Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
6 **** ”*■ »BCTtr -Ga/S V x-Jlmav 1981. NOVEMBER 15., VASÄRNAP Ladák érkeztek Hazánk és a Szovjetunió közötti kereskedelmi forgalomból százharmincötmillió tonna vasúton bonyolódik. A záhonyi vasúti csomópont Közép-Európa legnagyobb átrakó állomása. A képen: személyautót szállító irányvonalot állítanak össze. Usfüfőövezeti tolvajok, lopások Telepőrséget a Dunakanyarba? A tudatlanság áldozatokat szedhet Aki időt nyer, életet nyerhet Szokatlan útikönyvvel érkeztem legutóbb a rokokó s barokk elsőszámú Duna-parti állomáshelyére, Szentendrére. Bédekkerem az országos bűnügyi statisztika, volt. Ebből a szerény kiállítású füzetből kiderül, hogy a történelmi járásszékhely nem csupán a múzeumok és galériák, a kivételesen gazdag szerb emlékek, a határainkon túl is emlegetett pompás kisüzletek városa, hanem — hangozzék ez bármennyire szentségtörően — a betöréseké is. A jog nehézkes nyelvén fogalmazva: a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás az ország 9S városa közül — 10 ezer lakosra számítva — Szentendrén a legtöbb. Igaz, itt nem a sikátorok, a templomtornyok, a macskakövek Szentendréjéről van szó, a betörési rekord a város külső kerületeiben, a dombvidék üdülőövezetében született. Szentendrén 100-130 betörés A mediterrán hangulatú város mint mondani szokás a Dunakanyar kapuja, s ezen. a tágas bejárón a kriminalisztikai tapasztalat szerint ilyenkor tételén kezdenek beszivárogni a Btk-beli személyek. Csavargók, betörök, műkincstolvajok terített asztala ez a vidék, egészen Visegrádig, Dömösig, beleértve a Szentendrei-szigetet is. Az országszerte mind nagyobb arányú üdülőövezeti bűnözés dunakanyari sajátosságairól tapasztalt gyakorlati szakemberrel, Nagy István alezredessel, a szentendrei városi-járási rendőrkapitánnyal beszélgetünk. Jellemző momentum, hogy az eszmecsere idején is két betörő társaság volt előzetes letartóztatásban a városi kapitányságon. — A rendőrség első számú feladata a bűncselekmények tetteseinek elfogása. Külön kérdés, tudja-e befolyásolni egy kapitányság a helyi bűnözés, jelen esetben mindenekelőtt a betörések számának alakulását? — Szentendre és a járás kri- minalitási mutatói összességében nagyjából megegyeznek az országos átlaggal. A bűnözés specifikumai azzal az óvatos becslés szerint is legalább 20 ezer jegyzett nyaralóval, ví- kendházzal, valamint 10 ezer szerszámoskamrával, bódéval hozhatók összefüggésbe, ami a Dunakanyar jobb partján található. Dobogókőtől Visegrádig a Pilis hegyvonulata már- már teljesen beépült. E hatalmas üdülőövezet őrzése megoldatlan. A rendőrség nem tud minden utcát ellenőrizni. Évente csak Szentendrén 100—130 betörést követnek el, a károk összege általában másfél millió forintra rúg. Sűrített portya — Mit tesz a kapitányság a helyzet javításáért? — Sűrített portyaszolgálatokat szervezünk a nyaralóvidékre, de lehetőségeink végesek. Ismert ugyanakkor a bűnözés, és a közvilágítás összefüggése, ezért szorgalmaztuk az ÉDÁSZ- nál a terület villamosítását. A hegyekben azonban így is maradtak fekete foltok, ahol az elektromos hálózat kiépítése rendkívül drága lenne. Néhány éve röplapokon hívtuk fel a víkendezőtc figyelmét, hogy értéktárgy aikat télre ne hagyják kint a házakban. Van olyan nyaraló, ahol három-négy tévé, s különböző, értékes híradástechnikai berendezések találhatók. Nem ritkák a műkincsek sem. Űj abban szokás, hogy a hideg évszak beálltával né- hányan gépkocsijukat kihozzák a nyaralóhoz, s ha a házban garázs nincs, kint hagyják a szabad ég alatt az utcán. A kapitányság a különböző fórumokon, rendszeresen felhívja javaslat formájában az üdülők figyelmét, hogy a nyaralók ajtaját biztonsági zárral lássák el, az ablakokra pedig szereltessenek rácsot vagy zsalugá- tert. A biztonsági jelzőkészülékek pedig további védelmet jelentenek, több esetben fogtunk el tettest ilyen szerkezetek segítségével. Legutóbb a Papszigeten, amikor egy kéményben szólalt meg a betörést jelző kolomp. — A bűnügyek tanúsága szerint sokszor ezek a klasszikus eszközök is elégtelennek bizonyulnak: a rácsot kihajlitják, a zsalut felfeszítik, sőt nemegyszer még a biztonsági berendezést is hatástalanítják. Javaslat, holtponton — Az is tapasztalatunk viszont, hogy ezek a hagyományos technikák sokszor megakadályozzák a bűncselekmény befejezését, vagy eleve visz- szatartják a betöréstől az elkövetőt. Az ablakok, ajtók védelme azért is fontos, mert olykor nem a lopás, hanem az azt megelőző rongálás okoz nagy kárt. Előfordult már, hogy egy 500 forint értékű Napoleon konyakért szétvertek egy 15 ezer forintos bejárati ajtót. Kétségkívül keresni kell azonban a betörési hullám visszaszorításának újabb módszereit is, hiszen az elmúlt esztendőkben 70—80 bűncselekményből álló sorozatok sem voltak ritkák ezen a környéken. A kapitányság évek óta két megoldási javaslattal kívánja elérni a prevenciót, a bűncselekmények megelőzését. Már 1976-ban kezdeményeztük, hogy a nyaralóövezetekben szervezzenek telepőri hálózatot. Annak idején több száz embert megkérdeztünk, kisebb közvélemény-kutatást tartottunk, elsősorban Szentendre és Leányfalu határában, Boldogtanyán. Sokan úgy nyilatkoztak, hogy szívesen adóznának a víkendházak őrzése érdekében. Később azonban kiderült, hogy a helyi tanácsok jogszabályi felhatalmazás hiányában ilyen célra adót nem szedhetnek. Ez o Terv azóta holtponton áll, közDonti állásfoglalásra lenne szükség. Addig a nyaralótulajdonosok esetleg társulás formájában alkalmazhatnának őröket. Ennek szervezeti keretét a több helyen létező üdülőterületi vagy vízműtársulások adhatnák, de ezt a formát is ösztönözni kellene. — Mi a lényege a másik javaslatnak? — Az elmúlt években a Dunakanyar jobb partján egyetlen területen, Horány—Surány körzetében csökkent a betörések száma. Ezen a vidéken 20— 25 százalékkal kisebb a bűnözési ráta jelenleg, mint a 70-es évek közepén, ami 20—30 ví- kendházat jelent. A bűnügyi helyzet javulása annak köszönhető, hogy a helyi tanács a tsz támogatásával megduplázta, kettőről négyre emelte a mezőőrök számát. Ök tavasztól őszig a határt járják, télen viszont az üdülővidékeken felügyelnek. A kapitányság a 'mezőőröket ellátta fegyverrel, s mivel ugyanők önkéntes rendőrök is, ezért jogosultak intézkedésre. Természetesen ezek a mezőőr-telepőrök sem állhatnak lesben minden nyaralónál, de a rendszeres ellenőrzés távol tartja a bűnözők egy részét. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a tettesek többsége nem az irodalomban leírt felkészült, dörzsölt betörő, hanem csak alkalmi bűnöző, nem ritkán csöves. Japán szisztéma — A mezőőrökből szervezett telepőrség Szentendrén nem volna megalapítható? — A városnak mindössze két mezőőre van. Egy ilyen vidéken, ahol a Szabadság-forrástól a Boldogtanyáig az egész hegyvonulat összefüggő üdülő- terület, ez rendkívül kevés. Voltunk tapasztalatcserén Ráckevén, ahol ugyancsak létrehozták a mezőőrökből a telepőrséget. Ott azonban ehhez néhány személy elegendő volt, hiszen Ráckeve körzete egy asztallap, a síkságon nagy területek is jól áttekinthetők. Nálunk viszont a hegyes-dombos vidéken gyakran 20 méterre sem lehet ellátni. — Külföldön milyen módszerekkel próbálkoznak az üdülőövezeti bűnözés visszaszorítása érdekében? — Japánban több helyen a víkendházak biztonsági berendezései a körzeti rendőrségen jelzik, ha betörőt fogtak. Egy ilyen rendszer kiépítése természetesen óriási összegeket emészt fel, ezért itthon olcsóbb megoldást kell keresni. Ez viszont egyre sürgetőbb! Babus Endre A szentendrei tömbfűtő- művekben augusztusban áramütést kapott, és meghalt egy ember. A vállalat, ahol dolgozott, sürgősen elrendelte, hogy a villany- szerelők és segítőik ismét vizsgázzanak az életmentés elméleti és gyakorlati szabályaiból. Magyarországon tavaly kilencvenöt ember életét követelte az áramütés. A Szakszervezetek Országos Tanácsának munkavédelmi osztálya megállapította; sajnos, igen sok az olyan baleset, amikor (üzemi, közúti, háztartási), a szerencsétlenség után még életet lehetett volna menteni, ha a jelenlévők pontosan ismerik és alkalmazzák a segítségnyújtás elemi szabályait. Az is tény, hogy nem egyszer előfordult az is, amikor a tudatlanság, a tapasztalatlanság nem javított, hanem rontott a sérült állapotán. A bajbajutottnak — a törvény is kimondja —, minden esetben, kötelesek vagyunk segítséget nyújtani. S amíg az orvos nem érkezik meg, a közvetlen környezetének kell ellátnia a sérültet. Különösen szó szerint, életbevágó ez az áramütést szenvedettnél. Hiszen — ha sokan nem is tudják —, tény, hogy az áramütést szenvedetteket legtöbb esetben fel lehet éleszteni! A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelősége — mint a televízióban is láthattuk — speciális vizsgálat során kívánt meggyőződni: a villanyszerelők és segítőik mennyire ismerik az életmentés szabályait, s mennyire tudják azokat a gyakorlatban is alkalmazni. Kiss Imre munkavédelmi felügyelőnek dr. Bolgár György, a ceglédi kórház intenzív osztályának orvosa volt a segítségére. Ö ugyanis megfellebbezhetetlenül bírálhatta a mentés helyességét, hiszen gyakran naponta többször is hasonló feladat hárul rá. S még egy igen fontos szereplője volt ezúttal az ellenőrzésnek: egy baba! Ezen az úgynevezett AMBU-babán kellett bemutatni az életmentést. Mines orvos Két villanyszerelő dolgozik a ceglédi utcán. Kiss Imre röviden tájékoztatja Oláh Ferencet és Jánosi Istvánt jövetelük céljáról. Némi zavart tanakodás, szabódik a két szerelő, Oláh Ferenc betegségére hivatkozik. Végül Jánosi István kezdi a mentést, ám szerencsére. hogy csak az élettelen bábun: Amint dr. Bolgár György elmondja, a mentés két lényeges mozzanata is kimaradt. — Nem győződött meg a segélynyújtó arról, hogy a sérültnek van-e' valami a szájában. A szájüreget mindig ki kell tisztítani. S a mesterséges légzést, a szívmasszázst eredménytelenül adja, ha a sérült fejet nem hajlítja hátra. Mindezekre elegendő bizonyíték, hogy a légzést jelző mutató alig billen el a nulláról. Tehát a mentés eredménytelen volt. Valamivel jobban vizsgáztak a DÉMÁSZ-MÁV-telepen dolgozó energetikusok. Károly István és Kunszt Ferenc készülődött a mentéshez. De náluk is hiba csúszott a sorrendbe. Dr. Bolgár György azonnal magyarázza: — A légutak kitisztítása igen fontos, s ezt kifelejtették; Pedig a legkisebb hiba ilyen esetben súlyos következményekkel járhat. Mindez még inkább súlyos lehet, ahol távol az orvos és nincs telefon. Éppen ezért a munkavédelmi felügyelővel ilyen munkahelyet kerestünk fel ezután. Járatlanok Előttünk járt a DÉMÁSZ főszerelője és társa, hogy előkerítse a kint dolgozókat. A kocsiban van adó-vevő, s még a központba is beszólnak. Mégis hiába jártuk a határt, egyetlen villanyszerelővel nem találkoztunk. Azt már nem is kérdem, hogyan ellenőrzik dolgozóikat, ha minden egyes helyen nemleges fejcsóválás a válasz a kérdésre: láttak-e villanyszerelőket? Mi azért eggyel találkoztunk. A póznán dolgozott Kalocsai István, a DÉMÁSZ mo- nori kirendeltségétől. Merész fiatalembernek tartotta a munkavédelmi felügyelő, ugyanis a biztonságos munka egyik elengedhetetlen feltétele, a földelő-rövidrezáró hiányzott. így pedig bármely pillanatban halálos áramütés érheti, még segítségért sem tudna kiáltani. Az utca néptelen volt, ő pedig magában dolgozott, Pilisen, a Káva úton. Végül feladtuk a poros dű- lőútakon a reménytelen keresést. Az albertirsai ABC előtt azután találtunk szerelőket. A két főnök gyors utasításokat hadart. Mikus Ferenc és Sebők József már mondta volna is a leckét... A bábun bemutatandó életmentést. Sebük. Józsefre bízta először a munkavédelmi felügyelő. Ha bizonytalankodva is, de végül is sikerült a szabályos mentés. Annál kevésbé a villanyszerelők mellett dolgozó Szabó Áronnak. A fiatalember letérdelt ugyan a babához, de teljes tudatlanságról árulkodtak mozdulatai. — Most hallok először itt az életmentésről — vallotta be keservesen. — A szabályokat sem ismerem. Idős társa is járatlan a mentésben, pedig 1963 óta a DÉMÁSZ dolgozója. — Én sem tudnék semmit tenni — mondja Csurgai Géza —, mert tán már két évnél is több, hogy oktatáson voltam. Ilyen bábut meg az életben sem láttam, elhihetik, Ä kivétetek Önkéntelenül adódik a gondolattársítás. Mit tenne vajon Csurgai Géza, Szabó Áron és a többiek, akik nem ismerik pontosan, s a gyakorlatban sem tudják alkalmazni az életmentési szabályokat? Miként mentenék meg a balesetet szenvedett életét? Bátori. Sándor villanyszerelő szerencsére tudta, mit kell tennie. Több éve ugyan már annak, hogy kiáltoztak érte: áramütés ért egy embert. Mindezt ő maga mesélte Cegléden, az ÉVIG TMK műhelyében. A történet hihető, mivel az egész napos ellenőrzés során ő az első olyan ember, aki a leghatározottabban és legszakszerűbben tudta mit kell tennie. — Amikor a kiáltást hallottam, rohanni kezdtem — idézi fel a történetet Bátori Sándor —, s csupán azt a gyakorlatot alkalmaztam — amit már bábún kipróbáltunk —, az élő emberen. Nem volt könnyű, erő, lélekjelenlét kellett hozzá, de az az ember élve maradt. Másnap már a kórházból is kiengedték. Az ÉVIG ceglédi gyárában a többi villanyszerelő, Gombár Dezső, Osgyán István is értett a mentéshez. A bábú gúmitüdeje megmozdult, nem volt eredménytelen az élesztős. — Az általános tapasztalat az, sajnos itt is bebizonyosodott, hogy a villanyszerelők és segítőik nem ismerik, vagy nem tudják alkalmazni az életmentést a gyakorlatban — mondja végezetül Kiss Imre munkavédelmi felügyelő. — Nem nézhetjük tétlenül, tennünk kell, az ellen, hogy a tudatlanság áldozatokat szedjen. — Így igaz — erősíti meg dr. Bolgár György —, mivel ilyen baleseteknél még a másodpercek is számítanak. S aki időt nyer, életet nyerhet... Szalai Mária k bin szaga A vadászoknak évszázadok óta hű kísérőik a kutyák, meri biztosan elvezetik gazdáikat az elejtett állatokhoz. Később módosult a négylábúak feladata: nemcsak az állatok nyomára kellett rábukkanniuk, hanem a vadorzók felkutatása is rájuk várt (különlegesen kiképzett angol vérebek voltak erre a legmegfelelőbbek). A vadorzók elleni küzdelem pedig már a kutyák rendőrségi alkalmazásának közvetlen előzménye. Mint kiderült, erre a feladatra legalkalmasabbak a német juhászkutyák. Tenyésztésük I960 körül kezdődött. Az ebek kiképzése readltívüli türelmet és szakértelmet igényel. Ma hazánkban őr-, járőr, határőrző, nyomkövető és szagazonosító szolgálati kutyákat képeznek ki és alkalmaznak. A szag olyan áruló jel, mint az ujjlenyomat: két személynek nem lehet egyforma szaga. Á kutyát a nyomkövetés során segíti a tettes izgatottsága, amely a szokásosnál lényegesen erősebb szagot kelt. Ennek a félelmi verítéknek tulajdonítható, hogy míg hétköznapi körülmények között csupán 8—10 éráig marad vissza emberi szag, a bűnelkövető szagnyom Írói még 1—2 nap múlva is elindulhat a nyomozó kutya. A szagnyomot nem lehet eltüntetni: só, paprika, bors stb. használata hatástalan, mert a kutya mindenképpen kiszűri az emberi szagot. A kutyák feladata nem a nyom követése, hanem a helyszínen rögzített szagnyom és a gyanúsított szagának azonosítása. A bűncselekmény helyszínén visszamaradt egyéni szagokat ugyanis ma már megfelelő módszerrel konzerválni tudják, hogy azután egy szagbankban helyezzék el. Az utóbbi időben — a kábítószer-csempészet elterjedésével — világszerte olyan különlegesen kiképzett," speciális szagokra érzékeny kutyák is segítik a bűnüldözők munkáját, amelyek akár több rétegű nylonzacskóban és lezárt fémdobozban is felfedezik az elrejtett kábítószereket. ÍKS) Magántank A svájci René Probst nem kevesebb, mint négyezer-kétszáz órai munkával egy minitankot készített. A kis makett 1:6 arányú kicsinyítése egy igazi harckocsinak; körülbelül 90 kg, hossza 1,10 méter. Távirányítással működik, és tüzelni is lehet vele; sőt a modell hatezer méterre is ellő. i
