Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

1981. OKTÓBER 31., SZOMBAT 3 an A szovjet könyv ünnepén Nemcsak a pénzintézetek ügye A takarékosság világnapján Immár hagyományos nálunk, hogy minden év no­vemberének első hetében kü.- lön figyelmet szentelünk az orosz-szovjet irodalomnak. A szovjet könyv ünnepi hetének szoktuk nevezni ezt az ese­ménysort. Ez alkalommal kon­centráltan figyelünk a Szov­jetunió soknemzetiségű iro­dalmának gazdag termésére. Hogy ez így van, elegendő csu­pán a magyarul megjelent könyvekkel illusztrálni: egye­dül az elmúlt évben 195 művet adtunk ki — csaknem 3 mil­lió példányban. Ebből az iro­dalomtudományi, szépirodal­mi művek száma megközelí­tette a 2 milliót, de gazdagon válogattak a magyarországi kiadók az államtudományi művekből (33 mű), hasonló­képpen a műszaki, technikai kiadványokból (20 mű, megkö­zelítőleg 80 ezer példányban.) A sort lehetne folytatni, de összegzésül a számokból: csu­pán az elmúlt húsz évben az orosz és szovjet művekből Ma­gyarországon 3505 jelent meg, megközelítőleg 45 millió pél­dányban. A szovjet könyv ünnepi he­tén számos rendezvényre ke­rül sor országszerte. Budapes­ten a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában a már hagyo­mányossá vált szovjet könyv- kiállítás — a szovjet könyv­kiadás legfrissebb termékeiből. Szinte felsorolhatatlan azok­nak a rendezvényeknek a szá­ma vidéken, melyek túlnő­nek a Helyi megmozdulások adta lehetőségeken. AZ ESEMÉNYEK (a rendha­gyó irodalomórák, a kiállítások az irodalmi estek) mellett vagy talán inkább előtt fon­tosak azok a művek is, ame­lyek nemrégiben kerültek a könyvesboltok polcaira. A Kossuth Könyvkiadó most je­lentette meg az SZKP XXVI. kongresszusa jegyzőkönyvét. A kötet tartalmazza Leonyid Brezsnyev előadói beázédét, az SZKP nemzetközi politikájá­ról, gazdasági célkitűzéseiről, valamint a szovjet társadalom politikai és szellemi fejlődése és a párt feladatairól mondott gondolatait. A könyv ma­gyar szempontból azért is érdekes, mert megtalálható benne Kádár Jánosnak a kongresszuson elmondott be­széde, valamint Lázár György miniszterelnök beszéde, mely egy barátsági nagygyűlésen hangzott el. Nehéz lenne összeszámolni, vajon hányszor és hány pél­dányban jelent meg Magyar- országon Solohov halhatatlan remekműve, az Emberi sors. E legújabb kiadása'az Európa Zsebkönyv sorozatban látott napvilágot több más elbeszé­léssel együtt — olyan kiváló műfordítók tolmácsolásában, mint Makai Imre és Németh László. KORÁNTSEM ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Konsztantyin Szimonov neve. Monumentális regény trilógiája egyike a legnagyobb könyvsi­kereknek Magyarországon. Élők és holtak, Nem születünk katonának, Utolsó nyár című köteteiben átfogóan mutatja be az egész háborús időszakot: a tragikus visszavonulást, majd a nagy győzelmek éveit. Az Európa Kiadó — éppen a szovjet könyv ünnepi hetére — jelentette meg újabb re­gényciklusának első részét, a Négy lépést, Szimonov új tri­lógiáját Az úgynevezett ma­gánélet címen indította el — minden valószínűség szerint — hódító útjára. A Négy lépés hőse, Lopatyin őrnagy, hadi- tudósító. Az ő háborús él­ményeit, gondolatait, vissza­emlékezéseit örökíti meg új könyvében Szimonov. ŰJ CSALÁDREGÉNY kerül az olvasók kezébe Anatolij Ribakov jóvoltából, akinek Nehéz homok című könyvét az Európa és az ungvári Kárpáti Kiadó jelentette meg. Ribakov egy férfi és egy nő szerelmét ábrázolja, a felhőtlenül boldo- gat, s az embertelen szenvedé­sek próbálta szerelmet. A szép regény nem szokványos sze­relmi történet; a humánum, az igaz emberség tükre. Saflós István köszöntése Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Ta- r. icsának főtitkárát több évtize­des munkásmozgalmi tevé­kenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elis­meréseként — hatvanadik szü­letésnapja alkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Sarlós István tiszteletére ebé­det adott, amelyen részt vet­tek a Politikai Bizottság és a titkárság tagjai. A Központi Bizottság nevében Kádár Já­nos köszöntötte Sarlós Istvánt. DÍVSZ és IUSY Szeminárium Közös közlemény elfogadá­sával ért véget pénteken Bu­dapesten, a Demokratikus If­júsági Világszövetség és a Szocialista Internacionálé ifjú­sági szárnya, a Szocialista If­júsági Nemzetközi Szövetség (IUSY) képviselőinek kétnapos szemináriuma. A tárgyalásokon elsősorban kontinensünk helyzetével, problémáival foglalkoztak, s bár bizonyos tényezőket elté­rő módon közelítettek, illetve ítéltek meg, a legtöbb kérdés­ben azonos volt a két szerve­zet véleménye: Európa népei­nek, s ifjúságának közös ér­deke a nukleáris háború meg­előzése, a béke megőrzése. Egyetértettek abban: ha a madridi találkozó tartalmas záródokumentum elfogadásá­val fejezi be munkáját, len­dületet ad a Helsinkiben el­kezdődött enyhülési folyamat­nak. ötvenkét évvel ezelőtt Mi­lánóban a világ takarékpénz­tárainak képviselői elhatároz­ták, hogy minden év októbe­rének utolsó munkanapját ün­neppé — takarékossági világ­nappá — nyilvánítják. Hazánk azonban csak jóval később — 1964-iben — csatlakozott az atkciónapot szervezők táborá­hoz. Ésszerű gazdálkodás A bekapcsolódásnak a taka­rékossági eszme közös meg­ünneplésébe jelenleg már nincs semmi elvi akadálya, mivel, az eredeti elképzelés a világ minőségi átalakulásával összhangban megváltozott. A takarékosság fogalma kiszéle­sedett, az ésszerű, átgondolt gazdálkodás került az előtér­be, s ez hazánkban is összné­pi feladattá vált, A takarékosság tehát nem­csak az OTP s a takarékszö­vetkezet ügye, hanem a társa­dalomé, a népgazdaságé. A szemlélet érvényesítése nem a jövedelem beosztásánál, elköl­tésénél, hanem a létrehozásá­nál kezdődik. S jól tudjuk, hogy az egyre élesebbé váló gazdasági világversenyben azok maradnak a felszínen, akik minél kiválóbb minőségű árut az átlagosnál kevesebb munkaerő-, energia- és anyag- ráfordítássail állítanak elő. Természetesen a jövedelem — legyen az népgazdasági, vállalati, szövetkezeti vagy egyéni — elköltése, illetve be­osztása, egy részének tartalé­kolása (és kamatoztatása) vál­tozatlanul a takarékosság — mint gyakorlat — szerves ré­sze. Köztudott, hogy ebben az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek dolgozói messzemenően érdekeltek va­gyunk. De legalább ennyire azok jelenlegi és jövendőbeli ügyfeleink, sőt az OTP-vel közvetlenül kapcsolatban nem lévő (bár ilyenek .nagyon ke­vesen vannak) állampolgárok is. Azok, mert nemcsak kama­tot fizetünk és hitel adunk, hanem például lakásokat épít­tetünk, Azt hiszem, senki sem vi­tatja, hogy a takarékosság nem lehet kampányfeladat. S i hogy most a világnap megün­neplésével záródó takarékossá­gi hónap alatt a szokásosnál mégis több szó esett róla, an­nak egyszerű a magyarázata. A figyelem ráirányítása, illet­ve ébren tartása vezetett ben­nünket, s az, hogy az OTP-t közelebb vigyük a lakosság­hoz. Társadalmi segítség Mindebben sok-sók segítsé­get kaptunk a takarékossági hónap védnökeitől, társrende­zőitől, a SZOT-tól, a KISZ Központi Bizottságától, a Ha­zafias Népfronttól, a SZÖ- VOSZ-itól, a postától, illetve Pest megyei szervezeteiktől, testülete-iktől. S egyben biz­tatást is, meggyőződésünk erő­sítését, hogy a takarékos gaz­dálkodás és takarékos életmód gondolata társadalmunk egé­szének támogatását élvezi. Munkánkat a kormány gaz­daságpolitikája és ugyanakkor szociálpolitikája is meghatá­rozza. Nézzük például a la­kásépítést. A munkáslakások és a ta­nácsi értékesítésű szövetkezeti lakások vásárlására adott hosszú lejáratú hitel után egy, a társasházi kölcsönök után két százalék kamatot kérünk. S ez a hitel hatalmas összeg­re rúg. Pest megyében az V. ötéves tervidőszakban 6163 OTP-iberuházású lakás, 24 111 családi ház és 1863 magán­szervezésű társasház épült fel, amelyekre kereken 6 milliárd forint kölcsönt folyósítottunk. Növekvő betétállomány Feladataink a VI. ötéves terVoiklusibán sem csökkentek: 7189 OTP-beruházású lakás átadását tervezzük. Már az idén szeptember végéig 1,2 milliárd forint hitelt adtunk lakásépítésre és -vásárlásra. örvendetesen alakult Pest megyében a betétállomány is. Az OTP-fiókok, a takarékszö­vetkezetek és a postahivatalok szeptember 30-árn 8,4 milliárd forint, az egy évvel ezelőtti­nél 552 millió forinttal főbb betétet kezeltek. Tulajdonképpen valamennyi mudkaterületünkről — régi, új, illetve megújított konst­rukciónkról — hasonlóan jó eredményekről számolhatunk be. Így például Pest megyé­ben már 29 ezer fiatalnak van ifjúsági betétje. S bár Pest megyében még igen rövid múltja van az átutalási betét­nek, de már négyezerötszázan választották ezt a korszerű számlarendezési módszert. Az átutalási betétet kezelő OTP- fiókok száma az idén tovább nőtt. Jelenleg a budaörsi, a ceglédi, a szigethalmi, a du­nakeszi, a gödöllői, a pilisvö- rösvári, a százhalombattai, a szentendrei, a szigetszentmik- lósi, a váci és a vecsési OTP- fiókok foglalkoznak ezzel. Jövőre a monori, a gyöm- rői, a dabasi, az ácsai, az abo- nyi, a pilisi, az albertirsai, az aszódi és a szobi kapcsolódik be a hálózatba. S ugyan nem új hír, de azért — azt hiszem — mindenki örömmel olvassa, hogy 1982-től már a Pest me­gyeiek is válthatnak takarék­csekket. Hagyományosan Az idei takarékossági hó­nap jelszava: takarékosság — gondtalanabb élet. S most, a világnapon, amit ' hagyomá­nyainknak megfelelően mun­kával teszünk emlékezeteseb­bé, az OTP, a takarékszövet­kezetek és a postahivatalok dolgozói nevében ezt kívánom valamennyi kedves ügyfe­lünknek! Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője SZÖVETSÉGI POLITIKA - NEMZETI EGYSÉG KÁDÁR JÁNOS BESZÉDEI, CIKKEI (1978-1981) Kádár Jánost hallgatná, cikkeit olvasni mindig élmény. Nem­csak azért, mert a párt politikáját fogalmazza meg, hanem fordu­latos szóhasználatáért, a dolgozó embert ismerő és szerető magatar­tásáért. Neve a magyar történelemben korszakot jelez, olyan idő­szakban került a párt élére, amikor nehéz napokat éltünk, s éppen negyedszázada, hogy legyűrve az ellenforradalmat, megőrizve a párt lenini szellemét, megindult az ország a szocializmus megerősítésé­nek, a fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján. Bár az e kötetbe gyűjtött beszédek és cikkek az utóbbi három évben hang­zottak el, vagy íródtak, mégis bennük van egész újkori történel­münk, felszabadulásunktól a máig megtett utunk összegzése. A PÁRT VEZETŐ SZEREPE A párt szerepének meghatá­rozása mindig mélyen foglalkoz­tatta. Szinte minden beszédében, írásában kitért rá, hangsúlyozva, hogy Magyarországon a történelmi fejlődés eredményeként egypárt- rendszer alakult ki. A magyar mun­kásosztály, a dolgozó nép széles ré­tegeit képviselő Magyar Szocialis­ta Munkáspárt egyben kormányzó párt is, amely kifejezi az egész tár­sadalom érdekeit. Feladatát úgy fogja fel, mint a nép szolgálatát, s hozzáteszi: politikájának két alap­elve: tántoríthatatlan szilárdság az elvi kérdésekben és nagyfokú ru­galmasság a gyakorlati munkában. Min alapszik a párt vezető sze­repe? Mindenekelőtt azon, hogy a munkásosztály pártja, a marxista— leninista elméletet alkotó módon al­kalmazza, kommunista politikát foly­tat. Konkréten: a pártszervezet ere­je nyilvánvalóan nem egyszerűen csak a tagok létszámát jelenti, ha­nem a kommunisták együttes fel- készültségét, akcióképességét, be­folyását — mondja egyhelyütt Ká­dár János. Mi a vezetést eszmei­politikai irányításnak tekintjük — vallja máshol —, amelynek az a funkciója, hogy szervezze, mozgó­sítsa a tömegeket az építőmunká­ra. Ezt értjük a vezetésen, hozzáté­ve, hogy a pártnak az alkotmányban is rögzített szerepe számunkra ter­mészetesen végtelenül megtisztelő, de egyben nagyon nehéz és felelős­ségteljes szolgálat is. Nem uralko­dás, hanem a nép ügyének becsüle­tes szolgálata. Ez a lényege a párt vezető szerepének. A továbbiakban leszögezi, hogy a pártnak a legfőbb módszere a meg­győzés, nem a .parancsolgatás. A különleges történelmi helyzetekben egy nép forradalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a hala­dás ügyét erővel védelmezzék. De ez a történelem ritka pillanataira vonatkozik. A konszolidált építő­munka korszakában! másra van szükség. Azt valljuk — s ezt val­lották a kapitalista rendszer, a tő­késhatalom ellen vívott harc Idején is —. hogy mi annyian vagyunk, ahány embert igazunkról és a szük­séges tennivalókról képesek vagyunk emberi szóval meggyőzni. Ez vezé­rel bennünket a jövőben is. EGYÜTT A DOLGOZÓKKAL Természetes, hogy mindebből adó­dik a szövetségi politika megfogal­mazása, hiszen a szövetségi politi­ka osztályszövetség. A munkásosz­tály és a parasztság szövetségén alapszik, szélesebb értelemben a kommunisták és a pártomkívüliek, ✓ a különböző világnézetű emberek szövetsége. Ezután kifejti: nagy nyeresége a pártnak, hogy az értelmiséget sike­rült megnyerni a szocialista társada­lom építése ügyének. Ez tömegibe- folyásunk egyik fontos tényezője. Ennek a jelentőségét azért hang­súlyozza, mert az értelmiség szere­pe a jövőben a tudományos előrejel­zések és a gyakorlat tapasztalatai szerint is növekedni fog. Az értel­miségnek egyre nagyobb befolyása lesz a társadalom, a közvélemény, a közhangulat alakításában. Ez való­ságos folyamat, ezért számolni kell vele. A szövetségi politika más kérdé­seiben is szilárdan képviseli a párt álláspontját. Nagy vívmánynak ne­vezi, hogy Magyarországon rende­zett az állam és az egyházak viszo­nya. Ez más tekintetben, a politika nyelvére áttéve, a különböző világ­nézetű emberek politikai szövetsége a szocializmus építésének céljából. SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA Ehhez a témakörhöz tartozik, hogy Kádár János nagy gondot for­dít az embereknek, a széles tö­megeknek a lehető legjobb tájé­koztatáséra. Az információs mun­kánk ne merüljön ki abban — mondja a Központi Bizottság egyik ülésének előadói beszédében —, hogy elmondjuk közlendőinket, ér­veinket, és már rohanunk tovább. Legyen az embereknek alkalmuk véleményt nyilvánítani, kérdezni, és ha kérdeznek, kapjanak választ. Külön figyelmet kell fordítani a párttagság élőszóban történő in­formálására. Ez tulajdonképpen a nép informálása. Az informáltság és a bizalom fel­tételezik egymást. Bár még messze nem jutottunk fejlődésünk csúcsára, az eredmények mellett igen sok a gondunk, megoldandó feladatunk is van, azt biztonsággal elmondhat­juk: hazánkban az emberek jogai, kötelességei harmonikus egységet alkotnak, országunk éV-ét konstruk­tív légkör, a vezetés és a tömegek közötti bizalom jellemzi. Az állami munkáról szólva nem egy helyütt leszögezi, hogy nálunk a törvényes rend szilárd, a törvények megtartása és megtartátása az ál­lampolgári fegyelemhez tartozik. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságán, leleplezzünk és visszaszorítsunk minden társadalom­ellenes magatartást. Ennek egyik feltétele a szocialista demokrácia erősítése, a nép politikai aktivitá­sának és fejlődésének biztosítása, örömmel állapíthatjuk meg — fej­ti ki álláspontját a Központi Bi­zottság beszámolójában, amely a XII. kongresszuson hangzott el —, hogy a lakosság véleményének nyilvánításával, javaslataival, kri­tikai észrevételeivel fokozódó mér­tékben vesz részt a közéletben. A XI. kongresszus határozatának meg­felelően létrehozott szakszervezeti bizalmi és főbizalmi testületek jól betöltik szerepüket. A lakóhelyi fó­rumok is gazdagítják a közéletet. Hangsúlyozza, hogy a szocialista demokrácia érvényesülésének ed­digi eredményeivel még nem le­hetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista de­mokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően működjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozok részvétele az ügyek intézésében, és az egyaránt terjedjen ki a vélemé­nyezésére, a javaslattételre, az ellen­őrzésre, valamint mindazokban az esetekben, amikor lehetséges és szükséges — a döntésekre is. Fej­lődésünk fő iránya a szocialista de­mokrácia további kibontakoztatása, másképpen kifejezve: szövetségi politikánk folytatása. Ez a számunk­ra oly fontos szocialista nemzeti egy­ség, a párt és a tömegek összefor- rottsága nem pillanat, hanem évek alatt született meg, ezért óvnunk, erősítenünk kell. IDEOLÓGIAI MUNKÁNK Miközben sorra veszi a gyakorla­ti munka megannyi kérdését, nem feledkezik meg az ideológiai, tudati tényezőkről sem. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt mindig a szocia­lista építés nélkülözhetetlen felté­telének tekintette az eszmei, ideo­lógiai munkát, a társadalom mű­veltségi színvonalának emelését, a szocialista erkölcsi normák és élet­mód kialakítását és fejlesztését. A párt elutasít minden dogmati­kus, szektás gyakorlatot, amely az ellenforradalom előtt kompromit­tálta a szocialista eszméket, A párt akkor az ellenforradalom ellen foly­tatott nyit és éles harcban meg­védte a szocializmus vívmányait. Nagy ideológiai munkával megtisz­tította a marxizmus—leninizmust a dogmatikus és revizionista torzítá­soktól. Ma is őrködik az eszmei tisz­taságon. Azt vallja, hogy az ideoló­giai munkának elő kell segítenie a közélet és a magánélet harmonikus egységének megvalósulását társa­dalmunkban. KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER Kádár János beszédeiben, cikkei­ben végigvonul a béke megvédésé­nek, az ember boldogulásának gon­dolata. A béke ügyet többfélekép­pen lehet szolgálni: munkával, helytállással, felelős vezetők talál­kozásaival, de úgy is, hogy a népek közeledését elősegítjük. A népek számára megnyugtató a Szovjetunió higgadt magatartása, bölcs politikája. A békéért folyta­tott erőfeszítései a magyar nép óha­ját és törekvéseit is kifejezik, ezért támogatását a magyarok alapvető feladatuknak tartják — hangsúlyoz­za a párt Központi Bizottságának első titkára. Mindezt a dolgozó emberek ne­vében mondta, akikért történik minden: a szocializmus építése is. Számára a legfőbb a dolgozó em­ber szolgálata. Amikor az életszín­vonal-politikánkat elemezte, joggal mondotta: ahogyan a szocialista építőmunka előrehalad, úgy emel­kedik rendszeresen a dolgozók élet- színvonala. De mindenki tanulja meg munkahelyét is, munkáját is, a keresetét is becsülni. Aki dolgozik, az érezze magát biztonságban, és legyen nyugodt, mert ezután is bol­dogulni fog. Ennek a jegyében összegezhető a kötetben megjelent beszédeinek és cikkeinek gondolatgazdagsága. Gáli Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom