Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

Jobb szervezéssel Gazdasági érdek és a szállítás A túlfogyosztókat teljes kártérítésre kötelezik A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV- ÉVFOLYAM, 303- SZÁM 1981. DECEMBER 28., HÉTFŐ üegtarfoni a munkásokat Az ITV külföldi kapcsolatai A Volán 1. számú Vállalat nagykőrösi kirendeltségének munkájával a fuvaroztatók elé­gedettek. A .megbízásokat a gépkocsivezetők pontosan és időben teljesítik. Ennek elle­nére a kirendeltségen az idei tervet nem sikerült maradék­talanul megvalósítani. Az okot nyilvánvalóan a fuvarpiacon bekövetkezett kedvezőtlen vál­tozások szolgáltatják. A Nagykőrösi Konzervgyár például a legnagyobb fuvaroz­tató. A gépkocsik 61,8 szá­zalékát foglalkoztatja ez a vál­lalat. Viszont, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépko­csik kihasználtsági foka a fi­zető kilométer vonatkozásá­ban fokozatosan csökkenő ten­denciát mutat. Ez pedig a gyár gazdasági szempontjából néz­ve érthető is. Műszaki állapot Nincs tehát könnyű helyzet­ben a,kirendeltség, mert a szi­gorúbb gazdasági körülmények miatt a partnerek mindinkább a szervezettebb, előrelátóbb szállításra törekednek. Per­sze, aggodalomra azért nincs ok, hiszen az árut egyik hely­ről a másikra a későbbiekben is el kell szállítani. Munká­juk lesz a kirendeltség dolgo­Jevgenyij Vinokurovnak van egy verse, mely különösen kö­zel áll hozzám. Hétköznapok gyönyöre a címe, s ebben kö­rülbelül minden benne van, amit tudni kell a versről. A tulajdonképpeni költemény, néhány sor az egész, nem egyéb remekül megformázott mankónál, azok számára, akik nem szokták észrevenni a hétköznapok gyönyöreit. S mert ez emberiség nagyobb hányadát valamiféle rossz szellem ilyen vaksággal ver­te meg, ajánlom olvasásra Vi- nokurovot mindenkinek. Az eredmény bizonyosan nem ma­rad el, de hát minden időbe telik, s ezért aztán egyelőre bele kell nyugodnom abba a tónybe, hogy az emberiség nem a hétköznapok gyönyö­reinek felfedezésére vágyik, hanem ünnepekre. A dolog magyarázata egy­szerű. Hétköznap sok van, ünnep meg kevés. Bélyegek között is ritkaság az úr. Ám­bár nekem tegnap nem a hí­res Mauritius hiányzott, ha­nem egy egészen közönséges kétforintos bélyeg, s nagyon dühöngtem, hogy emiatt kü­lön el kellett mennem a pos­tára. Ez azonban nem érv és cseppet sem szállítja le mér- gelődésem a bélyegritkaságok értékét. Mint ahogy az ünne­pek is fütyülnek arra a kije­lentésemre, miszerint nem szeretem az ünnepeket. Való­jában persze nekem is édes­mindegy, hogy ünnep van-e vagy sem, mert akármit mu­tat is a naptár igyekszem a közösséghez igazodva, de mégis a magam módján, s amennyire lehetséges: bölcsen élni. Itt van például a karácsony. Nem tudom, hogy amikor ez az írás megjelenik, előtte le­szünk-e még vagy utána. Tel­jesen mindegy, hiszen tudom, hogy se előre, sem utólag nem lesz nagy sikere 'elmélkedé­semnek. Mert azt akarom el­mondani, hogy az emberek többségének nemhogy pihe­nést vagy pláne örömet kínál­na az ünnep, hanem sokkal inkább keserves robotot. Mert az ésszerűség mértékét felül­múlva kell takarítani, főzni, s következésképpen mosogat­ni. Aztán vendégségbe kell járni vagy vendégeket fogad­ni, leginkább fölös számban, három napon keresztül. S mindezt akkor, amikor az em­ber már alapvetően ideges, mert az ajándékozás miatt kiürült a pénztárcája, s mert az ajándékozás sem sikerült úgy, ahogy tervezte. A nagy­papának nem tetszik a zseb­kendő, a nagymamának adott könyv túlságosan apró betűs, a gyerek nem a villanyvonat­tal játszik, hanem már a hu­szadik csillagszórót gyújtja zóinak, csak körültekintőbb szervezésre lesz szükség. A kirendeltségen a gépkocsi­kat a fuvarkihasználás terü­letén igyekeztek maximálisan kihasználni. Ezt a javítószáza­lék, illetve a műszaki állapot fokozott figyelemmel kíséré­sével érték el. A fődaraboknál és az üzemanyagoknál pedig mintegy egymillió forint meg­takarítást értek el. Évekig nem fejlesztik A III. negyedévtől kezdő­dően kísérletképpen bevezet­ték az üzemanyagot megtaka­rító gépkocsivezetők premizá­lását. Ezen elképzelés helyes­nek bizonyult. Egyébként, a szeptember és október hóna­pokra csaknem 60 ezer forin­tot fizettek ki üzemanyag-pré­mium címén. A jövő évtől pe­dig végérvényesen bevezetik ezt az ösztönzési módot is. Azokat a járművezetőket pe­dig, akik indokolatlanul üzem­anyag-túlfogyasztást idéznek elő, teljes kártérítésre kötele­zik. A következő időszak terve, hogy további típuscseréket hajtanak végre. A benzinről a dízel üzemeltetésű gépkocsik­ra térnek át gazdasági megfon­tolás alapján. Egyébként már meg a drága perzsaszőnyeg fe­lett. Mármost ne legyen kará­csony, Szilveszter, május el­seje, névnap, születésnap, sza­bad szombat meg vasárnap? Ugyan már! Ilyen bolondságot én sem mondok, bármennyire nem szeretem is az ünnepeket. Mert hát nem a napokkal va­gyok megakadva, hanem a iszokásoklcal, melyek hozzájuk fűződnek. Egészen pontosan a szokásoknak azt a tulajdonsá­gát nem szeretem, hogy kö­telezőek. En például szeretek jól táplálkozni, finom ételeket fogyasztani. Különlegessége­ket is. Ezeket vagy vendéglő­ben eszem (a nagykőrösi ét­teremben többnyire megfelel­nek ennek a kívánságomnak), vagy magam készítem. Lévén a főzés a hobbim. Az össznépi szokásrend azt követeli tőlem, hogy ételkölteméijyeimmel ün­nepnapokon rukkoljak ki. Ám ami történik, ha ehhez nincs kedvem, s a névnapom hagy­más zsíros kenyérrel üinnep- ilem? Szó, ami szó, kitör a botrány. Viszont, ha mondjuk december 29-én, kedden, ami­kor semmi sincs, flambírozott meggyet csinálok vacsorára vaníiia parféval, s ezt meg­tudja valaki, mindjárt megin­dul a pusmogás. Imigyen: „Képzeld, mit ehetnek ezek vasárnap, vagy pláne nagyobb ünnepeken!” Mit eszünk? Megtörténhet, hogy paprikás krumplit ecetes uborkával. S mégis megeshet, hogy ünnepelünk, mert az ilyesmi nem az ételen múlik, nem a kirukkoláson. A mai világban, amikor „tömegremeték” lettünk, s „odvainkban” ülünk a televí­zió képernyőjére szegezett szemmel, ünnepnapok százai­val ér fel minden baráti szó, s különösképpen mindenféle közösségi cselekvés. Mindennél jobb egy kirándulás, égy kár­tyaparti' a gyerekekkel, egy bugyuta esti mese a kiságynál, kiadós beszélgetés az iskolá-' ról, vagy mit tudom én, a Ko­rái együttesről. S milyen szép karácsony este, vagy bármelyik hétköznap alkonyatján hajá- iban sült krumplit kapdosni ki a sütőből, s nagyokat nevetni hámozás közben, mert két pil­lanatig sem lehet nyugodtan kézben tartani a forró cseme­gét. „Krumplit sütsz, fújod, sózod és eszed.” — írta Vino­kurov. S jól írta, mert ehhez a vacsorához össze kell gyűl­ni a családnak. Mindenkinek ott kell guggolni a sütő előtt. Fújáshoz, nevetéshez, evés­hez. A boldogságért, az ünne­pért. A hétköznap az ünnep. Ami­kor nem szokásokkal gondo­lunk, hanem élünk egyszerűen egymásnak, egymásért. Farkas Péter az Idén nyolc Robur gépko­csit ÁVlA-ra cseréltek. A konzervgyáron kívül má­soknak is végeznek fuvaro­zást. Több nagy teherbírású gépjárművel például a Tápió- ság, illetve Kőröstetétlen kör­nyékéről hordják a cukorrépát a hatvani és a szolnoki cukor­gyárakba. Kiskunlacháza tér­ségéből a csepeli papírgyárba is több gépkocsi megy. To­vábbra is fennáll a lakosság­nak nyújtott 30 százalékos kedvezmény, ha szolgáltatásu­kat hétfőtől péntekig délután 2 órától veszik igénybe. A nagykőrösi kirendeltsé­gen évekig nem tervezik a gép­parkot fejleszteni. Ugyanak­kor fontos feladatuknak te­kintik a hatékonyabb mun­kát, a termelés fokozását, a munkaidőalap jobb kihaszná­lását. A jövő év elején jelentős előszállításokat végeznek a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat megbízásából, vala­mint a metróépitéshez mint­egy 17 ezer tonna sódert szál­lítanak. Jutalmat kapnak A rakodógépük mind haté­konyabb üzemeltetésével si­került csökkenteni a vagonok állásidejét. Ugyanakkor gon­dot okoz az, hogy a MÁV a vagonokat rendszertelenül ál­lítja ki. A kirendeltségen sok a fiatal munkás. Az élet- és munkakörülményükről adtak számot a lezajlott ifjúsági par­lamentjükön. A tanácskozást hasznosnak, előremutatónak ítélték meg. Szó esett például arról, hogy a szellemi foglalkozásúak is kapjanak munkáslakást. A ha­gyományos munkaruha he­lyett korszerűbbet kértek a fiatalok. Az eredményesebb munka érdekében pedig a cél­szerszám-ellátottság jelenlegi színvonalának emelését sür­gették. A nagykőrösi kirendeltsé­gen már az idén szeptember­ben bevezették az 5 napos munkahetet, * mely fennaka­dást a munkában nem oko­zott. A dolgozók erkölcsi és anya­gi elismerése nem marad el. Karácsonyra például 80 ezer forint jutalmat osztanak szét a termelésben élenjárók kö­zött. Az Információtechnikai Vál­lalatnál egy évtizedes múltra tekint vissza az a kooperációs kapcsolat, melyet az olasz part­nerrel kialakítottak. Az ITV—Olivetti szerelési szem­pontból igen hasznos volt a magyar félnek is. Az Olivetti kooperációs szerelést a vállalat nagykőrösi és madarasi üze­mében végzik, az év végéig. Mem valósult meg December 3I-ével ez az együttműködés a vállalaton kívüli okok miatt megszűnik. A nagykőrösi üzemben emiatt jelentős munkaerő szabadul fel. A vállalat vezetése úgy gondolta, hogy a felszabaduló munkaerő egy részét a szolgál­tatásban foglalkoztatja, a töb­bieket pedig az új kooperációs szerelésnél. Sajnos, 'idáig csak *a svájci Form-o-Tronic céggel kötött szerződés valósult meg. Ennek értelmében, leporelló­válogató és -daraboló gépek szerelésével foglalkoznak. Felmerült hát a kérdés: mit fognak az Olivetti-szerelésből kimaradt, s a szolgáltatás te­rületére át nem szervezett dol­gozók csinálni? A válaszért az Információtechnikai Vállalat budapesti központjában, Lind- meyer Ede műszaki igazgató- helyetteshez fordultunk. — Annak ellenére, hogy fő­ként az utóbbi időkben az olasz partner késedelmesen, hiányo­san és minőségileg kifogásol­ható alkatrészeket küldött, ra­gaszkodtunk az együttműködés­hez, mely gazdasági szempont­ból igen eredményes volt — mondja Lindmeyer Ede. — Még az idei bérmunkaszerelé­si együttműködés előkészítő időszakában az Olivetti kilá­tásba helyezte egy hároméves szerelési együttműködés lehe­tőségének megteremtését az MC—20 SP típusú gépekre. Vi­szont értékesítési nehézségek. miatt ez az elképzelés nem rea­lizálódott. Felkészültebb dolgozók — Vállalatunk vezetése szá­molt az Olivetti-program meg­szűnésével, s ezért másfél év óta jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy újabb kooperációs kapcsolatokat ala­kítson ki. Ennek eredménye­képpen jött létre a svájci cég­gel kötött s már említett együttműködési megállapodás. Jelen pillanatban tárgyalások folynak a német, angol és a holland reménybeli partnerek­kel. Konkrét megállapodások­ról sajnos még nem beszélhe­tünk. — Az Információtechnikai Vállalatnál önálló gépgyártás­sal nem tudunk foglalkozni. Viszont vállalkozunk arra, hogy tőkés importot megtaka­rító tevékenységet végzünk. Munkánkkal elérhetjük, hogy a devizakiadások csökkennek. Ugyanakkor bizonyos egysége­sítésre is lehetőséget kínál munkánk a hazai irodai gép­parkban, mert gyártmányaink­ból itthon is sok forgalomba kerül. Ez megkönnyíti a szervi­zek munkáját is. — Az ipari struktúra változá­sával, átalakításával a vállalat vezetőségének számolnia kell. Bár nena.szeretnénk,, de elkép­zelhető, hogy létszámcsökke­nésre is lehet számítani. — A nagykőrösieket illetően a vállalat központjában az a vélemény alakult ki, hogy az üzemben a munkájukat szerető emberek dolgoznak. Az eddigi feladatokkal arányos volt a szakmai felkészültségük. — Most viszont az a helyzet állt elő, hogy a jövő évtől 35— 40 munkás foglalkoztatásával gond van. A többségükben be­tanított munkásoknak milyen feladatokat adnak? — Olyanokat, melyek a vál­lalat szempontjából hasznosak. Bízunk abban, hogy valame­lyik külföldi partnerrel is si­kerül megállapodásra jutnunk. Kőbányai Sörgyár—Nk. Mé­száros Tsz SK 5:3 (2379—2342). Nk.: Kasza 403 (1), Fekete 357, Lóczy 399 (1), Kovács 389, Far­kas J. 337, Szabó B. 407 (1). Színvonalas NB III-as csapat­bajnoki tekemérkőzésen a lel­kes közönséggel érkezett fővá­rosiak városunkban, a temető­hegyi tekecsarnokban kivívott győzelmükkel biztosították a feljebbjutásukat. A körösiek pedig szép játékkal búcsúztak ettől az osztálytól. A Volánbusz (Nk.) tekézői bronzérmesek lettek az idei megyei csapatbajnokságban. E sportág híreihez tartozik, hogy a városi Mészáros Kupa csapatverseny rajtját decem­ber 7-től 'későbbre halasztot­ták, hogy az újszerű viadalra helyszíni felkészülési lehető­séget biztosítsanak a jelentke­zett 12 csapat tagjainak. Kosáríabdás hírek Nk. Gimnázium—Érdi Szak­munkásképző 45-34 (28-21). A gimnáziumi labdajátékterem­ben megrendezett megyei. ser­dülő és diák fiú bajnoki mér­kőzésen a körösiek biztosan győztek, de a vártnál kisebb különbséggel. A Monori SE— Nk. Gimnázium serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés el­maradt, mert téves volt a ki­írás. Kecskeméten, a városi úttö­rő fiú kosárlabda-bajnokság­ban egy napon két, körösi vo­s akkor "lesz elegendő munka. Nagykőrössel kapcsolatban gond az, hogy a munkát oda kell vinni. — Egyébként a betanított műszerészek foglalkoztatása nem könnyű. A nagyobb fel­készültségű műszerészekhez képest nehezebben alkalmaz­hatók univerzális feladatokra. Részfeladatokat végeznek, egy- egy munkafázist 5—20 percig, s legtöbbször nem látják a munkát egészében. A szakmai­lag jobban felkészült dolgozók a gyorsan változó feladatoknak jobban meg tudnak felelni. Gyártási lehetőségek — Tisztában kell lenni az­zal is, hogy a különféle mun­káink többnyire csak időszako­sak lesznek. Folyamatosan nem tudunk munkát biztosíta­ni. — A gondok, nehézségek el­lenére azon fáradozik vállala­tunk vezetősége, hogy biztosít­sa a munkát a felszabaduló munkaerő számára is. Az üzemben egyébként dolgoznak a szolgáltatás, az alkatrész- és utalványbélyegzőgép-gyár- tás területén. Az utalványbé­lyegző géppel a hazai piacon túl a KGST-országok igényeit is kielégítjük. Egyébként a Posta Kísérleti Intézet kifejlesztett égy elárusítóautomatát, mely­nek most vizsgáljuk a gyártási lehetőségeit és feltételeit. A nagykőrösiek ezt a feladatot meg tudnák oldani — moh-t dotta a műszaki igazgatóhelyet­tes. Kovács Katalin Tanácstagi beszámoló Faragó Dénes, a 29-es vá­lasztókerület tanácstagja és Varga Mária Magdolna, a 30- as választókerület tanácstagja január 4-én, hétfőn délután öt órakor a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában (Kecske­méti út 39—41.) tanácstagi beszámolót tart. natkozású esemény is volt. A körösiek jó játékot nyújtottak és első mérkőzésüket nagy fölénnyel nyerték, a másodi­kon megérdemelten győzték le a jóképességű félegyházia­kat. Nk. Arany isk.—Kecske­méti SC Hunyadi isk. III. 55-19 (34-13) és Nk. Arany isk.— Kiskunfélegyházi Tsz SK 39-18 (19-5). A megyei szövetségi úttörő­bajnokság második játéknap­ját Monoron rendezték. A körösi fiúk iít is jól ját­szottak, kettős győzelmet arattak, úgy­hogy örök riválisukat otthoná­ban győzték le. Nk. Arany isk. —Monori Kossuth isk. 53-51 (28-28), Nk. Arany isk.—Gö­döllői Karikás isk. 96-21 (43-6). A körösi lányok a várakozá­son felül kitettek magukért, ők is kettős - győzelmet értek el, még a jóképességű szobiaknál is jobbak voltak. Nk. Arany isk.—Gödöllői Karikás Isk. 59-9 (49-3). Nk. Arany isk.— Szobi isk. 60-37 (40-14). Az Arany iskolát dicséri, hogy az 1981/82. évi bajnokság­ban Kecskeméten és Pest me­gyében eddig minden csapa­tuk veretlen. A következő me­gyei úttörő játéknapok január­ban és februárban lesznek. S. Z. ISSN 0133 2708 (Nagykőrösi Hírlapi K. K. Finommechanika! részleg ' A Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet finommechanikai részlegébe mindenkor sok megrendelés érkezik. A Békéscsabai Hűtőipari Vállalat megrendelésére úgynevezett kódolóberende­zéseket készítenek. Jelenleg az új termék próbagyártása folyik. A TRAKIS Szövetkezet évente mintegy ötezer transzformá­tort készíttet a szövetkezettel. Felvételünkön: Angyal Mártonná az elkészült transzformátorok védő festékrétegének felhordásá­val foglalatoskodik. Varga Irén felvétele! Jegyzet A sült krumpli örömei Ä tekéiik szép búcsúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom