Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

'xMüm 1981. OKTÓBER 7., SZERDA Suhl megyei delegáció érkezett Oktatásügyi kapcsolatok Pest megye és az NDK-beli Suhl megye együttműködésé­nek szálai közül csak egy az oktatásé. S a legújabb: alig fél esztendeje, hogy háromta­gú Pest megyei küldöttség lá­togatott az NDK-ba, testvér­megyénkbe, s a2 ottani okta­tásügyi vezetőkkel megegyez­tek abban, a két megye nyolc-nyolc iskolája, és a pe­dagógus továbbképző intéze.- tek testvérkapcsolatot létesí­tenek. Hétfőn Suhl megyéből érke­zett — a korábbi látogatást viszonozva — oktatásügyi de­legáció hazánkba, a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályának meghívására. A küldöttség vezetője Ur­sula Ludwig, a Suhl megyei tanács oktatási osztályának vezetője, tagjai dr. Moritz Neurath, a meiningeni járási iskolatanács vezetője és Kris- tor Reder, a hildburghauseni általános iskola igazgatója. A delegáció ötnapos prog­ramja során részletesen tájé­kozódik Pest megye oktatás­ügyének helyzetéről. A kül­döttek látogatást tesznek az együttműködésben résztvevő tanintézetekben, így például a pilisvörösvári és visegrádi ál­talános iskolában, a gödöllői óvónői szakközépiskolában és a váci Sztáron Sándor gimná­ziumban. Végftl a két megye oktatásügyi vezetői aláírják a testvérmegyék művelődési osz­tályainak együttműködési szerződését is. Eltemették Bafózs Samut Mély részvéttel kísérték utolsó útjára kedden a Far­kasréti temetőben a 75 éves korában elhunyt Baláés Sa­mu Kossuth-díjas, Érdemes művészt. Ravatalánál — szá­mos pályatársa és tisztelője jelenlétében — Cobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő búcsúzott az elhunyttól. Meleg szavakkal emlékezett vissza az 50 évvel ezelőtti eseményekre, amikor egy fia­tal színművész érkezett Ko­lozsvárról a Nemzeti Színház társulatába, s akinek a nevét hamarosan megtanulta mind a fővárosi publikum, mind pe­dig a kollégák. Emberi tulaj­donságairól szólva kiemelte: nem volt barátkozó természet, zárt lélek volt. aki mindig a maga útját járta. BEFEJEZŐDTEK A MANYOKI-NAPOK Érték, hagyomány, korszerűség A már évek óta ismétlődő nyár végi, kora őszi rendez­vénysorozat Mányoki ifjúsági napok, de ez már távolról sem fedi a tartalmat, s egyesek sze­rint változtatni is kellene a címen. Az eredetét Szokolyán keli keresni, a Mányoki kul­tusz hazájában, ahol először 1973-ban ünnepeltél? meg Má­nyoki Ádám festőművész, a fe­jedelem képírója születésének 300 éves évfordulóját, aki eb­ben tfkis faluban, Mányoki Já­nos, az „érdemes és tudós” re­formátus lelkész apa házában látta meg a napvilágot 1673- ban. Közös és sajátságos Az évfordulót azonban nem lehet mindig azonos fénnyel megülni,' oz ismétlések meg­szokottá válnak, nagy szük­ség van az újító kedvre a kul­turális életben is. A közös igazgatás, egységes tanácsi iráhyúás'’Idalákit&á után , :a; társközség Szokoíyh mellett Verőcemaros két települési egysége és Kóspallag is csat­lakozott az ünneplőkhöz, mű­velődési rendezvénysorozatok­kal. Ezek tartalma már sok­kal szélesebb kört ölel fel, s nemcsak a képzőművészetről van szó, hanem a helyi ha­gyományok ápolásáról és to­vábbfejlesztéséről is. Ez meghatározó szempont a program összeállításakor is. De van-e egységes hagyomá­nya a négy társtelepülésnek? Lehet-e erre alapozva új igé­nyeket Is teremteni, aziránt, ami az összetartozás érzését erősíti, a közösségi tudatot fejleszti? Nos, feltételezhető, hogy itt még elkel a türelmes, megértő, finom tapintat, az egymás fejővel való gondolko­dás, hogy a még lappangó fél­tékenység se üthesse fel a fe­jét. Példa lchet^ Szokolyán augusztus 20-án ismét megkoszorúzták a Má- nyoki-szobrot, s megemlékez­tek a község szülöttéről. Ren­dezvényeik legtöbbje kiállítás volt, s ezek között nemrég nyílt meg Uhrig Zsigmond festőművész tárlata, s ismét sor került a már hagyomá­nyos gyermekrajz-versenyre. Jó ötlet volt itt, a Börzsöny hegyei, erdői között megren­dezni az Erdészet, vadászat, természetvédelem című tárla­tot, s úgy véljük, nagyjából ez az a profil, amit Szokolyán erősíteni, fejleszteni lehetne, s nagyobb propagandával a helybelieken kívül látnivalót kínálni a hétvégi telkek tulaj­donosainak, s a kirándulók­nak is. Verőcemaros első számú kör­zetében, vagyis a régi Verő­cén az írókat, költőket, mű­vészeket vonzó, itt nyaraló, élő, alkotó személyiségek te­remtette szokások, hagyomá­nyok inspirálták az ötleteket, Jó alap volt ez, s nagyon ta­nulságos példa arra, hogy le­het igazi, jó és tartalmas mű­velődési programot teremte­ni, s közönségsikert elérni. Mert akik Gorka Géza sírjá­nál emlékeztek a magyar ke­rámiaművészet nagv alakjára, akik a Devecseri Gábor em­lékesten tisztelegtek az író, a költő, a műfordító, az alko­tó egyéniség halálának tízéves évfordulóján, pályatársainak visszaemlékezéseit hallgatva, s a Verőcemaros vonzásában élő írókkal — köztük Karinthy Ferenccel — beszélgetve, kö­zös gyerekkori emlékeket ele­veníthettek fel. Hiszen volt, aki itt nyaralt, aki itt élt, míg mások magukra, vagy a falu­ra ismerhettek a regények, novellák tükrében. Régi tapasztalat, hogy a szorgalmas és eredményesen dolgozó népművelőkből min­dig ott találunk többet, ahol, enyhén szólva, nem túl ked­vezőek a munkafeltételek. Ne­kik nem kell versenyezniük a lakáskultúrával, kialakult a közönségük. Pedig az I. sz. klubkönyvtámak nevezett né­hány szoba előterébe lépve in­kább raktárban érzi magát az ember, s az előadóterem sem túl barátságos. Ügy látszik, az 'ilyen- kfoufcnéifyek •' Között meg akarják mutatni, hogy tudnak annyit — vagy többet — mint a már modern palotákban ké­nyelmes körülmények között dolgozó kollégáik. Megvalósít­ják, hogy nemcsak egy épület szolgálja a kultúrát, hanem az iskola is, melyben az idén em­lékezetes, rendhagyó fizikaórát rendeztek, Mazalán Pál bá­nyamérnök, geofizikus, hidro- geológus, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa emlékére. Mazalán Verőcén élt, s nevé­hez fűződik több hazai és gui- neai, japáni olajmsző feltárá­sa, s mélyfúrások;, technológiá­jának kidolgozása. Az órát Né- der Frigyes mérnök, a váci Forte Gyár osztályvezetője tartotta. Jó visszhang Más és más lehet a hagyo­mány, s az ennek megfelelő jelenlegi gyakorlat az erede­tileg német nemzetiségű, egy­kori Kismaroson, a szlovák Kóspallagon. Tisztelni a múl­tat, menteni az értékeket, ke­resni, ami közös, s a' mai vi­szonyaink között eligazodás­hoz segít. A rendezvénysoro­zatot, október elsejét a szobi zeneiskola tanárai­nak hangversenyével zár­ták a verőcemarosi 2. számú klubkönyvtárban. Az előző évi tapasztalatok alapján mindig kevesebb a hibalehetőség, ala­posabb az előkészítés, s bár lehetne változatosabb és széle­sebb körű a propaganda, több tapasztalat, az utcán elkapott beszélgetések foszlánya isiga­zolta, hogy az eseménysoro­zatnak jó visszhangja volt. A Művelt Nép könyvesbolt vezetője, akitől az iránt ér­deklődtünk, hogy érezhető-e náluk, ami ezekben a hetek­ben történik, azt a választ kaptuk, hogy Devecseri Gá­bor: Lágymányosi istenek cí­mű kötetéből mind a húsz pél­dány elfogyott, s most utána kellett rendelni. Épp ilyen ke­resett az Arcok és vallomások című sorozat róla szóló köny­ve, Karinthy: a Gellérthegyi álmok, a Túl az Óperencián, a Mi van a Dunában? De nép­szerűek a Bartók-lemezek, köztük a 650 forintos lemez­csomag, amelyből fél óra alatt eladtak minden készletet, mi­után megérkezett. Keresik a művészi levelezőlapokat is. A turisták a Gorka Múzeumról, az Express-táborról készült felvételeket, de ezekkel nem tudnak szolgálni. A képeslapo­kat most kérvényezni kellett a központtól. Az idei Mányo­ki napok sikereinek abban a meggyőződésben örülünk, hogy az ilyen nagy vállalkozások akkor érik meg a befektetett pénzt és energiát, ha mara­dandó élményt nyújtanak, igényt keltenek. Kovács T. István KIALLITOTERMEKBEiN A művészi szépség szolgálatában szentenpre wsy ...... ........... Va nnak hegyek, dombok, al­földek, — ismerünk tölgyfát, óriásfenyőket, cserjéket. Köz­tudott, hogy a festészet mes­terekből, tisztázott életművek­ből és kudarcokból összegező- dik. Mindenki valamiért mél­tó a megbecsülésre és a fi­gyelemre. Szánthó Imre, a szentendrei Dalmát-ház lakó­ja is a maga különös hivatást teljesítő polihisztorságával. Egyszemélyea műfaj Harminc esztendeje a képző­művészet mindenese, a szent­endrei festészet intendánsa, aki madarak és fák napjára készít grafikai meghívót, aki virágot visz Boromisza Tibor sírjára, aki diavetítéses elő­adásokat. tart régi szentend­rei festőkről, aki „Meseváro­som Szentendre” címen mini­könyvet ír, rajzol, aki téglát őriz kegyeletből Czóbel Béla egykori műterméből, aki bá- lyegzögrafikákkal emlékezik jelentős napokra, események re, aki a Goli Galériában ki­állításokat rendez, aki lelkes karikatúragyűjtő és rajzoló, aki a szentendrei festészet élő kró­nikása, aki a Görög Kancsó cégérét tervezte, saját szavai­val immár „húsz éve táncol­tatják szélúrfiak”, aki fest és szitanyomatokat készít, aki, aki, aki fáradhatatlan a szol­gálatban, feltartóztathatatlan a küldetésben; ő az Imi — egyszemélyes műfaj. Máskü­lönben csöndes jubiláns. Ül, szemlélődik és alkot a kétszáz- éves híres szentendrei Dalmát házban, — az ikerpincében vagy három-Jéz különböző üres üveg halmozódott fel, csak a boroshordók hiányoz­nak. Dalmat ház Ismert hajlék ez. Palotai Bo­ris filmjében helyszín volt a gerendás kisszoba, a kígyós cégér alatt Béres Ferencet kapta lencsevégre a nyugatné­met tv —, szerepelt a ház Bar­clay Jenő, Ilosvai Varga Ist­ván, Vajda Lajos, Szántó Pi­roska portréfilmjeiben, Wie­dermann Károly itt forgatta róla Az életem egy lyukas óra című produkciót, melyben Szánthó Imre alakja gyűjte­ményével együtt szerepel. Jankó János-karikatúrák, Kmetty-, Hincz-, Boromisza-, BENEDEK ÉS HERNÁDI. A magyar szellemi élet két ki-, váló, ellentmondásoktól sem mentes alakja dr. Benedek István és Hernádi Gyula. Az előbbi a polihisztor minden­ről véleményt tudó bölcsessé­gével, némelyek szerint okos­kodásával kavart már kisebb- nagyobb viharokat. Hernádi Gyula pedig szándéka sze­rint, vagy éppen annak elle­nére lett a mai magyar iro­dalom, a film, és a színház világának kiváló egyénisége. ök ketten "ültek hétfőn este a mikrofon elé, hogy egyenes adásban válaszoljanak a hall­gatók és Wisinger István kér­déseire a Hívja a 33—i3—22- es telefonszámot című adás­ban. Benedek és Hernádi part­nernek fogadta el a hallgatót, valódinak, s nem játéknak a kérdések provokálta, a sze­mélyük körül gyűrűző vitát. Ezért voltak mindvégig szóki- mondóan őszinték, s magukat sem kímélő válaszadók. v/isinger István kiváló ri­portere, jó házigazdája volt az élő adásnak. Olyan atmoszfé­rát tudott teremteni, hogy a műsor két, időben egymást követő szereplője valóban ki-1 tárulkozhasson. Amikor Bene- I dek Istvánnal beszélgetett, az I RADIOFIGYELO író alkatához hasonulva lí­raibban hangszerelte az adást. Neki is köszönhetőek azok a felejthetetlen pillanatok, ami­kor nagyapjáról, Benedek Elekről, az elmúlásról, a sze­relemről hallhattunk megdöb­bentően igaz gondolatokat. Hernádi Gyulával egyszerre feszesebb, pergőbb lett a hang. keményebb a ritmus. Wisinger legnagyobb érde­me mégis az, hogy felvállalta helyettünk azokat a kérdése­ket is, amelyekre ugyan na­gyon kíváncsiak vagyunk, de szemérmességből, tekintély- tiszteletből nem mertünk meg­fogalmazni. KÉNYESKEDÜNK. Hogyan beszél az ifjúság? Magam úgy tapasztalom, hogy többnyire normálisan, érthetően, magya­rul. Mint a felnőttek. Például azok, akik az Ötödik sebes­ségben szerepeltek. Nagyon jól intonálva, tagol­tan mondta el véleményét a vállalatok hol jó, hol rossz együttműködéséről az atom­erőmű építője. Egyszerűen és világosan, érthetően hangsú­lyozva válaszolt a kérdésekre a papagálytenyésztés szerel­mese. Skultéty József, a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz elnöke egyenesen pél­dát mutatott a szép magyar beszédből. Hogy mondandójukra még­sem tudtam igazán odafigyel­ni, annak egyikük sem oka. Sokkal inkább a műsor hiva­tásos, mondhatnám profi be­szélői, akiknek tanult szak­mája, kenyérkereső szerszám­ja a magyar szó. Érthetetlen okból ök, a riporterek, műsor­vezetők, mégis kényeskednek, hadarnak, fejhangon beszél­nek, vagy ha megszólalnak, gombóc nő a torkukban. Szóvá se tenném a dolgot, ha most először bántaná a fü­lem az idegen, bántó hang. de azt tapasztalam hónapról hó­napra, jobban terjed az ifjú­sági műsorokban az ilyen be­széd. Hä eme adások készítői úgy gondolnák, hogy ezzel a fogással sikerül kontaktust taíálniok az ifjúsággal, azt hiszem, zsákutcába tévedtek. Próbálják meg inkább ma­gyarul. Csulák András Diener Dénes-, Perlott Csaba Vil- mos-művek társa­ságában él és csakugyan miért nem nyílik vasár­naponként meg e ház, e kész mú­zeum, mely több idegenforgalmi ér­dekességnél, ahol olajfa, hárs és fü­ge virágzik, ahol a Vajda Lajos Stúdió első bemu­tatkozása volt, miért nem fogad­ja a 1 látogatókat? Ne legyünk türel­metlenek, hagy­junk feladatot a közeljövőnek, a közeljövőnek, nem a távolinak. Csörtdes jubiláns Szánthó Imre, ezt említettem az előbb. Harminc éve alakult meg a Ferenczy Károly Múzeum Szentendrén az egykori szerb iskolában és harminc éve in­dítványozta, szervezte Szánthó Imre az első Szentendrei tár­latot, melyen huszonnégy mű­vész állított ki, s ugyancsak harminc esztendeje nyílt meg Szánthó Imre önálló bemutat­kozása Szentendrén. Üdvözöl­jük e tenger munkáért, figye­lemért, a művekért is, és nem szűnő szívósságot és szolgála­tot kívánunk neki a jövőben is, megújuló energiát Szent­endre szolgálatában. Szellemi örökösök Nemrégen hunyt el festésze­tünk kiváló, mestere, Tóth Menyhért. Az ő hagyatéka ré­vén egykori miskei házában múzeum és művésztelep nyílt, melyet már az idén birtokba vettek a Tóth Menyhért Stú­dió tagjai, mintegy tizenöt fes­tő és festőjelölt. A kör veze­tője Bakallár József festőmű­vész, aki egyforma hévvel és odaadással ápolja Tóth Meny­hért emlékét, — sírjelét is ő faragta —, és tanítványai te­hetségét. Közülük három, a ráckevei Czinege Sándor, a Szantho Imre Dalmát háza tököli Csollák Mihály és a so­roksári Kucs Éva fejlődése különösen felgyorsult, munkái­kat tisztázott egyéni hangvé­tel, — erő és finomság jellem­zi. A Csili Galériában meg­nyílt kiállításukról mondta a következőt bevezető szavaiban Pánti Imre: „Mint a nagy művész, Tóth Menyhért szelle­mi örökösei, ők is életük min­dennapi kenyerének hódították meg a festészetet”. Mivel így cselekedtek, ilyen magatartás­sal alkotnak a belső öröm je­gyében, ezért érhették el Ba- kallár József lényeglátó veze­tése és önismeretük révén első magaslataikat. Igaz, diplomá­juk nincs, de müveik vannak, mert ezek már nem próbálko­zások, hanem művek. Csollák Mihály zebegényi összegezése, Kucs Éva szentendrei tájai je­lentősek, de közülük is kima­gaslik Czinege Sándor, aki bá­tor ökonómiával alakítja bel­ső mondanivalójának kifejté­sére a ráckevei Duna-hidat, zsombékjait, folyópartját, hogy képre gyűjtött vallomásokat tehessen a lepkék, a szines lepkék virágos' természetéről, a világ szépségeinek szelíd ha­talmát idézve. Losonci Miklós MúÉhnü&zy OKTOBER 8-TOE 14-IG ABONY 8—11: Egy zseni, két haver, egy »balek 12—13: 23 millió fontos váltságdíj BUDAÖRS 8—11: Csatár a pácban4 12—13: Tigriscsapáson CEGLÉD, Szabadság 8—14: ... és megint dühbe jövünk CEGLÉD, Kamara 8—14: Az eltévedt nyuszi (du.) 8—11: Ned Kelly* (este) 12—14: Hét tonna dollár** (este) DASAS 8— 9: A XX. század kalózai 19—11: Kamaszok* 12—13: Valahol Európában DJNAHARASZTI 8— 9: Ideiglenes paradicsom* 10—11: Muppet show 12—13: A kis rendőr nagy napijai DUNAKESZI, Vörös Csillag 8—13: Seriff az égből 10—H: A gejzírvölgy titka DUNAKESZI. József Attila 8: A királyi biztos szeretője** 11: A tizedes meg a többiek 12: Puska és bilincs: 14—15: A nyolcadik utas: a Halál*** ÉRD 8—11: Zsaru vagy csirkefogó? 12—13: Transzport* FŐT 8— 9: Puska és bilincs 10—11: Holttest a TemzéhőI* 12—13: Sokat akar a szaTTca* GÖDÖLLŐ 8—11: Szerelmeim* 12—14: Repülés az űrhajóssal (du.) Jöjjön el egy kávéra hozzánk** (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 8: 23 millió fontos váltságdíj 11: Ellopták Jupiter fenekét 12: Psyché I—II.** GYAL 8— 9: Kamaszok* 10—11: Szerelmeim* 12—13: Egymillió zöldhagymával MONOR 9— 11: 25 millió fontos váltságdíj 10—11: A sziget lovasai (du.) 12—13: Robin Hood nyila (du.) 12—14: Zsaru vagy csirkefogó? NAGVKATA 8—13: Kóma** 11: A kék madár (du.) NAGYKŐRÖS, Arany János 8— 9: Sugárfandi » hajtóvadászat* 10—lf: Családi összeesküvés* 12—11: Csatár a pácban* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 8—11: Robin Hood nyila (du.) Hét tonna dollár** (este) 12—14: A sziget lovasai (du.) Az isteni Emma (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 10: Robin Hood nyila 14: A pogány Madonna » PILISVÖRÖSVAR 8— 9: A szultán fogságában 10—11: Bosszúvágy** 12—13: Az Olsen-banda boldogul POMAZ 10—11: Ideiglenes paradicsom* 12—13: Muppet show RÁCKEVE 8— 9; Muppet show 10—13: Majmok bolygója* SZENTENDRE 8—11: Ezek a fiatalok (du.) Jöjjön el egy kávéra hozzánk** (este) 12—14: A Tcnkes kapitánya I—II. (du.) Ideiglenes paradicsom* . (este) SZENTENDRE, Autósmozi 8—14: I, mint Ikarusz* SZJGETSZENTMIKLÓS 10—13: Nevem: Senki TÁPIÓSZELE 8— 9: Csínom Palkó 10—11: Zűrzavar a fellcgekben (du.) A biztosan ölő sárkánylady** (este) 12—13: Megtalálták a 7. századot VÁC, Kultúr 8— 14: Kopasz kutya* VÁC, Modách Imre 12: Sebességláz* 13: Mesés férfiak kurblival VECSÉS 9— 11: A nyolcadik utas: a Halál*** 10—11: Repülés az űrhajóssal (du.) 12—13: Csínom Palkó (du.) 12—14: Szerelmeim* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom