Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

sMtkm 2 1981. DECEMBER 13., VASÄRNAP Ä hét viláfpolitikcii kérdései jr Ev végi mgyüzem a Helmut Schmidt az NDK-ban - A genfi szamssata Az elmaradt záróközlemény - Ellentétek Líbia körül Az ENSZ-közgyülés a jövő héten hagyja jóvá a jelölést Cuellar sajtóértekezlete Decemberben Immár hagyo­mányos, hogy szinte egy idő­ben tartanak megbeszélést a Varsói Szerződés és az Észak- atlanti Szervezet külügy- és hadügyminiszterei, s összege­zik a világhelyzetet, elemzik az elmúlt esztendőben megtett utat és kijelölik a jövő év fő feladatait. Ezeket a tanácsko­zásokat mindig az jellemzi, hogy ellentétes irányzatok mérhetők le a kiadott záróköz- leményekbőL A Varsói Szer­ződés külügy-, majd honvédel­mi miniszterei az egyenlő biz­tonság alapelvét tekintették kiinduló pontjuknak, és az a cél vezérelte őket, hogy olyan javaslatokat fogalmazzanak meg a másik oldal felé, ame­lyek a meglevő pusztító arze­nál . kölcsönös csökkentésével megőrzik a jelenlegi viszony­lagos katonai erőegyensúlyt a Varsói Szerződés és a NATÓ között. Mind Bukarestben, mind Moszkvában a megtar­tott tanácskozásokon az volt a cél, hogy a Varsói Szerződés egészének szintjén megerősít­sék és tovább konkretizálják azokat a javaslatokat, amelye­ket Leonyid Brezsnyev fogal­mazott meg először november végi bonni látogatásán a kö­zép-hatótávolságú rakéta- nukleáris fegyverek csökken­tésére. Ezeknek a megbeszé­léseknek az volt a céljuk, hogy az álláspontok tisztázásával elősegítsék az előrehaladást a genfi szovjet—amerikai nagy­követi tárgyalásokon,, s felvi­lágosítsák a nyugat-európai közvéleményt a Varsói Szerző­dés országainak álláspontjá­ról. Erre azért is rendkívüli szükség van, mivel a genfi tár­gyalások zárt ajtók mögött zajlanak le. MI TESZI JELENTŐSSÉ SCHMIDT KANCELLÁR la­tqgatAsat Az ndk-ban? Ilyen háttér figyelembevéte­lével, rendkívül jelentőssé vá­lik Helmut Schmidt bonni kancellár pénteken megkezdő­dött és vasárnap véget érő NDK-beli látogatása. Tizen­egy esztendő óta első ízben lép nyugatnémet kancellár a Uémet Demokratikus Köztár­saság földjére. Akkor, mint emlékezetes, Brandt volt a bonni kormány feje, s látoga­tott ebbeli minőségében a de­mokratikus német államba A két ország kapcsolatai azóta gokat fejlődtek. Különösen a gazdasági kapcsolatokban volt látványos a haladás: az NDK és NSZK árucsere-forgalmá­nak értéke az 1970-es 4,5 mil­liárd nyugatnémet márkáról — a kapcsolatok normalizálását követően — 1980-ra már 11,7 milliard márkára emelkedett. Az NDK—NSZK csúcstalál­kozó dátumát már több ízben kitűzték, de újra meg újra el­halasztották, mivel Bonn hol ilyen, hol olyan meggondolás­ból nem tartotta „alkalmas­nak” az időpontot a megbeszé­lésekre. Nyugati kommentáto­rok nem ok nélkül jegyzik meg, hogy Leonyid Brezsnyev bonni látogatása olyan légkört teremtett, hogy Bonnban fel kellett ismerni: a két német állam kapcsolatainak további rendezése nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy az enyhülés Európá­ban tovább folytatódjon. Ezért hangsúlyozta mind Schmidt kancellár, mind Genscher kül­ügyminiszter a csúcstalálkozó előestéjén, hogy a szociálldbe- iális koalíció álláspontja sze­rint a két német állam nor­mális viszonya és együttműkö­dése meghatározó jelentőségű az európai béke biztosítása szempontjából. MI TÖRTÉNT A MÁSODIK GENFI HÉTEN? A tárgyalások — mint már említettük — zárt ajtók mö­gött zajlanak. De az nem titok, hogy a vita témája az ameri­kai és a szovjet küldöttség között az, hogy egyáltalán mi­ről tárgyaljanak a delegációk? A szovjet álláspont már rég­óta ismert ebben a kérdésben. Így Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztá­lyának vezetője, amikor Becs­ben interjút adott erről az Ar­beiter Zeitung című osztrák szocialista újságnak, nem árult el semmiféle titkot. Mint el­mondotta: a szovjet vélemény szerint valamennyi közép­hatótávolságú hordozóeszközt be kellene vonni a genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokba. Miért ragaszkodik ehhez a Szovjetunió? Azért, mert a szovjet közép-hatótávolságú arzenálban 975 közép-hatótá­volságú, nukleáris töltet szál­lítására alkalmas eszköz van, s ezek közül 500 a rakéta, a többi pedig repülőgép. Amikor szovjet részről hangsúlyozzák, hogy viszonylagos erőegyen­súly van, ezt arra a tényre alapozzák, hogy a nyugati ol­dalon is mintegy 986 hasonló egységgel rendelkeznek. Ebből Franciaországnak és Angliá­nak J62 közép-hatótávolságú rakétája van, s a többi pe­dig ugyancsak repülőgép, amely elsősorban az Egyesült Államok hadipotenciáljához tartozik. De ezeken a repülő­gépeken rakéta-nukleáris fegyverek vannak, tehát elke­rülhetetlen, hogy bevonják ezeket a hordozóeszközöket is a genfi tárgyalások csökken­tési listájába. Washington vi­szont egyelőre csupán a raké­tákra akarja korlátozni a meg­állapodásokat, s egy későbbi időpontra szeretné elhalaszta­ni a repülőgépeken elhelye­zett rakéta-nukleáris fegyve­rek csökkentésének ügyét. Mint Zaglagyin ezt az állás­pontot bírálva megjegyezte: „Annak az embernek, akinek a fejére egy bomba esik, tel­jesen mindegy, hogy repülőről dobták-e le, vagy rakéta szál­lította .. Zaglagyin újra beszélt arról is, hogy- miért érinti a Szov­jetunió biztonságát annyira veszélyes módon az 572 ame­rikai Pershing—2 rakéta és manőverező robotrepülőgép tervezett nyugat-európai tele­pítése. Ezt a NATO azzal pró­bálja indokolni, hogy a Szov­jetunió a hatvanas években szolgálatba állított SS—1 és SS—5 rakétáit modernebb, SS—20-as rakétákkal cseréli ki folyamatosan. Csakhogy Washington elhallgatja, hogy az SS —20-asok nem érhetik el Európából az Egyesült Álla­mokat, vagyis' nem változik a helyzet, ha a korábbi elavult szovjet rakéták helyett ezeket telepítik. Az Egyesült Államok Pershing—2 típusú rakétái vi­szont, amelyeket Nyugat-Euró- pában kívánnak elhelyezni, 4 —5 perc alatt elérhetik a Szovjetunió területét. Ez pedig súlyosan fenyegetné a Szovjet­unió biztonsági érdekeit, hi­szen azt jelentené, hogy elve­szítené a támadásra való. fel­készülés és válaszadás lehető­ségét MIT EREDMÉNYEZTEK A TÉLI NATO-TANACSKOZA- SOK? ____________________ A Reagan-kormányzat a NATO megszilárdításának programjával készült a de­cemberi tanácskozássorozatra. Azt várták, hogy a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások megkezdésére való hivatkozás elnémítja majd az Észak­atlanti Szövetségen belül az új rakétatelepítési program bírá­lóit. Az eredeti forgatókönyv szerint az atlanti tanácskozá­soknak — miután tudomásul vette yolna azt, hogy az 1979- es határozatban lefektetett tár­gyalások megkezdődtek a Szovjetunióval — lépeseket kellett volna tennie arra, hogy máris kijelöljék azokat a helyeket, ahol e megbeszélések kudarca esetén az 572 Per­shing—2 rakétát és manővere­ző robotrepülőgépet telepítik. Ebből azonban egyelőre csak annyi valósult meg, hogy a NATO külügyminiszterek kö­zös közleményükben üdvözöl­ték a genfi tárgyalások meg­kezdését. De több kormány ki­jelentette, hogy a genfi tár­gyalások kimenetelétől teszi függővé, hogy beleegyezik vagy sem abba, hogy területén új rakétákat helyezzenek el. A Washington által gondo­san előrekalkulált másik „lé­lektani tényező” sem keltette a várt hatást Arra számítot­tak ugyanis, hogy Spanyolor­szág csatlakozási kérelmének elfogadása valamiféle új len­dületet ad az „atlanti egység­nek” és fokozza a tagállamok katonai erőfeszítéseit. Abban a NATO-tanácskozás egységes volt, hogy a 16. atlanti tagál­lamként felvegyék Spanyolor­szágot a katonai szervezetbe. De a várt „buzdító hatás” el­maradt, mivel Görögország je­lentős mértékben meggyengí­tette egyúttal kapcsolatait a Washington vezette szövetség­gel. Papandreu miniszterelnök, aki hadügyminiszteri minősé­gében részt vett a NATO ka­tonai tervező értekezletén, ga­ranciákat követelt ugyanis egy esetleges török támadás ellen. Tekintve, hogy Ankara is a NATO tagja, a katonai szer­vezetben kínos perceket oko­zott ez a közjáték, különösen azok után, hogy Papandreu azt. is hozzátette, hogy -o Varsói Szerződés országai felől orszá­ga nem tart semmiféle fenye­getéstől. A vitának az vetett véget, hogy Papandreu egysze­rűen otthagyta a NATO-ta- nácskozást, amely példa nélküli módon, emiatt közös közle­mény kiadása nélkül zárult. A görög miniszterelnök, akit hősként ünnepeltek, ezek után hazájában kijelentette, hogy hazája fokozatosan „elszakad majd” a NATO katonai szer­vezetétől ... „ MI VAN WASHINGTON LÍBIA-ELLENES’ HISZTÉ- RIAH AD JÁRATA HÁTTERÉ­BEN? A Reagan-kormányzat már hosszabb ideje azon fárado­zik, hogy a nemzetközi poron­don elszigetelje a Kadhafi- vezetést, amely az egyik legr fontosabb ereje a Szilárdság Frontjának. A közel-keleti ál­lamoknak ez a csoportosulása, amely Líbián kívül Szíriát, Al­gériát, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaságot és a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet foglalja magában, következetesen küzd az átfogó és igazságos rendezésért és újra meg újra keresztezi lépé­seivel a washingtoni—tel- avivi politikát. Nem véletlen téhát, hogy az Egyesült Álla­mok a fő csapást a Front leg­gazdagabb országára, áz olaj- jövedélmekből nagy hasznot húzó, s ezek tekintélyes há­nyadát antiimperialista célok­ra felhasználó Líbiára igyek­szik összpontosítani. Az Egyesült Államok külpo­litikájának irányítói nosztal­giával emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor Lí­biában a Washington-barát Idrisz király uralkodott, s az észak-amerikai olajmonopóliu­mok maximális profitszerzési étvágyát szinte semmi sem korlátozta, s ebben az ország­ban volt a legnagyobb ameri­kai támaszpont Afrikában. Washington gátlástalanul sze­retné a Kadhafi-kormányza- tot Ameriká-barát rezsimmel helyettesíteni, s olyan provo­kációktól sem riad vissza, mint nemrég a Szidra-öbölbe- li incidens, amelynél líbiai légitérben líbiai repülőgépeket lőttek le. Az amerikai vezetés most azt állította, hogy Kadhafi két „halálkommandót” küldött az Egyesült Államokba Reagan elnök meggyilkolására. Bár Tripoli az ENSZ-hez fordulva kérte a rágalom kivizsgálását, Washington felszólította vala­mennyi állampolgárát, hala­déktalanul hagyják el Líbiát, s bojkottintézkedéseket jelen­tett be. Valóságos pofonként hatott viszont, hogy Francia- ország és Olaszország ezzel egy időben bejelentette, hogy kapcsolatainak javítására tö­rekszik Líbiával... ' , Árkus István Moszkva MST-ülés December 10—11-én Moszk­vában megtartatta 24. ülését a KGST tudományi-műszaki együttműködési bizottsága. A tanácskozáson részt vevő ma­gyar küldöttséget Szekér Gyu­la, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke ve­zette. A 24. ülésen jelentős szere­pet kapott annak megvitatása, hogy milyen konkrét formá­iban valósuljon meg a KGST- orsziágok együttműködése és részvétele Vietnam, Kuba, és Mongólia gyorsított tudomá­nyos-műszaki fejlesztési prog­ramjának végrehajtásában. Tovább folytatódnak a he­ves harcok az irak—iráni frontvonal északi részén, Gilan-E-Garb város térségé­ben, valamint Sumar környé­kén. Tovább tart az iráni hadse­reg pénteken indított offen- zívája, de — -az INA iraki hírszolgálati iroda jelentése szerint — az iraki hadsereg „ura a helyzetnek”, sőt — és ezt az iráni hadsereg vezér­kara is megerősítette —, az iraki erők ellentámadásba lendültek. A súlyos szárazföl­di és légi összecsapások so­rán, mindkét fél súlyos vesz­teségeket szenvedett, és köl­csönösen több száz hadifog­lyot ejtettek. A lengyel kormány elnök­sége újabó ülésen foglalkozott az ország politikai, társadalmi és gazdasági helyzetével. A hangsúly ezúttal a gazdaságon, a jövő évi népgazdasági ter­ven volt. . Határozatok, felhívások tö­mege lát napvilágot különfé­le párt- és társadalmi szer­vezetek részéről, amelyek hangsúlyozzák, hogy a Nem­zeti Egyetértési Front létre­hozása az utolsó eshetőség a bajok leküzdésére. * A „Szolidaritás” Országos Bizottságának pénteken Gdanskban kezdődött kétna­pos ülésén ugyanakkor több­ségükben olyan felszólalások hangzottak el, amelyek nem ebbe az irányba mutatnak. A kormánnyal folytatott tárgya­lásokat gyakorlatilag ered­ménytelennek minősítették, idő előtti választásokat sür­gettek a szejmbe és a többi képviseleti testületbe. Szombaton a szervezet stra­tégiája és taktikája címszó alatt olyan témákról volt szó, mint a területi önigazgatás, a tanácsi választási rendszer módosításának követelése, „referendum” lebonyolítása a szejm által már elfogadott munkásönkormányzati és vál­lalati törvényről, az áremelé­sekkel kapcsolatos lépések. Mint a TASZSZ megállapít­ja, a különböző vajdaságok­ból a fővárosba érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a „Szolidaritás” vezetői megkí­sérlik izzásig hevíteni az egyébként is feszült helyzetet. A „Szolidaritásban” megbúvó ellenforradalmi elemek elve­tik a kormánynak a nemzeti egyetértésre felszólító felhívá- saitr nem hajlandók a válság politikai eszközökkel történő rendezésére, és a hatalom nyílt megragadására készülőd­nek. . Erről tanúskodik a „Szoli­daritás” Országos Bizottságá­nak jelenleg Gdanskban fo­lyó ülése is. A résztvevők többsége nyíltan állást foglal az országot teljesen megbéní­tó általános sztrájk, a szocia­lista rendszer megdöntésére irányuló akciók mellett. Egy másik varsói hír sze­rint a szabad szombaton rég­óta nem tapasztalt arányban: csaknem 97 százalékban vállal­tak önkéntes munkát a len­gyel szénbányászok. A PAP hírügynökség beszámolója sze­rint kedvező volt a részvételi arány a rézbányákban is. Javier Perez de Cuellar pe­rui diplomata, az ENSZ új főititkára limai sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy tevé­kenységében a legnagyobb fi­gyelmet az úgynevezett har­madik világ, a fejlődő orszá­gok problémáinak fogja szen­telni. Cuéllart, aki 37 évet töltött diplomáciai szolgálatban, pén­teken este jelölte tisztére a Biztonsági Tanács és a jelö­lést a közgyűlés a jövő héten' hagyja jóvá. Az AP amerikai Az északi frontszakaszon — ugyancsak az INA közlése sze­rint — iraki légvédelmi egy­ségek lelőttek két Phantom- típusú iráni harci repülőgé­pet. Iráni részről megerősítet­ték, hogy többen megsebesül­tek iraki gépek Ahvaz városa ellen intézett légitámadása so­rán. A „nagy Argentína” eszmé­jének megszállottjaként jel­lemzi a Reuter hírügynökség Varsó polgármestere hatá­rozottan követelte a „Szoli­daritás” mazowszei regioná­lis szervezetétől, hogy mond­jon le a december l/-re Var­só központjában és más., kör­zetekben meghirdetett tömeg- gyűlésekrői. A felhívás hangsúlyozza, hogy a tömegmegmozduláso­kat olyan jelszavakkal akar­ják megrendezni, amelyek el­lenségesek a néphatalommal és a szocializmussal szemben, márpedig a szocializmus 36 éve a lengyelek életét megha­tározó társadalmi rend, és az is marad. Felszólítva az utcai mani- fesztációkról való lemondásra, a polgármester teljes határo­zottsággal figyelmeztetett ar­ra, hogy a társadalmat és az államot sértő minden cselek­mény következményéért, a szervezőket terheli a felelős­ség. „A néphataiom ellen irá­nyuló mindenfajta megnyil­vánulással szemben, határo­zottan fel fognak lépni a rendfenntartó szervek, annak érdekében, hogy megvédjék az állampolgárok nyugalmát és a közrendet, s azt a megegye­zési irányvonalat, amely el­len a jövő csütörtökre terve­zett akciók törnek.” ★ A balti-tengeri Swinoujscie kikötőjében példátlan incidens történt: egy férfi el akarta rabolni a lengyel parti őrség egyik kisebb űrhajóját. Raia- madt a hajón szolgálatot tel­jesítő katonára, de annak baj társai pillanatok alatt megfékezték és őrizetbe vet­ték a támadót. ★ Nyugat-Berlmben a napok­ban súlyos provokációt követ­tek ei két lengyel diplomata ellen. A rendőrség erő alkal­mazásával őrizetbe vette és azzal vádolta őket, hogy a diplomáciai státust sértő te­vékenységet folytattak — je­lentette a PAP hírügynökség. A lengyel külügyminiszté­rium határozottan tiltakozott a három megszálló nyugati hatalom képviselőinél a pro­vokáció ellen és követelte az őrizetbe vett diplomaták ha­ladéktalan szabadon bocsátá­sát. A PAP hírügynökség köz­lése szerint a szövetséges hatalmak elrendelték, hogy a lengyel diplomatákat bocsás­sák szabadon és szűnjenek meg a további provokációk. kozatában Perez de Cuellal arról szólt, hogy a világpoliti­ka legkritikusabb problémájá­nak a kelet—nyugati kap­csolatokat tartja. Az ENSZ előtt álló közvetlen feladatok sorában mdndenekelőibt a Kö­zel-Kelet, majd Dólkelet-Azsia, Afganisztán, Namíbia és Nyu- gat-Szahara kérdését említet­te. Hangot adott , véleményének; hogy a világszervezet nagyobb szerepet játszhatna a nemzet­közi béke és biztonság fenn­tartásában, ha az ENSZ-f&tlt- kár jelentősebb felhatalmazást kapna. Perez de Cuellar, aikä a kö­zelmúltig, két éven át az ENSZ egyik főtitkárhelyettese volt, 1982. január 1-én veszi át hivatalát Kurt Waldheim, a jelenlegi főtitkár, aki harmadszor is megpályázta ezt a megbíza­tást, de utóbb jelöltségét visz- szavorata, már gratulált utód­jának, s méltatta a perui dip­lomata kiváló képességeit Leopoldo Fortunato Galtieri altábornagyot, aki december 22-től Argentina új elnöke lesz. A háromtagú argentin jun­ta pénteken szűkszavú közle­ményben jelentette be, hogy „államérdekből” elmozdították az elnöki posztról Roberto Eduardo Viola altábornagyot, s helyére Leopoldo Galtierit, a junta tagját, a hadsereg fő- parancsnokát nevezték ki. Ez­zel véget értek a hetek óta tartó találgatások a Buenos Airesben zajló csendes palo- taforradalom várható szemé­lyes következményeiről. Az elnöki palotából eltávo­lított Viola, tavaly március­ban a rend helyreállítása, a fokozatos „demokratizálás” és a gazdasági talpraállítás ígé­retével indult neki a három évre szóló államfői megbíza­tás teljesítésének. November elején jelentet­ték be Buenos Airesben, hogy a tábornokelnök szívpana­szokkal kórházba vonult. Viola feltehetően valódi, ám nem komoly megbetegedése kapóra jött a hadsereg veze­tésében felülkerekedett szélső- jobboldali szárnynak, s azt gyors cselekvésre késztette. Megindultak a tárgyalások, amelyek során a junta meg­próbálta rávenni Violát, az önkéntes lemondásra. Az el­nöki poszt várományosaként egyetlen, személyt emlegettek — Galtieri altábornagyot. CSAK RÖVIDEN.. A FRANCIA nemzetgyűlés megkezdte a két évre szóló „átmeneti gazdasági terv” megvitatását. A tervet előter­jesztő Michel Rocard tervezé­si és területrendezési minisz­ter (államminiszter) hangsú­lyozta: a fő cél az, hogy két év alatt 400—500 000 új mun­kahelyet teremtsenek, és 1982- ben megállítsák a munkanél­küliség növekedését, 1983-ban pedig már csökkentsék a munkanélküliek számát. PÉNTEKEN végétért a Heng Samrin vezette kambod­zsai párt- és kormányküldött­ség mongóliai látogatása. A kambodzsai vezető ulánbátori tárgyalásainak legfontosabb eseménye az volt, hogy a két ország képviselői barátsági és együttműködési szerződést ír­tak alá. AZ IZVESZTYIJA szomba­ti száma hírül adta, hogy a szovjet hatóságok megadták a ki utazási engedélyt Irina Aleksze.jevnának (Szaharov mostoha fia élfettársának), minthogy szülei már nem el­lenzik távozását a Szovjet­unióból. hírügynökségnek adott nyilat­Súlycs szárazföldi és lépi összecsapások Iraki erők ellentámadása A Szolidaritás nem hajlandó politikai megegyezésre Tovább nő a feszültség Argentína Csendes paíotaíe

Next

/
Oldalképek
Tartalom