Pest Megyi Hírlap, 1981. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. OKTOBER 18., VASÁRNAP PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A beszámoló taggyűlések előtt Körültekintő számvetés további feladatok Közeledve a naptári év Végéhez az MSZMP szervezet szabályzatának megfelelően sor kerül a pártalapszervezetek éves beszámoló taggyűléseire. A K3-titkárság határozatának megfelelően az oktatási intézményeket kivéve a beszámoló taggyűlést valamennyi alapszervezetben november 15. és december 10-e között kell megtartani. Azokon a működési területeken, ahol pártveztőségek irányítják az alapszervezetek munkáját, az öszevont taggyűlést, az alapszervezeiti beszámoló taggyűléseket megelőzően, november 22-ig kell megtartani. Az évi besizámoió taggyűlések feladata most is az, hogy a pártalap- szervezt tagsága elmélyült vitában tárgyalja mag a vezetőség beszámolóját, az egy év alatt végzett munkáról, és meghatározza a következő időszak pártalapszervezeti feladatait. Gazdag tapasztalatok A beszámoló taggyűléseknek pártunkban már hagyománya van. Tapasztalataink szerint mindig együtt jár már az előkészítés időszakától a párttagság aktvitásának növekedésével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A mostani beszámoló taggyűlések előkészítése és megtartása, a korábbi évekhez viszonyítva feszültebb nemzetközi légkörben kerül sorra. Ez nem térítheti el a beszámoló taggyűléseket feladatuk betöltésétől. A beszámolók ne azt tekintsék feladatuknak, hogy a nemzetközi élet egyik, vagy rftásik eseményét taglalják. A párttagság is inkább más alkalommal, pártnapon, a nemzetközi élet eseményeire választ adó „fórum”-nagygyűlésen tegye fel kérdéseit vagy fejtse ki véleményét. A beszámoló taggyűlések alapvető jeladata, hogy két évvel a megválasztásuk után az alapszervezeti vezetőségnek annak tudatában értékeljék a munkát, hogy a párttagság az előző évi beszámoló taggyűlésektől eltérően — már részleteiben is ismeri a XII. kongresszus jő célkitűzéseit, az abból adódó alapszervezeti tennivalókat. A kongresszust megelőzően újonnan választott alap- szervezeti vezetőségek megerősödtek, tapasztalatokban gazdagodtak. Ez is biztosíték arra, hogy beszámolási kötelezettségüknek a párttagság előtt az előző évinél magasabb szinten tesznek eleget. A beszámoló taggyűléseken kiemelkedő jelentősége van a_ pártéletben. Jó alkalom és lehetőség a párttagság véleményének még elmélyültebb megismerésére. Kiváló alkalmat adnak arra, hogy a Központi határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrácia elvei a gyakorlatban. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy az alapszervezet vezetősége kritikusan és önkritkusan számot ad a végzett munkáról. Ezt kövesse a vitában a párttagság őszinte véleményfeltárása és bírálata, illetve javaslatok hangozzanak el. Beszámolójukban az alapszervezetek vezetőségei a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról adjanak számot. Ennek alapját az egy évvel ezelőtt tartott beszámoló taggyűlések határozata képezi. Természetesen számot kell adni ez év január—februári taggyűléseken elfogadót alapszervezeti munkatervek végrehajtásáról is. Ismeretes, hogy erre az évre a pártalapszervezetek sem készítettek cselekvési programokat. A gázdaságpolitikai, a párt- életre vonatkozó tennivalók egyaránt az alapszervezeti munkatervekben fogalmazódtak meg. Formalitások nélkül Természetesen a párttagság joggal elvárja, hogy az évközi taggyűléseken elhatározott feladatok végrehajtásáról is tájékoztatást kapjon. Az alapszervezeti beszámolók középpontjában — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gondjai álljanak. Ezzel egyenrangúan adjanak számot és vitassák meg a ■munkahelyi közösségek tevékenységeit, összeforrottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet vezetősége, a párttagság és a tömegszerveztek vezetőségeinek véleményét ismerve, a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámolót terjesszen a párttagság elé. A párttagokkal beszélgetve, főleg pártcsoport keretben — mellőzve a formalitásokat —, emberi közelségben alakítson ki párbeszédet a vezetőségi tagok, pártcsoportbizalmiak és a pártagság között. Az alapszervezeti veztőségek minél szélesebb körben ismerjék meg a tagság, a környezed véleményét, hiszen annál élőbb lesz a beszámoló és reálisabb a gátló tényezők feltárása és megoldása. A beszámoló taggyűléseken a XII. kongresszus határozatát, a nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelembe véve kell feltárni, azokat a lehetőségeket, hasznosítható tartalékokat, a termelési, a gazdálkodási szférákban az emberi tényezőkben egyaránt, amelyek hatékonyabbá teszik munkánkat a gazdaságban és a közéletben egyaránt. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetőségeket, eszközöket, — beleértve a kádermunkában rejlő igényességet is, amelyek elősegíthetik a termelékenyebb, gazdaságosabb munkát, amelyek közelebb vinnék minden területen az össznépgazdasági és a helyi érdekek összhangját. Nagyobb hangsúlyt kell kapnia, a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken a korábbi éveknél, az ideológiai, politikai neveléssel ösz- szefüggő feladatok megbeszélésének. Az elvszerű viták, a tömegek között végzendő meggyőző munka feladatai, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párttagságnak a párt politikája melletti kiállásának a növelése, erre a párttagság felkészítése — mind-mind olyan jellegű alapszervezeti feladat, mely megvitatása még tartalmasabbá teheti a beszámoló taggyűléseket. Külön is nagy jelentősége van annak, hogy ebben az évben valamennyi tömegszervezet megtartotta saját kongresszusát, amelyen kifejezésre juttatták azonosulásukat az MSZMP XII. kongresszusával és elhatározták saját feladataikat. A beszámoló taggyűléseim nagy felelősséggel kell elemezni az alapszervezet működési területén dolgozó, szakszervezeti, KISZ-, HNF-szer- vek munkáját. Az értékelés alapján- mindenütt annak kell lennie, hogy ezen tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízartásukat. Legyen még élőbb, elevenebb az egüttműködés a tömegszerveztek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és pártalapszervezetek vezetőségei között! Az eddigieknél határozottabb az igény, hogy a tömegszervezetekben dolgozó' párttagok ismerjék azon kongresszusok határozatait, amely szervezetben hivatottak a pártirányítást érvényesíteni. Erre minden feltétel adott, mert az elmúlt évben főleg a tömegszervezetek kongresszusait megelőző helyi vezetőségi, bizalmi választások során érdemibbé vált a pártirányítás, s az alap- szervezetekben is több figyelmet fordítottak a tömegszervezetek munkájának segítésére. A pártalapszer- vezetek most a beszámoló taggyűlésekre készülve, ösztönözzék a tömegszervezetek vezetőségeit is hatásosabb, intenzívebb politizálásra, párbeszédre, saját tagságuk körében. Alkalmat kínál erre, hogy a KISZ-ben most zajlanak az ifjúsági parlamentek vitái. A Hazafias Népfront helyi bizottságában, a megyei HNF bizottsága által elfogadott ötéves feladattervből adódnak helyi feladatok.- Az országgyűlés legutóbbi témái, a mezőgazdaság további fejlesztése, a környezetvédelmi feladatok helyi megoldása, megannyi lehetőséget ad a népfront aktivistáin keresztül a helyi politizálásra, a tömegek alkotó készségeinek kibontakoztatására. Mindebből következik, hogy dt- gondoltan olyan széles körű feladatok meghatározására van szükség a beszámoló taggyűléseken, amelyek a termeléstől az eszmei-politikai nevelésig mind szélesebb élelemben átfogják a pártalapszervezet működési területének egészét. Az MSZMP XII. kongresszusán fogalmazódott meg: „Fejlődésünk alapkövetelménye a párt vezető szerepének, a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának és kapcsolatainak további erősítése. A párt politikájának alakításában és megvalósításában épít a tömegek tapasztalatára, véleményére és cselekvő támogatására. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában kell kifejeződnie. Ennek megfelelően a párt munkája a határozatok egységes értelmezésére, a végrehajtás megszervezésére, a tömegek mozgósítására összpontosuljon. Növekedjék a párt minden testületének, szervezetének és tagjának politikai felelőssége a társadalmi érdekképviseletében és érvényesítésében. Fokozni ijcell minden pártszervezet kezdeményezőkészségét a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltárásában, a feladatok megoldási lehetőségeinek kidolgozásában, a végrehajtást akadályozó okok megszüntetésében.” Ezen célkitűzés megvalósításában is alapvető küldetést teljesítenek a jól előkészített, iránymutató helyi beszámoló taggyűlések. Konkrét segítség Az irányító pártbizottságok adjanak konkrét helyszíni segítséget, útmutatást ahhoz, hagy az alapszervezetek vezetőségei a párt munkastí- kasában bekövetkezett fejlődést figyelembe véve készüljenek a beszámoló taggyűlésekre. Keressék azokat a megoldásokat, amelyekkel a tartalmi munkában fokozni lehet az életszerűséget, a valóságos problémák iránti érzékenységet. Az alap- szervezetek vezetőségei mélyebben és bátrabban tárják fel a munka gyengeségének okait, azok megszüntetésének módjait. Az alapszervezeti munka színvonalát emeli, ha érdemiben viszszatémek a pártmegbízatások értékelésére, folyamatos segítésére. Ezek a pártmegbízatások — melyeket a beszámoló taggyűléseken is lehet adni — jobban kapcsolódjanak az 'alapszervezet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Hangsúlyozni kell, hogy a párt politikájának végrehajtásában elsődleges szerepet tulajdonítunk az alapszervezeteknek. Az alapszervezetek a politika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtói. Az alapszervezetek szerepe abban is fontos, hogy részt vegyenek a politika alakításában. Az irányító párt- bizottságok feladata, hogy az alapszervezetek munkájában is fokozódjon a jó értelemben vett operativitás, ami természetesen ne jelentsen beavatkozást és mások feladatának átvállalását sem. Mindenekelőtt készséget jelentsen a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Legyenek következetesebbek az alapszervezetek a hozott határozatok végrehajtásában. Az alapszervezetek munkájában is váljon általánossá, hogy nagyobb becsülete legyen az élő szónak, a meggyőződésnek a helyszíni segítő munkának, az emberi problémák megértésének és meghallgatásának. Erősíteni kell a politikai munkában a közérthető érvelést, a tényszerű következtetéseket. Minden szinten, de az alapszervezeteknél, ahol a legközvetlenebb és a leggyakoribb az embereikkel való együttlét, találkozás, azt szem előtt kell tartani. Sajátos gondok Igény, hogy a fő politikai célok gyakorlati megvalósításán túl az alapszervezet helyi, sajátos gondjai Is kerüljenek értékelésre, megvitatásra. Minden olyan alapszervezetben, ahol munkásőr szolgálatot teljesítő elvtársak vannak, a korábbi éveknél is elmélyültebben értékeljék munkájukat. Valamennyi taggyűlésen kerüljön elismerésre a munkásőrségben való részvétel. Indokolja ézt a munkásőrség fennállásának közelgő 25. évfordulója is. A beszámoló taggyűléseken minden esetben részt vesznek az irányító felsőbb y pártszervek képviselői. Ez alkalmat ad az alapiszervezetek számára, hogy az irányító pártszervek munkájáról is mondjanak véleményt, ahol indokolt, bíráljanak és fogalmazzák meg az igényelt segítség mikéntjét is. Az irányító pártszervek a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a taggyűlésen minősítik, értékelik az alapszervezetek munkáját. Ezen a téren is a növekvő követelményekkel összhangban magasabb igények fogalmazódtak meg az alapszervezetek számára. A beszámoló taggyűlések akkor érik el céljukat, ha nemcsak az alapszervezietek vezetőségei, hanem minden egyes kommunista, tehát a párttagság egésze is elmélyült felelősséggel készül a pártélet ezen igen fontos évente ismétlődő eseményére. A beszámoló taggyűlésekre való készülés, az ott folyó érdemi vita is jó alkalmat ad arra, hogy a megye kommunistáinak, lakosságának politikai aktivitása, társadalmi cselekvése tovább erősödjön. Az évi gazdasági feladatok eredményes megvalósításán túl a beszámoló taggyűlések jó alapul szolgálnak az 1982. évi gazdasági és társadalom-politi- ■ kai feladataink sikeres előkészítéséhez. DR. ARATÓ ANDRÁS az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Simon István: A munka azért készül Lehet-e munka végül valami kicsike piszok nélkül, mely kezedet nem keni be? Amit megfogsz, nem engedelmes, mert az is visszafog és dühében beszennyez; így áll hát a dolog. A munka azért készül, s tudja, ki nekilát, hogy épp általa szépül, tisztább lesz a világ. Hisz annak is azért van a keze annyiszor a íölmosáfazekban, ki gangot mos, súrol. Ha félted tisztaságod, és magadat ezért mindenből kivágod, az életed mit ér? A tisztasághoz, látod, s azokhoz nincs közöd, kik szépítik a világot, s azoknál nem vagy te se több, kik kényeskedve húznak lábukra bármi híg sár ellen sárt papucsnak, de tiszták, azt hiszik. Zsirai László: A gyökér erejétől friss virág nevetgél a fák hajában, jókedvű ágakkal táncol a szél. örülj, örülj e pompás tavaszi bálban meghízott kedvvel, de soha ne feledd el: a gyökér erejétől függ az ünnepély... Csuka Zoltán: Öreg fiú szerelme Tekintetedben csellók zengenek, szemed mélyén csillagrajok zenéje kél s a szívem megremeg; tied vagyok, tied vagyok. Még soha ilyen fájó szerelem, mint most, e lassan hunyó alkonyon. Deres fejem ott nyugszik kebleden; el npm hagyom, el nem hagyom. Arany vázában sápatag virág, szelíd, ovális ivű, szép kezed, mint pilleszárny, csapong a lelken át; s vígan lebeg, vígan lebeg. Elillansz, tűnsz, mint végső látomás? Feléd eseng, utánad kap karom. Tudom, már többé nem jő sóba más; szeress nagyon, szeress nagyon. Vác Mikes István festménye
