Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
1981. NOVEMBER 20., PÉNTEK M* cm -4af)jr Hg x/untav Tudományos ülés légszennyezés A magyar meteorológusok és a társtudományok — kémia, hidrológia — képviselőinek részvételével tanácskozás kezdődött csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. A kétnapos ülésen elhangzó 13 előadás a környezetvédelem és időjárás-módosítás meteorológiai kérdéseivel foglalkozik. Behatóan vizsgálják a lég- szennyező anyagok terjedésének, átalakulásának tudományos kérdéseit. A meteorológia műszeres vizsgálatokkal kimutatja ezeket a jelenségeket, jelzi a környezetvédelem szakembereinek is, A tudomány és technika mai szintjén árra is lehetőség van, hogy az ember módosítsa, befolyásolja az időjárás alakulását. A jégeső elleni védekezésinek például hazánkban is vannak gyakorlati tapasztalatai. Az igények szerint Művezetői tudnivalók Nincs elég közvetlen munkahelyi vezető a mezőgazdasági üzemekben, az elmúlt években a vártnál kevesebben szerezték meg a szükséges képesítést. Az elkövetkező időszakban viszont fordulat várható a képzésben; 1985-ig 7500-an kapnak szakképesítést a MÉM által kijelölt 24 szakágazatban. Az utóbbi öt évben több ezer középszintű beosztású vezető speciális szakmai - tanfolyamokon ismerkedett meg a legkorszerűbb technológiákkal, szakmai eljárásokkal. Mintegy tízezren szereztek technikusi minősítést, ebben a .képzési rendszerben azonban vezetési és szervezési ismeretekkel alig foglalkoztak. Emiatt a munkahelyeken esetenként gondjaik vannak; a magasabb szakképzettség gyakran nem helyettesíti a hiányzó „emberközeli” művezetői tudnivalókat. A művezetőjelöltek, illetve azok, akik már ilyen beosztásban dolgoznak, de kellő részismeretek nélkül, az igényeknek megfelelően választhatják ki a számokra legmegfelelőbb tanfolyamtípust. A választék bőséges: művezetőiket képez^ nek például hat növénytermesztési ágazatban, de több tanfolyam indult az állattenyésztési szakokon is. Az idén mintegy 1200 közvetlen munkahelyi vezető kap bizonyítványt, jövőre mintegy 1800-an tanulnak majd a kijelölt intézetekben. A tervidőszakban ez az év lesz a „leglátogatottabb”, a továbbiakban némileg mérséklődik a művezetőhallgatók száma az iskolapadokban. Pillmatkép az Élmnkás téren Hajráznak a metróépítők... Elsősorban Budapest vonzáskörzetéből. de messzebbről is, idén mintegy 150 ezerre becsülhetjük az ingázókat. Ennyien vállalják a napi utazgatás fáradalmait, HÉV-vei, vonattal, autóbusszal. Mostanra a hajdani kétkedők is meggyőzettek: jól számítottak a közlekedés irányítói-szervezői, csak a metró menthette meg a fővárost. Hány Pest megyei lakos használja a metrót? Erről nem készült statisztika, nincs is rá adatunk. De arra sem, hogy vajon hány munkás szorgosko- dott-szorgoskodik jelenleg is a földalatti-hálózat kiépítésén. Idegeneknek tilos a bemenet! Legalább nyolc helyen találok táblát e felirattal- Meg is értem a figyelmeztetést, amint mégis csak bejutok a palánkokkal gondosan körülhatárolt építési területre. Itt ugyanis valóban minden lépésnél balesetveszély leseiket dik a figyeliftetlenre az Él- munkás téren. A hír már sok olvasónk előtt ismert: újabb szakasz- szal bővül az észak-déli metróvonal- A Deák térről —Angyalföld felé haladva, érintve a Nyugati pályaudvart, és a Marx teret, az Élmunkás tér lesz az ideiglenes végállomása. Először Szűcs Jánossal, a generálkivitelező KÉV-Metró főépítésvezető-helyettessel váltunk néhány szót — a túlzás nélküli — óriási munkáról. A két mozgólépcső — Az É—D-metróvorial új Szakaszának hossza 2,4 kilométer. Teljes költségét 3,9 milliárdra terveztük — magyarázza. — Egy-egy állomás 800—900 millió forintba kerül, de ez az érték már mindent tartalmaz. Például a felszíni közműkiváltást — teljesen új gáz- és szennyvíz-rendszereket is kellett néhol kiépíttetnünk —, az áluljárókat, a tömegközlekedési csatlakozásokat, az új szerelvényeket. Az eddig épültek közül, a legnagyobb a Marx téri állomás. Hossza, 148 méter, az utasel- Osztó csarnok pedig 40 méter hosszú és 21 méter széles. Érdekessége, hogy két kijárata lesz és teljes elkészültekor hét, a mostaninál nagyobb teljesítményű és hosszabb életű, mozgólépcső juttatja majd 'az utasokat a felszínre, illetve a vonatokhoz. Most, december végén egyelőre csak négy mozgólépcsőt helyezünk forgalomba, s egyebek között a Skála- Coop-áruház befejezése is csak jövőre várható. Jelenleg a padlóburkolók és a kőfaragók hajráznak ott, az aljzat végső kialakításán. Az Arany János utcai megállóhely szinte teljesen kész, helyükre kerülnek még az üvegfalak és az épületgépészeti munkák utolsó fázisai vannak soron. Győri Lajos, az Élmunkás téri állomás építésvezetője, helyszíni szemlére, terepbejárásra invitál- Nem vár kér- dezőskcdésre. — Bizonyosan azt gondolja, ugyan, hogyan végzünk mindennel december 23-ig? Végzünk! — jelenti ki imponáló határozottsággal. — Igaz, éjjel-nappal dolgozunk, folyamatosan, szombatokon-vasárnapokon is, mintegy félezren. Sok az alvállalkozónk, akik még lengyel vendégmunkásokat is foglalkoztatnak, de kaptunk segítségül katonákat is. Mese nincs, el kell időre készülnünk! Hatszázezer utas Lábunk alatt homok és kavics csikorog. Durva még a betonlépcső, melyen lejutunk a Nagyvárad térihez hasonló, kétszintes, galériás állomásra. Amit látunk-hallunk, nehéz szavakban visszaadni. Fények villognak az alagutakban'; szerelik a lámpatesteket; az oldalfalakra a barna Luxalon- zománc burkolatot, s fületté- pőn zúgnak a hegesztődinamók. Cementzsák-, vezetéke és szürke gránitlaphalmokat kerülgetünk. Fejünk fölött viszont már mindenütt hófehér a mennyezet, szórásos műanyag a festése. Néhol a padlóburkolók is végeztek, de van dolguk bőségesen. Csakúgy, mint a villanyszerelőknek, a kőműveseknek. Utóbbiak egyike Zab Szilveszter. A KÉV- vel 1961-ben jegyezte el magát. — Zalai vagyok, hosszú éveken át laktam a vállalat munkásszállásán, de aztán elhatároztam, hogy családot alapítok. Érden vettem telket 1977-ben és építettem egy kis családi házat. Így már megnősülhettem. Ott voltam én már a Déli pályaudvari, a Ferenc körúti és a Határ úti metróállomásokon is, mondhatom, hogy nem szívesen csinálom? Ha kinevet is. szeretem a metróépítést. Érdekes, változatos munka- Még ha sokszor hajtani is kell- Már a múlt hónapban is bejöttünk éjjel, nemegyszer. De ha elkészül, az nagyon jó érzés. Magamnak is csinálom. Meg annak a rengeteg utasnak. Az bizony. Hiszen az új metrószakaszon óránként 24 ezren utazhatnak majd. A várható napi utasforgalmat 600—700 ezerre becsülik, és csak itt, az Élmunkás téri végállomáson, 14 700 be- és kiszálló utassal számolnak — a csúcsórákban. N:hJz, de változatos Gödöllőről HÉV-vel jár be Német István, akit éppen egy gép mellett találunk. Hűséges természetű, jelzi ezt, hogy 1957 óta a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat dolgozója. Kis büszkeséggel mondja. — A szakmám kőfaragó és helyező, s mint ilyen, kezdettől részt veszek a metróépítésen. Hazudnék, ha könnyűnek nevezném a dolgunkat. Sok munkatársam reumát szerzett, a velem kezdőknek, csaknem a felét már leszázalékolták. Én még bírom, remélem, a következő állomásokon is ott lehetek. Győri Lajos veti közbe: — Az elkövetkező hetekben még jobban meg kell nyomniuk a gombot. Az összes. 17 ezer négyzetméter, kőburkolatból e percben még csak 3 ezernyi készült el. A peron alatt, ahová utasként soha be nem juthatunk, viszont szinte már csak a takarítás van hátra. Helyükön a füstérzékelők és a vontatási kábelek; kiépült a szükségvíz- ellátási rendszer és a szivaty- tyúhálózat. Némi dolog természetesen azért akad. Sárga metrós védősisakkal a fején, egy nyomócsövet hegeszt éppen Jäger István. — Nagykovácsiban lakom — egyenesíti ki a derekát —, mivel építkezünk, jól fizető munkát kellett keresnem. De a feleségem gyesen van, kicsi fiunk nyolchónapos, emiatt is kell a pénz. Egy barátom hívott a metróhoz, mármint a &íy-kez, ennek ,f$ év?, Víz? és gázszerelő vagyok, húszon! négy éves. Azt tapasztaltam, itt valóban töb pénz kerül a borítékba, mint másutt. Szerencsére kék autóbusz hoz be otthonról, aztán meg én is a metrót használom..* Jólesik mélyet lélegzenl a levegőn, felszínre jutni a föld alól. Zsaluznak és szigetelnek, csatorna kerül a mély árokba, betonozzák az utakat, a tereket. Arrébb kavicsos-homokkal cserélik az eredeti laza futóhomokot. Győri Lajos fürkészve kémleli az eget, csak ne essen! — mondja. S hozzáteszi, mosta- nig ritka jó időt fogtunk ki. Ha még kitart néhány hétig.-.?! Üey tervezik: november 87-én dízelmozdony húzza be az első vonatot az alagútba . . ., december 5-én az egész új vonalszakaszt feszültség alá helyezik .... másnap, 6-án végighalad a pályán egy vonat.... 13-tól pedig megindulnak a szerelvények. menetrendszerűen, de üresen. Így, ha minden sikerül, december 24-én mi, utasok is metrón utazhatunk a Deák térről — az Élmunkás térig. Dodó Györgyi Mckacs hitte/ A közlekedők biztonságáért M jár az utcán fogalmaztam a cikkemet: miként érhetném el, hogy mindenki olvassa a statisztikai adatokat és okuljon a számokból: tűrhetetlenül sok a közúti baleset, még mindig sokan halnak meg értelmetlenül, sokszor mások hibája miatt az utakon. Fogalmaztam éppen, amikor a járdáról egy kismama lépett^ elém, ölében cipelve csecsemőjét. Körül sem nézett, sőt, bal helyett jobbfelé tekintett először. Ment, távol a zebrától és eszébe sem jutott, hogy veszélyben van. Amikor végre észrevette a fékező autót, közömbösen odapiiianiott és ballagott tovább az úttesten. Nem, még mindig nem ez a kismama az egyetlen, aki azt hiszi: a gépjárművezető a felelős csupán azért, ami az utcán történik. Még kísért annak a nyári napnak is az emléke, amikor Zamárdiban fiatal házaspár önfeledten sétált a Balaton szép fürdőhelyén. Egyszer csak rettenetes fékcsikorgásra riadtunk össze. Az ott posztóid rendőr — becsületére legyen mondva — a látvány hatásától sem veszítette el önuralmát. A fiatal házaspár rávert háromévesnyi gyermekére, amiért az autó alá szaladt, s csak a gépkocsivezető lélekjelenlétén, meg a jó féken múlott, hogy... Megütközve hallgattam a férj méltatlankodását, gorombáskodását, amikor a rendőr figyelmeztette, és még neki is azt bizonygatta: a gyerek a hibás... Legféltettebb kincsünk a gyermek, A személyiség fejlődése nem választható el a közlekedési moráltól. Ezért van nagy szerepe annak, ha már gyermekkorban megtanítják a kicsinyeket közlekedni. Pest megyében 116 ezer általános iskolás tanul, közülük 16 ezer első osztályos. Gyermekeinket 271 általános és 44 középiskola tanítja, neveli. A pedagógusok átérezve, mit jelent a technika nagyarányú fejlődése, mit jelent a napi gyakorlatban az a tény, hogy Pest meglét 2360 kilométer út szeli ét, hogy 2146 autóbuszmegállóban szállnak fel-le az emberek — vállalták a diáitok közlekedési okítását. Még azok is hajlandók voltak tanfolyamot végezni közülük, akiknek nincs is gépkocsijuk... Segíteni! Vigyázni! Biztonságiban tudni a közlekedőket! Hányszor írtuk már le? Hány értekezletet tartottak ár, hogy felvilágosítsanak mindenkit, a technika fejlődésével nem kell, hogy velejárjon a baleseti veszély, vagy a közlekedés áldozatai számának növekedése. Hány társadalmi munkás vállalja pihenőnapján, hogy vetélkedőt szervezzen, hány, hogy épitő- táborok diákjainak előadásokat tartson, hogy KRESZ-par- kokat építsenek, hogy propagandaanyagokat készítsen. Kifogyhatatlanok az ötletekből, kifogyhatatlanok az akarásból. Már a bűvös kocka is bevonul a közlekedési tudnivalók tárházába. KRESZ ügyességi Ma míg ilyen az alagút, a peron ... Bozsán Péter felvétele kocka készül, hétfajta kirakál si lehetőséggel... Makacsul, kitartóan, minden apró eredménynek örülve és soha nem belefáradva dolgozik a Közlekedésbiztonsági Tanács valamennyi aktívája. Tegnap az elnökségi ülésen — amelyet a gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartottak — ezek. a gondolatok jártak a fejemben, miközben dr. Ilcsik Sándor ezredes, a KBT elnöke, Dutka Ákos, a KBT titkára vagy Mihály István, a KBT gödöllői elnöke beszélt a tapasztalatokról, vagy mások, akik felszólalásaikban számoltak be helyi igyekezeteikről, további feladataikról. Pedig ezt az áldozatos munkát sem kíséri mindig siker. Idén, tizenkét építőtáborból három speciális tábort szerveztek. amelyben több előadásból álló sorozatot hallgathattak volna meg a nyaraló diákok. Két táborban néptelenek maradtak a kiváló előadók társadalmi munkában vállalt előadásai : a diákokat a küldő megye nem tájékoztatta, milyen táborba szervezik őket, nem is sikerülhetett érdeklődésük felkeltése ... Kudarc az is, hogy a balesetek egynegyedét Pest megyében .JLs részegen, ittasan ok ózzak. S ne lenne kudarc, hogy minden tizedik baleset halálos kimenetelű? Hogy valamelyest csökkent a balesetek száma a tavalyihoz képest, de súlyosabbak a következmények, mint akár egy éve? Akik érzik embertársaik iránt a felelősséget, nem torpannak meg, s noha vágynak rá, hogy szavaik-tetteik hatása gyorsabb legyen, támogatást kapjanak gyalog . és járművön közlekedők tömegétől, újra és újra nekikezdenek szép hivatásuk teljesítésének. A nagykátai járásban például elhatározták: minden községben társadalmi munkával létrehoznak egy KRESZ-par- kot. Ez azonban kevés — mondották a tanácskozáson — mindenütt ellenőrzik majd, eléggé kihasználják-e a meglevő parkokat, megnézik, hol szorul kiegészítésre a felszerelés? Idén hetven pedagógus szak- referens tanult egyhetes tanfolyamon a közlekedés szabályairól, sokan készültek fel az ATI-tanfolyamokon is — száz főre tehető azoknak a száma, akik szakemberekként foglalkoznak a gyerekekkel. Jövőre is kész a terv, nyolcvan újabb pedagógus vállalja az önkéntes tanulást. Tovább folytatják a gyalogos propaganda akciót, melynek az a lényege, hogy ne csak a gépjárművekkel rendelkezők ismerjék a táblák jelzéseit, hanem a gyalogosok is kiigazodjanak a számukra oly fontos jelzések között Minden eszközt felhasználnak a filmvetítéstől, a játékos vetélkedőig ahhoz, hogy minél nagyobb legyen azoknak a tábora, akik tudatosan vigyázzák az ember épségét. Akik saját példájukkal és a felvilágosítás módszereivel honosítják meg még a lakott területeken kívül is az udvarias közlekedést. Téri lés nélkül lemondott a ráckevei Szigetfő Termelőszövetkezet 3,5 hektár művelhe- tetlen földjéről, ahol felépítheti a KBT a régen tervezett rutinpályát. A pálya terveit is nagyrészt társadalmi munkában készítik és már a Csepel Autógyár, 'de más üzemek is ajánlkoztak: szintén társadalmi munkával, anyagi segítséggel járulnak a teljes megvalósításhoz. Mindent természetesen nem oldhat meg egy társadalmi testület, mégha annyi önkéntes segítőtársa is van. A hivatalos szervek azonban jól együttműködnek a Közlekedésbiztonsági Tanács aktivistáival. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának igazgatója például a többi között elmondotta, mi mindent kell tenni a biztonságosabb közlekedésért. Megvizsgálták a vasúti átjárókat, a gyalogos átkelőhelyeket, a parkolási és rakodási lehetőségeket, a közvilágítást, stb. Pest megyében csupán 367 kijelölt gyalogos-átkelőhely van, sok helyen rossz az éjszakai világítás, lassan hajtják végre egyes tanácsoknál az ötéves programot. El kell választani a gyalogos- és kerékpárutat az úttesttől, 324 kilométer út mellett nincs megfelelő járda, 1369 autó- buszmegállónál kell kiépíteni a biztonságosabb megállót, szaknyelven: öblöt kell biztosítani az autóbusz megállásához. Pest megye forgalma 47 százalékkal nagyobb más megyéknél, s a forgalom növekedésének üteme is meghaladja az országos átlagot. Ha csak ez utóbbit tekintjük is, meg lehet érteni, miért a hivatásosok és miért a társadalmi munkások féltése a közlekedő ember iránt. Ha mindenki szabályosan közlekedne, ha minden technikai eszköz kifogástalanul működne, ha valamennyi út már megfelelne az igényeknek, ha ... De kívánnivaló mind az objektív, mind a szubjektív tényezőben sok van. Mégsem hiábavaló törekvés — és semmikép nem lehet az —, hogy mindenki legyen körültekintőbb, felelősebb, gondosabb a közlekedésben, s ha kell, más helyett is gondolkodjanak. Egyben azonban, a rendelkezések, közlekedési szabályok betartásában, senki nem ’alkudhat. Kik jó szóval, vagy felvilágosítással, mások szervezéssel, s ha kell, szigorú ellenőrzéssel. felelősségre vonással vigyázzák: a közlekedésnek ne legyen emberáldozata! S. A. A mezőgazdasági üzemek segítségével SzdgákatóbáiÉsők falun A mezőgazdasági üzemek lakossági szolgáltatásairól — helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről — tanácskozott csütörtökön a Hazafias Népfront országos elnökségének agrárpolitikai és szövetkezetpolitikai bizottsága. A mezőgazdasági üzemek ipari jellegű szolgáltató tevékenysége mennyiségben és ösz- szetételében egyaránt elmarad az agrárjellegű szolgáltatások mellett, ami természetes, viszont az utóbbi években kiépült ipari bázisuk révén a mainál többre volnának képesek. Nem lehet azonban kívánni a mezőgazdasági üzemektől, hogy az amúgyis szűkebbre fogott fejlesztési alapjukat megosszák az agrárcélú és a szolgáltatási célú beruházások között. Kapjanak tehát megfelelő hitelt a szolgáltatás fejlesztésére. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal a javaslattal, hogy több mezőgazdasági üzem összefogásával körzetenként hozzanak létre szolgáltató ibázisokat a falusi lakosság ellátására. Ezekben a kooperációkban a mezőgazdaság és fogyasztási szövetkezetek mellett részt vehetnének az állami gazdaságok. továbbá az ipari szövetkezetek és vállalatok is. Szükségesnek látszik továbbá az árhatósági előírások egyszerűsítése.
