Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

1981. DECEMBER 1., KEDD xJuniW 3 Munkaalkalom Örkényben Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet tatárszentgyörgyi textilüzemében hatvannyolc asszony dolgozik, ahol a Magyar Posztógyár részére végeznek bérmunkát. A kelméket nézik át és a hibás helyeket kivarrják. Az üzemet elsősorban azért hoz­ták létre, hogy a községben levő asszonyok részére munkát biztosítsanak. A közelben ugyanis nincsenek ipari üzemek és nehézkes a közlekedés. Szükség esetén az asszonyok részt vesz­nek a mezőgazdasági munkákban is. állást foglal, véleményez Nagyobb gazdasági eredményeket várnak Marad a MEZŐGÉP Tröszt Húszmillió forintos megtakarítás Ügy tűnik, mi magyarok nem tudunk elszakadni a túlzásoktól. Előbb tűzön-vizén át létrehoztuk a mam- mutvállalatok és trösztök tömegét, majd most, — hogy rájöttünk, nem ez az optimális gazdasági szerkezet — azt várjuk; mindegyik meg fog szűnni. „Trösztök alko­nya" — irta egyik hetilapunk, s erre százak kapták fel a fejüket: most mi lesz velük!? Valóban minden tröszt Magyar—csehszlo vők tárgyalások Gépipari együtfműhösiés Magyar—csehszlovák tár­gyalások színhelye volt hétfőn a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. A magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei, Marjai József és Rudolf Rohlicek mi- ■tszterelnök-helyettesek vi­tatták meg a kétoldalú együtt­működés időszerű kérdéseit. A tárgyalások befejeztével a két miniszterelnök-helyettes aláírta a magyar—csehszlovák közúti járműipari, mezőgép- ipari és építőgépipari főegysé­gek, s késztermékek gyártásá­ban, valamint a két ország igényeinek mind teljesebb ki­elégítését szolgáló szállításá­ban való együttműködésről 1976-ban kötött egyezmény 1981—85. évi kibővítéséről, az egyezmény érvényességének 1990-ig történő meghosszabbí­tásáról szóló megállapodást. A megállapodás keretében a két ország gépipara öt év alatt több mint egymilliárd rubel értékű kölcsönös szállítást tel­jesít. Rudolf Rohlicek megtekin­tette a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár több üzemét, majd visszautazott Csehszlovákiába. A megbeszéléseken részt vett Kovács Béla hazánk prágai, és Andrej Barcak Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Albertirsát kettészeli a vas­út — a megállapítás nem helytálló, hiszen amikor itt lefektették a síneket, egyik Oldalon Alberti település he­lyezkedett el, a' túloldalon pe­dig Irsa, a két rész jóval ké­sőbb egyesült. A település nagy kiterjedésű, lakosainak számát alapul véve akár vá­ros is lehetne. Hogy mégsem az, annak okát abban kell ke­resni, hogy helyben alig van munkalehetőség, az itt élők többsége Ceglédre vagy a fő- yárosba jár dolgozni. Napközben néptelenek az utcák, ahogy az idevalósiak mondják: a fiatalok dolgoz­nak, az öregek meg behúzód­tak már a melegre ... Karikáinak A vasútállomáson először megriad az idegen, hogy ta­lán túl sokáig kászálódott le a vonatról, s közben elment az autóbusz. Később meg­nyugtatják: a településen nincs helyi buszjárat, itt min­denki gyalogol vagy pedig bicikli, motorkerékpár nyer­gébe pattan. Persze csak a yasútig, onnan vonattal foly­tatja útját. Közel a főváros, mármint időben, a hatvan kilométert alig több mint egy óra alatt teszi meg a vonat. Az állomás szomszédságában eárt udvar, itt teszi le járgá­nyát az ingázó, s hazatérőben innen már nem gyalogol. Okos megoldás — persze biztosan akad balszerencsés is, hiszen k hetven-nyolcvan éves idős ember, kivált, ha a Homok- fészben lakik, már nem szíve­den karikázik kilométereket. Még kannás Albertirsa azon kevés he­lyek egyike, ahol még kimér­je is árusítanak tejet. Asszo­nyokat látni, kisebb-nagyobb tejeskannákkal fordulnak be á helyi Szabadság Tsz tej­boltjába. Azt mondják, jó ez á tej, nagyobb a bizalmuk hozzá, mint a tasakoshoz, ál­lítólag zsíros, ujjnyi a föle. A Pesti úti kis vegyesbolt­ban minden kapható, ami a háztartásban kell. Még koz­metikai cikkeket is tartanak a polcon. A bolt közepén olaj­kályha, a csöve fölfelé szalad, hideg lehet itt reggelenként. 'A Symphonián kézzel javítot­ták át a fogyasztói árat — hiába, ide még nem jutott el pz árazógép. Rácz Albert államtitkár­nak, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének ve­zetésével hétfőn megtartotta első ülését a Bér- és Munka­ügyi Tanács. A tanácsban — kormányhatározat alapján — számos minisztérium képvise­lője vesz részt, valamint a Minisztertanács felkérése alap­Mellszobor a Pesti úton: Tessedik Sámuelé. S hogy miért állítottak neki éppen itt emléket? Mert néhány házzal odébb, egy régi épületben született. Taláh' kevesen tud­ják ... Emlékőrzés A katolikus temető kápol­nájának fala mállik, a tető is lyukas néhol. Ütött-kopott, de még a műemlékek könyvében is megemlítik. Nem véletlenül, hiszen Ybl Miklós terve alap­ján készült. A kápolna pincé­je kripta, az ablakok üvege hiányzik, így bárki betekint­het. A látvány megdöbbentő: deszkadarabok, törött téglák szanaszét, rendetlenség. Közé­pen egy oldalra dőlt ércko­porsó, valaki lerángatta a he­lyéről ... Temetőkapu — az egyik szárnyát ellopták, úgy hírlik, régen történt, tán tíz évvel ezelőtt. Távolabb facsoport, ott állt a kastély; rengeteg szobája volt, a háború alatt szülőotthont helyeztek el ben­ne, később kórház működött itt néhány évig. Azután? Az épület gazda nélkül maradt, az embérek pedig apránként széthordták, semmi sincs be­lőle, még a fundamentum is eltűnt. A kastélyhoz tartozó víztorony ma is áll, azt mond­ják, csak azért, mert bele­menni nem lehet, alulról kez­deni a bontást pedig képtelen­ség. Délután sorra hazatérnek a bejárók. Többen árkot ásnak a vízcsőnek, mert Albertirsán is egyre több ház kap vezeté­kes vizet. Az állomás; hideg és ba­rátságtalan. Nyitva az összes ajtó, a szél fülyülve vágtat keresztül a helyiségeken. Fű­tés persze nincs, csak a kály­halyuk ásít feketén, a kályhát és a csövet eltüntették. Talán nem is volt? Vagy javítják? Mindenesetre a falak hideget árasztanak. Egyre-másra érkeznek a vo­natok. Százával jönnek haza­felé az emberek, fáradtan, mégis vidáman: nem csoda, hiszen szabad szombat lesz. Van, ahol már fenik a kést, mossák a teknőt, készülnek a torra. Hajnalban majd visítva vesz búcsút a világtól néhány sertés, azután pedig felszáll a füst. Jó pihenést, Albertirsa! Pável Melinda ján a SZOT, a KISZ, a SZÖVOSZ, az OKISZ, a TOT és a Kereskedelmi Kamara is képviselteti magát. Az ülésen megvitatták és elfogadták a tanács ügyrend­jét, amely rögzíti a további munka módszereit, feltételeit, eleget téve a kormányhatáro­zatban foglalt követelmények­nek. A tanács alapvető fel­adatának tekinti, hogy állást foglaljon s véleményt mond­jon mindazokban a bér- és munkaügyi, munkajogi kérdé­sekben, amelyekről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a jövőben a Minisztertanács és bizottságai elé javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket készít. A tanács m.gvitatta az ötnapos munkahét bevezeté­sének tapasztalatairól és a rövidített munkahétnek to­vábbi területekre történő ki- terjesztéséről szóló élőterjesz­téseket is. Meddig fogyasztható? — A törvény és a MÉM vég­rehajtási utasítás egységesítet­te és szigorította az élelmisze­rek előállítására, forgalmazá­sára vonatkozó előírásokat. Az élelmiszertörvény az 1958. évi 27. sz. törvényerejű rendeletet, a MÉM-rendelet pedig hat ko­rábbi végrehajtási utasítást váltott fel. Az egész kérdéskör egyértelműbb, ezáltal áttekint­hetőbb és könnyebben ellenő­rizhetőbb lett 1976. január óta. Korábban az élelmiszerek és italok szavatosságának lejárati idejével számoltak, az élel­miszertörvény hatályba lépése óta viszont a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési határ­idővel. Az élelmiszereket két fő csoportba sorolták; az úgy­nevezett gyorsan romlóknál a fogyaszthatósági időt kell fel­tüntetni, a huzamosabb ideig eltarthatóknál pedig azt, hogy meddig őrzik meg minőségü­ket. Csak a tartós élelmiszerek adhatók el a minőségmegőrzé­si határidő után is — a gyor­san romlókat ki kell vonni a forgalomból! —, de csak meg­határozott ideig és csökken­tett áron. Ha az előírt vizs­gálatok alapján fogyasztható- nak találták. A tartós élelmi­szereknek van egy alcsoport­juk is; a három évnél hosz- szabb ideig eltarthatok. Eze­ken a gyártási idő és a Minő­ségét korlátlan ideig megőrzi szöveg olvasható. Előírják azt is, hogy az élel­miszerek ipari csomagolásán jól olvashatóan és közérthető­en fel kéll tüntetni többek kö­megszűnik? Minimális beavatkozás Első látásra is nyilvánvaló: ez is túlzás lenne. Mert igaz, hogy minél nagyobb, minél koncentráltabb egy vállalat, annál lassabban reagál a gyor­san változó piaci hatásokra, de az is igaz, hogy minél ki­sebb egy vállalat, annál kevés­bé képes nagyszabású felada­tok megoldására. Annál keve­sebb esélye van mondjuk egy költséges fejlesztésre. A hibát tehát nem akkor követtük el, amikor trösztöket szerveztünk, hanem mert a kelleténél töb­bet és azokon belül nem kap­tak megfelelő önállóságot a gyárak, a gazdálkodó egysé­gek. Következésképpen most azt kell vizsgálni: mennyire hatékony egy-egy tröszt tevé­kenysége és a szükségszerűen fennmaradók esetében hogyan lehet megteremteni az egysé­gek nagyobb önállóságát. Ez a feladata most a buda­örsi MEZŐGÉP Trösztnek. Dr. Bujtás László gazdasági igazgató szerint már eddig is nagyobb önállóságot adtak a gyáraknak, s — más trösztök gyakorlatával szemben — nem központosították a bevételek, a fejlesztési alapok, a nyeresé­gek 100 százalékát. Az Ipari Minisztériumnak felterjesztett szervezetfejlesztési tervekben ennél is tovább lépnek. A Mi­nisztertanács Koordináló Bí­zott az egyes gyártási tételek azonosításának megállapításá­ra vonatkozó jelet, a gyorsfa­gyasztott és gyorsan romlók­nál a tárolási hőmérsékletet, a kórszerű táplálkozás elősegíté­sére a lényeges tápanyag-ösz- szetevőket, a vitaminokat. Követelmény természetesen, hogy a fogyaszthatósági határ­idő jelölésének olvashatónak, a fogyasztó számára szembetű­nőnek és közérthetőnek kell lennie. Adatok rejtjelezve Az öt év alatt az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség, a Pest megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség (s rajtuk kívül még a KÖJÁL, a KERMI, a MÉM, a népi ellenőrzés) rendszere­sen figyelemmel kísérte az élelmiszertörvény és a végre­hajtási utasítás betartását. —■ Az idén az első félévben vizsgáltuk az édesipari, tavaly pedig a sütőipari termékek forgalmazási körülményeit. A vizsgálat a fővárosra és a töb­bi között Pest megyére is ki­terjedt — mondta dr. Szabados Mihály. — Ezek átfogó ellen­őrzések voltak, s így az élel­miszertörvény előírásait is ma­gukban foglalták. Ugyancsak az idén az önkiszolgáló élel­miszerboltok fogyasztói érdek- védelmét néztük meg a fővá­ros mellett kilenc megyében. Pest megyében ugyan nem, de a tapasztalatainkból az itteni vásárlók és kereskedők is okul­hatnak. A nagyszabású — 32 válla­latot és 95 áfészt, összesen 1083 üzletet érintő — vizsgálat megállapította, hogy a boltok zottságának határozatához igazodó fő céljuk: a tröszt vál­lalatai az érdekeltség tekinte­tében a lehető legnagyobb önállóságot kapják; az irányí­tás során a beavatkozások számát a minimálisra csök­kentik; a központ létszámát 40 százalékkal csökkentik. Önállóan gazdálkodnak Ez utóbbi elhatározás már realizálódott. Több feladatot leadtaii: a vállalatoknak, s ily módon 100 dolgozó felszaba­dult. Ezzel 20 millió forint do­logi és személyi költség meg­takarítását tették lehetővé. A változások nyomán a koráb­ban tröszti hatáskörbe tartozó döntések kétharmadát átadták a vállalatoknak, így azok már önállóan gazdálkodnak, önál­lóan készítik terveiket. Az Igazgató Tanács működési kö­rét — amelyben a vállalati igazgatók és a tröszt vezetői vesznek részt — módosították, az eddigi tanácsadó és vélemé­nyező jogkört döntési jogkör­ré változtatták. Megszűntek a tröszt operatív beavatkozásá­nak lehetőségei, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezentúl nem lehet a gazdaságtalan vállalatokat központi eszkö­zökkel — a többiek kárára — mentegetni. A tröszthöz tartozó 8 gép­gyártó — 4 élelmiszeripari dolgozói az áruk minőségi jel­lemzőit általában ismerik. Százötvenhét üzletben kellett a lejárt szavatosságú élelmi­szereket leértékelniük, illetve a romlott árukat a forgalomból kivonniuk. Egyes termékeknél a gyártási, a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési idő olvashatatlan, hiányos vagy rejtjeles. Például a Nagykőrö­si Konzervgyár olyan rejtjel- zéses adatokat tüntetett fel, hogy azt sem a vevők, sem az eladók nem tudták megfejteni. Az édesipari termékek for­galmazásának — Pest megyét is magában foglaló — ellenőr­zése többek között megállapí­totta, hogy a minőségmegőr­zés időtartamának jelölésével még mindig sok gond van. A gyártás időpontját például az áruk egy részénél csak a gyűj­tőcsomagoláson, többféle cso­koládénál a fólián tüntetik fel. A FÜSZÉRT raktáraiban pe­dig lejárt szavatosságú árut találtak. (A Pest megyei nem tartozott közéjük!) Csalafinta címkék A sütőipari termékek for­galmazási helyzetének vizsgá­lata meglepően sok kedvező változást rögzített. Persze, az lenne az igazi, ha semmiféle kifogás sem merülne fel. A vásárló ezt joggal elvárhatja. Mi most azonban azokat a hiányosságokat idézzük fel, amelyek a Pest megyeieket is érintették. Így például a minőségi áru­átvételt a vizsgált üzletek 26, az árutárolást 13 százalékban kifogásolták az ellenőrök. Az ártájékoztatás sem volt min­denütt megfelelő. Az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat gödöllői üzemében égett, nyo­mott kenyereket, a váci gyár­egységben erősen sült, az át­gépgyártó vállalat, két alkat­részgyártó és egy fejlesztő in­tézet önálló pénzügyi keretei bővülnek. Az árbevételből 1,1 százalékot kap a központ, ami­ből saját fenntartását fedezi és gazdálkodási tartalékokat képez. A fejlesztési források közül az értékcsökkenési le­írás (amortizáció) eddigi 30 százaléka helyett 1982-ben 15 százalékot központosítanak, az osztatlan nyereség 10-ről 6 százalékra csökken, a műszaki fejlesztési alap 100-ról 20 szá­zalékra. A szocialista termelési adót sokáig egységesítették úgy, hogy közvetlenül a tröszt fizette be, ezentúl a vállalatok saját eredményességüknek megfelelően adóznak. Szigorí­tották a fejlesztő intézet mun­kájának feltételeit azzal, hogy már az idén nyereséges rend­szerben működtetik. Csak szervezetfejlesztés Felvetődik a kérdés, hogy ha tulajdonképpen alig ma­rad munkája a trösztközpont­nak, akkor miért is marad? A választ a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gépipari háttérigényének nagysága ad­ja meg. Nincs az az önálló kisvállalat, amelynek rálátása lehet a rohamosan fejlődő mezőgazdaság egészére, amely a többiek közreműködése nél­kül meg tudná oldani a ter­melési és fejlesztési feladato­kat. Nem szűnik meg tehát a MEZŐGÉP Tröszt, sőt a szer­vezetfejlesztéstől igen komoly gazdasági eredményeket vár. így például a nem rubel el­számolású exportot évi 20 szá­zalékkal, a rubel elszámolásút pedig az V. ötéves terv 550 milliójáról most 1036 millióra lagosnál kisebb térfogatú és a szerdán sütött kenyéren pén­teki címkét találtak. A kere- pestarcsai és a tahi üzemben szintén égett, lapos, sületlen, tömött bélzetű, aromátlan ke­nyérre bukkantak. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykátai üzemében tömör, égett, alaktalan, enyhén sa- vanykás illatú, ízetlen, Mono- ron, Gödöllőn, Leányfalun súlyhiányos kenyereket, Ve- csésen, Monoron, Veresegyhá­zán, Dabason és Pilisvörösvá- ron súlyhiányos péksüteménye­ket tároltak, illetve akartak értékesíteni. — Az ellenőrzések ugyanak­kor azt is bizonyították, hogy az ipar és a kereskedelem előbbre lépett, s bizonyos fej­lődés tapasztalható a koráb­biakhoz képest — fűzte hozzá dr. Szabados Mihály. — De azt is, hogy az élelmi­szertörvényt nem tartják be maradéktalanul... Kell-e módosítani? — Egyelőre, azaz 1981. vé­géig nem is kötelező minden pontját betartani. A forgalom­ba hozott élelmiszereknek ter­mészetesen kifogástalan minő­ségűnek kell lenniük, de az új feliratozásra, a fogyaszthatósá­gi és minőségmegőrzési határ­idők feltüntetésére és egyéb tájékoztatókra 1982. január 1- ig türelmi időt kaptak. Az át­állás időigényes, egyébként is nagy pocsékolás lett volna a már meglévő, régi csomagoló­anyag kidobása. — Milyen tapasztalatokat hozott ez az öt év? Nem kell módosítani az élelmiszertör­vényt? — A törvényt nem, de a végrehajtási utasítás egyes túlhaladottá vált pontjait igen. Erről a napokban már meg is jelent egy tájékoztató. S aztán természetesen végre kell haj­tani, s ezt ellenőrizni. Az bi­zonyos, hogy 1982. januártól az ellenőrzés még szigorúbb lesz. Szente Pál A víztorony még áll Hová lett a fundamentum? növelik. Kolossá Tamás A gyártó; a kereskedő, a vevő okulására Megszigorítják az ellenérzést Január 1-én lesz 6t éve, hogy hatályba lépett az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény, s az ennek végrehajtását szabályozó MÉM- rendelet. Miért vált szükségessé, egy ilyen törvény megalkotása? Mi­lyen fontosabb változásokat hozott? — kérdeztük dr. Szabados Mi­hály tói, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség tanácsosától:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom