Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-17 / 244. szám

1981. OKTOBER 11, SZOMBAT ’xMütm Aki keres, az talál! Napi válaszok a kihívásra Napjainkban gyakran hall­juk, olvassuk ezt a szót: haté­konyság. Fontos, ma már nél­külözhetetlen fogalmat takar: az adott gazdasági egység a feltételrendszerben miként tudja eszközeit kihasználni. Eszközök alatt pedig a munka­erőt, a gépi berendezést, a pénzt, a piaci lehetőségeket kell érteni. Fontos ez? Mi sem bizonyítja jobban, hogy az: az MSZMP XII.. kongresszusának határozata a VI. ötéves terv­időszakára is fő feladatként a hatékonyság növelését jelölte meg. Miért? Mert csak így tu­dunk a világpiacon a felszínen maradni, csak így lehetünk képesek a kihívásokra vála­szolni, s rugalmasan alkalmaz­kodni a néha naponta is vál­tozó gazdasági körülmények­hez, melyek — sajnos! — ko­rántsem minden esetben ked­vezők a népgazdaságnak. Lehetőségek, adottságok Hogyan gazdálkodhat haté­konyan a termelőszövetkezet, melynek adottságai miatt — csak az időjárást említjük pél­daként — még további terhe­ket is viselnie kell, s számos bizonytalansági tényezőre is fi­gyelnie? Egyszerű a képlet, a válasz: az alaptevékenységen kívül olyan munkát kell keresnie, amely a szövetkezet adottsá­gaival, eszközeivel is gazdasá­gosságot kínál. Ez pedig a mel­léktevékenység. Vizsgálódásunkra a duna- bogdányi Üttörő és az Öbuda Termelőszövetkezetet válasz­tottuk. Az előbbinél a mellék- tevékenységet, az utóbbinál az alaptevékenységet vegyük szemügyre. Horváth Antal, a dunabog- dányi Úttörő Tsz elnöke jó partner, közgazdász, forgatja a szakirodalmat. Egyszóval ott­hon van a témában. Az 1968-as év fordulópont volt a magyar gazdasági élet­ben. Az új követelmények elől — áttérni az extenzív gaz­dálkodásról az intenzívre — a termelőszövetkezetek sem búj­hattak el. Ahogy az iparban, úgy a mezőgazdaságban is át kellett térni a mennyiségi szemléletről a minőségire. — Ezek általános igazságok — mondja az elnök — beszél­jünk inkább magunkról. Az Úttörő Termelőszövetke­zet kicsi és nem is gazdag, hiszen földterülete 790 hektár és 500 tagja van. Tehát ehhez az adottsághoz kellett igazod­niuk, amikor a melléktevé­kenységüket megtervezték. Alapvető követelmény volt, hogy kevés eszközzel, nem túl magasan kvalifikált munka­erővel és kisebb eszközellátott­sággal megfelelő tevékenységet válasszanak. Amit kerestek, megtalálták: ipari védökesz- tyíígyártás. Sikeres volt a választás, ma már száztízen, textiles bedol­gozóként évente 250 ezer pár kesztyűt gyártanak. S ami a legfontosabb: nyereséggel! A részleg munkastílusa ru­galmas: nemcsak nagy tétel gyártására vállalkoznak, ha­nem pár darabos megrendelés teljesítésére is kaphatók. Azonnal. Minőségi munkát adva, a szállítási határidőket pontosan betartják. Termékeit ma már országszerte ismerik, keresik. Az ügyesen megvá­lasztott, s eredményesén veze­tett melléktevékenység nagy mértékben hozzájárul a ter­melőszövetkezet gazdasági eredményeihez. Hasznot hozó gépesítés Az Óbuda Termelőszövetke­zetnél az alaptevékenységet választottuk vizsgálódásunk célpontjául. A tsz birtokában levő szántóföldi növényter­mesztés egyik fontos feladata az állatállomány szálas és tö­megtakarmány igényének ki­elégítése. Éppen ezért korsze­rűsítették talajerőgazdálkodá­sukat, s az eredmény: a siló és lucerna átlaghozamát 22— 28 százalékkal növelik úgy, hogy — mert ez is fontos! — a ráfordítás költségei nem emel­kednek. Ha biztosított a tákarmány, akkor már lehet egy kicsit to­vább lépni. A szarvasmarha­tenyésztésben például az idei 730 darabos tehénszámot a tervidőszak végére 850-re gya­rapítják, s az egy tehénre jutó évi tejhozamot 4300 literről 5000 literre növelik. A termelőszövetkezet továb­bi tervei között szerepel a munkaerőt kiváltó fejlesztések valóra váltását. Ezért fokozot­tabban gépesítik az anyag­mozgatást, s elhatározták az öntözés rekonstrukcióját is. Nem törekedtünk a teljes­ségre, csupán fel akartuk vil­lantani: az a vállalat, szövet­kezet, amelyik keres, az talál is. S a mai gazdasági helyzet ezt a keresést parancsolóan ír­ja elő! SZENTENDREI xJiüla A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI 1ÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Elismerés és kritika Szervezett ellátás A kenyérgyár betonváza Fagyöngy és társai... Ma, október 17-én, szomba­ton, 19 órai kezdettel discó a pomázi művelődési ház és könyvtárban. Ugyancsak itt, 23-án, pénteken 10 és 17 órai kezdettel: Mesemozi. Nagy sikere van a visegrádi Salamon-toronyban a Mátyás király Múzeum rendezésében megnyílt Pázmándi Margit és Virág Csaba építészek kiállí­tásának, amely megtekinthető Művészarcok Bánáti Sverák József A Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító ■ tagja volt Bánáti Sverák József festőművész — írja Mucsi András művészettörténész. A tár­saság' első, alakuló közgyűlését 1928. január 28-án, Bánáti Sverák budapesti műtermiében tartották. A társaság tagjai elnökül a neves nagybányai mestert, Iványi Grünwald Bélát választot­ták. Titkár Jeges Ernő, pénztáros Bánovszky Miklós, ellenőr Bánáti .Sverák József lett. A festőművész 1897. október 6-án, Temesvárott született. Szülővárosa ösztöndíjával került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István növendé­keként tanult. Később Glatz Oszkár tanársegéde lett. Tanulmányainak befejezése után sokat utazott Né­metországban. Müncheni tanulmányútjáról hazatérve 1926-ban kapcsolódott a Szentendrén csoportosuló festő­társaihoz. Bánáti Sverák elsősorban mint tájképfestő vált is­mertté, de a 30-as évek elején, figurális, so'kalakos kompozícióival aratta legnagyobb sikereit. Töbí? díjat és kitüntetést kapott, így például A pellengéren című képével olaszországi ösztöndíjat nyert: 1936—1937-ben Rómában az Accademia di Belle Arti ösztöndíjas ven­dégeként freskófestészettel foglalkozott. Falképfestő te­vékenységének legjelentősebb emlékét a szentendrei római katolikus plébániatemplom őrzi. Figurális kompozícióin az alakok csoportosításában, a jelenetek gondosan beállított szcenírozásában, az élénk színek kiválogatásában is a korareneszánsz kis­sé megkopott visszfénye csillog, a müncheni akadé- mizmus fáradtsága érződik. Szimbolikus, gyakran borongós hangulatú figurális képeinél (Fiatalság és öregség, Idealizmus és realiz­mus, Halászcsalád a kis szigeten) megkapóbbak és őszintébben hatnák művészi gonddal szerkesztett szent­endrei táj- és városképei. Bensőséges hangulatúak, meggyőzőek a művésztelep kertjéről és környékéről készült alkotásai. Ezeken a képeken technikai adott­ságainál fontosabb a környezet ábrázolásának hitele, ami talán abból is adódik, hogy 1937-től kezdve, római útjáról hazatérve megnősül és nemcsak tagja, hanem ritka kivételként állandó lakója is lesz a művésztelep- npk. Dr. Turchányi Erzsébet, a szentendrei művészte- len monográfusa írja Bánáti Sverák Józsefről 1939-ben: „Képeiből egy érzékeny lélek halkszavúsáaa bontakozik ki. Különleges, finom melankólia vonul végig művein.” Nemcsak festőként, hanem pedagógusként is rr > ködött 1937-től a festők városában. A szentendrei gim­názium rajztanára volt 1951. január 3-án bekövetkezett haláláig. A Ferenczy Múzeum a mester halálának hair- mincadik évfordulója alkalmából, műveiből kamara- kiállítást rendez a Szentendrei Képtárban. hétfő kivételével naponta 9—17 óráig. Ma, október 17-én, szomba­ton, 19 órai kezdettel lesz a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtárban Illyés Kinga Fagyöngy című előadó­estje. A műsorban erdélyi ma­gyar költők versei, csángó és széki népballadák hangzanak el. A pilisi középkori ásatások eredményeiről tart előadást dr. Gerevich László, Kossuth-díjas akadémikus, hétfőn, október 19-én, 18 órai kezdettel, a Fe­renczy Múzeum tabemájában. Az érdekes előadást műtárgy, bemutatás teszi majd szemlé­letessé. Az MSZMP Szentendre járási Bizottsága és a járá­si hivatal mindig egyik leg­fontosabb feladatának te­kintette, s tekinti ma is, a járás tizenhárom községé­nek jó kereskedelmi ellá­tását. Megszervezni, szer­vezni újra, ellenőrizni, az elért eredményeket tartani, s a lehetőségek határán belül, fejleszteni az ellá­tást. Tenniök kell ezt nem­csak a járásban lakók, ha­nem a szezonban érkező ki­rándulók népes tábora miatt is. Elég, ha Horány —Surány és Visegrád nevét említjük csak — illusztrá­lásképpen. A helybeli lakosok, és az oda, periodikusan, ki nem szá­míthatóan áramló embertömeg jó, bőséges és kulturált ellá­tása, kiszolgálása nem kis gond a kereskedelmi vállala­toknak, azok egységeinek. Most gondoljuk meg, mi történne, ha az áru szállítása akadozna, késne. Szerencsére ennek éppen az ellenkezőjéről van szó — az egyik részről. Szolgáljon bizo­nyítékul egy levél, amelyet az MSZMP Szentendre járási Bi­zottsága első titkára, Csonka Csaba, és a járási hivatal el- áöke, Németh Lajosné írtak alá, s címzettje a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osz­tályának vezetője: Lányi Pál. A szentendrei járási pártbi­zottság vezetői és a szentend. rei járási hivatal vezetése ér­tékelte az idei szezon áruel­látását. Kiemelkedően jónak tart­juk a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat, a Győri s a Budapesti Húsipari Vállalat szállítói ma­gatartását. A fenti vállalatok­ra a szervezettség, a hibátlan szállítás volt a jellemző. So­kat javult az Észak-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat mun­kája járásunk területén. Pe­dig a rossz termelési körül­mények között csak nagy erő­Ez lesz a posta épülete Jó ütemben épül Szentendrén az új posta. Elkészülte után nemcsak a városban, hanem a járásban is megjavul majd a telefonhelyzet. Az új postaközpont belépése lehetővé teszi több ezer állomás felszerelését. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Kisalföldi tájegység Holnap, vasárnap, délelőtt tiz'enegy órakor, dr. Gnnda Béla egyetemi tanár, a Sza­badtéri Néprajzi Múzeumok Tudományos Tanácsának el­nöke nyitja meg a múzeum legújabb állandó kiállítását, amelyen a kisalföldi tájegy­ség épületei, használati tár­gyai láthatók. feszítések árán sikerült az el­látást megoldani, biztosítani. Gyengének értékeljük a Tejipar (Kelenföld), a PIÉRT, a Söripar (váci és vö­rösvári kirendeltség) munká­ját. A 'pontatlan szállítások miatt a lakosság elégedetlen­ségét és rossz hangulatát vál­totta ki munkájuk ... Érthetetlen, hogy a megbí­rált vállalatok vezetői a Du­nakanyar ellátását ilyen fél­vállról veszik. Csak ilyen okok játszhatnak közre, hiszen a megdicsért vállalatok példája is azt bizonyítja, hogy okos és céltudatos szervezéssel min­den szállítási, ellátási kérdést meg lehet oldani. A járás la­kói, vezetői, az oda kirándulók a megoldást várják a tej­ipartól, a PIÉPiT-től és a sör­ipartól. Reméljük, hogy a jö­vő szezonban már így is lesz A megnyitás napján a mo- sonszentmiklósi tiprómalom- ban őrlési, a nyúli présszín­ben szőlőpréselési bemutatót is tartanak, valamint idősebb és ifjabb Vitéz Lajos kovács­mesterek kovácsolási bemu­tatót rendeznek a szilsórká- nyi kovácsműhelyben. Az Óbuda Termelőszövetkezet építi Szentendrén a járást is ellátó, új kenyérgyárat. Erre már nagy szükség van, -mert a mostani sütőüzem egy ke- m.ncéjével alig-alig tudja ki­elégíteni az igényeket. Jó eredmények Az Edzett ifjúságért A KISZ szentendrei járási bizottsága, valamint a Testne­velési és Sportfelügyelőség ál­tal megrendezett járási Ed­zett ifjúsági mozgalmi nap al­kalmából jó eredmények szü­lettek a Budakalászi Textiles sportpályán. Kispályás labdarúgás. Első: ÉP-TEX; második: Budaka­lász; harmadik Óbuda; ne­gyedik: Pilisszentkereszt. Férfi asztalitenisz. Első: Esik Zoltán; második: Raíksányi Géza; harmadik: Kóczián Bé­la. Női asztalitenisz. Első: Ba­logh Erzsébet; második: Gás­pár Jánosné; harmadik: Pa­dos Erzsébet. Sakk, férfi. Első: Csenei Jó­zsef; második: Lakner László; harmadik: Vogel Ottó. Sakk, női. Első: Gáspár Já­nosné; második: Szakácsné F. Ilona. Tenisz. A versenyt Sólymost (Óbuda) nyerte. Gazdagodik a város llj autómosó és kisvendéglő Köztudott: Szentendrén na- J szomszédságában (a tervek gyón hiányzik az autómosó, valamint a Felszabadulás la­kótelepen egy hangulatos kis­vendéglő. Az autószerviz mo­sótevékenysége ugyanis nem kielégítő, mert sérti a kör­nyezetvédelmi előírásokat, vi­szont a városban, s környékén sok az autó. melyeknek tisztán tartá­sa eddig nem volt megol­dott. A Vasút-soron, az ÁFOR- benzinkút mellett már állnak az új autómosó falai. A ter­veket a városi tanács műsza­ki osztálya jóváhagyta, A Felszabadulás lakótelepen, az új zöldségbolt és trafik szerint ez a kialakítandó be­vásárló- és szolgáltatóközpont' helye) már elkezdték családi vállalkozásban az új 200 négyzetméter alapterületű, százhúsz embert befogadó (hatvanan a kerthelyiségben, s ugyanannyian az éttermi rész­ben) kisvendéglő építését Az új létesítmény fehérre meszelt falaival, barnára má­zolt ajtó és ablakaival jól 11- , ■leszkedik majd a lakótelep építészeti hangulatába. A kivitelezés jól halad, s ha semmi sem jön közbe, akkor a kisvendéglő jövő év májusá­ban megnyílik. A tárgyalóteremből Riadalom Budakalász®!! Szabó Imre, budapesti la­kos, korábban már kétszer volt büntetve sikkasztásért, ga­rázdaságért, valamint jogta­lan behatolással elkövetett lo. pás és jogtalan elsajátítás miatt. Utolsó büntetéséből 1973. május 12-én szabadult. Az idén április 21-én, a dél­előtti órákban munkatársával, A. J.-vei annak budakalászi lakására utaztak. A náluk lé­vő szeszes italt már a HÉV- en elkezdték fogyasztani. Majd Szabó zsebrádióját 150 forin­tért' eladta munkatársának, aki a vételárat azonnal kifi­zette. Közbén megérkeztek A. J.-hez Budakalászra, ahol to­vább ittak. Szabó, úgy lát­szik, megbánta rádiója eladá. sát, mert azt visszakövetelte. A. J. nem állt rá az alkura, arra hivatkozott, hogy ő a vételárat kifizette. Szabó Imre verekedést provokált, betörte A. J. vitrinablakát. Ezután A. J. nagynehezen kitvszkolta a garázda embert az udvarra. Szabó rövid idő múlva is­mét visszatért a ház udvará­ra — ahol több lakás is van —, és ott hangos durvaságá­val keltett megbotránkozást és riadalmat a ház lakóiban. A garázda embert csak a hely­színre érkező rendőr tudta megfékezni. Ezután Budapestre vissza­térve az egyik barátja laká­sából több holmit ellopott. A Szentendrei Járásbíróság Szabó Imrét egyrendbeli ga­rázdaság vétségében és egy­rendbeli kisebb értékben el­követett lopás vétségében ta­lálta bűnösnek, amiért tíz- hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre és három évre a köziigyek gyakorlásá­tól való eltiltásra, mint mel­lékbüntetésre ítélte. Az Ítélet jogerős. Az oldalt irta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter /

Next

/
Oldalképek
Tartalom