Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

Ünnepi ügyeiéi a SELKÁ-nál Bosszúságok nélkül Már a z ünnepek előtt is bőven akadt munkájuk a szerviz dolgozóinak. Képünkön Szabó János és Szili Gyula Color tipusú színes tévét javít a műhelyben. XXIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1981. DECEMBER 23., SZERDA Nemcsak a fecStnSka fejlődik Évtizedes hátrányt kell behozniuk Közelegnek az ünnepek, a legtöbb család ilyenkor gyak­ran ül a tévékészülék elé. A kaíácsonyi, a szilveszteri és az újévi ünnepekre is gazdag a műsorkínálat a rádióban és a televízióban egyaránt. Bosz- szantó, ha a legjobb műsor közepette romlik el a készü­lék. A GELKA monori szerviz­üzemében is felkészültek az ünnepekre. Amint Kéri Már­tontól, a szerviz vezetőjétől megtudtuk, ma egész nap dol­goznák a szerelőik. Holnap, csütörtökön lesz a heti pihe­nőnap, ekkor 8—12-ig ügye le­tet tartanak. Ugyancsak ügye­let lesz karácsony mindkét napján, ugyanebben az idő­ben. December 30-án teljes mun­kanap lesz a szerviziben. Szil­veszterkor, újévkor és újév Gyomron, 19 órától: magnós táncest, az ifjúsági klubban: karácsonyi mulatságok az út­törőházban, 15-től: fenyőfa­ünnepség, 16-tól; a pingpong- szakkör foglalkozása. Monoron, művészi torna 16- tól: a Katona József úti, 17.15- től: az Ady úti óvodában, 17­Az utóbbi években az ENSZ jóvoltából a világ nemzeteinek mindig jutott egy-egy olyan társadalmi feladat, amely az államformától, a berendezke­déstől függetlenül módot adott valamely nemzedék, népréteg gondjainak megoldására. 1980 a gyermekek nemzetközi éve volt, az idei esztendő a moz­gássérültek és rokkantak re­habilitációjának jegyében telt el. Az eredmények különösen a szocialista országokban a legszembetűnőbbek, s hazánk­ban is számos — ha nem is látványos — intézkedés tör­tént a krónikus gondok meg­oldására. Monoron, a Magyar Vörös- kereszt járási vezetőségének Kezdeményezésére a hét végén, szombaton délután alakult meg a mozgássérültek járási csoportja. Sokan eljöttek Elgondolkoztató, sokak szá­mára elképesztő volt az a bá­torság, s elszántság, hogy a kitartóan zuhogó ónos eső el­lenére a meghívottak javaré­sze megjelent a járási műve­lődési házban megtartott első összejövetelen. Ki bottal, •-ki tolókocsiban. S akadt jó né­hány kísérő is, családtag, ba­rát, vagy egyszerűen csak jó ismerős. Eljött a járási csoport ala­kuló ülésére dr. Csikány Csa­ba, a mozgássérültek Pest me­gyei Szövetségének elnöke is. — Körülbelül tíz évvel ez­előtt történt az első kísérlet a mozgássérültek országos szö­vetségének a megalakítására. Sajnos, sikertelenül — mond­ta. — Az első közösség 1977- ben Vas megyében jött létre. másnapján is ügyeletet tarta­naik regigei 8-tól 12 óráig. Az üzemvezető elmondta, hogy 15 szerelő és öt félfoga­dó áll a bejelentők rendelke­zésére. A meghibásodásokat, pana­szokat személyesen lehet be­jelenteni a Monor, Kossuth Lajos utca 74. szám alatti szervizben. Telefonon a Mo­nor 308-as számot kell hívni a felsorolt időpontokban. Természetesen nemcsak a rádió, tévékészülékek meghi­básodását, hanem a háztartá­si gépek hibáit is be lehet je­lenteni az ünnepek alatt. így a bejelentés után kijavítják a boyleréket, villanytűzhelyeket is. A szerviz alkatrészellátása kielégítőnek mondható, nem kell tehát aggódniuk a beje­lentőknek, hogy hoppon ma­radnak. naziumban. Pilisen, 17-től: személygép­kocsi-vezetői tanfolyam, 13- tól: német , nyelvtanfolyam, 19-től: a képzőművészeti szak­kör; 19.30-tól: a magnósklub foglalkozása. Vecsésen, 17-től: szabás-var­rás tanfolyam. Az idén az év közepén alakult meg a mozgássérültek orszá­gos egyesületeinek szövetsége. Mire lesz jó ez a szervezet? — kérdezhetnék sokan az úgy­nevezett ép emberek közül. A szövetség aktivistái úgy vélik, hogy a mozgássérülteknek nem az a legfőbb gondjuk, hogy valakinek esetleg hiányzik az egyik lába, vagy használhatat­lan a karja, líanem az, hogy hiányoznak a teljes emberi élethez szükséges társadalmi kapcsolatai is. — Mik a funkciói a mozgás- sérültek közösségeinek? — A legfontosabbak közül csak néhányat említek — mondta dr. Csikány Csaba. — Föl kell derítenünk azokat a tipikus problémákat, amelyek a mozgássérült embereket érintik. De a javaslatokat is nekünk kell kidolgoznunk, mert a lehetőségeket is mi ma­gunk ismerjük legjobban. Azt tapasztaljuk, hogy sok. úgyne­vezett ép ember pontosan az irántunk megnyilvánuló saj­nálata miatt nem közeledik hozzánk, hanem elfordul tő­lünk. Pedig mi tudjuk, sok­sok hasonló sorsú társunk pél­dája bizonyítja, hogy a moz­gásában korlátozott egyén is képes szép és tartalmas életet élni. — Hazánkban tulajdonkép­pen pár esztendővel korábban elkezdődött egy átmeneti idő­szak a rokkantak beilleszkedé­sét illetően. Százéves előítéle­tek mélyen gyökerezett, el­avult szemléletét kell meg­változtatni, s ehhez az idei esztendő még több energiát, társadalmi aktivitást szabadí­tott fel. Kétségtelen azonban, s ez minden emberre egyfor­mán vonatkozik, hogy aki sa­A hatvanas évek második felében a mezőgazdaságban is megalakultak a szakszervezeti alpszervezetek. Ám akkor még koránt sem voltak kellően ha­tékonyak. A vecsési Ferihegy Tsz szak- szervezeti bizottsága, híven az országos célokhoz, elhatározta a munkavédelmi előírások, szabályok legszigorúbb betar­tását, mindjárt kezdve, az új termelőegységek üzembe he­lyezési engedélyének megkö­vetelésével. A sort folytatta egy olyan munkavédelmi őrhá­lózat kiépítésének a terve, amely az iparban sok helyen már több évtizedes hagyo­mánnyal bír. További szigorítások A szakszervezeti bizottság tehát továbbra is nagy jelen­tőséget tulajdonít a munkavé­delem további szigorításának, többek között úgy, hogy hatá­rozata értelmében 1982 első fe­lében meg kell szervezni a munkavédelmi őrTiálózatot, s annak működését folyamatossá kell tenni. Korábban ugyanis a közös gazdaságra (mint más hasonló téeszre) jellemző volt, hogy sok élő munkaerővel állítottak elő terméket. A nagyarányú gépe­sítés sokszorta nagyobb felada­tokat ró a munkavédelemre. Az igyekezet valamelyest már­is megmutatkozott, mert mint Lojs Jenő, a termélöszövetke- zet munkavédelmi szervezeté­nek vezetője mondta: — Az üzemi balesetek miatt ját magán nem akar segíteni, annak mások is hiába nyújt­ják a kezüket. Pilisiek felajánlása A Vöröskereszt járási veze­tősége által elindított kezde­ményezés az első perctől kezd­ve lelkes támogatókra talált mind a mozgássérültek, mind a helyi üzemek, vállalatok, in­tézmények, tömegszervezetek és a lakosság körében. Egy bi­zonyító példa: a pilisi Arany­kalász Tsz vezetősége egy el­hagyott, külterületi részen lé­vő. kastélyszerű épületet aján­lott fel.-ahol a mozgássérültek és családtagjaik eltölthetik a hétvégéiket. A korszerűsítés, felújítás tervei is készülőben vannak, a járási szakrendelő intézet igazgató főorvosa és kollégái felajánlották, hogy szakmai tanácsaikkal segítik a tervezők munkáját. A mozgássérültek megyei egyesülete október 4-én Vácott alakult meg. Ebben a város­ban van a központja is, hi­szen a Budapesten és a vidé­ken élő sorstársak körülmé­nyei mégis csak mások. A ha­mar, de körültekintő gondos­sággal elkészített munkaterv már Monornak is fontos sze­repet szán a közös munka szer­vezésében. Ügy tervezik, hogy rövidesen egy regionális veze­tőségi ülést tartanak itt egy, a külterületen, tanyán, illetve a kis településeken élő moz­gássérültek helyzetéről szóló ankéttal együtt. A mozgássérültek járási csoportjának alakuló ülésén természetesen jelen voltak mindazok, akik már eddig is felajánlották segítségüket, tá­mogatásukat: a helyi politikai kiesett munkaóra csökkenőben van! A Ferihegy Tsz, mint isme­retes, az alaptevékenység mel­lett ipari tevékenységgel is foglalkozik melléküzemeiben. Tehát ez, valamint a szántóföl­di munka gépesítése, s a ma­gasabb élelmiszeripari techno­lógia képzett szakembereket, részletesen kidolgozott, jól megszervezett munkavédelmet követel meg. Es kell-e megfelelőbb bal­esetmegelőző módszer annál, mikor a dolgozó jó hangulat­ban, kipihenten áll a géphez, biztos kézzel fogja a szerszá­mot, legyen az kasza, vagy vil­láskulcs. Az otthoni pihenés­ről gondoskodni általában ma­gánügy, ám ezen a területen a munkaadónknak is van lehető­sége lépni. A vállalati, szak- szervezeti üdülések összehan­golt szervezése, az üdülőjegyek arányos elosztása például fizi­kai és szellemi dolgozók kö­zött szintén alapvetően befo­lyásolhatja a munkahely han­gulatát, ami pedig közvetve hatással lehet a balesetelhárí­tás eredményességére. Kellemes pihenés Ezt felismerve, a vecsési Fe­rihegy Termelőszövetkezet szakszervezeti bizottsága és a téesz gazdasági vezetése az üdülések számának jelentős növelését tűzte ki célul. Első­sorban a nagycsaládosok és fi­zikai dolgozók kulturált pihe­nését, kikapcsolódását kíván­ják szolgálni az új kezdemé­nyezések. Az előkészületben le­és tömegszervezetek vezetői, a gazdasági egységek képvise­lői. — A járási székhelyen mű­ködő, önálló telephellyel ren­delkező üzemek szocialista bri­gádjai az elmúlt hetekben kö­rülbelül fél százezer forintot utaltak át kommunista mű­szakjaik bevételéből a moz­gássérültek javára — mondta Gál Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára. — A já­rási pártbizottság és a mi köz­ségi alapszervezeteink is min­den támogatást megadnak majd a csoport eredményes munkájához. Bármilyen ké­réssel fordulhatnak hozzánk, ha tudunk, segítünk. Hallot­tunk arról, hogy sokan szíve­sen dolgoznának, ha olyan munkát kapnának, amely ott­hon is elvégezhető. Fogunk ilyen Tehetőségeket teremte­ni. Mendéről, Gyömrőről, Nyár­egyházáról, Vasadról, s termé­szetesen Monorról érkeztek a mozgássérültek az alakuló ülésre. Sokan ötleteket is hoz­tak. Volt, aki kézimunka­szakkör megalakítását java­solta, volt, aki elmondta, ő is szívesen hallgatna ismeretter­jesztő előadásokat, komoly zenét, közösségben. Volt, aki fölajánlotta, hogy Gyömrőn is szervezzenek helyi klubot. A megyei szövetség elnöke beje­lentette, hogy december 30-án előszilvesztert rendeznek Vá­cott. Azonnal akadt annyi je­lentkező, hogy egy mikrobusz megtelik majd velük indulás­kor. Választás Az alakuló ülés résztvevői megválasztották a helyi cso­port tisztségviselőit is. Titkárrá Naszvadi Józsefet, aki a posta monori központjában dolgo­zik, helyettesévé Galambos Pált, akinek munkahelye a va- sadi Kossuth Szakszövetkezet. Gazdasági felelős pedig Rigó Mária, a járási rendelőintézet telefonközpontosa lett. Vereszki János vő tervek szerint a téesz, illet­ve az szb, az IBUSZ és más hasonló intézmények legjobb ajánlatait igyekszik kiválaszta­ni, éspedig úgy, hogy az üdülé­sek ne csak az elő- és utósze­zonokra jussanak a jövőben. Mindemellett a gyermek- üdültetést sem hanyagolják el, annál is inkább, mert az igen­csak fejlesztésre szorul. Az üzemi balesetek sajnála­tos velejárója a betegállomány. Hogy meddig tart a betegség, az nem csupán a sérülés jelle­gétől függ, hanem alapvetően befolyásolja a gyógyulás ide­jét, a beteg otthoni, esetleg kórházi magatartása. Az utób­biról most hadd ne szóljunk, mert az az ottani gyógyító ap­parátus gondja, baja, szeren­csés (vagy inkább természetes esetben), öröme. A családi körben letöltött „betegszabadság” már közvet­lenebbül érinti a munkahelyet is. Éppen ezért a Központi Be­tegellenőrző Intézet munkatár­sai, ellenőrzéseik tapasztalatai nyomán addig nem intézked­nek az esetleges táppénzmeg­vonásról, amíg a téesz társa­dalmi tanácsa ki nem vizsgál­ja alkalmazottaik ilyen ügyét. Az SZTK-ügyintézők, -ellen­őrök megvárják a társadalmi tanács (amely néhány hónapja a szakszervezeten belül műkö­dik) javaslatát az ellenőrzött dolgozó esetében, s csak azután teszik meg a további lépéseket, ha azok feltétlenül szüksége­sek. Sokrétűen, felelősséggel Az itt felvillantott példák, természetesen csak töredékei egy szakszervezeti bizottság sokrétű munkájának, de talán jól szemléltettük, hogy mi mindennel kell foglalkoznia manapság egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben a szak- szervezetnek. Aszódi László Antal Nagy forgalmat bonyolított le az elmúlt hetekben a Mo- norvidéki Afész 821. számú pilisi TÜZÉP-telepe. Darida István, a telep veze­tője elmondta, hogy várha­tóan túlteljesítik éves tervü­ket, bevételük december 31-ig meghaladja majd a 36 millió forintot. Megfelelő a választék pél­dául NDK-brikettből, van ka­zánszenük és egyéb fűtőalkal­matosságuk is. Érdekesség, hogy ezekben a napokban sem csökkent az ár­jább közhangulat Javult a betegellátás Az utóbbi hónapokban la­punk különböző oldalain több alkalommal is foglalkoztunk Vecsés egészségügyi ellátásá­nak gondjaivai. Az új beteg- beutalási rendelet — ellentét­ben az általános tapasztalatok­kal — a fővárossal szomszé­dos nagyközségben nem köny- nyitett, hanem sok tekintetben nehezített a betegek és az or­vosok, helyzetén. A monori járási hivatal és a szakorvo­si rendelőintézet vezetői a helybeliek panasza nyomán gyorsan intézkedtek, s már december első napjától több változás lépett életbe Vecsé­sen. Lényege: a betegek több­ségét helyben, utaztatás nél­kül látják el. — Milyenek az eddigi ta­pasztalatok? — kérdeztük dr. Csernus J. Alánt, a monori szakorvosi rendelőintézet, igaz­gatóját. — A részben a helyi tanács vezetőitől, részben a körzeti orvosoktól kapott informá­cióim szerint lényegesen javult a közhangulat a nagyközség­ben — válaszolta az igazgató főorvos. — Meglett tehát a hatása annak a részletes tájé­koztatásnak, amelyet tanács­ülésen, illetve a lakókhoz el­juttatott több ezer szórólapon adtunk. Munkatársaim dicsé­retére legyen mondva, olyan gyorsan, lelkiismeretesen és gondosan szerelték fel, rendez­ték be a vecsési rendelőt, hogy ennyire rövid idő alatt — őszintén meg kell mondanom — én sem számítottam ilyen eredményekre. Természetesen voltak és vannak akadályt je­lentő tényezők, amelyek első­sorban a laboratórium és a belgyógyászat munkáját zavar­ták. Egyrészt nem volt idejé­ben megfelelő körzeti rende- • lőnk, s a beüzemelő vállalatok késlekedése miatt bizonyos la­borvizsgálatokat és az EKG-t nem tudtuk beindítani. Re­mélhetőleg erre a két ünnep között már sor kerülhet. Azt is el kell mondanom, számít­va persze — most már rövid ideig — a vecsési betegek tü­relmére, hogy különböző munkajogi problémák miatt a labor létszámát csak január ■ 15-én tudjuk majd teljesen feltölteni. Ezért tehát elkép­zelhető, hogy az új év első napjaiban emiatt még lesznek kisebb problémák, de a hónísp közepétől naponta megfelelő szintű ellátást kapnak a bete­gek. Az információhoz tartozik: ma Barinkai Oszkárnénak, a megyei pártbizottság titkárá­nak vezetésével munkacsoport látogat Vecsésre, hogy képet kapjanak a változásokról, s a lehetőségekről. V. J. deklődés az építőanyagok iránt, viszik a téglát, az ajtó­kat, ablakokat is. Van elegen­dő cement és mész is a tele­pen. Csupán a cseréphiány je­len. némi gondot jelenleg. Megfelelően felkészültek a jövő évtől bevezetésre kerülő ötnapos munkahétre is. Belső szervezéssel oldják meg a nyitvatartási, január 1-től is — vasárnap kivételével — minden nap fogadják a vásár­lókat. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) A nap kulturális programja tői: asztalitenisz-edzés a gim­Válfozó szemlélet A tartalmas élet lehetősége Túlteljesítik a tervet Elegendő a téli tüzelő Felkészültek az ötnapos munkahétre Paulovicz János ikersejítéglát rak a lovas kocsi platójára Barcza Zsolt felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom