Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

yÚArn 1981. OKTOBER 17., SZOMBAT Elhunyt Várnai Zseni Várnai Zseni, kétszeres Jó- *seí Attila-díjas költő, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend, s a Munka Vörös Zászló Ér­demrend kitüntetettje, súlyos betegség következtében, pén­teken, 91 éves korában el­hunyt. Temetéséről később in­tézkednek. MSZMP Budapesti Bizottsága Művelődési Minisztérium. Magyar írók Szövetsége ★ Várnai Zseni 1890. május íS-én született Nagyvázsonyban. Gyer­mekkorában került Budapestre, s 1908-ban megszerezte a Színész- egyesületi szlnilskola diplomáját, de nem lépett színpadra. Petexdl Andor felesége lett, az ő révén került a munkásmozgalomba. Tisztviselőként Is dolgozott. Első versét 1811-ben Irta, „Anyaság” címmel, a Népszavában jelent meg. Ezt követően egymás után Jelentek meg a nyomort, a bűnt, a társadalmi Igazságtalanságot vá­dold versel. 1912 májusában, ami­kor a munkásság nagy forradal­mi megmozdulásra készült, s úgy hirlett, hagy a katonaságot fog­ják kivezényelni, megírta „Kato­nafiamnak” című, nagy hatású versét, amelynek híres refrénje a „Ne lőj, fiam, mert én is ott le­szek!”. Az első világháború Ide­jén, majd 1918-ban is forradalmi erővel hatott. Ennek a versének óimét kapta első verseskőtete. amely 1914-ben jelent meg. Má­sodik verseskötetét 1918-ban ad­ták ki. „Gracchusok anyja” cím­mel. Költészetének — különösen az anyai érzéseknek — a kitelje­sedése volt ez a kötet. 1943-44- ben egy antifasiszta csoport élén állt. Verselt angol, eszperantó, francia, japán, kínai, lengyel, né­met. orosz és spanyol nyelvre Is lefordították. Halálával a szocia­lista magyar Irodalom kiemelkedő alakját veszítette el. ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK Olvasnivaló milliókért ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ MONORON 0 Országszerte október 18. és í november 6-a között rendezik ímeg az Idén az őszi megyei í könyvheteket. A fogyasztási í szövetkezeti mozgalomnak e je- /. lentős közművelődési esemény- í sorozatát pénteken délelőtt ^ nyitották meg Hevesen. A iá- órási művelődési központ szln- '/ háztermében Imre István, a ^SZÖVOSZ elnökhelyettese mon- á dott ünnepi megnyitót, majd í Fábián Zoltán, a Magyar írók V. Szövetségének titkára méltatta Sa könyvhetek jelentőségét, í Mindketten hangsúlyozták, V. hogy az őszi megyei kőnyvhe- Z tek évről évre a vidéki könvv- f terjesztés egyik legrangosabb eseményei. Mint az ünnepsé- gén elhangzott: a falusi olva- ^ sók gyarapodását szemlélteti, ó hogy az idén már csaknem ó fétanllliárd forint értékű könyv V eladásával számolnak a húsz év £ előtti 80 millióval szemben, í A mezőgazdasági termelés és a v. közművelődés összefüggései is /. nyilvánvalóak: mezőgazdasá­r, gunk kiemelkedő sikereihez V. minden bizonnyal nagymérték- í ben hozzájárul a könyv, a mü- ^ veltség térhódítása, á Az őszi megyei könyvhetek ^ megnyitóján bejelentették, hogy ^ a következó hetekben az or- £ szágnak szinte valamennyi te- í lepülésén sor kerül Irodalmi í rendezvényekre, sokhelyütt tar- y tanak könyvkiállításokat. író— í olvasó találkozókat, irodalmi í vetélkedőket, szavalóversenye- V. két. Ismeretterjesztő elöadáso- í kát. Hátam mögött a könyves­polc, előttem a XX. század va­lósága. Idézte Szalontai Mi­hály szavait Merényi Judit előadóművész, az őszi megyei-AR AN YDUKAT-DIJ Magyar filmfesztiválsiker Mannheim ben, a nemzetkö­zi filmfesztiválon Aranydukát- díjjal tüntették ki Magyar Jó­zsef Mi, büszke magyarok cí­mű alkotását Ebből az alka­lomból a rendező elmondotta: Filmem olyan témát dolgo­zott fel, amely megítélésem szerint elsősorban a magyar­ság ügye. Az utóbbi Időben úgy tapasztaltam, hogy nem elég elmélyült a nemzeti tu­dat, hol felszínesen magyarko- dunk, hol meg mereven el­zárkózunk minden közösség- vállalás előL Külön öröm számomra, hogy filmem már Itthon is nagy visszhangot keltett könyvhetek tegnap délutáni monori megnyitóján. Pest megye központi ünnep­ségén — amelyen jelen volt dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Ko­vács Antalné, a HNF megyei bizottságának titkára, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV el­nöke, Békés György, a Pest megyei Könyvtár igazgatója — Nagy Sándorné, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tese köszöntötte a kultúra szö­vetségeseit, az írókat', költő­ket, könyvterjesztőket, könyv, tárosokat, népművelőket. — A könyv segít abban, hogy ráismerjünk önmagunk­ra, életünk örömeire, bajaira — mondotta többek között, majd hozzátette: a társadalom haladásáért folytatott küzdel mek mindig tükröződtek i kulturális életben is. Pest me­gyében volt és van mire épí teni. Veresegyházán például már 1903-ban könyvtár nyílt. Az országban elsőként a fel- szabadulás után itt indult út. jára a művelődési autó. Az idén csak a fogyasztási szö­vetkezetek 30 millió forintér­tékű könyvet forgalmaztak. Nyolcszáz négyzetméterrel nőtt a könyvtári hálózat. Az olvasóvá nevelés ered­ményei természetesen nem mérhetők csak számokkal. So­kan élnek még közöttünk könyvek nélkül. A tegnapihoz hasonló ünnepségek a rend­hagyó irodalomórák, az író— olvasó találkozók mind abban segítenek, hogy többen és töb­ben vegyenek kezükbe köny­vet. Tegnap a monori járás és az ünnepi megnyitó vendége volt Baranyi Ferenc költő, Molnár Zoltán és Szeberényi Lehel írók is. Színvonalas műsort adott a vecsési nem­zetiségi táncegyüttes. A mű­sor után a legeredményesebb könyvterjesztőket kitüntették. V. J. UJ KOSSUTH-KONYVEK Híres politikai merényletek K ern Szadat meggyilkolása mondatja velem: korunk a politikai gyilkosságok korszaka. Az utóbbi évtized­ben sok politikai gyilkosság tanúi lehettünk. Iránban meg egyenesen politikai gyilkosság- sorozatokról adnak hírt a távirati irodák. Természetesen nemcsak napjainkban, hanem már korábban is voltak politi­kai gyilkosságok, merényletek, amelyek lehettek előre meg­gondolt, összeesküvések, vagy egyéni akciók, de mindenho­gyan társadalmi indítékok ve­zették a merénylőket Ezért érdekes és időszerű V. P. Bo- rovicka könyve, a Híres poli­tikai merényletek kötet ame­lyet a Kossuth Könyvkiadó Jelentetett meg a napokban. Miről van szó? Arról, hogy az emberiség útját az ókortól napjainkig politikai gyilkossá­gok is szegélyezik. Most már bizonyos, ezt mutatja a törté­nelem, hogy a merénylet a po­litikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt. A gyilkosságra azonban nem könnyű vállalkozni, még nehe­zebb végrehajtani, hogy mégis elkövetik, az azt mutatja, hogy von olyan helyzet, ami­kor nincs más út, hogy a tár­sadalmi feltételek érvényesül­jenek, legalábbis ezt gondol­ják a merénylők, ezért követik el újból és újból a politikai gyilkosságokat. Pavel Borovioka kötete pon­tosan leírja a merényletek tör­ténéseit, így ad őszinte képet az egykori gyilkosságokról. Aho­gyan könyvének előszavában írja: olyan merényleteket irt meg, amelyektől elkövetőik ál­talában azt várták, hogy tet­teik nyomán politikai fordula­tot fognak előidézni országuk­ban, s ennek eredményekép­pen a saját sorsuk is jobbra fordul. Persze, hogy nem min­dig így történt. A politikai gyilkosságok azért mégis min­dig izgatták az embereket: miért történt, kik voltak a gyilkosok? A neves publicista 28 politi­kai gyilkosságot dolgoz fel: Julius Caesartól kezdve Mar­tin Luther Kingig. S ezek a gyilkosságok bővelkedtek for­dulatokban, szinte hihetetlen eseményekben. S hiába volt minden előkészület, óvatosság, biztonsági intézkedés, a gyil­kossági kísérletek, merényle­tek legtöbb esetben sikerrel jártak. Ahogyan a szerző írja: a Fehér Ház kertjében őrködő rendőrök elektromos detekto­rokkal ellenőrzik a látogató­kat, hogy idejében felfedezzék a merénylő zsebében lapuló bombát, vagy más fegyvert. Az Egyesült Államok elnökének kocsija kerékabroncsaitól a fe­deléig golyóálló, életét kikép­zett testőrök százai vigyázzák, s a Fehér Ház elektromos be­rendezéseinek nincs párja. Mindez nem túlhajtott, nem fölösleges óvatosság. Mégis az amerikai szárazföldön, Latin- Amerikát is beleértve, a me­rénylők már több mint nyolc­van elnököt küldtek a másvi­lágra. szerző azt is felveti, hogy gyilkosok-e, vagy hősök az elkövetők? Er­re a kérdésre keresi a választ, mégpedig lebilincselő érdek­lődéssel, de biztos választ ő sem tud adni, mindenesetre nagyon leköti az olvasó figyel­mét feszültséget teremtő szö­vegével, a korokat hűen ábrá­zoló leírásával, azzal, hogy mindig keresi az igazságot. . Mit ad számunkra a könyv? Megtudjuk, hogyan végzett Charlotte Corday Marat-val, és hogyan fogták el Lincoln gyilkosát, J. W. Booth színész személyében. Megismerkedünk az orosz narodnyiköknak a cári államhatalmi rendszer és II. Sándor cár elleni akcióival, az Erzsébet királynő elleni merénylet történetével és Franklin Roosevelt amerikai elnök elleni cselszövéssel, R aszputyin meggyilkolásával fl Dollfuss, De Gaulle, Martin Luther King ellen elkövetett merényletek előzményeivel, okaival, következményeivel, ó könyv Pavel Borovicka kötete, igazi ismeretter­jesztő munka, megérdem­li, hogy sokan olvassák, annál inkább is, mert így jobban megértjük, hogy napjainkban is, miért követnek el annyi po­litikai merényletet. Gall Sándor ACU i J KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Először a nagyközönség előtt STRÓBL ALAJOS-EMLÉKTÁRLAT NAGYKŐRÖSÖN A nagykőrösi Arany János Múzeumban november 8-lg látható ez a pompás gyűjtemény, melyet most elő­ször bocsátott a közönség elé a szobrász fia, Stróbl Mi­hály — magángyűjteményéből. A tárlatot dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója nyi­totta meg. Az ünnepségen Stróbl Alajos fiának, Stróbl Mi­hálynak, a Nagykőrös városért emlékérmet nyújtotta át Kocsis Jánosné tanácselnök. A Pro Museo érmet dr. Novák László múzeumigazgató adta át Stróbl Mihálynak. mintázta meg a gulyát és a ménest — egy másik Arany­vers —, A vén gulyás teme­tése lírai nyomvonalán. A kü­lönböző anyagok és a formák társítása révén ez a mű jelen­tős helyet foglal el Stróbl munkásságában, s az is tény, hogy fia, az akkor négyéves Stróbl Mihály is részt vett 1910-ben a nagykőrösi avató­ünnepségen. Az ő jóvoltából láthatjuk most először azon rajzokat, vázlatokat, szobro­kat, festményeket, amelyeket magángyűjteményében őriz. Ezen emlékező kiállításnak ez az újdonsága. A költő portréja Stróbl Alajos, a századfor­duló magyar szobrászaténak kimagasló alkotója, 125 esz­tendeje született Nagykőrösi emlékkiállítását azt tette idő­szerűvé, hogy 1910-ben e vá­rosban avatták fel kitűnő szobrát Nagykőrös klasszikus költőjéről, Arany Jánosról. Figyelmességében arra is gon­dolt a mester, hogy a költő portréja mellett megörökítse Arany egyik nagykőrösi ver­sének főhősét A vén gu- lyás-1. Két szinten helyezked­nek el az emlékmű részeként, a költő és a pásztor, a posz- tamens oldalfalának körkörös domborművén szelíd frízként Él Szulejmán szultán A szobor alapjául szolgáló metszet Közös élmény Megoldásainak alaposságára és választékosságára jellemző az 1922-ben mintázott terra­kotta, mely fiát Stróbl Mi­hályt ábrázolja, és nadrágjá­nak vonalhálózatában a Vág hullámait is megörökíti, egy fürdés emlékét Apa és fiú; Alajos és Mihály közös élmé­nyéből született a II. Szulej- mán szultánról szólt portré is 1915-ben. A Rottenbiller ut­cán és a Rákóczi úton lova­goltak végig az Erzsébet hí­don át a Rudas fürdőig, ahol Stróbl Alajos váratlanul Jókai regényeimét kiáltotta: Török­világ Magyarországon. Más­különben e fürdőt eredetileg Szináj, az edirnei dzsámi és az isztambuli Szulejmán dzsámi alkotója tervezte, a legnagyobb török építész. Stróbl akaratlanul is őt foly­tatta, amikor e lovaglás és fürdés emlékeként megalkot­ta II. Szulejmán gipszportré­ját egy korábban készült és Bécsben őrzött eredeti famet­szet alapján. Ennek címe: Szulejmán imperátor. A XVI. században készült munka. A szobrot Stróbl Alajos Gerbaud Emilnek, a híres pesti cuk­rászmesternek készítette, hogy porcelánra átalakítva bonbon­Portré Stróbl Mlhályról tálcának használhassa üzleté­ben a turbán leemelésével. A szobor elkészült, a terv azon­ban nem valósult meg, így az özvegy később e portrét Keltscha Nándor hegedűmű­vésznek ajándékozta, onnan került vissza a család magán- gyűjteményébe. A nagykőrösi kiállítás egyik érdekessége Benczúr Gyula virtuóz képmása Stróbl Ala­josról, továbbá a mester első világháborús rajzsorozata, mejy méltán társul őszinte he­vületével és magas formakul­túrájával Nagy István és Vaszary János ezen sorozatá­hoz. Nagylelkűséggel Indokolt az a nagykőrösi terv, hogy az Arany János Múzeum bővítéseként hamaro­san megnyíljon a Stróbl Ala­jos emlékszoba a Magyar* Nemzeti Galéria és a Stróbl család önzetlen nagylelkűsége jóvoltából. E kultúrtörténeti előrelépés még tudatosabbá te­hetné a magyar századfordu­ló egyik jelentős mesterének valódi és maradandó szobrá­szati értékeit Losonci Miklós RÁDIÓFIGYELŐ AMÍG VAN MIT MEGÓVNUNK Műemlékek mostoha sorsa Üj keletű, de sajnos, egyre nagyobb érvényű igazság, hogy addig kell megvédeni környe­zetünk értékeit, amíg egyálta­lán van mit megóvnunk. A Pest megyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság legutóbbi ülésén, ahol a budai járás környezet- és természet- védelmi gondjairól tárgyaltak egyebek között, a műemlék jellegű épületek megóvásának lehetőségeiről is szó esett A budai járásban, a megye számos vidékéhez hasonlóan a legfőbb gondot a települések tisztasága, pontosabban fcisz- tátlansága jelenti. Ennek meg­oldása, a helyzetet megváltoz­tató szervező munka a helyi tanácsok fontos feladata lesz az elkövetkező időben. A tanácskozást és a vitát kö­vetően a környezetvédelem­ben és a műemlékek megóvá­sában érdekelt szakemberek megtekintették azokat a he­lyeket, amelyek a budai járás területén gyors orvoslásra várnak. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Külföldi ösztöndíj A Művelődési Minisztérium pá­lyázatot hirdet külföldi ösztöndíj­ra az európai szocialista országok­ba, teljes egyetemi képzésre. Kül­földi ösztöndíjra pályázhat az a nőtlen, illetve hajadon magyar ál­lampolgár. aki az 1981—82-es tan­évben végzi el a középiskola ne­gyedik osztályát: illetve aki ma­gyar felsőoktatási intézménybe előfelvételi nyert az 1982—83-as tanévre, vagy jelenleg ott folytat­ja tanulmányait az első évfolya­mon; továbbá minden érettségi­zett. dolgozó fiatal, aki 1981. de­cember 31-ig nem tölti be 25. életévét. ttt íj. n J.-L -n ti. * A választható szakokat, a felvé­3 WdltßT RdtflBTldTl^ ETIQBlOBTt, teli vizsgák időpontját és témakö­rét, a pályázat módját, a külföldi ösztöndíj elnyerésének feltételeit a Pályázati felhívás külföldi ösz­töndíjra az 1982—83-es és 1983-84- es tanévre című füzet tartalmazza. Ezt, valamint a füzet melléklete­ként kiadott jelentkezési lapot Bu­dapesten, a 17. számú Pedagógus Könyvesboltban (V.. Múzeum kör­út 5.), a 44. számú Móricz Zsig- mond Könyvesboltban (V., Deák Ferenc utca 15. és a 4. számú tan­könyvboltban (V., Október 6. utca 8.), vidéki városokban pedig a tankönyvárusításra kijelölt boltok­ban vásárolhatják meg az érdek­lődők. A vidéki könyvesboltok cí­méről a középiskolák igazgatói ad­nak tájékoztatást. BONTOTT FLASZTER. Bi­zonyára kevesen tudják, hogy a Soroksári és a Határ út kö­zött terül el az útépítő válla­lat telepe, ahol a felbontott utak egykori burkolóanyagának törmelékeit tárolják. Kemény Emil riporternek szöget ütött a fejébe, hogy vajon mi ennek a nagy mennyiségű, újra fel­használható anyagnak a sorsa. Mindenekelőtt a telepet ke­reste fel. I tt nem csekély meg­ütközéssel hallotta, hogy amit felhalmozva lát, az tulajdon­képpen hulladék, mely az évek során gyűlt össze, ám a drá­ga, értékes kövekre, aszfalt- lapokra senki nem tart igényt A riporter nem volt rest, nyomába eredt, hogy ennek okait felkutassa. Az illetéke­seket megszólaltatva kiderült, hogy senkinek nem érdekem­nek. a nagy vagyont jelentő készletnek hasznosítása. A ter­vező, a beruházó és a kivite­lező közötti munkamegosztás a legfőbb akadálya ennek. Anyagilag ugyanis senki sem érdekelt benne. Az ügy mindenképpen meg­hökkentő, éppen napjainkban, amikor az energiatakarékos­ság oly égetően fontos a nép­gazdaság számára. A bitumen pedig olajszármazék. A szak­embereknek külföldi adatok is rendelkezésre állnak. Ezek szerint Nyugat-Német- országban húsz. a skandináv államokban harminc százalék a feldolgozásból származó költségcsökkenés. Az egyik nyilatkozó meg is fogalmazta, hogy évtizedek óta pazarlás folyik e tekintetben nálunk, i Ráadásul hallhattuk azt Is, hogy két esztendővel ezelőtt tanulmány készült a felbontott útépítő anyagok újrafelhasz­nálásáról. Ebben megállapítot­ták, hogy a megoldásnak nin­csen különösebb technikai aka­dálya. Új gépek nélkül — a régiek csekély átalakításával — már eddig is meg lehetett volna oldani. MINDENKI ISKOLÁJA. A hallgatónak kellemes félórát szerzett Montágh Imre műsora, mely Szóból ért az ember al­címet viselte. Artikulációról, fonetikáról, hanglejtésről és az ehhez kapcsolódó kérdésekről beszélgetett Antal Imrével. , Az egész mentes volt min­den tudálékos okoskodástól, körmönfont fejtegetéstől. Szó esett a gyerekek selypítésének okairól, a logopédus munkájá­ról, s azokról a hangokról, mélyek más nyelvektől elté­rően a magyarból hiányzanak. Ezzel összefüggésben terelő­dött a diskurzus az idegen nyelvek tanulására, elsősorban hangtani, kiejtésbeli vonatko­zásban. A különböző nyelvek jel­legzetes hanglejtését, a ma­gyarral való érdekes párhuza­mokat és eltéréseket remekül érzékeltette Gábor Miklós, Lawrence Olivjer, Lean Louis Barrault, lnnokentyij Szmok- tunovszkij. Mindegyikük Ham­let nagy monológjának ugyan­azt a részét mondotta hangfel­vételről. A tanulságok mellett irodalmi csemegének sem volt rossz a műsor végén. Sz. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom