Endékeiés Rózsa Ferencre Rózsa Ferenc, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szabad Nép első szerkesztője születésének 75. évfordulója alkalmából pénte­ken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Töm­pe István, az állami rádió és tv-bizottság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnö­ke, a Központi Bizottság tag­jai; a Magyar Partizán Szövet­ség képviseletében Sebes Sán­dor, a szövetség választmá­nyának tagja és Máté György, a szövetség tagja; a Magyar Üjságírók Országos Szövetsé­ge nevében Király András, fő­titkár és Romját Irén alelnök; a Népszabadság részéről Vár- konyi Péter főszerkesztő és Vadász Ferenc, a szerkesztő bizottság tagja helyezett el ko­szorút. Elhelyezte a kegyelet virágát Rózsa Ferenc testvérhúga, Ró­zsa Irén; valamint több egy­kori harcostársa és a nevét vi­selő számos intézmény képvi­selője is. A téli parlamenti ülésszak előtt Tisztségviselők tanácskozása Pénteken a Parlamentben tanácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői. Az eszmecserén — ame­lyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke adott tájékozta­tást a soron következő, téli ülésszak előkészületeihez kap­csolódó teendőkről. Ezt követően Hetényi István pénzügyminiszter ismertette a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló tör­vénytervezetet. Hoós János tervhivatali ál­lamtitkár a jövő esztendei nép- gazdasági terv főbb vonásairól, céljairól adott tájékoztatót. Púja Frigyes külügyminisz­ter a Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikai te­vékenységéről, s az időszerű nemzetközi kérdésekről szá­molt be. A tanácskozáson felszólalt Marton János, a Győr-Sopron megyei képviselőcsoport veze­tője, valamint Varga Zsig- mond, á Békés megyei képvi­selőcsoport vezetője és Pesta László, a szociális és egészség- ügyi bizottság elnöke. Áíész—tsz- össze hgás Farmoson Elkészült az új étterem Csendben, különösebb hírve­rés nélkül adták át péntek délután rendeltetésének Far­Fokozott munkavédelem Az Országos Munkavédelmi Bizottság pénteki ülésén meg­vitatta a belkereskedelmi, va­lamint az egészségügyi minisz­térium munkavédelmi irányító Bérbe adott gépeken dolgoznak A kereslethez igazodva r Az év első felében még gondokkal küzdött a Pest me- ^ gyei Fémipari Vállalat sződligeti gyáregysége. A mun- ^ kaeröhiány, a rendszertelen anyagellátás é3 a vezetői vál- ^ tozások miatt úgy látszott, hogy a gyár nem tudja felje- í síteni éves tervét. A változás a harmadik negyedévben í következett be, s ennek eredményeként november végé- í re a 30 millió 500 ezer forintos értékű termelési tervet a í, gyár 29 millió 300 ezer forintra teljesítette. Az előzetes ^ számítások szerint december végére mintegy négy száza- í lékkai fogják meghaladni a tervet. — A legnagyobb problémát a munkaerőhiány okozta, de ezt a bedolgozói hálózat kiépítésé­vel sikerült megoldanunk. Bár ez sem volt könnyű, mivel gyárunkban olyan termékek készülnek, amelyek szakmun­kát, s ugyanakkor komoly gépi felszereltséget igényelnek — mondotta Szabó Márton igaz­gató. A gyár kétirányú szervezést hajtott végre. Egyrészt azokat foglalkoztatja, akik megfelelő gépi felszereltséggel rendel­keznek otthon, másrészt azo­kat, akik a gyárban végzett próbaidő után alkalmasnak mutatkoztak arra, hogy odaha­za a PEFÉM gépein — amelyet a gyár adott bérbe — dolgoz­zanak. így aztán Dunabogdány. tói, Vámosmikolán és Vácon át jó néhány településen kiépítet­ték az aktív bedolgozói hálóza­tot. — Gyárunk a nagy kereslet­re való tekintettel, túlnyomó- részt a hagyományos termékeit gyártja — mondotta az igaz­gató. — Vagyis a különféle tá­rolóládákat, a vízmelegítő boj­ler alkatrészeit, a boltokból is­mert fém bevásárló kosarakat. Az utóbbiból egyébként a má­sodik félévben elkezdtük a na­gyobb méretű, műanyag fogan- tyús termékek előállítását. Az új bevásárlókosárból az év vé­géig 5 ezer darab készül el, a hagyományosból pedig 150 ezer. Űj terméknek számít a 10 lite­res bojleralkatrészek előállítá­sa, amelyből 15 ezret készítünk ebben az évben. Január elsejétől a sződligeti gyáregységben is bevezetik az ötnapos munkahetet, s ugyan­akkor a kisvállalkozások be­indulásával számítanak arra is, hogy további munkaerőcsök­kenés várható. — Idén háromszor volt gyá­runkban béremelés, összesen nyolc százalékkal emelkedtek a fizetések. Talán ennek is kö­szönhető, hogy az elmúlt hat hónapban senki sem lépett ki tőlünk — mondotta Szabó Már­ton. — Az 1982-es év, vélemé­nyem szerint sokkal könnyebb lesz számunkra, mint az idei volt. A bedolgozói hálózat bő­vítésével teljes mértékben si­kerül megszüntetnünk a mun­kaerőhiányt, hiszen vannak még olyan tartalékaink, ame­lyek egyelőre kihasználatlanok. Cs. J. és ellenőrző tevékenységének tapasztalatait. Megállapította, hogy a több mint 440 ezer belkereskedelmi dolgozó munkakörülményei jó irányban fejlődnek, de a sok tennivaló megköveteli a mi­nisztérium munkavédelmi irá­nyító munkájának javítását. A bizottság konkrét munkaprog­ram kidolgozását kéri a mi­nisztertől, a KPVDSZ-t és a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsát pedig arra ké­ri, hogy segítse a programban foglaltak végrehajtását. A bizottság az Egészségügyi Minisztériumtól is azt várja, hogy fokozza irányító és ellen­őrző munkáját. Különösen szükségesnek tartja, hogy az egészségügyi létesítmények tervezése, építése, használatba­vétele, valamint a rekonstruk­ciók. során fordítsanak több gondot a Minisztertanács ren­deletéiben, a szabványokban és egyéb jogszabályokban foglalt munkavédelmi követelmények érvényesítésére. A gumitól a panelig Az NDK E—512 kombájnokhoz csak a Galgavölgye Mgtsz gumiüzemében készítenek az országban nagy meghajtószíjakat. Idén a termelésük meghaladta a 9 ezer darabot. Képünkön épí- tőkerékre húzzák n ryers gumit az asszonyok. A lakatosüzemben pedig a TRANSVILL megrendelésére ve­zérlő berendezések paneljeit hegeszti Vankó József, a furatokat Dudás Józsefné készíti. Erdösi Agnes felvétele moson a Tápiószelei Áfész „Ezerjó” nevű vendég­látó létesítményét. A négyezer lelket számláló község lakosai­nak ezzel régi óhaja teljesült, mert megszűnt az elavult ital­bolt, s mos már lehetőség van a közétkeztetés iránt megnö­vekedett igény kielégítésére. Különösen a helyi termelőszö­vetkezet dolgozói örülnek, mert a 385 négyzetméteres épület konyháját 300 adagos­ra tervezték, 200 adag ebéd a tsz dolgozói részére készül naponta. Mint azt Király Antaltól, az Áfész elnökétől megtudtuk: az „Ezerjó” — pincéjében 60 négyzetméteres borozót ren­deztek be — elkészítése három és fél millióba került. A költ­ségekhez a helyi tsz is hozzá­járult; 800 ezer forinttal segí­tette a beruházás mielőbbi megvalósítását. A forgalmas, Jászberény fe­lé vezető országút mellett levő vendéglő tágas parkolóval is rendelkezik, tehát átmenő for­galomban sem lesz hiány. Ami különösen figyelmet ér­demel: a létesítmény alig hét hónap alatt készült el — olcsón és gazdaságosan. Egy négyzetméter 9500 forintba került, ami messze jobb a me­gyei átlagnál, de országosan is kiemelkedő. Sokan megkér­dezték Szatmári Lászlótól, a vendéglátó osztály vezetőjé­től: hogyan lehetséges ilyen olcsón és gyorsan tető alá hoz­ni egy ilyen beruházást. Nos, a titok: az alapos szervezés és előkészítés mellett a tervezést és kivitelezést az Áfész házi­lagos kivitelező részlege vé­gezte. Ugyanakkor a szövetke­zet vezetői szinte naponta át­jöttek Tápiószeléről, hogy fi­gyelemmel kísérjék a munkát.- A betonozásnál, alapozásnál, falazásnál jelentős társadalmi munkát végeztek a szövetke­zet dolgozói. Az elavult, korszerűtlen, a sokat emlegetett „Bosszantó” italbolt helyén emelt „Ezer­jó” várható havi forgalma 350 ezer forint lesz. Az érdeklő­désre egyébként jellemző, hogy már az első nap többen feliratkoztak a szilveszteri vi­dám mulatságra. K. I. Fogadás a finn követségen A finn nemzeti ünnep alkal­mából Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe pénteken fogadást adott rezidenciáján. Részt vett a fo­gadáson Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügy-, Hetényi Ist­ván pénzügy-, Pozsgay Imre művelődési miniszter, Darvast István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, továbbá politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális életünk szá­mos más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplo­máciai képviseletek sok veze­tője és tagja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom