Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

pecnT 1981. OKTOBER 4., VASÄRNAP Közös érdekünk a béke megérzése (Folytatás az I. oldalról) A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel az enyhülés előmozdításának. Álláspon­tunk szerint az enyhülésnek továbbra is meghatározó sze­repet kell kapnia a béke vé­delmében és a biztonság erő­sítésében, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének megszilárdításában és kölcsö­nösen előnyös együttműködé­sének bővítésében. Ami az európai biztonság és együttműködés ügyét illeti, a magyar kormány következete­sen arra törekszik, hogy a helsinki záróokmány szellemé­ben fejlessze nemzetközi együttműködését. A magyar diplomácia aktívan tevékeny­kedik a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek madridi találkozóján, követ­kezetesen törekszik a konfron- tációs irányzatok visszaszorí­tására, az eszmecsere tárgy­szerű keretek között tartására. Őszintén reméljük, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródo­kumentummal fejezi be mun­káját, amelyet áthat a népek sorsa iránti felelősségérzet. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy döntés szülessen az euró­pai katonai enyhülés és le­szerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról. Állandósult a feszültség 'Az utóbbi években a Kö­zel-Keleten állandósult a fe­szültség és a fegyveres konf­liktusok veszélye. Izrael Liba­non elleni fegyveres agresszió­ja, Szíria elleni háborús fe­nyegetései és Irak elleni ka­lóztámadása, valamint a Líbia elleni légi provokációk mind­mind azt bizonyítják, hogy Iz­rael kormánya és a mögötte felsorakozó imperialista erők a közel-keleti válság tartósítá­sára törekszenek. A Magyar Népköztársaság kormánya a közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezését, a tartós béke megte­remtését szorgalmazza. Kor­mányomnak az véleménye, hogy a közgyűlés mostani ülésszakának elő kell segíte- nia egy olyan nemzetközi kon­ferencia összehívását, amelyen részt vehet minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is — és alkalmas arra, hogy ren­dezze az akut közel-keleti vál­ságot. Az imperialista körök ve­szélyes helyzetet teremtettek a Perzsa-öböl térségében, és tá- gabb értelemben az Indiai­óceán egész medencéjében is. Az Indiai-óceánnak békeöve­zetté kell válnia. A nemzetközi helyzet egé­szének alakulását, az országok kapcsolatainak és együttmű­ködésének normális fejlődését zavarja, hogy az imperialista körök Peking hegemonistáival és másokkal együtműködve mesterségesen felszínen tart­ják az úgynevezett afgán és kambodzsai kérdést. Támo­gatjuk az afgán kormány 1981. augusztus 24-i rendezési ja­vaslatait, amelyek jó alapot nyújtanak a politikai megol­dásra. A magyar kormány szolidá­ris az indokínai országokkal, támogatja konstruktív javas­lataikat, amelyek arra irá­nyulnak, hogy helyreálljon a térség nyugalma. Meggyőződésünk szerint nem használ világszervezetünk tekintélyének, hogy a Kam­bodzsai Népköztársaság jogos helyét még mindig a senkit sem képviselő PoZ Pot-klikk foglalja el. A nemzetközi helyzet javu­lását akadályozó tényezők kö­zött meg kell említeni a ko­reai kérdés régóta megoldat­lan problémáját is. Kormá­nyom változatlanul együtt­érez a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság harcával és támogatja törekvéseit Ko­rea békés egyesítésére. Elítéljük az agressziót • Szeretném ezen a fórumon is kijelenteni, hogy kormá­nyom támogatja a népek har­cát a társadalmi haladásért, nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a gyarmati elnyomás, az újgyarmatosítási törekvések ellen. Ennek szel­lemében elítéljük a dél-afri­kai kormány agressziós cselek­ményeit a szomszédos orszá­gok ellen, ezek veszélyeztetik a nemzetközi békét és bizton­ságot. Sok nyugtalanító hírt továb­bítanak a világba Közép- Amerikából. A salvadori nép érdekeit képviselő hazafiak harcát a katonai junta ame­rikai segítséggel akarja elti­porni. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a népek önren­delkezési joga az amerikai földrészen is érvényes. Ügy véljük, hogy senki sem avat­kozhat be más országok belső ügyeibe és senki sem határoz­hatja meg más országok fej­lődésének irányát. Józan politikával A Magyar Népköztársaság továbbra is rendkívül érdekelt a nemzetközi gazdasági együttműködés zavartalan fej­lődésében. Kormányom arra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi gazdasági kapcso­latok fejlesztését, támogatja és bátorítja a fejlődő orszá­gok jogos gazdasági követelé­seit. Hisszük, hogy a jelenlegi feszült helyzet átmeneti jelle­gű, és a nemzetek közössége újra visszatérhet a mindenki számára gyümölcsöző kapcso­latokhoz és a nemzetközi együttműködéshez. Országom kész egyesíteni erőfeszítéseit a többi józan politikát folytató országgal e cél érdekében. A magyar küldöttség ennek szel­lemében kész tevékeny és kezdeményező szerepet vállal­ni a napirenden levő problé­mák építő megvitatásában, új és új megoldások keresésében. , ★ Folytatta munkáját az ENSZ- közgyűlés 36. ülésszaka. Az általános politikai vita során a felszólalók elsősorban a namíbiai kérdéssel és a neo- kolánializmus politikájával kapcsolatban fejtették ki or­szágaik álláspontját. Moussa Traore, Mali állam­fője felszólalásában megbé­lyegezte a gyarmatosítás vég­leges felszámolásának meg­akadályozására irányuló kí­sérleteket. Élésen bírálta a nyugati államokat a Dél­afrikai Köztársaság ellen el­fogadott szankciók kijátszá­sáért. Mint mondotta, „Dél- Afrika nem követhetett volna el agressziót Angola ellen külső támogatás nélkül”. . El Hadj Abdoulaye Touré, a Guineái Népi és Forradal­mi Köztársaság külügy- és együttműködési minisztere ar­ra a veszélyre hívta fel a figyelmet, amelyet a dél-afri­kai fajüldöző rezsim nyugati segítséggel létrehoztt nukleá­ris potenciálja jelent a béké­re. Yakubu Saaka külügymi­niszterhelyettes, az ENSZ közgyűlésén részvevő ghanai delegáció vezetője beszédében elutasította a nyugati hatal­maknak az ENSZ Namíbiára vonatkozó határozatainak a Dél-afrikai Köztársaság érde­kében történő módosítására irányuló erőfeszítéseit. Heves harcok Guatemalában Heves ütközet robbant ki pénteken a guatemalai Agua Blanca közelében felkelő for­radalmi erők és a kormány- hadsereg egységed között Santa Maria rendőrkapi­tányságát gerillaosztagok tá­madták meg Tö(bb rendőr meghalt a kapitányság épü­letében súlyos károk keletkez­tek. Alvó falura támadtak csü­törtök éjjel félkatonai ban­dák tagjai. La Florona tele­pülést az éjszakai órákban mintegy ötven fegyveres ro­hanta le, és tizennégy pa­rasztot megöltek, másik ti­zennégyet pedig megsebesítet­tek. A londoni kormány hajthatatlan maradt Végei ért az éhségsztrájk Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) a belfasti Maze börtön­ben éhségsztrájkoló tagjai teg­nap úgy döntöttek, hogy véget vetnek éhségsztrájkjuknak — jelentette be a Sinn Fein, az IRA politikai szárnya. Elhatá­rozásukat a börtönből szombat délután titokban kijuttatott közleményükben maguk is megerősítették. A május 5-én politikai cé­lokért kezdett önpusztító tilta­kozó mozgalomnak tíz áldozata volt. Időközben az éhségsztráj­kotok követelései lassan lemor­zsolódtak, politikai jellegüket jórészt elvesztették és a tilta­kozók beérték volna egy mér­sékelt börtönreformmal. A lon­doni kormány azonban a nagy­szabású belső és nemzetközi bírálat ellenére mindvégig hajt­hatatlan maradt. Az éhségsztrájkoknak ezzel, úgy tűnik, vége szakadt, az észak-írországi brit hatalom el­leni tiltakozásoknak azonban semmiképpen. Az SPD kétnapos tanácskozása Megosztottság a vereség oka A Nyugatnémet Szociálde­mokrata Pártnak „alapos ön­vizsgálatot” kell végeznie — mondotta Herbert Wehner, a párt parlamenti frakciójának elnöke az SPD kétnapos ta­nácskozásán pénteken elhang­zott és szombaton nyilvános­ságra hozott megnyitó beszé­dében. Az október 10-i, bonni bé­ketüntetéssel kapcsolatban Brandt az SPD-t és a jelen­legi szociálliberális koalíciót nevezte az NSZK legfonto­sabb békét védő erejének. Az SPD elnöke elismerte, hogy semmi kétség nem férhet a megmozduláson részt vevők túlnyomó többségének valódi békeszándékához. A béke­vágy azonban nem azonos a békepolitikával — mondta —, s ez utóbbit szerinte éppen a bonni kormány valósítja meg sikeresen. A tanácskozáson felszólalt Helmut Schmidt kancellár is. Schmidt az SPD helyzetének és az alsó-szászországi hely- hatósági választásokon elszen­vedett súlyos vereségének elemzésével kezdte. A kancel­lár szerint a vereség az SPD megosztottságának, valamint a súlyos áldozatokat köve­telő terrorista merényletek feszült légkörét kihasználva Besir Gemajel, a jobboldali fegyveres erők parancsnoka önleleplező felhívást intézett Az iráni csapatok elfoglalták Bakon városát Khamenei fölényes győzelme Bár még tart a szavazatok összeszámlálása, már biztos, hogy a 42 éves Khamenei hod- zsatoleszlám, az Iszlám Köz- társasági párt vezetője lett Irán harmadik köztársasági elnöke. Az eddigi — nem végleges — eredmények szerint Khamenei a szavazatoknak mintegy 98 százalékát kapta. Maszul Radzsavi, a Modzsa- hedin Khalk Párizsban élő ve­zetője visszavonta korábbi ki­jelentését, amely szerint emig­ráns kormányt alakít Párizs­ban Khomeini rendszere ellen. Erre azután került sor, hogy a francia külügyminisztérium fi­Tovább emelkedett a merénylet áldozatainak száma Uszító íakngistafelhívás pénteken NyuQat-Bejrút mo­hamedán többségű lakosságá­hoz. Felszólította a hajadó erők ellenőrzése alatt álló kör­zetek lakosait, hogy „lázadja­nak fel a szíriaiak és a palesz­tinok, valamennyi betolakodó ellen”, szabadítsák fel ön­magukat, miként a íalangisták tették Kelet-Bejrútban és a hozzá kapcsolódó területeken. Khalil Al-Vazír (Abu Dzsd- had), a Palesztinái felszaba­dítási hadsereg helyettes fő­parancsnoka azt állította, hogy Izrael Kelet-Bejrútban rendez­te be azt a bázist, ahol fel­készítik a pokolgépes gépkocsi­kat, mielőtt izraeli ügynökök eljuttatnák őket a kijelölt helyszínekre. A legutóbbi adatok szerint 92-re emelkedett a csütörtöki bejrúti bombamerénylet ál­dozatainak száma. Pénteken a robbanás során összeomlott bejrúti házak egyikéből sikerült kimenteni 35 fiatal lányt, akik az épület pincéjében elhelyezett textil­üzemben dolgoztak. kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági és politikai helyzet miatt megromlott országos fel­tételeknek a következménye. Schmidt egyoldalúnak ne­vezte az október 10-i béke- tüntetés jelszavait, lényegé­ben „Amerika-ellenesnek” tar­totta őket. Cáfolta, hogy ko­rábban kormánya elleni „had­üzenetnek” nevezte volna a tüntetést, ő csak arra figyel­meztetett, hogy a nyugatné­met sajtó fogja így értelmezni azt. Beszéde második részében a nyugatnémet kancellár fontos külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. A kancellár szerint a közép-hatótávolságú raké­tákról folytatandó tárgyaláso­kon az Egyesült Államok ér­dekelt konkrét eredmények elérésében, mert tudja, ettől függ, hogy egy nyugat-európai szövetségese, vagyis az NSZK kitart-e a NATO-ket- tős határozata mellett. gyelmeztette Radzsavit és a szintén Párizsban élő Bani- szadr volt köztársasági elnö­köt, hogy csak akkor élvezhet­nek Franciaországban politikai menedékjogot, ha nem folytat­nak politikai tevékenységet. A frontról érkező hírek sze­rint az iráni kormánycsapatok és az iszlám gárdisták tegnap elfoglalták Bukan városát. Ez volt az utolsó város Nyugat- Azerbajdzsánban, amelyet még a kurdok tartottak ellenőrzésük alatt. A 20 000 lakosú Bukan, az iszlám forradalom győzelme óta a kurd illegális fegyveres csoportok egyik központja Volt. Lengyelország Beszámoló íeMs viía A Szolidaritás szervezet gdanski kongresszusán teg­nap folytatódott a programot előkészítő témabizottságok be­számolója feletti vita. A kong­resszusi sajtóközpontban be­jelentették, hogy az eredeti­leg ötnaposra tervezett ta­nácskozás befejezésének idő­pontja egyelőre bizonytalan. Bohányáremelés Lengyelországban, október 5-től átlagosan több mint 90 százalékkal drágulnak a hazai gyártmányú cigarettafélék. Mint a tegnapi varsói bejelen­tés közli, a szocialista orszá­gokból importált cigaretták ára nem változik. A gyufa ára dup­lájára, a.pipadóhány átlagosan 120 százálékkal nő. Az áremeléssel kapcsolatban tartott sajtóértekezleten, ame­lyen Marian Krzak pénzügymi­niszter is részt vett, elmondták, hogy a negyedik negyedévben a tavalyi esztendő hasonló idő­szakához képest 25 százalékkal több cigaretta kerül a dohány­boltokba, mivel Lengyelország összesen ötmilliárd darabot importál a Szovjetunióból, Ma­gyarországból, Jugoszláviából, Bulgáriából és Albániából. R hét világpolifiikd kérdései Az egyenlő biztonság ügye Disszonáns washingtoni hangok - Ingatag tőzsdék A múlt heti megállapodás után, hogy november 30-án felújítják a tavalyi elnökvá­lasztás miatt megszakadt gen­fi amerikai—szovjet véle­ménycserét, Gromitko és Haig e hét elején még egyszer ta­lálkozott. Tárgyalásaikról a szűkszavú közös közlemény csak annyit hozott nyilvános­ságra, hogy o jövő év elején a két külügyminiszter újra találkozik. Mint emlékeze­tes, a genfi megbeszélések an­nak idején szakértői szinten az úgynevezett „euroraké- tákról” szóltak, vagyis a kon­tinensünkön levő közép-ha- tótávolságú nukleáris rob­banófejekkel felszerelt hor­dozóeszközök csökkentésének ügyéről. Annak idején ezeken a megbeszéléseken nem jutot­tak túl a kezdeti stádiumon, hiszen nyilvánvaló volt, hogy Carter akkori elnök, aki vá­lasztási hadjáratát javában folytatta, már a dolgok ter­mészeténél fogva sem hozha­tott semmiféle érdemi dön­tést. Arról nem is beszélve, hogy a hidegháborús kijelen­tésekben igyekezett a kor­teshadjáratban túlszárnyalni republikánus párti ellenfelét, s ezért sem lehetett várni ak­kor valamiféle előrehaladást. ; A mostani tárgyalásfelújí­táshoz a nyugati sajtó nagy része eléggé szkeptikus meg­jegyzéseket fűz. Az amerikai kormányzat különböző meg­nyilatkozásait idézik, ame­lyekben a fegyverkezési ver­seny újabb fordulóját hirdet­ték meg, s a washingtoni ha­diköltségvetés rekordössze­gére hivatkozva fejeznek ki kétségeket. MILYEN NYILATKOZA­TOK HANGZOTTAK EL WA­SHINGTONBAN? Megszólalt Weinberger had­ügyminiszter, aki egy köny­vecskét igyekezett népszerű­síteni. A nyugati sajtó által a „nagyközönségnek szánt népszerűsítő irodalom stílu­sában megírt képeskönyv” azt igyekszik elhitetni,’ hogy a Szovjetunió az utóbbi évek­ben a fegyverkezés minden területén „felülmúlta” az Egyesült Államokat. így most „ennek helyrebillentésére” vol­na állítólag szükség, s ezért kell az Egyesült Államok és NATO- partnerei népeinek beletö­rődniük a hadikiadások jelen­tős felemelésébe. A „szov­jet katonai fölényről” szóló könyv állításait egyes kom­mentátorok nem véletlenül hozzák kapcsolatba egy má­sik amerikai jelentéssel, ame­lyet a Reagan-kormányzat az idén februárban tett közzé. Ez a Fehér Könyv, amely­nek megállapításait azóta a Wall Street Journal és a Wa­shington Post szinte ízekre szedte, kimutatva ellentmon­dásait, Salvador ügyében író­dott. Azt szerette volna ki­mutatni, hogy e kis közép­amerikai országban nem a társadalmi problémák okoz­ták a polgárháborús helyze­tet, hanem az állítólagos „kül­ső kommunista beavatkozás”. Azóta mély hallgatás öve­zi Washingtonban a kudar­cot vallott Fehér Könyvet, amelyet a nyugati sajtó nagy része is a CIA (a hírhedt Köz­ponti Hírszerző Ügynökség) fércmunkájának jellemzett. Ezúttal viszont a Pentagon mostani könyvecskéjéről csak annyit jegyeznek meg, hogy mindig előkerül a „szovjet fegyverkezési fölényről” szó­ló nyilatkozatözön, ha a köz­vélemény a katonai költségve­tés csökkentésének gondola­tát veti fel. vagy, ha a ko­rábbi szovjet fegyverzetcsök­kentési indítványok kedvező visszhangot keltenek a NA- TO-államok közvéleményé­nek egy részében, i Reagan elnök nyíltan utalt ds erre, amikor csütörtöki sajtóértekezletén figyelmez­tetést intézett azokhoz, aki­ket „pacifistáknak” és „sem­legeseknek” nevezett, s akik jellemzése szerint már cso­portokat alkotnak és megta­lálhatók az Egyesült Álla­mokban csakúgy, mint Wa­shington szövetségesei köré­ben. Az amerikai elnök nem kevesebbről próbálta meg­győzni őket, minthogy állító­lag „távol állnak a realiz­mustól”. s hogy ha „hallga­tunk reájuk — úgymond —, mindannyian bajba kerü­lünk”. Erre a washingtoni „ellen- offenzívára” azért van szük­ség, mert Nyugat-Európában mind erőteljesebben tért hó­dít az a követelés, hogy ko­moly, konstruktív tárgyalá­sokat folytassanak a fegy­verkezési verseny újabb for­dulói helyett a Szovjetunió­val a közép-hatótávolságú nukleáris rakétaerő ügyében. Szovjet részről a közelmúlt­ban is nem egy ízben fejez­ték ki ilyen valóban gyümöl­csöző megbeszélésekre való őszinte szándékukat. Legutóbb Leonyid Brezsnyev a Mada­gaszkárt Demokratikus Köz­társaság elnökével folytatott tárgyalásain fejtette ki ezt a javaslatot. De hozzáfűz­te azt is, hogy ilyen gyü­mölcsöző tárgyalások csakis az egyenlőség és a kölcsönös biztonság alapján képzelhe­tők el. Olyan megbeszélése­ken, amelyek a meglevő ka­tonai egyensúly alapján kez­dődnek meg. Ez nélkülözhe­tetlen a tárgyalások eredmé­nyességéhez. MI OKOZTA A TŐZSDEI Árfolyamzuhanásokat? A héten is többször voltak — a nyugati sajtó szóhaszná­latával élve — „ingatagok a tőzsdék”, és estek az árfolya­mok. Közismert, hogy a tőzs­dei helyzet mindig fokmérő­je a tőkés világ gazdasági körülményeinek. S bár jelen­leg immár hosszabb ideje sú­lyos gazdasági válság sújtja a tőkés világot,. ez eddig nem fejeződött ki a tőzsdei árfo­lyamok most tapasztalt lánc­reakciószerű esésében. Első­sorban most az angol és az amerikai üzleti világ jelezte a részvényárfolyamok útján is, hogy erős kétségei támad­tak Thatcher asszony, illet­ve Reagan elnök ígéreteivel szemben a gazdaság egyen­súlyba hozására és eljöven­dő „fellendítésére”. A mun­kanélküliség mindkét emlí­tett tőkés országban jelentő­sen emelkedett, s hasonlókép­pen az infláció mértékében sem tapasztalható jelentősebb csökkenés. így például az Egyesült Államokban a múlt esztendei 12 százalékról nem csökkent lő százalék alá az idén sem, a legderűlátóbb előrejelzések szerint sem. Reagannek azok a kijelenté­sei, hogy 1984-re megteremti a költségvetés egyensúlyát, a New York Times első olda­las szalagcíme szerint is „ösz- szeütkozésbe kerültek a rea­litásokkal”. S e bizonytalan­ságokra reagált a többi kö­zött a maga módján, árfo­lyamesésekkel a tőzsde. Arkus István

Next

/
Oldalképek
Tartalom