Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

1981. NOVEMBER 1., VÄSARNAP vetíti (IP Jász Dezső búcsúztatása Jász Dezső elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosának hamvasztás utáni búcsúztatása 1981. november 9-én hétfőn 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai és harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál a Me­ző Imre úti temető fedett díszravatalozójában. MSZMP Központi Bizottsága Honvédelmi Minisztérium Magyar Partizán Szövetség ★ Jász Dezsőtől — hamvainak hazaszállítása előtt — október 30-án vettek búcsút Berlinben, az NDK fővárosában. A gyász- szertartáson Otto Funke, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, az NDK Antifasiszta El­lenálló Harcosai Bizottsága Központi Vezetőségének elnö­ke és Szalai Béla hazánk ber­lini nagykövete mondott beszé­det Környezetszennyezés helyett energissgyártés Biogáz minden mennyiségben? Szennyezzük környeze­tünket. Ipar és mezőgazda­ság egyként. Talán kevesen tudják, hogy utóbbi ágazat nem is annyira a műtrágyá­val hanem a nagyüzemi ál­lattartó telepek mellékter­mékeivel. A közös gazdasá­goknak egyre gyakrabban gyűlik meg a baja a lúg­trágya miatt a KÖJÁL-lal. Az említett környezetszeny- nyező anyag olyan mennyiség­ben halmozódik fel folyama­tosan az istállórendszerek tá­jékán, hogy méregtelenítésére, a növénytermesztésben való hasznosítására ez ideig képte­lenek voltak a mezőgazdasági üzemek. Nincs új a nap alatt, a bio- gáztermelés metodikáját évszá­zadok óta ismeri az emberiség. India sűrűn lakott városaiban jöttek rá először arra, hogy a fekália a tápanyag-visszapót­láson kívül olyan gáz előál­Műszerhez módszerek A Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetben az alapku­tatáshoz szükséges műszerek egy részét saját műhelyükben állítják elő. A műszereket — melyeknek egy része gyakor­lati feladatok megoldására is alkalmas — kidolgozott mód­szerekkel együtt ajánlják célfeladatok megoldására a megren­delőknek. A berendezéseket és készülékeket elsősorban nyers­anyagkutatásra és a bányabiztonság növelésére használják. rúja Afganisztán ellen, a kínai vezetők indokínai mesterke­dései, a fajüldöző dél-afrikai rezsim támadása Angola ellen, a latin-amerikai népallenes, reakciós erők aktív amerikai tá­mogatása — mind-mind azt a veszélyt rejtik magukban, hegy szélesebb fegyveres összeütközéssé fajulhatnak. A válságöve­zetek egy részében jelentősen megnövekedett amerikai kato­nai aktivitás veszélyezteti a békét és a biztonságot, ezért a Szovjetunió arra törekszik, hogy mielőbb rendeződjenek ezek a konfliktusok. A Szovjetunió számos javaslatot tett a válsággócok fel­számolására. A Camp David-i külömalkuval szembe állította az összes érdekelt fél részvételével összehívandó nemzetközi értekezlet gondolatát, amelyen az ismert elvek alapján ren­dezhető lenne ez az akut probléma. A Perzsa-öböl és az In­diai-óceán körzetében jelentkező problémák megoldására ma­ga Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs tett javaslatot, Ismerete­sek az Afganisztán körüli helyzet rendezésére vonatkozó kezdeményezések, az a támogatás, amelyet a Szovjetunió nyújt az indokínai országoknak a helyzet rendezése érdeké­ben. Mindez bizonyítja, hogy a Szovjetunió kész megtárgyal­ni az egyes konfliktus-gócokban kialakult helyzetet és meg­egyezésre jutni valamennyi érdekelt országgal. Joggal vetődik fel akkor a kérdés: miért halogatják a megegyezést az impe­rialista hatalmak és a pekingi hegemonisták? Erre csak egy a válasz: azért, mert a halogatástól befolyásuk kiterjesztését remélik. A szovjet vezetők természetesen jól tudják, hogy milyen fontosak a világhelyzet alakulása szempontjából a szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatai, ezen belül a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya. E két nagy or­szág kapcsolatainak javulása a hatvanas évek végén, a het­venes évek elején nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az enyhülés folyamata kibontakozhatott. Éppen ezért a Szov­jetunió állhatatosan törekszik arra. hogy ne romoljanak to­vább az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatai, ellenkező­leg, azok javítását kívánja. a többi fejlett tőkésországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaor­A SZOVJETUNIÓ szággal, Angliával, Japánnal és más tckésországokkal is kap­csolatai' bővítését tűzte ki célul. Ám, ahogy mondani szokták, kettőn áll a vásár! Fejlődni fognak ezek a kapcsolatok, ha az adott tőkésországok vezetői is ezt akarják és ellenkezőleg; szűkülni, ha hidegháborús irányzatok nyernek teret a nem­zetközi politikában. A Szovjetunió külpolitikája — éppen mert középpontjá­ban a béke és a biztonság megszilárdításának célja áll — széles körű támogatást élvez a szocialista országok, más hala­dó országok, a haladó és a békéért küzdő mozgalmak, sok százmillió ember körében. A Magyar Népköztársaság kormá­nya egyetért a Szovjetunió külpolitikai célkitűzéseivel és a maga szerény eszközeivel teljes támogatást nyújt azok valóra váltásához. Hazai gyártásit polipropilén műanyagból készülnek a solymári biogáz­tartályok. Képünkön: az első példányokat szerelik össze a PEMU szakemberei Bozsán Péter felvétele lítására is alkalmas, amellyel fűteni is lehet. E nagyon régi módszert keltette életre, ter­mészetesen mai korszerű for­májában a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat és a bio­gáztermelés nagyüzemi elter­jesztésére vele együtt vállal­kozó dunavarsányi Petőfi Tsz, az Energiagazdálkodási Inté­zet és a NÁDEX Külkereske­delmi Vállalat. Erőként Dunavarsányban De bontsuk szálaira a kép­zeletbeli fonalat, lássuk, mi­ről van szó. A PEMÜ megvá­sárolta az NSZK-beli Chemo- technik cégtől a hígtrágyaer­jesztő, illetve biogáz-előállító tartály gyártási jogát. Azóta a tartályok első pél­dányai elkészültek azzal a céllal, hogy a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben állítsák fel, egy későbbi, úgynevezett., referen­ciatelep részeként. Az 1200-as tehénállományé Duria-mellékí szövetkezet a hazai egészség- ügyi szervekkel folytatott vi­táit elkerülendő, így szeretné megoldani problémáit. Az sem titok viszont, hogy ha a gya­korlatban is kipróbálták az új módszert, külföldön megépítés­re kerülő állattartó telepekkel együtt exportálják majd a bio­gáz-előállító berendezéseket. Kovács Károlyt, a PEMÜ főmérnökét arra kértük, is­mertesse röviden az eljárás lényegét: — A műanyag tartályban anaerob — levegőtlen — kö­rülmények között megy végbe az erjedés, aminek során me­tán, vagyis biogáz fejlődik. A szilárd fázist komposzt készí­tésére kívánjuk a későbbiek­ben felhasználni. Meg tudják fizetni Dr. Kiss Jenő, a NÁDEX igazgatója mondja: — Sokan kifogásolták a mé­reteket, vagyis azt, hogy a PEMÜ-ben gyártott berendezé­sek inkább háztáji, illetve kis­üzemi viszonyok közé valók. Ez azonban — mint később látni fogják — csak részigaz­ság Ami viszont az exportle­hetőségeket illeti, mintegy 150 ezer nyugatnémet gazdaság a mi potenciális vevőnk. Gondo­lom, nem kell különösképpen propagálnom a magyarországi igényeket sem. Terveink sze­rint a komplett állattartó te­lepekkel együtt adnánk el a biogáz-feldolgozó termelő rendszereket. Elsőként talán a dunavarsányi Petőfi Tsz érté­kesíthetné Líbiában a nyúltar- tó. telepekkel együtt rendsze­rünket. — Gazdaságos-e a biogáz­előállítás? — kérdeztük Drubni Lászlót, az Energia­gazdálkodási Intézet főosztály- vezetőjét. — A második olajárrobba­nás óta igen. Természetesen csak akkor, ha a komposzt- gyártással is összekapcsolódik. — Miért éppen ezt az er- jesztési eljárást javasolták a hazai gyártóknak? — Részint az export, ré­szint üzletpolitikai okok bil­lentették ennek javára a mér­leg nyelvét. Olyan berendezé­seket akartunk forgalmaztatni, amelyeket nálunk is meg tud­nak fizetni az érintettek. Ami pedig a kisüzemi adaptálási gondokat illet, úgy látjuk, a Chemotechnik tartály tovább- fejleszhető, a nagyüzemi köve­telményekhez is jól igazítható. Az sem mellékes körülmény, hogy a nálunk idáig elterjedt hatalmas acéltartályok sokkal költségesebbek, kevésbé ido­mulnak az adott követelmé­nyekhez. Ismét egy vállalkozás, amely az energiaracionalizálási prog­ram újabb mérföldköve. Meg­valósítói között egy Pest • me­gyei vállalatot és egy mezőgaz­dasági termelőszövetkezetet találunk. Ez utóbbiak számí­tásai szerint a szövetkezet összenergia megtakarításában a biogáztelep kialakítása 10 szá zalékot jelent. Síliftet, tanyát lát el Nem ml mondjuk, a sűrűn lakott nyugat-európai (tapasz­talatok bizonyítják, hasznos, környezetünket is kímélő eljá­rásról van szó. Mint hírlik, egy alpesi típusgazdaságban 37 te­hén hígtrágyája a következő energiaigényes feladatok ellá­tására képes: fűti a kisgazda­ság 14 szobás moteljét, működ­teti a síliftet és a palackok­ba sűrített gázzal indul napi munkájára a traktor is. A ve­zetékes áramkörbe való be­kapcsolás nélkül biztosított egy farm legfontosabb életfel­tételei: az elektromos áram. Megfontolandó lenne az is, vajon a magyar tanyavilág ép­pen e módszer általánossá té­telével nem tehetne-e szinte ingyen jelentős lépést a civili­záció felé. Valkó Béla A H STJHI RE SZÍVÜGYEINK Az országgyűlés ipari bizottsága az energia­takarékosságról szóló beszámolót vitatott meg, a me­zőgazdasági bizottság pedig a Pilisi Parkerdő Gazdaság visegrádi központjában az erdőgazdálkodás és a kör­nyezetvédelem összefüggéseiről tárgyalt. @ Kétnapos országos tanácskozáson tekintették át a szakemberek a közúti fuvarozás új szabályozását. @ A házgyárak, •közöttük a dunakeszi gyár IV. országos újítási és ta­lálmányi tapasztalatcseréjére került sor Kecskeméten. (§) A hét híre az is, hogy háromnapos nemzetközi kar­diológiai kollokvium zajlott le Esztergomban. Profán számítás, ám a tiszteletlenség vádjától védjen meg bennünket az, hogy a kö­zös pénztárnak kell állnia a számlát. A profán számítás szerint egy bonyolultabb szív­műtét közvetlen kötlsége 120 —140 ezer forint. A műtét előtt és után a beteg legtöbbször az intenzív osztályon fekszik. Itt egy-egy napd ápolás átlagos költsége 3700—3800 forint. Egészségünk nem mérhető pénzzel, ám pénzzel kell mér­ni gyógyulásunkat a bajokból. Azon bajokból, amelyeknek egy részét nem okvetlen kel- léne elszenvednünk, ha... Ha például szívügyünk lenne a magunk számára szívünk sor­sa, állapota. Amire egyetlen, de bizonyító erejű példát: a megyében az olyannyira ret­tegett daganatok egyharma- dát követelik áldozatként an­nak, mint amit a keringési rendszer betegségei! Nem azon akadunk meg, hogy a költségvetés egészségügyi ki­adásainak mind nagyobb ré­szét emésztik fel szívügyeink, hanem azt véljük meghökken­tőnek: ennek ellenére is nö­vekszik azok száma, akiket e kór ragad el. Minden száz dolgozóra 1970- ben a szív- és a keringési rendszer betegségeivel kezel­tek 6.5 esete jutott, 1980-ban már 7,9 eset! Másként néz­ve: 1970-ben száz dolgozóra el­osztva 230 betegségi napot tettek, ki szívügyeink követ­kezményei, 1980-ban 264 na­pot. Egyre nagyobb az'ár, amit az egyén, amit a társadalom fizet, szó szerint és átvitt ér­telemben, mert nem ügyelünk eléggé a „motorra”, holott tudjuk biztosan, itt nincs mód motorcserére, sőt, szemben a valódi motorokkal, itt mégge- nerálozni sem nagyon lehet. A szívgyógyászat, a szívsebészet folyamatosan szolgál . fölfede­zés erejű új módszerekkel és eszközökkel, ám csodákra vál­tozatlanul nem képes. Egy-egy beteg átlagosan negyvenhét napig volt kereső- képtelen tavaly szívbetegségek miatt és ez a harmadik leg­hosszabb időtartam a kereső- képtelenséget okozó összes be­tegség közül. (Az első a gümö- kór, a második a' daganatok.) Tízezer halott van egy évben csupán az infarktus számláján! Az elhunytak több, mint ki­lenc százaléka áldozata a he­veny szívinfarktusnak, a ke­ringési rendszer betegségeiben szenvedők részesedése az ösz- szes meghaltból ötvenhárom százalék, azaz tavaly — szá­mokkal kifejezve — a 145 ezer örök pihenőre tértből 77 ezer, országosan. Nyugtalanító adatok, ará­nyok. Még inkább azzá vál­nak, ha tudjuk: 1970 és 1980 között az öszes elhunyton be­lül a keringési rendszer be­tegségeiben meghaltak aránya jelentősen növekedett, a fér­fiak esetében 21, a nőknél 17,5 százalékkal. Micsoda rohanás ez fölfelé egy nem kívánt, egy félt lajtorján, amelynek utolsó foka már a semmibe, az em­lékét megőrizzük világába ve­zet...! Avagy úgy hisszük, másfajta rohanásaink, életvi­telünk szélsőségei nem kapcso­lódnak ehhez a félelmetes létrához?! Egy-egy esztendő­ben 6000—6400 azok száma a megyében, akiket a keringési rendszer már kivédhetetlen bajai ragadtak el az élők kö­zül, s ez az összes elhunytnak nagyobb része, mint országo­san. Hol rejtezik a magyará­zat e fájdalmas többletre, na­gyobbra?! A rendkívül bonyo­lult, de föltárható, ám még ki nem derített indokok, okok vajon érdekelnék-e, befolyá­solnák-e azokat, akik megren­dültem állnak a koporsó, az, urna előtt?! Magáijt kiáltó Intő je­lek sorakoznak előttünk. Ezek egyike: évek óta folyamatosan emelkedik a negyven és ötven­kilenc év közöttiek aránya a keringési rendszer betegségei­ben elhunytak csoportjában. Nekivágnak az utolsó útnak azok, akik máskülönben még sok-sok esztendeig maradhat­nának, mert... A mert után történelmi és egyéni okok át­tekinthetetlen regimentjének kellene következnie. Érjük be tehát a közhellyel. A „veszé­lyes kor”, azaz a negyven fe­letti esztendők veszélyes kórja gondolkodásra késztet mind­annyiunkat. Valóban gondol­kodásra késztet? Mészáros Ottó Szabad utánozni S ok esetben lassú a tu­dományos eredmények hasznosítása. A kutatók nem érdeklődnek eléggé a gyakorlat igényei iránt, és a termelőüzemek máshol is hasznosítható jó eredmé­nyei nehezen terjednek el. Mindezek felismerése nem újkeletű, de a változtatásra eddig még nem sikerült megfelelő módot találni. A kutatók és a termelők elkülönülésének nemcsak az a veszélye, hogy érdek­lődés híján esetleg kidolgo­zott fejlesztési elképzelé­sek maradnak az íróasztal­fiókban, hanem az is, hogy a termelők tényleges fej­lesztési igényei nem, vagy csak áttételesen és lassan jutnak a kutatókhoz! Ezen a többé-kevésbé el­határolt egymásmellettisé- gen próbált változtatni a keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem Termelésfej­lesztési Intézete és a bak- sai Ezüstkalász Tsz egy olyan társulás megszervezé­sével, amit a tudományos eredmények gyors és haté­kony gyakorlati alkalmazá­sára, a különféle termelési tapasztalatok elterjesztésé­re hoztak létre. Az egyetem és a tsz egyezségéhez egy év alatt 19 közös gazdaság és há­rom kutatóintézet csatla­kozott. Nemcsak az egysze­ri 30 ezer forintos vagyoni hozzájárulás volt a belépő­díj (amiből egyébként az eddigi munka eredménye­ként már 15 ezer forintot vissza is kaptak), hanem a sok felhalmozott szellemi és gyakorlati tapasztalat is. A közös vállalkozás — nevezzük inkább ügynök­ségnek —, nemcsak a saját módszereinek értékesítésé­vel foglalkozik. A különbö­ző kutató- és fejlesztőinté­zetektől, egyetemektől bizo­mányba veszi át a haszno­síthatnak vélt eljárásokat, találmányokat, s ezeket igyekszik eladni. Az ügynökség érdekeltsé­ge, nem ér véget az el­adással. Ellenkezőleg: az­zal kezdődik. A bizomány­ba átvett és kipróbálásra átadott kutatási eredmé­nyekért, termeléstechnikai módszerért a vásárlónak ugyanis csak akkor kell fi­zetnie — mégpedig a több­leteredményből —, ha az alkalmazott módszer be­vált! A termelőknél kép­ződött többleteredmény egy meghatározott hánya­dán osztozik az ügynökség — hivatalos nevén: Pannó­nia Mezőgazdasági Társa­ság —, és az az intézet, egyetem, termelőszövetke­zet vagy akár magánember, aki az alkalmazott mód­szert kifejlesztette. A társaságnak csak 6 ál­landó munkatársa van, de megbízásos alapon a tár­sult gazdaságok és intéze­tek munkatársi gárdájából rendszeresen 30 szakembert foglalkoztatnak. Eddig munkájukból em­lítést érdemel az energia- takarékos, az állatok bio­lógiai igényeihez jobban alkalmazkodó takarmány­feldolgozó és -tárolási el­járások felkutatása éá al­kalmazása. Ilyen például az őrlésrendszerű takar­mányaprítás, az enzimes feltárás, az adalékanvagos tartósítás, stb. Elvállalják a felkutatott technikai, tech­nológiai újdonságok gyár­tását, forgalmazását, pró­baüzemelését és javítását j?gy tágulás, még, ha kapcsolatai túlnőnek is a megyehatárokon, csak egy társulás marad. Amit csi­nál, annak viszont orszá­gos jelentősége van. Sza­bad utánozni. Bonyhádi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom