Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
0 r.crtt 1981. OKTOBER 28., SZERDA se ? m. J “v yvj, < Síi lÉ S W../..A \í///<tÁ m«A.v '•'wí&'ftic* .*.»• . L. GALGAMÁCSAI ÜZENET Vatikáné Dudás Juló kiállítása „Emlékül hagyom az unokáknak, dédunokáknak, lássák, hogyan élünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer...” — írta Galgamácsát bemutató könyvében Vankóné Dudás Juló, akinek gazdag életművéből rendeztek kiállítást október 17-től november 4-ig a budapesti Gutenberg Művelődési Otthonban. Már az első néhány napon több mint 700-an nézték meg és a vendégkönyv tanúsága szerint nemcsak a fővárosból, hanem egész Pest megyéből és távolabbról is az érdeklődők. Vankóné Dudás Juló művészete mindenki számára világos, érthető és gondolatébresztő. Festményein vidám, élénk színekben elevenednek meg a galgamácsai hétköznapok és ünnepek. Dolgozik a család: a szoba közepén elhelyezett szövőszéken két asszony vásznat készít. A sarokban kukoricát morzsol a fekete kendős nagymama, mellette játékbabáját dajkálja egy kislány. A néző úgy érzi, ismerősök között van, járt ott valamikor gyerekkorában és most eszébe jut sok minden, amit azóta elfelejtett. Ismerős a kukoricafosztás, a disznótor és a régi szőlőhegyi cseresznyézés. Több festményen visszatérő ünnepi téma a lakodalom. Tréfás játék: nem engedik be a vőlegényt a menyasszonyért, be kell érnie először a maskurával. Egy másik képen a megIlletődött és boldog menyasszony látható, amint megérkezik a vőlegény házához, azután az esküvői menet és a gyermeklakodalmas. A képek mellett kiállított gyermekkönyvek és festett tányérok is bemutatják Vankóné Dudás Juló sokoldalú művészetét, akinek élete ma már legenda. A Szocialista kultúráért érdeméremmel kitüntetett népművészet mestere úgy él, mint a többi galgamácsai asszony, aki végzi a ház körüli teendőket, ellátja a családját, játszik az unokáival, de szabad óráiban nép dalkört vezet, késő este pedig ír, rajzol, fest, saját maga és mások gyönyörűségére. Az alkotásaiból rendezett kiállítás keresztmetszetét adja az ábrázolt táj néprajzi kultúrájának, és részleteiben is igazolja Vankóné Dudás Juló forrásértéket is képviselő, őszinte művészetét Gál Judlít ASATASOK A PILISBEN Feltárul a középkor Gerevich László Kossuth-dí- jas akadémikus Középkori ásatások címmel tartott előadást Szentendrén, a Feren- czy Múzeumban. Elmondta: a Pilisben 1967-ben megkezdett cisztercita kolostor feltárási munkálatai hiteles emlékekkel szolgáltak a XI. századi magyar építkezés kezdeteiről, a ciszter építészet és a gótika kifejlődésének összefüggéseiről. Egyúttal képet adtak a ciszter rend ipari és technikai berendezéséről is. Meglepően hasonlít ez a kép a XII. századi francia kolostorokéhoz, melyek szinte teljes önellátásra rendezkedtek be. A vizet például közvetlenül a kolostor fölötti bővizű forrásokból nyerték. A kőből kéMoziműsor OKTOBER 29-TÖL NOVEMBER 4-IG ABONY 29— 3: Majmok bolygója* BUDAÖRS 29— 3: Seriff az égből CEGLÉD, Szabadság 29— 1: Jesse James balladája* 2— 4: Puska és bilincs (du.) Vérvonal** (este) CEGLÉD, Kamara 29— 4: A sárga elefánt (du.) A félhold árnyékában I—II. (este) DABAS 29—30: Zugügyvéd zavarban* 31— l: Félek** 1: Árvácska (du.) 2— 3: Egy pikoló világos DUNAHARASZTI 29—30: Solo Sunny** 31— 3: Egy zseni, két haver, egy balek DUNAKESZI, Vörös Csillag 29— 1: Rendőrök háborúja** 31— 1: A rézhegyek királynője (du.) 2— 3: Jöjjön el egy kávéra hozzánk** DUNAKESZI, József Attila 29: Languszta reggelire* 1: Gyilkosság az Orient expresszen* 2: Kóma** 4: Haladék* ÉRD 29— 1: Szerelmeim* 2— 3: Néhány interjú magánügyben* FŐT 29— 1: Kóma** 2— 3: Vágta* GÖDÖLLŐ 29— 4: ... < s megint dühbe jövünk GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 29: Felderítők akcióban 1: Languszta reggelire* 2: Naplemente délben* GYAL 29— 3: Nevem: Senki MONOR 30— 1: Kopaszkutya* 31— 1: A kiskecske bánata (du.) 2— 3: A kis gömböc (du.) 2— 4: Meghívás egy gyilkos vacsorára* NAGYKÁTA 29— 3: Majmok bolygója* NAGYKŐRÖS, Arany János 29— 1: Vérvonal** 2— 4: Jesse James balladája* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 29— 4: Fehérlóíia (du.) 29—30: A bajkeverő (este) 31— 1: Luxusbordély Párizsban** (este) 2— 4: A bűn története I—II.*** (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 31: A XX. század kalózai 4: Fchérlófia PILISVÖRÖSVÁR 29—30: Kamaszok* 31: A sziget lovasai 1: A kék madár (du.) 1— 3: Kóma** POMÁZ 29—30: Néhány interjú magánügyben* 31— 1: I, mint Ikarusz* 2— 3: Uvegtörők** RÁCKEVE 29—30: Hét tonna dollár** 31— 1: Néhány interjú magánügyben* 2— 3: Transzport* SZENTENDRE 29— l: A fej nélküli lovas (du.) Mephisto I—II.* (este) 2— 4: Nuki majom kalandjai (du.) I, mint Ikarusz* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 29—30: Egy zseni, két haver, egy balek 31— 1: A szőke indián (du.) Solo Sunny** (este) 2— 3: Kopaszkutya* TAPiÓSZELE 29—30: A túlélés ára* 31— 1: 25 millió fontos váltságdíj 2— 3: Serpico*’ VÁC, Kultúr 29— 1: A hét szeplő (du.) Jöjjön el egy kávéra hozzánk** (este) 2— 4: A rézhegyek királynője (du.) Rendőrök háborúja** (este) VÁC, Madách Imre 30: Konvoj* 31: Emil, a komédiás 30— 1: Edénkért a sikátorban** (du.) VECSÉS 31— 1: A sziklabarlang titka (du.) 2— 3: A fej nélküli lovas (du.) 2— 4: Mephisto I—II.* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak Ifi éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. szült vízvezetékrendszert két főtengelyen vezették, melyhez a kolostor egész elhelyezése a legkisebb részletekig alkalmazkodott Víz hajtotta a műhelyekben a malomkereket is. A középkori Magyarország területén ilyen jól kiépített vízvezeték és csatornarendszer eladdig nem volt ismeretes. A sok értékes lelet között a kolostorbeli templom kereszthajójában közvetlen az egykori felszínen rendkívül finoman faragott szobortöredékekre bukkantak az ásatások során. A mintegy félszáz töredék összeállítása után kiderült: a pilisi kolostorban temették el 11. Endre meggyilkolt első feleségét, Meráni Gertrúdot. Aszódi vállalkoz A Múzeumi füzetek Egyre rangosabb helyet vív ki a megyei múzeumok körében és országos tekintetben is az aszódi Petőfi Múzeum. Alapvető szerepe van ebben az intézmény publikációs tevékenységének, melynek legsikeresebb vállalkozása a Múzeumi füzetek elnevezésű sorozat. Az első szám tíz éve, 1971-ben jelent meg, a huszadik a napokban. A kötetek egyik típusa kisebb tanulmányok gyűjteménye, a másik kategóriába tartozó könyvek forráspublikációkat közölnek. Megjelent két községmonográfia is, Mogyoródról és Vers égről. Egyedülálló kiadvány volt a Petőfi Aszódja — Aszód Petőfije című kötet, amihez hasonló feldolgozás a helyi költőkultuszról nem jelent még meg. Két részben adták ki Pesty Frigyesnek az 1860-as években készített helynévtárát. A vidék régészeti kutatásainak eredményeit is közölhették szakszerű, mégis olvasmányos formában. Ezek a publikációk gyorsabban elkészülhettek, mint az akadémiai kiadványok. Ezzel azt a célt szeretnék elérni, hogy a környékbeliek gyorsan tájékozódjanak az ásatások sikeréről, érdekeltté téve őket a leletek bejelentésében. Különösen fontos ez, ha tudjuk: a leletek fele körülbelül megsemmisül, nem kerül a régészek kezébe. A forráspublikációk közé tartozik Horváth Lajos eddigi két könyve, mely a Galga mente írott forrásait gyűjtötte össze a török kor végéig. A sorozat megjelentetését nem lehetne megoldani külső anyagi támogatás nélkül. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága évente egy tanulmánykötet ezer példányban történő kiadását finanszírozza. Az aszódi nagyközségi tanács e kötet szerzőjének tiszteletdíját biztosítja. Az Ikladi Ipari Műszergyár évente egy ötszáz példányos forrásközlő könyv nyomdai költségeit vállalja magára. A gödöllői járási köz- művelődési bizottság az e területen gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek hozzájárulásából juttat pénzt a sorozat támogatásához. B. G. ZENEI PANORAMA Hangveneny Zsámbékon A Nemzetközi Zenei Tanács Budapesten sorra került közgyűléséhez és kongresszusához kapcsolódóan a fővárosban volt a zenei világhét több eseménye. Itt került sor a II. nemzetközi egyetemi és főiskolai kórustalálkozóra, amelyen a moszkvai Gaudeamus kamarakórus, a ljubljanai Tone Tomcic kamarakórus és a lei- deni Collegium Musicum énekés zenekara, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskara, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola női kara, s a szervező és vendéglátó szerepet betöltő EL TE kórusa és zenekara vett részt. A kitűnően sikerült gálaest után a leideni együttes koncertet adott az esztergomi tanárképző főiskola zsámbéki kihelyezett tagozata hallgatóinak. A százegy tagú együttes műsora a kiadott programtól eltérően alakult. Először az „<i capella” csak énekhangra írt művek szólaltak meg, majd a zenekar, s végül a teljes együttes. Dr. Baross Gábor, az ELTE kórus és zenekar karnagya mutatta be a holland együttest, ismertette és néhány szóval megvilágította a felhangzó műsorszámokat. Vokális mű Elsőként Brahms „Miért adatik szeredet a fáradozóknak” című motettája szólalt meg. A többszólamú, vallásos témájú vokális mű ennek a műfajnak szinte utolsó darabja, amelyben a szerző tudatosan épít a német barokk zene hagyományaira. Az énekkar szépen megoldotta feladatát, de valójában a következő számban, Benjamin Britten Gloriana szvitjének négy tétele előadásakor találtak igazán magukra. A posztromantika jegyében íródott kórustáncok széles érzelmi skálája néhol igen érdekes formai megoldásokkal párosul. Trombiták felelgetnek A kórus műsorától teljesen eltérő hangzásvilágba vezetett a tizenegy tagú fúvószenekar bemutatkozó száma, Jean VILÄGMODELLEK. A gazdasági világmodellek készítőinek legtöbbje a fejlődés törvényszerűségeit és tendenciáit kutatva arra a megállapításra jut, hogy, ha a jelenlegi módon élünk tovább, menthetetlenül katasztrófához vezet a sorsunk. (Túlnépesedés, környezetszennyezés, oxigénhiány stb.) Az egyik ilyen prognózis készítőjétől, Medosz professzortól kérdezte meg Egyed László riporter, vajon pesszimista-e ? „A hajó radarernyőjének figyelője sem pesszimista, amikor figyelmezteti a kapitányt: ha továbbra is ugyanebben az irányban haladnak, akkor nem kerülhetik el az ütközést.” Valahogy így hangzott a válasz. Ily frappáns módon is ö&z- szegezhető, mire jók a világmodellek, konkrétan azok a tanulmányok, amelyek Nyu- gat-Európában, illetve a világ más részein készültek a holnapról, az emberiség fejlődésének törvényszerűségeit vizsgálva. Egyed László műsora az elvont téma ellenére is izgalmas, pergő, s ami a legfontosabb : elgondolkoztató volt. Riporteri bravúr, hogy sikerült megszólaltatni e tóma legrangosabb külföldi tudósait, s az is helyes elgondolás, hogy a hazai szakemberek segítettek elmagyarázni az ismeretlen fogalmakat, illetve azt, hogy a hallottakból nálunk, Magyarországon milyen tanulságot érdemes leszűrni. Legalább ilyen rangos érdem, hogy erről az emberiség alapvető sorskérdéseit vizsgáló témakörről átfogó kitekintést sikerült adni, s az üzenet — azaz, hogy az emberiség végre ne csak a bekövetkezett katasztrófákból tanuljon, hanem nézzen szembe a világproblémákkal, s mindenki a maga posztján RÁDIÓFIGYELŐ cselekedjen —, ne csak a vájtfülűekhez, hanem minden felelősséggel érző emberhez eljusson. / 1 HERNÁD SZŰK CIPŐBEN. Mintha csak az előírni (egy I nappal később elhangzott) műsorral rímelne Kondor Katalin riportja, melynek címe: Hernád, avagy egy híres falu szűk cipőben. Hernád Pest megye, sőt, talán az ország egyik x legjobb termelőszövetkezetének székhely-községe, olyan problémákkal küszködik, amelyek valószínűleg már nemcsak itt, hanem egyre több településen is kopogtatnak. Sokáig azt hittük, a környezetszennyezés az ipari tevékenységgel együUjáiró, éppen ezért a vidéket jobban kímélő ártalom. Az élet azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az iparszarű mező- gazdasági tevékenység egyre több olyan kóros jelenséggel jár, amelyek ellen védekezni még nem készültünk fel. Ezek közül az egyik, hogy a koncentrálódó háztáji állattartás már nem fér meg a jelenlegi infrastrukturális keretek között. Hernádon például a portákon található néhol több tucatnyi disznó, a sok ezer csirke vagy egyéb aprójószág egyre elviselhetetlenebbé, az ott lakók számára idégesítőb- bé teszi a környezetet. Igaz, mindaddig nem hagynak fel e munkával, amíg múlhatatlanul szükségük van az ebből származó tisztes haszonra. De addig is bomlik a környezet egyensúlya, kijavíthatatlan károkat szenved a talaj, nem is szólva azokról az ártalmakról, amelyeket az életforma szenved. Ezt elkerülendő kell optimális megoldást keresni. Azt ne higgyük, hogy Kondor Katalin háztájiellenes műsort készített. A termelőszövetkezet vezetőivel együtt vallja, hogy gazdasági struktúránk fontos része a háztáji termelés, hogy nélküle több mint egyharmaddal kevesebb hús kerülne az asztalunkra, csorbát szenvedne az oly fontos export is: Sőt, éppen ezért emel szót, hogy e termelési módszerhez is meg kell teremteni azokat, a körülményeket, amelyek mellett a háztáji nemcsak rövid időre szóló átmeneti termelési for. ma marad. Nincs pénzünk rá, hogy a mostani ólak helyett, milliár- dokért építsünk istállókat, afféle állattartó telepeket, de gondolni kell arra, hogy a jelenlegi körülmények között az emberek nem sokáig vállalják a bűz, az elszennyeződött talaj szomszédságát. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkatársai, akik a környék hosszú távú rendezési tervén munkálkodnak, azt vallják, hogy megteremthetők azok a műszaki és infrastrukturális körülmények, amelyek alkalmazkodnak a gazdasági jelleghez, sőt kiszolgálják azt. Nyilván ezek közé tartozik a megfelelő közműhálózat, amelyben már olyan beruházások is szerepelnek, mint a vízvezeték, vagy a faluhelyen még alig ismert csatorna. SOKAK FÜLÉBEN talán utópiának hangozhat ilyen, a köz- gondolkodásban még nem elterjedt igényeket támasztani. A döntés súlyát e műsor nem is vállalhatta magára. Csupán egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amellyel jövőnk szolgálatában mind gazdasági, mind emberi fejlődésünk tervezésekor számolni szükséges. Cs. A. Francaix: Le gay Paris című műve. A magyar fordítás: a hangulatos, kellemes Párizs tükrözi is a mű arculatát. Valóban kellemes, kedves játék: induló, keringő és galopp ütemben felelget egymásnak két trombita, a többi fúvós aláfesti, színezi az előadást. A mutatós, roppant pergő és ritmusod, néhol gershwini hatást keltő darab hatalmas sikert aratott. A fúvós együttes minden tagja megérdemelten részesült ebben. Miután ez biztos sikerdarab, szeretném felhívni rá a hazai, megyei együttesek figyelmét is. A teljes zenekar Ravel Couperin emlékezete című művével mutatkozott be. Az éteri hangzás, a lágy, merengő, emlékező hangvétel párosul a barokk zene egyenletes mozgásával és kiegyensúlyozott nyugalmával. Különösen az első és az utolsó tétel megszólaltatása sikerült nagyon jól, a hallgatóság vastapssal jutalmazta az együttest és fiatal karnagyát, Bruno de Greeve-t. Befejező műsorszámként Hendrich Andriessen holland zeneszerző két madrigálja hangzott fel az énekkar és a zenekar előadásában. A klasz- szicizáló stílüsban a mához szóló két mű szorosan kapcsolódik egymáshoz, közülük a másodikként felhangzó Éljen a bor, éljen a szerelem ritmusa, vidámsága miatt közelebb állt az előadókhoz, s nagyszerűen sikerült megszólaltatni. A közönség vastapsa miatt ezt meg is kellett ismételniük. A Szentendrei Kamarazene- kar hangversenyére október 15-én került sor a városi tanács dísztermében. A műsoruk a Magyar zene évszázadai címet viselte, folytatva saját hagyományaikat, tavaly ugyanis az európai zene évszázadaiból adtak ízelítőt. Tinódi históriás énekeiből Hermann László énekkari feldolgozásainak átirata hangzott fel. A Dávid király, a János király testamentuma, a seregek közt és Az egri vár viadaláról. Bár maximalizmusnak érzem a korabeliséget hangszerben és hangzásban egyaránt megkövetelni, de az ilyen átdolgozás már semmit sem mond annak, aki nem ismerte az eredetit. Magyar táncok A magyar barokk zenét Farkas Ferenc: Magyar táncok a XVII. századból című táncfüzére képviselte. Az előkerült korabeli anyagra, a Vietoris kódexre, a Kájoni kódexre épülő és azt feldolgozó mű jó előadásban hangzott el. A verbunkos saját korában elért nagy népszerűségét Csermák Antal Két magyar tánca is alátámasztotta. A dobbantói és a palotás most is sikert aratott. Ugyancsak jól sikerült Kákái Rezső Kis verbunkosának előadása. Variációsorozat A verbunkos után a XX. század magyar zenéjét Kodály biciniumaiból és triciniumai- ból, amelyek énekhangra készültek, alkotott, változatos összeállítású átirat képviselte, a zenekar hangulatos megszólaltatásában. A következő műsorszám ősbemutató volt, amelyet Szászi Mihály, a szentendrei zeneiskola igazgatója írt a kamara-, zenekar részére. A Játék két gyermekdallal variációsorozat, két közismert magyar népdallal, A kis kacsa fürdik és a Hej, Jancsika, Jancsika megszólal drámai zeneként, gyászindulóként, táncként, hang- szerszóló-lehetőséget nyújt az együttes csaknem minden tagjának, s osztatlan örömet a hallgatóságnak. Vendégművészként Szokolay Balázs és Szokolay Ádám adta elő a zenekar kíséretében azt a Pastorellát, amelyet Szokolay Sándor Szentendre tiszteletére írt az elmúlt évben. Kitűnő előadás volt, friss, fiatalos. Ugyancsak nagyon jól sikerült az est befejező számának, Bartók Erdélyi táncok című művének megszólaltatása. Hajós Anna
