Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

1981. NOVEMBER 1., VASÁRNAP Három szálló őszutón Megdől egy régi hiedelem... Autónk a visegrádi várhegy panorámaútján kapaszkodik felfelé. Fölöttünk két épület. A várrom és a szálloda. A múltat és a jelent képviselik. Minket most a jelen érdeke!, a szállodába igyekszünk. Falai között már csak a Mátyás-na­pok emlékeztetnek a történe­lemre, amikor a pincérek XV. századbeli viseletben szolgálják fel a bort, a szakács pedig ko­rabeli receptek szerint készíti az ínyencségeket. A természet varázsa A statisztika szerint, amit Tkaly Bence igazgató bocsá­tott rendelkezésemre, a vi­segrádi várhegy háromcsilla­gos szállodája ilyenkor, ősz­utón sem szűkölködik vendé­gekben. A körülbelül 180 ágyas hotel háromnegyed ré­sze állandóan foglalt, sőt, a hétvégeken egészen megtelik. Vajon mi vonzza a vendége­ket? Hiszen ilyenkor már köd takarja a Duna csillogó sza­lagját, bezárt a közeli strand, télen pedig hol esik a hó, hol nem, de ha fehérbe öltözik is a hegy, akkor sem biztos, hogy sízésre alkalmas a le- siklópálya. — Tíz évvel ezelőtt még úgy építették nálunk a szál­lodákat, ezt is, hogy bennük a vendég kényelmesen pihen­hessen, jókat ehessen és ihas­son. Valóban, ezt látszik igazol­ni a gyakorlat. Budapesti nagy szállodáink is mind va­lami sajátosat, különlegeset igyekeznek nyújtani vendé­geinknek. A Hilton például hangversenyeknek ad otthont, olyan újdonságokat karol föl, mint a lézer-show. A Thermal specialitása a gyógyító víz. Az Intercontinental sem elégszik meg már konferenciák rende­zésével és pazar konyhával. — Magam csak egy éve ve­zetem a Silvanust, de a ko­rábbi adatok azt bizonyítják, hogy; kezdetben ez a hotel sem váltotta be maradékta­lanul a hozzá fűzött remé­nyeket. Pedig főútvonal mel­lett, gyönyörű környezetben fekszik. Ilyen megfontolások alapján döntött úgy a Pan­nónia Szálloda és Vendéglá- tóipari Vállalat, hogy itt is bővíti a szállodai szolgálta­tásokat Kalauzunk, Thaly Bence mutatja be, mi számít ma vendégcsalogató, vendégana- rasztaló ötletnek Visegrádon. — Nem új, hiszen hárem éve készült el földszinti já­téktermünk. Söröző, elektro­mos teke, tucatnyi szellemes automata segít múlatni az órákat, ha odakint esős, la­tyakos az idő. Itt már né­hány forintért játszhat, szó­rakozhat a vendég. Mert, ha azt akarjuk, hogy vállalkozá­sunk nyereséges legyen, tu­domásul kell venni, az ilyes­fajta szolgáltatás ma már a vendéglátásnak ugyanolyan természetes része, mint a tiszta szoba, a jó konyha vagy a televízió. Ennek a vidéknek azonban nem a négy fal, hanem a ter­mészet, a jó levegő az igazi varázsa. — Elkészült a műanyagbo­rítású teniszpálya. A Pilisi Ál­lami Parkerdőgazdasággal és a Vörös Október Tsz-szel kez­dő és gyakorlott lovasoknak egyaránt rendezünk progra­mokat. Van íjászpólyánk, újabban sífelvonó, s még olyan apró ötletekkel is pró­bálkozunk, mint a fűsi, vagy más néven rolfea. Épül az uszodánk és a szauna. Dagály és apály Légvonalban mindössze né­hány kilométerre, járművel majd egyórai járásra találha­tó innen a Pilis mélyén a Silvanus párja, a dobogókői Nimród hotel. De mintha nemcsak messzebb, hanem egy lépéssel hátrább is lenne ez a szálloda. Kezdettől. Ügy tervezték, mégsem készült el a vadászati világkiállításra, hanem csak egy évvel ké­sőbb. A forgalomtól ió né­hány kilométerre fekszik, épí­tési. kivitelezési hibák miatt éveken keresztül kellett tol­dozni, majd tavaly, fennállá­sának kilencedik évében ala­Vadat. halat, s ml Jó latot... A kiadós gyalogtúra után a Nim­ród éttermében pos rekonstrukciónak vetették alá. S mi van a mérleg másik serpenyőjében? Talán a le- siklópálya, ami a téli sportok kedvelőit vonzhatja ide, vagy — nevéhez híven — a kör­nyék gazdag állat- és nö­vényvilága, ami a vadászok paradicsomává tehetné? E két tippünket azonban a szálloda igazgatója. Singer András azonnal megvétózza. — Ami a gazdag nyugati vadászokat illeti, ők nem ne­künk, hanem a vadásztársasá­goknak hoznak hasznot, hi­szen azok vendégházaiban he­lyezik el őket. A téli sporto­kat illetően sem kergethetünk vágyálmokat. Az elmúlt 5 év alatt csak egyszar, tavaly volt tartós hó, s nálunk éppen akkor tataroztak. Az itteni pálya egyébként is nagyon meredek, csak nagyon gya­korlott, rutinos sázők használ­hatják. Megkérdezhetnénk, vajon okos ötlet volt-e itt, az erdő mélyén szállodát építeni? A hotel azonban all, s mint hal­lottuk, sok milliós költséggel fel is újították. Sőt, bővítik a szolgáltatásokat is. Kis házi uszoda, téli napozó nyit nem­sokára. • — Ki rendel szobát a Nim­ródban? — Az igazat megvallva, az elmúlt években ősszel és té­len továbbképzések, tanfolya­mok, tanácskozások résztve­vői foglalták le a szobák több­ségét A forgalom egyébként érzékenyen követte az ide­genforgalmi ár-apályt. Ha Bu­dapesten már nem volt elég hely, hozzánk küldték a ven­dégeket. Ezzel a gyakorlattal azonban szakítani akartunk, s ma már joggal mondhatom, nem is sikertelenül. Felmondtuk a tanfolyamo­kat, tanácskozásokat, s az IBUSZ-szal együtt — panziós ellátással — a pihenésre, ki- kapcsolódásra, csendre vá­gyóknak szervezünk egyhetes turnusokat, kedvezményes áron. Az eredmény: a szállo­da idei kihasználtsága már megközelíti a nyolcvan szá­zalékot, ami optimálisnak ne­vezhető. — Van-e arra biztosíték, hogy a mostani dagályt nem követi újabb apály? — A Nimródot afféle sza­badidő-központtá fejlesztjük. Nálunk is befejezéséhez kö­zeledik a teniszpálya építése. Tavasztól főfoglalkozású ed­ző csatlakozik a személyzet­hez: teniszezni tanít, kondi­cionáló edzéseket tart, segít leadni a kilókat, túrákat szer­vez. Gondolnak a holnapra A csillagok számát tekintve elmarad előbbi két társától, ennek megfelelően viszont árai sokkal szolídabbak a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Dunatours szentend­rei Danubius szállodájának. — Elóg-e ennyi a boldogu­láshoz ősszel és télen is? — A kérdés Nádai Iván száílo- davezetőnek szól. — Bárcsak ne ez lenne a város egyetlen szállodája! Nyáron egész Szentendrén nincs annyi szoba, amennyi el ne kelne, de télen is jól jön­ne legalább egy konkurrens hotel. Ki és miért jön ilyenkor ebbe a városszéli szállodába? Aki hivatalos, üzleti ügyben jár itt vagy a környéken, az bizonyára a fővárosban száll meg. Alapozni tehát csak a szervezett idegenforgalomra érdemes. — A szálloda tele van, s ez mindennél ékesebb bizonyíték arra, hogy télen is van fan­tázia a Dunakanyarban. Igaz, mi sem vártuk ölbe tett kéz­zel a vendégeket. A jelenlegi, kissé szűkös körülmények kö­zött is igyekszünk maximálás kényelmet nyújtani számukra. Kikapcsolódásukat pedig szí­nes televízió, különféle játé­kok, a presszóban hangulatos zene szolgálja. A külföldi csoportokon kívül, október 15- től személyenként napi 70 forintért a nyugdíjasoknak hirdettük meg szobáinkat. Gondoskodunk a kellemes idő­töltésről! is: a városnéző és múzeumi programokon kívül kirándulásokat, lovastúrákat szervezünk. Ahogy az előbbi két hotel­ben, úgy ebben a szállodá­ban is gondolnak a holnapra. A gyönyörű, nagy parkban télen is használható Sport­es tekepályát szeretnének lé- rehozni. Folyamatosan kcim- fortosítják a szobákat. Egy­előre ennyire futja erejükből, pénztárcáj ükből. ★ ij Silvanus, Nimród, Danubius. Ä ügyes ötletek, hasznos beru- É házások, dicséretes buzgalom. 2 Lehet, hogy megdől a régi ^ hiedelem, miszerint Magyar- ^ országon nem lehet őszi-—téli idegenforgáÜmát szervezni? Csulák András Piackutatás után Mini számítók, rendszerben Főleg az államigazgatás intézményeinél A Számítógéptechnikai Vál­lalat felmérése szerint a jövő­ben a hazai iparvállalatok, el­sősorban a kis- és középüze­mek, valamint a szövetkeze­tek adatfeldolgozó munkájuk korszerűsítéséhez, a korábbi­nál jóval több mini számítógép- rendszert kívánnak vásárolni és üzembe helyezni. Az OSZV mindezt a hazai ipar választé­kából nem tudja kielégíteni. Széles körű piackutató munka nyomán az egységes mini szá­mítógép rendszerhez tartozó, szovjet gyártmányú EMSZ 4 típusú kisgépet választotta ki, amelyből hosszabb távon vá­sárolni fog. Ezekhez a mini szá­mítógépekhez komplett prog­ramrendszereket is ajánlanak. A szovjet Elorg Egyesülés továbbra is szállít hazánkba nagyobb teljesítményű számí­tógépeket is. A közelmúltban megérkezett a legújabb típus, az ESZE 35. Ezeket a komplet­ten kiépített, nagyobb teljesít­ményű számítástechnikai rendszereket főleg az állam- igazgatás intézményeinél al­kalmazzák, de egyre több ipar- vállalat is felszerel belőlük, s közvetlenül beállítja a terme­lésirányításba. Valamennyi szovjet számítógép vevőszolgá­latát a közelmúltban Budapes­ten alakult Elorg Műszaki Köz­pont látja el. A szovjet nagy és kisebb teljesítményű számítógépekért cserébe az OSZV elsősorban Videoton számítógépeket, dis- playeket, MOM, VILATI és BRG perifériaegységeket, ve- zérlésautomatikát exportál a Szovjetunióba. Csakhogy... Csörög a szerkesztőség­ben a telefon: kétségbe­esetten kér segítséget. Pa­naszolja, hogy betört fejű és elsősegélyre szoruló fiá­val egy délelőttöt várt a sebészet rendelésén. Kihez forduljon? — kérdezi, s mondja a címet, s a nevet is. S mert nem először for­dul elő o dolog, az újság­író kapja magát, hogy sze­mélyesen bogozza ki az ügy szálait. Csakhogy... Csakhogy a megadott cí­men a megadott nevű asz- szony zavartan fogad: igaz ugyan, hogy megtörtént a dolog: 7-tői 1/2 12-ig várt vérző fejű gyerekével a kötözésre, de telefonálni 6 nem telefonált. S most kétségbeesik, mert nem elő­ször fordul vele elő. hogy nevében és helyette, mi több. érte veszi föl valaki a telefont. Szép a segítség a lelkes ismeretlentől, de talán — ne így... * Tápiógyörgyei hétköznapok Kalákában törik a góréba valót A majd’ ötezer lakosú Tá- piógyörgyén teremtett lelket sem látni ezen a szombaton, s hiába a krónikás kíváncsi kér­dése — merre, hol lelhető föl emberfia —, a közkifolyóhoz tipegő öregasszonyok fejüket csóválva mutatnak nyugat fe­lé: Ejnye, hát maguk nem tudják, hogy a falu kinn dol­gozik a határban? Arra, Szele felé, a kukoricaföldeken talál­ható most minden épkézláb ember! Aki itt, a Papp-földön, szom­bat reggel gyalogmunkásokat keres, azt hiszi, rossz helyre A Silvanus játéktermében elektromos teke áll a vendégek rendelke­zésére A Danubius parkjából gyönyörű a kilátás. Aki elfáradt, a jó levegőn pihenhet is egy keveset Bozsán Péter felvételei tévedt: számtalan gépkocsi, s nem is a tegnapi márkájú jár­gányok tömege láttán víken- dező családokat sejdít; csupán a táblák messzi soraiban fel­felhangzó nevetés, élcelődések hallatán tudja, itt, a györgyei határban száz meg száz asz- szony és férfi szaporázza a munkát. Kukoricát törni valaha én is tanultam, szép emlékű nagy­apám mellett néhány szárról böngésztem az aranysárga, őszi termést. Az öreg tenyeré­be fosztópecek simult, annak hegyével fejtette a sovány csö­vek csuháit. Varga Sándor és nyolc tár­sa — két család tagjai fogtak össze, hogy kalákában letöröl­jék a górékba valót — éppen früstököl a Papp-major mögöt­ti tábla szélén, s hogy emlé­keimről szólok, mosolyognak szavaimon. Régvolt. Ma már nem úgy dolgozunk, mint haj­danán: háncs nélkül szedjük a csöveket, kinek van arra ide­je, hogy este, töklámpa fénye mellett nótázza a tengerihán­tást? — Hosszú egy-egy sor, van az háromszáz méter is — mondja Major István —, a mire megteszünk egy fordu­lót, nyakunkon a déli harang­szó. De hát ennyien kétszer fordulunk, s meglesz az ahat- van-hetven mázsa. Itt van a fiam is, a tízéves Csaba, ő is fog egy sort, s ha lemarad, el­kiáltjuk szavunkat a bütykö­sért... Merthogy ilyen hideg napokon melegítő is kell. — Ugyan, már megint azon jár az eszed! — csipkelődik a felesége. — Inkább a munkát szaporázd! Nem kell biztatni a kilenc embert, meglódul kezünkben a telt szemű kukoricacsövek garmada. — S mi lesz a szárral? — Érték az! — feleli Varga Sándor. — Takarmány a leve­le, tüzelő a virgácsa. Bizony, becsülete van ennek a torzsá­nak is... Egyhangúan pöfög az MTZ— 50-es traktor Oláh Józsefék táblája szélén — gazdája ép­pen most szállt le a masina nyergéből, — Most még csak ketten tör­jük a röfögőknek valót — szól a sógor, Papp Gergely —, de hamarosan megérkezik az asz- szony és a vejem is. A tegnapi esőáztatta zöld fenyér fölött lesi az utat: már jönnek is, kerékpárral a segí­tők. A vő. Fibecz Gábor ma hajnalban indult Gödöllőről, hogy két sort fogva segítsen a bőrt karcoló munkában. Este — úgymond — a góréban lesz a tengeri. — Akkor viszont már ban- dázhatunk! — rikkant Oláh József —, de addig? No kezd­jük a sort, mert untalan lesz a beszéd ... Zsombékos, szikes, parttalan holt területen vágok át. Vagy Szép termést ígér a györgyei ha- tár. Papp Gergely is joggal elége­dett ötszáz méternyi bukdácsolás után végre megtalálom Ba­logh Jánost, ki ifjabb Varró Béla háztáji földjén áldozza ezt a szombatot. — Munkával, mind a kilen­cen — nevet a jókedvű férfi. — Haladós ez a törés, nem túl száraz a csuhé, nézze, egy rántásra lefeslik. — A vetőmagban sem volt hiba, azaz, keveset kellett faty- tyazni, igaz, a tsz alaposan megpermetezte a gyomok el­len ezt a táblát is. Vaskos viccek szaladnak sorról sorra, s míg a már is­mert poénokra gondolok, pró­bálnám számolni a percenként, aranyesőként hulló, gyönyörű, telt szemű kukoricacsöveket — de nem győzöm ... Balogh János mutatja, ho­gyan kell csak úgy, fosztófa nélkül lerántani a csuhát. — Valamikor, legény-korom­ban otthon, az udvaron hán- tottuk a tengerit. Manapság nincs erre idő... Pedig tudja milyen szépek voltak azok az esti gyülekezetek? Pláne, ha találtam piros csövet... Az volt az illem, hogy olyankor csókot lophattunk a lányoktól. Ej, hol van már a tavalyi hó? Nosztalgikus elmélkedését hirtelen hangos károgás sza­kítja félbe: fölöttünk fekete felhő, kisebb varjúcsapat ke­ring. — No-no, messze vagytok még — kiált a felhők felé Ba­logh János —, csak addig vár­jatok, míg behordjuk a ter­mést! A tél hírnökei mit sem tö­rődnek a férfi szavaival. Amott, a már csövekszedte kukorica- táblán lepihen a fekete csa­pat. Besze Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom