Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

1981. OKTOBER 28., SZERDA ’kMiíop Az Óbuda Tsz-böl Bokszjáték, változatokban Érdekes vállalkozásba fo­gott az Óbuda Termelőszövet­kezet: a Pécsi Kesztyűgyárral együttműködve karácsonyra bokszjátékkal örvendeztetik meg a gyerekeket. Erről az új játékról érdeklődtünk dr. Leitereg Andrástól, a termelő- szövetkezet gépesítési főágaza­tának fejlesztési főmérnökétől, — Az ötletet az elnökünk, Varga Ferenc — aki mellesleg az Ökölvívó Szövetség elnöke is —, külföldről hozta. Miután rendelkezünk a megfelelő ipa ri háttérrel, a kesztyűgyárral történt megbeszélés után hoz­zákezdünk a gyártáshoz. Há­romféle variációban készítjük. Mindháromnál a homokzsák helyét egy rögbilabdaféle fog­lalja el. Ez a bőrlabda lehet padlóra helyezhető rugós áll­ványon. ami egy deszkán áll, s a gyerek azt — rálépve rögzíti. A másik változat egy teleszkópos csőszerkezetre függesztett labda, amelyet az ajtónyílásba kell szerelni és bármilyen ajtóméretre jó. A harmadik egy falra szerelhető csuklós szerkezet, amelyből le­felé lóg a labda. Mindhármat egy gyermekméretű bokszkesz­tyűvel tudják a srácok ütöget- ni. — Alii készít ebből az Óbuda Tsz? — A fém- és a farészeket gyártja fémfeldolgozó ágaza­tunk. A Pécsi Kesztyűgyár sze­reli fel a játékot a labdával és adja hozzá a bokszkesztyűt, majd csomagolja. Forgalomba is ők hozzák. — Hasznos ez a kapcsolat a kesztyűgyárral? — A kooperáció mindkét fél számára jó üzlet. Tisztes hasz­nunk van rajta, érdemes vele fogalalkozni. Nem használjuk ki azonban a konjunkturális jelleget, hiszen kalkulációnk minden árhatósági intézkedést kibír. Az előzetesen kalkulált várható ára a játéknak 1000— 1200 forint között lesz. — Mikor jelenik meg a pia­con? — A Skála-Coop forgalmaz­za majd, és november végén meg is jelenik. Karácsonyra körülbelül ezer darab kerül az üzletekbe, vegyesen a három fajtából; az olcsóbbikból a leg­nagyobb mennyiségben. Bizo­nyára nagy sikere lesz, hiszen erősíti a gyerekek vállát, kar­ját, mellkasát és a reflexeit is. Hattól tizennégy éves korig mindenki jól játszhat vele. Na­gyobb mennyiség gyártásához a háttériparnak is fel kell ké­szülnie, hiszen négy, különböző méretű cső kell hozzá. Kö. Zs. Nehéz becsalogatni őket a tanyáról uvLsuiuguím okgt a ranyaroi / Hasznos órák a napköziben — Jó napot kívánok — mondják kicsit elnyújtva, éne­kelve, s a gyereksereg feláll. Néhány másodpercig néznek az idegennek kijáró kíváncsi­sággal, azután a könyveik és a füzetek fölé hajolva tanul­nak tovább. A napközis foglalkozást Nyitrai Endre matematika-fi­zika szakos tanár vezeti, aki Bugyi községben a Hazafias Népfront helyi szervezetének titkára. Olvastam egy beszá­molóban: nagyon aktív náluk a nőbizottság, és az utóbbi hónapok eredménye, hogy si­került összefogni a község kü­lönböző területein (társadalmi, gazdasági, tanácsi) működő felelősök munkáját. Az első padban A családvédelemről beszél­getünk, amit a nőbizottsás egyik legfontosabb feladatként jelölt meg. Keresve sem le­hetne az iskolánál alkalma­sabb helyszínt találni. Három kislány az első pad­ban. Nem hasonlítanak egy­másra annyira, hogy első pil­lantásra feltűnjön: testvérek. Van egy alsó tagozatos kis húguk is. Édesanyjuk tragikus körülmények között maradt özvegyen hat gyerekkel. A két idősebb már dolgozik és elkerült a háztól, de a négy Iskolást még fel kell nevelni. Nagyon sokat segít ebben anyagilag és erkölcsileg is a község, meg a termelőszövet­kezet, melynek baromfikeltető részlegében dolgozik Beke Miklósné, a HNF nőbizottsá­gának vezetője. A három testvér jól ápolt, kifogástalanul öltözött. Puló­verjük, cipőjük semmiben sem különbözik a mögöttük ülő kislányétól, akiről azt hallom, hogy jól kereső szülők egyetlen gyereke. Nyitrai Endre egy kisfiúra hívja fel a figyelmemet: Ünbői gyerek — mond­ja —, a tanyáról jött, és idő­sebb a többieknél, de mióta napközibe jár, nincs gond ve­le. El tudja vég-ezni a nyolc általánost, és utána szakmát tanulhat. Bár a többieket is be tudnánk csalogatni a nap­közibe. Nem is rajtuk múlik a dolog, hanem a szüleiken. Busszal jönnek Kilencven gyerek jár Ür- bőből a községi általános is­kolába, különautóbusszal vi­szik és hozzák őket. A szállí­tással tehát nincs gond, de a tanulmányi eredményük sok­kal gyengébb, mint a többie­ké. Egyelőre csak hármukat íratták a szüleik napközibe, pedig a többieknek is szüksé­gük lenne a rendszeres fog­lalkozásra. — Köztük van a legtöbb rossz családi körülmények között élő gyerek — mondja Nyitrai Endre -r és ez külön figyelmet érdemel. Jól ismeri a tanyai életet, és érdekes története van an­nak, hogy a valamikor Buda­pesten tanító matematika-fizi­ka szakos tanár hosszú időre gyökeret eresztett a községtől 13 kilométerre lévő, vasúttal és busszal nem rendelkező Urbőn. Minden gyerek a szívügye, de különösen sokat foglalko­zik a gyengébb tanulókkal. A tanyáról nem járnak szülői értekezletre, elhatározták hát. hogy a november végén ese­dékes megbeszélést munkahe­lyükön, az állami gazdaság­ban tartják. Az összejövetelt Németh Mihály né, a nőbizott­ság gyermek- és ifjúságvédel­mi felelőse szervezi A napközis foglalkozáson felesége váltja Nyitrai End­rét. amikor elmegyünk a ta­nácsházára, hogy Tóris Sán­dor tanácselnökkel és Beke Miklósáéval, a nőbizottság ve­zetőjével beszélgessünk. Kismamatalálkozó Közben megnézzük a köz­ség büszkeségét, az iskola szomszédságában készülő tor­natermet. Tavaly november­ben kezdték építeni, jövőre szeretnék felavatni. A siker érdekében a népfrontbizottság a tanácstagokkal közös akciót szervez: a társadalmi munka mellett Községfejlesztés gyer­mekeink egészségéért feliratú csekket bocsátottak ki, hogy aki teheti, anyagi hozzájáru­lással is segítse a tornacsar­nok építését. Beke Miklósné kétgyerme­kes édesanya, a kisebbik fia most került óvodába. Talán ebből is adódik, hogy ember­közelből jól ismeri a kisgyer­mekes anyák gondjait. A községben több mint 200 gyermekgondozási szabadsá­gon lévő fiatalasszonyt tarta­nak számon. — Nemrég szerveztük az el­ső kismama-találkozót, ilyen eddig nem volt nálunk. Min­denki jól érezte magát és si­került érdekes, hasznos prog­ramot összeállítani. A gyer­mekorvos tartott előadást, filmvetítés is volt közben, a kicsinyek felügyeletéről, szó­rakoztatásáról is gondoskod­nunk. Szeretnénk, ha legköze­lebb többen jönnének, mert most már rendszeresek lesz­nek az ilyen találkozások. Aki ket-három évre otthon marad, nagyon igényli a társaságot és minden alkalmat a beszélge­tésre. Nem Ingáznak már Túris Sándor tanácselnök, amikor a községben élő nők Helyzetéről beszél, azt hang­súlyozza, hogy az ingázást gyakorlatilag sikerült meg­szüntetni. Évekkel ezelőtt a többség még a fővárosba járt dolgozni. Hajnali háromkor keltek, hogy beérjenek a munkahelyükre és naponta több órát töltöttek utazással. A helyi munkalehetőségek most már biztosítottak, s az ezzel nyert szabad órákból sók mindenre futja: családra, gyereknevelésre. A fiatalab­bak egyre több időt szánnak művelődésre, tanulásra. iGál Judit Ádám emel Az ütemtervnek megfelelően halad az Árpád-híd átépítése a fővárosban. Ebben az évben a kiszélesített pesti hídág acélszerkezetének szerelését fejezik be. A munkálatokat a Clark Ádám nevű úszódaru segíti, amely — mint képünkön is látható — könnyedén emel fel s illeszt a helyére egy 85 tonnás elemet. A jól szervezett szolgáltatás haszna Itt a ruha, hol a busz? A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat az utób­bi időben több községben he­lyettesítette Patyolatbusszal a kisebb forgalmú, megszűnt fióküzleteket. Az öt és fél ezer lakosú Bugyi község is egyike azoknak, ahová hetenként egyszer Patyolatbusz jár ösz- szeszedni a mosásra, tisztításra váró holmikat. Egyik hétköz­nap délelőtt láttam, sok, főleg idősebb asszony vitte a mosni- valót a buszhoz. Például a lakótelepen — Kedvelik-e a községben az új rendszerű szolgáltatást? — kérdezem Tóris Sándor ta­nácselnököt. — Nagy előnye a régivel szemben, hogy elviszik kitisz­títani a bundákat, a bőrkabá­tokat, a szőnyegeket. A fióküz­letben ilyesmit nem csináltak. Arra viszont panaszkodnak az asszonyok, hogy nem minden­ki számára elérhető így a Pa­tyolat. A mozgó felvevőhely csak a Tanácsháza előtt áll meg, és nálunk községen belül T öl főtelep a város szélén Csövön kapják, autón hordják Szükség van a fáradt olajra Néhány napja, hogy hiva­talosan is elkezdődött a fűté­si szezon, de közeledtét he­tekkel ezelőtt látványosan je­lezték azok a városlakók, akik kerékpárra rögzített marmon- kannákkál, négykerekű kis kocsin húzott hordókkal a városszéli benzinkút felé igye­keztek fűtőolajat vásárolni. Mások a házhoz szállítás le­hetőségével éltek, mert ilyen is van Cegléden, s megint má­sok — fillért fillér mellé gondosan, takarékosan .szá­molva — az ÁFOR Közép- magyarországi Központ Tank­autótöltő Telepét keresték fel, a Külső Körösi úton. Nem kérdik honnan Ceglédről a szomszéd város felé tartva, az útról nem sok­kal balra letérünk. A munka­hely látványa első pillantásra jó benyomást kelt, példás rendjével, rendezettségével. Tulajdonképpen keveset tu­dunk róla, azonkívül, hogy ha nevét említik, helyére rá tudnánk mutatni a város gondolatban felvázolt térké­pén. Pedig sok család ottho­nának téli melege, járműveik üzemanyaga közvetlenül on­nan kerül az elárusítóhelyre. S általában nem is kérdik, honnan; fő, hogy kapni le­het. A telep munkájáról a te­lepvezetővel, Fehér Mihály- lyal beszélgetünk. — Nyolcvanöt ember mun­kahelye ez, beleértve gépjár­művezetőket, szerelőket, iro­distákat, valamennyiünket. El­sődleges feladatunk, hogy a hozzánk tartozó területen Jászberénytől Kecskemétig, Dánszentmiklóstól Pilisig, Abonytól Jászkarajenőig a térséget ellássuk. Tankautó­töltő állomás ez, azon szál­lítjuk az ÁFOR töltőállomá­saihoz az üzemanyagot és a fűtőolajat. Kecskemétnek pél­dául 86-os oktánszámú nor­mál benzint viszünk, télen Gödöllő és Aszód háztartási tüzelőolaj-szállítmányai innen indulnak. Biztonsági tartalé­kot képezünk Budapest ellá­tásához is. A telepvezető elmondja;.fe­gyelmezett, körültekintő és igen gördülékeny munkára van itt szükség. Az ÄFOR- töitőállomásokkal, vagy ahogy köznani nvelven mondiuk. benzinkutakkál, napszakra kész kaDcsolatban vannak. Van, hogy szállítnak kétszer-há- romszor, ahogy az igény meg­kívánja. Jó kollektíva A jellegzetes szállítóautók­kal úton-útfélen találkozha­tunk. Vannak Rába tank­autóik, amelyek 20 ezer li­ter üzemanyagot továbbíta­nak. Üzemeltetnek olyan, 8 ezer literes Rába tankautó­kat is, amelyek pótkocsis szó­lótartályokat vontatnak. Van olyan szállító járművük, ame­lyen a tartályt átfolyásmé­rővel látták el, vagyis al­kalmas az adagolásra. Az ilyennel akár háztól házig szolgálatot is elláthatnak. 200 literes, szabványos, hiteles, tiszta hordók fűtőolajfeltölté- áét itt a telepen is vállalják. — Jól dolgozó kollektíva ez, csak keveset hallat magáról. A tmk-műhelybeliek brigád­ja kiváló közösség. íratlanul már régóta bevezették a Dol­gozz hibátlanul! módszert. A pontos munka saját javukat szolgálja. Újabban már en­nek írásos dokumentálására is gondolnak: az írás meg­marad. S ódo ezért bevezet­ték a Munkád mellé add a neved! jelmondat gyakorlati alkalmazását. A név garan­cia. A szerVizműhnly a ceg­lédi n kívül a kecskeméti ki­rendeltség tankautóit is javít­ja, emellett folyamatosan egy- egy ellenőrzésre, a szükséges szemlékre ide kerülnek a szállító járművek Százha­lombattáról, Ócsáról, Csepel­ről. A ceglédi a közép-magyar­országi központ telepeinek munkaversenyében tavaly a második lett. Igen szép he­lyezés ez. A kollektíva hatá­rozottsága hozta. Mindenki egyet akart s tett is érte. Ta­valy ásványolajtermékből — gázolajféleségből, benzinből, fűtőolajból — 149 ezer ton­nát forgalmaztak. Az idei ter­vet is ehhez mérték. Nem is olyan egyszerű teljesíteni, mint kiderült. Ennek a taka­rékosság az oka. Beszerezni időben Például, egyre több terme­lőszövetkezet, ahol eddig ház­tartási fűtőolajjal melegítet­ték a helyiségeket, vagy más tüzelési célra, szárító működ­tetéséhez használták, most ol­csóbb fűtőanyag használatára álltak át. Van, ahol a növé­nyi hulladékot használják az AGROLÁNG szárítóhoz, má­sutt a fáradt olajat égetik el ily módon, holott ez utóbbit begyűjtené a tankautótöltő állomás. E célra külön jár­művük van, s kisebb tételek­ben be is lehet hozni azt. Petróleumból, folttisztító benzinből, lakk- és mosóben­zinből hordós tételeket itt ki­szolgálnak, tervezik, hogy a jövőben, szintén hordós tétel­ben majd motorolajat is. Cél­juk. hogy a körzetükhöz tar­tozó munkahelyeket és a lakosságot igény szerint el­lássák, ne kelljen Kecskemét­re, Csepelre. Szajolba utazni azért. Szeretnék, ha a lakos­ság élne a jó idő adta lehe­tőséggel, most szerezné be a télire való háztartási fűtő­olaj-szükségletét, könnyítve ezzel a ceglédi töltőtelep té­li munkáját is. E. K. nagyok a távolságok. Előfor­dult az is, hogy valaki a busz érkezése miatt elkéredzkedett munkahelyéről. De ilyesmit nem lehet bevezetni, rendsze­resíteni. — Milyen megoldást java­sol? — Az lenne célszerű, ha vál­tott műszakban jutnának el hozzánk az átvevők, minden második héten délután. De se­gítséget jelentene az is, ha nemcsak egy, hanem több he­lyen lenne a mozgó átvevő­helynek megállója a község­ben. Indokoltnak tartom pél­dául a Telefongyár előtt, ahol sok nő dolgozik (egy személyt megbízhatnánk a holmik ösz- szeszedésével), és a lakótele­pen. Ez hozza a megrendelőt — Nekünk is érdekünk az igények egyeztetése, mert így érhetünk el minél nagyobb forgalmat — mondja Széli Ká­roly, a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat igazga­tója, akikhez a javaslatot to­vábbítottam. Kiegészítve az­zal, hogy hasonló gondok más­hol is előfordulhatnak. — Jelenleg három Patyolat­busz közlekedik, kettő a váci, egy pedig a nagykőrösi körzet­ben, és a Pest megyei tanács a szolgáltatásfejlesztési alapból rendelkezésünkre bocsátotta a negyedik mozgó felvevőhely megvásárlásához szükséges összeget is. A szolgáltatás nép­szerűségére jellemző, hogy egy-egy busz az idén, nyolc hónap alatt 900 ezer forintos forgalmat bonyolított, míg het­ven fióküzletük közül csak tíz olyan van, ahol az árbevétel elérte vagy meghaladta a 250 ezer forintot. A többi helyen a forgalom jóval kisebb. — Mit tehetnek tehát, ha a lakosság módosítást javasol? — A menetrendet olyan for­mában nem tudjuk megváltoz­tatni, hogy délután is eljus­sunk azokba a községekbe, ahová délelőtt járunk. Annak viszont nincs akadálya, hogy ha igénylik, egy községben két-három helyen is megálljon a Patyolatbusz. Különbségek és az okok Érdemes lenne az erre vo­natkozó igényeket pontosan felmérni és egyeztetni, an­nál is inkább, mert a vidéken élő asszonyok még mindig sokkal kisebb arányban ve­szik igénybe a különböző, há­zon kívüli szolgáltatásokat, mint a fővárosiak. „Jól beváltak a Patyolat­buszok, amelyek kényelmes, fűthető, esztétikus felvevőhely­ként népszerűbbek, mint a vállalóhelyek más formái”. — Éz a megállapítás a Magyar Nők Országos Tanácsának egy közelmúltban befejezett felmé­résében szerepel. Több megyé­ben vizsgálták a textiltisztítta- tás igénybevételét, abból kiin­dulva: a szolgáltatás mennyi­sége vidéken gyorsabban nőtt, mint a fővárosban, de a kü­lönbség még így is jelentős. Múlt évben a vidéki lakos­ság személyenként átlagosan 1,36 kg textíliát mosatott há­zon kívül, míg a fővárosiak 6,3 kg-ot. A különbségeket csak jól szervezett szolgáltatá­sokkal lehet tovább csökkente­ni Pest megyében is! G. J. A Skála Expo ismét jelentkezik! A Skála Expo a BNV „A” pavilonjában 2C0 millió Fi értékű árukészletet átlagosan 8-10%-os árengedménnyel kínál vásárlóinak. Az Expo pódiumán pedig naponta Dévényi Tibor vagy Cintula disikós divatbemutatójával, játékos vetélkedővel és Kristály Kriszta műsorával kedveskedik az egész családnak a Skála-Expo. Minden csütörtökön a szereplő: meglepetés...

Next

/
Oldalképek
Tartalom