Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
Nemcsak a kisvállalkozásokról van szó... Vivőerek magasból A közgazdásznak nagyobb szállítási teljesítmény, a festőnek szürke szőnyeg fehér csíkokkal, a vezetőnek biztonságos pálya, a mérnöknek megvalósult terv, az építőnek befejezett munka. Az országnak egy-egy újabb, friss vérrel telített ütőér a gyarapodó autópálya-hálózat. ' Evlija Cselebi, a középkori török utazó hónapok alatt ért át az országon. A reformkor már alaposan lerövidítette- a távolságokat, de a szekerek, a postakocsik még mindig csak ritkán tiszták meg tengelytörés nélkül. A századelőn megépültek az első makadámutak, biztonságos alapot s rázós felületet teremtve az autóknak, motoroknak. Most egymás után épülnek — ha nem is olyan gyorsan, mint szeretnénk — a kétszer két- vagy háromsávos szürke szalagok. Az autópálya nemcsak út, több annál. Életformánkat változtató, gondolkodásunkat formáló technikai rendszer. Eddig ami messze volt, az sok-sok kilométernyi távolságot jelentett. Ma közel van az, ameddig autópálya vezet, s messze, ahová csak nehezen, úttaian utakon lehet eljutni. A minden úttól rettegők gyakorta szemére vetik e végeláthatatlan beton- és aszfaltpályáknak, hogy bár hasznosságuk nem vitatható, de otrombán hasítanak bele a természetbe. Igazuk van-e vagy sem, döntsön erről a látvány. Fotóriporterünk egy gépmadár hátán fényképezőgépén át leste meg a természetet. Megnézte madártávlatból a gyufásskatuiyányi autókat, a napban fürdő tengerszemeket, a pántlikát formáló útkereszteződéseket, az elegáns hidakat, az útközbeni pihe- nőszireteket, az út és a város találkozását. Hogy szép-e ez a huszadik századi ember formálta látvány, döntsék el tehát önök. Képeink az Ml-es, az M3-as és az M7-cs autópályák fölött Pest megyében készültek. KOPPÁNY GYÖRGY képriportja Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettessel Január elsejétől életbe lépnek az új vállalkozási formákat lehetővé tevő és szabályozó rendeletek. Vállalatók leányvállalatokat alapíthatnak, kisszövetkezetek és szövetkezeti szakcsoportok jöhetnek létre, magánszemélyek (de vállalatok is) gazdasági munkaközösséget alakíthatnak — megnő a kisvállalkozások szerepe hazánk gazdaságában. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest a kisvállalkozásoknak a gazdaság egészében várható szerepéről kérdeztük meg. • Az új vállalkozási formák életbelépésével mennyiben változik a gazdaság egészet — Hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a kisvállalkozásokról van szó: o cél egész gazdálkodási rendszerünk megújítása. Javítani kell a hatékonyságot, a központi és vállalati irányítást, a szabályozást, az eddiginél teljesebben ki kell használni a társadalmi munkaidőalapot. Ez a megújulás elsősorban a szocialista szektor üzemeihez kapcsolódik. • Miért van, s miért most van erre szükség? Az Osztyapenké-szobomál A felső képen: a gödöllői pántlika — Tervezési rendszerünk, gazdaságirányításunk elemei 1988 óta folyamatosan fejlődtek. A szervezeti rendszerben viszont azóta sem történt lényeges változás, az elmaradt a követelményektől... Az államosítástól napjainkig a bekövetkezett szervezeti változások nagyon határozottan a centralizációt erősítették. Ez objektív tendencia: világjelenség. Bizonyos időszakokban azonban nálunk ez a folyamat egyoldalúvá, a gazdaság objektiv mozgásához képest túlzottá, erőltetetté vált. Ez az, amit úgymond, vissza kell gombolnunk. Magyarországon egy üzemben átlagosan kilencszer annyi ember dolgozik, mint például Ausztriában, húszszor annyi, mint Svájcban, DániáAz erdő, az út és a tó ölelkezik. Benzinkút, étterem, parkoló várja az autókaravánt az M3-asoa ban, vagy Belgiumban ... Szükség van tehát a szervezeti változásokra és ezen belül a rugalmas, gyorsan alkalmazkodó kisvállalkozásokra. Ahogy nő az életszínvonal, az emberek szükségletei egyre differenciáltabbak, egyedibbek lesznek: ezeket kizárólag nagy sorozatokban gyártott termékekkel nem lehet kielégíteni. Változnak is az igények, mégpedig gyorsan, és ezekre azonnal rugalmasan kell reagálni. Az ismert okok miatt gazdaságunk növekedési üteme visszafogott; lehetőségeinket ezért is minél ésszerűbb szervezeti rend keretein belül kell kihasználnunk. Miért éppen most kerül sor a változásokra? A válaszhoz az is hozzátartozik, hogy most értek be azok a tudományos kutatások, amelyek az új formák kialakításának kérdéseire keresték a választ. 0 Mit várhatunk a változásoktól? — Arra számítunk, hogy fokozatosan csökken a hiánycikkek száma. Észrevehető javulást várunk a szolgáltatások területén is. Jobb feltételei lesznek a lakossági pénzeszközök termelési célú felhasználásának és — azok számára, akik rési^, résznek a vállalkozásokban — a felhalmozásának is. Létrejönnek a töredékmunkaerő hasznosításának ésszerűbb keretei: ennek többek között az ötnapos munkahét bevezetéséből adódó több szabadidő ad jelentőséget. Arra számítunk, hogy a jelenleg is meglevő jusi-munka fokozatosan legálissá, szabályozottá válik. A fogyasztás, de a jövedelem szempontjából is szélesebb lehetőséget teremtünk tehát az egyéni célok gyorsabb eléréséhez ... Ami pedig a nagyüzemeket illeti: jó szellemű verseny alakulhat ki, a különféle szervezeti formában működő gazdálkodó egységek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolatok jöhetnek létre, összefoglalva: azt várjuk, hogy nőjön a hatékonyság a népgazdaság szocialista szektorában is! 0 Említette, hogy a szocialista vállalatok szervezetében Is lesznek vál- tezaso-k. — Eddig tíz tröszt szűnt meg, 126 önálló vállalat jött létre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ahol a centralizáció ai ésszerű, ott továbbra is azt támogatjuk! A mérce egyre inkább az lesz, hogy az adott gazdasági cél milyen szervezeti keretek között érhető el a legjobban, a leggazdaságosabban. Nagyon lényeges a vállalatok belső tevékenységi körének megújítása. A külkereskedelmi, de a kutató-fejlesztő munkának is az eddiginél sokkal inkább részévé kell válnia a vállalatok életének. Nagy jelentősége van a vállalaton belüli döntések decentralizációjának, és kevesebb lesz a külső beavatkozás is. Kiterjed a szerződéses rendszer, bérbe lehet adni eszközöket, gazdagodik tehát az együttműködés a vállalatok között. 0 Egyesek félnek az ÚJ vállalkozási formáktól, pontosabban a társadalmi közérzetet féltik a változástól ■ ■. — Alapvető tulajdonviszonyainkban természetesen nem lesz változás. Egyetlen olyan intézkedés sem jelent meg és nem is fog megjelenni, ami meglevő szocialista tulajdonú termelőeszközöket magánkézbe adna! Akik a társadalmi közérzetre hivatkozva félnek a kisvállalkozásoktól, azoknak azt felelhetem: a társadalom közérzete akkor a legrosszabb, ha az ellátásban hiányok vannak. És ahol jó az ellátás, megvan az egészséges konkurrencia, ott a kisiparosok sem tesznek szert Indokolatlanul magas jövedelemre. A kisvállalatok és ezen belül a nagyobb számú kisiparosok közti verseny alakíthatja ki ebben a körben is a megrendelők, a piac ellenőrző szerepét, és szüntetheti meg — a ma nem ritkán előforduló — a teljesítményekkel, a szolgáltatás minőségével nem arányos, magas árakat. Természetesen, akadhatnak kiugróan magas jövedelmek, de ez nem lesz tipikus. Ám, ha valaki napi 10—12 órás megfeszített munkával magasabb jövedelemhez jut, az nem is baj! Sőt, az állami vállalatoknál is jobban kell differenciálni a dolgozók jövedelmét, a teljesítmények alapján. 0 Jövedelemszabályozáa. Többen tudni vélik, hogy a kisvállalkozásokat kedvezőbben bírálják majd el, mint az állami vállalatokat... — Erre nagyon határozottan és egyértelműen válaszolhatok. Az a célunk, hogy ne az elvonás mértéke, hanem objektív lehetőségeik, teljesítményük hozza kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe a vállalkozási formákat és az egyes vállalkozásokat. Eltérő megoldások, eltérő szabályok lehetnek, de a követelmény minden szervezeti formával szemben azonos lesz! A kisvállalkozások alacsonyabb általános költsége, rugalmassága valóban nem kis lehetőség, de ez helyzetükből, szervezeti formájukból következik. Ez objektív előny, amit nem felülről juttatunk nekik, viszont éppen azért engedünk szabad teret megalakulásuknak, hogy ezt az egész népgazdaság számára kamatoztassák. Az esetleges aggályoskodóknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a kisvállalkozások semmiféle indulótőkét nem kapnak, csak niinimáfi$ hitelt... Ha pedig nem jól munkálkodnak, akár csődbe is juthatnak. 0 A kisvállalkozásoknak úgynevezett egyszerűsített könyvvitelt kell vezetniük. Nem lehetne-e esetleg hasonlóan egyszerűsíteni a nagwállal»- tok adminisztrációs kötelezettséíelt is? — Szeretném leszögezni, hogy a megbízható, sokoldalú adatszolgáltatásra a jövőben is szükség lesz. A nagyvállalatoknál nem csökken az adminisztrációs kötelezettség. Ha azonban a kisvállalkozások egyszerűsített könyvvitele beválik, ennek tanulságait figyelembe véve talán a nagyoknál is léphetünk majd... 0 A kisvállalkozásoknak aligha lesz szükségük olyan korszerű termelőeszközök üzemeltetésére, amilyenek a nagyvállalatok túlnyomó részében már Jellemzők. Nem visszalépés-« a korszerű gépek mellöl elvonni a szakembereket? — Ahhoz nincs elég erőforrásunk, hogy a gazdaság valamennyi területét korszerű eszközökkel lássuk el. Az is igaz, hogy közepes, vagy kisvállalkozás is lehet korszerű. Vigyázni kell azonban a korszerűség fogalmával is: nálunk ez nagyon sok .esetben a drágábbat jelentette. Másrészt az sem biztos, hogy az ezeken a korszerű berendezéseken dolgozó munkások termelése minden esetben a társadalom számára legfontosabb szükségleteket elégítette ki. Meggyőződésem egyébként, hogy nem lesz általános szakember-elvándorlás: három-négy év alatt talán száz-kétszázezer ember átáramlására számíthatunk ... és, ha ők rugalmasabban, a társadalmi igényekre érzékenyebben dolgoznak majd, akkor érdemes volt változtatnunk. Mind-1 amellett azt is ki kell jelentenem, hogy a hatást folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni, és ha a gyakorlatban nem ezek a célok valósulnak meg, eltökéltek vagyunk a változtatásra. MÜCK TIBOR I
