Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-25 / 251. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1981. OKTOBER 25., VASÁRNAP Arcképvázlat Boromisza Tiborról Az újító szellem új hajtása Jeles festő, érdekes egyéniség volt az a Boromisza Tibor, aki a nagybányai művésztelepröl indult, később szentendrei festő lett, s miközben bejárta az országot, minden utazása művekké lett, Bácsalmáson született 1880-ban, már 1902-ben Ferenczy Károly tanítványa, az ő hívására megy Nagybányára. A korán elhunyt és nagyon tehetséges Maticska Jenővel 1904-ben Rómában járt tanulmányúton, Medgyessy Ferenccel együtt tanul szobrászatot 1906-ban a párizsi Julien szabadiskolában. Az indulás évei Festői indulásának lényeges vonása, hogy 1907-ben megalapítja a balatoni festőiskolát Kőröshegyen. Egész életében festőként és a festészet cselekvő szervezőjeként tevékenykedett. Már életpályája kezdetén is, amikor Vnghváry Sándor, Kádár Géza és Némethy Miklós társaságában vezeti az 1909-ig működő — s Egry munkásságát is serkentő — íestőkolóniát. Ekkor már együtt állítja ki festményeit Rippl-Rónai József műveivel Kaposvárott. Hamarosan Budapesten Egry József társaságában szerepel a Nemzeti Szalonban az 1908-ban megnyílt Magyar Impresszionistái- és Naturalisták Köre kiállításán. Boromisza Tibor első képeit a trieszti kikötőről festette 1900-ban. Nagybányára 1909-ben került, műtermet kap, ott él és alkot az első világháború kitöréséig. Nagybányai kepeiből 1914-ben tárlatot rendezett a Dudapesti Könyves Kálmán Társulat szalonjában, mely kiállítás a kritika osztatlan elismerését váltotta ki. Ezt a korszakát az jellemzi, hogy Ferenczy Károly eszményeit folytatva olyan festői megérzésekig jut el a maga posztimpresszionista útján, mely a későbbiekben Egry József küldetése lesz. Boromisza művészete ugyanis a pontos kiegyenlítődés széliemében sem egyszerűen képeket eredményezett, hanem a festészet időszerű útját jelezte. A Nagybánya piac még Iványi Grünwald Béla és Rippl-Ró- nai József indítékait hordozta, de a Felhős tavasz 1912-ből, képletesen szólva már szinte Egry-mű. Rátalált egy útra, de végigjárni másnak engedte, helyette új ösvényre lépett. Önmagában ez nem minőségi, hanem alkati kérdés. Nagybányán is élményekkel telítődött, s munkássága közben arra is gondolt, hogy a nagybányai festészet nem konzerválódhat. így lett új hajtású az újító szellemnek, ezért különbözött össze Réti és Thorma kötöttebb elképzeléseivel. Mindezt következetes művészetszemléletből cselekedte. E korszakának záró fejezete 1918-as szatmári kiállítása, melynek két érdekessége volt. Az- egyik, hogy az eladott képekből származó jövedelmét a háborús árvák javára fordította, a másik: e tárlat ébresztette festővé véglegesen Pirk Jánost, aki később Boromisza Tiborhoz hasonlóan szintén Szentendrére költözött. Szentendre hatása A Tanácsköztársaság leverése után éppen emberi helytállása miatt súlyos megpróbáltatások érték a művészt. A hírhedt Margit körúti fogházból 1920-ban szabadult. Rövid margitszigeti tartózkodás után 1921- ben telepedett le Szentendrén, ahol 1927-ig dolgozott. Itt főleg a fényjelenségek izgatták, ezért hívta meg Egry Józsefet a városba. A levélváltásból kiderül, hogy Egry a rövid látogatást csak önmaga ellenőrzésére használta, s ebben Boromisza is mérleg volt. Ketten egy időben, azonos hullámhosszon dolgoztak, csak Boromisza a Duna, Egry a Balaton mellett figyelte a természet pazar fényözönét. Boromisza Szentendrén festette meg Oszkár bácsi házá-t, az izbégi és pilisszentlászlói tájat. A Vető ember különösen fontos műve, hiszen itt a figura a táj szíve, egy monumentális liturgia vezéralakja, a környezet megtestesülése — fényvidék. Csontváry jelentősége Mielőtt Szentendrét 1927-ben elhagyta — új hortobágyi látomásai kedvéért —, tevékeny szerepe volt a Szentendrei Festők Társasága megalapításának előkészítésében. Utána közvetlenül lényeges vonást tár fel önmagában is Csontváry cikke, mely 1930-ban jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában, az Előőrs-ben. Ezen írásának két fontos eleme van. Az egyik, hogy óvatosabban kell bánni azzal a sokszor hallott véleménnyel, miszerint Csontváryt lényegében Fülep Lajos fedezte fel az 1960-as évek elején. Az igazság az, hogy 1930-ban már Boromisza Tibor is tisztában volt jelentőségével. Idézem: Gigantikus belső erőktől fütött temperamentumának szűk volt a világ. Lázas rohanásban festette végig a Kárpátoktól Taormináig, Egyiptomig és Jeruzsálemig mindazt, ami lélekbemarkoló és monumentális. Elsők között hasonlítja össze Henri Rousseau és Csontváry festői jellemét. Később sokan hivatkpztak a magyar és a francia festő rokonságára, de boromiszának köszönhetjük azt a pontos és finom disztingvalást, miszerint Rousseau-t körülvette egy szerető baráti kör és Csontváry rideg emberi közönnyel volt Körülvéve. A másik felfedezése egy Hortobágyon lestett Csontvary-Kep. Pászto- ioktoi' naiiotta, s Kozuite ÁS ben: Fagyunk, kik emlékezünk a kis furcsa öregre. Itt is járt (a hortobágyi nagycsurúuoaii). t±iwyy legen- uuzzák, egy nagy, nosszú es keskeny kepei eseiekeaeu. Kiszataat a nagy- hiara, szétnézett a pusztában, beszaladt a csárdái szoóáoa és festett. Miért nem kint dolgozik? — kérdezte egy idevalósi, minek a fáradságos ki-oeszaladás‘l tlát kérem, az ernoer kint megfigyel, azian átértékeli es festi. Nem ruoszolgája a művész a természetitek!.,A Debrecen városi muzeümnan fölajánlott s a Horto- bágyról festett képet ama bizonyos levállveregeto gesztussal — nem fogadták et. Hogyne, meghagy a múzeumba, no meg csak az kéne!... Pedig, mint mondják, felette érdekes kép tehetett. Rajta volt a ménes, gulya, nap és közelgő vihar... vajh hová lett? Ez az a ritka adat, amely azt jelzi: Csontváry alakja is élt a nép tudatában, s ezt őrizte meg Boromisza Tibor cikke. Nemcsak Csontváry sajátos alkotói módszeréről és az akkori illetékesek alacsony közönyéről szól, hanem érdekes különlegességgel elemezte Csontváry Hortobágy-látomását. Tájak és emberek Elemezte és saját művészetében folytatta. Csontváry téltávol alakjait, messzeségben legelő gulyáját hozza premier plánba B'ülöp Sándor gulyásszámadó, Pap Samu csegei kospásztor, Csige Sándor talyigas és a Petőfi atyafisághoz tartozó Petrovics István juhászbacsó figurájában. Csontváry útjára lép ezen esztendőkben Boromisza Tibor, és portrékra mélyíti, megnevezi a maga eszközeivel Csontváry távoli, személytelen hortobágyi7 alakjait. Rilke írja, hogy minden művész lételeme az utazás. Nagybánya, Szentendre és a Hortobágy után fokozódott Boromisza Tibor országjáró hevessége, mely tájképek, akva- rellek egész sorát eredményezte. A bő festői antológia mellett plasztikával és színpadtervekkel is foglalkozott, sőt híressé lett hortobágyi motívumok alapján tervezett gebe- linkárpitos ülőgarnitúrája. Fürge szellemisége révén a kapcsolatok széles körét építette ki sokkal inkább a magyar képzőművészet szolgálatában, mint önmaga érdekében. Volt, amikor ő kezdeményezett, máskor kölcsönösség alapján levelezett. Ez utóbbi jellemzi Bajcsy-Zsilinszky Endre és Boromisza Tibor levélváltásait, melyekből az is kiviláglik, hogy a később németellenes politikus képzőművészeti bázist és szövetségest keresett Boromisza Tibor személyében. Nemcsak Bajcsy-Zsilinszky Endre kereste fel a Hortobágyon Boromisza Tibort, hanem Kárpáti Aurél is ígérte, hogy indul a pusztára, melyet ő levelében ázsiód maradéknak nevezett. Ez az ázsiai jelleg nemcsak a hortobágyi környezetet jellemzi, hanem Boromisza Tibor akkori szemléletét is — ennek jegyében szignálta rovásírással képeit, s Hortobágyi gu!yá3 Bihnmcro, 040 ■ J ul. 20, Xenvoa .Barátom! Tidaißl hallßatänom okosfűkdnfc o pooséle idá.W norfc minden jól és mindon érr.dB nsorint kitűnő auguna- tu® ißdrkoaik.nagyon örtllUnk.ho hová]tód irjórttodot, ős lojöos a fa lünkbe. Azt hirson.fölörlocor. Mondanom, lm cy icon örülnék,ha nagyrét,job armnonykával Jönnétek.T>o porcáé,no^y probléma volna •ntÓG a kis kinnnnaony.FindonoGot-8 retrzőp eucu^etost,nagyon rößi falut,'a a várodi liecyekotf a bihari havasokat,ha távolból in,to tudom oiini.lJo mcc • cr.or hold viaot némi nádaoBal.cyékdnyol.otb.Ecydbként iá o roii'1 kívüli ^ldóJárna végett a rád sárrét le megmutatja n- ''11Izoiltot éd a múltból.Várlak,a nagyon őneintén tisztellek éa szeretlek! lit uLí' /S. f ífcxy, trlC•vn-vT : cL.U. kJ-z-rt flirt - ^ Att, ^ Írj <lLX* Szabó Pál levele a festőhöz ezt a keleties jelleget méltatja László Gyula is a hozzá írt levelében. Megmaradt az az 1927. április 2-án keltezett levél is, melyben Medgyessy Ferenc egy művésztársaságba hívja Boromiszát. Figyelemre -méltó Szabó Pál 1940. július 28-án írt levele, melyben választékos szavakkal invitálja Biharugrára az országos érdeklődésű és a haza minden táját megörökíteni kívánó festőt. Belső tűzzel Boromisza Tibor küldetését maradéktalanul tejlesítette. Festői életműve mellett kohéziós erővel árnyalta elsősorban Egry és Csontváry problémáit, s hozzájárult a Szentendrei Festők Társaságának megalapításához. És festett, hajnaltól napszállatig ötvenöt esztendő termő állhatatosságával, belső tüzével. LOSONCI MIKLÓS ■ - * 'jr'-f/' Élményt adni Beszélgetés Varga Lászlóval, az útíörőszöveíség főtitkárával Az 1981—82-es tanév kezdetével egy időben megkezdődött az új úttörőév is. A vezetők kihasználva a nyári szünetet, felkészülten láthattak munkához. Varga Lászlóval, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkárával a tervről, a feladatokról, a szövetség tennivalóiról beszélgettünk. O Változásban levő iskolarendszer keretei és körülményei között kellett megfogalmazni az úttörőév főbb feladatait. Mire ügyeltek mindazok akik részt vettek ebben a munkában? — Arra. hogy a meglevő módszerek mellett meghatározó -szerepet kapjanak az új, a differenciáláson alapuló munkaformák is. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a választás, a programok, akciók közötti válogatás lehetőségét. Ebben az úttörőévben is érvényben van az országos tanács középtávra szóló program- és tevékenységajánlása, az úttörőcsapatok középtávú feladatterve. Szövetségünk az MSZMP XII. és a KISZ X. kongresszusa határozatainak szellemében dolgozik. Folytatjuk az úttörővezetők VII. országos konferenciáján meghatározott feladatok megoldását. Nevezetesen: az úttörőmozgalom minden területén figyelembe vesszük a társadalmi igényeket és változásokat, - tág teret nyújtunk a helyi lehetőségeken nyugvó rugalmas programválasztásnak. Erre ügyelni kellett az idei mozgalmi év kezdetén is. © Ez azt jelenti, hogy most nincsenek központi, minden Üttörőcsa- patra előírt, kötelező érvényű receptok? — Nincsenek, mivel a lehetőségek és az adottságok különbözőek, tehát ennek nem is lenne értelme. Az úttörőcsapatok mindenütt törekednek arra, hogy az elért eredményeiket megtartsák, illetve megszilárdítsák, a hagyományaikat megőrizzék, fejlesszék, a rossz, eredmériytélén formákat igyekezzenek felcserélni a jobbal. Ez egészséges folyamat. Tudomásul kell venni, hogy létjogosultsága van minden olyan kezdeményezésnek, amely a mozgalmi munkát tartalmában, színvonalában, hatásában és játékosságában, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva gazdagítja. Az uniformizált programoktól illúzió lenne bármiféle eredményt várni. Ezért nincs is értelme annak, hogy kötelező érvényű recepteket adjunk. Ez nem jelenti azt, hogy az igényeket ne fogalmaznánk meg. A csapatok teremtsenek minél több lehetőséget arra, hogy a gyerekek értelmes, társadalmilag hasznos és nem utolsósorban sikerélményt nyújtó munkával töltsék idejüket. Ez csak akkor lehetséges, ha a gyerekek ismerik a munka célját, eredményét, és azt maguk is lemérhetik. Ilyen módszerek, akciók, programok kellenek. Az úttörőélet legyen élményszerü, tartalmas és romantikus. Ezt is csak akkor lehet elérni, ha a pedagógusok számításba veszik a gyerekközösségek igényeit, és ha nem feledkeznek meg a helyi adottságokról,- a körülményekről. Megalapozott kellően előkészített, realitásokon 'nyugvó programokra van szükség. S ha úgy tetszik, ez az igény... Q Köztudott, hogy jövőre már öt- napos munkahéten .járnak iskolába a gyerekek. Hogyan készülnek fel erre a változásra? — A felnőttek munkarendjét követniük kell az oktatási intézményeknek is. A gyerekek heti élfoglaltsága csak így felelhet meg a család életrendjében várható változásoknak. Az oktatási intézmények dolgozóit nem lehet tovább terhelni. Nem beszélve arról, hogy nekik is jár ez a jelentős kedvezmény. Mégis, mi azt várjuk, hogy az ötnapos tanítási rend bevezetése után még pezsgőbbé válik az úttörőélet. S hogy mindez nem illúzió, azt bizonyítják azok az iskolák, melyekben kísérleti jelleggel már most bevezették az ötnapos tanítási rendet. Kétszáz ilyen intézménytől gyűjtjük az adatokat, s ösz- szegezzük a tapasztalatokat. Azt már most is látni, hogy az úttörőélet színvonalának javítása csak akkor képzelhető el, ha a szülők még jobban együttműködnek az iskolával, s személyes részvételükkel még inkább segítik egy-egy úttörőcsapat munkáját. © A KISZ X. kongresszusán sok sző esett az átmenetről. Arról, hogy a nyolcadikosok hogyan találják meg helyüket az új közösségekben, a KISZ-alapszervezetekben. Hogyan kívánják megkönnyíteni a gyerekek beilleszkedését? — Változott a képzési rendszer. A jövőben a Kilián-kör foglalkozásait a nyolcadik osztályban tartják és nem a középiskolák, a szakmunkás- képzők első osztályaiban. Ez természetesen még csak formális változás. Ügy vélem, hogy van más tennivalóik is. A gyerekek, mielőtt tagjai lennének a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, sokszor túl rózsaszín képet alkotnak az ifjúkommunisták munkájáról, akcióiról. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy a KISZ életében is vannak kudarcok, rosszul sikerült akciók, s hogy keményen kell dolgozni minden K1SZ- alapszervezetben, ha azt akarják, hogy sikerélményeik legyenek. Szükség van az idősebb KISZ-esek -segítségére. Ez nem lehet kampányjellegű, amit egy-egy közösen szervezett programmal le lehet tudni. Ott, ahol a kapcsolattartás folyamatos, már most sincsenek gondok az átmenettel. A kiöregedett úttörők hamar megtalálják helyüket, és gyorsan találnak maguknak értelmes munkát abban az alapszervezetben, ahová tartoznak.' AMBRUS SÁNDOR Vető ember (1933, Szentendre)