Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-25 / 251. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1981. OKTOBER 25., VASÁRNAP Arcképvázlat Boromisza Tiborról Az újító szellem új hajtása Jeles festő, érdekes egyéniség volt az a Boromisza Tibor, aki a nagybányai művésztelepröl indult, később szentendrei festő lett, s miközben bejárta az országot, minden utazása művekké lett, Bácsalmáson született 1880-ban, már 1902-ben Ferenczy Károly tanítványa, az ő hívására megy Nagybányára. A korán elhunyt és nagyon tehetséges Maticska Jenővel 1904-ben Rómában járt tanul­mányúton, Medgyessy Ferenccel együtt tanul szobrászatot 1906-ban a párizsi Julien szabadiskolában. Az indulás évei Festői indulásának lényeges voná­sa, hogy 1907-ben megalapítja a balatoni festőiskolát Kőröshegyen. Egész életében festőként és a festé­szet cselekvő szervezőjeként tevé­kenykedett. Már életpályája kezde­tén is, amikor Vnghváry Sándor, Ká­dár Géza és Némethy Miklós társa­ságában vezeti az 1909-ig működő — s Egry munkásságát is serkentő — íestőkolóniát. Ekkor már együtt ál­lítja ki festményeit Rippl-Rónai Jó­zsef műveivel Kaposvárott. Hama­rosan Budapesten Egry József társa­ságában szerepel a Nemzeti Szalon­ban az 1908-ban megnyílt Magyar Impresszionistái- és Naturalisták Kö­re kiállításán. Boromisza Tibor első képeit a trieszti kikötőről festette 1900-ban. Nagybányára 1909-ben került, mű­termet kap, ott él és alkot az első vi­lágháború kitöréséig. Nagybányai kepeiből 1914-ben tárlatot rendezett a Dudapesti Könyves Kálmán Tár­sulat szalonjában, mely kiállítás a kritika osztatlan elismerését váltot­ta ki. Ezt a korszakát az jellemzi, hogy Ferenczy Károly eszményeit folytatva olyan festői megérzésekig jut el a maga posztimpresszionista útján, mely a későbbiekben Egry József küldetése lesz. Boromisza művészete ugyanis a pontos kiegyenlítődés széliemében sem egyszerűen képeket eredménye­zett, hanem a festészet időszerű út­ját jelezte. A Nagybánya piac még Iványi Grünwald Béla és Rippl-Ró- nai József indítékait hordozta, de a Felhős tavasz 1912-ből, képletesen szólva már szinte Egry-mű. Rátalált egy útra, de végigjárni másnak en­gedte, helyette új ösvényre lépett. Önmagában ez nem minőségi, ha­nem alkati kérdés. Nagybányán is élményekkel telítődött, s munkássá­ga közben arra is gondolt, hogy a nagybányai festészet nem konzervá­lódhat. így lett új hajtású az újító szellemnek, ezért különbözött össze Réti és Thorma kötöttebb elképzelé­seivel. Mindezt következetes művé­szetszemléletből cselekedte. E kor­szakának záró fejezete 1918-as szat­mári kiállítása, melynek két érde­kessége volt. Az- egyik, hogy az el­adott képekből származó jövedelmét a háborús árvák javára fordította, a másik: e tárlat ébresztette festővé véglegesen Pirk Jánost, aki később Boromisza Tiborhoz hasonlóan szin­tén Szentendrére költözött. Szentendre hatása A Tanácsköztársaság leverése után éppen emberi helytállása miatt sú­lyos megpróbáltatások érték a mű­vészt. A hírhedt Margit körúti fog­házból 1920-ban szabadult. Rövid margitszigeti tartózkodás után 1921- ben telepedett le Szentendrén, ahol 1927-ig dolgozott. Itt főleg a fényje­lenségek izgatták, ezért hívta meg Egry Józsefet a városba. A levélvál­tásból kiderül, hogy Egry a rövid lá­togatást csak önmaga ellenőrzésére használta, s ebben Boromisza is mérleg volt. Ketten egy időben, azo­nos hullámhosszon dolgoztak, csak Boromisza a Duna, Egry a Balaton mellett figyelte a természet pazar fényözönét. Boromisza Szentendrén festette meg Oszkár bácsi házá-t, az izbégi és pilisszentlászlói tájat. A Vető ember különösen fontos műve, hiszen itt a figura a táj szíve, egy monumentális liturgia vezéralakja, a környezet megtestesülése — fényvi­dék. Csontváry jelentősége Mielőtt Szentendrét 1927-ben el­hagyta — új hortobágyi látomásai kedvéért —, tevékeny szerepe volt a Szentendrei Festők Társasága meg­alapításának előkészítésében. Utána közvetlenül lényeges vonást tár fel önmagában is Csontváry cikke, mely 1930-ban jelent meg Bajcsy-Zsilinsz­ky Endre lapjában, az Előőrs-ben. Ezen írásának két fontos eleme van. Az egyik, hogy óvatosabban kell bánni azzal a sokszor hallott véle­ménnyel, miszerint Csontváryt lé­nyegében Fülep Lajos fedezte fel az 1960-as évek elején. Az igazság az, hogy 1930-ban már Boromisza Tibor is tisztában volt jelentőségével. Idé­zem: Gigantikus belső erőktől fütött temperamentumának szűk volt a vi­lág. Lázas rohanásban festette végig a Kárpátoktól Taormináig, Egyipto­mig és Jeruzsálemig mindazt, ami lé­lekbemarkoló és monumentális. Elsők között hasonlítja össze Hen­ri Rousseau és Csontváry festői jel­lemét. Később sokan hivatkpztak a magyar és a francia festő rokonságára, de boromiszának köszönhetjük azt a pontos és finom disztingvalást, mi­szerint Rousseau-t körülvette egy szerető baráti kör és Csontváry ri­deg emberi közönnyel volt Körülvé­ve. A másik felfedezése egy Hortobá­gyon lestett Csontvary-Kep. Pászto- ioktoi' naiiotta, s Kozuite ÁS ben: Fagyunk, kik emlékezünk a kis furcsa öregre. Itt is járt (a hortobá­gyi nagycsurúuoaii). t±iwyy legen- uuzzák, egy nagy, nosszú es keskeny kepei eseiekeaeu. Kiszataat a nagy- hiara, szétnézett a pusztában, besza­ladt a csárdái szoóáoa és festett. Miért nem kint dolgozik? — kérdez­te egy idevalósi, minek a fáradságos ki-oeszaladás‘l tlát kérem, az ernoer kint megfigyel, azian átértékeli es festi. Nem ruoszolgája a művész a természetitek!.,A Debrecen városi muzeümnan fölajánlott s a Horto- bágyról festett képet ama bizonyos levállveregeto gesztussal — nem fo­gadták et. Hogyne, meghagy a mú­zeumba, no meg csak az kéne!... Pedig, mint mondják, felette érdekes kép tehetett. Rajta volt a ménes, gu­lya, nap és közelgő vihar... vajh hová lett? Ez az a ritka adat, amely azt jelzi: Csontváry alakja is élt a nép tudatában, s ezt őrizte meg Bo­romisza Tibor cikke. Nemcsak Csontváry sajátos alkotói módszeré­ről és az akkori illetékesek ala­csony közönyéről szól, hanem érde­kes különlegességgel elemezte Csont­váry Hortobágy-látomását. Tájak és emberek Elemezte és saját művészetében folytatta. Csontváry téltávol alakjait, messzeségben legelő gulyáját hozza premier plánba B'ülöp Sándor gu­lyásszámadó, Pap Samu csegei kos­pásztor, Csige Sándor talyigas és a Petőfi atyafisághoz tartozó Petrovics István juhászbacsó figurájában. Csontváry útjára lép ezen eszten­dőkben Boromisza Tibor, és portrék­ra mélyíti, megnevezi a maga esz­közeivel Csontváry távoli, személy­telen hortobágyi7 alakjait. Rilke írja, hogy minden művész lételeme az utazás. Nagybánya, Szentendre és a Hortobágy után fo­kozódott Boromisza Tibor országjá­ró hevessége, mely tájképek, akva- rellek egész sorát eredményezte. A bő festői antológia mellett plaszti­kával és színpadtervekkel is foglal­kozott, sőt híressé lett hortobágyi motívumok alapján tervezett gebe- linkárpitos ülőgarnitúrája. Fürge szellemisége révén a kap­csolatok széles körét építette ki sok­kal inkább a magyar képzőművé­szet szolgálatában, mint önmaga ér­dekében. Volt, amikor ő kezdemé­nyezett, máskor kölcsönösség alap­ján levelezett. Ez utóbbi jellemzi Bajcsy-Zsilinszky Endre és Boro­misza Tibor levélváltásait, melyek­ből az is kiviláglik, hogy a később németellenes politikus képzőművé­szeti bázist és szövetségest keresett Boromisza Tibor személyében. Nemcsak Bajcsy-Zsilinszky Endre kereste fel a Hortobágyon Boromi­sza Tibort, hanem Kárpáti Aurél is ígérte, hogy indul a pusztára, me­lyet ő levelében ázsiód maradéknak nevezett. Ez az ázsiai jelleg nem­csak a hortobágyi környezetet jel­lemzi, hanem Boromisza Tibor ak­kori szemléletét is — ennek jegyé­ben szignálta rovásírással képeit, s Hortobágyi gu!yá3 Bihnmcro, 040 ■ J ul. 20, Xenvoa .Barátom! Tidaißl hallßatänom okosfűkdnfc o pooséle idá.W norfc minden jól és mindon érr.dB nsorint kitűnő auguna- tu® ißdrkoaik.nagyon örtllUnk.ho hová]tód irjórttodot, ős lojöos a fa lünkbe. Azt hirson.fölörlocor. Mondanom, lm cy icon örülnék,ha nagyrét,job armnonykával Jönnétek.T>o por­cáé,no^y probléma volna •ntÓG a kis kinnnnaony.FindonoGot-8 retrzőp eucu^etost,nagyon rößi falut,'a a várodi liecyekotf a bihari havasokat,ha távolból in,to tudom oiini.lJo mcc • cr.or hold viaot némi nádaoBal.cyékdnyol.otb.Ecydbként iá o roii'1 kívüli ^ldóJárna végett a rád sárrét le megmutatja n- ''11Izoiltot éd a múltból.Várlak,a nagyon őneintén tisztellek éa szeretlek! lit uLí' /S. f ífcxy, trlC­•vn-vT : cL.U. kJ-z-rt flirt - ^ Att, ^ Írj <lLX* Szabó Pál levele a festőhöz ezt a keleties jelleget méltatja László Gyula is a hozzá írt levelé­ben. Megmaradt az az 1927. április 2-án keltezett levél is, melyben Medgyessy Ferenc egy művésztársa­ságba hívja Boromiszát. Figyelemre -méltó Szabó Pál 1940. július 28-án írt levele, melyben választékos sza­vakkal invitálja Biharugrára az or­szágos érdeklődésű és a haza min­den táját megörökíteni kívánó fes­tőt. Belső tűzzel Boromisza Tibor küldetését ma­radéktalanul tejlesítette. Festői élet­műve mellett kohéziós erővel árnyal­ta elsősorban Egry és Csontváry problémáit, s hozzájárult a Szent­endrei Festők Társaságának meg­alapításához. És festett, hajnaltól napszállatig ötvenöt esztendő termő állhatatosságával, belső tüzével. LOSONCI MIKLÓS ■ - * 'jr'-f/' Élményt adni Beszélgetés Varga Lászlóval, az útíörőszöveíség főtitkárával Az 1981—82-es tanév kezdetével egy időben megkezdődött az új út­törőév is. A vezetők kihasználva a nyári szünetet, felkészülten láthat­tak munkához. Varga Lászlóval, a Magyar Úttörők Szövetségének fő­titkárával a tervről, a feladatokról, a szövetség tennivalóiról beszélget­tünk. O Változásban levő iskolarendszer keretei és körülményei között kellett megfogalmazni az úttörőév főbb fel­adatait. Mire ügyeltek mindazok akik részt vettek ebben a munkában? — Arra. hogy a meglevő módsze­rek mellett meghatározó -szerepet kapjanak az új, a differenciáláson alapuló munkaformák is. Ez azt je­lenti, hogy biztosítani kell a válasz­tás, a programok, akciók közötti vá­logatás lehetőségét. Ebben az úttörő­évben is érvényben van az orszá­gos tanács középtávra szóló prog­ram- és tevékenységajánlása, az út­törőcsapatok középtávú feladatterve. Szövetségünk az MSZMP XII. és a KISZ X. kongresszusa határozatai­nak szellemében dolgozik. Folytat­juk az úttörővezetők VII. országos konferenciáján meghatározott fel­adatok megoldását. Nevezetesen: az úttörőmozgalom minden területén fi­gyelembe vesszük a társadalmi igé­nyeket és változásokat, - tág teret nyújtunk a helyi lehetőségeken nyug­vó rugalmas programválasztásnak. Erre ügyelni kellett az idei mozgal­mi év kezdetén is. © Ez azt jelenti, hogy most nin­csenek központi, minden Üttörőcsa- patra előírt, kötelező érvényű recep­tok? — Nincsenek, mivel a lehetőségek és az adottságok különbözőek, tehát ennek nem is lenne értelme. Az út­törőcsapatok mindenütt törekednek arra, hogy az elért eredményeiket megtartsák, illetve megszilárdítsák, a hagyományaikat megőrizzék, fej­lesszék, a rossz, eredmériytélén for­mákat igyekezzenek felcserélni a jobbal. Ez egészséges folyamat. Tu­domásul kell venni, hogy létjogosult­sága van minden olyan kezdemé­nyezésnek, amely a mozgalmi mun­kát tartalmában, színvonalában, ha­tásában és játékosságában, az élet­kori sajátosságokhoz alkalmazkodva gazdagítja. Az uniformizált progra­moktól illúzió lenne bármiféle ered­ményt várni. Ezért nincs is értelme annak, hogy kötelező érvényű recep­teket adjunk. Ez nem jelenti azt, hogy az igényeket ne fogalmaznánk meg. A csapatok teremtsenek minél több lehetőséget arra, hogy a gye­rekek értelmes, társadalmilag hasz­nos és nem utolsósorban sikerél­ményt nyújtó munkával töltsék ide­jüket. Ez csak akkor lehetséges, ha a gyerekek ismerik a munka célját, eredményét, és azt maguk is lemér­hetik. Ilyen módszerek, akciók, programok kellenek. Az úttörőélet le­gyen élményszerü, tartalmas és ro­mantikus. Ezt is csak akkor lehet elérni, ha a pedagógusok számításba veszik a gyerekközösségek igényeit, és ha nem feledkeznek meg a helyi adottságokról,- a körülményekről. Megalapozott kellően előkészített, realitásokon 'nyugvó programokra van szükség. S ha úgy tetszik, ez az igény... Q Köztudott, hogy jövőre már öt- napos munkahéten .járnak iskolába a gyerekek. Hogyan készülnek fel erre a változásra? — A felnőttek munkarendjét kö­vetniük kell az oktatási intézmények­nek is. A gyerekek heti élfoglaltsá­ga csak így felelhet meg a család életrendjében várható változásoknak. Az oktatási intézmények dolgozóit nem lehet tovább terhelni. Nem be­szélve arról, hogy nekik is jár ez a jelentős kedvezmény. Mégis, mi azt várjuk, hogy az ötnapos tanítási rend bevezetése után még pezsgőbbé válik az úttörőélet. S hogy mindez nem illúzió, azt bizonyítják azok az iskolák, melyekben kísérleti jelleg­gel már most bevezették az ötnapos tanítási rendet. Kétszáz ilyen intéz­ménytől gyűjtjük az adatokat, s ösz- szegezzük a tapasztalatokat. Azt már most is látni, hogy az úttörőélet szín­vonalának javítása csak akkor kép­zelhető el, ha a szülők még jobban együttműködnek az iskolával, s sze­mélyes részvételükkel még inkább segítik egy-egy úttörőcsapat munká­ját. © A KISZ X. kongresszusán sok sző esett az átmenetről. Arról, hogy a nyolcadikosok hogyan találják meg helyüket az új közösségekben, a KISZ-alapszervezetekben. Hogyan kí­vánják megkönnyíteni a gyerekek be­illeszkedését? — Változott a képzési rendszer. A jövőben a Kilián-kör foglalkozásait a nyolcadik osztályban tartják és nem a középiskolák, a szakmunkás- képzők első osztályaiban. Ez termé­szetesen még csak formális változás. Ügy vélem, hogy van más tenniva­lóik is. A gyerekek, mielőtt tagjai lennének a Magyar Kommunista If­júsági Szövetségnek, sokszor túl ró­zsaszín képet alkotnak az ifjúkom­munisták munkájáról, akcióiról. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy a KISZ életében is vannak kudarcok, rosszul sikerült akciók, s hogy kemé­nyen kell dolgozni minden K1SZ- alapszervezetben, ha azt akarják, hogy sikerélményeik legyenek. Szük­ség van az idősebb KISZ-esek -segít­ségére. Ez nem lehet kampányjelle­gű, amit egy-egy közösen szervezett programmal le lehet tudni. Ott, ahol a kapcsolattartás folyamatos, már most sincsenek gondok az átmenet­tel. A kiöregedett úttörők hamar megtalálják helyüket, és gyorsan ta­lálnak maguknak értelmes munkát abban az alapszervezetben, ahová tartoznak.' AMBRUS SÁNDOR Vető ember (1933, Szentendre)

Next

/
Oldalképek
Tartalom