Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. DECEMBER 13., VASÄRNAP Királyi engedéllyel Nagykőrös város a márciusi tavaszi vásárra, a júniusi László napi vásárra és az októberi Dömötör napi országos vásár tartására, 1697-ben Leopold királytól nyert szabadalmat, és az áprilisi Szent György napi vásárt Mária Terézia királynő engedélyezte 1749-ben. Az ötödik nagykőrösi vásár tartását pedig augusztus utolsó hétfőjére adták meg. Ezekhez jött azután a júliusi és a szeptemberi vásár, melyet Kocséron megszüntettek és a felszabadulás után Nagykőrösre hoztak. Az országos vásárokat régen a városháza előtt levő, akkori piactéren tartották. Vasárnap volt az állatvásár, melyet hétfőn a kirakodó vásár követett. A háború után megszűnt a hétfői vásártartás, de a kirakodóvásár akkor estig tartott és a vásáron gabonát, szalonnát és mindenféle iparcikket is árultak. A nagyobb kereskedők, amikor a református temető mellé került ki a vásártér, állandó deszkabódékat építettek az árusításra, s voltak olyan telek, hogy az árusok hóból készítettek asztalokat. Ha az időjárás kedvezett, a legnagyobb, a júniusi László napi nyári vásár és az októberi Dömötör napi vásár volt, melyeken a legtöbb jószágot és portékát árulták, s melyekre gyorsfényképészek, mutatványosok és forgó komédiások jöttek el. A régi vásárok a gyermekeknek különösen nagy örömet szereztek, mert ajándék krajcárokat, s kisebb-nagyobb „vásárfiát” hoztak. Mindez régen volt... Lássuk inkább azt, hogy jövőre mikor lesznek állat- és kirakodó vásárok Nagykőrösön. Március első vasárnapján, 7-én a tavaszi vásár. Április negyedik vasárnapján, 25-én a tavaszi vásár: Június harmadik vasárnapja, 20-án a László napi vásár, Július negyedik vasárnapján, 25-én a nyári Vásár. Szeptember negyedik vasárnapján, 24-én a Szent György napi vásár. Október negyedik vasárnapján, 24-én az őszi vásár. és december második vasárnapján, 12-én a téli vásár. Az autóvásárokat pedig január második vasárnapján, 10- én, február második vasárnapján 14-én, március második vasárnapján 14-én, április második vasárnapján 11-én, május második vasárnapján 9-én, június második vasárnapján 13-án, július második vasárnapján 11-én, augusztus második vasárnapján 8-án. szeptember második vasárnapján 12-én, október második vasárnapján 10-én, november második vasárnapján 14-én és december első vasárnapján, 5- én tartják. K. L. Lakás, bölcsőde, óvoda Mines a fizetési borítékban... Bari Béla, a Csepel Autógyár négygyermekes, fiatal munkása októberben új lakást kapott. Hazánkban nyolc év alatt ötvenhétezer munkásscsalád költözött új otthonba. Lengyel János, a Csepel Autógyár szerszám javító műhelyének csoportvezetője, önerőből épített családi házat. Keveset segített a gyár, még Cé-menetlevelet is csak nagy nehezen kapott. Ennek azonban már jó néhány éve, 1955 óta nünden megváltozott. Ma már bizony másképpen startolnak a fiatalok. A szociálpolitikai bizottság tagjaként jól tudom, mennyit segítünk, segítettünk már az embereken — mondja Lengyel János. — Az építkezők fillérekért, majdhogynem ingyen megkapják a gyárban leselejtezett, üres hordókat, téglákat, hulladék fát, pvc- padlót... — Bizottság dönti el, hogy ki milyen arányban részesül az ingyenes juttatásokból. Egyszer voltunk csak részrehajlók. Ha elmondom, talán megérti — magyarázza Lengyel János. — Az egyik nagycsaládos édesapát szokásunk ellenére többször is kisegítettük. 0 ugyanis építkezni akart. Hat gyermek mellett nem várt arra, hogy adjanak, hanem maga kezdett hozzá. Hát ezért. Fülöp István a Járműgyár szerelőüzemében dolgozik, két gyermek apjá. Vele nem tettek kivételt, de jogosan került fel a lakást kapók névsorára. Hat évig élt negyedmagával egy tizenkét négyzetméteres albérleti szobában. Most ősszel új lakáshoz jutott a család. — Nem titkolom, madarat lehetett volna fogatni velem örömömben — mondja. Mindössze 38 ezer 600 forintot kellett befizetni a Íjét szoba összkomfortért. A gyár viszont a dupláját fizette, s még 80 ezer forint szociális támogatást is kaptunk, amit nem kell visszaadni. Varga Ferencet éppen most segítették minőségi cseréhez. Még 1969-ben költözött a családjával vállalati KISZ-la- kásba, de időközben kinőtték a négyzetmétereket. Varga Ferenc segítséget kért, s kapott. November elején már magukénak tudhatták a sziget- szentmiklósi két és fél szobás lakást. Bajnok Ferencéknél ugyancsak meg kellett fogni a forintot, hiszen a fiatalasszony már négy éve gyes-en volt. A gyermekek most három-, illetve ötévesek, s a Csepel Autógyár óvodájában játszhatnak önfeledten. — Két éve lesz, hogy lakást kaptunk — mondja a fiatal- asszony. — Az előzőre jobb nem is gondolni, oly^n rogz- szak voltak a körülményeink. Persze az ember mind igényesebb lesz, szeretné kényelmesen berendezni a szép lakást. Ezért jöttem vissza előbb, mint ahogy lejárt a gyes. Tehettem, hiszen a gyerekeket felvették a gyári bölcsődébe, illetve óvodába, jó helyen tudom őket. — Tudjuk jól, mit jelent egy anyának, ha nem kell nyugtalankodnia a gyermekeiért — egészíti ki a hallottakat Völgy esi Jánosné, a Csepel Autógyár szociálpolitikai osztályának vezetője —, ezért is tartjuk alapvetőnek, hogy valamennyi gyereknek helye legyen az óvodában. Van is. Ma már senkit sem utasítunk el. Igaz, csak összefogással, közös munkával jutottunk el idáig. Az 1979-ben átadott óvodánál a 150 szocialista brigád 2ö50 társadalmi- munka-órát dolgozott. S amikor az az óvoda is szűknek bizonyult, nekifogtunk a másiknak; az idén már birtokba is vették a gyerekek. A szociálpolitikai osztály- vezetőtől még néhány igen fontos számadat jutott tudomásomra: a vállalat évente 19 milliót fordít egyéni védőeszközökre, munka-, forma- és védőruhákra. Segélyekre évi 1 millió 100 ezer jut. A dolgozók lakásgondjainak enyhítésére az ötödik ötéves tervben a tervezett 10 millió 600 ezer helyett 24 millió 277 ezret költöttek. A napokban 11 újabb munkáslakást adnak át. S hogy még van mit tenni, bizonyítja: ezért a 11 lakásért 120 igénylő nyújtja a kezét.' Szalai Mária Javul Érd és környéke vízellátása Jövőre kezdik a munkát Érd — különösen a nyáron — komoly vízellátási gondokkal küzd. A hálózatot kiszolgáló kutak nem képesek kielégíteni az egyre terebélyesedő város, és a növekvő számú lakosság igényeit. A nehézségek felszámolását szolgálja a Víziterv rendezési tanulmánya, amely részben a legsürgősebb, részben az ezredfordulóig megvalósítandó feladatokat tartalmazza. A terv »kiterjed újabb víznyerő helyek felkutatására, a szükséges tárolórendszer kialakítására, valamint a hálózatfejlesztési feladatokra. A tervek nyomán tavaly gyorsfejlesztési programot hajtottak végre, amelynek keretében a Duna-parton több újabb kutat létesítettek, napi- ötezer köbméterrel növelve a vízhozamot, megépítettek továbbá két nagy átmérőjű csővezetéket és elvégezték a nyomásfokozó berendezés rekonstrukcióját. A 16 millió forintos beruházás — ami szervesen illeszkedik a vízellátás hosszú távú programjába — csak a legégetőbb feladatok megoldását szolgálta. Lényeges változás csak a teljes program megvalósítása után várható.. A 650 millió forint értékű beruházás, amely a térségi rendszer teljes kialakítását szolgálja, jövőre kezdődik. A közelmúltban létesített Duna- parti kutakról új nyomvonalon nagy átmérőjű tápvezetéket építenek a kétszer 1000 köbméteres régi tárolóhoz. Ugyancsak ebben a tervidőszakban Törökbálinton két — egyenként ezer köbméteres — új víztárolót is létesítenek. Mindezekkel a munkálatokkal a hatodik ötéves terv végéig egyfelől felszámolják Érden az időszakos víznyomáscsök- kenéseket, másfelől hozzájárulnak Törökbálint, puszta- zámor, Sóskút, valamint az úgynevezett törökugratói területek zavartalan vízellátásához. E. Z. Pézerkorszak ufóit az ácsai fsz-ben Bértehenészet a háztájiban Vége a dózerkorszaknak, nem adják át többé az enyészetnek a nagyüzemek kiszolgált istállóit. állattartó épületeit. E megállapítások a közelmúltban egy szakmai tanácskozáson hangzottak el. Nem annyira óhajként, mint jelenlegi gazdasági életünk parancsoló szükségszerűségeként. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a nagyüzemiig már nem hasznosítható ólakat, hodályokat sorra lerombolták, holott azok egy-egy ügyes kisvállalkozó kezében pénzt fialhattak volna, mindenekelőtt több húst. tejet, gyapjút adva a népgazdaságnak. Vendégh Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, mint jó példát említette az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetet, bátor kezdeményezéséért, azaz egy a szűkebb fejlesztési lehetőségeket áthidaló állattartási módszer vezetéséért. Az országban elsőként helyezték ki a tsz tulajdonában levő teheneket kistermelőkhöz, pontosabban tsz-tagokhoz. Magyarán, úgy fejlesztették az állományt, hogy közben az istállók építésére egy fillért sem költöttek. Beszámít a nyugdíjba Béky László, az ócsai Vörös Október Tsz ágazatvezetője mondja: — A háztájiba eddig kihelyezett tehenek száma eléri a „Baldog vagyök és elégedett" A kislány neve: Mária Az egész Várszegi család 1944. december nyolcadikén leköltözött az egyik Csányi úti (ma Lenin út) ház pincéjébe. Az apa, aki a katonai szolgálat megtagadása miatt bujkált, a fiúgyerekek és az anya, aki az utolsó időszakban volt, várta a szülés pillanatát. A pints mélyén A fájdalmak gyakoribbak lettek, a férj Kisvácra szaladt és ágyúmoraj közepette hozta magjvai a szülésznőt. Éppen a megfelelő időben, mert nem telt bele fél óra és a pince csöndjében felhangzott az újszülött kislány sírása. Kis idő múlva hatalmas detonáció remegtette meg a szükségóvóhslyet. Később látták. hogy a kert végébe bomba esett. Azután megjelent egy katona, ismeretlen egyenruhában, csillagos sapkával a fején. Látta az eseményt, barátságosan mosolygott s a kislány nevét kérdezte. — Mária — mondta az édesanyja. A váci anyakönyvi hivatal vezetőjének a segítségével találtuk meg Szatmári Béláné Várszegi Máriát, aki Vác fel- szabadulásának a napján született. A fellobogózott város ünnepel, s minden évben ezen a napon köszöntik őt is hozzátartozói, munkatársai. A Földvári téri új lakótelep egyik otthonában él s a városi-járási rendőrkapitányságon dolgozik mint rendőrtiszt és a szabálysértési ügyek előadója. Kérem, hogy beszéljen életéről. Tiszti rangban — Nagyon boldog, elégedett ember vagyok — mondja. — Csak felnőtten tudtam igazán átérezni, hogy milyen történelmi esemény napján születtem. Édesapám és édesanyám is a Fonógyárban dolgozott (ma mindketten nyugdíjasok), s tudom, milyen nehéz volt a nagy családot nevelni, eltartani az infláció, az újjáépítés idején. — A Hámán Kató Általános Iskolában tanultam, majd utána elvégeztem a gyors- és gépírótanfolyamot' és fiatalon a rendőrkapitányság dolgozója lettem. Megkaptam már a 20 éves szolgálati emlékérmet. Felnőtt fejjel azután továbbtanultam, elvégeztem a tiszti főiskolát s idén szeptember elsején alhadnagy lettem. A májusban elhunyt Gaál Irén munkakörét vettem át, s igyekszem jól végezni a rámbízott feladatot. A szülői ház helyén — Férjem szintén felnőtten szerzett két diplomát. Jelenleg gépészmérnökként Líbiában teljesít szolgálatot. Én is kint tölthettem nála három hónapot. Hazajöttem, dolgozom. Szüleim mindketten 1945-ös párttagok. Édesapám munkásőr volt nyugdíjazásáig. Én is pártvezetőségi tagként, mint nőfelelős végzek társadalmi és pártmunkát. A szülői ház? Lebontották s a helyén magasodik a munkásőrség impozáns épülete. Papp Rezső 350-et, év végére pedig már a 450-et is. Ami nagyon lényeges, a gondozásért és a kifejt tejért a tsz-tag munkadíjat kap, ami nyugdíjalapot képez. — Hogyan látják el takarmánnyal a vállalkozókat? — Ennek kétféle módja van. Az egyik az, hogy a félhektárnyi háztájin kívül, újabb területet, legelőt, kaszálót, gyepet bocsátunk rendelkezésükre. Ezt vagy a tsz-tag, vagy a nagyüzem gépei művelik. Természetesen az utóbbiért fizetni kell, bár csak az önköltségi árat. A másik módszer az, hogy a tsz házhoz szállítja az abrakot és a tömegtakarmányt, a tag pedig a tejpénzből fizeti ki a bért. Nem lényegtelen az sem, hogy a fuvarozás díjmentes. Köldökzsinóron — Mi történik a tejjel? — A tejipar járművei naponta egyszer — téli időszakban kétszer — keresik fel a gazdákat, az áru minősítésére pedig havonta háromszor kerül sor. — A Vörös Október tsz által bevezetett módszer haszna abban mérhető leginkább, hogy a közös gazdaságnak nem kell nagyobb összegeket fordítania új istállók építésére. — Akármilyen szerényen is számítjuk, egy tehén férőhely építési költsége a nagyüzemekben körülbelül 60 ezer forint, a háztájiban viszont lényegében ingyenes. Ami a tsz számára kiadást jelent; a jószág és a fejőgép. S még valami: a gondosabb és egyedi kezelés eredményeképpen kevesebbszer kell lecserélni az állományt. A termelőszövetkezet központjából az egyik mintfigaz- eja, a 35 éves Ducseff Simon portájára vezet útunk. Mint kiderült, minden percét — a feleségét is lefoglalja a 16 tehén gondozása. — Persze nem csak ez. A napokban telepítem be új, 50 férőhelyes istállómat, aminek felépítéséhez én adtam a segédmunkát. — Hány órát dolgozik naponta? — Legalább tizennégyet Hogy győzi majd, ha már nem 16, de 50 lábasjószág lesz? — Természetesen csak úgy, ha a család minden tagja, tehát a szüleim is segítenek. így már öten leszünk. — Miként szerzi be a takarmányt? — összesen 13 hektár földet bérelek, de nem én dolgozom meg, hanem a szövetkezet gépei, amiért természetesen fizetek. — Hol tanulta a szakmát? — Tanyán nevelkedtem, de a szövetkezet szakemberei is sok mindenre megtanítottak. Így például a gépi fejésre, a tej kezelésre, az elletésre és elláttak takarmányreceptekkel is. Az sem mellékes, hogy az istálló építéséhez kész tervet kaptam. Lesz-e utánpótlás? — Egészen bizonyos. Három gyermekem van, a legkisebb, a 3 éves Pisti a legügyesebb és legbátrabb, folyton itt sü- rög-forog a mázsás bikák között, egy cseppet sem fél tőlük. Az elmondottakból is kitűnik, a háztáji gazdaság csak a tsz köldökzsinórján képes fönntartani magát, sok és szoros szállal kötődik a nagyüzemhez. Tímár Gyulától, a Vörös Október Tsz főkönyvelőjétől azt kérdezzük, vajon meddig fokozható még e tevékenység? Jelenleg ugyanis 23 udvarral vannak ilyen jellegű kapcsolatban, s amióta hozzákezdtek a tehenek kihelyezéséhez, — Megfordítottam a szokásos sorrendet. A pénzemet először az állattartó épületbe fektettem. Ha majd megtérülnek a költségek, akkor viszont szebb lakást építhetek, mint eredetileg elképzeltem — mondja Ducseff Simon. Erdőst Agnes felvételei a kistermelők 2,5 millió liter tejet fejtek ki. — Gazdaságos-e a tsz-nek ez a megoldás? Másokkal társulva Betelepítés előtt Ducseff Simon új istállója. Elmondása szerint egy férőhely mindössze 10 ezer forintba került, leszámítva természetesen a saját munkáját — A kérdés jogos, bennünket is foglalkoztat. Szakembereink most végzik a számításokat, milyen mértékig érdemes e módszer határait kiterjeszteni. Előbb-utóbb ugyanis elérünk egy szintet, amikor a kihelyezési alap túlszárnyalja az elérhető nyereséget, s a befektetés már nem térül meg. — Van-e elképzelésük arra az esetre, ha ez bekövetkezik? — Igen. Gazdasági társaságot szeretnénk létrehozni, az alacsonyabb jövedelmezőségű tsz-ekkel, azokkal, amelyeknek nincs megfelelő tőkéjük, van viszont takarmányuk. Ráadásul ezekben a gazdaságokban számos kihasználatlan épület is található, amelyeket feltétlenül érdemes lenne hasznosítani. Az ócsai Vörös Október Tsz. az országban elsőként hirdette meg tehénkihelyezési akcióját — nem kis bátorság keltett hozzá! —. remélhetőleg hamarosan követőik is akadnak. A szövetkezet azonban már a jövőre gondol, arra. miként léDhet előrébb a kistermelők, a szövetkezet és a népgazdaság számára. Valkó Béla 4
