Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

\ 1981. NOVEMBER 20., PÉNTEK %m»n 5 ll| csatorna az át alatt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nagyobb aktivitást Meddig tart a sajátunk? A 31. számú Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói elké­szültek Dunakeszin a 2. számú főútvonal alatt átvezető ezer milliméteres szennyvízvezeték fektetési muiikáival. Kénün­kön: Foclain kotróval készí­tik a vezeték folytatásához a munkaárkot. Évtizedes fejlődés után az utóbbi öt esztendőben érték el azt a szintet *a lakásszövetke­zetek, hogy már komoly gaz­dasági, politikai tényezőként jelentkezhetnek egy-egy város közéletében. Nincsen ez más­ként Dunakeszin sem, az épü­lő új lakótelep szövetkezetei derekasan végzik feladatukat. Ám felmerül egy kérdés, va­jon hogyan és mire szövetkez­nek azok, akik ebben a társu­Tudja-e, hegy... ... Dunakeszi határa nem volt nagy _ területű és a told főleg a község gazdáinak bir- tokáoan volt? Nagyobb földte­rülettel a Nemei&Kéri és Szá- lender birtokosok rendelkez­tek, 200—250 holdon. A ter­jedelmesebb '■— 2800 magyar hold — a Lovaregylet tulajdo­na volt. Felosztásra csak egy része került, hiszen 1944-ben ezen a területen1 alakítottak ki szovjet katonai repülőteret, amelynek helyén ma az MHSZ sportrepülőiéire és a Mechani­kai Labor gyára van. A Du- *nakeszihez tartozó földterüle­tet a kevés, illetve földdel nem rendelkező szegényparasz­tok között osztották szét. Az új gazdák helyzete igen nehéz volt a földosztás idején. Igavonó állata még a régi bir­tokosoknak is alig maradt. A harcok végével a határban összeszedtek ugyan 36 lovat, de ezek .rettenetesen leromlott ál­lapotban voltak, így gondos­kodni kellett teherbírásuk ja­vításáról. A tavaszi munkák nagyon nehezen indultak. A parasztok talicskán vitték ki a trágyát a földekre. Adagon a lovaregyleti birtokot a volt cselédek között osztották fel. Így .58 család - kezdhette meg új életét, mint földhözjuttatott. Részvételükkel alakult meg 1946-ban az Alagi Földműves Szövetkezet. Később — így 1951 február­jában az MDP II. kongresz- szusa tiszteletére — két ter­melőszövetkezet és egy terme­lőszövetkezeti csoport jött lét­re. Az alagi részen az 58 csa­ládból a Szabadság, Dunake­szin a Rákóczi és az Üj Baráz­da tsz alakult meg. A két du­nakeszi tsz közül az előbbiben a kisparasztok, az utóbbiban a középparasztok tömörültek. A tagosítás szintén 1951-ben in­dult meg. A táblák kialakítá­sa a három termelőszövetke­zet tagjainak birtokkategóriá­ja szerint történt. Közvetlenül a felszabadulás után a pártok szervezésének időszakában jöttek létre az első demokratikus népi szer­vek is. Az igazoló bizottságok elsősorban a közigazgatási életben szerepet vivő szemé­lyek igazolását kezdték meg. Az itt működő kommunisták akadályozták meg, hogy a ■ községházára vissza&zivárgó jobboldaliak, például a Till nevű volt közellátási hivatal­vezető, újra pozícióba kerül­hessen. Nem sokkal később alakult meg a MADISZ, az MKP ifjúsági szervezete. Min­den komoly munkában részt vettek tagjaik, akár falujá­rásról, akár a választási mun­kák■ előkészítéséről vagy kul- túrmunkáról volt szó. Duna­keszin és Alagon létrejött a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi csoport­ja is. Első dolguk volt, hogy a gyermekek részére napközi otthont létesítsenek. Erre a célra a Felszabadulás úti „Ko­csi házat” rendezték be, 1945 augusztusában nyílt meg a napközi otthon, 96 gyermeket gondoztak itt egész nap. ét­keztetés és felügyelet mellett. Az MNDSZ műkedvelő cso­portja több ízben sikeres elő­adást rendezett és a bevétel­ből teremtette meg az anyagi alapot a napközi fenntartásá­ra. Következő számunkban a közigazgatási változásokkal és a tanács megalakulásával fog­lalkozunk. (Forrás: Dunakeszi Krónika.) lási formában találják meg az otthonteremtés lehetőségét? Elég-e csak a legszűkebb mik- rokörnyezettel, saját lakásunk­kal törődni, s ha az elkészül, megszűnik-e a szövetkezés ereje? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Vonczem István­nal, az MSZMP Dunakeszi vá­rosi Bizottságának munkatár­sával: — A szövetkezeteknek — így a lakásszövetkezeteknek is — gazdasági munkájukon túl, természetszerűen van társadal­mi feladata is. Hiszen a leg­fejlettebb társulás, a szövet­kezet. Ahhoz, hogy az eddigi­nél több társadalmi elismerést kapjanak, szükséges, hogy más szövetkezeti ágazathoz ha­sonlóan nagyobb kezdemé­nyező készséget mutassanak. Aggasztó jelenség, hogy a la­kótelepeken viszonylag zárt életmód alakul ki. Erőteljesen 'csökken az embereknek a környezet iránti érdeklődése, nehezebb mozgósítani ezeken a területeken, mint másutt — Mi ennek az oka? — A legfőbb az, hogy lát­szólag elmosódnak a tulajdon határai. Például egy lakóház­ban a tulajdonosi érzés csak a lakás küszöbéig terjed. A lépcsőház, a közös helyiségek, „idegen territóriumnak” tűn­nek, holott pontosan ugyan­olyan szövetkezeti tulajdont képviselnek. Vagy például, sok­szor a lakótelepeken szemete­sek a parkosított részek. Miért? Nos, az emberek —- mivel ..so­kan laknak egy helyen — a másiktól várják a kezdemé­nyezést. Pedig nem elég csak a saját háztartásunk egy vö- dörnyi szemetét a kukába töl- tenün-k, hiszen emberi környe­zetünkhöz szervesen hozzátar­tozik a lakóház környéke is. — Milyen lehetőségei van­nak az aktivizálásnak? — Minden házban vannak faliújságok, ezeket a hibabe­jelentésen és a gondnoki üze­neteken túl sok egyéb figye­lemfelkeltő, mozgósító célra is fel lehetne használni. A kö­zösségi érzést jól erősíti pél­dául a lakóhelyi sporttevé­kenység, a közös barkácsolás ,és sorolhatnám még tovább. 'Ezeket a szabadidős tevékeny­ségeket a város további szépí­tésére is felhasználhatnánk. Extenzív fejlesztés A terv sikerült is Valamikor Dunakeszi egyet­len igazi nagyüzeme a MÁV Járműjavító volt. Akkoriban a helybenlakók a mezőgazda­ságban, vagy a Járműjavító­ban dolgozhattak. „Régi szép idők” — sóhajthatnának a munkaerőhiánnyal küszködő gyár mai vezetői, ha egyálta­lán volna idejük ezen elgon­dolkodni. Az egyre sűrűsödő gondok azonban nem engedik meg a múlton való -töpren­gést. A jövőre kell_ 1 koncent­rálniuk. Év vége lévén, arra keres­nek választ, helyesek voltak-e a tavaly elhatározott intézke­dések, sikeres, vagy sikerte­len esztendőt zár-e üzemük? Létszám-chrsbszám — Felemás helyzetben va­gyunk — mondta Gyepessy Ferenc termelési főmérnök. — Teljesítettük is a tervünket, meg nem is. Az idén 60 darab új, négytengelyes személy- kocsit gyártottunk a MÁV- nak, ezenkívül az Államvas­utak és a Posta részére 183 nagyjavítást, 1087 fővizsgát és 442 darab futójavítást kellett volna végezni. Szerepelt még a tervünkben a csillebérci és börzsönyi úttörővasutak sze­mélykocsijainak javítása, to­vábbá speciális rendeltetésű vasúti kocsik javítása és gyár­tása is. — Említette: teljesítették a tervet, meg nem is. Hogyan érti ezt? — Képtelenek vagyunk el­készíteni a megadott javítási darabszámot. Ennek az az oka, hogy az idén a termelési tervünket létszámnövekedésre számítva állították össze. El­lentétben a korábbi tervezési gyakorlattal, amikor átlaglét- számot vettek alapul. Ugyan­is a vasúti kocsik javításánál pontosan kiszámítható a nor­maidő. Ez függ az elhasználó- dottság fokától, a ráfordítandó munka mennyiségétől. Ezt elő­re felmérjük, és munkásgár­dánk létszámával elosztva megállapítjuk: hány vasúti kocsit tudunk elkészíteni, il­letve javítani. A munkásíét- számmal arányosan tehát — norma szerint — teljesítettük a tervünket, sőt a munka ter­melékenységének emelésére tett intézkedéseinkkel három, a túlórákat és a szocialista brigádok felajánlásait is fi­gyelembe véve 7 és fél száza­lékkal túlszárnyaltuk — az előző évhez képest. Csakhogy ez nem azonos a javítandó kocsik darabszámával. Ennél ugyanis mindössze 97 és fél százalékot értünk el. Mégpe­dig azért, mert nem tudjuk biztosítani a létszámnövelést, sőt még a nyugdíjba menő dolgozóinkat sem vagyunk ké­pesek pótolni. — Ezek szerint tervük ex- tenzív fejlesztéssel számol, annak elenére, hogy évek óta folyamatosan ipunkaerőhiány- nyal küzdenek. Mi az oka an­nak, hogy mégis a munkaerő növelésével óhajtják megolda­ni feladataikat? — Az új vasúti kocsik gyár­tása, amely szalagszerűen, gé­pesítve végezhető, mindössze 12 százalékát teszi ki a ter­melésünknek. A javítási mun­kálatokat viszont nem lehet olyan mértékben gépesíteni, hogy ugrásszerű mennyiségi és minőségi fejlődést érjünk el vele. Pár százalékot persze lefaraghatunk technológiai fejlesztéssel a normaidőből, s ezt minden évben meg is tesz- szük. Növekvő igények — A Dunakeszi Járműjaví­tó az egyetlen üzem az ország­ban, ahol négytengelyes vas­úti személykocsik javításával foglalkoznak. Ki tudják-e elé­gíteni a MÁV igényeit? Pingpongozó pedagógusok Pedagógusok szakszervezeté­nek dunakeszi városi bizottsá­ga asztalitenisz-versenyt ren­dezett a pedagógusok részére a gimnázium tornatermében. Eredmények: Női egyéni: 1. Kovács Ár- pádné (2. isk.), 2. Fónyadné Tomasek Etelka (3), 3. Kárpá­tiné, Rónainé (4). Férfi egyéni: 1. Kalmár Im­re (1), 2. Kundtya János (Gimn.), 3. Kárpáti Zoltán (Gimn.), Zsámboki Zsolt (2). Női páros: 1. Zsámbokiné— Kovácsné (4—2), 2. Fónyadné —Cser Roxane (3. gimn.), 3. Kárpátiné—Rónainé (4). Férfi páros: 1. Kárpáti Zol­tán—Kundtya János (Gimn.), 2. Horváth Péter, Szegő Péter (4), 3. Zsámboki Zsolt, Lip- niczky Ferenc (2). Moziműsor hét napra Vörös Csillag Filmszínház: 20-án A kis rendőr nagy nap­ja, 21—22-én a Papát vásárol­tam délután 4 órától, este a Né­hány interjú magánügyben, dél­után 6 és 8 órakor. 23—24-én Edénkért a sikátorban és 26-tól d-sc 1-ig. És megint dühbe jö­vünk című színes olasz kaland­EE A Dunakeszi Pinceszínház a múlt héten megkapta a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet által ado­mányozott Kiváló együttes cí­met. Az elismerésnek az érin­tettekkel együtt mi is örülünk. A huszonegy éve alakult együt­tesnek sok munkájába került, amíg megvalósították színvo­nalas produkcióikat. »»»»»» Társadalmi támogatás nél­kül aligha érték volna el ezt a kitüntető címet. Két éve ál­landó helyiségük van a József Attila Művelődési Központban. Anyagi és erkölcsi segítséget minden érdekelt megadott: a tanácstól a dunakeszi üzeme­ken át a művelődési közpon­tié­A sikert azonban nem adják ingyen. Sokszor a tehetség és lelkesedés is kevés hozzá, ha a körülmények hiányoznak. Du­nakeszin nincs irigylésre mél­tó helyzetben az. aki igénye­sebben kívánja „művelni”, szórakoztatni társait, s ezért tenne is valamit. Kevés a léte­sítmény, s a pénzt sem mérik vékával. Éppen ezért nagyon furcsa, ha városunkban, amely tele­pülésszerkezeténél fogva, köz­tudomásúan nehezen „ellátha­tó” kultúrával, még a meglevő lehetőségeket sem használjuk ki. Vessünk egy pillantást a Pótolni a mulasztottakat embert vonzanárfak az immár kiváló együttessé előlépett Pin­Nem volt szükség Dunake­szin nyári szórakozást kínáló helyre? Alig hinném. Hiszen az emberek akkor is szeretné­nek hangversenyt hallgatni, kellemes, meleg nyári estén a szabadban mozit nézni, ami­kor a művelődési központ zár­va van. És biztos, hogy sok ceszínház előadásai is. »»»»»» Vajon nem lett volna egy­szerűbb gondosan karbantar­tani, mint hagyni tönkremen­ni? Most már persze csak vár­hatunk — az újjáépítésre. fényképre: ez lenne Dunake­szi egyetlen szabadtéri színpa­da. Valamikor két öltözőhelyi­ség is volt hozzá, mára benőtte a gaz, a téglák kihullanak be­lőle, az öltözőkben olajoshor­dók, limlom, szemét foglalja a helyet. Furcsa helyzet. A du- nakesziek — tapasztalataink szerint — büszkék városukra, s jól ismerik. Mégis legtöbbjük — akiknek megmutattuk ezt a fényképet — azt sem tudta, hol található. »»»»»» Ezúttal eláruljuk. A Tanács- köztársaság úton, az Irodalmi eszpresszó udvarában amely egyúttal otthont ad Dunakeszi Városi Tanáesa műszaki osztá­lyának is. A házat valamikor Petőfi Művelődési Háznak hív­ták, amíg az emeleti rész élet- veszélyessé nem vált. Vajon miért ment tönkre ez az egykor szebb napokat lá­tott szabadtéri színpad? Kinek kellett volna vigyáznia rá? Bárhol érdeklődtünk: nincs válasz. Egy reménysugár: a tanács KISZ-szervezete vállalta a rendbehozatalt. Jövő nyáron talán hozzá is kezdenek; A rommá vált színpad újjáépítésre vár film pereg a vásznon. József Attila Filmszínház: 22-én a Hideg napok; 23-án a Hangvaboly, 25-én Holttest a Temzéből, 26-án pedig a Luxusbordély Párizsban című színes, francia filmszatírát ve­títik. HÍREK - HÍREK - HÍREK Könyvnapok. Pénteken, 20-án 14 órakor kezdődik a Pest me­gyei KISZ-bizottság szervezé­sében a Pest megyei ifjúsági könyvnapok megnyitó ünnep­sége. A programból: író—olva­só találkozó, árusitással egy­bekötve, könyv- és hanglemez­kiállítás, filmvetítés, irodalmi és zenei események. Helye: a művelődési központ színház-, vörös és zöld terme. Ankét. Hétfőn, 23-án este 6 órakor a Városi Könyvtárban (Kölcsey u. 1.) politikai könyv­napot rendeznek. Téma: Kína bel- és külpolitikája. Vendég: P. Szabó József, a Magyar Rá­dió munkatársa. Ismeretterjesztő előadás: Szerdán, 25-én háromnegyed négykor a járműjavító üzem közművelődési bizottsága, a művelődési központ klubhelyi­ségében Biológiai pokolgép címmel ismeretterjesztő elő­adást rendez. Előadó: Kordás Zoltán tanár. önálló est. Pénteken, 27-én nem is... — Az elmondottakból kide­rülhet, hogy erre — teljes mértékben — nem vagyunk képesek. Ráadásul a jármű­park legnagyobb méretű gya­rapítása 1962 és 1970 között zajlott le. A vasúti személy- kocsik egy-két évenként ugyan „átesnek” kisebb-nagyobb ja­vításon, ám hozzávetőlegesen 15 éves „szolgálat után” min­denképpen főjavítást kell vé­gezni ezeken. Ez igen nagy munka, gyakorlatilag a főja­vított és az új vasúti kocsi­kat nem -lehet megkülönböz­tetni egymástól. Az említett dátumokból kitűnik, hogy — letelvén az idejük — egyre több vasúti kocsi főjavítása "hárul ránk, az üzem létszá­ma pedig évről évre csökken. Amennyiben növekvő mun­káslétszámmal tudnánk dol­gozni, technológiai feltételeink adottak volnának ahhoz, hogy minden munkát elvállaljunk, így azonban rendkívül nehéz a helyzetünk. Ä „csörgő" maradt — Hová tűnik a munkás­kéz? A környékbeli termelőszö­vetkezetekben, üzemekben magasabb a bérszínvonal, mint nálunk. így elszívó hatá­suk erősen érvényesül. De nemcsak ez az egyedüli oka a munkaerőhiánynak. A felmé­résekből kiderült, hogy a tá­vozások másik fő oka, a mun­kahely és a lakóhely közötti viszonylag nagy távolság. Hiá­ba, elmúltak azok az eszten­dők, amikor még Monor kör­zetéből is jártak hozzánk dol­gozni. Ebből az időből már csak a „csörgő” maradt meg. Az a vonat, amely a ceglédi vonalról hozta a mun­kásokat. Egyre kevesebb a le­szálló Dunakeszi gyártelepén. — Hogyan gondoskodnak az utánpótlás képzéséről? — Igyekszünk mindent meg­tenni, de nem sok eredmény­nyel. A<szakmunkásképző in­tézet kollégiuma minden igényt kielégít. Am a tanulók többsége a Nyírségből érkezik. Az iskola befejezése után so­kan vissza is térnek oda. A társadalmi szerződésesek a szerződés lejárta után mennek el. Csak nagyon kevesen ma­radnak végleg nálunk. Tulaj­donképpen érthető, hiszen az önálló otthon megteremtése, ami a mai fiatalok jogos igé­nye, nagyon nehéz Budapest agglomerációs övezetében. A lakás kevés, az albérletek drá­gák, s mi marad más: a mun­kásszállás, Az pedig — bár­milyen modern és bármilyen jól berendezett — nem tudja pótolni a családi fészket. A munkaerő egyre fogy Du­nakeszin. Ilyen helyzetben il­luzórikus létszámnövelésre építeni. Ideje volna kidolgoz­ni azt a stratégiát, amellyel le lehet gyűrni az ilyen és eh­hez hasonló nehézségeket. Már csak azért is, mert a vasúti I kocsik nem várnak, „kihordá­si idejük” lejár és javítani — muszáj... HÍREK - HÍREK - HÍREK ^ I este 7 órakor önéletrajz cím- I mel, Szirtes Ádám Jászai-dí- jas érdemes művész/ önálló estjét rendezik meg a művelő­dési központ színháztermében. Disco. A József Attila Ifjú­sági Klubban 20-án, pénteken, este 6 órától. Az anpköetyv lapjairól Elhunyt: Dudás István (Sport u. 2.), Rajt Jánosné Fulla Má­ria (Bajza u. 11.), Balázs Ist­ván (Tallér u. 4.), Turcsányi Anna (Bercsényi u. 17.). Házasságot kötött: Magyar László Szabolcs Györgyivel. Az oldalt írta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom