Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
1981. DECEMBER 20., VASÁRNAP x/untw 3 A népgazdaság jövő évi célkitűzései (Folytatás az l. oldalról.) sok — a recski bányászati kutatás létesítményei, a Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója, a Szikra Lapnyomda és a kiskörei vízlépcső II. üteme — elkészülnek. Átadják a budapesti nagy sportcsarnokot is. A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél lassabban bővül. A rubel elszámolású forgalomban a behozatal mérséklődik, a kivitel nő. Az áruforgalmi mérleg hiánya közel áll a tervezetthez, a tavalyinál kisebb lesz. A nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél lassabban növekedik. Az áruforgalmi mérlegben kismértékű hiány várható. Feícwéísf&k és eíéiráss^saí&ii 1982-re A gazdasági munka fő célja 1982-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása és a lakosság életszínvonalának megőrzése. A termelés és a belföldi felhasználás ennek a célnak alárendelve alakul. A termelés növekedése és a meglévő kapacitások kihasználásának javítása nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését s a drága behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban nő. Az ésszerűbb költséggazdálkodást és a takarékosságot fokozva el kell érni, hogy a fajlagos Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelésből nagyobb hányadnak kell szolgálnia külső egyensúly javítását. Elsősorban azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubelelszámolású kivitelt, vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályozórendszer módosításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A termelés akkor növekedhet jobban a tervezettnél, ha az importigényesség a tervben számítottnál jóbbán csökken, s ha a gazdaságos klvi- tel gyorsabban nő. Ä termelés és a kivitel növelése a gazdálkodás hatásfokának erőteljes javítását kívánja meg. Meg kell gyorsítani'a termelés szerkezetének korszerűsítését, műszaki színvonalának emelését, a termékéit rinnőségének és verseny- képességének javítását. Fokozni kell a külpiacokon gazdaságosan értékesíthető és a belföldi kínálatot javító termékek előállítását. Az eddiginél nagyobb eredményeket kell elérni a háttéripar, az alkatrész- és részegységgyártás fejlesztésében. Számottevően növelni kell a korszerű, alacsony energia- és anyagigényes termékek gyártását, elősegítve az anyag- és energiatakarékosság megvalósítását. Szorosabbá keli tenni a vállalatok közötti együttműködést, meg kell erősíteni a szállítási fegyelmet. Korszerűsíteni szükséges az ipari szervezetet, a vállalatok belső felépítését, irányítását, növelni kell a vezetés színvonalát. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságosabbá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növekedését a munka termelékenységének növekedése alapozza meg. A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy anyag- és energiaráfordítások' nagyobb mértékben csökkenjenek, mint az előző években. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a felhalmozás további csökkenésével mérséklődik. Az életszínvonal megőrzése érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása kismértékben emelkedik. Az 1982. -évi népgazdasági terv céljait a VI. ötéves terv készítésekor feltételezettnél lényegesen kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények között kell megvalósítani. Ezek ellen- súlyozásához növekvő erőfeszítések szükségesek. Az 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron 101.0— 101,5 98.0— 99,0 102.0— 102,5 98.0— 99,0 104.0— 104,5 100.0— 100,5 100,5—101,0 178.0— 180,0 milliárd Ft fordítható csak kis mértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. Az ésszerű energiafelhasználást segítő szervezési, beruházási és műszaki fejlesztési, technológiai intézkedéseket az illetékes szervek kidolgozták, anyagi fedezetüket a terv tartalmazza. Az energia- forrásoknál csaknem 50 százalékra nő a hazai termelés aránya, a szénhidrogének részesedése az összes energiafelhasználásból valamelyest csökken. A kohászat termelése — a belföldi értékesítés emelkedése mellett is — módot ad a kivitel bővítésére. A gépipari termékek belföldi értékesítése alig, kivitelük dinamikusan fokozható. Folytatódik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtása, és beindul az elektronikai alkatrészek és részegységek fejlesztésének és gyártásának központi fejlesztési programja. A gépipar átlagát meghaladóan fejlődik a híradás-, a vákuumtechnikai és a műszeripar. A gépipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban növekszik a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a korszerű villamos berendezések és készülékek, valamint a műszeripari termékek termelése. A vegyiparban csökken a kőolajfeldolgozás, de az egyéb vegyipari ágazatok növelik termelésüket. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban levő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyagfeldolgozás; a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az építőanyag-ipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelésnövekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszer- iparban — az exportérdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. Az építőipar ár-, bér- és szervezeti rendszerének módosítása elősegíti, hogy erősödjön az építőipari szervezetek vállalkozási készsége, s kialakuljanak a verseny feltételei. A munkaerő az építőiparban tovább csökken. Ezt a termelékenvség növelésének kell ellensúlyoznia. A gabonatermesztés biztonságos megalapozása végett nő a vetésterület. Kalászosokból az ez évinél jobb, kukoricából hasonló átlagtermés érhető ?i. Olajos növényekből az ideinél kisebb földterületről is betakarítható a belföldi ellátásra és kivitelre szükséges mennyiség. A cukorrépa vetésterülete az ez évihez hasonló lesz. A zöldségtermesztést a kereslethez jobban igazodó összetételben kell növelni. Az ideivsl azonos termőterületről nagyobb bortermésre lehet számítani. A húshasznú állomány fejlesztésével a vágómarha-termelés növekedik, s valamelyest nagyobb lesz a tejtermelés is. A meglevő állomány lehetővé teszi a vágósertés-termelés növelését. Az állattenyésztés takarmányszükséglete zavartalanul kielégíthető. A mezőgazdaságban is alapvető feladat a termelés hatékonyságának javítása, az eszközök jobb felhasználása. Ezt az energiatakarékosság érdekében tett és egyéb intézkedések is ösztönözni fogják. A jó élelmiszerellátás fenntartása mellett a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkednek, a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulajdonában lévő személygépkocsi-állomány tovább gyarapodik, s eléri az egymillió- száznegyvenezer darabot. Az autópálya-hálózat Bicske és Tatabánya között új szakasz- szal bővül. Az előző évihez hasonló ütemben folytatódik az utak burkolatának megerősítése és felújítása. A belföldi termelői árszínvonal — a várható külkereskedelmi árualakulást is figyelembe véve — az iparban 4— 4,5 százalékkal emelkedik. A növekedés részben az 1981. évi — főként energetikai — árváltozásokból adódik. Az építőipari árszínvonal mintegy 4 százalékkal nő. A többi nép- gazdasági ágban mérsékelt árváltozás várható. Foglalkoztatottság, a lakosság életszínvonala A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekéhez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. A munkaerő iránti kereslet valószínűleg tovább mérséklődik. A szabályozó rendszer \ módosítása, az egyéb intézkedések és a szigorúbb gazdasági környezet hatására a vállalati munkaerő-gazdálkodás tovább javul, a termelés szükségleteihez jobban alkalmazkodik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mező- gazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészség- ügyi és a művelődési ágazata szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban része- sUL A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981—82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4—5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobb részt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy meg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A kiskereskedelmi forgalom mennyiségileg kismértékben bővül. Fontos követelmény, hogy az áruellátás elért színvonalát fenn kell tartani. A kiskereskedelemben tovább terjednek az új üzemelési formák. A lakosság Infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottság további javításár;? 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. A fővárosban és’az öt nagyvárosban gyorsabban bővítik — központi támogatással is — a fenntartási építést végző kapacitásokat. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapesten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000—9000 új óvcdai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200—1300 általános iskolai osztályterem létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvejhető Hallgatók száma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Karoly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a filmgyár felújítása, a budavári palota helyreállítása, megkezdődik az Eötvös Loránd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. A beruházások további alakulása Az 1982. évi terv — az egyensúlyi követelmények miatt — a beruházások további csökkentését irányozza elő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami, és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energiamegtakarítást és az energiatermelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban lévő nagy- beruházások közül az év során befejeződik a Bitó II. bauxitbánya építése, a Halim- ba III. bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a csepeli csőgyár szinten tartó beruházása, a budapesti szemétégetőmű és a szekszárdi húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe Helyezés történik a már- kushegyi és a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai yas- mű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a szolnoki A HÉT HÍRE MEGTANULVA © Országos tanácskozás témája volt Tatabányán a honvédelmi nevelés helyzete és további fejlesztése. © A Közlekedéstudományi Egyesület rendezésében az országos víziúthálózat állapotát vitatták meg a szakemberek, a Gépipari Tudományos Egyesületben az au-* tóbuszok korrózió elleni védelme új fejlesztési módszereit tekintették át. © A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése a lakosság áruellátását elemezte. © Nemzetközi kisállattenyésztési kiállítás nyílt Békés-; csabán. © A hét híre az is, hogy a Kertészeti Egyetemen került sor az országos felsőoktatási ifjúsági par-; lamentre. Viharos viták zajlanak arról, vajon elég-e, sok-e, avagy éppen kevés azok száma, akik a felsőoktatás intézményeiben készülnek holnapjukra. A viták nem újkeletűek, évtizedek óta föl-föllobbannak, idehaza éppúgy, mint más országokban. A modem kor nehezen tud válaszolni a kérdésre: a képzett ember fogalma, követelménye miként kapcsolódik az iskolázott ember alakjához, hiszen a képzett, az iskolázott viszonylagos fogalmak, mást és mást jelölnek a változó világ különböző részein. Két évtizede a megye termelőszövetkezeti mozgalmában, ipari üzemeiben az is jól képzett szakembernek számított, akinek valamilyen középfokú — technikumi — végzettsége volt Ma a felsőfokú oktatási intézményből érkezettek csapata folytonosan gyarapodik egy- egy munkahelyen anélkül, hogy különösebb föltűnést keltene az új arcok megjelenése. Két felsőoktatási intézmény működik a megye területén: Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem, Zsámbékon pedig az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozata. Népességéhez, szerepköréhez képest a megye nem túlzottan elkényeztetett a felsőfokú képzést illetően, mivel a két említett intézményben az idén befejezett tanévben összesen 1879 hallgatót oktattak. Ezeknek a Hallgatóknak . egy tekintélyes része természetesen az ország legkülönfélébb településeiről érkezett az egyetemre, a főiskolára, azaz természetes az is, hogy tanulmányaik végeztével e diplomások távoznak addigi átmeneti otthonukból. Pest megyéből.. Van másik oldala is az éremnek: több mint 3400 azoknak az ifjaknak a száma, akik a megyében laknak, de nem itt, hanem a fővárosban vagy másutt levő felsőoktatási intézményben tanulnak. Belőlük a legnagyobb csoport a tudomány-, illetve a műszaki egyetemekre jut, valamint a műszaki, a tanárképző főiskolákra. Beszédesen tanúskodik a lehetőségekről az is, hogy nincs az országban olyan felsőfokú 'oktatási intézmény, ahol ne tanulna Pest megyei fiatal. A gond tehát nem okvetlen és nem elsődlegesen a pályára való fölkészülés, sokkal inkább az, amikor a választott pálya gyakorlatával találja magát szembe a friss diplomás. Ennek a különleges szembesítésnek a következménye, hogy a megyében — szakterületektől függően — az országos átlagnál magasabb a nem a szakterületükön dolgozó diplomások száma. Vannak olyan pályák — így például a tanári —, ahol a végzettek tíz százaléka már eleve el sem helyezkedik szakterületén, további tíz százaléka pedig két éven belül más foglalkozási körbe távozik, fölhagy a tanítással Ilyen tapasztalatok birtokában nem alaptalan a találgatás: a megye két felsőoktatási intézményében esztendőnként diplomát szerzett — nappali és levelező tagozatos — hétszáz, hétszázhúsz hallgatóból vajon két, három, öt esztendő elmúltával mennyien vannak ma is ott választott szakmájuk — hivatásuk? — terepén? Bizonyára sokan, d« bizonyára kevesebben, mint lehetnének, mint kellenének. Továbbá: mennyien vannak azok, akiknek ugyan egyezik az oklevélben rögzített szakmájuk és a papír szerinti beosztásuk, ám ténylegesen, a mindennapi munkában nem azt csinálják, amit reméltek?! Tévedés lenne tehát abban a hitben élni, pusztán a felső- oktatásban részt vevő fiataloknak kell megtanulniuk egyre táguló tananyagukat. A társadalomnak szintén meg kell tanulnia — és benne a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények, az igazgatás részterepeinek — azt az igazságot, hogy a felsőfokú oktatás roppant értékes befektetés! Tőke, aminek kamatai a közös gyarapodásban szorzás vagy osztás jeleként hatnak, azaz eredményt növelnek vagy a várt siker elmaradásával vétetik észre magukat. A hallgatóknak sokkal könnyebb a maguk anyagát elsajátítani, mint a társadalomnak a maga gazdálkodási tananyagát Ahogy ez az előbbi követelmény, úgy az utóbbi sem lehet csupán óhaj. Mészáros Ottó papírgyárban és az Árpád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a paksi atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Megkezdődik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségüggyel, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozására, s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. ★ A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelem- képződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a fel- halmazási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához.
