Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-07 / 235. szám

1981. OKTOBER 7., SZERDA xMrim* Gyermekek életveszélyben Csatom négyszáz volt Ezúttal még nem következett be a baj. A szürke lemezszekrény hó­napokon át csak éjszakai han­gos bugásával hívta fel magá­ra a figyelmet. Aztán egyszer­re megcsendesedett Elhagya­tott képével olybá tűnt, mint aki beletörődött, nem messze a nap, amikor a rozsdatemetőbe kerül. Az agónia azonban lát­szólagos. A kapcsolószekrény­ben — ezt mondják a solymá­ri lakótelepen élők — 380 volt feszültségű áram kering. A ro­zoga bódé tehát életveszélyes, mint azt a hátára festett fehér betűs felirat is tudtunkra ad­ja. Ám, nemcsak akkor, ha ajtaját erőszakkal felfeszíti va­laki. A kapcsolóházat ugyanis akár egy hároméves gyermek is kinyithatja, mert az bezár- hatatlan. Csoda, hogy mosta­náig nem történt tragédia, hiszen minden a baj bekövet­keztét segíti elő. Például az a tény is, hogy a pléhalkotmány a gyerjnekek játszóterének leg­forgalmasabb részén áll. Egy gyermekhalálesetről szóló riport jelenik meg sze­mem előtt. Eszembe jutnak a magyarázkodó igazgató szavai, aki könnyeit törölgeti, hangja remeg, amikor a vállalatánál történt szerencsétlenségről be­szél. Az ügy, amelyről annak idején írtunk, késői bánattal fejeződött be, már semmit helyrehozni nem tudó intézke­déssel zárult. Igaz, bebiztosí­tották magukat az illetékesek a jövőben hasonló eset meg­ismétlődése ellen. Most vi­szont időben szólunk. Remél­hetőleg a veszélyforrást az Elektromos Művek szerelői hamarosan megszüntetik és talán a felelősség is megáila- píttatik. Még akkor is, ha ez­úttal a 380 voltos áram őrizet­lenül hagyása nem követelt gyermek vagy más életet. V. B. Fogy a konténer, nem kell a fólia Túlszárnyalták a tervezettet Gondok és biztató eredmények Piac, gazdaság, exportké­pesség, hatékonyság, import­kiváltás. Ismerős fogalmak, vállalati • tanácskozásokon, testületi üléseken gyakran hallunk ezekről. A politika középpontjában ma a gazda­ság foglal helyet. A világnak azok a gyorsan s gyakran sze­szélyesen változó körülményei, amikhez állandóan hozzá keli igazítani a vállalatok Jcor- mányrúdját. Az MSZMP Vá­ci Városi Bizottságának gaz­dasági és szövetkezetpolitikai bizottsága nemrég a tőkés piacra irányuló exporthelyze­tét vizsgálta meg a város né­hány nagyüzemében, s az er­ről. készült elemzést Marton Pál, a munkabizottság veze­tője terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A vizsgálat anyaga éppúgy tükrözi a biz­tató eredményeket, mint azo­kat a gondokat, amelyeket a termelő közösségek vezetői igyekeznek megoldani. Viszonylag jó A vizsgált vállalatoknál a tervezett tőkés export összesen 579 millió forint volt az első félévben, s ez 664,6 millióra alakult. Ebben döntő szerepet játszott az MHD váci gyár­egysége, vagyis a hajógyár, ahol a tervezett 52,0 millió fo­rinttal szemben 154 milliós eredményt értek el. Ám itt azt is figyelembe kell venni, hogy a tőkés piacon bekövetkezett átmeneti keresletcsökkenés miatt nem tervezték a tarta­lékok eladását. Közben vi­szont ismét változott a hely­zet, s az első félévben mind a 775 konténerüket eladták. Túl­teljesítette exporttervét n Forte is, ahol a 175 millióval szemben 224 millió forint be­vételhez jutottak. Lényegében itt is azért, mert a helyzet ahhoz képest szerencsésebben alakult, mint amire a terve­zés idején számítani lehetett. A nagykáfai példa 1 Ha kevés a pénz, segít az ötlet A városiasodás számtalan je­le tapasztalható az utóbbi évek­ben Nagykátán. A 13 ezres lé­lekszámú település, amely já­rási székhely is, nemcsak kül­sőségeiben változott meg gyö­keresen, hanem az itt élő em­berek felfogása, gondolkodás- módja szintén fejlődést mutat. A továbblépés, a gyarapodás igénye itt is sokkal nagyobb, mint amennyi pénz erre for­dítható. Vagyis: szükség van az okos megoldásokra, a jó kezdeményezésekre, hogy a szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére is folyamatos legyen a fejlődés. A községi pártbi­zottság javaslata alapján idén a Hazafias Néofront, a tanács, valamint a KISZ-bizottság a társadalmi munkákra új meg­oldást dolgozott ki. Profilba illő — A hatodik ötéves tervben több, helyi viszonylatban igen fontos beruházásra kerül sor — mondotta Farsang István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára. — hogy ezek megvaló­sulhassanak, ahhoz társadalmi munka is szükséges. A HNF helyi bizottsága a KlSZ-fiata- lokkal közösen készített egy tervet, amely azt tartalmazza, hogy ebben az ötéves tervben hol milyen jellegű társadalmi munkára lesz szükség. Közsé­günkben jó néhány gazdasági egység van, s mi elsősorban az üzemeknél, intézményeknél dolgozó szocialista brigádok tagjaira számítunk. Nemrég szerződést kötöttünk a gazda­sági egységekkel, amelyek igyekeztek az elkészített terv alapján, profiljuknak, lehető­ségeiknek megfelelő társadal­mi munkát vállalni. A tenni- válót évekre szólóan határoz­tuk meg. összességében a ha­todik ötéves tervben 50 millió forint értékű munkai a társadalmi A gyermekek érdekében Nézzük, melyek a legfonto­sabb teendők? Napok kérdé­se, s egy új 12 tantermes álta­lános iskola építését kezdik meg a nagyközségben. Szükség van az új oktatási intézmény­re, mivel a meglevők immár szűkösek. Az idén csaknem 800 gyermek kezdte meg tanul­mányait az első osztályban. Az iskolaépítés, amely a ter­vek szerint 40 millió forintba kerül majd, hosszabb időre megoldja az oktatás gondjait. A költségek csökkentéséhez a társadalmi munkások is hoz­zájárulnak, kétmillió forint ér­tékben. — Jövőre egy 160 gyermek elhelyezésére alkalmas kollé­gium építése is elkezdődik — mondta a pártbizottság titká­ra. — Ez elsősorban a környe­ző tanyai gyerekek iskolába járását könnyíti meg. A határ­idő 1984, s a tervezett költség 27 millió ' forint. Gondoltunk egy kétszintes műszaki áruház létrehozására is, amelynek az áfész lesz a fenntartója. A földszinten ABC kap helyet, mivel a kereskedelmi hálózat jelenleg nem tudja maradékta­lanul ellátni a lakosságot. Mindkét beruházásnál több millió forint értékű társadal­mi munkára számítunk. Ugyancsak társadalmi mun­kában újítják fel a szocialista brigádok tagjai a mátrafüredi úttörőtábor faházait. A nagy- kátai, egykori szülőotthonból pedig közös erővel hozzák lét­re az öregek napközi ótthonát, s itt lesz a fogorvosi és a gyermekorvosi rendelő is. A helyi kisiparosok a víz, a vil­lany és a központi fűtés szere­lését vállalták, amelynek költ­sége megközelíti a hárommil­lió forintot. — Érdemes megismerkedni azzal, hogy melyik gazdasági egység mit vállalt a kétoldalú szerződésekben — mondja Farsang István, majd szerző­déseket vesz elő és sorolja: Kétoldalú szerződések — A költségvetési üzem az úttörőtábor felújításában, a játszóterek fásításában, a Napsugár lakótelep csinosításá­ban vesz részt. A Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat a földutak javítását, a sportpá­lya felújítását, a kpsárlabda- pálya aszfaltburkolatának el­készítését, különféle útjavításo­kat és aszfaltburkolat-készítést vállalt. A Telefongyár nagyká- tai gyáregysége a sportkör tá­mogatásában jeleskedik, az iskolai tantermeket festi és parkokat rendez. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat dolgo­zói a különféle villanyszerelési munkákat, az áfész brigádjai járdaépítést, parkok kialakítá­sát, hulladéktárolók felállítá­sát, a sportegyesület támogatá­sát határozták el. A termelő- szövetkezet az útjavításban segít, meg az úttörőtábor fel­újításában, a zászlótartók ké­szítésében. A ceglédi Volán nagykátai kirendeltségének dolgozói pedig a játszóterek csinosítását, a tanyai iskolások a járdaépítéshez szükséges só­der szállítását vállalták. Lehetetlen mindent felsorol­ni, hiszen a tennivalók sokré­tűek. Legtöbbször nem is nagy, inkább aprónak látszó dolgok­ról van szó. Ebben természete­sen nem a feladat nagysága a döntő, hanem az, hogy van se­gítség, lehet számítani az em­berekre, Hogy sikeres lesz-e a nagykátaiak új kezdeményezé­se, arra összességében csak a hatodik ötéves terv végén lehet egyértelműen válaszolni. "• Csitári János A PENCMAH nem tervezte, de az első félévben sikerült bevezetnie a kamionos hús­kiszállítást, s az új piac máris 12 millió forint bevételt ho­zott. Negatív mérleg A másik négy vállalatnál már nem ilyen kedvező a helyzet. " A Híradástechnikai Anyagok Gyárában előrelát­hatólag csak 90 százalékra tudják teljesíteni az idei ex­porttervet azok miatt az okok miatt, melyekről a közelmúlt­ban már lapunkban beszá­moltunk. A Váci Kötöttáru- gyár dollárelszámolású ex­porttervéhez képest évi 20 millió forint mínuszra számí­tanak. A KAEV-ban, vagyis a Csikós József utcai öntödé­ben fél év alatt 2,8 millió fo­rint lemaradás volt 3 terme­lést zavaró, most folyó üzemi rekonstrukció s a tőkés ren­delések gyakori változásai miatt. A Taurus Gumigyár vízszigetelő fóliát és mező- gazdasági padlót exportál, s az előbbiből az idén 500 ezer négyzetméter kiszállítását ter­vezték, döntő arányban Irak számára, ám ott közbeszólt a háború, míg az utóbbi áru­cikk a nyugat-európai beru­házások pangása miatt nem fogy. Ennél látszólag könnyeb­ben megoldhatónak látszik az Egyesült Izzó gondja, ám ez sem olyan egyszerű. Mint már megírtuk, itt a hagyományos fénycsősorok kapacitását munkaerőhiány miatt nem tudják kihasználni. Mint az a vizsgálat általá­nosítva megállapítja,, a tőkés exporttervek teljesítésének feltételei eltérőek. Általános jelenségnek tekinthető vi­szont, hogy az energiaköltsé­gek évről évre növekednek, s ez kihat a termékek árára, amin nem könnyű gyorsan, rugalmasan változtatni. Az árak alakulása pedig fontos követelmény, s a versenyké­pes kínálatot sok olyan ténye­ző is befolyásolja, mint ami­lyen például a szállítás. A nagy súlyú és terjedelmű áruk szállítása egyre drágább lesz, növekszik a konténerek fuvarköltsége, s mennél messzebb van a felvevő piac, az átvevő kereskedelmi part­ner, annál nehezebb nyere­séggel eladni, vagyis gazdasá­gosan termelni. Mindezek el­lenére ,a vállalatok töreked­nek a tőkés export növelésére, hiszen számukra s a népgaz­daság számára fontos' a dol­lárbevétel. Annak ellenére, hogy a tervidőszak első évé­nek első felében ilyen gondok­kal kell megküzdeni, a VI. ötéves terv egész időszaká­ban tőkés piacokra irányuló export növelése szükséges. Ezt tervezi a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának ve­zetősége is, noha az idei ered­mények nem adnak okot a bi­zakodásra, s nem tűnik reá­lisnak a jelenlegi exportterv 50 százalékos megemelése a tervidőszakra. A célhoz veze­tő útról nemrég Pádár Sán­dor igazgató beszélt egy érte­kezleten. Ott a gyártmányfej­lesztés, a piackutatás, a szer­vezettség, a műszaki fejlesz­tés és a szakmai képzés és továbbképzés egyaránt szere­pelt a számításba vehető té­nyezők között, s a műszaki fejlesztés feltételeként a be­ruházás is. Mit tesznek? A Taurus vezetői amellett, hogy a vállalat vezérigazgató­jának megbízásából állandó képviselőt küldtek Bagdadba, a fokozott kereskedelmi tevé­kenység elősegítése végett, a mezőgazdasági padló iránt csökkent keresletet árcsökken­téssel próbálják .ismét felélén­kíteni. Ezáltal persze más követelmény is teremtődik, például javítani kell a terme­lékenységet, csökkenteni az önköltséget. A PENOMAH-nál lezajlott profiltisztítás után javultak a sertéshús-exportnövelés kilá­tásai, s általában arra számí­tanak, hogy a VI. ötéves terv második felében növekszik erőteljesebben a vállalatok tőkés exportja. Ennek persze a már említett mellett sokféle feltétele van, s legfontosabb a piac állandó . figyelése, a rugalmas alkalmazkodó ké­pesség, a gyors termékváltás, s nem utolsósorban a tech­nológiát korszerűsítő, gazda­ságossá tevő gépi beruházá­sok. A drága gépek azonban holt tőkévé válnak, ha a mun­káskéz hiányzik, s ez a kér­dés most az Egyesült Izzóban, s bizonyos mértékig a KAEV- nél is megoldásra vár, hiszen furcsa helyzetet teremtenének azáltal, ha piac helyett a ter­mék, az áru hiányozna. K. T. I. Növényvédelem Gabonafutrinka Az őszi gabonaterületeken országszerte megnövekedett a gabonafutrinka fellépésének veszélye. A korábbi száraz időszakban ugyanis a gabona­tárlókon és az árvakeléseken sok kifejlett példányt figyel­tek meg. Egyes mélyebb fek­vésű, nedves táblákon már az árvakeléseken megjelentek a lárvák, a csócsárolók is. A tömeges tojásrakást azonban gátolta, hogy a talaj felső rétegében kevés volt a ned­vesség. A múlt heti nagy esők nyomán a helyzet alapvetően megváltozott, a felső talajré­teg kellően átnedvesedett, ezért megkezdődött a tömeges tojásrakás. Az őszi gabonave­téseket tehát fiatal korban el­lenőrizni kell, hogy a védeke­zést minden táblán még korai állapotban elvégezhessék. Magyar szabadalom Egy csepp a vizsgálathoz Már ötven ipari és mező- gazdasági üzemben alkalmaz­zák a takarékos és biztonsá­gos olajcseréhez a szikoméiért a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet, vala­mint a Közúti Közlekedési Tu­dományos Kutató Intézet kö­zös szabadalmát. Az ötletes kis berendezés a dízelmotorok olajából kivett egyetlen csepp- ből is képes meghatározni, hogy szükség van-e már a cse­rére, vagy még felesleges, az olaj nem, használódott fel. A kenőolajok cseréjét meg­határozó szerkezet kifejleszté­sére azért volt szükség, mert az átlagosan meghatározott csereidők legtöbbször eltértek a szükségestől. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az esetek többségében még jó minőségű olajat cseréltek. Az ésszerű kenőolaj-felhasználás érdekében ismerni kell az adott motor igényét és minden esetben a géphez kell igazíta­ni a cserét. Ehhez ad útmu­tatást a szikométer, amelyet — más üzemek között — már az idén alkalmaz a MAHART, használnak a vízügyi igazga­tóságok és harminc nagyüze­mi gazdaság. A tapasztalatok szerint az olajcsere idejének pontos bemérése mintegy 25— 30 százalékos kenőanyag-meg­takarítást hoz. Noteszlapok hét közben RANG. Valamikor rang volt az úri kaszinóba járni, tagnak lenni valamilyen illusztris klubban, előkelő kö­rökbe, főúri házakba, vacsorameghívást kapni, bárónőt venni feleségül, jó lovakon nyargalászni, orfeumban pá­holyt bérelni — meg mit tudom én, mi minden. Később, mintegy négy évtizeddel ezelőtt, más mércével kezdte mérni ez a nép a rangot. Elismerést leginkább az_ vív­hatott ki magának, aki kimagasló teljesítményt nyújtott munkában, tanulásban, nemes versengésben a közért. Hivatalosan, s a tisztesség törvényei értelmében szerin­tem ez ma is ugyanígy érvényes — bár bizonyos^ körök­ben dívik már arra felnézni, akinek vezér a barátja, aki teszem azt fáraók földjén töltötte a nyarat, vagy akinek pincéjébe magasabb helyről járnak borozgatni. A minap azonban ugyancsak felkaptam a fejem- egy új kategória hallatán. A rádió szombat délelőtti műsorá­ban idézte a főváros környéki településeken itt-ott ho­nos felfogást a törökbálinti ABC vezetője: nagyobb rang Pesten dolgozni, mint helyben, a nagyközségben. No­csak. Én azt hittem, nagyobb gond. Tévedtem volna? Már csak azt nem tudom, az effajta rangot miként le­het tovább emelni? Aki Budapesten lakik, hol vállaljon munkát, a világ fővárosában? Ilyen persze nincs. Hát akkor... NÉZŐPONT. Hát akkor nem marad más hátra, mint továbbra is soktomyú fővárosunkat tekinteni a világ kö­zepének, ahogyan ezt sokan és sokhelyütt teszik. (Nem azokat marasztalom el, akik ezt csupán ragaszkodás­ból, szeretetből hiszik!) Nézem a tv-reklámot: Bűvös­kocka-verseny Magyarországon először! Hol? A Pataki István Művelődési Központban. No, de hol?! Hát Pes­ten, természetesen. Mert azt e hazában mindenütt tudni kell, Tatárszentgyörgyön és Bemecebarátibah, Záhony­ban és Hegyeshalomnál: nevezett intézmény hol másutt lehetne? Káptalanfüred, vendégkislány, a nyáron a monoriak táborában, látogatóba jött. Ott sütteti magát a nappal a fruskák csapatában, közben karattyol, mint a többi. Te melyik suliba jársz? — szegezik neki a kérdést. Az Arany Jánosba! — hangzik a sommás válasz. Nagykő­rösre? A kislány szinte bamba. Ezt aztán egyáltalán nem érti. Hová? Uggyan... — legyint végre unottan. Hát Pestre. Honnan is tudhatná, hogy másutt is lehet még e földön Arany János Gimnázium? Neki az ország külön­böző tájai: csak földrajzlecke. Ismer néhány helységet a Balaton környékén, ahol régebben nyaralt, de az egyik se számít, hiszen az a Balcs'i. S hogy másutt is tanul­nak, dolgoznak, élnek, alkotnak emberek, nem kizárólag Pesten, az puszta irigy fecsegés. Mert Pest,-az csak az igazi. Bevallom, engem mindig zavar az ilyen nézőpont. Ezt az országot azért mégis csak a vidék látja el élelemmel. Hála az ipartelepítési politikának, vidéken is működnek nagy, és még nagyobb értéket adó gyárak. Vidéken is számon tartunk neves tudósokat, művészeket; s ami a leg­fontosabb: dolgos emberek millióit. S elég néhány téves kijelentés, máris félrebillen a mérleg _ nyelve, a főváros javára. De igazából mégse a javára. Á Budapest-centri- kus szemlélet több kárt okozhat, mint hasznot. Ne ter­jesszük hát. Tanítsunk meg mindenkit egyformán be­csülni minden értéket ebben az országban, tegyen az bár­mely táján kis hazánknak. Bálint Ibolya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom