Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-27 / 252. szám
1981. OKTOBER 27., KEDD vÁGif OP Újságíró-delegáció Megállapodás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének vendégeként október 20. és 25. között hazánkban tartózkodott a Deutscher Journalisten Verband (a legnagyobb taglétszámú NSZK-beli újságíró szövetség) delegációja dr. Karl- Heinz Lange, a DJV elnöksége tagjának vezetésével. A MUOSZ és a DJV vezetői újabb megállapodást írtak alá a két újságíró szervezet kapcsolatairól. A delegációt fogadta Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Szakszervezeti aktíva Cegléden A közös tennivalókról A ceglédi pártszékház tanácskozó termében aktívaértekezletet- tartottak tegnap délután a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának, a ceglédi járási és városi bizottságának, valamint a nagykőrösi pártbizottságnak a rendezésében. Népes közönség hallgatta meg dr. Körössy Jenőnek, a Köz- alkalmazottak Szakszervezete Központi Vezetősége titkárának tájékoztató előadását a kongresszusi határozatokból Visszatér a rendőrsíp Az úton társak vagyunk Közép-Európa országai közül hazánkban a legmagasabb a halálos közúti balesetek számaránya. A sajnálatos ténynek részben történeti oka van: Magyarországon csupán az utóbbi évtizedekben jött létre jelentős személygépkocsipark (a legfrissebb adat: 1 millió 70 ezer autó) a lakosság közlekedési ismerete, gyakorlata így még mindig nem éri el a külföldi járművezetők egy részének képzettségét. A negatív rekordot azonban . a honi közlekedési morál is befolyásolja, amelynek egyik legfőbb jellegzetessége a pszichológusok szerint, hogy a járművezetőik a gyalogosokkal szemben egzisztenciális fölényben, erőpozícióban érzik magú* kát. Nem ritka jelenet az utakon, hogy az autósak sebességnöveléssel vagy a szabályok túlontúl merev betartásával kívánják fegyelmezni a szabálytalankodó gyalogosokat. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács új, Járművel, vagy gyalog, az úton társak vagyunk akciója, helyzeti előnyükre tekintettel elsősorban a járművezetőket kívánja bölcs belátásra bírni a balesetek csökkentése érdekében. Mint dr. Vincze Győző, a szervezet titkára tegnap, a MUOSZ-székházhan tartott tájékoztatójában hangsúlyozta, az autósok, motorosok figyelmes és körültekintő közlekedéssel számos esetben a gyalogosok hibájából bekövetkező balesetet is el tudnák kerülni. Ez azért is fontos, mert a közlekedésben résztvevők közül a leginkább veszélyeztetett réteg a gyalogosoké: míg az összes baleset 7-8 százaléka halálos kimenetelű, addig a gázolásoknál ez az arány 11 és fél százalék. Tavaly 6138 gyalogos sérült meg és 642 vesztette életét az utakon. A tájékoztatóan elhangzott, hogy a KRESZ-ben tervezett kisebb változtatások, így az autósok és motorosok számára ,az egységes sebességtartomány esetleges bevezetése, jótékony hatással lenne a közlekedés biztonságára. Érdekesség: a hatékonyabb rendőri intézkedések érdekében a közlekedési járőrök ismét sípot kapnak. A. december közepéig tartó akció eseményeként november 19-én Budapestén a Horizont Filmszínházban közlekedés- biztonsági filmnapőt rendeznek, ahol bemutatják az OKBT filmtárából a fesztiváldíjas alkotásokat. B. E. adódó főbb feladatokról, valamint olyan szakszervezeti témákról, mint például a mindenkit érintő és érdeklő bérezés és jutalmazás kérdése az ötnapos munkahétre való áttérés, a szakszervezet állás- foglalása és a mozgalom belső élete. Perla Ferenc, az MSZMP ceglédi városi bizottságának titkára köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd Hor- sik József, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára szólt arról, hogy a megyében még újdonságnak számít: a több település érdekeltjeit összevonó szakszervezeti tanácskozás. Ennek célja, hogy a szakszervezet és a párt közös teendőit a kongresszusi irányelvek alapján közvetlenül ismertessék meg a szak- szervezeti vezetőkkel. Dr. Körössy Jenő tájékoztatójában elmondta: minden téren, így a tanácsi szerveknél is fontos, hogy a szakmai érdekeket egybehangolják az össztársadalmi érdekkel. Pest megyében kedvező tapasztalat, hogy a párt igényli és figyelembe veszi a szak- szervezet javaslatait, sőt ösztönzi a szakszervezeti munkát. Bővült a tömegkapcsolat, megnőtt a bizalmik hatáköre. A tagság a mozgalom céljainak támogatásával bizonyított. Tapasztalható, hogy ösz- szességében fejlődött az igazgatási munka, az ügyintézés a lakossághoz közelebb került és érthetőbb lett. Hasznos az ügyfélfogadási rend módosítása, amelyből a tanácsi apparátus a tanácskozásnak helyet adó Cegléden is alapos részt vállalt. Az államigazgatás korszerűsítésére irányuló mozgalom most van kialakulóban. Az előadó végezetül hang- súlyzta az üzemi, munkahe- helyi demokrácia fontosságát, és azt, hogy a következetességre, a dolgozók véleményére épp oly nagy szükség van, mint a vezetők példamutató magatartására. E. K. A PIK kezdeményezte Megalakult a hetek társasága Termeltető, árabeszerző, kereskedelmi gazdasági társaságot alapított — a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kezdeményezésére és gesztorságával — hét megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat 1981. július 1- vel. A társaság célja a hiánycikkek csökkentése, a választék bővítése, színesítése és a gazdaságosság növelése. Hogyan, milyen eszközökkel, módszerekkel kívánják mindezt megvalósítani? A kérdésre Szilvási Imréné dr., a PIK igazgatója válaszolt: — A szabad termelői kapacitás feltárásával, a termeltetés szervezésével, a nagykereskedelem kihagyásával történő árubeszerzés fokozásával, a kishafármenti forgalom növelésével, s bizonyos fokú importálással. — A gazdasági társaságot a Baranya, a Rács-Kiskun, a Borsod, a Győr-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest megyei iparcikk, valamint a Csongrád megyei Delta Kereskedelmi Vállalat alapította meg. Miért éppen ez a hét? — Több évre visszanyúló előzménye van. A szakber- kekhen . „HETEK”-kónt emlegetett hét vállalat vezetői már tíz évvel ezelőtt is rendeztek több-kevesebb tapasztalatcseréket. Mi tehát ismertük egymást. A társaság megalakításának gondolata a megváltozott gazdasági körülmények következménye. Egyre élesedik a verseny a fogyasztókért, s természetesen mi sem akarunk lemaradni.. A példát különben a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat által alakítóit Ruhaker szolgáltatta. — A Ruhakernek, ahogy azt a Pest megyei Hírlap 1980. december 4-i számában is megírtuk, ruházati kereskedelmi vállalatok a tagjai. Egy laza társulás, amely tulajdonképpen egyes cikkekre összegyűjti az igényeket s ezt egy tételben rendeli meg. Még csak önálló szervezetet sem hoztak létre. Így történt ez az iparcikk kereskedelmi vállalatoknál is? — A mi társaságunk sem jogi személy, mi is összegyűjtjük a tagvállalatok igényeit, s ez alapján rendelünk. De ennél többet akarunk. Még az idén létrehozunk egy beszerzési csoportot, amibe mindegyik tagvállalat delegál egy- egy szakembert. Vállalatonként. 'egy-egy millió forint hozzájárulással közös induló forgótőkét képeztünk. Űj beszerzési forrásokat igyekszünk felkutatni,. elsősorban belföldön, s ha módunk lesz rá, akkor a külkereskedelem segítségével határainkon túl is. — Ez a gazdasági társaság a PIK-nek, s ezáltal a Pest megyei vásárlóközönségnek jó. S ugyanígy jó a többi hat cégnek is. De nemcsak hét iparcikk kiskereskedelmi vállalat van az országban, őket miért hagyták magukra? — A többiek is alakíthatnak beszerzési társaságot, mivel ez nem a mi privilégiumunk. De nem is hagytuk magukra őket, mivel csak most, az induláskor, a kezdeti lépések megtételéig zárt a mi társaságunk. Később kérhetik felvételüket. — A kereskedelemben rendkívül fontos a márkanév. A hét iparcikk kiskereskedelmi vállalat beszerzési gazdasági társaságának olyan hosszú a neve, hogy még kimondani is nehéz. Jövendőbeli bel- s esetleg külföldi partnereik feltehetően nem fogják megjegyezni ... — Erre mi is gondoltunk — mondta Szilvási Imréné dr. —, s éppen ezért a hét vállalat dolgozói részére pályázatot írtunk ki találó fantázianév alkotására. Bízunk benne, hogy ebből — belátható időn belül — rangos márkanév lesz. Szente Pál Tervek a megvalósulás útján (1.) Környezetünk védelmében A járás települései a népgazdaság általános fejlődésének részeként a 60-as évek végén, de főleg a 70-es évtizedben gyors ütemű fejlődésnek indult. Tizenhárom községünkből nyolc az agglomerációba tartozik, tizenkettő országosan kiemelt üdülőterület. E két tényező hatására jelentősen emelkedett a népesség. Jól érzékelteti a jelenlegi helyzetet, hogy 40 ezer az állandó lakos, de az év nagy részében az ideiglenes lakosokkal, valamint a hétvégi házakban és vállalati üdülőkben élőkkel mintegy 190 ezer ember lakik területünkön, a szentendrei járásban. Az idegenforgalom évek óta meghaladja a 2 milliót. Az V. ötéves terv nagy eredményeként 2 községünk kivételével megoldott az egészséges vezetékes ivóvíz-ellátás. A járásban működő 20 önálló vagy telephelyi ipari es mezőgazdasági termelőegység is számottevően növelte ter- meélsét (ma 5 milliárd), ezzel természetszerűleg növekedett a keletkező melléktermékek, hulladékok, környezetre ártalmas anyagok keletkezése és elhelyezési igénye is. A környezetvédelem, köz- tisztaság megteremtése, biztosítása során mindezek figyelembevételével három fő területtel számolunk: a lakóterületek (községek és üdülőterületeik): a kirándulóhelyek,-útvonalak, idegenforgalmi és kulturális centrumok; a termelőszövetkezetek és környezetük. Fokozza felelősségünket nemzeti kincsünk, a Duna és a Pilis-hegység, valamint a főváros vizének 3/4-ed részét adó Szentendre szigeti vízbázis védelme. Az elmondottak is igazolják: szükség volt az emberi környezet védelméről szóló 1976-os II. törvény megalkotására. Végrehajtására községi tanácsaink intézkedési tervet készítettek. Kedvező tendencia bontakozott ki a termelőegységekben is, szigorúbb lett az előírások megsértőinek felelősségrevonása, javult a felvilágosító-nevelő tevékenység. Tanácsaink évente 5,5—6 millió forintot fordítanak környezetvédelemre, közterületfenntartásra, köztisztaságra Legnagyobb eredmény az intézményes szemétszállítás megoldása. Községeink a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat szolgáltatását veszik igénybe, összességében évi 1,5 millió forintért, 61 üzem, intézmény és közületi üdülői; 3 millió forintért. A település- környezet, a természet, a táj, az élővilág védelmében is jelentősek az V. ötéves terv során és azóta is a központi alapból megvalósuló idegen- forgalmi beruházások, melyek kát, vízlevezető árkokat és lefolyókat, a KPM-utak környékét, 15 illegális és több korszerűtlen szeméttelepet szüntettek meg. Járásunkban három kijelölt szeméttelep van: Pomázon, Dunabogdányban, Tahitótialuban. Ilyen koncentrálásuk növeli az évközi lomtalanítás jelentőségét', amit az akcióban minden községünk elvégeztetett, de ősszel több helyén ismét tervezik. Sajnos, nem szűnt meg az illegális szemétlerakás az utak, árkok mellett ielszámolt lerakóhelyeken a tiltó táblák ellenére sem. A lakóterületeken a tanácsok egyre több közterületi szeméttartót helyeznek el. Kezdeményező ebben Tahi, Vi- segrád, Csobánka. Komoly nehézséget jelent, hogy munkaerő egyre kevesebb van. A gépesítést pedig megfelelő gépek és pénzügyi fedezet hiánya korlátozza. Javította az összképet, hogy 87 magán, 18 állami épületet tataroztak. Sokkal több közintézményt kellene rendbehozni, de tanácsainknak nincs rá anyagi fedezete. Fel elevenítették viszont a Tiszta, virágos község akciót, melynek eredménye mutatkozik, de jövőre kell kiteljesednie. A vízvédelem nem tudott lépést tartani a vezetékes ivóvíz- hálózat nagyarányú kiépítésével. Ezért erélyes intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a házi szennyvizet ne vezessék az utcai árokba, mint például Pilisszántón és Visegrádon. Ugyanúgy megengedhetetlen, hogy használaton kívüli ku- takba vezessék a szennyvizet. Tanácsaink anyagi erejét és a műszaki felkészültségét is meghaladta a tucatnyi. 38 kiértéke kereken 300 millió 'forint. Az ISZV 100 milliós beruházással a korábban fel nem használt lenpozdorjából és len- kócból tőkés exportot növelő terméket állít elő. A Pilisi Parkerdőgazdaság 29 milliós, a lepencei fűrészüzem fűrészporára épülő hőközponlot épít ez évben, amely biztosítja a telep mellett a visegrádi kórház fűtését is. A fűrészport eddig erdei árkokban helyezték el. Hasonló módon füti kazánjait a Pomázi Faipari Szövetkezet. Általánossá vált a fáradt .olaj gyűjtése, újrahasznosítása. Gazdaságaink a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával, védőberendezésekkel folyamatosan csökkentik a vízszennyezést. A 6 vizet szeny- nyező gazdaságunk által kifizetett bírság csökkenése is jelzi a kedvező folyamatot: 1979- ben mintegy 7 millió, 1980- ban 4 millió 250 ezer forint. A Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság 33 ezer hektáron történő gazdálkodásának egészével környezetvédő hatást gyakorol. Ezen belül 15 ezer hektár kimondottan tájvédelmi környezet, melynek fenntartására évi 16 millió forintot fordít. Kiemelkedő munkájuk elismeréseként ez évtől az UNESCO bioszféra-rezervátumává nyilvánították a gazdaságot. Az 1976-os II. törvény és az említett helyi intézkedési tervek végrehajtásának vizsgálatakor hiányosságok is felszínre kerültek. Legkirívóbb, hogy nem sikerült a végrehajtásban széles körű társadalmi összefogást kibontakoztatni. Tanácsaink így magukra maradtak, ; nem kezelték olyan súllyal Eltűnik egy bukkanó Pest megyei Üt- és Híd építő Vállalat dolgozói Dunakeszin, a Béke úti aluljáróban, balesetveszélyes bukkanót szüntetnek meg. Megkezdték a csapadékvíz-elvezető csatorna építését is. Halmágy! Péter felvétele az 'ellenőrzést, száVnorikérést, mint kívánatos lett volna. A jó üzemi, vagy lakossági kezdeményezések többségükben elszigeteltek, egyediek maradtak, sőt olyan, évtizedekig nagy sikerű mozgalmak is elsorvadtak, mint a tiszta, virágos településért. Községeink főútvonalai Dunabogdány, Vi- segrád, Leányfalu, Szigetmonostor kivételével nem feleltek meg a követelményeknek. Az idén tavasszal megye- szerte szervezett akció és az azóta folyamatossá váló tevékenység során a párttestületek irányításával első ízben sikerült valóban társadalmi ösz- szefogást kialakítani. Községi tanácsaink és a termelőegységek a járási párt-végrenajtó- bizottság intézkedési terve alapján VI. ötéves tervük mellékleteként számbavették az 1981-re, valamint középtávra szóló tennivalókat. A megvalósításra jelentős anyagi erőt fordítanak és a lakosság, a helybeli dolgozók bevonásával széles rétegeket mozgósítanak. Bázisuk kettős: egyrészt a községeket a 364 tanácstagi körzetnek megfelelően felosztották, s a tanácstagok mellé kijelölt több, mint ezer népfrontos és vöröskeresztes aktivistával rendszeres őrjáratot tartanak. A terület jellegétől függően bevonnak KISZ-eseket és úttörőket is. Másrészt a termelőhelyek és intézmények saját területük fokozottabb gon^ dozásán végül tervükben védnökséget vállaltak egy-egy jelentősebb közterület tisztántartása, gondozása felett. A jól összpontosított és szervezett társadalmi összefogás eredményességét mutatja, hogy az I. félévben elvégzett társadalmi munka értéke 5 millió 660 ezer forint, majdnem az 5- nos értékű az előző évivel Környezetvédelemre, köztisztaságra ebből 1 millió 25 ezer forint esik. Ilyen célra még soha nem fordítottak ennyi munkát. A tavaszi akció elsősorban a települési környezet védelmét célozta. Ennek során rendbe te+ték a járdákat, utalométer Hosszúságban állami kezelésű patak (ebből 28 kilométer belterület) tisztítása, védelme. Pedig ez égetően szükséges, mivel a talajvizet és a Dunát is fertőzik, hiszen többségük tele van üzemi és háztartási hulladékkal, nem egy helyen tömény szennyvizet is belevezetnek. A költségességet érzékelteti, hogy tanácsaink csupán csak három patak részleges rendezésére 600 ezer forintot fordítanak ez évben. A környezetvédelem egyik alapvető eszköze a nevelés. Ennek érdekében sokat tesznek az iskolák. A felnőttek figyelmét pedig ismeretterjesztő előadásokon, falugyűléseken, rétegtalálkozókon hívják fel e feladatok jelentőségére. A környezetvédelem eszköze a büntetés is, amit minden szerv jóval komolyabban vesz, mint korábban. Az I. félév alatt a tanácsok annyi bírságot állapítottak meg, mint tavaly egész évben (505 fő, 12 ezer forint) a rendőrkapitányság 5 és félszer több, 109 szabálysértési feljelentést tett, s a helyszíni bírság számát és ősz- szegét megduplázták (203 fő, 22 ezer 100 forint. A KÖJÁL 10 feljelentést tett és 5 helyszíni bírságot (3 ezer 500 forint) vetett ki. A parkerdő- gazdaság 50, a Fővárosi Vízművek 5 feljelentést tett. Indokolt a bírságok összegének felső határhoz közelítése. Az CíIflOíSdűi ISlk alapján megállapíthatjuk, hogy a járás környezetvédelmi, köztisztasági helyzete elfogadható. Az arra hivatott szervek többsége lehetőségei szerint igyekszik lépést tartani a megnövekedett követelményekkel. Legfontosabb feladatunk, hogy a tanácsi és üzemi éves és középtávú feladatok összehangolt végrehajtását az ez évben kibontakozott széles körű társadalmi összefogás szellemében biztosítsuk. CSONKA CSABA az MSZMP Szentendrei Járási Bizottságának első titkára
