Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-18 / 270. szám
1981. NOVEMBER 18., SZERDA «**«* -m sJunm* Heti jogi tanácsok Mi az eljárás a tanulmányi szerződés megszegőivel szemben • Gépjárművezetési pótlék © Aki a tanulmányi szerződést megszegi, annak hátrányos következményeit viselni tartozik. Olvasónk kocsikísérőként dolgozott, majd tanulmányi szerződést kötött a vállalattal, amelyben vállalta, hogy a munkáltatónál induló gépjárművezetői tanfolyamot elvégzi, és a jogosítvány megszerzésétől számított 3 éven át gépjárművezetői munkakörben dolgozik a munkáltatónál. A munkáltató vállalta, hogy a jogosítvány megszerzéséig meghatározott összegű bér- kiegészítést ad, megfizeti dolgozója részére a tanfolyami költséget és vizsgadíjat. A tanulmányi szerződésben nem kötötték ki, hogy olvasónk meddig köteles a jogosítványt megszerezni. így történt, hogy az első tanfolyamon nem tett sikeres vizsgát, és a következő tanfolyamra is beiratkozott. A munkáltató az első tanfolyam sikertelen elvégzése után az eredeti munkakörében foglalkoztatott dolgozóját kötelezte a tanulmányi támogatásra kifizetett összeg visszafizetésére. Olvasónk sérelmezi, hogy a több mint tízezer forint ösz- szeget vissza kell fizetnie, jóllehet mire a döntőbizottság is tárgyalta ügyét, már megszerezte a jogosítványt az újabb tanfolyam sikeres elvégzésével. Bírósághoz akar fordulni, kérdezi; milyen esélyei vannak. Olvasónk a munkáltatójával kötött tanulmányi szerződést • rriegszegte. Nem szerezte meg a jogosítványt annak a tanfolyamnak sikeres elvégzésével, amelyre őt beíratták. Ha nem is kötötték ki a szerződésben, hogy olvasónk mikorra szerzi meg a gépjárművezetői engedélyt, 'akkor is az vélelmezendő; hogy a tanulmányi szerződést arra az egy vezetői tanfolyamra kötötték, arra az időre illette meg a dolgozót bérpótlék és a tanfolyam költsége. A szerződés egyetlen adata sem támasztja alá olvasónk azon előadását, miszerint eleget tett a tanulmányi szerződésben foglaltaknak, és a vállalat köteles őt gépkocsivezetői munkakörben foglalkoztatni, és nem követelheti vissza a képzésére fordított összeget. Olvasónk azzal akarja alátámasztani még igazát, a vállalatnál gépkocsivezető-hiány van, végül is megszerezte a jogosítványt, igaz, néhány hónappal később, és nem volna semmi akadálya annak, hogy a vállalat is teljesítse vele szemben a tanulmányi szerződésben vállaltakat. Ha ezt a vállalat nem hajlandó megtenni, kénytelen lesz .munka- viszonyát megszüntetni. Ha munkaviszonyát megszüntetné, akkor — úgy érzi olvasónk — jogos lenne a vállalat követelése, de így nem. Ha nem elégszik meg tanácsunkkal, a munkaügyi döntő- bizottság határozata ellen 30 napon belül, adjon be kereset- levelet. ® Kit illet meg a gépjárművezetési pótlék. Több olvasónk fordult hozzák, mivel munkahelyükön a vállalat által üzemben tartott gépkocsi rendszeres vezetésére lehetőség kínálkozik. Olvasónk kérdezi, mik az előfeltételek, és egy tehergépkocsi vezetését milyen összegű pótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés, munkaügyi szabályzat) kötelezheti a dolgozót a munkáltató vagy a szövetkezet (a továbbiakban; munkáltató) által üzemben tartott, casco- szerződéssel biztosított gépkocsi rendszeres vezetésére, ha a munkakör ellátása gépkocsi igénybevételével egyéb jármű használatához képest gazdaságosabb, és a dolgozónak az adott járműkategóriára érvényes vézetői engedélye van. Ha a munkáltató a gépkocsin főfoglalkozású gépjármű- vezetőt nem foglalkoztat, a gépkocsit rendszeresen vezető dolgozót gépjárművezetési pótlék illeti meg. A pótlékban részesülő dolgozó gépjárművezetéssel összefüggő jogait és kötelezettségeit részletesen meg kell határozni. A rendelet értelmében a pótlék összegét a teljesített kilométerek után és a gépkocsifajtától függően kell .megállapítani, A tehergépkocsivezetés esetén, 5 tonna teherbírásúig 0,70 Ft/km illeti meg a dolgozót. A gépkocsi rendszeres vezetéséért pótlékátalány is megállapítható, ami szintén az előreláthatóan szükséges vagy tervezett kilométerektől, a gépkocsitípustól függően 1500 —2000 forint között állapítható meg. Ezt meghaladóan a dolgozó részére a gépjárművezetésért a gépjárművezetőket egyébként megillető pótlék nem fizethető. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Mennyit ér egy ingatlan? A városi tanács egy kisiparos és három társa közös tulajdonát képező ingatlant egy vállalat részére 130 ezer forintért kisajátította. A tulajdonosok ezt kevesellték és a kártalanítási összeg módosításáért a vállalat ellen pert indítottak. A járásbíróság megállapította: a telek mező- gazdasági környezetben fekszik és csak szántóföldi művelésre alkalmas. A terület rendezetlensége és a közművesítés hiánya miatt nem építhető be. Szakértői meghallgatás után a járásbíróság négyszögölenként 350 forint kártalanítást állapított meg és ennek alapján a vállalatot további százezer forint megfizetésére kötelezte. Ezt azzal indokolta, hogy a kisajátított ingatlan városi belterületen fekszik, ezért teleknek minősül. Ha beépíthető volna, négyszögölenként 700 forintot érne, miután azonban erre nem alkalmas, ez a körülmény az értékét felére, azaz 350 forintra csökkenti. Ezt a döntést a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, s új határozat hozatalára utasította. — A vonatkozó rendelet értelmében a kártalanítás megÚjra feltámadt a cégbíróság Hosszú Csipkerózsika-álom után újra működik a megyei cégbíróság! Ez a különleges bírói fórum voltaképpen soha nem szűnt meg, csak ép- 4pgria3 igazságszolgáltatási szervezet tetszhalottjának számított. Mindeddig csupán óvente- kétévente futott be egy-egy bejegyzési kérelem Pest megye törvényházába (Bp., XIV., Thököly út 97—101.), az utóbbi hónapokban azonban régen látott pezsgés kezdődött: egymás után féltucat cég kérte regisztrálását a cégjegyzékbe. Bejegyzési láz Természetesen a hajdani magánvállalkozások időszakához képest ez a mostani „bejegyzési láz” meglehetősen relatív, hiszen a múlt század véTsz nap rendeletéiből Egyes gazdálkodó szervezetekre és kollektív szerződést nem kötő munkáltatókra vonatkozó munkajogi rendelkezésekről a 9/1981. (IX. 29.) MüM. sz. rendelet rendelkezik. (Művelődési Közlöny 21. száma.) A 1982. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 12/1981. (IX. 29.) MüM. számú rendelet intézkedik. (Művelődési Közlöny 21. sz.) A vállalatok, szövetkezetek, központi és költségvetési szervek pénzeszközeinek ifjúság- politikai célokra történő képzéséről és felhasználásáról a Művelődési Közlöny 21. számában jelent meg a 331/1981. PM—AIBT. számú együttes közlemény. A halászatról a Magyar Közlöny 63. számában olvashatják az érdekeltek a 44/1977. (XII. 19.) MÉM. számú rendelet módosításáról kiadott 18/1981. (X. 27.) MÉM. sz. rendeletet. Irányelvek az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban a fővárosi kereskedelem nyitvatartási rendjének kialakításához. (Fővárosi Közlöny 9. sz.) A gépjármű-adóról szóló 1/1981. (I. 19.) PM. számú rendelet módosításáról a 49/1981. (X. 31.) PM. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 65. száma.) A tehergépkocsi járulékos az 50/1981. (X. 31.) PM., a részesedési alap felhasználásáról a 3/1981. (X. 31.) ÁBMH., a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről a 4/1931. (X. 31.) ÁBMH. sz. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 65. sz.) gén, e század első felében a cégbíróság működése folyamatos volt, a nyilvántartásba vétel mindennapos eseménynek számított. Akkoriban minden kereskedő, üzletének megkezdésével egyidejűleg a telephelye szerint illetékes törvényszéknél köteles volt lajstromba vétetni a céget. Ennek elmaradását a törvény pénzbírsággal, annak behajthatatlansága esetén börtönbüntetéssel szankcionálta. A cégbíróság mai reneszánsza a gazdaságszerkezet napjainkban lezajló átalakulásával, új vállalkozási formák létrejöttével és a már működő gazdasági egységek által alakított társulásokkal hozhatók összefüggésbe. A bejegyzést kérő hat cég közül három az utóbbi típusba tartozott (két szövetkezeti és egy vállalati társulás tartott igényt regisztrálásra), míg két cég magán- személyek által létrehozott polgári különjogi társaság (PJT) volt. A PJT-k esetében a cég- bejegyzés kötelező, mivel ezek a kisvállalkozások nem tartoznak minisztériumi felügyelet alá, működésük ellenőrzését a helyi tanács látja el. A cégbírósághoz befutott hatodik lajstromba vételi kérelem egy fővárosi nagyvállalatból idén kivált, önállósult állami vállalattól származott. 1875-ös törvény Itt szükséges megjegyezni, a cégbejegyzés a vállalatok és a legtöbb gazdasági egység számára nem alapfeltétele a működésnek. A nyilvántartásoknak az elmúlt évtizedekben más formái alakultak ki, a vállalatok esetében a vállalati törzskönyv vette át itthon a cégjegyzék szerepét. Külföldön azonban továbbra is kizárólag a cégbíróság által felvett és folyamatosan vezetett cégjegyzéket tekintik hitelesnek, ezért külkereskedelmi kapcsolat esetén a gazdasági egységek számára a bejegyzés nélkülözhetetlen alaki kellék. A cégbíróság „feltámadása” minden bizonnyal csak az egyik, látványos jele annak a földcsuszamlásnak, amit a gazdaságszerkezet változása a honi jogéletben — minden valószínűség szerint — okozni fog. Egyelőre a társulási formákkal kapcsolatba kerülő jogászok még csak bizonyos „ásatásokra” kényszerülnek, hiszen az új típusú cégek működését többek között az 1875-ben alkotott XXXVII-es számú kereskedelmi törvény egyes cikkelyei szabályozzák. A cégjegyzékről szóló rendelkezések megismeréséhez . pedig egy 1946-ban hozott jogszabályt kdll felütni, ennek köszönhetően az utóbbi három és fél évtizedben soha nem voltak olyan népszerűek a régi gazdasági jogi tankönyvek és'más szakmunkák, mint ez idő tájt. Százötven PJT A gazdasági élet átalakulásával támadt hullámok azonban előbb-utóbb szükségszerűen el fogják érni a bírósági apparátust is: a gazdasági igazságszolgáltatásnak minden jel szerint új feladatokra kell felkészülnie. Elég, ha arra utalunk, hogy az országban eddig megalakult mintegy 150 PJT tagjai a megrendelőknek közvetlen, korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak. Ez annyit jelent, hogy a szerződő fél a társaság egyetlen tagjától is közvetlenül követelheti a teljes kötelezettség teljesítését, s a tag minden magánvagyonával együtt — akár a többiekért is — helytállni köteles. Ilyen esetben természetesen lehetőség van arra, hogy a kérdéses személy kiadásait a többiekkel megtéríttesse. Babus Endre állapításánál hosszabb idő, de legalább öt év alatt szélesebb körben kialakult forgalmi értéket is figyelembe kell venni — hangzik a határozat. A telek értékének elbírálásánál kiemelkedő jelentősége van a beépítési lehetőségnek. Az az ingatlan, amely nem ilyen, hanem csak mezőgazdasági művelésre használható, csök- kentebb értékű. A forgalmi ár szintén fontos tényező, de csak az a forgalmi érték vehető figyelembe, ami azonos vagy hasonló adottságú ingatlanoknál alakult ki. Minthogy a beépíthető és az erre nem alkalmas ingatlanok minőségileg különböznek egymástól. tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a szóban forgó telekért a kártalanítás összegét a beépíthető ingatlanok értékének alapulvételével állapítottál; meg, figyelmen kívül hagyva a szakértő által felsorolt több belterületi, de szintén nem beépíthető, azonban részben villany,- és vízvezetékkel, részben csupán villannyal ellátott utcában fekvő ingatlanokra vonatkozó összehasolító forgalmi adatokat. — Az új eljárásban — mondta ki a Legfelsőbb Bíró- ( ság — kialakult forgalmi érték megállapításához szükséges adatokat fel kell deríteni és a kártalanítás összegét ennek megfelelően kell megszabni. Ittasságért bércsökkentés Egy gazdaságban a csoport- vezető észrevette, hogy az ebédszünet után a munkahelyről ketten hiányoznak. Jó érzékkel mindjárt a közeli kocsmában kereste őket, akkor az egyik már ittas volt. Erélyes felszólítására, hogy azonnal térjenek vissza a gazdaságba, durván gorombás- kodni kezdtek vele. A történtek miatt a két ember ellen fegyelmi eljárás indult és büntetésül alapbérüket hathónapi időtartamra csökkentették. Az intézkedés hatálytalanításáért az illetők a munkaügyi döntőbizottsághoz fordultak, amely a büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette, A határozat megváltoztatásáért a gazdaság a munkaügyi bíróságon pert indított, de eredménytelenül, mert elutasították. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a vállalat keresetének helyt adott, és a fegyelmi hüntefést hatályában fenntartotta. — A Munka Törvényikönyve értelmében a fegyelmi büntetés végrehajtása — legfeljebb egyévi próbaidőre — csak akkor függeszthető fel. ha a büntetéstől így is kellő nevelő hatás várható és a felelősségre vont dolgozót a büntetés újabb fegyelmi vétség elkövetésétől visszatartja — hangzik a határozat. — Amennyiben a kötelezettségszegés súlyos, az azzal arányban nem álló enyhébb büntetés kiszabása vagy a megfe« lelő büntetés végrehajtásának indokolatlan felfüggesztése a vállalat többi dolgozójára sem hat visszatartó erővel és a munkafegyelem lazulását eredményezheti. E kedvezmény alkalmazásánál tehát a fegyelmi vétség elkövetésétől való általános és egyéni visz- szatartás szempontjaira egyaránt tekintettel kell lenni. — Ebben az esetben a gazdaság két dolgozójával szemben alkalmazott fegyelmi büntetés végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztésének feltételei azért nem állnak fenn, mert a terhűkre rótt vétséget elkövették, s ezek súlyával a kiszabott fegyelmi büntetés mindenképpen arányban állt. Tévedett és jogszabályt sértett a munkaügyi döntőbizottság, amikor a fegyelmi határozat végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ugyanígy tévedett a munkaügyi bíróság is, ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni. K. S. /ígértén) ’(ST ' mfmM «EKÍSmEGXRED a PaLs Dezső iskolában. Megközelítfictő a HÉV-megállótól autóbusszal (a harmadik megálló). Nyitva: hétköznap 14-től 19 óráig, szombaton 10-től 1": óráig. Játékkiállítás és -vásár a Budaörsi Művelődési Házban, november 21-ig Ünnepi ajándékait már most megveheti.
