Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
ŐRI Mao A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1981. DECEMBER 16., SZERDA Ifjúsági parlament A dolgozók fele fiatal A Monorl Állami Gazdaság központjában megtartott ifjúsági parlamenten a fiatalok megvitatták a következő évek feladatait és a munkahelyi problémáikat. Fluktuáció Kis Lajos, a Monorl Állami Gazdaság igazgatója bevezető beszámolójában biztatta a küldötteket a termékeny vitára, a fiatalok hasznát és érdekeit szolgáló észszerű javaslatok felvetésére. Megígérte, hogy problémáikat orvosolni fogják —, de meg kell találni -az egyén és a gazdaság érdekeit együtt szolgáló utat. A gazdaság 1 ezer 467 dolgozója közül 452 a 35 éven aluli. Diplomásak közülük 36- an, középfokú végzettségűek 79-en, a betanított és szakmunkások száma 122, segédmunkásoké 215. A felsőfokú végzettségűek több mint fele fiatal, viszont nagy a segédmunkások aránya, amin változtatni kell. Negatívan értékelte az igazgató a nagy fluktuációt: három év alatt a belépő fizikai munkások 50 százaléka kicserélődött. Javaslatot tett, hogy tartsanak ismeretterjesztő előadásokat a környék nyolcadikosai között és ismertessék a szakmunkásképzéssel kapcsolatos lehetőségeket. A gazdaság ugyanis három szakmunkás- képző iskolával tart kapcsolatot. Jelentős összegeket fordít a munkakörülmények javítására, igyekszik korszerű gépeket és technológiát alkalmazni, ami lassan kiküszöböli a nehéz fizikai munkát és növeli a termelékenységet. Az állami gazdaság igazgatója nehezményezte, hogy a kerületi — helyi parlamenteken a fiatalok 47 százaléka jelent csak meg, pedig róluk volt szó, az érdekükben történt minden. A helyi parlamenteken 54 felszólalás, illetve kérdés hangzott el. Kis Lajos ismertette az elmúlt ötéves terv eredményeit is. amely minden területen javuló, fejlődő tendenciát mutat. A termelési érték 482 millióról 838 millióra, a nyereség 33 millióról 41 millióra emelkedett. A kukorica-feldolgozó üzem 1975. évi 213 milliós árbevétele, 1980. évre 567 millió forintra növekedett. Kivétel a növénytermelés, itt a termésátlagok nagyon ingado- zóak. Vitathatatlanul objektív tényező ebben a gyenge talaj- adottság és a nem kielégítő évi csapadék. Hozzászólások A beszámolót a fiatal küldöttek felszólalásai követték. Elsőnek Rácz Zoltán KISZ- titkár szólalt fel a gépszerelő brigád érdekében, akik utolsók lettek a brigádversenyeken. Pedig a gépszerelők gyors munkája biztosította a traktorosok állandó és folyamatos munkáját a földeken. Érdekes javaslata volt Pete Levente KISZ-titkárnak Gombáról. Kérte, szervezhessenek vertikális brigádokat. Ezek fele szakmunkásokból állna, így mindenféle munkafolyamatot azonnal megoldhatnának. Kökényest György KISZ- titkár Csévharasztról a fiatalok kulturális programjainak megvalósításához, kedvezményes járműmegoldásra tett javaslatot. A szerviz dolgozói az alkatrészhiány, a kátai kerület küldöttei a szakmunkáshiány hátrányairól beszéltek. A küldöttek felszólalása után Tószegi János, az Állami Gazdaságok Országos Központjának képviselője szólalt fel. Godó János pb-titkár elismerte a fiatalok kezdeményezőkészségét és KISZ-mun- káját, de szintén aktívabb újításra kész fiatalokat vár a munkahelyekre. KiiSdöttválasztás Ambrus Béla szb-titkár az ötnapos munkahét bevezetésének előnyeiről beszélt, kérte a fiatalokat, hogy értelmesen használják ki a szabad idő lehetőségeit. Utolsó napirendi pontként az ifjúsági parlament résztvevői megválasztották Márta Barnabás KISZ-titkárt, a megyei felsőbb szintű ifjúsági parlament küldöttjének. Monostori Istvánné Mese a meséről Mese a meséről címmel ad gyermekműsort december 19- én. szombaton délelőtt 10 órakor Monoron, a járási művelődési házban a József Attila irodalmi színpad, Lázár Ervin meséinek a feldolgozásából. ágyasai i£ árpolitika, 1381* Az árakat alakitó tényezők A forint a hatékonyság fedezete Az árak nem szubjektív elhatározások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükségszerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az értékarányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontolásokból — kedvezményezi, másokét megnehezíti. Forgalmi költségek Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szűkebb körénél — idetartoznak például az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételével arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszüntetése a cél. így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra is forgalmi adómentesek maradnak, nem vesznek részt a közteherviselésben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a A nap kulturális programja Gyömrőn, 10,30-tól és 15 órától: A Pál utcai fiúk — filmvetítés, az úttörőházban, 16-tól: a pingpongszakkör foglalkozása. Monoron, 13-tól 18-ig: a Nagy István-csoport képző- művészeti kiállítása (a Vigadó feletti kiállítóteremben). Pilisen, 17-től személygépkocsivezető tanfolyam, 18-tól: német nyelvtanfolyam és ifjúsági klubfoglalkozás, 19-től: a képzőművészeti szakkör: 19.30- tól: a magnós klub összejövetele. Vecsésen: a bábcsoport foglalkozása (órarend szerint), 17- től: szabás-varrás tanfolyam. Tatoékassógi éra Gyümion A magyarázat nem sokat ér? Állami gondozásban lévő felsőtagozatos gyerekekről mesélte pedagógus ismerősöm: döbbenetes kép él bennük a külvilág értékviszonyairól, a pénz szerepéről és az árakról is. Azt hitték például, hogy egy öröklakás 3 ezer forintba kerül. Még megközelítő pontossággal sem tudták megmondani. hogy mennyi a kenyér, a tej s egyéb mindennapi élelmiszer és közszükségleti cikk ára. Vajon ez az intézet, az állami otthon zárt világának a következménye? Elsősorban igen. S ha a családban élő általános iskolások nem tudják? Akkor meg elsősorban a szülők hibája. A modern családoknál a költőpénz — éppen úgy, mint az élelem és a ruha — természetesen jár a gyereknek, mint a család egyik tagjának — írja dr. Haim Ginott, a neves amerikai pszichiáter a Szülők és gyermekek című munkájában. — A zsebpénz nem a jó viselkedés jutalma, vagy a házi munkáért járó fizetség. Nevelési eszköz, amelynek megkülönböztetett célja van: tapasztalatot nyújtani a pénz használatával kapcsolatban, lehetővé téve, hogy a gyerek gyakorolhassa a választást és növekedjék felelősségérzete. Ezért, ha túlságosan ellenőrizzük. hogy mire költi a gyerek a zsebpénzt, a zsebpénz adása célját veszti. Ehelyett arra van szükség, hogy a gyerek érezze, mire szánjuk a számára nyújtott zsebpénzt: autó- buszjegyre, uzsonnára, taneszközre stb. Ahogy növekszik a gyerek, úgy kell növelnünk a zsebpénzt is, hogy ezzel másfajta kiadásokat is ő maga tudjon fedezni, és így másfajta felelősséget is rá tudjunk ruházni: tagsági díjak fedezését, a szórakozás költségeit és bizonyos ruhadarabok vásárlását stb. A pénz értékének és szerepének, a vásárlásnak, a beosztásnak, a takarékosságnak' a megértetése és megtanítása tehát elsősorban a szülő feladata, de sokat tehet az iskola is. Például egy jól megszerkesztett és megtartott takarékossági osztályfőnöki órával. Feltétel persze, hogy ne csak ezen az osztályfőnöki órán foglalkozzanak a kérdéshalmazzal, hanem az óra egy folyamatba ágyazódjék be, s felmérő, értékelő és orientáló szerepet töltsön be. Ahogy az történt nemrégiben Gyömrőn, a 7/a osztályban. Az osztályfőnök — Aranyos Istvánné — a biológia és a földrajz mellett még rajzszakos is — a gyerekek szerencséjére. A tanárnő ugyanis az anyaghoz rengeteg rajzillusztrációt készített. Például pénzzel foglalkozó közmondásokat rajzolt, s a gyerekeknek ezeket kellett felismerniük. Az órát különben énekléssel kezdték, majd az egyik fiú — Szilágyi Gyuri — a pénz történetét ismertette. Megemlékeztek Fáy Andrásról, a reformkori politikusról és íróról, aki az első hazai takarékpénztár megalapítója volt, s Gyöm- rőhöz közel, Gombán is élt. Tizennégy ország és tizennégy pénznemet egyeztettek egymással versenyezve. Sok-sok emberi tulajdonság közül kiválogatták a takarékos emberre jellemzőket. A pénzzel, a takarékossággal, a zsugorisággal foglalkozó verseket mondtak. Az egyik csoport összegyűjtötte, hogy mivel lehet takarékoskodni az iskolában, a másik azt, hogy otthon, s a harmadik pedig, hogy általában a munkahelyeken. — Milyen volt ez az osztály- főnöki takarékossági óra? A rövid értékelésre Hankó István iskolaigazgató — aki természetesen ott volt — vállalkozott. — A takarékossági tudnivalóknak bele kell illeszkednie az osztályfőnöki órák tematikájába. Ez itt megtörtént. Ügy is sikerült hidat építenie az óra anyaga és a 7. osztályos tananyag közé, hogy például Csokonai- és Széchenvi-idézete- ket használtak fel. Már jó volt az óra indítása, a közös éneklés. Ebből is látszott, hogy szoros kontaktus van a tanár és a gyerekek között. Megfelelő arányban használták a segédanyagokat, illusztrációkat, az írásvetítőt például, s ezekkel változatosabbá, színesebbé is tették a negyvenöt percet. Jó példát nyújtott a tanárnő arra is, hogy hogyan lehet felhasználni egy ilyen órát az anyanyelvi oktatásra, jóllehet nem magyar szakos. Nekem élmény volt az óra. Különösen tetszett, ahogy összekapcsolta a hazaszeretetei és a takarékosságot. A mai felsőtagozatos gyerekeknek nemigen van szükségük erkölcsi prédikációkra. Még a magyarázatokat sem fogadják el, ha az nincs saját élményanyaggal, gyakorlati ismeretekkel alátámasztva. Itt a gyerekek saját maguk jutottak el, természetesen az órát vezető tanárnő szinte észrevehetetlen segítségével, az anyagból logikusan következő megállapítások megfogalmazásáig és kimondásáig. ★ Az általános iskolák 5. és 6. osztályában a tanterv szerint évente egyszer kötelező a takarékosságról osztályfőnöki órát tartani. A többi osztályban pedig ajánlott anyagként szerepel. Ehhez az Országos Pedagógiai Intézet az1 OTP segítségével óravázlatokat dolgozott ki, s szemléltető anyagot adott. A gyömrői osztályfőnöki órát meghallgatta Sávolyi Istvánná, a Tanulók Takarék- pénztárának vezetője is. — Természetesen nem ez volt az egyetlen és nem is az első takarékossági osztályfőnöki óra, amelyiken részt vettem. De egyike a legjobbaknak — mondta. — A Pest megyei iskolák többségében különben igen jól csinálják. Itt pedig még mi is tanulhattunk. A tanárnőnek a közmondásos rejtvényhez készített rajzait elkértem, hogyha módunk lesz rá. akkor másutt is felhasználhassuk. Szente Pál kommunális szolgáltatások jő része, a lakásbérlet —, nem cél, hogy a dijak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül: a társadalmi méltányosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban, a szükségletek kielégitése ne függjön a személyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és -újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tekintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik célja — közgazdasági terminológiával szólva —, az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy a fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek, emellett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is képződjön. Hektáronkénti átlag Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költség- vetés terheit és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárddal), a második helyre „szorultak”. A legutóbbi években elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedésének következményeként — szinte valamennyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növekedett. Az állat- tenyésztés termékeinek költségnövekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői, felvásárlási árai: 1980- ban 11,4 százalékkal, 1981-ben várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költség- növekedésnek csak egy részét vették figyelembe. A teljes költségnövekedés 20—25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglevő tartalékok kiaknázásával kell ellensúlyozni. Növekvő dotáció Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-növekedésre számíthatunk? Az 1979—80-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979. júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visszatértünk az ármozgások korábbi, viszonylag mérsékelt pályájára: az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, illetve elkerülheti az újabb aránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyasztáshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése a feladat, hanem az árak tájékoztató szerepének érvényesítése, a társadalmilag igazságos elosztás, a kiegyensúlyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságra nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés legyen a jövedelemtöbblet-szerzés alapja. Jobb munkával Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékos, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállandóságát kellő hatékonysági fedezet szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József Birkózás Úttörő-olimpia Szép sikert ért el a területi úttörő-olimpián a monori Lukács György, aki az 53 kilogrammos súlycsoportban a második helyen végzett. Csoportjában tíz induló volt, Lukács remekül birkózott, négy győzelme volt, egyetlen vereségét az első helyért vívott küzdelemben szenvedte el. Lukács eredménye alapján résztvevője lesz az e hó 20—22 között Túrkevén megrendezésre kerülő országos úttörőolimpia döntőjének. A másik résztvevő Dömötör Zsolt hatodik helyen végzett a 49 kilós súlycsoportban. O. Gy. Varrónőket felveszünk Nyáregyháza, Dózsa György út 5. sz. alatti varrodánkba. Január elsejétől ötnapos munkahét. Jó kereseti lehetőség. A betanítási időre havi bért fizetünk. Jelentkezni lehet o varrodában, 6 és 14 óra között Gondos Györgynénél. Ce-léd és környéke Háziipari Szövetkezel ISSN 0133—2651 (Monorl Hírlap)
