Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE A Amint arról lapunk első oldalán heszámolunk, a Pest megyei Tanács pénteken ülést tartott. A megyeháza dísztermében tartott tanácskozáson a megye lakosságának képviselői az elfogadott napirendnek megfelelően megvitatták és jóváhagyták: — a Pest megye hatodik ötéves területfejlesztési tervéről, — a lakásépítés, az egészségügyi és az általános iskolai ellátás hatodik ötéves tervidőszaki fejlesztése társadalmi-gazdasági programjáról, — a megye hatodik ötéves családi lakóház építési programjáról szóló előterjesztéseket. Az alábbiakban az írásos anyagok, a szóbeli kiegészítések, valamint a vitában elhangzottak alapján ismertetjük az említett témák legfőbb jellemzőit. TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV KIEGYENSÚLYOZOTTABB ARÁNYOK Bevezetőként az elfogadott területfejlesztési terv áttekintette a megyének az ötödik ötéves tervben elért haladását, megállapítva, hogy a lakónépesség negyvenezer fővel gyarapodott, a foglalkoztatottak száma pedig elérte a 324 ezer főt. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság az országos átlagot meghaladó mértékben fejlesztette termelését, sikerült folyamatosan javítani a lakosság életkörülményeit, ezen belül a legtekintélyesebb gyarapodást az óvodai és az általános iskolai hálózat mutathatja fel. MEGFELELNI AZ IGÉNYEKNEK Számítások szerint a tervidőszak végére a megye lakossága eléri az egymillió főt, ezen belül emelkedik az idős korúak aránya, aminek erőteljes hatása lesz mind a munkaerő- helyzetre, mind a szociális ellátásra. Nem módosul a megye iparának területi szerkezete, a termelés növekedése — összhangban a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító törekvésekkel — a korábbinál mérsékeltebb lesz. A megyei székhelyű építőipari szervezetek továbbra is csak az igények kisebb részét tudják elfogadni, azaz változatlanul nagy szükség van más építőszervezetek közreműködésére. Jelentős feladatok várnak a mezőgazdaságra. A növénytermesztésben a hozamok 17—19 százalékos emelkedésével lehet számolni, búzából hektáronként az öt tonna, kukoricából a hat tonna átlagtermés elérése a cél. A korszerű nagyüzemi telepítések termőre fordulása módot nyújt arra — folytatva az ültetvények rekonstrukcióját, illetve újak .létrehozását —, hogy a gyümölcstermelés 35—40 százalékkal növekedhessek. Az állattenyésztésben 10—15 százalékos termelésbővüléssel kell fedezni a bel- és külkereskedelmi igényeket. Javulnak a megyében a közlekedési és hírközlési feltételek is az 1985-ig terjedő időszakban. Pályarekonstrukcióra kerül sor a többi között a Budapest—Cegléd—Szolnok vasútvonalon, korszerűsítés, felújítás színtere lesz a váci, a nagykátai, a monori és az érdi vasútállomás. Folytatódik a szentendrei HÉV- vonalon a gyorsvasúti fejlesztés. Az autóbusz közlekedésben várhatóan Érd, Dabas, Nagy- káta, Ráckeve helyi hálózata gyarapodik, Szi- getszentmiklóson új vonaljárat megindítása szerepel a tervben. Több, mint 137 millió forint támogatást nyújt a Pest megyei Tanács fél évtized alatt elsősorban az alapellátás fejlesztéséhez a kereskedelemben. ötvenezer négyzetméternyi alapterülettel bővülhet a bolti kiskereskedelem hálózata, ABC-áruházak építésére kerül sor Vácott, Cegléden, Szentendrén, Kerepes- tárcsán, Sződligeten, Monoton, Szigetszent- miklóson, Foton, Nagykátán, Kiskunlacházán, Dunaharasztin, Nagykőrösön, Dunakeszin, Bu- dakalászon. A lakossági szolgáltatások teljesítményértékének ötvenszázalékos fejlesztése látszik ma elérhetőnek, a haladási irány az eddig is kiemelt területekre alapozódik. A célok között szerepel a lakótelepek karbantartási igényeinek jobb kielégítése, a fóti, a dunakeszi, a taksonyi, a ceglédi szolgáltatóház építésének befejezése, új szolgáltatóház kialakítása Budaörsön, Gyálon. Beruházások és felújítások eredményeként napi ivóvíztermelő képességüket a vízművek 57 ezer köbméterrel növelik, a többi között befejeződik á Dunakanyar jobbparti regionális vízmű építése, tovább bővül a Galga menti kistérségi vízműrendszer. A Közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya az 1980. évi 67 százalékról 78 százalékra nő. FOLYAMATOS A GYARAPODÁS Kitér a megye területfejlesztési terve a környezetvédelmi feladatokra is, egyebek mellett rámutatva, hogy nem sikerül a következő években sem a vízellátás, illetve a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás közötti feszültségeket feloldani. További lépések történnek a l've- / gőtisztaság védelme érdekében, valamint abból a célból is, hogy javuljanak a települések egy részén a köztisztasági szolgáltatások. Folytatódik a hatodik ötéves tervidőszakban . az óvodai hálózat gyarapítása. Ugyan csökken az ebben a korban levő gyermekek száma, ugyanakkor az elhelyezési igények alig mérséklődnek. Ez a magyarázata annak, hogy a területfejlesztési terv 6325 új óvodai hely kialakításával számol, aminek köszönhetően az ellátottság 1980. évi 73,5 százalékos mutatója 95,9 százalékra emelkedik. A megye sajátos helyzetéből adódóan a középiskolai oktatás és a szakmunkásképzés eddigi területi megoszlását — azt, hogy a fővárosban is jelentős számban tanulnak megyei lakhelyű fiatalok — változatlanul ükséges fenntartani. Az eddigieknél jobban előtérbe helyezi a területfejlesztési terv az osztálytermi ellátottság és a szakképzés gyakorlati feltételeinek javítását, valamint a diákotthoni helyek gyarapítását. Szentendrén új nyolc tantermes gimnázium épül fel, Ócsán pedig a meglevő intézményt bővítik. A szakközépiskolai hálózatot Vácott nyolc tantermes egészségügyi, Százhalombattán nyolc tantermes erősáramú és vegyipari iskola gyarapítja. A megye déli részének ceglédi szakmunkásképző központját tíz új tanterem, háromezer adagos konyha és 75 munkahelyes tanműhely létrehozása erősíti. Elsősorban a társadalmi összefogás és a helyi lehetőségek hasznosítása bővítheti a Jó alapokat kínál a megyei tanács által elfogadott társadalmi-gazdasági program sikeres végrehajtásához mindaz, ami a megyében az említett három területen végbement. így például egy évtized alatt 81 ezer új otthon került tető alá, mód nyílott tekintélyes lépések megtételére az egészségügyi ellátás javításában, a társadalmi összefogás pedig tiszteletet érdemlő eredményeket hozott az általános iskolák hálózatának bővítésében. Ezekre a jó alapokra támaszkodva összegezi a program a lakásépítés teendőit A hatodik ötéves terv végéig a megyében 38 200 lakás felépítésével számolnak a tervezők. Ezen belül állami erőforrásokból 3958, telepszerű magánépítéssel 5663, egyedi társasház formájában 679, korszerű csoportos családi házként 1400, hagyományos családi házként 26 500 új otthon kerülhet tető alá. A lakásellátás fejlesztésének az a célja, hogy a száz lakásra jutó családok száma a program befejező Esztendejében az 1980. évi 104-ről 103-ra, a száz lakásra jutó személyek száma pedig 317-ről 297-re csökkenjen. FIGYELEM A FÖLÚJÍTÁSRA A kormányzati törekvésekkel egyezően a megyében az eddigieknél jóval fontosabb szerephez jut a bérlakások folyamatos és tervszerű fenntartása, korszerűsítése. A tervidőszak végére 14 700-ra emelkedik a városgazdálkodási vállalatok, illetve a költségvetési üzemek kezelte bérlemények száma, s a 744 millió forintos lakóházjavítási előirányzat az előző tervidőszaki forrásnak több mint a '"ét- szerese. Az összeg ilyen emelkedése is bizonyítja, hogy az új lakások építésével egyenlő fontosságú feladatként kell kezelni a felújítási, korszerűsítési, karbantartási teendőket. Ehhez szükséges, hogy célszerű munkamegosztás jöjjön létre az ilyen jellegű építőipari feladatokban az ingatlankezelő, valamint a területi építőipari szervezetek között. Növelni szükséges a házkezelési munka társadalmi ellenőrzését. Elsősorban az egészségügyi alapellátás színvonalának javítását, a fekvőbeteg-ellátás intézményi feltételeinek korszerűsítését tekinti középponti teendőnek az a program, amely az egészségügy megyebeli fejlesztését tartalmazza. Folytatni kell a szülő nők védelmét szolgáló erőfeszítéseket, a szűrővizsgálati rendszer ki- terjesztését, a betegségek megelőzésében lényeges szerepet játszó higiénés kultúra javítását. Az 1985-ig terjedő időszakban a kere- pestarcsaí kórházban 346 új ágy elhelyezésére teremtenek lehetőséget, ezzel és más fejlesztésekkel elérhető, hogy a kórházi á ’vak száma 4190 legyen. Öt esztendő alatt húsz általános orvosi, tf- zenöt fogorvosi, tizennégy gyermekorvosi körzetet szervednek a meglevők mellé a megyében. A szakorvosi ellátás javítása megkövc'eli új rendelőintézetek építését Érden, Budaörsön, Dunakeszin, Gyálon. Annak ellenére, hogy a szakorvosi órák száma emelkedik, nem sikerül a tervidőszak végére sem elérni az országos átlagot. MÉRSÉKLŐDŐ KÜLÖNBSÉG A programban foglaltak szerint 910 új ólcsődet hely könnyíti a szülők dolgát, míg az arra rászoruló gyermekeknek Gödön 240, Gödöllőn 200 új intézeti helyet teremtenek egészségügyi gyermekotthonokban. Változatlanul szükséges az időskorúak szociális otthoni elhelyezésének fejlesztése. A megyei tanács által megszavazott tervezet 237 új szociális ittközmüvelődési feltételeket. Az idén átadott gödöllői művelődési központ, pomázi, budakeszi művelődési ház mellé a továbbiakban olyanok sorakoznak, mint a százhalombattai művelődési központ, a pilisvörösvári művelődési ház építése, megkezdik Dabason az új művelődési központ létrehozását, döntően társadalmi forrásokra támaszkodva. TELEPÜLÉSEK ÚJ SZEREPKÖRE Nagy teret szentel a megyei tanács ülésén elfogadott területfejlesztési terv a település- hálózat állapotának és további haladási irányának, megállapítva: az ötödik ötéves tervben a településhálózat helyes irányban fejlődött. Ennek a hálózatnak a gerincét változatlanul a középfokú központok alkotják. Ezek — Cegléd, Gödöllő, Vác, Nagykőrös, Monor, Nagykáta, Ráckeve, Dabas, Szob — betöltik azokat az ellátási, szervezési funkciókat, amelyek a nagyobb lélekszámú települések, valamint a vonzáskörzetek ellátási igényeihez kapcsolódnak. Hetvenhárom település lát el alsófokú központ szerepkört a megyében, számuk tetemesen nagyobb, mint eddig volt, mert ezt indokolták az ott végbement népességi-gazdasági változások. Ezért került az új besorolásba Sóskút, Budajenő, Szigetcsép, Sződliget, Püspökhatvan, Zebegény, Kartal, Uévízgyörk, Galga- hévíz, Vácszentlászló, Űri, Kakucs, Hernád, Farmos, Dánszentmiklós. Ennek megfelelően csökkent a megyében az alapfokú települések száma, ma ebbe a csoportba 54 község tartozik. honi hely kialakítását írja elő, ám ezzel együtt is tízezer hatvan éves vagy annál idősebb lakosra 112,9 hely jut majd 1985-ben. A beruházások mellett fokozott szerephez kell hogy jusson a meglevő intézmények felújítása. Kimondja azt is az öt esztendőre szóló elhatározás, hogy mérsékelni kell az egészségA megyei lakásépítési program legjelentősebb tétele, 73 százalékos részesedéssel, a családi lakóházak kialakítása. Érthető tehát, ha erre a feladatra külön program készült, amit tovább erősít az a tény, hogy a megyében nem zavartalan a telekellátás, jó néhány településen a családi otthon megteremtérére vállalkozókat akadályozza a megfelelő építési tejek hiánya. összesen 27 883 családi lakóház felépültével számol a most elfogadott program, ami meny- nyiségben lényegében azonos az ötödik ötéves tervben elért eredménnyel. Ezeknek az otthonoknak a harminc százaléka a városokban és a városiasodó nagyközségekben épül meg, amint sokat mond az az adat is, hogy az ösz- szes családi ház 47 százaléka az agglomerációs övezetben kerül tető alá. Országosan 420 települést nyilvánítottak kiemeltnek a lakás- építési hitelezés szemszögéből, ezeken a helyeken az építkezőknek nagyobb kedvezmény nyújtható. A 420 településből Pest megye hatvankettővel részesedik, s a kiemelés indokoltságát bizonyítja, hogy itt várható a családi házak 72 százalékának kialakítása. A lakásépítési feladatok e döntő területe csak akkor érheti el a kívánt eredményeket — hangsúlyozza a terv —, ha rendelkezésre állnak mindenütt a szükséges telkek. Az eredetileg rendelkezésre álló telekmennyiség nem bizonyult elegendőnek a hatodik ötéves tervben megépítendő családi házakhoz, éppen ezért a megyei tanács kezdeményezésére helyi tanácsok alapos feltáró munkával igyekeztek újabb lehetőségeket felkutatni. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a már felhasználható telkek területi megoszlása nem egyenletes, akad település, ahol fölös mennyiségben is van, másutt viszont a minimális szükséglet fedezete sincs meg. ALAPVETŐ KÖZMŰVEKET Nehéz gondokat okoz a települések egy részén a parcellázások, kisajátítások, valamint az építési területek közművesítésének magas költsége. Éppen ezért a megyei tanács szükségesnek tartja, hogy a helyi •tanácsok éves fejlesztési terveik összeállításakor fokozott figyelmet fordítsanak a telekkisajátítások pénzügyi fedezetének előteremtésére, esetleg ,nás ügyi ellátás területi különbségeit, az azonos feladatokat ellátó intézmények indokolatlan színvonalbeli eltéréseit. EGY FOKKAL FÖLJEBB összesen 709 új általános skolai osztályteremmel bővülhet az alapfokú oktatás tárgyi feltételeinek eszköztára a megyében 1985-ig, s ezeknek a helyiségeknek a javát — mivel ott a legnagyobbak a feszültségek — az agglomerációs övezet településein kell felépíteni. A fejlesztések eredményeként remény van rá, hogy a tervidőszak végére jelentősebben csökkenjen a váltakozó rendben tanító iskolák aránya az összes intézményen belül. Az így felszabaduló tantermek, valamint a tervezett 110 napközis helyiség megépítésével arra is mód nyílik, hogy az 1980. évi 31,5 százalékról 49 százalékra emelkedjék a teljes tanulólétszámon belül a napközis gyermekek aránya. A terv szerint egy fokkal feljebb jut a tanulók testnevelésének ügye is, mivel 57 tornaterem és nyolc tornaszoba tető alá hozása a cél. Az új iskolákat a rendelkezésre álló építőipari szervezetek, típustervek, költségkímélő technológiák figyelembe vételével szükséges felépíteni. Az új intézmények telepítésének kijelölésekor számításba kell ’ enni a távlati igényeket, valamint ezekhez igazítva a bővítés, a több célú hasznosítás lehetőségeit és feltételeit. Összesen 2200—2300 pedagógus munkába állásával kell számolni, ezen belül a szükséges bővítés 1200—1300 főt lesz ki. Éppen ezért erkölcsi, anyagi megbecsülésük fokozása mellett az is indokolt, hogy differenciált módon kapjanak segítséget letelepedésükhöz, lakásgondjuk megoldásához. A megyei tanács ülésén a társadalmi-gazdasági program mindhárom fejezetéhez kapcsolódóan külön akciótervet is elfogadtak. Ezek határozat jelleggel részleteiébe menően megszabják a teendőket, a határidőket, a felelősöket, ilyen módon is érzékeltetve: az új kezdeményezés, ami szerint a megyékben készüljön társadalmi-gazdasági program a középtávú tervhez kapcsolódóan, korántsem a papírok számát kívánta gyarapítani, hanem a cselekvés hasznos forgatókönyvét alakította . tervezett beruházások terhére is. Az újoR-.an kialakított lakóterületeknél, részben a magas költségek, részben az alapfeltételek hiánya miatt, teljes közművesítésre nem lehet törekedni. Az alapvető közműveket azonban — a terület megközelítésére alkalmas járható út, az elektromos hálózat, ahol erre a lehetőség megvan, a vezetékes víz — a telkek használatba vételével egy időben biztosítani kell, számításba véve o lakosság pénzügyi hozzájárulását is. Sokoldalúan részletezi a megyei tanács ülésén jóváhagyott program azokat a teendőket, amelyek a telekellátáson túl segítik a családiház-épí tőket. Napjainkban 130—140 típusterv között választhatnak a családi otthonra vágyók, ezeknek a dokumentumoknak a fokozott elterjesztéséhez hozzájárulhat az is, hogy a helyi tanácsok műszaki ügyintézőinek bevonásával tervbizományosi hálózatot kívánnak kialakítani. KORSZERŰBBET SZEBBEN Korszerűbb belső elrendezésű, esztétikusabb külső megjelenésű családi házakra van szükség, éppen ezért az új építőanyagok, épület- szerkezetek, technológiák alkalmazásának megismertetésére a magántervezők, a kisiparosok, az építkezni szándékozók részére kiállításokkal egybekötött ankétokat szervezi ek a megye sok helyén. Mérlegelésre kerül annak lehetősége is, miként lenne megalakítható egy, o magánépítőket segítő szervezet, ami kezdetben információs feladatokat látna el, a későbbiekben azonban vállalkozhatna magára a lebonyolításra is. Eddig sem tévesztette szem elől a magánépítkezők anyagellátását a megyei tanács, a jövőben^ még inkább rajta 1 art ja a szemét, amit elősegít, hogy megfelelő kapcsolatok alakultak ki a Budapest-környéki TÜZÉP Vállalattal. Folytatódik az építőanyag-telepek korszerűsítése, az anyagbiztosítási szerződések rendszerében rejlő tartalékok hasznosítása, amint lehetőségek vannak az építőgépek kölcsönzésének fokozására is. Helyes iparpolitika alkalmazásával a tanácsok elősegíthetik az építő kisiparosok számának gyarapodását, ugyanakkor rendszeres építésfelügyeleti és árellenőrzési vizsgálatokkal hathatósan befolyásolhatják az építési feladatok végrehajtásának minőségét, a kivitelezési díjak egyezőségét a jogszabályokban kijelölt keretekkel. . A megyei tanács pénteki ülésén elfogadott három terv, Illetve program a megye minden települését, valamennyi családját érinti. Éppen azért mind a szóbeli kiegészítésekben, mind a hozzászólások alkalmával iv-gy teret kapott az a vélemény, hogy a feladatok végrehajtása nem pusztán a tanácsok ügye, kötelme, felelőssége, de ügye. érdeke a lakosságnak is, kötelme a nem tanácsi szervek, vállalatok seregének. Ebből az alapállásból kiindnlva a megyei tanács a területfejlesztési tervhez, a társadalmi-gazdasági programhoz, a családiház-építés teendőihez kéri és várja a gazdálkodó szervek, az intézmények, a lakosság valamennyi csoportjának támogatását A társadalmi összefogás az ötödik ötéves tervben az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb haladás eléréséhez segítette a megyét. Legyen ez így a hatodik ötéves tervben is. M. O. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROGRAM LAKÁS, EGÉSZSÉGÜGY, ISKOLA CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉS ÉSSZERŰEN SZERVEZETT TÁMOGATÁS
