Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
\ CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 392. SZÁM 1981. DECEMBER 13., VASÁRNAP Mozaikok — rólunk Kép, hang, írás üzen a jövőnek Könyvtár, a kutatók szolgálatában Bármennyire megmosolyogni való a régi öregek bölcsessége, akik semmit sem dobtak el, mondván, hogy jó lehet az még valamire, bizony ma is tanulhatnánk tőlük. A régészek kincsesbányája, gazdag lelőhelye a földből kiásott régi szemétdomb, az idők során betemetett kút, mert számos korabeli használati tárgy gondosan összeilleszthető darabjait rejti, amelyből sokféle ismeret származhat a mai kutatónak. Egy-egy irodai papírkosár is olykor fontos dokumentumok temetője. Ne gondoljunk nagy titkokra. különös jelentőségű tudnivalókra, csak éppen olyan apró, kis nyomokra, amelyek talán évek, évtizedek múlva kapóra jönnének annak, aki századunk jelen időszakának valamely kérdését kutatja. Bővülő gyűjtőkör így kaphatnak idővel eredeti értéküket jóval meghaladó' jelentőséget ártatlan meghívók, prospektusok, műsorfüzetek, plakátok, színlapok, reklámcédulák, árjegyzékek, újságok, képeslapok. Előfordul, hogy későn kapunk a fejünkhöz: milyen kár, hogy ezt vagy azt annak idején könnyelműen elhajítottuk, nem tulajdonítva neki fontosságot, pedig most támpontul szolgálhatna. Az utódok meg fejcsóválva olvashatnák fejünkre mulasztásainkat. Szerencsére van olyan intézmény, amely — feladatkörének megfelelően — betölti ezt a hivatást. A ceglédi városi-járási könyvtár igazgatói irodájában néhány polc a helyismereti gyűjtemény . dokumentumait őrzi. Nem véletlenül választottuk ezt a szót, hiszen nemcsak írott anyagról van szó, hanem fotókról, képekről, mikrofil- mekről, szükség szerint magnetofon-szalagokról is. Ez mutatja, hogy napjainkban a könyvtárak gyűjtőkörét is rugalmasan, sok mindenre kiterjedően kell értelmeznünk. Nagy szükség van az említett tárgyak gyűjtésére, feldolgozására és feltárására. A ceglédi könyvtárosok a megmondhatói, hogy hányán fordulnak hozzájuk helytörténeti, honismereti témákkal, kutatók, diákok. pályamunkák és szakdolgozatok készítői, vetélkedők résztvevői. A könyvtárnak olyan szolgáltatási területe ez, amelynek mind gazdagabb és hozzáférhetőbb anyagra kell épülnie. — Hamarabb lett szívügyünk, mint kötelességünk ez a feladat — mondja tíányi Andrásáé, a könyvtár igazgatója, majd azzal folytatja, hogy ók már akkor érezték ennek szükségességét, amikor még önként fogtak megalapozásához. Részben a sokezer kötet közül emelték ki az ilyen vonatkozású munkákat, később, mind céltudatosabban igyekeztek pótlólag megszerezni a hiányzó köteteket. Olvasóiktól azt kérték, hogy ha kutatási, szakdolgozati témájuk a városhoz vagy a járás valamely településéhez kapcsolódik, elkészülvén a tanulmánnyal, egy példányt helyezzenek el a könyvtári gyűjteményben. Cegléd az irodalomban Van, amihez csak körülményesen tudnak hozzájutni. Sárkány József ceglédi gimnáziumi tanár, a múzeum egykori jeles igazgatója Cegléd az irodalomban címmel' összeállította a várossal foglalkozó művek jegyzékét. Mivel. egyetlen példány sincs birtokukban, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától rendelték meg xerox-másolatát. S itt vetődik fel a következő sürgős teendő: Nagy Dezső, aki egy időben ugyancsak múzeunjigazgató volt a városban, s számos kiadvány megjelentetése fűződik a nevéhez, Cegléd irodalma címmel összeállította az 1944—1958. közötti időszak helyismereti bibliográfiáját. Ennek maholnap negyedszázada. Jó lenne, ha folytatóra találna az elődök törekvése, mert mind többen igényelnek eligazodást a frisebb anyagban. A könyvtárigazgató más vágyakat is említ. A levéltár számos pályázatot kiír, s ezekre helybeliek, környékbeliek is küldenének be munkákat. Jó lenne, ha tudnának ezek témájáról, fellelhetőségéről. A múzeummal közösen lelőhelykatalógust kellene készíteni, amelyből kitűnik, hogy az egyes kötetek melyik intézményben vannak meg. Jó, hogy a sajtófigyelőnek adott megbízás alapján valamennyi hazai sajtótermék, rádió és televízió műsor városunkkal kapcsolatos vonatkozását megkapják, lassan gyűlik a könyvanyag, újabb régi képeslap-kötegekhez jutottak, gyarapodik a mikrofilm-állomány, ám az anyag feldolgozása és feltárása meglehetősen idő- és helyigényes. Pedig csak ilymódon lehetne sokoldalúan hozzáférhetővé, használhatóvá tenni ezt a fejlődő adatbankot. Látva, hogy az egyetlen mikrofilmleolvasó mellett szinte sorba állnak a kutatók, mind sürgetőbben fogalmazódik meg az új könyvtár megvalósításán nak kívánsága. (Egyébként a könyvtár most kapott negyvenezer forintért írásvetítőt, episz- kópot és más, hasonló eszkö zöket.) A végleges megoldást mégis az jelentheti, ha a majdani új könyvtárban berendezhetnek egy helytörténeti szobát, benne az említett vizuális eszközökkel, s a kiválasztott textust akár a helyszínen lemásolhatja, sokszorosíthatja — kívánság szerint — a' kutató. Mozaikokból közkincs Addig is a könyvtár ,vár minden adományt. Kisnyomtatványokat, üzemi lapokat, kiadványokat, évkönyveket, faluhíradókat, dolgozatokat, pá lyamunkákat, fényképeket, képeslapokat, minden olyan dokumentumot, amely a várossal vagy az itteni emberekkel elszármazott személyiségekkel kapcsolatos. Olyan apró mozaikok válhatnak ilyenképpen közkinccsé, amelyek valaha nagybecsű adalékul, forrásul szolgálhatnak az utókor rólunk alkotandó képének felvázolásához. Tamasi Tamás Diák Indiáról A világjáró színes fotói — Indiában jártunk — újságolták többen is a napokban, Cegléden. Lelkendező hangjuk, kis dicsekvésük örömmel teli, őszinte volt. Mintegy summázása, értékmérője annak a színes diabemutatónak, melynek részesei lehettek a kedvtelésből szívesen utazó, világjáró, fényképező Nánási Iván, az ismeretterjesztő pedagógus, Tyukodi István és az ügyes zenei szerkesztő, Farkasházi István jóvoltából. Az India című színesfény- kép-előadás telt ház előtt zajlott és megérdemelte a népes, majd háromszáz fős közönséget. Előhírnöknek . pompásan megfelelt az év során már bemutatott, az alkotó gyűjte- . menyéből való kubai, valamint őszi díasorízelítő. Az emberek a jót híresztelik, az élményt számontartják. Tyukodi István nem földrajzórát tartott. A hatalmas, távoli országról figyelemkeltőn szólt, s azután hagyta, hogy a képek beszéljenek. A zenei aláfestés hángulati harmóniát teremtett egy kortárs bengáli költő megzenésített dalai és Ravi Sankhar muzsikája illettek a látványhoz. S a képsorokról annyit: í válogatás, az egyenletesen magas minőség, a pillanatportrék sofa, a képi látás biztonsága- méltán aratott sikert. Korunk Indiájáról hozott üzenetet a szigorúan, jól szerkesztve egybefonódó képsereg, láttatva azt szélsőségeivel, csodáival, valóságával. Az elismeréssel a közönség nem fukarkodott. E. K. A vadászmezőkön Mennyibe kerül egy baklövés? Vérfrissítés nyusziéknál Hazánk évről évre növekvő, több millió dolláros vadkivitele mutatja, hogy a vad jelentős érték. A vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségű termelési ág, melynek egyes feladatai, a vadállomány selejtezése, szárnyas és szőrmés kártevők ritkítása — a vadászat, testedző szórakozás. A vadásztársaságok tagjai — a sportvadászok —, nemcsak e nemes szenvedélynek hódolnak, hanem tervszerű gazdálkodást is folytatnak. Erről beszélgettünk Szabó Ferenccel, a Vörös Csillag Vadásztársaság elnökével. ^ Kímélik a foglyokat — Egy adott terület vadállományának összetételét az ott alkalmazott művelési ág határozza meg, az erdő főleg nagyvadaknak, a mező az apróvadnak nyújt megfelelő élőhelyet. Ez jellemző a vadásztársaság által bérelt, Ceglédtől északra fekvő területekre is? — Vadásztársaságunk 3 ezer hektáron gazdálkodik, a terület legnagyobb része művelés alatt álló mezőség, a többi, a 30 hektár erdő, s a 40 hektár nádas vadföldnek számít. A mezőgazdasági üzemekkel való megegyezés alapján, 15 hektár az úgynevezett csenderes, ahol viszonylag háborítatlan körülmények között vannak a vadon élő állatok. Százhúsz a nyilvántartott őzek száma, mezei nyálból 1200, fácánból körülbelül ötezer található területünkön. Ezenkívül — főleg átvonuló —, vadkacsa fészkel nádasainkban. A fogoly kímélő vadászatának eredményeként idén 250—300 példányt számoltunk. — A mezőgazdasági területeken élő vad, helyes gazdálkodás esetén, jelentősebb károkat nem okoz, de ehhez a terület vadeltartó képességét ismerni, s szükség esetén fokozni . kell. Mit tettek ennek érdekében? — A tervszerű vadgazdálkodásban nem elégedhetünk meg pusztán azzal, amit a természet nyújt. Tizenkét hektárt vetünk be minden évben napraforgóval, kukoricával, amely a vadak takarmánya lesz. Télen etetőket, sózókat létesítünk. A mezei nyúlnak lucerna, széna, répa, a fácánnak gyom- és hulladékmag, az őznek répa, só* szükséges a biztos átteleléshez. — A hasznos vadra — természetes ellenségein kívül ■ a mezőgazdasági gépek, Fenyőmustra a piactéren irodalmi est Ili Escsgysn szer©!? Ki hogyan szeret? Ezzel a címmel tart irodalmi estet Cegléden , a városi-járási könyvtárban Szemes Mari kiváló művész december 14-én, hétfőn este hat órai kezdettel. Előadásán gitáron közreműködik Muszty Bea és Dobay András. vegyszerek, milyen veszélyt jelentenek? — A fészekalja biztonságát 12 lucernakombájn fenyegeti, ezért láncfüggönyös vadriasztót minden gépen használnak. Ez felkelti a fészkén ülő madár figyelmét, de a fácánnak megvan az a tulajdonsága, hogy nem hagyja el a fészkét, inkább ott pusztul. Fészekmentéseink során évente sok száz tojást szedünk ösz- sze, de csak elenyésző számuk kel ki. A növényvédő szakemberek a vegyszerezés előtt értesítik a vadásztársaságot, nagy ritkán fordul csak elő mérgezés. Annál több pusztítást okoznak a dúva- dak, a szárnyas és szőrmés kártevők. Ezek irtása a vadőrök munkájához is hozzátartozik. A szarkafészkeket kilőjük, s egész évben vadászható a vetési varjú is. Védett madár, de területünkön elszaporodott, károkat okoz a barna, vagy egerészölyv. A róka is valamivel több a kelleténél, de mezős területünkön, amikor kotorékba — vackára —. húzódik, ködgyertyákkal könnyen kifüstöljük. Ügyelni kell a biológiai egyensúly fenntartására, mivel a róka bizonyos értelemben hasznos is, elsősorban a beteg, legyengült^ állatokat fogja meg, így fertőzéstől védi az állományt. Mivel betegséget terjesztenek, a kóbor kutyák és macskák ellen is védekezünk. Vadállományunk egészséges, s az évente félvad tenyésztéssel felnevelt 2 ezer fácáncsibe is mindig szépen fejlődik. Puskavégre kerülnek — Az egészséges vadállomány érdekében, mit tesznek a vérfrissítés terén? — A vérfrissítés — más területről származó egyedek betelepítése —, jól hat a vad létszámnövekedésére. Gyakran előfordul például, hogy a mezei nyulak száma nem emelkedik, hanem csökken, holott betegség nem pusztítja őket. Az egyik ok, hogy a mezei nyúl csak 2 négyzetkilométeres körzetben mozog, így beltenyészet alakul ki, a másik, hogy vadászat idején a hím nyúl gyorsan megugrik, így a nőstény példányok hamarabb puskavégre kerülnek. Ezeket az okokat részben befogott élőnyulak áttelepítésével, részben leálló — szemből is jól lövő vadászokkal szüntetjük meg. Munkánk eredménye, hogy a mostani élő- nyúlbefogáson, mikor három nap alatt 136 mezei nyúl futott a lazán kifeszített hálóba, az ivararány azonos volt. — A vadásztársaság milyen pénzgazdálkodást folytat? Gerléző olaszok — Bevételeink a tagdíjakból és a vadgazdálkodás eredményeiből adódnak. Élő nyúl befogásából és értékesítésből évi 100 ezer forint a jövedelmünk. Külföldi vadászok területünkön ebben az évben hét őzbakot lőttek, s ezért 70 ezer forintot fizettek, de az apróvadat is szívesen vadásznák. Visszatérő vendégek az olaszok, akik idén is a vadkacsa mellett — náluk csemegének számító —, gerlét lőttek. Győrffy Annamária KISZ élet a gimnáziumban Lázas készülődést lehetett tapasztalni mostanában a ceglédi Kossuth Gimnáziumban. A diákok a téli szünidő kezdete előtti időre tervezték a KlSZ-hetet. Meg is tartják, hétfőn kezdődik. Az első napon vendégsereg előtt tárják ki a kaput: látogatóik az általános iskolák nyolcadik osztályosai, akik így bepillanthatnak a középiskola életébe. Jól jön ez a kis ízelítő, sok kisdiák kedvet kaphat ahhoz, hogy a tanulást itt folytassa. Hétfőn délelőtt a díszteremben nyílik az Alkotó ifjúság kiállítás: a gimnazisták oly oldalukról mutatkozhatnak be, amely nem tartozik szorosan a tanuláshoz, mégis alkotókészségük, tehetségük bizonyítéka. Délután három órakor az iskolai klubban játékos vetélkedő zajlik a vendég nyolcadikosok és a gimnazisták között, utána diszkóműsor következik. Kedden délután lesz az országos diáknapok zenei előzsü- rizése, szerdán 15 órakor az ünnepélyes KlSZ-tagavatást tartják meg, utána hangverseny, dzsesszbemutató lesz. Csütörtökön az országos diáknapok irodalmi versenyére jelentkezők előzsürizése következik, emellett sportesemény zajlik. Pénteken előkarácsonyt tartanak a gimnazisták — zenés, táncos, vidám Mikulás-bulit, ahogyan elnevezték. Szombaton a Kossuth Művelődési Központban reggel 8 órától délig tart a kulturális bemutató az emeleti teremben. A gimnázium aulájában egész héten át könyveket árusítanak. Sok ezer fenyőfa vár gazdára ezen a télen is Cegléden. A piaci elárusítóhelyeken kívül a lakótelepek környékén is árulnak karácsonyfákat Apáti-Tóth Sándor felvétel« Jegyzet Játékvágyak T J árom kórtünet (kor* tünet?) figyelhető meg az embereken: az idegláz, a limbóláz, a játék-láz. Az elsőben égők orvoshoz mennek gyógyszerért, a másodikban hevülők a diszkóban tánccal „kúrálják” magukat; a harmadik miatt szenvedők a játékboltokban, játékosztályokon tapossák egymást. Le a kalappal a modern játék előtt. Van csodajáték, játékcsoda. Fantáziaserkentő. strapabíró, szín- és formatartó, esztétikus. Egyikük másikuk, nem éppen olcsó. De megszerzéséért mégsem kellene olyan elszánt küzdelmet folytatni, mint háborús időkben egy marék lisztért. Nem is a gyerekek vágynak rá annyira, hanem a szülők. Státusszimbólum lett belőle. Aki valamit is ad magára, az szuper játékot vesz gyerekének, a rokoncsemetének. az unokának, a keresztlánynak. Felkapták, divat lett a játékcsoda, mondván: a legokosabb játék, legott meg kell venni De a legoktalanabb szemlélet, az. amelyik csak így tud ja elképzelni az örömszerzést: drága gyermekem, drága játék illik csak hozzád! A mai szülők elfelejtik felfedeztetni gyerekeikkel a legolcsóbb, mégis a legértékesebb, legcsodálatosabb játék-varázseszközöket: az anyagokból formát alakító két kezet, a kacatokba is életet, mesét álmodó fantáziát, a pici emberekben is már élő alkotóképességet. Ugye láttak már elektromos, távirányítású, mindent tudó technikai játékapparátusok mellett unatkozó, tétlen gyerekeket? Mert nem ők építették fel megfigyeléseikből, ötleteikből azt a világot — ha hozzányúlnak, csak ronthatnak rajta. A gyerek számára a játék aktív önkifejezés, a felnőtt emberré válás folyamatában személyiséget és világot alakító-tervező édes munka. TV a fújjunk riadót a játék- csoda-csatában. Menjünk haza inkább, üljünk le a gyerek mellé, s kezdjünk el mesélni neki. (költői) ISSN Oltt—xm (Ceglédi Hírlap»
